Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

1987. december 12. • PETŐFI NEPE • 9 SPORT • SPORT 1 SPORT Kik jöhetnének, és akik nem jöhetnek ... A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a szombati világbajnoki sorso­lás előtt elkészítette a kiemeléseket. Az úgynevezett „kalapba osztást” a tava­lyi mexikói vb-döntő, illetve az EB- selejtezők eredményeit figyelembe véve végezték el. A kiemelési rendszer isme­retében egy dolog már végleges: az eu­rópai | zónában Magyarorszag selejte­ző-ellenfele nem lehet Bulgária, Hol­landia, Lengyelország, az NDK, Skó­cia és Portugália, mert ezek válogatott­jaival azonos erejűnek ítélte meg a FI­FA a magyar együttest. A Zürichben szombaton 16 órakor kezdődő sorsolás előtt csökkent a részt vevő válogatottak száma. A Maldiv- szigetek szövetsége meggondolta ma­gát, így összesen 112 ország nevezése végleges a következő világbajnokságra. Az európai zónában változtattak a lebonyolításon. Eddig úgy volt, hogy a 3 négyes csoport második helyezettjei jíjabb körmérkőzéseket játszanak. Há­rom nemzeti együttes küzdött volna két vb-döntős helyért. A FIFA képvi­selői bejelentették, hogy a négyes cso­portok második helyezettjei közül az a Kettő jut a 24-es döntőbe, amelyik a csoportselejtezőben a legtöbb pontot gyűjti. Ha pontazonosság álakul ki, akkor a gólkülönbség dönt. Ha az is azonos, akkor a több rúgott gól számít. Ennek egyezése esetén a holtversenyben vég­zett csapatok semleges pályán mérik össze erejüket, s döntik el a továbbju­tást. Az olaszországi döntő 24-es mező; nye így alakul ki: 1 hely — Olaszország, a rendező jo­gán 1 hely — Argentína, a címvédő jogán 13 hely — európai zóna 2 hely — afrikai zóna 2 hely — ázsiai zóna 2 hely — CONCACAF-zóna (Észak- és közép-amerikai, továbbá a karibi térség) 2 hely — dél-amerikai zóna 1 hely — a dél-amerikai csoport- győztesek közül az egyik az óceániai-izraeli csoport to­vábbjutójával mérkőzik, (hogy melyik dél-amerikai csoportgyőztesnek kell újabb találkozókat vívnia, azt is kisorsolják) Az európai zóna erősorrendje a sor­solás előtt: 1. csoport: NSZK,. Spanyolország, Anglia, Szovjetunió, Dánia, Belgium, Franciaország 2. csoport: Bulgária, Hollandia, Len­gyelország, NDK, Magyar- ország, Skócia, Portugália 3. csoport: Románia, „■ Svédország, Wales, Eszak-írország, Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia 4. csoport: Írország, Görögország, Svájc, Finnország, Izland, Norvégia, Albánia 5. csoport: Törökország, Málta, Cip­rus, Luxemburg Mit szól ehhez Bálint László, a ma­gyar válogatott technikai igazgatója? Végre valami konkrétum... A FIFA eddig nem küldött előzetes tájékoztatást szövetségünknek mondta a szakvezető. — Az első „ka­lapban” is vannak olyan válogatottak, amelyek nem annyira ijesztő tudásúak. Sorsdöntő lesz, hogy a harmadik cso­portból kit húznak majd mellénk. Ott ugyanis Románia, Svédország és Ju­goszlávia kellemetlen vetélytársnak ígérkezik. Kiket kíván ellenfélnek?- Az első csoportból Belgium, Franciaország, Spanyolország jöhetne, a harmadik csoportból a románok, svédek és jugoszlavok kivételével akár­ki, a negyedikből a finnek, az izlandiak és az albánok sem okoznának gondot. Az ptödikből akárki, de nem Törökor­szág .,. A magygr labdarúgó-válogatott 12. alkalommal indul versenybe a világbaj­nokságon. A tizenegy korábbi rajt kö­zül kilenc alkalommal jutottak el a ma­gyarok a döntőbe, s kétszer játszhattak az aranyéremért. 1938-ban Olaszország győzött 4:2 arányban a magyarok ellen, majd 1954-ben az NSZK bizonyult jobbnak (3:2), így Magyarország csapata mind­két alkalommal ezüstérmet szerzett. A múltban csak az 1970-es mexikói, majd az 1974-es NSZK-beli esemény előtt nem sikerült túljutni a csoportse­lejtezőkön. Az első vb-mérkőzést 1934. március 25-én, Szófiában játszotta Magyaror­szág, Bulgáriát 4:1 arányban fektette kétvállra, Sárosi, P. Szabó, Toldi és Markos góljaival. Az utolsó világbaj­noki összecsapást Franciaorszaggal játszotta a magyar csapat, és 1986. jú­nius 9-én, Leónban 3:0 arányban vere­séget szenvedett. A világbajnokságért 48 alkalommal játszott csoportselejtezőt, 32 további mérkőzést pedig a döntőben vívott Magyarország nemzeti tizenegye. mérkőzések győzelem döntetlen vereség gólkülönbség selejtezők 48 31 10 7 119— 51 döntők 32 15 3 14 87— 57 összesen 80 46 A legnagyobb magyar győzelmek vb-mérkőzéseken: 11:1 Görögország ellen, 1938. március 25. Budapest — selejtező — 9:0 Dél- Korea ellen, 1954. június 17., Zürich — döntő — 10:1 Salvador'ellen, 1982. június 15., Elche — döntő A legsúlyosabb magyar vereségek: 0;6 Szovjetunió ellen, 1986. június 2., Irapuato — döntő — 1:4 Csehszlová­kia ellen, 1969. december 3., Marseille pozitív (20) 13 21 206—108 — selejtező — 1:4 Argentína ellen, 1982. június 18., Alicante — döntő — 0:3 Franciaország ellen, 1986. június 9., León — döntő Selejtezőkön és döntőkben Magyar- ország pedig — a mexikói világbajnok­sággal bezárólag — 32 nemzet legjobb­jaival mérkőzött. Közülük 20 ellen egyértelműen pozitív a mérleg. Kimu­tatás a vb-ellenfelekről, a vj>-mérleg szerint csoportosítva: döntetlen (4) negatív (8) Ausztria Belgium Anglia Bolívia Dánia Argentína Brazília NSZK Csehszlovákia Bulgária Svédország Franciaország Ciprus Olaszország Dél-Korea Szovjetunió Egyiptom Wales Görögország Portugália Hollandia Holland-India Írország Kanada Málta V Mexikó NDK Norvégia Románia Salvador Svájc | Uruguay Bálint László és az MLSZ a jövő héten dönt Bálint László, a magyar labdarúgó-válogatott technikai igazgatója a jövő hét első felében jelöli ki új „A” és olimpiai válogatott keretét. A labdarúgók 1988. január 4—8. között Budapesten edzőtáboroznak, majd az „A” keret Spanyolországba, az olimpiai keret pedig Görögországba utazik alapozásra. — Szintén a jövő héten hívja össze az MLSZ azt a rendkívüli elnökségi ülést, amelyen megbízást kapnak a különböző korosztályos válogatott csa­patok szövetségi edzői—mondta Bálint László. TIZENHARMADSZOR A TÚLIT PÉTER VÁNDORSERLEGÉRT MAGYARORSZÁG—SVÁJC Rangos tornászversenyre készül Kiskunhalas December 12-én kerül megrendezésre Kiskun­halason az általános művelődési központ sport- csarnokában az a nemzetközi kisdobos és úttörő fiú tomászverseny, amely a város szülöttének, a kiskunfélegyházi tanítóképző intézet volt tanárá­nak, Túlit Péternek, a neves sportembernek állít emléket, aki olyan sokat tett a magyar torna felvi­rágoztatásáért, s akinek tanítványai a sportélet minden területén — az edzőteremtől a sportveze­tés legmagasabb szintjéig — tevékenykednek. A hagyományos, immár 13. alkalommal sorra kerülő sportesemény iránt igen nagy az érdeklő­dés. Külföldről rekordnevezés érkezett, 13 ország­ból jelentkeztek. Ausztria, Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Nor­végia, Románia, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok csapata szerepel Kiskunhalason. A magas színvonalat garantálja az is, hogy az emlékverseny magyar résztvevői között lesznek a kisdobos- és úttörő-olimpiai, illetve a magyar ser­dülőbajnokság legjobbjai. A verseny rendezésé­nek alapgondolatát, miszerint a gyakorlatanyag a korosztályoknak megfelelő követelményrendszer­ből adódik, több ország, így Svájc és Svédország is átvette. A program már szombaton 11 órakor megkezdődik a fiatalabb korosztályok — 1978 —77—76—75-ösök — vetélkedőjével. Az ünne­pélyes megnyitót 15 órakor tartják, majd az 1974 —73—72—71-es korcsoportok versenyét rende­zik. Eredményhirdetésre 19 órakor kerül sor, amelyen évfolyamonként az 1—3. helyezett ver­senyző tiszteletdíjat kap, míg az 1973-as korósz- tály legjobb magyar versenyzője az örökös ván; dordíj őrzője lehet egy évig. Átadója a tavalyi győztes, Janis Pál, az FTC tornásza lesz, akinek neve előtt többek között Kramarics György, Gu- ezoghy György, a Kakuk testvérek, Mészáros Csa­ba, Rezács Zoltán, Hegyes Csaba, Suple Zoltán és Tóth Péter neve is szerepel a vándorserlegen. Érdemes lesz tehát elmenni a városi sportcsar­nokba, hiszen az emlékversenyen a nemzeti válo­gatott leendő tagjai felbukkanásának, bemutat­kozásának lehetünk tanúi. Vass Katalin • A tornászok nagy vetélkedőjére készül Kiskunhalas. Felvételünk a műit évi bemutatón készült. Lehet, hogy az idei még látványosabb lesz? (Farkas Tibor felvétele.) • Ifjúsági sakkozók — címeres mezben A magyar ifjúsági sakkozók a hatvanas-hetvenes évékben rendszeresen összemérték tudásukat más országok fiatal te­hetségeivel. Jó alkalmat kínáltak erre az évről évre megren­dezett válogatott csapattalálkozók. Sikeres volt a sorozat, ám — ki tudja, miért? — egyszercsak abbamaradt. Évtizedes szünet után a Magyar Sakkszövetséghez első pillantásra meglepő javaslat érkezett: a Dutép SC vállalja, hogy újból életre kelti a nagy hagyományú ifi csapattalálkozókat. Miért volt meglepő ez a kezdeményezés? Mert az ilyen rendezvények szervezése általában az országos szövetség fel­adata. Meghaladja egy-egy szakosztály erejét. Ám a kecske­métiek fantáziát láttak a dologban, mivel több tehetséges ifjúsági versenyzőjük is van, s éreztek elég erőt magukban. A helyi sakktársadalmat mozgósítva belevágtak a vállalko- zásva. Jó partnerekre találtak a város intézményeinél, üze­meinél: az Aranyhomok Hotel és az Agrikon Vállalat segítsé­get nyújtott a kezdeti lépésekhez. S íme, itt az első eredmény: egy hét múlva, december 19-én szombaton megkezdődik Kecskeméten a Magyarország— Svájc ifjúsági válogatott sakk találkozó. Az Aranyhomok Szállóban három nap alatt két mérkőzést játszanak a tíztagú csapatok. Emellett közös sakkszimultán, színes rendezvé­nyek teszik emlékezetessé a részt vevő fiatalok számára a válogatott szereplést. Újdonság — s mondhatni, egyedülálló a sakkozásban —, hogy a magyar versenyzők címeres mezben játszanak. S a rendezők számára nem közömbös: a címeres trikót várható­an három kecskeméti ifi sakkozó is magára húzhatja. — lovas — RÖVIDEN • RÖVIDEN * • 5 A kiskunhalasi ifjúsági és sportosztály kézilabda-szak­szövetsége kézilabda-játékvezetői tanfolyamot indít. Decem­ber 15-éig várják a jelentkezéseket személyesen vagy írásban a sportosztály Thorma J. utcai (2-es számú) irodájában. 5 Javában zajlik a szervezés Agfalvi Györgynek, a Bajai SK százszoros válogatott kosárlabdázójának december 21-ei búcsúmérkőzésére. A szervezőbizottságtól kapott tájékoztatás szerint tizennyolc játékosnak küldtek meghívót a nagy érdek­lődéssel várt találkozóra: Heinrich, Recska, Székely, Szűcs, Dobi, Zsebe, Szalai, Berkics, Cuhorka, Morgen, Guóth, Láng, Munteán, Lasonczi, Szlávik, Felföldi, Varga és Nagy P. Edzők: Patonay Imre és Gellér Sándor. • Ifj. Fröhlich József nemzetközi minősítésű motorcsó­nak-versenyzőnek a Minisztertanács a Magyar Népköztár­sasági Sportérdemérem arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. Az 1987. szeptember 27-én tragikus baleset követ­keztében elhunyt sportember posztumusz kitüntetését id. Fröhlich József vette át Tibor Tamástól, az ÁfSH elnökhe­lyettesétől. Irányjelző INDULATOS AUTÓVEZETŐK Mire ügyeljünk az ünnepek alatt? Az indulatvezérelt ember közúti ag­resszivitását a közlekedés téli körülmé­nyei csak fokozzák. Az agresszív em­berre eleve az a jellemző, hogy gyakor­latilag nincs önkontrollja. Indulatai­nak kiszolgáltatva nem képes annak felmérésére, hogy milyen a közlekedő partnerekkel való kapcsolata. Az ag­resszív ember inkább csak érzi a körül­ményeknek való kiszolgáltatottságát és tehetetlenségében reagál agresszív mó­don. Éppen az a jellemző az indulatai­tól vezérelt emberre,,hogy nem akar alkalmazkodni. Alkalmazkodjon a vi­lág hozzá! És mivel azt tapasztalja ál­landóan, hogy a világ nem alkalmazko­dik hozzá, ezért a tehetetlenségét ag-' resszív módon „üzeni meg” a világnak. A téli csúszós utak, a korai sötétedés, a gyakori köd, a bepárásodó ablakok, a zárak befagyása, a kipörgő kerekek, a hóakadály mind-mind indulatokat korbácsolnak az agresszív emberben. Ugyanígy fokozzák türelmetlenségét azok az autósok, akik a fent említett jelenségek ellen küzdve lassan halad­nak. Mivel nem kevés az agresszív au­tós, ezért gyakran találkoznak és ket­ten „hozzák össze” indulataik által ve­zérelten a balesetet. Tragikomikus je­lensége a közúti közlekedésnek, ami­kor valaki felismeri a másik agresszivi­tását, akkor, és ott, azonnal meg akarja „nevelni”. Tehát a másik agresszivitá-" sát észrevette, de a saját agresszivitásá­ról nem tud. Célszerűbb, ha ilyenkor csökkenti az indulatait és elengedi az agresszív embert. Logikus ellenérv a tanáccsal szemben: „így megerősítjük az agresszivitásból eredő sikerél­ményt”. Igaz! Az is igaz azonban, hogy a közlekedők viszontagresszivitása csak tovább fokozza a balesetveszélyt. Közelítsük meg inkább egy másik oldalról a kérdést. A preventív közle­kedési taktika távolságtartási elvének a kiterjesztéséről van szó. Maga az elv a kocsik egymás közti nagyobb távolsá­gát célozza a balesetek megelőzése ér­dekében. Mi a távolságtartás — helyes Hj elvének a kiterjesztését javasoljuk: „Ne csak a karosszériákat tartsuk távol egymástól, hanem tartsuk távol ma­gunkat a másik közlekedő káros indu­lataitól is!” Vagyis: ne vegyük át a má­sik indulatait! Figyeljük meg, hogy mi történik, ha egy agresszíven előző autóst udvarias intéssel magunk elé engedünk. Gyak­ran tapasztaljuk, hogy agresszivitását, ha rövid időre is, de leszereltük. Nevez­hetjük ezt akár az indulatokat oldó pozitív sokkolásnak is. Ez a fajta sok­kolás nem okoz a közúton problémát. A karácsonyi ünnepek alatt a forga­lom viszonylag csöndesedik. Ahol vi­szont a gyér forgalom lehetővé teszi, esetleg éppen senkit sem látni a közel­ben, ott még a meggondolt vezető is könnyedebben halad, az átlagember meg éppen könnyelműségekre hajla­mos/ így aztán a figyelmetlenség bal­esethez vezet. Az év utolsó napjaiban.a „búcsúztatás”, az „új év köszöntése”, gyakran a pohár emelgetésével is jár. Ezeken a napokon jobb, ha nem ülünk kocsiba, nem fogjuk: meg a volánt. Eh­hez akaratra van szükség! Ha semmi­képp nem akarunk megválni az autótól, üljünk taxiba. Sokkal jobb megoldás ez, mint a kórházi ágyon felébredni! Az év végén, az új év köszöntésekor az életet, a jövőt ünnepeljük. Jó lenne, ha ennek érdekében képesek lennénk tenni is. Jó lenne, ha tudomásul ven­nénk a többi közlekedőtársunk „létezé­sét”. Elismernénk jogukat a közleke­déshez, elismernénk szándékaik becsü­letességét. Segítenénk őket abban, hogy a következő év boldogabb lehes­sen. A téli vezetés veszélyei A téli időszakban a legnehezebb a gépkocsivezetés. Nem véletlen, hogy sokan leállítják jármüvüket a hideg idő beköszöntővel. Sokszor leküzdhetetlen nehézséget jelent a hóviharban való közlekedés. Ez veszélyes is lehet, ha országúton ér bennünket a vihar. Télen figyeljük rendszeresen a meteorológiai előrejelzéseket és ha hóviharokat jelez­nek, ne induljunk útnak. Erős havazás­ban — még nappal is — be kell kap­csolni a tompított fényszórót. Ilyenkor csak lassan közlekedjünk. Ha a hóvi­har olyan erős, hogy lehetetlenné teszi a haladást, meg kell állnunk. Ha arra kényszerülünk, hogy ilyen körülmé­nyek között kell tölteni az éjszakát, ügyeljünk arra, nehogy elaludjunk. Amennyiben előrelátók voltunk, akkor ván nálunk egy termosz forró tea, enni­való és takaró. Alkoholt inni — még akkor is, ha tudjuk, hogy egész éjszaka nem vezet­hetünk tovább — tilos! Igaz, hogy az alkohol melegérzetet ad, de közben megfagyhatunk, mivel az alkohol hatá­sára a testfelület erei kitágulnak, szinte kiszivattyúzva a test melegét. Ha előre­látásunk eredményeként van elegendő üzemanyagunk, akkor gyakran beme­legíthetjük a motort és ezzel az utaste­ret is. Nagyon vigyázzunk, hogy a ki­pufogógáz ne kerüljön az utastérbe. (Ha már magas a hó, ez bekövetkez­het!) Ébren kell maradni reggelig és világosban lehet megkísérelni eljutni a legközelebbi településig. Hegyes vidéken közlekedve fokozot­tan ügyeljünk arra, hogy a kanyarok előtt csökkentsük a sebességünket, mert lehetnek jeges szakaszok és köny- nyen árokba csúszhatunk. A jeges út­szakaszokon csak nagyon óvatosan szabad lassítani. Ha túljutottunk a ve­szélyes szakaszon, jelezzük a szembejö­vőknek, hogy veszélyes zónához érkez­tek. Jó lenne, ha a várható veszély jel­zésére lenne megfelelő, egyértelmű kia­lakult szokás, mert pillanatnyilag min­denki úgy jelez, ahogy éppen tud, és ezt a többiek nem mindig értik. Sőt, sok­szor előfordul, hogy a jószándékú jel­zést zaklatásnak veszik. Javasoljuk a veszély jelzésére a rendőr lassításra uta-, sító kaijelzését alkalmazni. Télen gyakran van köd, ami megne­hezíti a látást. A köd sűrűségétől füg­gően csökkentsük sebességünket, kap­csoljuk be a tompított fényszórót. Ha van, a ködlámpát is, mert ezzel a gép­kocsink észlelhetőségét javítjuk. Sok­kal nagyobb követési távolságot hagy­junk ködben és sebességünket (ne hir­telen!) a biztonságérzetünkhöz szüksé­ges mértékben csökkentsük. Ilyenkor ,;még az út szélét sem látjuk”, szokták mondani és a sok árokba borult autó mutatja, hogy valóban nem látták. A téli vezetés egyik feltétele, hogy ha járműbe ülünk, legyünk kipihentek. AKTUÁLIS TUDNIVALÓK A rossz látás egyik legfőbb oka az üvegek bepárásodása. Ez akkor követ­kezik be, amikor az utastér levegőjében megnő a vízgőz mennyisége, s a víztar­talmú levegő lehűl, elsősorban a leghi­degebb ablakfelületeken. A belső párá- sodáson a fűtőventilátor bekapcsolása, a meleglevegő-fúvókáknak az üvegre irányítása segít. Megelőző intézkedés az ablakfelületek páratisztító vegyszer­rel történő bedörzsölése vagy beíüjása lehet. Az autózáshoz megfelelő közérzet szükséges. Télen, ha az ember fázik, csak csökkent teljesítménnyel képes ve­zetni. A hideg lemerevíti az embert. Cél­szerű rétegesen öltözködni. A vezetés első félórájában fokozottan kell figyelni. Elindulás után nemcsak a kocsi, de az ember sem melegedett be. Ilyenkor las­sabban kell haladni és különösen az el­sőbbségmegadásnál kell óvatosnak len­ni! Télen a laza hó a kocsi megcsúszását okozhatja. Ezért kerüljük az útpadkát! Még akkor is, ha a kijárt út jégbordás és ezért lassabban lehet rajta haladni. Véletlen padkázásnál azonban a nyá­ron is érvényes szabályok az irány­adók: hagyni kell a kocsit lelassulni, majd ha megállt, megkísérelni az útra való visszatérést! Még mindig köny- nyebb a hóból, mint az árokból kiká­szálódni. Télen fokozottan kell figyelni a szán­kózó gyerekekre. A jó autós már akkor résen van, ha az út szélén szánkót húzó gyerekekkel találkozik. Ha az ilyen utat lejtős utcák keresztezik, a sebességet még idejében kell csökkenteni. A lejtőről kicsúszó szánkózó gyerekek előtt a gyors reakcióidő sem segít. Havas úton a terepviszonyokat sohasem szabad fi­gyelmen kívül hagyni! így a veszélyhely­zet a figyelmes vezetőt nem éri váratla­nul. Esős, latyakos időben, amikor a jár­da mellett széles sávban áll vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. Ilyen­kor a gyalogos elsősorban arra ügyel, hogy a tócsába ne lépjen. Az autóst soha ne tévessze meg a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos látványa! Ilyenkor ugyanis a forgalomra kevéssé figyel. Számítson arra, hogy a követke­ző pillanatban járműve elé fog ugrani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents