Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 10. Gorbacsov és Reagan folytatta tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) ■p§?jAz amerikai kongresszus két házának vezetőivel találkozott szerdán reggel Washingtonban Mihail Gorbacsov. A szovjet veze­tő kifejtette előttük, hogy nagy fontosságot tulajdonit a szenátus és a képviselőház vezetőivel kiala­kított kapcsolatnak, a szovjet és az amerikai törvényhozás együttmű­ködésének, és felszólította őket, nyújtsanak támogatást az új szov­jet—amerikai leszerelési szerződés gyors ratifikálásához, mert ez mindkét ország, mindkét nép érde­kében áll. „A leszerelés megvalósítása semmiképpen sem könnyű feladat — hangoztatta Gorbacsov. — Azt szeretnénk, hogy a lehetőségekhez képest megkönnyítsük azt. Sokan vélik úgy — tegyük hozzá, megle­hetősen rövidlátóan — hogy Gor- bacsovnak nem lesz könnyű dolga, ha azért jött ide, hogy az amerikai­aktól segítséget kérjen a Szovjetu­nióra nehezedő fegyverkezési ter­hek enyhítéséhez. Nem erről van szó: szamunkra az a fontos, hogy mindenki megértse a probléma lé­nyegét és következményeit. Mi jól tudjuk, hogy ez -a kérdés súlyosan nehezedik politikai párbeszédünk­re, megnehezíti, bonyolultabbá te­szi azt — s befolyásolja mindkét országban a gazdasági folyamato­kat is”.. „Jó lenne megegyeznünk abban, hogy megkíséreljük fokozni együttműködésünket, annak meg­értésével, hogy a fegyverkezes mindkét országnak károkat okoz, károkat okoz népeink legfonto­sabb érdekeinek, megakadályoz bennünket abban, hogy a nép ér­dekében fejleszthessük gazdasá­gunkat”. „Abban, ami most történik, az egész világ érdekelt. Látjuk, mi­lyen magasra növekedtek már a fegyverekből épült hegyek — s mi ezeknek csúcsán üldögélünk. Ha ez a folyamat kicsúszik az ellenőr­zés alól, akkor tökéletes katasztró­fához vezethet el. Ezért kell meg­• A New Deal a harmincas évek Amerikájában Roosevelt elnök gazdaság-talpra- állító terve (szó . szerint: új irányvonala) volt. A francia Liberation magazin Gorbacsov és Reagan találkozóját látja a világpolitika jövőjét .meghatározó új irányvonalnak. próbálnunk a közeledést egymás­hoz — s ezért üdvözlöm, hogy ha nehezen, fájdalmas úton is, a rea­lizmus gondolata utat tör magá­nak a politikai körökben és a köz­véleményben, az Egyesült Álla­mokban és a Szovjetunióban egy­aránt”. Gorbacsov rámutatott: az új le­szerelési szerződés csupán a nukle­áris fegyverek kis részét érinti, de politikai jelentősége kimagasló. „Most a lényeges az, hogy meg­tettük az első, a legnehezebb lé­pést. így hát reméljük, hogy a Leg­felsőbb Tanács alapos vizsgálat után ratifikálni fogja a szerződést, és Önöket is arra hívom fel: tegyék lehetővé, hogy ez a dokumentum életünk mindennapjainak része le­gyen. Véleményem szerint helyesen járunk el, ha erre az álláspontra helyezkedünk, hiszen mind az amerikai, mind a szovjet fél alapos vizsgálatnak vetette alá a szerző­dés minden részletét.” Gorbacsov rámutatott: nem­csak az Egyesült Államokban van­nak kételyek a közepes hatótávol­ságú eszközök felszámolásával szemben. „Sokan vetik fel a kér­dést nekem, vagy kormányunknak — nyíltan a sajtóban és a hozzánk intézett levelekben — hogy helyes döntés volt-e a szovjet vezetés ré­széről, amikor az amerikai félnél négy-ötszörte nagyobb arányban csökkenti nukleáris fegyvereit. Azt kérdezik, hogy ha egyszer megvolt az egyenlőség az Egyesült Álla­mokkal, akkor miért csökkentünk nagyobb arányokban, mint ők? Vajon- nem jár-e ez az egyensúly felborulásával? A Gallup intézet és a mi saját közvélemény-kutatási szervezetünk által elvégzett felmé­rés azt mutatja, hogy a Szovjetunió lakosságának fele követeli a szer­ződés alapos elemzését, annak vizsgálatát, hogy nem lesz-e ez ká­ros a Szovjetunió biztonságára nézve. Ez számunkra is újdonságot jelentett”—mondotta Gorbacsov. „Mivel rendkívül alaposan részt vettem a szerződés előkészítésé­ben, beleértve a részletek vizsgála­tát is, úgy vélem, hogy ez igen nagy gondossággal kidolgozott megál­lapodás. Első ízben valósítjuk meg az ellenőrzés példa nélkül álló rendszerét. Ez azt a reményt éb­reszti bennünk, hogy amikor elju­tunk a hadászati fegyverek korlá­tozásának szakaszához, hasznosí­tani tudjuk majd az ellenőrzési rendszer kidolgozásában szerzett tapasztalatokat”*^?! jelentette ki egyebek között Mihail Gorbacsov. A találkozón részt vett kong- resszusi'veZetők egy része a megbe­szélés után kijelentette: hasznos­nak tartja a megbeszélést, amely más kérdésekre is kiterjedt, így az emberi jogok kérdésére. Mint is­meretes, az amerikai törvényhozás külügyi bizottsága január 19-ére tűzte ki a szerződéssel kapcsolatos meghallgatások kezdetét, s foglal­kozik az abban foglaltakkal a ka­tonai bizottság és a hírszerzés felü­gyeletével foglalkozó bizottság is. Alan Cranston, a szenátus demok­rata pártcsoportjának helyettes ve­zetője azt mondotta, hogy már­most is legalább ötven szenátor biztosan támogatja a ratifikálást, és az alapos meghallgatás után minden bizonnyal meglesz az ah­hoz szükséges kétharmados több­ség. Mihail Gorbacsov a megbeszé­lést követően ismét a Fehér Házba ment, újabb négyszemközti talál­kozóra Reagan elnökkel. Ennek a megbeszélésnek témája a regioná­lis válságok kérdése volt. A tár­gyalás kezdete előtt Gorbacsov új­ságíróknak kijelentette: a Szovjet­uniónak vannak javaslatai az afga­nisztáni probléma rendezésére, de nem közölte, hozott-e magával olyan javaslatot, amely megadná az Afganisztánban levő szovjet csapatok kivonásának ütemtervét és határidejét. Reagan korábban azt mondotta, hogy az afganisztá­ni probléma megvitatásának fon­tos szerepet szán a megbeszélése­ken. Raisza Gorbacsova szerdán dél­előtt rövid látogatást tett a wa­shingtoni Nemzeti Képtárban, majd a Fehér Házban találkozott Reagan elnök feleségével. NICARAGUA Ellenforradalmár az elfogott pilóta Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter keddi managuai sajtóértekezletén tájé­koztatást adott arról, hogy a Nica­raguában foglyul ejtett James Jor­dan Denby amerikai állampolgár egy szélsőjobboldali amerikai szervezet tagjaként tevékenyke­dett. Denby repülőgépét vasárnap ér­te találat -Nicaragua felett, az At­lanti-óceán partján fekvő San Juan del Norte térségében, a Costa Ri- ca-i határ közelében. Denby meg­talált jegyzetei arról tanúskodnak, hogy az elfogott amerikai több al­kalommal találkozott Adolfo Ca- leroval, az ellenforradalmárok egyik legfőbb vezetőjével, és John Huíl-lal, a CIA egyik. Costa Ricá­ban elő képviselőjével — közölte Humberto Ortega. A miniszter be­mutatott egy 1984-es amerikai ma­gazint is, amely szerint a Denby tulajdonában lévő egyik Costa Ri- ca-i birtokot kiindulópontként használják fel a kontrák a Nicara­gua elleni akciókhoz. Denbyt azzal vádolják, hogy Honduras felől be­repülve, 500 kilométert tett meg a nicaraguai légtérben, és megsértet­te az ország szuverenitását. Az el­lenforradalmárokkal fennálló kapcsolatainak részleteit az állam­biztonsági szervek megindított vizsgálata hivatott kideríteni. San José-i értesülésekből úgy tudják, hogy Denby hosszabb ide­je élt Costa Ricában. NAPI KOMMENTÁR Brüsszeli kampányfinis A: cliinill cs n: clötli'uik álló napokban a világ figyelme teljes joggal elsősorban az amerikai fővárosra össz­pontosul, hiszen a szovjet—amerikai csúcs, a most aláírt leszerelési megálla­podás messze túllép a két nagyhatalom viszonyán, és az emberiség jövőjét érinti. Nem csoda hát, hogy a most befejeződő belgiumi választási kampányban is gyakran esett szó a kelet—nyugati kap­csolatokról, a továbbiakban elképzelhe­tő (és remélhető)-fegyverzetcsökkentési szerződésekről — s nem csupán azért, mert kontinensünk biztonsága vala­mennyiünkhöz fiasonlóan, Belgiumot is érzékenyen érinti. Hanem azért is, mivel az eürorakéták ügye Brüsszelben szinte elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált az utóbbi években, s előkelő helyen szere­pelt a vasárnapi parlamenti választások Vitatémái között is. A Martens-kormány számára, amely jócskán hivatali idejének lejárta előtt kényszerült a törvényhozás feloszlatásá­ra, és az új választékok kiírására, a wa­shingtoni szerződés így érthetően a leg­jobb időben született. Hiszen az egyez­mény egyben azt is jelenti, hogy nem kell befogadni az oda szánt további amerikai szárnyasrakétákat, illetve le lehet sze­relni a már telepitetteket is. Ez viszont kétségtelenül megkönnyebbüléssel jár­hat. Szinten a Murtens vezette koulieiós kabinet számára jelenthet jópontokat a belga gazdaság teljesítménye: a munka- nélküliség arányától eltekintve, ami ko­moly gondot jelent a belga illetékesek­nek is, szinte valamennyi területen ked­vező az összkép\ Csökkent az infláció, mérséklődött a költésgvetési hiány, eny­hültek az adóterhek. Nem csoda, hogy a legtöbb megfigyelő a jelenlegi keresz­tényszocialista—liberális koalíció fenn­maradását jósolja. Ami viszont jóval kilátástalanabb ügy, s voltaképp az idei kormányválsá­got is okozta, az a Belgiumban hagyo­mányosnak tekinthető flamand—vallon ellentét. Elvégre a parlament feloszlatá­sa is a régóta húzódó nyelvi vita, egy vallon nyelvű, ám flamand közigazgatás alá eső városka polgármesterének több­szöri menesztése, illetve újjáválasztása miatt robbant ki —; | vezetett végső so­ron odáig| hogy Martens az eredetileg csupán 1989-ben (!) esedékes általános választás előrehozatala mellett döntött. Finiséhez ért tehát a választási kam­pány, a többi a hét végén már a szavazók dolga, ami viszont az eürorakéták távo­zását illeti, azzal máris bizonyosan csak nyertek Belgiumban. S persze nem csu­pán ott... Sz. G. , Hollandia a rakétatelepítésről Hollandia leállítja a dél-hollandiai , továbbra is ellátja a NATO keretében Woensdrecht támaszpontján az ameri- vállalt egyéb nukleáris feladatait — kö- kai robotrepülőgépek befogadásának zölte a külügy-, illetve a hadügyminisz- előkészületeit, hadserege ugyanakkor térium szóvivője. A csúcstalálkozó nemzetközi visszhangja A kedden aláirt szovjet—ameri­kai megállapodás világszerte általá­ban kedvező visszhangra talált. A különböző államok politikusai egyúttal annak a véleményüknek adtak hangót, hogy ez csak az első lépés a világbéke felé vezető úton. Francois Mitterrand francia el­nök — a korábbi francia ellenvéle­ményekre válaszolva — azt mon­dotta, hogy a washingtoni megálla­podás bírálata kárt okozhat az európai biztonságnak. „Ami tör­tént, nem sok, de jelentős” — mon­dotta. Kína vezető lapja, a Zsenmin Zsipao szerdai számában első olda­las kommentárban üdvözölte a Washingtonban aláírt megállapo­dást. A Kínai Kommunista Párt központi lapja rámutat, hogy an­nak eredményeként bizonyos mér­tékben csökken a nemzetközi fe­szültség. A kommentár hangsú­lyozza, hogy bár csupán az első lé­pésről van szó a nukleáris leszerelés hosszúnak ígérkező folyamatában, a megállapodás üdvözlésre méltó, mert az első tényleges csökkentést ujja elő a nukleáris fegyverek megje­lenése óta. Margaret Thatcher brit minisz­terelnök „nagyon jó hírnek” nevez­te az egyezmény aláírását és hang­súlyozta: ez alkalomból „elsőként szeretné üdvözölni Mihail. Gorba- csovot és Ronald Reagant.” Az elsők között üdvözölte a szovjet és az amerikai vezetőt Gro Harlem Brundtland norvég minisz­terelnök és Robert Hawke, Auszt­rália kormányfője. A megállapodást üdvözlő nyilat­kozatot tettek közzé Brüsszelben, á NATO székhelyén is, hangoztatva, hogy az összeegyeztethető a NATO biztonsági politikájával. A svájci kormány véleménye sze­rint a kedden aláírt szovjet—ameri­kai megállapodás a „leszerelési po­litika gyakorlati megvalósításának ígéretes kezdete”. Giulio Andreotti olasz külügy­miniszter kijelentette: „Európa szemtanúja lehet annak, hogy eltű­nik egy veszély, amely elsősorban ellene irányul”. Kalevi Sorsa finn külügyminiszter hangoztatta, hogy a rakétamegállapodás valósabbá teheti az észak-európai atomfegy­vermentes övezet létrehozását”. A kanadai, külügyminisztérium „példa nélkülinek” minősítette a szovjet—amerikai megegyezést. Az angolai MPLA-Munkapárt Politikai Bizottsága annak a remé­nyének adott hangot, hogy az ered­mények elősegíthetik a regionális kérdések megoldását. Az ecuadori és a perui külügyminiszter quitói találkozóján leszögezte, hogy a megállapodás nem csak a két nagy­hatalom viszonyát javítja, és sür­gettek más államokat is, hogy kap­csolódjanak a leszereléshez.. Japán, Washington egyik legoda- adóbb szövetségese elsősorban az amerikai fél egyoldalú sikerének minősítette a szerződést. . Feljpe González spanyol minisz­terelnök elégedetten nyilatkozott a szerződés aláírásáról, s további fegyverzetkorlátozási - megállapo­dásokat sürgetett, elsősorban a ve­gyi fegyverek terén. A kairói látogatáson tartózkodó Hans-Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter úgy véleke­dett, hogy a megállapodás a kelet —nyugati kapcsolatok, valamint a két nagyhatalom közti viszony ja­vulásának eredménye. Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök üdvözölte a szovjet es az amerikai vezetőt a nagyjelentőségű megállapodás alá­írása alkalmából. Mind az egyipto­mi elnök, mind bonni vendége re­ményét fejezte ki, hogy a szovjet —amerikai együttműködés elősegí­ti majd Regionális problémák meg­oldását, így a közel-keleti rende­zést, valamint az irak—iráni hábo­rú befejezését. Igen fontos fejleménynek és tör­ténelmi kezdetnek minősítette az indiai kormányfő a Mihail Gorba­csov és Ronald. Reagan kézjegyével ellátott szovjet—amerikai leszerelé­si megállapodást. Radzsiv Gandhi szerdán tett nyilatkozatot a parla­mentben, ahol a képviselők lelkesen üdvözölték a szerződés aláírását. Német pártmunkás­küldöttség Bács Lippmann Lothar, a NSZEP Parla­menti Frakciója titkárának vezetésé­vel, tegnap pártmpnkásküldöttség lá­togatott Bács-Kiskunba. A delegációt - melynek tagja volt Langs wagen Erich, a NSZEP Schwerin Megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Urbaneck Heinz, a NSZEP Lipcse Megyei Bizott­ságának osztályvezetője és Georg Folk, nagykövetségi tanácsos is —, Babi- nyecz Ferenc, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei'Bizottságának titkára fogadta Kecskeméten, s tájékoztatta a Kiskunban vendégeket szűkebb hazánk életéről, s a megye tanácsainak, népképviseleti szervezeteinek működéséről, a pártélet aktuális kérdéseiről. Ezt követően az NDK-ból érkezett pártmunkásküldöttség megtekintette a városi tanács disztermét, a Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézetet, a Kecs­keméti Galériát, a Bozsó-gyűjteményt, a Naiv Művészek és a Népi Iparművé­szek múzeumát, valamint a Szórakaté- nuszt, s az esti órákban elutaztak me­gyénkből. • A vendégek a kecskeméti harangjátékot hallgatják. Településfejlesztés, környezetvédelem, kultúra Bizottsági ülések a Parlamentben Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a Parla­mentben tartott tegnapi ülésén — Stra­ub F. Brúnó elnökletével — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hiva­tal 1988. évi költségvetésének terveze­tét, valamint a központi és tanácsi tele­pülésfejlesztési elképzeléseket, illetve ezek pénzügyi feltételeit vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés hangsúlyozza: a környezet- védelmi tevékenység gazdasági feltétel- rendszere 1988-ban a jelenlegihez viszo­nyítva lényegesen átalakul. A gazdasági szabályozórendszer normatívabb lesz, a támogatások köre szükül. A környezet- védelmi fejlesztések megvalósításában ezért növekvő szerep hárul a Központi Környezetvédelmi Alapra. Ennek bevé­teli forrásaiból a tavalyinak mintegy harmadával növelhető a különféle prog­ramokhoz nyújtott pénzek összege, de a szükségesnél így is kevesebb új fejlesz­tést kezdhetnek el jövőre. Horváth Miklós (Fejér megye) azt tette szóvá, hogy az új adórendszer beve­zetésével a nagyrészt lakossági erőfor­rásokat 'felhasználó vízmű társul ások hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel nem igényelhetik vissza a beruházás ösz- szegét 25 százalékkal növelő forgalmi adót. A kérdésekre adott válaszában ZsufTa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese hangsúlyozta: a vízmű- társulások az új adórendszer logikája szerint nem adóalanyok, ezért a forgal­mi adót sem igényelhetik vissza. A kér­désben még tart a jogi egyeztetés, meg­oldásnak az kínálkozik, ha a beruházást átvevő közmüüzemi vállalatok megelő­legezik a közmütársulatoknak a 25 szá­zalékos többletköltséget, s később visz- szaigénylik ezt a pénzt. Straub F. Brúnó javasolta, hogy a költségvetési tervezetből hagyják ki a személyi jövedelemadó tervezési bizony­talanságával kapcsolatos részt. Eszerint ugyanis, ha az előirányzottól elmarad a bevétel, akkor központi forrásból a ter­vezett összeg 97 százalékáig kiegészítik, ugyanakkor a 104 százalékon felüli többlet az állami költségvetést illeti meg. Ez az intézkedés a tanácsi gazdál­kodás biztonságát szolgálja — véleke­dett Madarasi Attila —, mivel a szemé­lyi jövedelemadóból befolyó pénzt 1988- ban nem az állampolgárok állandó lak-, helye szerinti eloszlásban, hanem népes­ségarányosan kapják meg a helyi taná­csok. A bizottság elfogadta ezt a vá­laszt, s elvetette a testület elnökének javaslatát. A jövő évi környezetvédelmi felada­tokról szólva Berdár Béla (Pest megye) rámutatott: pénzszűke miatt a hetedik ötéves tervben meghatározott szakmai feladatok jelentős részét a következő tervidőszakokra kell halasztani. Ezért egyes területeken nem tudják megaka­dályozni a környezet állapotának továb­bi romlását. * A művelődési ágazat jövő évi költség- vetésének tervezetét vitatta meg az Or­szággyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szerdán, a Parla­mentben. Az ülésen Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes adott tájékozta­tást a költségvetés néhány jellemzőjéről, majd Stark Antal művelődési minisztéri­umi államtitkár fűzött szóbeli kiegészí­tést a képviselők elé terjesztett írásos anyaghoz. Hangsúlyozta: az előirányzatok sem az oktatásban, sem más kulturális terü­leten nem adnak lehetőséget fejlesztésre a jövő évben. Az intézmények működése és fenntartása csak az ellátandó felada­tok körének szűkítésével, illetve tevé­kenységük színvonalának csökkenésével lehetséges. Egy területen várható a tá­mogatás lényeges emelkedése: az elekt- ronizációs oktatási programnak a tava­lyi 50-60 millió forint helyett jövőre 200 millió forintot biztosítanak. Ezt elsősor­ban az egyetemeken hasznosítják majd, ahol viszont — a képzési kapacitás fo­lyamatos bővítése mellett — szükség lesz az oktatói létszám felülvizsgálatára, csökkentésére. Központi forrásból béremelésre csak az oktatás kap — mintegy 4 százalékos — támogatást. Bereczky Gyula, az MTV elnöke egyebek között arról adott tájékozta­tást, hogy nem emelik a televízió előfize­tési díját, ugyanakkor hétfőnként to­vábbra sem lesz adásnap. Kállai Ferenc (országos lista) azt hangsúlyozta, hogy a művészeknek és a művészetnek rendkívül nagy szerepe le­het az emberi, erkölcsi tartás megőrzé­sében, a kiemelkedő munka ösztönzésé­ben, s az ennek nyomában járó boldogu­lás hitének megtartásában; a színészek, az írók nem kellő anyagi és erkölesi elismerése gyengítheti ezt a szerepválla­lást. Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun me­gye) javasolta, hogy a külföldi alapítvá­nyokat a korábbinál nagyobb körülte­kintéssel fogadják, hasznosításukat na­gyobb felelősséggel kezeljék. Példaként említette meg az Erzsébet-díj, valamint az S. O. S. Gyermekfalu körül tapasz­talható visszásságokat. A képviselők kérdéseire adott vála­szok után a testület elfogadta a költség- vetési tervezetet, továbbá egyetértett Bokor László (Budapest) javaslatával, hogy a kulturális bizottság kérésére az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága kezdeményezze a film- és videotörvény megalkotását. Szellemi műhely születik (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi beszédében, személyes emlékként, egy harminc évvel ezelőtti esetet idézett dr. Szabó Miklós, az MSZMP Kiskunhalasi Vá­rosi Bizottságának első titkára. Végzős történészhallgatóként kutatott volna a városi levéltárban, ha éppen nem akkor költöztették volna az anyagot Kis­kunfélegyházába. A részleg megnyitásának különös jelentő­sége van most, amikor is a múlt iránt egyre fokozódik az érdeklődés, amikor az iskölá- nak és a közművelődésnek pótolhatatlan szerepe van az azonosságtudat — főleg ami a fiatalokat illeti— kialakításában, s nem utolsósorban, amikor a helytörténeti, hon­ismereti kutatások szükségessége teljesen nyilvánvaló lett. Dr. Szabó Miklós végezetül emlékeztetett arra, hogy az a nép, amely nem ismeri- történelmét, arra ítéltetik, hogy újra megszenvedje azt. Ennek jegyében kívánta azt, hogy a levéltárban egyfajta szellemi mű­hely alakuljon ki, együtt gondolkodó, egy­mással vitatkozó résztvevőkkel. A műhellyé válásnak mintegy első lépése­ként, Ö. Kovács József, a fióklevéltár vezető­je szakmai-tudományos összejövetelre invi­tálta az érdeklődőket, köztük a város törté­nelemtanárait, könyvtárosait, s más szakma­belieket. Elsőként Társadalom — gazdaság 1— helytörténet — köztörténet címmel tartott előadást dr: Tóth Tibor egyetemi tanár, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem képviseletében. Dr. Iványosi-Szabó Tibor, a megyei levéltár igazgatója a most, avatott fióknak a megyei hálózatban betöltött szere­péről beszélt. A szakmai tanácskozás kon­zultációval, s ö. Kovács József zárszavával végződött. H. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents