Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8. • PETŐFI NÉPE • 3 §Hiszek a példamutatás erejében” 17 z év márciusában választották meg pártszervezeti titkárnak Nikolics Gábort, a Gyapjú- és Tex- tilnyersany ag-forgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemegységének főművezető-helyettesét. Fiatal em­ber, bár több mint egy évtizede dol­gozik itt, ahol a gyapjú tisztításával foglalkoznak. A tagkönyvcsere előtti beszélgetés alkalmával kerestük fel, de mivel véleménye az egész kollektívát érinti — adjuk vissza a tőle hallottakat. — A tagkönyvcserével kapcsolatban nincsenek tapasztalataim — kezdte —, de itt nálunk a kommunistákkal való párbeszédet mindig az őszinteség jelle- ' mezte. A vállalat megbecsüli dolgozóit, jól fizet, s a törzsgárdatagok nem csak ismerik, becsülik is egymást. Erősen kötődünk az üzemhez, ugyanis min­denkinek jelentős segítséget nyújtottak a lakásvásárlásban. Ami az alapszerve­zeti munkát illeti, a pártcsoportokban az emberek őszintébben kifejtik véle­ményüket, de ma már nemtetszésüket a taggyűléseken is elmondják. Sajnos, korábban gondok voltak az alapszer­vezet életében, munkájában, de mára jól összekovácsolódtak a kommunis­ták, sőt eredményeink is vannak. Azt természetesnek tartják, hogy csak annyi pártfeladatot terveznek, amit ténylegesen el tudnak végezni, nem törekednek csodálatosan „leköny­velt” látszateredményekre. A pártok­tatásra mindössze tizenöt kommunis­tát jelöltek, de huszonhármán jelent­keztek, igaz a témaválasztás vonzó: a gazdaságpolitika a gyakorlatban. Van­nak az alapszervezetnek gazdaságsegí­tő tennivalói is. ^Mozdítani kellene a minőségen, javítani a partnervállalati kapcsolaton, ugyanakkor felvilágosító, agitációs munkát végezni az üzemben, ugyanis most kedvező ajielyzet, mert idén helyeztek üzembe egy mosógépet, amely bővíti a termelési lehetőségeket, lesz tehát munka és pénz is. — Az elbeszélgetések során egyik párttagunk bejelentette kilépési szán­dékát. Becsületes, rendes ember, mun­káját lelkiismeretesen ellátja, ezért még egyszer beszélgettünk vele. Régi sérel­meket gyűjtött össze, megsértődött, s ragaszkodik ahhoz, hogy megválik a párttól. Sajnáljuk, de tiszteletben tart­juk elhatározását... Ami a gazdasági helyzetet illeti, biztosak vagyunk ab­ban, hogy nehéz lesz, de az átmeneti , életszínvonal-csökkenés nem teheti kis- hitűvé a kommunistákat, az embere­ket. Végül is van egy jó programunk, amelyet ha megvalósítunk, kilábalunk a bajból. Véleményem szerint a kilenc­venes évek elején lesz a fordulópont, de ha útvesztőbe kerülünk, ha egyesek is­mét a kiskapukat keresik, akkor hiába várunk a kibontakozásra... A kiskunfélegyházi üzemegységben szeretnék megvalósítani a differenciált bérezést, s ezzel mintegy visszaállítani a főmunkaidő becsületét. A pártalap- szervezet kommunistáiban megvan a bizalom, az akarás, várják a változást. — Optimista vagyok, hiszek a példa- mutatás erejében, de a bizalmat, a ki- ' bontakozásba vetett hitet senkinek sem szabad eljátszania ... Gémes Gábor SZEBB, JOBB BÜTOROKAT! Tervbank a kínálat bővítésére A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Formaterve­zési Központ — az Ipari Minisztérium és az OMFB támoga­tásával — a közeljövőben bútoripari tervbankot létesít. Az adatbank célja, hogy egyetlen szervezet hangolja össze a bútoripari tervezők munkáját s ezzel segítse a jó ötletek gyors elterjesztését. A hazai bútoripar kínálata jelenleg meglehetősen szegé­nyes, a tervezők munkáját nehezíti, hogy nem ismerik kellő­en egymás tevékenységét, és a bútorgyárak, valamint a terve­zők'Között sem megfelelő a kapcsolat. így a kínálatból hiá­nyoznak egyes bútorok: kevés a többfunkciós garnitúra, a, gyermekbutor és a kiegészítő bútör. Az adatbank letréhozá- sayal arra számítanak, hogy a választék jelentősen bővül, miközben javul a minőség és nő a termékék exportképessége is. E célok elérésére a tervbank létrehozói pályázatot hirdet­nek új bútoripari cikkek tervezésére. Elsősorban a jelenlegi­nél esztétikusabb, praktikusabb, a vásárlók igényeihez job­ban igazodó bútorok terveit és műszaki leírását várják. Cél az is, hogy ezek az új termékek főként belföldi alapanyagok, szerelvények felhasználásával, a bútoripari vállalatoknál és szövetkezeteknél alkalmazott technológiával legyenek elké­szíthetők. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a pályá­zó új, gazdaságos technológia bevezetésére tegyen javaslatot. A tervbörzére belsőépítészek, ipari formatervezők, faipari mérnökök, technikusok és a bútoripar területén képzett más szakemberek jelentkezhetnek ötleteikkel a jövő év február l-jéig. A pályamunkákat ipari, kereskedelmi és formaterve­zési szakemberekből álló zsűri értékeli majd. A díjazott ter­veket a gyártó vállalat, illetve szövetkezet csak akkor veheti át, ha a mintadarab legyártására is vállalkozik. Szójaliszttel dúsított új sütőipari termékek Ma tart bemutatót 9 Kecskeméti Sütőipari Vállalat szója­liszttel dúsított új termékeiből a megyeszékhely két üzleté­ben, az Univer és a Centrum áruhazakban. Hogy miért került előtérbe az emberi táplálkozásban is a szója, erről kérdeztük dr. Schmidt Ilona megyei dietetikus főorvost. — Az utóbbi 10—15 esztendőben kerültek előtérbe a növényi eredetű élelmiszerek. A fejlett országok lakosságá­nak táplálkozási ártalmait a túlzott energia: hús, zsír, cukor, alkohol, valamint a nátriumsó fogyasztására vezették vissza. A diétás hatású rozsanyagok, valamint a kálium- és magné­ziumtartalmú élelmiszerek fogyasztása viszont alacsony. A helytelen táplálkozás az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az anyagcsere- és emésztőszervi betegsé­gek kialakulásához vezethet. A rizikótényezők csökkentesé­re a szója kiválóan megfelelt. Térhódítása az USA-ban a tojás- és a vajfogyasztás mérséklődését eredményezte. Felis­merték koleszterin- és tigliceridcsökkentő hatását. — Hogyan és mennyit fogyaszthatunk szójából? — Naponta nyolcvan gramm fehéijére van szükségünk, amelynek egy részét adhatja a szója. Egy kiló szójaliszt ötven százalék fehérjét, két százalék zsírt és harminc-negyven szá­zalék rostot tartalmaz, amelyet húskészítményekhez és sütői­pari termékekhez keverve fogyaszthatunk. Javaslatunk az, hogy a szójaliszt egyötöd részarányt képviseljen. Ugyanis a túlzott fogyasztásnak is vannak hátrányai, egyebek között puffadást, bélgázosságot okoz. A szójapelyhet viszont 4 az 1-hez arányban keverhetjük húshoz, valamint búzaliszthez. Többféle termék ismeretes, már a húsipar rendszeresen hasz- nálja.a szóját. A szójás kenyeret néhány éve mutatták be az OMÉK-on. A kecskeméti vallalat új szójás termékeit feltétle­nül hasznosnak tartom a korszerű táplálkozás szempontjá­ból, s azért is, mert a fehérje mellett ezeknek a készítmények­nek káliumtartalma is magasabb. Cs. I. „KOMOLYAN GONDOLOM: KIGYÓGYULTAM” A visszatérés esélyei B. J. 22 éves, erős, piknikus alkatú kecskeméti fiatalember, aki maga sem tudja pontosan megmondani, hányszor volt eddig drogélvonókúrán. Megjárta a bajai, a kalocsai kórházat és ismerik a megyeszékhely pszichiátriai osztá­lyán is. Idejében elvégezte a szakközép- iskola 4 osztályát, de az érettségit — mert már akkor is ragasztózott — nem tudta letenni. Azótá, hat éve a kórhá­zakat és a munkahelyeket járta. Fél éve azonban elhatározta, hogy szakít a' múltjával és nem él tovább senki kegye- lemkenyeréii. Dolgozni fog... — A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában dolgozom jelen­leg, de most táppénzen vagyok. Miért? — Mindössze kilenc napot töltöttem ott darálóként, szóltam a főnökömnek, hogy a gép, amire tett, balesetveszélyes. Bármikor a szemembe repülhet egy forgács. Azt is megemlítettem, hogy nem megfelelő a védőruhám és kértem, hogy oktasson ki balesetvédelemből. — Ezért, tudtommal, még nem vesz­nek táppénzre senkit. — De engem — ezek után — nem engedtek tovább dolgozni, azt mond­ták, hogy ilyen emberekre nincs szük­ségük. A szipuzás nekem szó szerint „az idegeimre ment”. Papírom van ar­ról,' hogy könnyen kiborulok. Táp­pénzre vettek tehát. Ezt sem kaphatom sokáig azonban, mert csak kilenc na­pot dolgoztam összesen. Még a kór­házban javasólták nekem, hogy fordul­jak rendkívüli szociális segélyért a vá­rosi tanács egészségügyi osztályához. Alma a fájától — A szülei mit szóltak hozzá, hogy ez a — személyi igazolványából látom: sorrendben az ötödik — munkahely sem felelt meg önnek? — Édesapám húsz, édesanyám hu­szonöt éve dolgozik ugyanazon a he­lyen. Szerintük meg kellett volna al­kudnom. §P Testvére van? — Igen, egy tizenhat éves öcsém, aki jelenleg Budapesten lakik javító-nevelő intézetben. Öt még nem tudtam lebe­szélni a szipuzásról. — Rábeszélni bizonyára könnyebb volt? — Inkább az egész banda dugta előle a szert, hiszen nagyon fiatal volt. Ti­zenhárom évesen kezdte, dacból, kí­váncsiságból. r— Vele mi lesz? — Lehet, ha hazajön és látja, hogy én komolyan gondolom: kigyógyul­tam, dolgozom és egészségesen élek, akkor tanul a példámból. — Távolabbi tervei? — Egy rajzfilmforgatókönyvet sze­retnék írni: a klasszikus egér—macska témáról. A sztorit azonban nem áru­lom el. Azért szeretem az olyan munka­helyeket, ahol nincs felelősség, mert ott szabadjára engedhetem a fantáziámat. Leveszik a kezüket róla Munkahelyén Homyák József mun­kaügyi vezetővel (aki társadalmi mun­kában a börtönből szabadultak pártfo­gója) beszélgettünk. B. J.-t már régóta ismeri, hiszen itt dolgozott évekkel eze­lőtt, amíg a kábítószerezés miatt men­nie nem kellett. Ő vette vissza, mert bízott benne, hogy most gyógyultan, fadarálóként megállja a helyét. A cso­portvezetője, Körös Sándor azonban nem hajlandó tovább vele dolgozni, mert a norma tizedét sem teljesíti, elfe­lejti a legegyszerűbb dolgokat és azt, hogy egyszer már kioktatták — amit alá is írt — balesetvédelemből. A meg­határozott időre való szerződése az év végére lejár és nem szándékoznak meg­hosszabbítani. Meg lehet élni segélyből? A városi tanács egészségügyi osztá­lyán Katona Andrásné elmondta, hogy járt nála a fiatalember. Rendkívüli se­gélyért folyamodott, de nem volt haj­landó otthagyni a kérvényt, mondván, hogy az neki is kell. Azóta azonban már foglalkoznak az üggyel. — Gyakori, hogy gyógyult kábítósze­resek nehezen helyezkednek el és segélyt kérnek? — Nem, általában találnak maguk­nak munkát. Ebben az esetben, ha az elmeorvos véleménye az, hogy B. J. ügyeinek intézésére önállóan nem ké­pes, a gyámhatóság gondnokot állíthat mellé. A másik lehetőség: a családsegí­tő központ segíthet neki a beilleszke­désben. O. Horváth Márta Régi módszer — megújult géppel Mindenütt, ahol szükség van műszaki rajzok, ábrák, statisztikák és sok más dolog gyors sokszorosítására, jól ismerik a régi, jól bevált szalmiákos fénymásolási mód­szert. Ennek megkönnyítését szolgálja a Telefongyár kis­kőrösi gyárában készülő Tertalux fénymásológép, amely 8 négyzetméter másolatot képes percenként elkészíteni. A kiskőrösieknek sikerült a korábbi 3000 wattról 360-ra csökkenteni az áramfogyasztást, emellett a készülék is kisebb lett — könnyebben mozdítható. Ebben az évben 150 darabot készítenek belőle, s jövőre száz gépet román, 250-et NDK-, 50-t belföldi felhaszná­lókhoz küldenek. 9 Farkas Károly a gép oldalfalait szereli a vázszerke­zetre. • Litauszki Tibor munkája: szigorú végellenőrzés, próbajáratás — a szállítás előtt. 9 Máriási Attila és Guti Károly műszerészek a villamos vezérlést állítják be a félkész gépen. (Straszer András) DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG A felmondás joga Lapunk augusztus 5-ei számában Birkatürelem? címmel beszámoltunk a Fülöpszállási Vörös Csillag Termelő- szövetkezet és egy szerződéses juhász pereskedésbe torkolló vitájáról. A szö­vetkezet alig néhány hónap múltán fel­mondta az öt évre kötött szerződést, mert a juhok lesoványodtak, pusztul­tak, s a gondatlan gazdálkodás mellett a bérlő másféle szerződésszegést is el-' követett. A juhász, Dávid Zoltán, azonban nem vette tudomásul a fel­mondást. Egyszerűen kitiltotta a tsz embereit a bérelt majorból, s tartotta tovább a nyájat, mintha a sajátja lenne. A tsz-tagok s a vezetők a kerítésen kí­vülről nézhették, hogyan pusztul, fogy a kétmilliót érő nyáj. Az áldatlan helyzetnek a megyei bí­róság részitélete vetett véget idén nyá­ron. Ebben kötelezték a juhászt a ma­jorságok és a megmaradt birkák — a kiadott állomány alig felének — vissza­adására. A juhász azonban fellebbezett az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróságnál. Sok választása nem volt, hisz ekkor­ra már több mint félmillió forintnyi tartozása gyűlt össze a szövetkezetnél. Ha elveszíti a jogi vitát, meg kellett volna térítenie az elpusztult állatok ér­tékét, s azokat a szolgáltatásokat, me­lyek árával adós maradt. Ezért azután egy sor ellenvetést sorakoztatott fel jo­gi képviselője útján: betegséggel fertő­zött állományt adtak át neki, nem lát­ták el megfelelően az egészségügyi te­endőket, a szövetkezet a legelőt rend­szeresen lepermetezte és így tovább. A védekezés szerint nem a bérlő szegte meg a szerződést, épp ellenkezőleg, a közös gazdaság nem teljesítette vállalt kötelezettségét. Amint Schiffer Pál nemrég bemutatott dokumentumfilm­jéből tudjuk, akad ilyen példa. Ezúttal azonban másképp történt. A Legfelsőbb Bíróság — mérlegelve az érveket és ellenérveket — ítéletében helybenhagyta a megyei bíróság dönté­sét. Az indoklás szerint megállapítható az azonnali hatályú felmondás érvé­nyessége. , A szerződő felek megállapodása ugyanis haszonbérleti szerződésnek mi­nősíthető, s igy alkalmazható a polgári törvénykönyvnek a haszonbérleti szer­ződés felmondását szabályozó rendel­kezése. A szövetkezetét megillette az azonnali hatályú felmondás joga. A Legfelsőbb Bíróság a juhász fel­lebbezését nem találta alaposnak. Csak egy példa: a szerződés egyik pontját a vállalkozó úgy értelmezte beadványá­ban, hogy a szövetkezet a szaporulat és a gyapjú felvásárlásának jogát kizáró­lag az ő saját tulajdonában lévő birkái­nál kívánta biztosítani a maga számá­ra, a bérbe adottak esetében nem. El is adta a szövetkezet birkáit — sajátja­ként — egy másik gazdaságnak. Ezt az ügyletet próbálta megideologizálni a sajátos értelmezéssel. A Legfelsőbb Bíróság Ítéletében húszezer forintnyi eljárási költség és fellebbezési illeték megfizetésére köte­lezte a bérlőt. Ám lehetséges, hogy a juhásznak még így is megérte a dolog. Ki időt nyer, adott esetben fizetési ha­ladékot nyer. Hol van még a valódi tartozás, a félmillió. Ennek sorsáról — a szövetkezet és az egykori bérlő közötti elszámolásról — még ezután dönt a megyei bíróság. S a döntéshez előreláthatóan időigényes, kiterjedt bi­zonyítási eljárásra lesz szükség. A szövetkezet a több mint két éve kötött szerződést 1986 májusában mondta fel, s egyhamar nem fog hozzá­jutni a pénzéhez. A gazdasági életben vannak olyan esetek, amikor a legigaz­ságosabb bírói eljárás sem nyújt igazi megoldást. Nem csupán azért, mert az elmaradt haszon utólag nem pótolha­tó. Nagyobb kár, hogy a jogi vitákig jutó nézeteltérések, a partneri együtt­működés elemi szabályait semmibe ve­vő vállalkozói magatartás egy-egy gaz­dálkodó egységnél hosszabb időre megingathatja a vállalkozásokba, az új gazdálkodási formákba vetett bizal­mat. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével, mely ellen fellebbezésnek nincs helye, megnyitotta az utat a birkaügy rende­zéséhez. De vajon hány ilyen ítéletnek kell még születni, hogy minden vállal­kozó számára egyértelművé váljon: jobban megéri a sokszor kemény felté­teleket tartalmazó szerződések szerint gazdálkodni, mint a jog útvesztőjében keresni kibúvót a vállalt kötelezettsé­gek alól. L. D. Tenyész­állatok — angol importból Hazánkban számos külföldi szarvasmarhafajtát tartanak a telepeken; a meghonosításra vá­ró fajták száma most eggyel to­vább nőtt. A Húsmarhate­nyésztő és Melléktermékhasz­nosító Közös Vállalat — a Te- rimpex közvetítésével — Angli­ából kiváló képességű szarvas- marhákat vásárolt a világszerte ismert Aberdeen angus fajtából. Ez az állat kitűnő hústermelő képességéről ismert, ezért tart­ják szívesen nemcsak a szigetor­szágban. hanem Európában és az amerikai kontinensen is. Márványozott, igen ízletes húsa van, amit külföldön általában magasabb áron tudnak értéke­síteni, mint az egyéb fajtákét Az importállatok közül ötven üsző került az Adonyi Március 21. Termelőszövetkezetbe, ahol a korszerű biotechnológiai módszerek alkalmazásával rö­vid idő alatt 200-ra akarják nö­velni az állományt Ezzel törzs- tenyészet kialakítására is lehe­tőségük lesz, ilyen számú állo­mány ugyanis elnyerheti ezt a minősítést, amely a tenyésztés­ben rangot jelent Innen láthat­ják majd el állatokkal az érdek­lődő nagyüzemeket biztosítva a magas genetikai értéket. Öt tenyészállat a Debreceni Állat- tenyésztő Vállalathoz került, itt főleg keresztezésekre használják majd az apaállatokat A ha­zánkban honos magyartarka és az utóbbi időben meghonosított holsteinfriz állományt kereszte­zik vele, a kijelölt telepeken. Az állattenyésztők arra számíta­nák; hogy az utódok úgyneve­zett hústermelp képessége ked­vezően alakul, takarmányérté- kesítésük is jó lesz, így többlet- bevételhez jutnak a gazdaságok.

Next

/
Thumbnails
Contents