Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

1987. december 1. • PETŐFI NÉPE • 5

Ä

oztudott, hogy jövőre lesz a párttagsági könyvek cseréje. Az MSZMP KB határozatának értelmében a tagkönyvcserét megelőzően minden kommunistával személyesen kell beszélgetni, amelyek során értékelik a párttagok munkáját, tevékenységét, és lehetőséget teremtenek arra, hogy ők is elmondják véleményüket a párt politikájáról, annak végrehajtásáról. A személyes gondok feltárására is alkalom kínálkozik a beszélgetőpartnerek előtt.

Jól dolgoztak a pálmonostori halászok

Mit vegyünk, ha veszünk?

helyzeí alakult ki, mint amikor a kamasz kinövi a ruháját. Kétségtelen, tettek már a párt felsőbb szervei e fáziseltolódás helyreállítására, de gyorsítani kellene a lépéshátrány behozását.

Több muníciót, érvet

Szabó József autóvillamossági szerelő, a növénytermesztési főágazat párt- alapszervezetének titkára.

— Ki kell lábalnunk ebből a gazdasági helyzetből, ez természetesen változtatások nélkül aligha sikerül. Mindenki a párttól várja a segítséget, a bizalmat kibontakozási programjának fogadtatása is tükrözte. Ez jó lépés volt — s nem a türelmetlenség mondatja velem —, de ezenkívül több konkrét és gyorsabb intézkedés kellene a tennivalók megkezdéséhez. Hiányolom a párton belül a tájékoztatást. Több információt, muníciót, érvet kellene kapnunk az eligazodáshoz, a meggyőzéshez. Én közvetlenül a termelésben dolgozom, s ott is megköveteljük a pontos munkát, a feladatok maradéktalan ellátását. Úgy vélem, jogos, ha ezt az irányítástól is megkívánjuk.

A mezőgazdasági nagyüzemek sürgető, feszitő gondjáról is említést tett.- A termelőszövetkezetek részére még nem adták ki a bruttósítással kapcsolatos rendelkezést, ami ZavarodottVitaindító cikkünkben fogalmazódott meg a következő gondolat: A számítógép alkalmazása nélkül az elmaradásunk egyre növekszik majd a technikailag fejlettebb országoktól. Az a kérdés, hogy menynyire vagyunk felkészülve a változásokra? Számvetés a számítástechnikával című írásunk alapján erre a felvetésre reagált Krémer István, a Pusztatourist gazdasági vezetője.

Mostanában tettük számítógépre könyvelésünket. Nem felsőbb utasítás, hanem az ellátandó feladatok késztették az utazási irodát a korszerű adatfeldolgozásra. Mivel nyereségorientált a cég, sokirányú és kellő időben felhasználható információval kell rendelkeznie.

A számítógépesítés azon buktatóit jártuk végig, amelyekkel talán a legtöbb gazdálkodó szervezet találkozott. A problémákat mi is csak menet közben ismertük fel. A gondok először a számítógép kiválasztása, beszerzése kapcsán jelentkeztek. Nem okozott fejtörést, hogy milyen kapacitású berendezést vásároljunk, azonban a kiválasztást illetően már az árak domináltak. A tanácsadó cégek érdekes módon nem ismertek minden gépet kellőképpen, leginkább azt a típust ajánlották, amelyen maguk is dolgoztak, s amelyre természetesen a prdgfamok kidolgozását is vállalták. így megrendeltünk egy Robotron 1715-öt, amely árfekvése és tartozékai alapján megfelelt az elképzeléseinknek. Majdnem egy évet vártunk

a megrendelés teljesítésére, de ez alatt a gép nem került kereskedelmi forgalomba. Időközben jobb ajánlatokat is kaptunk, mind a géptípusra, mind a programra vonatkozóan. Ezért le- mondtuk a Robotront és másfél évvel ezelőtt egy azonnal beszerezhető IBM kompatibilis professzionális személyi számítógépet vettünk. (Érdemes megjegyezni, hogy azóta egyharmadára csökkent az alapgépek ára.)

A későbbiekben a legnagyobb feladatot a programkészítés jelentette. Ugyanis az iroda sajátosságainak megfelelő típusmegoldás nem létezett. Az egyik társintézetnél már bevált módszer a mi igényeinknek nem felelt meg. A program kidolgozására a Bács- Kiskun Megyei Illetékhivatal vállalkozott. Az információs rendszerünk azonos, így magától értetődött a megbízás. A döntés helyesnek bizonyult, ám tapasztaltuk, hogy az illetékhivatal nem programgyártásra rendezkedett be. Emiatt vontatottá vált a munka és kitolódott a teljesítés határideje. Igaz viszont, hogy jól felhasználható programot kaptunk és ami nem mellékes, három évre a karbantartását és a szükséges módosítások átvezetését is vállalták.

Nem kis gond a számítógép szervi- zeltetése sem. Megítélésem szerint rendkívül magasak az átalányárak, ugyanakkor különböző trükkökkel igyekeznek a vállalkozók az elvárható

kötelezettségek alól kibújni. Egyetlen berendezés birtokában viszont kockázatos dolog az eseti javításokra hagyatkozni.

Vitán felül áll, hogy a számítógépre szükség van, elterjedésének gyorsasága világviszonylatban robbanásszerű. Megdöbbentő, milyen óriási cégek keltek versenyre a típusok fejlesztésében, és természetesen a piac meghódításában is. A magyar és általában a szocialista országok lemaradása szinte kétségbeejtő. A felzárkózás érdekében az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettünk, de látni kell azt is, hogy a műszaki fejlesztés csak összehangoltan valósítható meg. Például: ha nincs megfelelő telefonhálózatunk, akkor a központi adatbankrendszer sem használható. Hiányos infrastruktúra mellett nem lehet a területileg távol levő egységek adminisztrációját közvetlenül feldolgozni. Gyors információt csak gyors adatbeviteltől várhatunk, ezért korszerű adatfeldolgozásra és termelő- eszközökre van szükségünk. Modem információs rendszereket nem lehet kiépíteni a részfeladatokra beiktatott számítógéppel. A világon elért legmagasabb műszaki fejlettségi színvonal kihívást jelent számunkra és ezt nem lehet kikerülni, különben a gazdasági versenyben mélységesen alulmaradunk.

Lassan hazánkban is felismerik a számítástechnika szükségességét és előnyét. Nézzünk meg egy Heti Világgazdaságot: Számos ajánlatot találhatunk gépre és programra vonatkozóan egyaránt. A vállalkozók rugalmasan követik a változásokat. Jónevű cégek, mint a SZÁMALK vagy a SALDO, de kisszövetkezetek, gmk-k, sőt magánszemélyek is a legváltozatosabb programokat kínálják, újabban már az adóelszámolásra és bérbruttósításra is. Tegyük hozzá, nem olcsón. Ebben a tolongásban csak olyan cégtől érdemes programot rendelni, amely tisztában van szakmai tevékenységünkkel. A megrendelőnek pontosan fel kell mérnie a helyzetét és az igényeit. Töb- bé-kevésbé nem árt ismerni magát a számítógépet, a programnyelv lehetőségeit és tisztában kell lenni az. üzemeltetési feltételekkel is, nemkülönben azok költségeivel.

Itt is megszívlelendő tanács, hogy nem mindig az a jó, ami olcáó, akár gépről, akár programról van szó.

A számitógép bevezetéséhez illúziók is fűződnek. Sokan elvárják, esetleg attól teszik függővé az alkalmazását, hogy az új technikai eszköz emberi , munkaerőt helyettesítsen. Fő szempontnak azt kell tartani, hogy a számítástechnikával gyorsabbá és megbízhatóbbá válik a tevékenységünk, hatékonyan felváltja a lassú és fárasztó kézi munkát és a mennyiségi—minőségi mutatók tekintetében eg/aránt javulást eredményez.

az itató?

Az utóbbi években az állattenyésztés, főként az állattartás szakirodaimában mind gyakrabban találkozunk egy új tudományággal; ezt a tudományágat a szokás, a viselkedés görög nyelvű megjelöléséből, az ethos szóból származtatva, etológiának nevezik. Az állattanban régi hagyományai vannak az etológiának; ehhez viszonyítva a gazdasági állatok viselkedésére, magatartására vonatkozó speciális ismereteink meglehetősen hiányosak. A gazdasági állatok viselkedésével foglalkozó tudomány csak az utóbbi időben indult rohamos fejlődésnek.

Az állat viselkedése reakció az őt érő hatásokra, ugyanakkor következtetni lehet belőle arra is, miként reagál termelésével az őt érő környezeti hatásokra. A viselkedés tehát az állat külső, illetve belső ingerekre adott reakcióinak összessége.

A szakosított*ipari jellegű állattartó telepek bevezetésével az állatokat csaknem olyan mértékű változásnak tesszük ki, szinte átmenet nélkül, mint amit a domesztikáció korai szakasza válthatott ki. Ennek következtében felborult az egyensúlyi helyzet az állat biológiai igényei és a környezet között. A baromfitartással kapcsolatban néhány etológiái megfigyelés: a padozaton tartott tyúkok mozgási területe kb. 12-j=15 méter. Ezen a területen belül a tyúkfélék megismernek minden egyedet. A kialakult társas rangsor ebben a körben igy nem változik. Ahol nagyobb területen tartanak tyúkokat, ott is kialakulnak azok a csoportok, amelyek kb. egy 12—15 méter átmérőjű körben mozognak. Bizonyos esetekben megfigyelhető a csoportok elkülönülése. Akár önetetőből, akár vályúból történik a takarmányozás, annyi helyet kell biztosítani, hogy tülekedés nélkül tudjanak enni. Etetőhelyből 10 cm, itatóból 8 cm szükséges egy tyúk számára. Ez azt jelenti, hogy a zsúfoltabb elhelyezésben is lehet megfelelő termelési eredményt elérni, ha az egységnyi állatlétszámra helyesen számítják az etetők, itatok és tojófészkek nagyságát, illetve számat.

A broiler- és tojóházakban a hőmérséklet és a páratartalom, a légmozgás, a levegő tisztasága a viselkedésen keresztül jelentős hatású a termelésre. A normális viselkedésre és termelésre a 10—26 °C közötti hőmérséklet és az 50—70 száza- . lék közötti relatív páratartalom a legkedvezőbb. Túlságosan erős hidegben a tyúkfélék allándóan ösz- szebújva tartózkodnak, túlságosan száraz levegőben pedig megkezdődik a tollcsipkedés. Nedves melegben elesettseg, bágyadtság jelentkezik, és nehéz a hőleadás.

(KS)

kusan, gyorsan fejlődött, erőteljes benne az előrevivő szándék. Ettől kissé lemaradt az ideológia, amelynek felzárkózására nagy szükség lenne. Olyan

Számvetés a számítástechnikával

M

• Martus Pál és Bába István a nagybajuszé „egészségőrrel”.

tetten, mert éppen a napokban olvastam, hogy ennek az igen jó ízű halnak a fogyasztása milyen kedvezően hat a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők gyógyulására.

A beszélgetés közben odaérünk az egyik telelőhöz, ahol az áruhalak várnak sorsukra. Bába István, a halászbrigád egyik legrégibb tagja dobóhálóval egy vendéglős vásárlási igényeit igyekszik kielégíteni. Az egyik dobás jobban sikerült a többinél, jókora nagy-bajszú harcsa is a partra kerül.

— A harcsákat nem tenyésztjük — mondja Martus Pál. —r Igaz, hogy ragadozóhal, de nem haragszunk a jelenlétéért. Igen jó egészségori feladatokat lát el, szorgalmasan pusztítja a valami ok miatt legyengült vagy elpusztult kisebb halakat, megelőzve ezzel az esetleges fertőzést.

Opauszky László

Miről beszélnek a kommunisták?

9 Etológiái kísérlet tyúkokkal

Kiskunfélegyházán, a Lenin Termelőszövetkezetben két pártalapszervezeti titkár és a pártvezetőség szervezőtitkára beszélgetésén volt alkalmunk részt venni.

• Szabó József: — Jogos, ha az irányítástól is megkívánjuk a pontos munkát.

ságot, tervezési gondot jelent. Ezt a hiányt sürgősen pótolni kellene, mert pénzről, az emberek megélhetéséről van szó. Nem kívánságlista, amit felsorolok, de sürgető: új alapokra kellene helyezni a szocialista brigádmozgalmat, előtérbe hozni a gazdaságosságot, a minőséget, egyáltalán, a jól végzett munkát. Nálunk sok a családos ember, s tudják, romlik az életszínvonaluk. Ennek ellenére azt tartják, hogy vüág- színvonalon kell termelni, mert ez a rtiwőr# iteibsíBÍakozás itya» Gazdasági evolúciós folyamat

Juhász József főágazatvezető, a közös gazdaság pártvezetőségének szervezőtitkára..

— Mi az alapkérdés? Az, hogy ebben az országban kell élni, hajó, ha rossz, s most éppen egy kicsit bajban' vagyunk. A sopánkodás helyett tenni kell, mégpedig sürgősen! A parasztemberre az a jellemző: nagyobb a tűrőképessége, toleránsabb. Lassan alkot véleményt, de megalapozottan, s azt csak akkor változtatja meg, ha alapos okai vannak rá. A mi társadalmunkról, a

9 Juhász József: — A parasztember toleránsabb.

termelőszövetkezeti mozgalomról kialakult álláspontja nem változik! Több kérdésre azonban választ kell adnunk. Nagyon sok új, s nem mindig pontos információt kapnak az emberek a rádióból, a televízióból, s nem mindig tudnak eligazodni a politikai, a gazdasági életben. Emiatt újabb és újabb kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre valljuk meg őszintén, nem mindig tudunk pontos választ adni. Véleményem az, hogy a kitaposott úton kell továbbmennünk. Sok emberi kapcsolat is meglazult, téves nézetek terjedtek el, egyértelmű választ várnak a kérdések.

Néhány mondattal a gazdaságról, annak tennivalóiról is szólt. A gazdasági életben a kiválasztódás, az evolúció érvényesül, s az erősebb, az életképesebb marad meg. Mi ezt a kihívást elfogadtuk. A pártnak, a kommunistáknak kell ismét bizonyítani: a szekeret ki lehet húzni a kátyúból.

Beszélgetések, ahol nyíltan, őszintén tárják fel a hibákat, mondják el a tennivalókat, a környezet gondjait, az eredmények forrását, saját örömeiket, kudarcaikat. A kommunisták a párt munkájáról, életéről, a máról, a jövőről váltanak szót.

Gémes Gábor

Mekkora legyen

■P

9 Buszlai István: — Az agrárolló egyre nyílik

A kamasz kinőtte a ruháját

Buszlai István energiagazdálkodási és szállítási osztályvezető. Annak a pártalapszervezetnek a titkára, amelyhez a központi adminisztráció, a vendéglátó-ipari főágazat, az építőrészleg és a nyugdíjasok tartoznak.

— Sok szó esik mostanában — kezdte —-a „nagy” politikáról, a gazdasági kibontakozás programjáról. Várakozással) tekintek aijövő elé, a féltásanön- dátja veién?; sik^ilil-e;^amitéljj^táróz- tunk? Évek óta nagyon sok okos es jó, előremutató határozat született; de sajnos nem mindegyiket hajtottuk végre. E program megvalósításához, ez elhangzott magasabb fórumokon is, legalább három év szükséges. Ez nem túl hosszú idő, s én bízom abban: a végrehajtáshoz lesz elegendő erő. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az alapszervezet kommunistái és jómagam is mindent, megteszek azért, hogy a kitűzött célokat itt, és országosan is elérjük, de ugyanakkor érezzük: az agrárolló egyre nyílik, s mindig nehezebb lesz olcsón jó minőségű mezőgazdasági termékkel fizetni az ipari árukért.

Néhány égető, a kommunistákat is foglalkoztató kérdésre is rátért az alapszervezet titkára.

— A gazdaságpolitika igen dinamiNehezen tudja már hajlítgatni a lombjukat vesztett tóparti fákat az egyre csípősebbé váló szél. Nem félnek már a zörgéstől a vadkacsák s más vízimadarak, tudják, hogy az ember, már elhagyta a vizet.

— Hát, ezen is túl vagyunk - mondja Martus Pál, a Pálmonostori Keleti Fény

Termelőszövetkezet állattenyésztési főágazatának vezetője.

— Háromheti kemény munka után most már csak a befejező teendők vannak hátra. Rendbe szedni, karbantartani a különböző szerszámokat és eszközöket, hogy majd tavasszal újra tökéletesen használható állapotban ve- hessük elő őket.

— A három hét emlékei?

— Tizenöten húzták a hálót, válogatták a halakat kora reggeltől késő estig. Elismerésre méltó volt a teljesítményük, már csak azért is, mert nem gyerekjáték hosszú órákat tölteni a hideg vízben, s ugyanakkor a süppedős, iszapos talajban gázolva húzni a hallat telt hálót.

— Megérte a fáradságot?

— Egész évi gondos munka termését „arattuk le” most a három hét alatt. A 177 hektáros tórendszerünkben akadt tennivalójuk a halászoknak. Most tizenkét vagon halat húztak partra. Gyönyörű pontyok, busák, amurok, kárászok és más halak kerültek a hálóba. A tervnek megfelelően hat vagon pontyot, egy vagon busát, valamint egy vagon amurt, illetve kárászt adtunk el a fővárosi Halforg Vállalatnak. Négy vagonnal már el is vittek, a többit folyamatosan szállítják a telelőből, ahonnan már nem lesz különösebben nehéz kifogni őket. A halakért különben hatmillió forintot kapunk, s ebből 1 millió forint a tiszta nyereség.

— Többet fogtak, mint amennyit értékesítettek. Mi lesz a többi hal sorsa?.

— Négy vagon „méreten aluli” halat visszaengedünk a tavakba, ezek még egy évig élvezhetik az itteni szabadságot, míg a jövő őszre áruhal lesz belőlük. A szarvasi HAKI-tól vásárolunk 100 ezer egynyaras pontyot és 40 ezer kétnyaras amurt. Busát nem telepítünk, mert nincs piaca. Ez kissé értheHOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ