Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
Petőfi Népe albuma Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője meglepődött. Még mielőtt megbeszéltük volna a találkozó időpontját, édesanyjától kértem néhány gyerekkori fényképet. Azokat tettem elé. Meglepődött, persze örült is, mert neki nincsenek meg a hajdani emlékeket idéző-őrző fotográfiák. Vajon az élmények elevenen élnek-e? Milyen ma a szülőváros, Kiskunfélegyháza és Gubcsi Lajos kapcsolata? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk sajtónapi albumunk főszereplőjétől. • Tv-interjú Samora Machel elnökkel, Mozambikban. „Nem szabad mindig középúton haladni”- Mi maradt a kötődésből? — kérdez vissza Gubcsi. — Sok mindenben megnyilvánul a szülővárosommal való kapcsolatom. Gyakran megkeresnek. Úgy gondolom, azért teszik ezt, mert érák: tudom, mi a dolgom, ha földijeim jelentkeznek. Persze, inkább csak azóta nyílik sűrűbben az ajtó, amióta gyakran szerepelek a nyilvánosság előtt. Tizenöt-húsz évig csak a csend kísért el otthonról. ■ , — Igen, ez így van. Általában akkor „fedezik fel” ismét egy-egy település szülöttjét, ha már réges-régen elköltözött onnan, máshová szólítja munkája, netán a televízió jóvoltából és más közéleti ténykedése kapcsán az egész ország megismeri. Az az érzésem, így vagy ezzel te is. — Amikor a közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi kapcsolatok szakára kerültem, hallgatótársaim tréfásan „kiskunnak” neveztek. A lényeget tekintve máig megmaradtam olyannak, amilyenné otthon váltam, nem változtak alaptulajdonságaim, az otthonról hozott tartás. Később majd elmondom, mire gondolok. Nem asszimilálódtam a pesti szokásokkal, azt hiszem, ez mások szemében igen nagy baj. Igazából nincs meg a mechanizmusa annak, hogy a vidékről elszármazottakat hogyan kell megtartani mindkét helyen: a szülővárosában és az „új világban”. A vidékinek ilyen szempontból könnyű csapdába esni. Amikor a televízióban dolgoztam, egyre többször ismét megismertek Félegyháza utcáin is. Ez a szerkesztő-riporteri népszerűséggel jár. Sokan büszkén mondták: örülnek, hogy félegyházi vagyok ... Nem véletlen, hogy a Magyar Ifjúság hasábjain nem egyszer olvashatsz Bács-Kiskun megyei témákról. Ismerem e tájat, az életet, a hangulatot. Összegezve: a szülőföldhöz mindenképpen ragaszkodom, erőmhöz mérten teszek is érte, amit tudok. — Kiskunfélegyházán élnek a rokonaid? — Igen, az édesanyám, akinek oly sokat köszönhetek, és a nagymamák. Nincs sok rokonom. Édesapám néhány éve meghalt. Emlitem nevelőapánkat is. Két öcsém, Attila Szegeden festőművész, Tibor pedig a külügyi pályán tevékenykedik. Félegyházától távol, egy tanyán laktunk kisgyermek koromban. Később beköltöztünk—a város szélére. — Akinek az élete a tanyákhoz kapcsolódik, másfajta érzelmi alappal indul útra. Egyetértesz? — Akik a környezetemben éltek, akikkel találkoztam gyerekkoromban, ( Kép a gyerekkorból: a három Gubcsi. Lajos nyolc-, Tibor hat-, Attila kétévesen. 9 A Magyar Rádió és Televízió KlSZ-titkára- ként. markáns tulajdonságokkal rendelkeztek. Az előbb ígértem, hogy visszatérek rá. Sorolom: kitartás, egyenesség, szívósság, munkaszeretet. És hozzáteszem: igazmondás, korrektség, szolidaritás másokkal. Ezt az „örökséget” én is szívesen vállalom. Hétéves lehettem, amikor először elmentem bérért dolgozni. Két hónapra beálltam cselédnek, egy választási malacot kaptam fizetségül. Egyetértek a kijelentéseddel, hogy másfajta élmények részese voltam, mint tanyasi gyerek. Testvéreimmel nem ijedtünk meg a fizikai munkától, sőt követeltük szüléinktől, hogy engedjenek bennünket dolgozni. Iskolás korunkban szinte minden nyáron megkerestük a tanszerekre, ruhára való pénzt. A környezet, a tanyavilág ugyancsak megannyi élményt tartogatott számunkra. A szikes vidék nemcsak csendet, de szívósságot is ad, az ott élő nemzedékek formálják az embert. Másfajta útravalót lehet itt kapni ragaszkodásból, becsületből, mint a világvárosi forgatagban. — így a későbbi pofonokat jobban tűrted? — Igen ... Sokáig gátlásos voltam, néha-néha el kellett szenvednem megaláztatásokat is. Például akkor, amikor indok nélkül, rögtönzött — önkényes — tanári döntéssel leváltottak a gimnáziumban KISZ-titkári pozíciómból, meg sem kérdezve a diákokat, akik korábban éppen néhány tanárral szemben választottak meg. Ennél is mélyebb nyomokat hagyott bennem az a szomorú tény, amit már Budapesten az egyetemen észleltem. A vidékről felkerült, kitűnő tanulmányi eredményeket felmutató, az ifjúsági mozgalomban vezető szerepet játszó diákok ellen — köztük voltam én is — indult frontális támadás egy belterjes fővárosi elit csapat részéről. Funkcionárius családokból származó ifjak nehezen tűrtek meg körülöttük, mellettük — főleg pedig előttük — vidékieket, olyanokat, akik eredményesebbek. Csak a pojácákat akceptálták. Ez vesztes helyzet — lett volna ... De mi is összefogtunk. Ekkor értettem meg egyrészt az elszigeteltség, a hátrányos helyzet súlyát, másrészt a közösség, a szövetség, a tudatosság és az egyéni-politikai bátorság hihetetlen erejét, felemelő voltát. A tanulság megrázó, megdöbbentő: majdnem megsemmisítő helyzetben hogyan őrizheted meg méltóságodat, elveidet, — barátaidat? Ebben a szituációban, közegben vált életfilozófiámmá a már említett „kiskunsági” tulajdonság, holott cselekedhettem volna másképpen is. Nem elemem a taktikázás, nem kötök elvtelen kompromisszumokat. Az értelemre alapozott megbízhatóság, a teljesítmény hosszabb távon eredményeket ígér. Nem kellenek a kis megalkuvások, meg kell találni a szövetségeseket, munkatársakat. — Neked sikerült? — Sikerült. Tulajdoníthatom ezt tudatos törekvésnek és látens erők támogatásának is. Sok esetben úgy támogatták elképzeléseimet mások, úgy mentettek át fontos ügyeket, hogy nem tudtam róla: kik is azok, akik mellettem állnak. Szerencsésnek mondhatom iha- gam, hogy sokan bíztak bennem. Az olasz reneszánsz egyik gondolkodóját nak szavait szoktam idézni néha: a politikában nem szabad középúton haladni, mert ez az az út, amelyen a szövetségeseket nem lehet megtartani, az ellenfeleket pedig nem lehet legyőzni. Felnőttkoromra megerősítettem magamban azt a tudatot is, hogy nincsenek reménytelen helyzetek, legfeljebb a tapasztalatlanság, a félénkség okozhat megtorpanást. Ha bátor, következetes, nyitott és nyílt az ember, nem marad egyedül. — És te ilyen ember vagy? — Err^ népi nekem kell válaszolni. Inkább azon szomorkodjunk — és ne fogadjuk el, örökérvényű állapotként —, hogy vidékről Pestre került tehetséges szakemberek húsz évig küzdenek lakásért; megkeseredettek, elfásultak lesznek, még. a gyereknevelésben is. — Ez rád nem vonatkozik. Most már nem panaszkodhatni, de amikor kikerültem az egyetemről, bizony kilátástalan volt a helyzetünk. Vizes albérletben laktam, a feleségem pedig a kollégiumban. Később egy lakásépítési akcióba kapcsolódtunk be, így négy év után kényelmes, jó minőségű lakáshoz jutottunk. Sokat dolgoztam az építés idején, hegesztettem, állványoztam, kőműveskedtem, késő éjszakáig és minden hétvégén. Az én példám nem a legjellemzőbb ma már, a vidéki „bevándoroltak” helyzetét tekintve, hiszen lakásom, jó állásom, fizetésem, boldog családom van. Az viszont letagadhatatlan, hogy a nulláról indultam.... — Az egyetem után a Magyar Rádiónál kezdted a pályádat. — Nyomorúságos munka volt. A hírszerkesztőség hallgató-csoportjához kerültem. Azt kellett figyelnem, hallgatnom, hogy a külföldi rádióállomások milyen híreket közölnek ... Később külpolitikai kommentátor lettem, végre testhez álló feladathoz jutottam. Az akkori Magyar Rádió és Televízió KISZ-titkárának is megválasztottak. Dolgozhattam volna függetlenítettként, de nem adtam fel az újságírói pályát. Élétemben többször kellett döntenem, hogy mit választok: a mozgalmi életet vagy az újságírást. Hívtak a KISZ KB-ba is, később a párthoz. Doktoráltam, könyveket írtam, szóval zajlott az életem. — A tudományos munkádban is tettél egy lépést: megvédted a kandidátusi címet, a közelmúltban pedig docenssé neveztek ki. Miért és mikor jöttél el a televíziótól? — A nyolcvanas évek elején. Konfliktusaim támadtak a káderpolitikával, a műsorral és vezetési színvonallal kapcsolatban, kritikámat a vezetők nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Elmentem. Az Akadémia Kiadó általános igazgatóhelyetteseként, majd megbízott igazgatójaként tevékenykedtem. Maradtam volna ott, ha nem érzem meg azt a csapdát, amit vezetői munkám ellen kívülről állítottak fel. Ekkor tértem vissza ismét a sajtóhoz, 1984 január elsejétől vagyok a Magyar Ifjúság főszerkesztője. — A KISZ KB központi lapjáért felelsz. Mindig is két dolog határozta meg tevékenységedet: a KISZ és a külpolitikai, közgazdasági újságírás. Így is politizálsz ... — Igazad van, de ezt azért hencegés lenne politikai pályafutásnak nevezni. A Magyar Ifjúságnál az volt a célom, hogy közéleti bátorság jellemezze a lapot, nyíltan képviselje a fiatalokat, és erősítse a magyarságtudatot. Nincs messze az idő, hogy színes technikára tér át lapunk. Sok változás történt belső életünkben is. Illő tehát hamarosan átadni a helyemet... Amikor idekerültem a Magyar Ifjúsághoz, néhány dolgot elhatároztam, hogy megvalósítok. Ügy láttam, hogy a feladatokhoz 4—5 évre van szükség. Amit óéiul tűztünk ki, javarészt sikerült. Távozásom után marad valami, ami a nevemhez is köthető. — Mi lesz veled? — Még nem tudom. — Főszerkesztői szobádban, itt, ahol beszélgetünk, képeket látok a falon: Petőfit és a családodat. — Kiskunfélegyháza szülötte vagyok-; ezért talán nem is kell kommentár a Petőfi-képhez. Nekem akkor is ott született a költő, ha még tudósok és mások másképpen is döntötték el a vitát... Feleségem szintén közgazdász, jelenleg egy számítástechnikai kisszövetkezet elnöke. Lányunk 16, fiunk 14 éves. 1— Mikor jössz haza, Félegyházára? — Holnap. Apám „hívott” néhány percre. Borzák Tibor szabad idő ORVOSSZEMMEL A táplálkozásról GYORSAN ELKÉSZÜL Varráshoz értő anyukák gyorsan elkészíthetik 104-es testmagasságú kisgyermekre alkalmas szabásmintánk alapján ezt a divatos kis nadrágot, a hozzá illő denevérujjú felsőrésszel. At1-18—1 1-19 -I I—20- -I-r 15PJH t1 T; T o ! o CM CM 1 M ! I “r * i t|l T / 1-11-1-64 22—\ Nem jó, ha a szervezetbe nem kerül megfelelő mennyiségű tápanyag, viszont az sem előnyös, ha a túltáplálás miatt súlyfeleslegünk van. Nem közömbös ezért, hogy mit és hogyan eszünk. Az utóbbi időkben a jótanácsok inkább a mit irányába tolódtak el, s kevés szó esett a hogyanról. Gyakran hallani a gyümölcsök, főzelékek, a könnyen emészthető fehérjék és a rostos anyagok étrendi. előnyeiről. Ezzel párhuzamosan a zsíros táplálkozás és az izgató fűszerek hátrányos volta is szóba kerül. Ezek az értékelések azonban viszonylagosak. A folyamatos fizikai munkát végző szervezet jobban megbirkózik az emésztési problémákkal. A sarki időjárás közepette fogyasztott zsíros táplálék — például az eszkimóknál — kevésbé eredményez érelmeszesedést, mint-hasonló feltételek mellett a mérsékelt égöv alatt. Az emésztés a szájban kezdődik. Ehhez rágófelület és nyál szükséges. A megrágott táplálék a jó emésztés alapja. A rágás ideje függ a táplálék anyagától. A gyomorban a sósav és a. pepszin jóvoltából folytatódik az emésztés, folyékonyabbá válik a gyomortartalom. Az epehólyagból a vékonybélbe ömlő epe közreműködik a zsír emésztésében. Döntően fontos a hasnyálmirigy emésztőfermentumai- nak a szerepe, amelyek a fehérje, a szénhidrát és a zsír emésztését biztosítják. A megfelelően emésztett tápanyag — energiát biztosítva — fel tud szívódni a szervezetbe. A jó emésztést hátráltatja, gátolja a hiányos vagy rossz fogazat, a gyomor sósavhiánya, az epelefolyás gátoltsága, a hasnyálmirigy emésztőnedveinek csökkent termelése, a vastagbél renyhe mozgása vagy görcskészsége, illetve görcsös állapota. A célszerű tennivalók: a fogazat javítása, illetve pótlása, a sósavhiány, a hiányos emésztőnedvek pótlása, a szükség szerinti epehajtás, es a bél tónusának szabályozása. A gyomor- és bélrendszer allergiás érzékenysége valamely anyaggal szemben szükségessé teszi az illető anyag mellőzését a táplálkozásból, illetve a szükség szerinti hoz- zászoktatást — orvosi közreműködéssel. dr. H. G. tói függően, hogy milyen anyagból készül (fla- nell, plüss,1 kordbársony, frottír, vászon stb), viselheti szabadidőruhaként, pizsamának vagy bölcsődében, óvodában nappali ruhának. A 90 cm széles anyagból 160 cm kell a nadrághoz, a blúzhoz pedig 140 cm szélesből 90 cm. A szabásminta szerint kiszabjuk az egyes részeket, majd eldolgozzuk a széleket. Utána összeállítjuk, megpróbáljuk, és ha nincs rajta igazítanivaló, géppel össze is varrjuk. A nadrág derekába és szárába 1 cm széles, saját anyagból készült kötőpántot fűzzünk be. A felsőrész ujjára a passzét akár kézzel is megköthetjük, de készülhet saját anyagából is. Az elején kivarrjuk a gomblyukakat és felvarrjuk a gombot, de aki ért hozzá, patentot is üthet bele. Nyakunkon a Mikulás, közeleg a karácsony. Elnézést a „nyakunkon” kifejezésért, de nem is olyan egyszerű dolog örömet szerezni, pedig Télapó ünnepén legalább a gyerekek várják az ajándékót, a karácsony pedig ... De maradjunk a Télapónál. Azt hiszem, az ünnep fénye a meglepetés. Ne vegyük el a gyérek örömét azzal, hogy egyszerűen csak odatesszük az ajándékot. Még a nagyobbak is szívesen belemennek a játékba. Tisztítsa csak ki a nagykamasz is a cipőjét és reggelre találjon benne valami kedves meglepetést. Kedveset, de ne drágát! Marcsak azért sem, mert mit kap akkor karácsonyra? Meglepetés Az ajándékozás öröme nem az ajándék árán múlik, hanem sokkal inkább azon, hogy mennyire volt figyelmes az ajándékozó. Ne vegyük meg a nagymamának az ötödik pár papucsot, ha éppen egy kardigánnak jobban örülne, és a kedves se kapjon hatodik pár kesztyűt vagy nyakkendőt, ha esetleg egy „könyvbölcsőnek” jobban hasznát venné. Ne kérdezzük meg, hogy ki mit szeretne, de tudakoljuk ki, mi az, aminek örülne, ami jó lenne anyunak, apunak, testvérnek, gyereknek, barátnak, kedvesnek, de úgy, hogy ne legyen feltűnő. Lehet együtt sétálni és kirakatot nézni, újsághirdetéseket lappzgatni, s megtudni, mi az, amit „Ő” szeretne, de sajátmagának nincs szíve pénzt adni rá. Most még nem késő karácsonyi meglepetés iránt puhatolózni v És még valami: időben gondoskodjunk szép papírról, mert a legegyszerűbb ajándék is nagyobb örömet okoz, ha szépen csomagoljuk be. Adni is tudni kell, s hogy milyen lesz az öröm, az nem elsősorban a pénztárcán múlik... —SK l 1 1 5 c 8 9 AO M Al a A ■ AS AC B ■ 48 ■ la H u ■ IL ■ i ■ IC ■ 16 13 iO i ■ JA hl ■ | ■ i iS i ■ * ■ 1 i ■ * ■ " to I ■ ,, ■ ■ * ■ ■ * 4? 48 * ■ 50 51 _ ■ 51 ■ 53 54 55 se ■ ■ 58 Cl 59 _ ■ !l ■Ci ■ ■ ■ 5 ■ “ t-f ■ pő r C3 ■ 4Á ■ ■ * ■ ARANYOS ’87 Az idén egész sor magyar sportoló nyert világbajnokságot. Néhanyuk neve felbukkan ebben a rejtvényben VÍZSZINTES: 2. A vegyesúszás győztese. 13. Rendszeres járadék. 15. Állatok tanítója. 17. Álhaj. 19. Vízszintes IS. másképpen. 20. 'Rangjelző szó. 21. Szolmizációs hang. 22. ... West, filmsztár. 24. Van ilyen gazda is. 25. Üres véka! 26. Kérdőszó. 28. Dolgos. 31. Becézett női név. 32. Innivaló. 33. NSZK város. 34. Meglátszik. 35. Támaszték. 37. Kamionfelirat. 39. La ... (főváros). 40. Kettősbetű. 41. Á szív oldala. 43. Odaát. 45. Tonnasúly röviden. 46. Itt. bútorokat árusítanak. 50. Gyümölcs népies neve. 52. Borfajta. 53. Nap, latinul. 55. Papagájnév. 57. Az egyik kártyajátékos. 58. Fegyverkorlátozási tárgyalások. 59. Brikettfajta. 60. ... carte. 61. Léfed. 63. Férfinév. 66. Alumínium-szilícium. 67. Hatá- rozórag. 68. Vük kacsája. 70. Egyforma betűk. 72. Levegő. 73. A kötöttfogású birkózás nyertese. FÜGGŐLEGES: 1. A légpisztoly sportág bajnoka. 2.... es Salaam. 3. Pozitív pólus. 4. ... -patak. 5. Vonzalom része! 6.... királya, Lalo operája. 7. Morzejel. 8. Becézett Adél. 9. Tehetos. 10. A szerelem istene a római mitológiában. 11. Simítani kezd! 12. A lólengés nyertese. 14. Régi magyar tánc. 16. Sürgöny. 18. A súlyemelés világbajnoka. 22. Jelenleg. 23. Történelmi nevezetességű városunk. 27. Uncle.... az USA tréfás alakja. 29. Zenedarab! 30. Lágy fém. 31. Fed, takar. 36. Dunántúli város. 38. Csata színtere volt. 41 Bánat.' 42. ;..a farkas (filmcím). 43. Tejtermék. 44. Éneklő szócska. 46. Basszusszerep a „A sevillai borbély” című operában. 47. Tabula... 48. Részlet. 49. Aki pénzt kér a hallgatásáért. 51. Hullámos mintázatú selyemszövetek. 54. Férfinév. 56. Szlovák János. 58. Számos. 64. Latyak. 65. Azon a helyen. 68. Morzehang. 69. Ételízesítő. 70. Személyes névmás. 71. Te ésO^ Beküldendő: a vízszintes 2., 73. és a függőleges 1., 12., 18. számú sorok megfejtése.?. I. A november 28-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: A háború apoteózisa; Verescsa- gin; Á Tadzs Mahal-mauzóleum; Sipkaszoros. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyerték: Hegedűs Jánosné Pálmonostora; Perczel Judit, Bácsalmás; Gaál Viktor, Soltvadkert; Bolyki Jánosné, Ágasegyháza.
