Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

1987. december 31. • PETŐFI NÉPE • 8 MAGYARORSZÁG LEGIDŐSEBB FÁI? Hány évesek a bácsborsódi tölgyek? „ Tukurch et Harum fa Bodrug... ” Bacsbokodról közelítve a társ­község, Bácsborsód felé, a falu határá­ban a bal oldalon három hatalmas töl­gyet pillanthat meg a figyelmes szemlé­lő. Siető utasok tekintete nemigen akad meg a fákon. Nyáridőben hatalmas, lelógó lombjuk eltakarja feltűnően vas­tag törzsüket, s a környezet sem olyan, amely a vándort megállásra késztetné. Nem is tudtak róluk ez idáig a megye erdészeti szakemberei sem. Csak a ki­választott nézőpontból készített téli fel­vétel mutatja, hogy a három hatalmas fa milyen méltósággal uralja a község északi kapuját. Hány esztendősek le­hetnek? A helyi általános iskola igazgatója Újházi Lászlóné. A község szülötte és szerelmese, történetének kutatója. Sze­rinte a fák 800—900 évesek. Oklevél 1211-ből Újházi Lászlóné mint történelem szakos tanár dolgozatot írt a község és környékének középkori történetéről. Rábukkant egy 1211-ben keltezett ok­levélre, . amelynek szövegében a „... Tukurch et Harumfa Bodrug .. részlet is szerepel. Logikus, hogy a Bodrug szó az egykori Bodrog várme­gyét jelentheti, amelyhez Bácsborsód mostani területe tartozott. A Tukurch (Tökörcs) szót Győrffy József történész az összefüggésbe, mivel későbbi adatra az egykori Borsodegyházával hozza összefüggésbe, mivel későbbi adat is van róla, hogy Bácsborsódtól észak­nyugatra volt egy Tukulac nevű hely. Bácsborsód korábbi neve ugyanis Bor- sodegyháza volt. Igazolni látszik a fel­tevést egy'1341-ből származó oklevél, amely „... Tuturuchborsodeghaza... habitatoribus destitutarum, in C-u Bodrug” szöveget tartalmaz. Ebben a Tukurch a Tuturuc formában fordul elő, s benne van Borsod is, Bodrog is! Az 1211-cs oklevélből tehát egyetlen megfejtendő szó marad, a harumfa. Kézenfekvőnek tűnik — s ez Újházi Lászlóné feltevése is —:, hogy a közép­kori harumfa nevű település a három öreg bácsborsódi fáról, a ma is élő töl­gyekről kapta a nevét. S ha ez így van, a felvételünkről látható fák már meg­voltak akkor is, mikor a melletük elha­ladó úton tatár lovasok vágtattak, IV. Béla és kísérete sietett újjászervezni az országot, vagy délvidéki parasztok vo­nultak hadba Hunyadi János hívó sza­vára. A hazai lörténeltudománynak cs dcndrológiának (fákkal és cserjékkel foglalkozó növénytannak) egyaránt szenzációs felfedezése lehetne, ha Új­házi Lászlóné elmélete beigazolódna! Mit mondhat az erdész? Előbb-utóbb mondanak valamit az eredészek, hisz rövidesen megvizsgál­ják a fákat. Annyit azonban előrebo- csáthatunk, hogy biztosat állítani csak a fák kivágása, s az évgyűrűk meg­számlálása után lehetne. A különböző egyéb kormeghatározó módszerek csak hozzávetőleges eredményt adnak. Mivel a tölgyeket kivágni kár volna, járjuk körül azt a kérdést, hogy egyál­talán hány évesek a legöregebb hazai fák? Dr. Vajda Ernő 1969-ben kiadott képeskönyvében olyan tölgyek Zseny- nyén készített fotóját közli, amelyeket 900—1000 éveseknek mond. Ha ez igaz, úgy elméletileg nem lehet kizárni Újházi Lászlóné állítását sem, hisz ha a borsodi tölgyek ma 900 évesek, akkor elképzelhető, hogy 1211-ben már tele­pülést neveztek pl róluk. Mátyás Csaba szerkesztette Az erdők nagy képes­könyve című, 1986-os kiadványt. Eb­ben viszont az áll, hogy Magyarorszá­gon legidősebbnek a nemrég elszáradt kőszegi gesztenyefát tartották, a maga 800 esztendejével, ez azonban valószí­nűleg túlzás. A könyv szerint a legtöbb tölgy- és gesztenyeóriásunk 250—300 éves. Or. üöbiilüs Antal, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében illetékes, kecskeméti központú Erdőfelügyelőség igazgatója azt mondja, hogy mostani ismereteik szerint területükön a legöre­gebb tölgyfák 300 év körüliek. A szak- tudomány tehát nem egységes. E sorok írójának szubjektív véleménye szerint a borsodi fák a maguk 560 centiméteres mellmagasságú kerületével idősebbek, mint a bugaci pásztormúzeum melletti védett tölgyes, amit az erdészek 300 év körülinek mondanak. A bácsborsódi három fáról egyébként feljegyzés van későbbről is. A Latinovics-kastély parkját telepítő kertész tesz róluk emlí­tést. Megóvni őket a pusztulástól! Bármi legyen is az igazság, a három bácsborsódi tölgy az eddig nem ismert hazai famatuzsálemek közé tartozik, s hozzájuk a helybeliek legendákat fűz­tek. Mindenképpen megérdemlik a vé­delmet, annál is inkább, mivel a három közül az egyiknek közeli kipusztulása fenyeget. Againak hetven százaléka már elszáradt. Ez a három közül a leg­vékonyabb, s legészakabbra eső fa, lombjának pusztulását valószínűleg a közeli mezőgazdasági nagyüzemi táb­lán alkalmazott vegyszerezés okozza. Védetté kellene a fákat és környéküket nyilvánítani, s egy megfelelő helyre te­lepítendő nyárfasorral megakadályoz­ni, hogy lombjukat továbbra is na­gyobb mennyiségű vegyszer érje! Ballai F. István Néhány mondat a nőkről Rendkívül muzikális nő a felesé­gem . .. Engem már megtanított kesztyűbe dudálni! * Trabant tulajdonosa mondta: — Olyan ez a kocsi, mint egy szerető. Jó, ha van, csak társaság­ban nem illik vele dicsekedni! Azt kérdi, ki a gyerek apja? Még nem tudom. Holnap lesz a tárgya­lás. * Módosított közmondás: — Hölgyeim, vigyázat! Sok tab­letta közt elvész a gyerek! * A téma ott hevert előtte. Az író nem volt rest, lehajolt, és így szólt: „ Vegyél valamit magadra, drágám, mert megfázol! * Mai szerelmi háromszög: férj, fe­leség és a sarki italbolt. * Külföldi lapban olvastam: Mikor érnek véget a mézeshetek? Amikor a férj már nem segít moso­gatni a feleségének, hanem hozzá­fog egyedül. * Rendkívül ügyes nő... Minden helyzetben feltálalja magát! * A házasságkötésig istenítette a vőlegényét... Azóta ateista-lett. * Az áremelések hatására csalá­dunkban a feleségem lett a pénz­ügyminiszter, én pedig tárca nélkül maradtam! * A jubileumi ünnepségen mindenki kapott jutalmat. Az igazgató húsz­ezer forintot, Mariska néni, a taka­rítónő pedig egy új söprűt. Birkózó menyasszonya mondta:- Sanyi ma jó formában van, biztosan megnyeri ezt a ver­senyt ... Engem is kétvállra fekte­tett. * A hölgynek ragaszkodó termé­szete van ... Mindig ugyanabban a házasságkötő teremben mondja ki a boldogító igent. * A legtöbb házasság nem azért megy tönkre, mert a férj sokáig tá­vol van, hanem mert váratlanul ha­zatér. * Nemcsak szenvedélyes operaba­rátok, hanem operabarátnők is van­nak. * Külföldi lap megállapítása: Gyakran kidobnánk a szeretőn­ket, hanem félnénk attól, hogy más majd befogadja! * Az igazgató felesége néhány nap­ra vidékre utazott a szüleihez..'. Most Giziké, a titkárnő helyettesíti! * Régen a nők többsége a mesebeli hercegre várt... Manapság inkább egy jó nőgyógyászra! * A szomszédban lakó gimnazista lányt csak a történelem érdekli... Most adta ki útját a negyedik Bélá­nak! * Veni, vidi, vici — mai magyar panelházi változata: Jöttem, láttam és most mehetek tanúskodni a bíróságra! * Kolléganőmtől tudom: övön alul nem ütni kell, hanem simogatni! Kiss György Mihály Szilveszteri jó tanácsok —^Drágám — kiáltotta'a fele­ségem barátnője, ahogy bevi- harzott a szobába —, csak az imént tudtam meg, hogy az idén nálatok búcsúztatjuk az óévet. Egy esztendővel ezelőtt engem ért hasonló szerencse, és akkor jöttem rá, hogy az óév utolsó két óráját a legnehezebb eltölte­ni, amikor gyülekezni kezdenek a vendégek. Különösen a férfi­akkal nehéz. Érkezésük után rögtön csoportokra oszlanak, ki ül, ki sétálgat. A legcsendeseb­bek otthonosan letelepszenek a tv mellé, ketten felfedezik a könyvespolcon heverő sakkot, és rögtön belemelegszenek a já­tékba. A legnépesebb azonban a bolyongók tarsaságar A terí­tett asztal körül cirkulálnak, lopva méregetik mohó tekinte­tükkel. Ami a női szakaszt illeti, nyomban megindul a társalgás a divatról. Ez a téma kitart egy félóráig. Ezután dobd be a férj szerepének problémáját a ház­tartásban, arra rettenetesen ha­rapnak! A férfiakra vonatkozólag a következőt tudom ajánlani. Fel­tétlenül szerezz be egy játék- vasutat. A férfiak odavannak a játékokért: lelkesen le fognak- hasalni a padlóra, hogy játssza­nak a mozdonnyal. Ennyi az egész, kérlek. Meg­jegyezted? ... Apropó, ha még­is akadna olyan, aki nem találta meg a szórakozását, vágd ki a biztosítékot! Valamennyi férfi azonnal ugrani fog, hogy meg­javítsa. Egymás szavába vágva fognak szakszerűbbnél szaksze­rűbb tanácsokat adni egymás­nak mindaddig, amíg titokban a helyére nem teszed a dugót. Mindent megértettél, drá­gám? . |. Kitűnő! Most már nyugodt vagyok felőled. Egé­szen biztos ragyogó lesz a han­gulat. Minden jót, drágám. Bol­dog új évet! Raszkatov (Zahemszky László fordítása) Színészlexikon Az új esztendő küszöbén feltámadt bennem a kíváncsiság, vajon kik azok a színészek-rendezők, akik 1988-ban töltenék be a 100. életévüket? Bizony, át kellett böngésznem néhány lexikont, mire összeszedtem egy csomó nevet, köztük olyanokat, akikről — nem szé­gyellem bevallani :— sohasem hallot­tam. Ezért aztán inkább azokat válasz­tottam, akiket ismerek, és akikről felté­teleztem, hogy az olvasók — legalábbis az idősebbek — is hallottak már. Kezdjük a magyarokkal. Nagy Adorján Kolozsvárról került 1919-ben a Nemzeti Színházba. Kitűnő beszéd­kultúrájú művész volt, aki nemcsak ját­szott, hanem 1925-től tanított is a Szín- művészeti Akadémián, és a szép ma­gyar beszédet oktatta az egyetemen. Rendezései közül néhány: A fösvény, Proletárok, És Pippa táncolt. 68 éves korában hunyt el, 1956-ban. Petráss Sári korának népszerű ope­rettprimadonnája volt. A Vígszínház­ból indult, aztán világjáró művész lett — mint ma is nem egy operettszíné­szünk —, játszott Berlinben, Bécsben, Londonban, sőt amerikai színpadokon is. 1915-től ismét itthon élt és játszott. 1930-ban autószerencsétlenség követ­keztében vesztette életét. Mindössze 42 évet élt. Toronyi Imrét „beszédművésznek” titulálta az akkori sajtó. Több fővárosi színpadon lépett fel. Feljegyezték, hogy Shaw Szent Johannájában az Inkvizí- tor 15 perces szövegét olyan virtuózán oldotta meg, hogy a közönség szűnni nem akaró ovációval ünnepelte. Simonyi Mária, vidéki és pesti szín­padok színésznője, élete legnagyobb si­kerét Romain Rolland A szerelem és halál játéka című darabjának Sophie- jaként aratta. A korabeli kritika a rea­lista stílus, az idegéletet élő, érzéki, mo­dem nő legnemesebb interpretálója­ként üdvözölte, akinek játékát a termé­szetesség, a bensőséges egyszerűség és a szép magyar beszéd jellemezte. 1926- ban Móricz Zsigmond felesége lett, at­tól kezdve csak szerepekre szerződött, főleg férje darabjaiban. Hazánkfia, de távolba szakadt, Ker­tész Mihály, aki Michael Curtis néven lett világhírű, Oscar-díjas hollywoodi rendező. Budapesten született, Pécsett és Szegeden, majd a Magyar Színház­ban volt bonviván. 1912-bén került a filmhez, dániai tanulmányútja során főszereplője és rendezőasszisztense volt az Atlantis című produkciónak. 1918 őszéig Magyarországon 38 filmet for­gatott. Bécsbe, majd Hollywoodba ment, ahol a Warner fivéreknél főleg látványos történelmi és vadnyugati fil­meket készített: Robin Hood, Arany- város, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge. A második világháború idején több antifasiszta produkciót forgatott, például a Casablancát. Oroszhon is 1 adott fiaiból Holly­woodnak. Például Irving Berlint, aki Szibériában született és gyermekként került a tengerentúlra. New York-i ét­termekben lépett fel, játszott, énekelt, komponált. Aztán zenét tanult és hiva­• Henny Porten Ásta Nielsennel az Inri című filmben 1923-ban 9 Maurice Chevalier tásos zeneszerző lett. Több mint 800 dalt szerzett, a 30-as évektől az egyik legnépszerűbb filmzeneíró. Ő kompo­nálta a többi között az Alexander’s Ragtime Band, a Dalol a flotta zenéjét.' Az egykori Szentpétervár szülöttje 4 Al Jolson, aki cirkuszban kezdte, varie­tékben' folytatta tevékenységét, főleg néger maszkban énekelte jazzszámait. A hangosfilmre szerződött Hollywood­ba, ahol eljátszotta Az éneklő bolond címszerepét, amelynek slágere, a Sonny Boy világhírű lett. Másik nagyon híres filmje A jazzénekes. Ivan Mosjoukin ugyancsak orosz születésű. Először jogot tanult, aztán színészetet. 1911-ben játszott a Kreut­zer szonáta első fémfeldolgozásában. 1920-ban Franciaországba emigrált, majd Hollywood, az UFA, majd újra Párizs következett. A 30-as években népszerűségé hanyatlani kezdett. 1939- ben halt meg, elborult elmével, elfeled­ve. Leghíresebb szerepei közé tartózott Kean, a színész, Sztrogoff Mihály, Ca­sanova. Irt és rendezett is. Harry Liedtke német színész keres­kedőnek tanult, majd vidéki színpado­kon át vezetett útja a berlini Deutsches Theaterhez, 1911-ben kezdett filmezni, a partnere volt Pola Negrinek és Henny Portennek. 1925—30 között 55 filmben játszott. 1945 májusában halt meg. Henny Porten is 1888-as születésű — ha igaz. Mert más források 1890-et jelölik születése évéül. Az egyik legnép­szerűbb német színésznő volt, és pro­9 Kertész Mihály ducer, gyenge némafilmek sztárja. 1933 után tevékenysége beszűkült, mert ki­tartott zsidó férje mellett. 1945 után visszatért a filmhez, a DEFA-nál forga­tott, a Scouderi kisasszonyban mi is láthattuk. 1960-ban hunyt el. Maurice Chevalier szalmakalapos, mosolygós figuráját az egész világon ismerték. Zenés szórakozóhelyeken lé­pett fel, az ugyancsak híres Mistinguet- te partnere volt. Legnagyobb filmsike­reit 1929 és 1939 között aratta mint Jeanette MacDonald, partnere, film­operettekben. 1958-ban Oscarral tün­tették ki több mint fél évszázados tevé­kenységéért. 1972-bén hunyt el. Magyar vonatkozást persze mindig lehet találni. Annie Rosar például a né­met és osztrák színpadok üdvöskéje volt. Egyik legnagyobb filmsikerét A Noszty fiú esete Tóth Marival egyik filmváltozatában aratta, nagy siker volt a Szerelem háromnegyed ütemben című filmje is. Még a 60-as években is forgatott, 1963-ban bekövetkézétf ha- láláig. 1888-ban született Gustaf Molander svéd rendező is. Helsinkiben látta meg a napvilágot, de 1911-től Stockholm­ban élt és dolgozott, forgatókönyveket írt és rendezett. Nevéhez fűződik a töb­bi között az Intermezzo első változata, és a Dal a tűzpiros virágról megfilmesí­tése, amit 1918-ban, majd 1957-ben is elkészített. Nevezetes arról is, hogy ta­nítványai közé tartozott Greta Garbo. Erdős Márta 9 Képünkön az immár csupán muzeális jelentőségű — de még ma is működő — greenwichi GMTT-órát láthatjuk, melynek különleges, 24 órás szamlapbeosztása van. Az egységes világidő Alig több mint egy évszázada — 1884-ben — egy washingtoni nemzet­közi tanácskozáson huszonhét ország küldöttei megegyeztek Földünknek zó­naidőkre való felosztásában, ami lé­nyegében máig érvényes. Alapul azt a 15 hosszúsági fokot kitevő szeletet vá­lasztották, amelynek közepén az ang­liai Greenwichen átmenő 0 fok hosszú­sági kör halad át, s ettől nyugatra 15 fokonként egy-egy órával hátra, kelet­re pedig egy-egy órával előre járnak az órák. Ezzel egyidőben egységesítették az időszámítást is, s azóta a világ min­den táján a greenwichi időhöz igazítva állapítják meg a helyi időt. London egyik kedves kis elővárosa az egységes világidő, a Greenwich Mean Time (GMT) bevezetése óta került az érdek­lődés középpontjába. Századunk közepéig a pontosidő­meghatározás kizárólag csillagászati munka volt. A rádióval sugárzott idő­jelek bevezetésével azonban kitűnt, hogy a világ egyes nagy obszervatóriu­maiban észlelt és leadott pontosidő- jelzések egymáshoz viszonyítva több másodperces eltérést is mutathatnak. A mérések egységesítésének, érdekében 1912-ben összeült egy nemzetközi tu­dóscsoport, és megszervezte az —■ az­óta is Franciaországban székelő — Nemzetközi Időmérési Hivatalt (BIH). Ettől fogva e nemzetközi intézmény látja el az időszolgálat ellenőrzését. A kvarcórák, majd az atomórák megjelenésével azután az a furcsa hely­zet állt elő, hogy a hihetetlenül pontos eléktronikus időmérő eszközök lénye­gesen felülmúlták a csillagászati megfi­gyelések pontosságát. A tudományos igényű kvarcórák ugyanis legfeljebb háromévenként sietnek vagy késnek egy másodpercet, a céziumatomóra pe­dig harmincezer esztendő alatt térhet el egyetlen másodpercet! Ezért napjaink­ban már nem a csillagászati mérések ellenőrzik az órákat, hanem az atom­órához hasonlítják a csillagászati meg­figyeléseket, annak megállapítására, hogy Földünk forgásában mekkora in­gadozások mutatkoznak. Magát a „pontos időt” az atomóra adja. Ha maga az atomóra a greenwichi időrendszer alapján jelez, teljesen mindegy, hogy maga a szerkezet a Föld mely pontján működik. így került sor rá, hogy a greenwichi időszolgálatot 1986-ban átadták a Nemzetközi Idő­mérési Hivatalnak. A greenwichi kez­dődélkört viszont nem változtatták meg, hiszen az a világ minden forga­lomban levő térképét érvénytelenné tenné.

Next

/
Thumbnails
Contents