Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 308. szám Ára: 2,20 Ft 1987. december 31., csütörtök Minden Kedves Olvasónknak boldog új évet kívánunk! ULEST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Törvényerejű rendeleteket Dr. Szabó Miklós módosított r::i* „ ,.. *, az Elnöki az UJ első titkár Tanács Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten, a megyeháza földszinti nagytermében ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület személyi kérdésben döntött: dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagját, a kiskunhalasi városi párt- bizottság első titkárát megválasztotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának. Szabó Miklós 1938-ban született Pakson, édesapja MA V-dolgozó volt. Középiskolai tanulmányait Kiskunhalason fejezte be, majd 1962-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudo­mányi Karán magyar—történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően hét évig tanított a kiskun- halasi Szilády Áron Gimnázium-' ban. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak 1963-tól tagja. Felesé­ge pedagógus, két gyermekük van. 1969-től a kiskunhalasi városi pártbizottság munkatársa, 1972-től pedig az ideológiai, művelődési kér­désekkel foglalkozó titkára, 1974. december 1-jétől első titkára. Az egyesült járási-városi pártbizott­ságnak első titkára. A megyei párt- bizottságnak 1980-tól, a végrehajtó bizottságnak 1985-től tagja. Elvégezte a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetem szakosítóját, részt vett az SZKP KB Társada­lomtudományi Akadémiájának ve­zető-továbbképző tanfolyamán. Szakmai^érdeklődése kezdettől a társadalomtudományok felé irá­nyult. E témakörben végzett kutató munkája eredményeként 1972-ben bölcsészdoktori címet szerzett a Szegedi József Attila Tudomány- egyetemen. Tegnap ülést tartott a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előter­jesztését megtárgyalva, módositotta a magánkereskedelemről szóló 1977. évi IS. számú törvényerejű rendeletet. Eszerint a jövőben magánkereskedői igazolvány közös név alatt működő polgári jogi társaságnak is adható. A polgári jogi társaság létszáma a pan­zió, a kempingszakmánál, ha ezekhez vendéglátóipari tevékenység is kapcso­lódik, valamint vendéglőknél 30, egyéb panzió, , kemping, továbbá ABC- áruház, tüzelő-, épitőanyag-kereskedői és mutatványos szakmánál 20, más ma­gánkereskedői szakmánál IS fő lehet. Az Elnöki Tanács módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. En­nek alapján a jövőben magánszemé­lyek és ezek közös név alatt működő társaságai, jogi személyekkel közösen, korlátolt felelősségű társaságot létre­hozhatnak, illetőleg ilyen társaságba beléphetnek. A magánszemélyek rész­vételével működő korlátolt felelősségű társaságok törvényességi jellegű fel­ügyeletét — a többi társaságéhoz ha­sonlóan — a cégbíróságok látják el. A jogszabálymódosítások 1988. ja­nuár 1-jén lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozott bírósá­gok és ügyészségek összevonásáról, il­letve megszüntetéséről, személyi kérdé­sekben döntött, valamint bírákat men­tett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobos Istvánt, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyette­sét e tisztsége alól, a KNEB-tagságá- nak meghagyásával — érdemei elisme­rése mellett, saját kérésére, nyugállo­mányba vonulására tekintettel—1987. december 31-ei hatállyal felmentette. Csáki Gyulát 1988. január 1. napjá­val a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesévé megválasz­totta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Ferencet 1988. janu­ár 1. napjával mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtit­kárrá kinevezte. BIZTOSÍTÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN Több a kiűzetés, mint a bevétel Az idei volt az új mezőgazdasági biztosítás első éve. Az Állami Biz­tosító a korábbi összevont helyett veszélynemenként kötött biztosí­tást a gazdaságokkal, például jég­verésre, bel- és árvízre, tavaszi fagy, homokverés, viharkárokra stb. A Bács-Kiskun Megyei Igaz­gatóság mezőgazdasági biztosítás­ból származó bevétele 1987-ben kevesebb volt, mint az ezt megelő­ző esztendőben, partnereik száma is csökkent, aminek oka nemcsak az említett új forma volt, hanem a konkurens biztosító térnyerése is. Ádám András vállalati és szövetke­zeti osztályvezető tájékoztatása szerint az Állami Biztosító megyei igazgatósága üzleti szempontból kedvezőtlen évet zárt: több a kifi­zetés, mint a bevétel a mezőgazda- sági biztosítónál. A növénykárok- ra összesen 210 millió forintot utaltak ki az üzemeknek, a befize­tett összegnél 50 millióval többet. Az állatkar értéke (20 millió forint­tal haladja meg a biztosítási bevé­telt) 75 millió forint' 1987-ben. Á megyei mezőgazdasági üze­mek közül legtöbben jég- és ho­mokverés, valamint a gabonák téli kifagyásának káraira kötöttek biz­tosítást. Mivel a szőlő- és gyü­mölcsültetvényekben a téli fagykár jelentős volt, tavaszi fagykárra nem kötöttek szerződéseket, díj nélkül „életben tartották” az üze­mek kötvényeit, ami miatt az Álla­mi Biztosító bevétele 20 millió fo­rinttal kevesebb lett, ugyanakkor az üzemek ennyit nyertek ezen a gesztuson. A legnagyobb kártételt az idén is a jégverés okozta (a csúcs június 27-én és július 25-én volt), emiatt 155 millió forinttal lett ke­vesebb a biztosító trezorjában. Eh­hez képest a gabonafélék téli ki­pusztulása miatt kifizetett 21 millió forint, a viharkár miatti kilenc és a vegyszerkárok okán kiutalt hét­millió már csekélységnek, számít. A kemény tél elsősorban a sertésál­lományt érintette, ez került legtöb­be a biztosítónak. A nagyüzemi biztosítás rendsze­rében, a díjtarifákban 1988-ban nem lesz változás. Viszont a háztá­ji állattartás díjtételeit növelik, ez­zel alkalmazkodnak a haszon- és tenyészállat-állomány nagyobb ér­tékéhez. Csatlakoznak a szövetke­zetek kölcsönös támogatási alapjá­hoz (KTA) 8,1 millió forinttal, el­sősorban üzletpolitikai érdekből. Beruházások finanszírozására is vállalkoznak: működő tőkét he­lyeznek ki, egyebek között takar­mánykeverő üzem bővítéséhez, va­lamint egyéb termelésfejlesztés elő­segítéséhez. Nicaragua: Újabb tárgyalások előtt A nicaraguai államfő azt re­méli, hogy két héten belül újabb közvetett tárgyalási fordulóra kerülhet sor a sandinista kor­mány és az ellenforradalmárok — az úgynevezett kontrák — képviselői között. A helyszín Panama vagy Belize lehetne — mondta managuai sajtóértekez­letén Daniel Ortega. A két eddigi forduló nem ho­zott eredményt. Egy kérdésre válaszolva Ortega leszögezte, hogy a sandinisták nem hajlan­dóak újévi tűzszünetet kötni, mert a kontrák a karácsonyi tűzszüneti megállapodást is megszegték. Ortega azt mondta, hogy Washington igyekszik felhasz­nálni a kontrákat az augusztus­ban elfogadott átfogó közép­amerikai béketerv meghiúsítá­sára. A nicaraguai államfő ugyanakkor nagyra értékelte a szocialista országokkal fenntar­tott kapcsolatokat. Németh Miklós látogatása Bács-Kiskunban • Üzemlátogatás a Bléviszben (Pásztor Zoltán felvétele) Kétnapos látogatást tett Bács- Kiskun megyében Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára. Kedden a késő délutáni órákban érkezett Kalo­csára, ahol a városi pártbizottságon Romány Pál, a Központi Bizottság tag­ja és Szakolczai Pál, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta. Miskolczi Já­nos, a kalocsai városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a Központi Bizott­ság titkárát a város és vonzáskörzete helyzetéről, fejlődéséről s vázolta a jö­vő esztendő gazdasági és településfej­lesztési elképzeléseit. Németh Miklós ezután megismerke­dett a Kalocsa Környéki Agráripari Egyesülés (KAGE) munkájával. A KAGE Paprika és Konzervgyárá­ban Szemerei István, az egyesülés elnö­ke tájékoztatta a 16 taggazdaság ter­melésintegrálásában, műtrágya-kiszol­gálásában, termékei feldolgozásában vezető szerepet betöltő egyesülés mun­kájáról, az elmúlt öt esztendő .dinami­kus fejlődéséről, amikor a hasonló szervezetek között az első-második helyre kerültek. A napokban vehették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. Szol­gáltatásaikat, termékkörüket bővítet­ték, egyebek között Közép-Európa leg­korszerűbb tejüzemét működtetik, tag­jai a Monimpex—Bremen közös válla­latnak. Dr. Lakatos Lajos, a KAGE igazgatója számadatokkal is bemutatta munkájukat: a termelési érték 2,5 milli­árd forint, több mint 10 százalékos a nyereségráta, s a tőkés export megha­ladja a 6 millió dollárt. Ez utóbbi növe­lése érdekében magas minőségű kész­termékek — elsősorban csomagolt fű­szerpaprika — önálló exportjogának megszerzésére tettek lépést. A Központi Bizottság titkára üzem- látogatás során — Bartek István gyár­igazgató kalauzolásával — nézte meg a paprikaőrlés folyamatát, a korszerű berendezéseket, majd érdeklődött a paprikaexport helyzetéről. Dr. Laka­tos Lajos válasza: beltartalmi értéké­ben és minőségében a világon a legjobb árut készíti a kalocsai gyár, újabb cso­magolt termékük a „Kalocsa aranya”, amit ugyancsak külföldön kívánnak értékesíteni. Jelentős az amerikai és ja­pán export, s a paprikát nemcsak étke­zési, hanem gyógyszer- és kozmetikai ipari célra is szállítják külföldi megren­delőknek. A Központi Bizottság titkára érdek­lődött a párttagság hangulatáról, véle­ményéről; válaszában a nyugdíjasok alapszervezeti hovatartozásának gond­ját emelte ki Beszedics Károlyné, az egyesülés pártvezetőségének titkára. Németh Miklós ezzel kapcsolatos tájé­koztatásából kitűnt: a nyugdíjasok kérhetik, a taggyűlés pedig dönthet ar­ról, hogy továbbra is vállalatuk alap­szervezetében fejtsék ki politikai mun­kájukat. Az a lehetőségük is meglesz, hogy választásuk szerint a lakóterület körzeti (nyugdíjas) szervezetében dol­gozzanak. A program tegnap Baján folytató­dott. A Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetben (Blévisz) Papp György, a bajai városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a vendége­ket, akikhez itt csatlakozott Köveskuti Lajos, a KB tagja, az OKJSZ elnöke. Bajnai György, a Blévisz elnöke üzem- látogatáson mutatta be a skandináv stílusú bútorok gyártását, valamint azokat a korszerű gépeket, amelyekkel világszínvonalú famegmunkálásra ké­pesek. Megtekintette azt a számjegyve­zérlésű marógépet, amellyel percek alatt kivágható fából a legbonyolul­tabb forma is. Köveskuti Lajos megje­gyezte: a szövetkezeti szektorban az or­szág legkorszerűbb bútorgyára a bajai: kezdeményező, dinamikus vezetői évti­zedes munkájukkal nemzetközi tekin­télyt vívtak ki. Bajnai György elmond­ta, hogy nincs munkaellátottsági gond­juk, exportjuk folyamatosan növek­szik, az újkeletű malaysiai kooperáció­juk révén lehetőségeik szélesednek. Piaci sikert értek el a bőrbevonatú ülő- garnitúrákkal, s újabb fejlesztésként a fémbútorgyártás hazai központját sze­retnék kialakítani. Köveskuti Lajos hozzátette: e munkával a kohászat szerkezetváltását is elő kívánják segíte­ni. Németh Miklós a szakember-után­pótlásról, a dolgozók hangulatáról, a mostani változásokkal kapcsolatos vé­leményekről kérdezte a szövetkezet el­nökét. A válaszból kitűnt: jelentkeznek fiatalok és képzésükről gondoskodik a (Folytatás a 2. oldalon) Hurka, kolbász, disznósajt Házias termékek Borotáról A borotai tsz húsüzeme az idén 5 ezer 800 mázsa sertést és 80 má­zsa juhot vágott és dolgozott fel. Az állatok nagyobb része a háztáji­ban, 40 százaléka a közösben ne­velkedett. Körülbelül ötszáz má­zsa kelt el tőkehúsként, a többit feldolgozták. Kedvelik a vevők a házias ízű kolbászokat, disznósaj­tot, a bácskai és a tüdőshurkát. A környékükön kívül Pécsre és Budapestre is szállítanak. (P.Z.) • Az eladott áru nagyobb részét, mintegy ezerhatszáz mázsát füstölve hoznak forgalomba. 9 N/ihesztcrre nyolcvan malacot is levágtak. •Töltik a kedvelt sütőkolbászt

Next

/
Thumbnails
Contents