Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
1987. december 29. • PETŐFI NÉPE 9 5 KESERGÉS HELYETT VÁLLALKOZÓI KEDV 30 milliós túlteljesítés 9 Ai archív futó nyáron, Nagykőrösön készült. — Az idei tervünk 170 millió forint volt, s már £z év teljes lezárása előtt pontosan tudom, ezt kétszáz millió forintra teljesítettük. A harmincmilliós túlteljesítéssel együtt természetesen növekedett a főépítés-vezetőség nyeresége is ... közölte Szajki Ferenc, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat főépítésvezetője, amikor az 1987. évi árbevételi terv teljesítéséről érdeklődtem. Megkockáztattam, lehet, hogy a 30 milliós többlet esetleg áremelkedésből származott. Legyintett. — Nem, mert az idén az aszfalt ára 2—3 százalékkal ősökként tonnánként, s jelenleg 1350—1400 forint között van. A túlteljesítés a munkánkból származik. Ez év elején egyetlen megrendelésünk sem volt, s ha hajlamos lennék rá, kesereghettem volna. Ehelyett megkerestük volt megrendelőinket, sőt újabbakat is felkutattunk. Nagykőrösön, főleg a lakossági utcák építésében értünk el jelentős eredményeket, s terven felül, mintegy 5 kilométerrel több utal építettünk. Bizonyára elégedettek voltak a munka gyorsaságával, minőségével, mert arra a bizonyos 5 kilométerre az összekapart pénzmaradványokból tellett, s természetesnek tar-' tották, de mi is, hogy ebben az évben el is készüljön. Kiskunfélegyházán 7 millióért készítettek szilárd burkolatú utakat a lakosság és a tanács összefogásából. Jelentősebb feladatuk volt az Olympos Kft. gyümölcsüzem útjainak és térburkolatának, illetve tárolóterének elkészítése, amely 20 milliós munká volt. A főépítés-vezetőség dolgozói építették a KM Budapesti Közúti Igazgatósága megrendelésére a Cegléden átvezető útszakaszt, amely ugyancsak 20 millió forintot jelentett. — Az üzemek vezetői ma már rájöttek arra, hogy az üzemi utak hiányában több üzemanyag, alkatrész fogy, S ezért inkább vállalják az anyagi áldozatot, amellyel végül is takarékoskodnak. Ebben az évben 8—10 millió forintért építettünk üzemi utakat, térburkolatokat, várakozóhelyeket. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy ezek nem akkora teherbírásúak, mint a közutak, s ezért olcsóbbak is.) Vállalkozunk is, nemcsak azzal, hogy elébe megyünk a megrendelőnek, hanem új, olcsóbb technológiákat is alkalmazunk. Az 5- ös úton Kecskemét és Kiskunfélegyháza között a burkolatjavítást infradomi- nós eljárással oldottuk meg. Épnek az a lényege, hogy a régi aszfaltot felhevítjük, zúzalékkal megszórjuk, majd hengereljük. Ez önmagában 10 milliós munka volt, de a megrendelőnek, a KM Szegedi Közúti Igazgatóságnak nagyobb felületen, olcsóbban végeztük el a javítást. A túlteljesítés nemcsak gazdasági okokkal magyarázható. A legfontosabb az ember, az az öt szocialista brigád, amely tömöríti a dolgozók 60 százalékát, s akik évek óta utat építenek, ha kell szegélyeznek, ha arról van szó, kiszolgálják a finisért, egyszóval ismerik a szakmát. Utoljára hagytam, de először kellett volna említenem a pártcsoportot, amely nagyon sokat segített az olykor szükséges magyarázatban, az emberek nevelésében. Harmincmillíós túlteljesítés nagyon szép eredmény, de mi lesz holnap, jövőre? Kevesebb lesz a pénz, a megrendelés, mihez kezdenek? Kérdések, amelyekre nem könnyű válaszolni. — A jövő év nagyon nehéz lesz, de én mégis optimista vagyok, bár nincs lekötve a jövő évi kapacitásunk. A megrendelők nem nyilatkoznak, mert még maguk sem tudják, mire lesz pénzük. Mi azonban ismeijük célunkat: minél olcsóbban utat, jó utat építeni. Ehhez minden eddig ismert technológiát előveszünk, mert lehet utat készíteni kohósalakból, bontott aszfaltból, modifikált bitumennel (vékonyabb aszfaltréteg, mely tartósabb és felébe kerül), homokbeton alappal és lehetne még tovább sorolni. Gémes Gábor Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai MEGSZŰNIK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Átfogó reform Bulgáriában Az utóbbi időben sokat hallunk-olva- sunk a bulgáriai reformtörekvésekről. Már a hatvanas években is jelentkeztek ilyen szándékok, azonban az alig kilenc- milliós balkáni országban a hullámokat hullámvölgyek követték, a reform lendülete rendre megtört. A bolgár vezetés napjainkban a társadalmi-gazdasági élet átfogó reformjára törekszik. Bulgáriában a reform újkorát a hetvenes évek végétől számítják. Ettől az időtől kezdve ugyanisjelentősenCsökkent a kötelező tervmutatók száma. A következő lépcsőben nemrégiben megszűntek a szakminisztériumok, helyükbe kilenc gazdasági egyesülés lépett, amelyek a legfontosabb ágazatokat fogják át. Az egyesülések elsősorban azért nem azonosak a korábbi minisztériumokkal, mert „olyan testületek, amelyeket az érintett vállalatok demokratikusan választottak meg” — hangzik a hivatalos indoklás. A hierarchiában az egyesülések után az ún. önigazgató gazdálkodó szervezetek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önál- lóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel — például adókon, árakon, hiteleken keresztül—próbál érvényt szerezni gazdaságpolitikai elképzeléseinek. A nyár végén a bolgár nemzetgyűlés újabb nagy horderejű, változásokról döntött. Az eddigi kilenc miniszterelnök-helyettesi tisztségből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kormány- hivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a külgazdasági kapcsolatok, a külügy- és a bel ügy-, a földművelésügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazságügy-minisztérium működik majd. Megszűnik négy, a kormány mellett felállított tanács, amelyeknek a gazdaságban, a szociális ügyekben, a szellemi életben és a mezőgazdaságban az állami irányítás és a felügyelet lett volna a feladata. A tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és árképző feladatokat a gazdasági minisztérium látja el. A jövő év első napjától — ekkor lép életbe a szabályozás —- Bulgária lesz az egyetlen olyan európai ország, s talán a világon is, amelynek nem lesz pénzügyminisztériuma. A jövőben a vállalatokat a felduzzasztott minisztériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriztetik. Ezért átszervezték a bankokat is. Tíz új, ezen belül nyolc kereskedelmi bank alakult meghatározott ágazatok finanszírozására. A bankok önállóan, saját kockázatra gazdálkodnak. Kérdés azonban, hogy ez elvezet-e például egyes ráfizetéses üzemek bezárásához is. Az átszervezéseket Bulgáriában így indokolják: „az új irányítási struktúrában, az önigazgatás fejlett rendszerében feleslegessé válik, hogy a kormány sok állami szervvel dolgozzék. A kormánynak stratégiai kérdésekkel kell foglal-, koznia, az operatív problémák az önigazgatású gazdasági szervezetekre tartoznak.” ' Hriszto Popov, a Kohászati és As- ványügyi Egyesülés igazgatóhelyettese a következő példával illusztrálta mindezt: „Korábban a minisztérium volt a fej, a vállalatok pedig a végtagok. Mostanra ez megváltozott. Az egyesülés nemrégiben például felbontott egy ércbehozatali szerződést, mert a feldolgozó vállalat jelezte, hogy számára az üzlet nem gazdaságos. ” A példa ellenére egyesek nem tartják kizártnak, hogy az egyesülésnek mégis marad—a vállalati önállóságot csökkentő—közvetítő szerepe. Közgazdászkörökben még most is élénk vitatéma az életbe lépő intézkedések várható hatása. Kérdés, hogy a vállalatok mire használják fel frissen szerzett önállóságukat, ha -a jövőben is a kormány mondja ki az utolsó szót az ár- és bérpolitikáról, a nyersanyagárakról, — hallani a kétkedő hangokat. A korábbi reformpróbálkozások lényeges változásokat nem hoztak Bulgáriában, ám a mostanihoz nagy reményeket fűznek. A világgazdasági kihívással Bulgáriának is szembe kell néznie. A Szovjetunióban zajló gazdasági átalakítás hatása itt is erősen érződik, s Szófiában felismerték, hogy a /észmegoldások vezetnek tartós eredményre. g- iHoldas Sándor—Kapocsy György: Állatkertjeink lakói. Állatkert? A gyermekeknek csodálatos, ismeretlen világ, tele meglepetéssel, újdonsággal, talán csak képen látott állatokkal, növényekkel. A felnőtteknek a gyermekkor visz- szaidézése, egzotikus útikönyvek vagy éppen elfeledett biológialeckék emléke: zsiráfok, oroszlánok, kígyók, struccok, csimpánzok, fókák,... kanyargós séta- utak .. .a pálmaház fülledt, párás melege, a narancsvirág fűszeres illata, az orchideák lila csodái ... Holdas Sándor sok éven át a budapesti állatkert főigazgatója, Kapocsy György a zoo fényképésze közös könyvükben a legérdekesebb állatok származását, életmódját, állatkerti táplálását íiják le és sok-sok megtörtént emléküket adják közre. Arról mesélnek, ami a látogatókat érdekli, amit a gyerekek kérdezni szoktak, s amire a szülők rendszerint nem tudnak felelni. A 120 oldalas könyv fele fotó: fehér-fekete és színes képek az állatkert lakóiról, mindennapjaikról, a pillanat hangulatát megörökítő kockák sora abúsuló hóbagolyról, a cseréplakó zorilláról (nem gorilla!), a szibériai tigriscsaládról ... * Kiskunságtól a Sárrétig. A Dél-Alföld természeti értékei. A Dél-Alföld természeti szépségeit, védett területeit, növény- és állatvilágát találjuk a Kiskunságtól az alsó Duna-ártéren, a Tisza alsó folyásának vidékén át a Körösök mentén és a Sárréten. A Dél-Alföld természeti értékeinek különleges gyöngyszemeit rejti Bács- Kiskun, de szép számmal van védett terület megyénk peremén is. A kiskunsági puszták világát, a Tőserdőt, a tiszaugi holt-Tiszát, szikes pusztáinkat és tavainkat, a fülöpházi homokbuckákat, az izsáki Kolon-tót, a Bugac—Bocsa buckavilágát, az orgoványi réteket, a tabdi kőrises égerlápot, a kiskőrösi Szűcsi- erdőt, a Szelidi-tó, a csólyospálosi réti mészkő- és dolomitot, a kunfehértói holdrutás erdőt, a kéleshalmi homokbuckákat, a kunadacsi turjánost. a kun- peszéri legelőt, a császártöltési Vörös- mocsarat, a Harkai-tavat. Akasztópusztát, a gemenci-árteret, de megyénk kisebb természeti értékeit is sorra veszi a Rakonczay Zoltán szerkesztésében készült kötet. A fejezetek írói közül egy megyénk jeles szakembere dr. Tölgyesi István. A kötet bemutatja a Kiskunságtól a Sárrétig húzódó terület természeti viszonyait, gazdaságföldrajzi helyzetét, majd részletesen a természetvédelem alatt álló, illetve védelemre javasolt területeket; sokszínű élővilágát, de kalauz a táj kul-' túrtörténeti, régészeti, néprajzi és építészeti emlékeinek megismerésében is. Mezőgazdasági felvásárlási árak 1988-ban A MÉM KÖZLEMÉNYE 1988. január 1-jétől — más változásokkal összefüggésben — változik a mezőgazdasági árrendszer és módosul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is. Jelentősen nő a szabadáras termékek köre, változik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó termékek árformája. Az új árformák Hatóságilag rögzített termelői ára kizárólag a tejnek lesz. A vágósertésekre új hatósági árforma, úgynevezett garantált ár vonatkozik. A garantált ártól lefelé nem, felfelé a piaci viszonyok es az általános árszabályok figyelembevételével bármilyen mértékben — a vevő és az eladó megállapodása alapján — el lehet térni. A jellemző hatósági árforma a tájékoztató ár lesz. Ebben az esetben a meghirdetett árcentrumtól a piaci viszonyok figyelembevételével, a vevő és az eladó megállapodása alapján meghatározott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jövőben az étkezési búza, a kukorica, a takarmánybúza, a takarmányárpa, valamint a vágómarha. A fel nem sorolt mezőgazdasági termékek a szabad termelői árformába tartoznak. Az árat ebben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci viszonyok ismeretében — a hatósági előírások megtartása mellett — közös megegyezéssel alakítják ki. Ezúttal elsősorban azokat a felvásárlási árváltozásokat tekintjük át, amelyek a kistermelőket különösen érdeklik és érinti. A vágósertések értéke A vágósertések garantált árformába tartoznak. A garantált ár része az élő, illetve hasított állapotban minősített sertések alapára, a kistermelői hasított állapotban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hármasmentesítéshez kapcsolódó felár. A nagyüzemi integrációban történő kisüzemi sertésértékesítéshez kapcsolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosztásra kerülő —mennyiségi felár is beleértendő a garantált árba. Az élő állapotban minősített sertések ára a következőképpen alakul: Súlykategória Fehér színű, hibrid (KA— HYB, HUNGAHIB, TETRA—S) és a duroc fajta kereszteződéseiből származó hús- és húsjellegű Egyéb sertesek (Fi/kg) 95—120 kg között 41,20 39,30 121—140 kg között 34,00 34,00 140 kg felett 32,50 32,50 Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett 36,10 36,10 Minőségi kategóriák A kistermelők a termésértékesítési szerződés megkötésekor 95—120 kilogrammos fehér hússertéseik vágás utáni minősítésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben I., II. vagy III. osztályú besorolást kapott állataik után az élő állapotban megállapított vételáron (alapáron) felül minőségi felárat kapnak. A felár garantált mértéke a következő: I. osztály (30 százalék fehéráruarányig) 7,30 Ft/kg II. osztály (30,1—35 százalék fehéráru esetén) 4,80 Ft/kg III. osztály (35,1—40 százalék fehéráru esetén) 2,40 Ft/kg. A minőségi felár kifizetésére az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vágás utáni minősítésre kerülő kistermelői sertések azonosítása az egyszerre átadott mennyiség elkülönített kezelésével vagy a sertések egyedi megjelölésével történik. A kistermelők megbízott képviselője a vágóvonalon történő minősítésen részt vehet, annak szabályszerűségét ellenőrizheti. Hogy mit kell figyelembe venni, azt az MSZ 6922 számú szabvány határozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvételekor az állatok mérlegelt (bruttó) súlyából az alábbi levonást kell végrehajtani: Kategória Átvételi helyen kg/db Átadó telephelyén kg/db 16—25 kg 1 1 1 26—35 kg 2 2 36—60 kg 3 3 61—90 kg 4 5 91—130 kg 5 6 130 feletti sertés 6 7 Kan és kanlott sertéseknél további 10 10 A sertések árkategóriába (súlykategóriába) sorolását az átvételkor mért bruttó súly alapján kell végezni. A vételár elszámolása a súlylevonassal csökkentett fizető (nettó) súly alapján történik. Szerződés és kötelezettségek Garantált egy forint/kilogramm mennyiségű felárat kell fizetni a mezőgazdasági nagyüzemnek és az áfész- nek a saját előállítású, a szerződésnek megfelelő, minőségi sertések után, valamint a mezőgazdasági kistermelők által hizlalt sertésekre, amennyiben a mező- gazdasági kistermelők sertéstenyésztési, hizlalási és értékesítési tevékenységének szervezését a felvásárló szervezettel kötött megállapodás alapján önállóan vagy a keretei közqtt működő szakcsoport útján végzi és egy tételben legalább húsz darab kistermelői hízott sertest ad át. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — továbbra is köteles megosztani a tőlük átvett állatokért elszámolt mennyiségi felárat. Az élőexpqrtra vásárolt hús- és húsjellegű sertés termelői ára súlykategóriától függetlenül 45 forint/ kilogramm nettó súly. Ez az ár a mennyiségi felárat is magában foglalja. Vágás utáni minősítés Az állami húsipari vállalatok és a Bácskai Húsipari Közös Vállalat a mezőgazdasági nagyüzemek saját, tenyésztésbe nem fogott hús- és húsjellegű sertéseit az élőexportra kerülő sertések kivételével — kizárólag hasított állapotban minősítik. A belső szervek értékét is magukban foglaló, hasított súlyra vonatkozó termelői árak a következők: Súly- és minőségi kategória Ft/kg 75—95 kg között I. 60,00 osztályú II. osztályú 57,00 III. osztályú 54,10 IV. osztályú 51,20 95—110 kg között 42,50 110 kg fölött 40,60 65—75 kg között 43,20 65 kg alatt 36,00 A hasított súlyra megállapított árak a mennyiségi felárat is magukba foglalják. Az állat-egészségügyi követelményeknek mindenben megfelelő hasított sertések minőségének megállapítása a felvásárló szervezet által kijelölt vágóhídon a hasított súly nagysága és a sertésben lévő fehéráru százalékos aránya alapján történik, amint erre a cikkben már korábban is utaltunk. A felvásárló szervezet — a szerződésben rögzített különleges követelmények teljesítése esetén — külön felárat fizet. Ugyancsak külön felár jár a brucellózis, a leptospirózis és az Aujeszky-féle betegségektől igazoltan mentes (hármasmentes) nagyüzemi sertésállományból átadott sertések után. A felár garantált mértéke élő állatok esetében 1 forint/kilogramm, hasitott állapotban átvett sertések után 1,20 forint/kilogramm. Az első negyedévre szerződött és átadott hízott sertések után időszaki felárat kell fizetni. A felár garantált mértéke élő állatok esetén 1 forint/kilogramm, hasított és minősített sertések után 1,20 forint/kiio- gramm. Külön megállapodás alapján az év többi hónapjában is fizethető időszaki felár. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a minőségi árutermelést kívánja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után minősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osztályú áru esetén 1,50 forint/kilogrammal, II. osztályú áru esetén 1,80 forint/kilogrammal, III. osztályú minősítés esetén 1,20 forint/kilogrammal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illetve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesülnek, kivéve a speciális igényeket kielégítő, úgynevezett TF, illetve az élőexportra kerülő vágósertések. Vágómarha és tej A vágómarha árformája hatósági tájékoztató ár, az eltérés mértéke plusz-mínusz 10 százalék. A tájékoztató ár centruma a jelenlegi hatósági árakkal azonos. A tájékoztató árba beleértendő az alapár, valamint a külön meghirdetésre kerülő mennyiségi felár és a nagyüzemi prémium. A vágómarha felvásárlási árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, ezért az átlagosnál nagyobb az árcentrumtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatóságilag rögzített árformába tartozik. A mezőgazdasági kistermelők által termelt és értékesített tejet fizikai tisztaság szerint kell minősíteni. A fizikai tisztaság alapján minősített tej termelői ára a következő: . XII. 1. és IV. 30. V. 1. és XII. 30. Minőség között • között forint/liter forint/liter I. osztály 8,02 7,42 II. osztály 7,82 7,22 A mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősíteni. A minősítő laboratóriumok által minősített tej és tejszín rögzített termelői ára így alakul: Forint/liter Minőségi osztály Csiraszám téli idényben XII—IV. nyári idényben V. 1.—XI. 30-áig ! 30-áig I. 0,5 millió alatt 8,12 7,52 IL/a. 0,5—1,5 millió között 8,02 7,42 Il/b. 1,5—3,0 millió között 7,92 .7,32 III. 3,0 millió fölött 7,72 7,12 Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzem és a kistermelők által értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosítható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a felvásárló szervezetnek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej, valamint a tejszín 3,6 száza-, lék feletti zsírtartalmáért zsírkilogrammonként 119 forintot kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej ára az eltérés mértékének megfelelően zsir- kilogrammonként 119 forinttal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek által átadott-—saját termelésű (ideértve a kistermelőkhöz tartásra kihelyezett tehenektől származó tejet is), vagy a mezőgazdasági kistermelőktől átvett — tej és tejszin után az alapáron felül literenként 0,40 forint, a 3,6 százalék feletti zsírtartalomért zsírkilogrammonként további 11 forint felárat kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének megfelelően zsirkilogrammonként 11 forinttal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a felárat a kistermelőkkel megoszthatja. A tej felvásárlási alapára minden minőségi osztályban egységesen 57 fil- lér/literrel emelkedik. Ezen felül a 3,6 százalék feletti, illetve alatti tejzsírtartalom ütán fizetendő felár vagy engedmény mértéke tejzsírkilogrammonként 9 forinttal nő.
