Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 29. Események sorokban HANOI Barátsági és együttműködési szerződést írt alá Vietnam és Afganisztán. Az egyezményt Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára és Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, köz- ' társasági elnök látta el kézjegyével. Nadzsibullah hivatalos baráti látogatása során Hanoiban több más vietnami-—afgán megállapodás is született a gazdasági, a kulturális és kereskedelmi együttműködésről. Aláírták a vízumkényszer eltörléséről és a konzulátusok nyitásáról szóló egyezményt. PEKING Mao Ce-tung özvegyét, Gsiang Csin- get szabadon engedték a börtönből. Jelenleg Peking egy külvárosi villájában él és egészségileg igen gyenge állapotban van. Lehetséges, hogy rövidesen szabadlábra helyezik a négyek bandájának többi tagját is — közölte a szenzációs hirt legújabb számában a Far Eastern Economic Review című hongkongi hetilap. Irán vegyi fegyvert gyárt Hoszein Muszavi Hamenei iráni miniszterelnök kijelentette: Irán gyárt „támadó” jellegű vegyi fegyvert, de nem veti be, csak akkor, ha rákényszerítik; emellett nagy hatótávolságú rakétákat telepít az iraki—iráni front vonalán, s hamarosan megkezdi a harci gépek gyártását is—jelentették nyugati hírügynökségek az ÍRNA iráni hír- ügynökség alapján. Muszavi Hamenei az előbbieket az iráni parlamentben a március 21-ével kezdődő új (iráni) év költségvetésének ismertetésénél mondta el. Hamenei beismerése azzal kapcsolatban, hogy Irán gyárt vegyi fegyvereket, az első hivatalos közlést jelenti arról, hogy a gyártás megkezdődött. Eddig iráni szóvivők csak azt mondták, hogy az ország képes ilyen fegyvereket előállítani. (A vegyi fegyverek gyártását és használatát az 1925-ös genfi konvenció megtiltotta.) A vegyi fegyverekkel kapcsolatos bejelentés abban az időszakban történt meg, amikor Irán — hírek szerint — mintegy 300 ezer embert vont össze a front déli részén, hogy újabb offenzívát indítson Irak második legnagyobb városa, Bászra ellen, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa arra készül, hogy Irán-elle- nes globális fegyverszállítási embargó bevezetéséről tárgyaljon, mivel Irán nem fogadta el a BT-nek azonnali tűzszünetre felszólító július 20-ai, egyhangúlag elfogadott határozatát. Muszavi Hamenei parlamenti beszédében az ÍRNA szerint hangsúlyozta, hogy a háborús erőfeszítések elsődleges helyet kapnak az ország költségvetésében. A kormányfő nem, szólt részletesen az új harci gépekről. Ám nyugati elemzők szerint valószínűleg a svájci Pilatus PC—7 jelzésű, propelleres gyakorlógépen alapuló repülőről van szó. Irán negyven ilyennel rendelkezik, amelyek átalakíthatok harci cselekmények Végrehajtására. Muszavi közölte, a gépek gyártása Irán .jövőbeni' programjai” közé tartozik, de az a nap, hogy bevessék őket, már „nincs messze”. AFGANISZTÁN Megtörték az ellenforradalmárok támadását Az afgán kormányerők sikeres offenzívat folytatnak a Hosztba vezető útvonalon, s megtörték az ellenforradalmárok ostromát, amelyet az ország délkeleti részén fekvő 40 ezer lakosú város ellen indítottak. A kabuli kül- • ügyminisztérium vasárnapi tájékoztatóján Mohamed Nabi Azimi tábornok, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese közölte, hogy a négyszeres túlerőben lévő kormánycsapatok előnyomultak, s a Gardez—Hoszt útvonalon már csak egy kilenc kilométeres szakaszon kell megtisztítaniuk a körzetet a dus- manoktól. A 125 kilométeres út felszabadításával egyidejűleg utász alakulatok megkezdték aS útburkolat, valamint a hidak és a többi közlekedési létesítmény helyreállítását. A kormányellenes erők összes vesztesége eléri az 1500 főt (a halottakon kívül beleértve a sebesülteket, fogságba esett és dezertált fegyvereseket is). Életét vesztette egy amerikai tanácsadó is, s a kormányerők nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Az ellenforradalmárok megpróbálják sietve biztos helyre menekíteni fegyvereiket. Azimi tábornok utalt arra, hogy az afgán kormány korábban békés erőfeszítésekkel igyekezett felszabadítani a Hosztot Gardezzel, (Paktia tartomány székhelyével) összekötő útvonalat, s a Lója Dzsirga képviselőinek javaslatára előbb húsznapos fegyverszünetet hirdettek. A szélsőséges erők azonban nem kívántak véget vetni a harcoknak: a fegyveres pakisztániak segítségével harcoló ellenforradalmár csoportok száma harmincról ötvenre, átlagos létszámuk 2000-ről négyezerre nőtt a húsznapos tűzszünet elteltével, s mintegy 50 külföldi tanácsadójuk van. Az ellenforradalmárok el akarták szakítani Hoszt körzetét Afganisztántól, ott valamiféle „ideiglenes kormányt” akartak létrehozni, s a térségben akarták kialakítani az ellenforradalmárokat ellátó támaszpontot. Húsz nap elteltével kezdődött csak meg a kormányerők offenzívája, miután az ellenforradalmárok az összes békeindítványt elvetették — közölte a tájékoztatón az afgán nemzetvédelmi miniszter első helyettese. Százhuszonöt kilométer a felhők felett Pontosan nyolc esztendővel azután, hogy a szovjet kormány igenlően válaszolt Babrak Karmai akkori afgán vezető segítségkérésére, a világsajtóban erősödnek az afganisztáni háború végét jövendölő kombinációk. A térségből érkező legújabb hírek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy igazi örömhírt várni még korai. Annak, hogy mi és miért történik ott, szinte iskolapéldája a Hoszt város körüli fejleménysorozat. Az új hét azzal a hírrel kezdődött, hogy a kabuli kormány kénytelen volt komoly csapatkontingenseket küldeni az ország délkeleti, Pakisztánnal határos részére, elsősorban a negyvenezer lakosú Hoszt várost egy másik településsel, Gardezzel összekötő létfontosságú út felszabadítására. Afganisztán terepviszonyait, bizonyos értelemben a hadviselés jellegét is meghatározza, hogy a földkerekség egyik legmagasabban fekvő országa. Az az út, amelyért Nadzsibullah elnök katonái most küzdenek, ugyancsak -,,a felhők felett húzódik a két említett város között, százhuszonöt kilométer hosszúságban. Ennek a mostani kemény harcnak az előtörténete politikailag is rendkívül tanulságos, és sokat elmond arról, miért olyan nehéz Afganisztánban véget vetni a vérontásnak. A kormány többször is javasolta a Hoszt körül harcoló „dusmanoknak" (ellenforradalmároknak), hogy tárgyalások útján egyezzenek meg a Paktia tartomány (ennek székhelye Gardez) ellátásához oly fontos útvonal használatáról. A Kabul által életbeléptetett húsznapos fegyverszünetet azonban a dus- manok — pakisztáni fegyverek, sőt, segédcsapatok segítségével — tevékenységük fokozására használták fel, és létszámukat is jelentősen növelték. A központi hatalom ezek után egyszerűen nem tehetett mást, mint amit tett: intézkedéseket hozott a fontos út használhatóvá tételére, a térség megtisztítására. Az offenzíva — hangsúlyozta a külföldön lévő Nadzsibullah elnök távollétiben egyik helyettese — csak akkor kezdődött meg, miután a másik fél minden békegesztusra fegyverropogással reagált. Ez a , felhők felett vezető út" nagy politikai tanulsága: a megegyezéshez e távoli országban sem elég csupán az. egyik fél jóakarata. H. E. Zavargások Dél-Koreában • Gyújtóbombát dobott egy tüntető á rendőröket szállító autóbuszra a dél-koreai főváros belvárosában. Kémműhold felvétele azonosította A Sunday Express című londoni lap szerint, egy amerikai kémműhold lefényképezte Terry Waite anglikán papot, amint egy nyugat-bejrúti börtönbe szállították. Terry Waite korábban a canterbury érsek különmegbízottjaként folytatott bizalmas tárgyalásokat a Libanonban fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében. Ez év januárjában azonban nyoma veszett, minden bizonnyal őt magát is túszul ejtették. A Sunday Express — amerikai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva — most azt jelentette, hogy a Lacrosse nevű, igen nagy felbontó képességű kamerával ellátott amerikai kémműhold Libanon fölött felvételeket készített a nyugat-bejrúti Basta börtönről, és ezek egyikén azonosítani tudták' Terry Waite-et, amint fogvatartói — más személyekkel együtt — beszállították őt a börtönbe. Kétszer 1300 font... — eladott menyasszonyok A brit hatóságok megkereséssel fordultak az észak-jbmeni illetékesekhez két birminghami nő „visszaadása” ügyében. A ma már 22 éves Zania és a 21 éves Nadia Muhsen ugyanis azt állítja, hogy hat évvel ezelőtt atyjuk menyasszonyként eladta őket és akaratuk ellenére élnek Észak-Jemenben, mint férjes asszonyok. Most azt kérik: a brit kormány segítse hozzá őket, hogy megszabaduljanak férjüktől és visszatérhessenek Nagy-Britanniába. Állításuk szerint atyjuk, Maathana Muhsen egyenként 1300 fontért „adott túl” rajtuk. A bizarrnak látszó ügy részletei nem ismeretesek, mindenesetre a brit nagykövet azzal a kéréssel fordult az észak-jemeni kormányhoz, hogy vizsgálja ki a „tranzakciót” és ha az igaz, tegye lehetővé a két birminghami lány visszatérését Nagy-Britanniába. A TISZTA ABLAKOK ESETE KNEB-VIZSGÁLAT Kihasználták-e az importgépeket? A vállalatok nem rubelelszámolású gép- és berendezésbeszerzéseinek alakulását, a termelőeszközök kihasználtságát vizsgálta a Központi Népi Ellen-, őrző Bizottság. A közelmúltban befejeződött átfogó, országos elemzés több, 1984—1986-ban megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházás tapasztalatait összegezte. : A KNEB-jelentés általános érvényű megállapítása, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete az elmúlt öt esztendőben mind kedvezőtlenebbé vált, így beruházási döntéseikben elvesztették anyagi függetlenségüket. Műszaki színvonaluk szintentartását többnyire csak külső források — állami támogatások és hitelek -^igénybevételével tudták megoldani. A vállalatok legfőbb törekvése ezért a különböző hitelek, támogatások elnyerése lett, s beruházásaikkal is a különféle központi fejlesztési programok pályázati rendszeréhez igazodtak. A felmérés tapasztalata szerint az anyagi függőségnek több kedvezőtlen hatása volt a cégek gép- és berendezésvásárlásaira. így például több év távlatából megállapítható, hogy a lehetősér gek minden áron való kihasználása miatt a beszerzések zöménél nem mérték fel kellő körültekintéssel, milyen teljesítményű gépre van szükség, annak milyen feltételek között kell működnie, s a gyártott termékeket miként és hol értékesíthetik. Ebben szerepet játszott az is, hogy a vállalatok jelentős része a piackutatási követelményeket nem az import hatékonyságát fokozó módszernek, hanem hatósági előírásnak tekintette, s .csak formailag teljesítette azokat. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a beszerzésekre, hogy a beruházó vállalatok a vizsgált időszakban bevezetett párhuzamos külkereskedelmi jog lehetőségével sem éltek, nem versenyeztették a külkereskedelmi vállalatokat. A külkereskedelmi cégek pedig gyakran egyetlen szállítói ajánlattal is beérték. Csak kevés esetben — szinte kizárólag a világbanki hitelből finanszírozott beruházásoknál — hirdettek versenytárgyalást a lehetséges szállítók kiválasztására, holott a vizsgálati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez a forma nagyban elősegíti a sikeres áralkut. A KNEB vizsgálata arra is rávilágított, hogy az importengedélyezési eljárás korszerűtlen, bürokratikus, a nép- gazdasági célokat ad hoc, következetlen módon érvényesítő előírásai a vállalatok jelentős idejét és energiáját kötötték le. Az importengedélyezési eljárás — az egyes ügyek jellegétől függően három hónaptól két és fél évig isi elhúzódhatott. Ami a beruházások hasznosulását illeti, a vizsgálat feltárta, hogy csak kisebbik hányaduk tett eleget az importengedélyezési eljárás, a különféle. gazdaságfejlesztési pályázatok, illetve a finanszírozási lehetőségek elbírálása során tett ígéreteknek. A legnagyobb lemaradás éppen a nem rubelelszámolású exportban mutatkozott, ami csaknem 50 százalékos kiesést okozott a tervezett devizabevételekben. Az eredmények elmaradása érezhetően csökkentette a költségvetés tervezett bevételeit is. A beszerzéshez kapcsolódó külföldi kiküldetéseket vizsgálva a KNEB jelentése megállapítja: egyes cégeknél — az érvényben lévő rendelkezésekkel ellentétben — még ma is jelentős a vállalati felső vezetők részvétele az utazásokban. Ezekben még mindig „az egyéni érdekeltség” a legfőbb motiváció. Ezt bizonyítja, hogy a „vevői pozíció” ellenére a vállalati vezetők a piackutatás alapvető eszközének továbbra is a tanulmányutakat tartják. A szerződéseket előkészítő tárgyalások jelentős részét is külföldön bonyolították le, s ezeken a szakértők mellett a vállalatok más vezetői is részt vettek. Több alkalommal— a devizatakarékosságra hivatkozva éppenséggel a szállító cég kontójára utaztak a vállalati vezetők. A költségeket azonban a külföldiek — természetszerűen — az eladási árban érvényesítették. Mindezek miatt a gép- és berendezésimporthoz kapcsolódó ideiglenes külföldi kiküldetések költsége többnyire indokolatlanul magas volt, esetenként a beszerzett gépek értékének 3—7 százalékát is elérte. A vizsgálat nyomán a népi ellenőrök felhívták a vezetők figyelmét több olyan, vállalati hatáskörben megoldható kérdésre, amelyek teljesítését határozatok, rendeletek írják elő számukra. Á vizsgálati tapasztalatok nyomán számos minisztérium és főhatóság tett intézkedéseket a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására. Sikeres esztendőt zárt a magyar szolidaritási mozgalom (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi szolidaritási akciósorozat sikerét jelzi, hogy minden eddiginél — az előző évinél csaknem ötven százalékkal nagyobb — összeg érkezett a szolidaritási alap számlájára az önkéntes közösségi és egyéni felajánlásokból. A siker alapja — hangsúlyozta Jakab Sándor — az a jó együttműködés, amely immár hagyományosan jellemzi a szolidaritási munkában résztvevő hazai szervezetek és mozgalmak — köztük a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, az MHSZ, a különféle szövetkezetek, a Kisiparosok Országos Szervezete kapcsolatát. A különféle közösségek, szervezetek ma már a szolidaritási munka legváltozatosabb formáit alkalmazzák. Gyakori, hogy az iskolások játékvásárt szerveznek, koncertet, plakátkiállítást rendeznek, szolidaritási bazárral, tombolával, naptárak és jelvények árusításával teremtik elő a pénzt a szolidaritás anyagi alapjaihpz. A Magyar Szolidaritási Bizottság áldozatkész munkájukért köszönetét fejezi ki a rendezvények szervezőinek és résztvevőinek egyaránt. 0 Strauss a Szovjetunióban Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök hétfőn Moszkvába érkezett. A Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét a szovjet kormány állami külgazdasági bizottsága hívta meg. Strauss a szovjet politikai vezetés különböző szintű képviselőivel folytat majd tárgyalásokat, egyebek között a szovjet—nyugatnémet viszony egyes kérdéseiről. Várhatólag fogadja őt Mihail Gorbacsov, az SZKP központi bizottságának főtitkára is. 0 Műsorváltozás a rádióban A glasznoszty ellentmondásai- A minap egy sajtóértekezleten Valentyin Pavlov, a Szovjetunió Állami Árbizottságának elnöke mondta el a következő történetet: A Szovjetszka- ja Kultúra kérdést intézett személyesen hozzá, hogy a Moszkvai Városi Tanács miért eiúelhette az ablakniosás négyzetméterenkénti díját 10 kopejkáról 15 kopejkára. Mivel az árbizottság vezetője komolytalannak minősítette a kérdést, nem válaszolt rá, s nem válaszolt a következő, ugyanezt a kérdést megismétlő írásra sem. Egy sajtóértekezleten, szemtől szemben az újságíróval, már kénytelen volt elmondani, hogy az ezzel foglalkozó vállalatnál az ablakmosók fizetése 110 rubel körül alakult, I gyakorlatilag nem találtak embert, a lakossági szolgáltatást teljesen be is szüntették. Az áremelés óta fél év alatt több ablakot tisztítottak meg, mint előtte egy év alatt. Jobb tehát a tiszta ablak, mint az öt kopejkás megtakarítás. Pavlov mindehhez hozzáfűzte, hogy a demokráciának két oldala vám Az egyiknek joga van kérdezni, a másiknak pedig válaszolni, vagy éppen nem válaszolni. Egy szovjet kolléga rögtön vitába szállt ezzel a nézettel. Azt bizonygatta, hogy ha a kérdés bíráló elemet tartalmazna válaszadás a vezető kötelessége. Ez egyszerűen szabálya a „glasznoszty”-nak, az ügyek nyilvános intézésének, a közvélemény szerepe felerősítésének. A vezető hosszasan beszélt más esetekről, arról, hogy gyengébb napokon 1500 levelet kap személy szerint, hogy fizikailag lehetetlen ilyen mennyiségű levélre, cikkre, kérdésre érdemi választ adni, ezért jogának tartja, hogy csak „a valóban komoly, közérdekű” felvetésekre reagáljon. A történet és az utána következő vita azt jelezte: ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e glasznoszty vagy ne, visszafordítható, megállítható-e vagy sem, hanem az, hogy a nyilvánosság megerősödött, gyakorlattá vált, s éppen ezért felszínre kerültek saját ellentmondásai, a magából az új tájékoztatási gyakorlatból fakadó új kérdések. Például, hogy meddig teijednek a glasznoszty határai, kinek és milyen esetben van joga hallgatni, nem válaszolni, vagy éppen utasítani, befolyásolni a kérdés felvetőjét, minősíteni a kérdéseket, illetve van -e ilyen jog egyáltalán? A szóban forgó napon két, a glasz- noszttyal összefüggő esetet tárgyaltak a szovjet központi lapok. Ezek tartalmukban, jelentőségükben és történésük helyszínét tekintve is messze esnek egymástól, a tanulságuk mintha mégis ugyanaz lenne. Mintha éppen az imént felvetett kérdéseket feszegetnék. Az egyik detektívregénybe illő történet. Júliusban, a Fekete-tenger partján, Jevpatorija mellett egy férfi fegyverrel kényszerített egy gépkocsivezetőt, hogy azonnal hajtson Szimferopolba. A sofőr később, miután azt színlelte, hogy kifogyott a benzin, értesítette a rendőrséget,- s két, a szolgálatot éppen befejező rendőr, Boreckij törzsőrmester és Tuljuk tizedes indult elsőként a fegyveres ember üldözésére. Mindketten megsebesültek, de folytatták a harcot, ötszáz méterre a túszszedésre kiválóan alkalmas egyik üdülőtől feltartóztatták a veszélyes bűnözőt, amíg erősítés érkezett. Végül lelőtték a férfit, aki nem volt hajlandó megadni magát. A két rendőr kitüntetéseket kapott, magasabb iskolára került, hősiességükről sokat írtak. A bűnözőről kiderült: a haditengerészetnél szolgált, onnan sikerült fegyvert és töltényt szereznie. A Szúcialisztyicseszkaja Indusztrija az eset kapcsán az iránt érdeklődött, hogy miként hozhatta ki a bűnöző a laktanyából a géppisztolyt, s milyen intézkedéseket hoztak a hasonló esetek megakadályozására. Választ azonban nem kapott, a lap, csak „tanácsot” a flotta katonai ügyészétől, hogy foglalkozzon a hős rendőrökkel. Amikor a „glasznoszty” került szóba, elhangzott még: ha majd parancs jön felülről, akkor tájékoztatást is ad az ügyész. A lap hangsúlyozza: nem a katonai titkokra kíváncsi, sokkal inkább az igazságot akarja feltárni a flottánál kialakult állapotokról a városban szárnyrakapott veszélyes pletykák helyett. S megjegyzi még: „glasznoszty parancsra” -— ez valami új dolog. Az Izvesztyija ugyanaznap negyedszer írt a zaporozsjei vitáról. Arról van szó, hogy épüljön-e híd a Dnyeper szigorúan védett Hortica szigetén keresztül, vagy találjanak más megoldást. A lakosság túlnyomó többsége nem akar itt hidat. A helyi belügyi szerveknél azonban mindenütt gyűléseket tartottak; amelyek résztvevői egyhangúlag támogatták a hídépítés tervét. A lap mégsem ezt kifogásolja. Sokkal inkább Vlagyimir Vasziljev tanácselnök szavait, amelyek értelmében az újságírók (a helyi és központi sajtó munkatársai) — megengedhetetlen módszereket ál- kalmaztak, írásaik egyoldalúak, előítéletektől terhesek, sok bennük a ferdítés és ä pontatlanság, szemben állnak a tanácsi szervekkel, nevezetesen a városi vb-vel. Vagyis kiderült: az újságírók véleménye különbözik a „hivatalostól”, s ez önmagában zendülést jelent. A lapok szerint inkább a glasznosz- tyot a maguk akarata szerint formálók zendüléséről lehetne szó. Amely — akarva-akaratlanul — az átalakítás ellen irányul. M. Lengyel László (Moszkva) Kedden a Kossuth Rádió Esti Magazin című műsora a szokottnál rövidebb ideig, 19 óra 05 percig tart. Ezt követően — a műsor mellékleteként — hangzik el az Ármustra: Szikszay Béla államtitkárral, az Országos Árhivatal elnökével Kondor Katalin beszélget. A rádió esti műsorának további alakulása: a Mosolygó Parnasszus című irodalmi játék elődöntőjét 19 óra 25 perctől, a Zenekari muzsikát 20 óra 30 perctől sugározzák. A Kossuth-adó műsora ezután a korábban kiadott szerint alakul. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1987. december 29-étőI 30-áig Pénznem: Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint ír font Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz lira (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) Vételi Eladási árfolyam száz egységre forintban 8360,97 3229,55 134,39 729,00 1130JI8 829,02 32,93 2497,17 7464.62 364,18 29,23 3452,03 16489,36 716,48 2810,29 38,14 399,Í1 34,35 41,31 3466.63 768,88 4504,89 5793,33 8878,15 3429,31 142,71 774,10 1200,84 880,30 34,97 2651,63 7926,34 386,70 31,03 3665.55 17509,32 760,80 2984,13 40,50 423,79 36,47 43,87 3681,07 816,44 4783.55 6151,69 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycbnlet; 1000-cs.
