Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

4 • PETŐFI NÉPE * 1987. december 23. KÉSZÜLŐBEN KÉT IRODALMI LEXIKON Beszélgetés Péter Lászlóval HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Templomi betlehemek • Nagybaracskai betlehemi figurák. (Straszer András felvétele) Kétnaponként jár be Szőregről Sze­gedre a Somogyi könyvtárba a postájá­ért Péter László. Ő az, aki ma az egész magyar írótársadalommal levelez, hi­szen két irodalmi lexikont is szerkeszt. A Ki kicsoda a hazai irodalmi életben? című kortárs lexikont a Magvető Kia­dó jelenteti^meg, előreláthatóan 1988 végén. Az Új magyar irodalmi lexikont pedig az Akadémiai Kiadó adja az ol­vasók kezébe, valamikor a kilencvenes évek elején. — Kérem, szóljon a készülő két lexi­kon előzményeiről. — A Ki kicsoda? megjelenését az író- szövetség kezdeményezte néhány évvel ezelőtt. Elkészítését Tóth Béla József Attila-díjas író, a Somogyi könyvtár igazgatója vállalta. A szerkesztéssel en­gem bízott meg. — Gondolom, gondok adódnak bő­ven. — Vitám van többek között a kiadó­val. Azt szeretnék, ha az 1959 óta el­hunyt „jelesebb” írók, költők is beke­rülnének. Ezt nem vállalom. Ellene szól jó néhány érv. A Who’s who? (Ki ki­csoda?) műfaji követelménye, hogy csak élőkről szól. Támadási felületet nyújtanék, hogy ki .jeles” író, költő. Az elhunytak adatainak megszerzése, ellenőrzése leküzdhetetlen feladat elé állítana. Különben is fölösleges, hiszen készül az Új magyar irodalmi lexikon, ott helyet kapnak elevenek és holtak egyaránt. — Ebben az évben számos jelentős alkotónk hunyt el. Velük mi lesz? — Megdöbbentő élményeim is van­nak. Csontos Sándor október 23-án még részketeg betűkkel aláírta a róla szóló cikket, s pár napra rá eldobta magától az életet. Elhunyt közben Ba- ránszky Jób László, Bajomi Lázár Endre, Garai Gábor, hogy csak néhány jelentős alkotót említsek. Ők már csak az Új magyar irodalmi lexikonban kapnak helyet. A lexikont a tördelt nyomdai korrektúra visszaküldésével zárom le. Addig lehetőség lesz a válto­zó adatok, az új könyvek címeinek pót­lására. — Hogy halad a munka? Visszaér­keznek-e a korrigálásra küldött szócik­kek? — Most a H betűnél tartok. A meg­írt szócikket azonnal elküldöm az érde­keltnek, kérve, hogy korrektúraszerfi- en javítsa, pótolja. Sajnos nem mindig értik meg kérésemet. Volt, aki eltette emlékül a küldött kéziratot, volt aki átgépelte a maga kénye-kedve szerint, nem törődve a helyesírással, rövidítése­immel vagy a lexikon következetessé­géhez, egységéhez szükséges szigorú szerkezettel. Fölösleges munkát okoz magának is, nekem is, hiszen szöveg- szerkesztővel, számítógéppel dolgo­zom, tehát leveszem, tárolom a cikk szövegét, azon hívom le a képernyőre, így végzem el a javítást. — Egyéb bonyodalmak? — Egy író törölte 1953-ban kapbtt József Attila-díját, mert annak idején Tito-ellenes művéért kapta, s ezt meg­tagadja. Ehhez joga van, ám József Át- tila-díja tagadhatatlan irodalomtörté­neti tény, el nem hagyható a lexikon­ból. Annak az óhaját sem tudom mél­tányolni, aki visszautasította szerepel­tetését. Ahhoz joga van, hogy ne vála­szoljon, irodalmi munkássága azonban „közügy”, így ki nem hagyható. Magá­ra vessen, ha fölvilágosítása híján a róla szóló cikk hiányos, netán téves lesz. — Amint említette, a korszrü techni­kának nagy szerepe van a lexikonkészí­tésben. — Lehetővé teszi, hogy amit elvesz- tettünk a réven, behozzuk a vámon: a késedelmet helyrehozhatja. A számító- gépes adattárolás után a József Attila Tudományegyetem Kálmár László Ki­bernetikai Laboratóriumának Codex vgmk-ja az én lemezeimről közvetlenül nyomdai szedést készit, erről meg a nyomda előállíthatja a kívánt példány­számban a kiadványt. Ezzel jelentősen meggyorsítható a kiadás. — Térjünk át az Új magyar irodalmi lexikonra, amelynek ön a főszerkesztő­je. Holr tart most ez a munka? ■ Az Új magyar irodalmi lexikon kia­dását az MTA Irodalomtudományi In­tézete, közelebbről Klaniczay Tibor akadémikus-igazgató kezdeményezte. A munkát az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) fedezi. Sajnos, elkéstünk. Kevesebb pénzt kaptunk és nagysokára. Az előkészületek is több időt igényeltek, mint ahogy terveztük. Viszont az alapos előkészítés a későbbi gyorsabb haladás föltétele. — Kikkel tart kapcsolatot? — Mindenekelőtt a szerkesztőkkel, akik egy-egy irodalmi korszak felelő­sei: Vízkelety Andrással, Kovács Sán­dor Ivánnal, Németh S. Katalinnal, Orosz Lászlóval (Kecskemétről), Csű­rös Miklóssal, Vörös Lászlóval (Sze­gedről), s Pomogáts Bélával. — Milyen szempontok alapján ké­szülnek majd a kéziratok? — A címszavakat előreláthatólag 100—150 munkatárs úja. Nélkülözhe­tetlen, hogy a kéziratok egységes szem­pontok alapján készüljenek. Eddig a címszóíróknak szánt útmutató négy változatát vitattuk meg, hamarosan el­készülünk az utolsóval is, amelyet már nyugodtan szétküldhetünk. Ugyan­csak megvitattunk számos mintacik­ket, amit egy-egy szerkesztő fogalma­zott meg. Megtanácskoztuk a szakma jeleseivel a címszójegyzékeket is. Az egyik szerkesztő kevés szerzővel sok szócikket akar íratni, a másik pedig sok címszószerzővel, specialistával íratná meg a cikkeket. Ezt rájuk bíztam, ne­kem csakaz a fontos, hogy jó kézirato­kat kapjak. Az útmutató és a minta­cikk szavatolja az egységes munkát. — Milyenek az ellenőrzési lehetősé­gek? — A szócikkszerzők nem elégedhet­nek meg a korábbi lexikonokkal. Köte­lességük a forrásig visszanyomozni, földeríteni az adatokat. Kiváltképpen a névírás, a születési és halálozási ada­tokat kell ellenőrizniük. A lexikonból lexikonba vándorló hibákat ki akarom küszöbölni. Minden címszónak lektora lesz, és ő a nem megfelelő kéziratot visszaadhatja a szerzőnek, de ugyanezt megteheti a korszak szerkesztője is, és természetesen a főszerkesztő. A kézira­tokat 1988 júliusára kell íróiknak be- küldeniük. A megszerkesztett, nyom­dakész kéziratot nekem 1989 végén kell az Akadémiai Kiadónak benyújtanom. Polner Zoltán KÉPERNYŐ A csizmadia, a juhász és a kovács A már-már elkoptatott József Atti- la-idézetre — „dolgozni csak ponto­san, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” — gondoltakat a televízió többször is az elmúlt héten. K. Jobbágy János csizmadiamester élete, sorsa akkor vált izgalmassá szá­momra, akkor hatott rám, akkor lel­kesített, amikor dolgozni kezdett, ami­kor munkájáról beszélt. Bámulnivaló- an kezesült hozzá az anyag, szelíd jó­szágként hallgatott azavára mindegyik szerszám. Minden porcikája a harmo­nikus élet boldogságát sugározta. Ta­lán sohasem fogalmazta meg magá­nak, de érezte valahol a lelke mélyén: általa is több lett a világ. Hány nemze­dék tapasztalatai irányították ujjai mozgását? Érződött, elpusztulna szé­gyenében, ha az ő csizmája meggyö­törné valakinek a lábát. (Mesterek IX/ 3). A munka szenvedélyes szeretete él­teti a cigája juhok két Cegléd-kömyéki tenyésztőjét is. Hisznek,abban, hogy szegényebb volna a világ enélkül a faj­ta nélkül. A jó ügynek kijáró szakérte­lemmel, szellemi felkészültséggel, fele­lősséggel próbálják bizonyítani igazu­kat: a cigájáknak is helyük van ha­zánkban. Jobbítani akarnak egy fajtát; így megy előre a világ. A kovácsokat régen fölfedezték maguknak a rende­zők, az operatőrök. Az ősi elemmel, a tűzzel szövetkező ember parancsára- változó anyag jól mutat a képernyőn, az ősi ritmusra csengő kalapácsok ze­néje a hajdanvolt munkadalokat idézi. A Méretre készül a patkó című műsor mégis az újság ingerével hatott. A Kuckó ifjú nézőit megtanította arra, hogy a mai világban oly egyszerűnek látszó patkókészítésnek is mennyi for­télya van, mi mindenre kell figyelni, hogy az ember első segítőtársa — ha úgy tetszik — jó közérzettel tehesse dolgát. A századik, az ezredik, a tízez­redik patkót is a remekkészítés szándé­kával, a majd mi megmutatjuk neki- gyürkőzéssel csinálják. A világért sem becsülöm le a génse­bészet lehetőségeit. Előbb-utóbb a leg­merészebb utópiákat lepipáló tudo­mánnyal tervezik majd az embereket, — bocsánat —, gyártják az utódokat. Az elbizakodott ember a természet fölé akar kerülni, ma még elképzelhetetlen készítményeket főz ki vegykonyhájá­ban. Én mégis időszerűbbnek, fonto­sabbnak érzem, létérdekünknek vélem az említett csizmadiában, juhászok­ban, kovácsokban felhalmozódott ér­tékek átmentését. Alapvető feladatát teljesíti a magyar televízió ilyen példák fölmutatásával. A Hét ezúttal is újított. Örömünkre. • Új minisztereket kérdezett, hogy mi­ként szeretnének megfelelni új tisztüké nek. Eddig legföljebb protokollszöve- geket hallottunk ilyen alkalmakkor. A műsorvezető, Pintér Dezső egy pilla­natig sem akarta elhitetni a nézőkkel, hogy a most megválasztottak hibátla­nok, mindenki rajong értük, biztosan megújul az általuk vezetett tárca. Egyik-másik riporteri kérdésből enyhe kétely kandikált ki. Ebben-abban jól - döntöttek? Olyan ügyek kibeszélésére kényszerült egyik-másik miniszter, amit ugyan a fél ország tudott, de hi­vatalosan szó sem esett ezekről. A be- avatottság ugyanakkor némi együtt­gondolkodást, együttérzést is teremt, így több türelemre, megértésre számít­hat nehéz munkájában Marjai József —- aki mellesleg miniszterelnök-helyet-. tesi rangot is kapott —, Horváth Ist­ván és Berecz Frigyes. Heltai Nándor A karácsony az emberiségnek az az **■' ünnepe, amelyet csaknem az egész földkerekségen megülnek. A ke-' reszténység hajdani egyhazi-vallási ün­nepe ;— Jézus Krisztus születésének emléknapja — lassan állami ünneppé, fizetett munkaszüneti nappá vált mind­azon országokban, amelyek a keresz­tény kultúrközösség részeseinek, vagy örököseinek tekintik magukat. És eb­ben a hivatalos materialista világnéze­tet valló államok sem kivételek. A karácsony a kéreszténységnek a húsvét mellett — és azzal összefüggő — legnagyobb ünnepe. December 25-én — vagy ennek elő­estéjén — minden katolikus templom­ban találunk egy betlehemnek nevezett szoborcsoportot. Barlangban, istálló­ban vagy pajtában dideregnek a csak­nem színpadi élőképhez hasonlóan el­rendezett jelenet szoborfigurái. A ha­gyomány szerint ugyanis Jézus a város szélén, barlangban született, amelyet az évszázadok folyamán hol istállónak, hol pajtának ábrázoltak. Ehhez a Szent Család bemutatáshoz legkevesebb három figura kell: a jászol­ban, szalmán fekvő újszülött kis Jézus, továbbá anyja, Szűz Mária, valamint annak jegyese, Szent József. A legtöbb templomban azonban sokkal több alak szemlélteti a régen történt nagy ese­ményt, amelytől időszámításunkat kezdjük. Különböző háziállatok lehe­lik melegre a sziklabarlangot, amely fölött angyalok muzsikálnak, énekel­nék, és különböző feljrátú szalagokat tartanak egy ragyogó üstökös rendkí­vüli csillagmenye mellett. A jászol körül ’pásztorok, akik a környéken legeltet­ték juhaikat, és a különös csillagfényre sereglettek a jászol köré, némelyik bá­ránykával a karjában. Később, január 6-án, Vízkeresztkor megjelennek a napkeleti bölcsek, azaz a Három Kirá­lyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár az arannyal, tömjénnel és mirrhával. Miért nevezik a Jézus születését, il­letve a Kisded életének első heteit a templomban bemutató jelenetet betle­hemnek? Betlehem — héber jelentése: kenyér háza — kisebb városka Jeruzsálemtől 8 kilométerre. Itt született Jézus. Az erre emlékeztető betlehemi jelenetből egyszerűsödött le a világon mindenütt egyértelműen Jézus születésére és szüle­tési helyére utaló jelenet elnevezése bet­lehemre, amelyet a karácsonyi ünnep­körben állítanak föl a templomokban, általában valamelyik mellekoltáron. . Az első olyan betlehemet, amelyet csak a karácsonyi ünnepkörben mutat­tak be, azután eltávolítottak a temp­lomból, az itáliai Assisiben állította As­sisi Szent Ferenc 1223-ban. Az ötlet — vagyis a templomi betlehem gondo­lata — gyorsan terjedt. Hamarosan a legkülönbözőbb művészi színvonalú betlehemi jelenetekben gyönyörköd­hettek Europa-szerte a keresztény hí­vek. A barokk korban az ezermesterek elmés szerkezetekkel mozgatott figurá­kat konstruáltak a jászol köré. A betle­hemek készítése Szicíliában, Nápoly­ban, Tirolban, Sziléziában, Bajorföl­dön, a Rajna-vidéken és Westfáliában virágzott elsősorban, bár másutt is fel­lelhetők. A felvilágosodás idején, \ a XVIII. század derekától megtorpant a fejlő­dés, mert sok helyütt betiltották a bet­lehem-állítást. A XX. század aztán új lendületet hozott. Kezdték felismerni a betlehemek, illetve a betlehemfaragók néprajzi és népművészeti értékeit. Büszke múzeumok adnak helyet régi és új betlehemeknek, nagy betlehemkiállí­tásokat rendeznek szerte a világon. Ma már tudunk olyan templomról, amely­ben állandóan látható a betlehem, mint például az ausztriai Allerheiligen fa­lucska Ferencrendi szerzetesek által gondozott egyházában. Természetesen Magyarországon is faragtak vagy öntöttek és állítottak betlehemeket. Sok közülük megkülön­böztetett figyelmet érdemelne, mert jó képességű, esetenként tehetséges szob­rászművészek alkotásai. A hagyományos templomi betlehem szép példája a kecskeméti Nagytemp­lomban felállított jelenet. Hatásában egyedül a pécsi Ferences­templom életnagyságú figurákból álló betleheme. Először 1940-ben csak a Szent Családot, néhány báránykát és egy pásztor figuráját állították ki. Már ez is nagy hatást és feltűnést keltett, mert Magyarországon ilyen nagy ala­kokból álló betlehem nem volt szokás­ban. 1941 karácsonyára aztán már a főoltár előtt állították föl a betlehemet úgy, hogy az egész szentélyt elfoglalta. Korabeli leírás szerint: „Nemcsak a vá­rost, hanem az egész országot meglepő betlehem készült el karácsony éjjelé­re. ..” Cs. K. HANGVERSENY JEGYZET Karácsonyi koncert Idén új helyszírien, a kecskeméti Piarista'Gimnázium zsú­folásig telt dísztermében csendült fel a hagyományos kará­csonyi koncert. A Martos László vezényelte Kecskeméti Szimfonikus Zenekar a Kodály iskola művésztanárainak köz­reműködésével erre az ünnepi alkalomra programját a leg­népszerűbb szerzők (Bach es Vivaldi esetében legalábbis) legnépszerűbb darabjaiból válogatta. A zenetörténetben idő- rendileg is érvényes sorrendet követve a program legelső darabjaként Vivaldi a-moll kettősversenye szólalt meg.' A XVIII. század első felében alkotó velencei zeneszerző versenyműve jellegzetes képviselője művészetének, melyben „érzékien lüktet” nyugtalan kora. Alig húszesztendősen komponálja egész életművére meghatározóan a frissen életre hívott új forma képviselőjeként: a hegedűverseny, az éneklő hangszer „királysága” a.zenekarban. Ezzel együtt is hű ma­rad azonban a concerto grosso: a versengő hangszercsopor­tok eszményéhez, így aztán versenyművei —- köztük a most előadott is — nemcsakégy, hanem két (sőt több) szólóhege­dűre készültek. A szólisták: Palotás József, H. Kovács Bene­dek, Kemenes András szólójátékával felcsendült produkció azt a Vivaldit mutatta be, akinek a „színes és telt vonóshang­zás” a legfőbb ihletője. J. S. Bach: IV. Brandenburgi versenye lemezen, de „élő­ben”, is a legkönnyebben és a legnagyobbra nyíló kaput kínálja minden korosztálynak — de különösen a hangverse­nyen is szép számbah megjelent'— fiataloknak. Ä polifónia: a többszólamúság, a kontrapunkt legzseniálisabb mestere­ként ismert Szerző életútjának weimari és lipcséi állomása között jelentős időt töltött az anhelt-kötheni herceg szolgála­tában. Támogatása nélkül aligha születhetett volna meg — hegedűvel a középpontban — a kamaramuzsikálás máig talán a legnépszerűbbnek számító remekművei, közöttük is a legkiemelkedőbb Brandenburgi versenyek sorozatával. Dratsay Ákos és Berényi Beáta fuvola-, illetve Keszthelyi Tamás hegedűszólója mindenképpen hozzájárult, hogy a közönség méltó előadásban, a „zenei temperamentum es a nagy lélegzet” csodáiként találkozhatott a koncertpódiumok kedvencével. A szünet után a késői mannheimi hagyomány szellemében tevékenykedő Stamitz D-dúr brácsaversenye szólalt meg, Sárosi György szólójátékával. Utolsóként a XVIII. század második felében alkotó „bécsi klasszikus”, Haydn Szimfónia concertante című művét hallhatta a közönség. A Veréb Ka­talin oboa-, Amóti Balázs fagott-, Agócs Márta gordonka­szólójával elhangzott darab abban a formában született, melynek alapján a forradalmi újító — legalábbis a zenetörté­net ítélete szerint —: „végképp elavulttá tette” inspirátórai, tanítómesterei: Bach, sőt Stamitz zenekari nyelvét. K. J. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje december 23-án 18 órától folyamatosan decem­ber 27-én 8 óráig tart. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerme­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pa­vilon, földszinti ambulancia (T.: 22- 822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, JakabszáUás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be- ' tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Lelki segélyszolgálat: Kecskemét, T.: 28-222, 18—22 óra között.. Orgovány: Orgovány,-központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajós, Ladánybene: Lajosmizse, központ; . rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: 23-án: Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101; 24—25-én: Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234); 26-án: Frommer B. (Fülöpháza T.: 71-340); 27-én: Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakite­lek, Széchenyi 48/A. T.: 42-105); Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 27); Tiszaalpár: 25—26—27-én: dr. Pu- lius T. (Imre tér 18. T.: 44-162). BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11­244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sü- kösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén a rendelőintézetben ellátják a kis­kőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T:: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T-: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet munkaszüneti napokon, reggel 7 órától a következő munkanap reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfél­egyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállá- si, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: munkaszüneti napokon 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a lászlófalvi bete­geket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő —Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje: munkaszü­neti napon 7 órától következő munka­nap 7 óráig tart. (J.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szoba 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyeiét sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: 24—25—26-án: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19); Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: 24 —25—26-án: dr. Mohácsi J. (Hajós, Temető u. 6); Dunapataj, Harta: 24 —25-én: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Ba­ross u. 6. T.: 84); 26-án: dr. Kákonyi A. (Harta, központi rendelő, T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: 25—26—27-én: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet csütörtök reg­gel 7 órától vasárnap reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbu- chin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Mada­ras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi L u. 2.), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Du­navecse, Vörös Hadsereg u. 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnácz- ky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Ha’r- ta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány S. (Harta, Duna sor 6. T.: 64), Du­napataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Du- naszentbenedek: dr. Babos L.(Dunapa- taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öreg­csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecske­mét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862), Jakab- szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (JakabszáUás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse; Vereb u. 2. T.: 137), Ti­szakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). . KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor1 P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, Fü- löpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszál- lás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvad­kert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csó­lyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó Q. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schőnherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Pa- tocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszölős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10). GYÓGYSZERTÁRAK Szerda 20 órától 27-én 7,30 óráig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. út 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Szécheriyi-lakótelep; Kiskörös: Kos­suth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents