Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

1987. december 22. • PETŐFI NÉPE • 5

KGST-EGYÜTTMÜKÖDÉS

Számítógépek világszínvonalon

JAPÁN PÉLDA UTÁN

Vezetői minőségkörök

A moszkvai számítástechnikai tudományos kutatóközpont kilométer hosszú épületegyüttese önmagában is kifejezi a számítástechnika fontosságát mindennapi életünkben. Viktor Przsi- jalkovszkij — korábban a minszki számítógépgyár főkonstruktőre —•; már több mint 10 éve a KGST-tagországok egységes számítógéprendszerének fő- konstruktőre, a központ igazgatója így nyilatkozik:

— A KGST-országok 2000-ig szóló műszaki-tudományos komplex fejlesztési programja az elsődleges feladatok között jelöli meg olyan szuperszámítógépek létrehozását, amelyek műveleti sebessége több mint tíz-, sőt több százmillióra másodpercenként. Ez csupán egy példája a szocialista országok együttműködésében rejlő lehetőségeknek.

— Nagy reményeket fűzök az ipar- vállalatokról 1987. július végén elfogadott új törvényhez. Nemcsak az energikus vezetők bevonására gondolok. A törvény — bármennyire is meglepőnek tűnhet — óriási jelentőségű a számítástechnikai eszközök fejlesztésével és gyártásával foglalkozóknak is. Mi értelme volt korábban például a vállalati termelés optimalizálásával foglalkozni, amikor — ahogy az gyakran előfordult — a számítógép objektív adataival szemben a „fentről jövő” utasítások voltak meghatározók. Ezek az adatok pedig gyakran teljesen ellentmondanak egymásnak.

— Más a helyzet ma, amikor minden önelszámoló és önfinanszírozó vállalat létérdeke, hogy a számítógép segítségével több száz lehetséges megoldás közül kiválasztott optimális technológiai vagy irányítási rendszert alkalmaz. Ezek az „okos” gépek nem az ember fizikai, hanem szellemi lehetőségeit egészítik ki. Ebből következően nő a szakmai felkészítés jelentősége, a számítástechnikai kultúrának, mint alapvető ismereteknek a megszerzése iránti igény. Ennek alapjait teremti meg a KGST- országok egy részében az iskolákban már bevezetett „Informatikai és számítástechnikai alapismeretek” nevű tantárgy oktatása.

— Amikor a tudományos-műszaki haladás felgyorsítása életünk minden területén megköveteli a számítógépek egyre aktívabb alkalmazását, a szocialista országok technikai ellátottsága bizonyos mértékben elmaradt a világ élvonalától.-Ebből következik a külföldi beszerzések iránti igény. Ésszerűtlen lenne elzárkózni az USA vagy Japán elektronikai eredményei elől.

— Helyzetünk azonban távolról sem olyan nehéz. A Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon és az NDK- ban gyártott számítógépek megfelelnek a világszínvonalnak. EZ arra mutat, hogy a továbbfejlődés ezen a téren nem kizárólag a nyugati technológiától függ.

— Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunióban felbocsátott mesterséges holdak pályára állítását, az érkező információk vételét, a Vénusz térképének összeállítását, az űrrepülések irányítóközpontjában alkalmazott berendezések tervezését mind hazai elektronikus számítógépek segítették.

— 1969-ben született meg az egymással kompatibilis számítógépek egységes rendszere a KGST-n belül. A „nemzetközi gyártósoron” 500 ezer mérnök és több mint 300 ezer munkás dolgozik.

— A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és NDK-beli számítástechnikai vállalatokkal már hosszú évek óta gyümölcsöző együttműködést alakítottunk ki. Ennek eredményeként ■ az utóbbi években az egységes számító- géprendszeren belül több mint 800 hardware- és software-eszköz került alkalmazásra, továbbá másodpercenkénti 130 ezer—5 milliós műveleti sebességű új gépek sorozatgyártása kezdődött meg.

— Az elektronikai eszközök fejlesztése és alkalmazása a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-műszaki komplex programjának egyik kiemelt témája. Ezen belül is fontos szerepet kap az elektronizáció. Partnereinkkel mar a közeljövőben igyekszünk erősíteni a szerződéses kapcsolatokat. Radikális változásokra van szükség. Ennek megfelelően született meg az egységes számítógéprendszer továbbfejlesztésének koncepciója, amely az úgynevezett ötödik generációs intelligens számító- gépcsalad létrehozását tűzte ki célul.

— Az egységes számítógéprendszer olyan szocialista nemzetközi konszernként is felfoghatjuk, amelyhez a főkonstruktőri tanács által irányított, egységes programrendszerrel összekapcsolt nemzeti intézetek és vállalatok tartoznak. Röviden ez jellemzi az „elektronikusok” együttműködésének jelenlegi szakaszát.

— Szeretném hangsúlyozni, hogy a- számítógép különleges technikai eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználók és gépek közötti dialógust. A gépi beszéd, a programnyelv — nem absztrakt fogalom, hanem a konkrét megértés eszköze. Tehát az információcseréhez és -feldolgozáshoz szabványosított módszerekre van szükség. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével az ESZR-rendszer gépei a világon gyártott számítástechnikai eszközök 80 százalékával kompatibilisek. Különösen fontos mindez ma, az ötödik generációs számítógépek kifejlesztése során — mondta a KGST egységes számítógép- rendszerének főkonstruktőre, a központ igazgatója.

Jurij Szinyakov

A FÉMMUNKÁSNÁL ALKALMAZZÁK

Forgatóberendezéssel könnyebb' A „fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyárába az idén nyáron érkezett megrendelés a jászberényi Lehel Hűtőgépgyártól, az úgynevezett hűtődelták oszlopainak készítésére.

A monumentális hűtőtornyokhoz tekintélyes méretű, súlyos szerkezeti elemekre van szükség. A deltaoszlopok végleges formájukban meghaladják a tíz méter hosszúságot. Ilyen méretű acélszerkezeteket cseppet sem könnyű mozgatni kézi erővel a megmunkálás közben. Ezért a „fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyárának szakemberei kidolgoztak egy egyszerű,

mégis rendkívül praktikus forgatóberendezést, amely megkönnyíti a hatalmas oszlopok összeállítását. Képünkön: az ötös számú lakatosüzemben Halász László hegeszti össze a hűtődelta oszlopelemeit.

G. B.

Szerencse — rendelésre

Nézem a naptárat, lassacskán elfogynak a lapjai. Ez az én időm. Ilyenkor keres egy vérbeli kéményseprő. Tavaly szilveszter táján is bekopogtam néhány ajtón, és összejött a Trabantra való. Hallom a rádióban, hogy valami japán kocsikat akarnak behozni. No — mondom magamnak —, Józsi, az idén két seprővel megyünk újévet köszönteni! Centinként egy tizes. Olcsón megszámítom, nem? Hja, mióta nálunk a szerencsének is ára van ... I

' Nem mindig megy ám nekem se ennyire a bolt. Év közben egyszerű tüzeléstechnikus vagyok, sima szakérettségivel: Ki- küldenek megvizsgálni egy-egy kéményt, hogy bele lehet-e kötni a gázt? Megnézem alul, fölül, néha még a golyómat is beleeresztem, aztán megcsóválom a fejemet. A háziak erre kétségbeesnek, és felmutatnak egy pirosat. Nem erősségem a történelem, de azt tudom, hogy Kossuth nem sokáig tartotta magát. Az asszony is muzikális, Bartókért rajong ... Szóval végigjátsszuk a műveltségi tesztet, és a végén megadom a haverom címét, aki szélkakasokat gyárt Ady-számra.

De ilyenkor egész más a helyzet. Ma már nem babonásak az emberek, csak hagyománytiszteletből kerülik a fekete macskát, és tőlem veszik meg egész évi szerencséjüket. A sógorom küld vidékről két vesszőseprőt, jól bekenem műkorommal, aztán nyomás.

— Kezét csókolom! Szabad-e söpörni? i — Te jóságos isten — hüledezik a naccsád —, pont most.

a karácsonyi nagytakarítás után? A1 férjem már kipucolta a múlt héten. Jaj de cuki seprője van, törhetek belőle egy darabot? Tudja, a szerencse miatt...

— Hát tetszik tudni, ez leltári tárgy... — aztán megegyezünk, és én boldog új évet kívánok neki. Ha nagyon hagyománytisztelő, és megfizeti, még azt is elárulom, hol dolgozik a kollégám, és ki tart a környéken fehér lovat. Mert ugye az igazi szerencse mégis csak két kéményseprő, meg egy fehér ló.

Hanem a múltkor nagyon megjártam. Az egyik lakásban egy csinos, fiatal hölgy nyitott ajtót, és ragaszkodott hozzá, hogy söpörjem ki a kéményét. Még a padlásra is fölkísért, nehogy eltévesszem az utat. Söpörtünk egyszer, söpörtünk kétszer, már a pókhálókat is lesöpörtük, de még mindig nem volt elég tiszta a kémény... Amint ott botorkálok lefelé a lépcsőn, mit látok? Egy hatalmas fekete macska csámpázik előttem az udvaron. Mondtam én neki, hogy sicc, meg cic, meg a nyavalya essen beléd, mégis átment előttem. Le is váltották az igazgatómat, mert az egész vállalat oda járt söpörni, és veszteségessé vált a cég.

Most azon gondolkodom, hogy önállósítom magam, jólfizet ez a szerencsekivánó szolgálat, de valahogy mégsem az igazi. Van egy közgazdász ismerősöm, akinek jó kapcsolatai vannak odafönt. Azt javasolta, alapítsunk egy vállalkozást fekete macskák irtására. Jövőre ez lesz a nagy üzletj mert a szerencse önmagában már édeskevés ... > T. Ágoston László

A világ fejlett országaiban is divattá vált az, hogy a japán vezetési módszereket tanulmányozzák, elemzik, másolják, hiszen a japán gazdasági csoda egyik forrásának a sikeres vezetést tartják. A széles körű üzemi demokrácia előnyeire épit a japán minőségkör- mozgalom is. Egy-egy műhely, üzem dolgozói alkotják e köröket; önként, ellenszolgáltatás nélkül. Üléseiket munkaidő után tartják, Japánban a munkaidőhöz ugyanis csak munka tartozik. A minőségkörök tagjai tehát szabadidejükben találkoznak, és egy választott vezető irányítása mellett egy-egy olyan probléma megoldásával foglalkoznak, amely munkájuk minőségét javítja. , „ .

Az Országos Vezetőképző Központ három évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutott, hogy megkísérli a japán minőségkörök példáját „meghonosítani” a magyar vezetők körében. Az OVK-t az a gondolat vezette, hogy a vezetői munka minőségét is folyamatosan fejleszteni kell, a vezetői munka hétköznapjaiban is lépést kell tartani a legújabb tudományos módszerekkel, a kiválók tapasztalataival; szert kell tenni az új vezetési technikák ismeretére; szélesíteni kell a vezetői tudást, a magatartástudományok, számítás- technika, a tervezés, a hatékony munkamódszertervezés területén.

Középpontban: az adózás

A vezetőknek folyamatos továbbképzésre van szükségük. Napjainkban viszont csak nagyon ritkán és kevés idő adódik ilyen célokra. Jól összeválogatott társaságban, klubszerű összejöveteleken viszont megbeszélhetik egymással tapasztalataikat, meghallgathatnak egy-egy olyan előadást, amely problémáikban segítheti őket, megkérdezhetnek sikeres vállalatvezetőket, államférfiakat, professzorokat, és így kevés időráfordítással, saját maguk által meghatározott témakörökben hozzájárulhatnak a vezetőképzés szinte „testre szabott” formáihoz.

Az Országos Vezetőképző Központ 20 éves fennállása során igen széles körű, nagyszámú vezetővel került kapcsolatba. Sokan több tanfolyamot is végeztek az OVK-nál, mások egy-három éves vezetőutánpótlási iskolába jártak, szerteágazók az OVK vállalati kapcsolatai is. Nem jelentett gondot az, hogy az OVK volt hallgatóira támaszkodva a vezetői minőségkörök országos hálózatát építse ki. Kezdetben csak a volt hallgatókból alakultak e körök, később az érdeklődők is csatlakozhattak. Napjainkban 26 ilyen vezetői minőségkor működik, 16 Budapesten, 10 pedig más városokban. A területi adottságokból adódott, hogy a budapesti vezetői minőségkörök szakmai-ágazati alapon szerveződtek, míg a többiek megalakulásánál a földrajzi szempontok voltak irányadóak.

A minőségkörök hároméves múltjuk során igen változatos témákkal foglalkoztak — általában negyedévenként szervezett összejöveteleiken. 1986-ban az érdeklődés az új vállalatirányítási formákra, a vállalati tanácsok működésére irányult, a témák a legtöbb vezetői minőségkörben vitatémaként szerepeltek. 1987-ben az új adózási rendszer témája állt az érdeklődés középpontjában. Dr. Kupa Mihály a Pénzügyminisztérium részéről, és Rák György az Országos Tervhivatalból ,tp,bb alkalommal is előadásokat tartottak aíémárólkülönbözominőségkörökben.

Államtitkárok és mások

A tagok közösen határozzák meg, hogy milyen témáról kívánnak eszmét cserélni. Éppen ezért a sokszínűség jellemzi a programokat. Ennek illusztrálására néhány programtéma az elmúlt évekből: kezdő

szakemberek beilleszkedési problémái, a munkahelyi közérzet konfliktusai; a vezetői halálokok témája; a termelékenység növelésére alkalmazott Maynard- módszer tapasztalatai; az igazgatói pályázatok veszteseinek problémái; számítógépes vezetői módszerek; ösztönzés, motiválás, emberi tényezők; hagyományos és új vállalatirányítási formák összehasonlítása; vállalati gazdasági munkaközösségek szerepe a magyar gazdaságban; gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatai, jogi témái.

Három év számtalan programjának ismertetése nem fér be egy rövid felsorolásba, amilyen színes, változatos a minőségkörök személyi összetétele, any- nyira sokféle témák szerepeltek a programokban. Áz előadók között találtunk államtitkárokat; dr. Hutás Imre egészségügyi, Horváth Ferenc ipari államtitkár időszerű feladatokról; dr. Fodor László és Zányi Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökhelyettesei is aktuális témákban szóltak hallgatóságunkhoz. A gazdaságirányítás vezető szervei részéről a minő- ségkör-összejöveteleken igen sokan nyújtottak tájékoztatást: az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a MÉM, az OT, az OMFB neves képviselői közül többen is szerepeltek már minőségkör- előadóként. Tudós professzorok, kutatóintézetek képviselői és vállalati tapasztalatokról számot adó vezetők jelentek meg és tájékoztatták hallgatóikat.

Több száz ülést tartottak már a vezetői minőségkörökben, és az érdeklődés még ma is fennáll. A három év után tehát leszűrhető már a tapasztalat: igény van arra, hogy a vezetők sajátos, önállóan irányított módon találkozzanak, és ott kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák aktuális témáikat és problémáikat.

Közös fórum

Tíz minőségkörben megalakulás óta irányít az a vezető, akit a tagok három évvel ezelőtt választottak meg. E tíz közül ketten megyei körökben dolgoznak: Sült Tibor a salgótarjáni kör vezetője, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség hivatalvezetője; Friedrich József, a Kunság Volán műszaki igazgatóhelyettese pedig a kecskeméti minőségkor vezetője. A leg- összekovácsolódottabb vezetői 'minőségkört Pécsett találjuk: Kabács Béla, a Déldunántúli Tüzép Vállalat igazgatója a minőségkör-mozgalom lelkes hívének vallja magát. Veszprémben éppen nemrég történt váltás a vezetői minőségkor élén: Budavári László vezérigazgató-helyettest a Bakony Művektől Scher József, a Veszprém Megyei Beruházási Vállalat igazgatója követte.

A minőségkörök vezetői „elsők az egyenlők” között. Szervezik a programokat, értesítik tagjaikat a közösen választott témák időpontjáról és helyéről.

Az Országos Vezetőképző Központ a körök működését patrónusai útján támogatja, akik az intézet vezető munkatársai. Segítenek a kapcsolattartásban, a programok megválasztásában, az előadók felkérésében.

Egy alkalommal évente közös fórumot tartanak a minőségkörök és az OVK vezetői. Október 30-án már harmadizben rendezték meg ezt az OVK székházában, Budapesten. A program: egyrészt visszatekintés az elmúlt évre, hogyan alakult a minőségkörök működése; másrészt előretekintés a következő évre, az OVK ugyanis ilyenkor ismerteti első ízben következő évre tervezett oktatási programját.

Az ismerős arcok és az érdeklődésre számot tartó témák a japán példát idézték: e találkozó is a közös célt, a vezetői munka tökéletesítését szolgálta.

H. V.

Tisza Kisáruház Lakiteleken

• Az eladótér tágasabb lett

• Bemutatóterem is van a kisáruház- ban. (Tóth Sándor felvételei.)

A lakiteleki iparcikkboltot szeptember 1-jén „megszállták” a kisiparosok: kőművesek, villany- és gázszerelők, festők, lakatosok szorgoskodtak, hogy mielőbb elkészüljenek a teljes felújítással, átalakítással. Az új berendezésekkel együtt 4,5 millió forintos költséggel kialakított üzletet a közelmúltban Tisza Kisáruházként adták át a vásárló- közönségnek.

A kecskeméti Univer Áfész laki teleki egységének nemcsak a neve változott meg, bővült a profilja is. Nagyobb lett a raktártér, az eladóterület. A tágas, világos áruházban kisbútorokat, lábbeliket, vas-műszaki cikkeket, üveg- porcelán-, konfekció-, divat- és méterárukat is kínálnak. A nyitáskor 10,5 millió forint értékű készletük volt.

— pulai —