Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA TÖBB PÉNZT KÖLTÖTTÜNK, MINT TAVALY Aranyvasárnap — ajándékvasárnap XLO. évf. 300. szám Ára: 1,80 Ft 1987. december 21., hétfő • A kecskeméti Centrumban akkora volt a tumultus, hogy meg a mozgólépcsőhöz is sorba kellett állni. ( Tóth Sándor felvétele) ÉRTÉKES JUTALMAT KAPTAK A LEGJOBBAK Eredményhirdetés az orosz nyelvi versenyen A z aranyvasárnapi zárás után megkérdezett üzletvezetők mindahányan megelégedésüknek adtak hangot a tegnapi forgalmat illetően. A boltok óriási tumultusá­ból, kisebb-nagyobb testi és lelki sérülésekkel kikerült vásárlóknak korántsem volt ilyen egybehangzó a véleménye. Kevesebben dicsérték, inkább szidták a választékot. So­kan egy kézlegyintéssel, s „nem le­het kapni semmit" megállapítással intézték el az egészet. Persze, nem mindenki ugyanazt az árut keresi. Van, amit htaba is kéme: nem lehet kapni magyar automata mosógé­pet, import színes tévét, képmag­nót, hifitornyot, gáztűzhelyet, fa­gyasztóládát. Ezek a cikkek egy- egy háztartás nagyberuházásainak számítanak, s a pár hónapja felszö- kött felvásárlási láz kezdetén eltűn­tek a boltokból. Tartós fogyasztási cikkekre tehát nemigen költhettek az aranyvasár­napi bevásárlók a kecskeméti Al­föld Áruházban sem, mégis öt óra alatt, több mint három és fél millió forintot — a tavalyihoz képest egy­millióval többet — hagytak az áru­ház kasszáiban. Ez a tény mintha ellentmondana annak, hogy sem­mit sem lehet kapni. Áz Alföldben példának okáért több olyan ára is volt, amivel erre az alkalomra ruk­koltak elő: import farmerraházat, francia férfiingek, autórádiómag­nó, CB-készülek, kínai színes tévé, hogy a slágercikkek közül egy- kettőt említsünk. Az áruházak szóvivői szerint a tegnapi napot már egyértelműen a karácsonyi meglepetések beszerzése jellemezte. A kecskeméti Centrum­ban— ahol ugyancsak három és fél milliós forgalmat könyvelhettek el, a tavalyinai húsz százalékkal töb­bet — az ajándéknak szánt cikkek fogytak a leginkább. Hatalmas si­kere volt például a Lego- és Match- box-készleteknek. Valamennyi osz­tályon volt engedményes ára, ame­lyek jórészt el is fogytak. A tavalyihoz hasonló, illetve va­lamivel mérsékeltebb érdeklődésről kaptunk hirt a bajai Bácska és a kiskőrösi Skála áruházból. Itt is fő­leg a kiegészítő ruházati cikkeket, porcelán- és üvegárukat, könyve­ket, kazettákat vitték, vagyis ami­ket a karácsonyfa alá szánnak. Többnyire ki tudták elégítem az igényeket a Vídia Kéttemplom közi boltjában, ha nem is a műszaki cik­kekből, a háztartásban használatos praktikus eszközökből mindenkép­pen. A kecskeméti Aranypókban 70 ezerrel többet forgalmaztak, mint tavaly. A hétvégén befutott gyönyörű női blúzokból és kötöttá­rukból épp hogy csak maradt mu­tatóba, a karácsony előtti napokra. Kormos Emese 9 A harmadik helyezést elért tatahá/.i Vörös Gábor és tanára, Őrfi Lászlóné együtt örül az ajándéknak, a kismagnó- nak. (Tóth Sándor felvétele) Ezután mintegy harmincán vehettek át jutalmat, amelyeket a Művelődési Minisztérium, a Pallas Lap- és Könyv­kiadó Vállalat, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége és a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Háza ajánlott fel a legeredményesebb diákoknak és peda­gógusoknak. A dijakat és az oklevele­ket Albert Luzsanovszkijtól, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza munka­társától vehették át az arra érdemesek. Az általános iskolások közül első dí­jat — szovjetunióbeli utazást — nyert Németh Nóra, a kecskeméti Zrínyi Ilo­na Általános Iskola tanulója, tanára Tóth Károlyné. A második helyen Gyalog Ágnes, kecskeméti Kodály is­kola, a harmadikon pedig Vörös Gá­bor, a tataházi általános iskola tanuló­ja végzett. Felkészítő tanáraik: Csorvá- si Sándomé, illetve Őrfi Lászlóné és Danyiné Őrfi Magdolna. A középiskolások mezőnyében az el­ső díjat — szintúgy szovjetunióbeli ki­rándulást — Hegedűs Zsuzsanna, a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium diákja nyerte, csakúgy mint a másodi­kat Molnár Hajnalka személyében. Mindkettőjüknek Veszelszki Pál és Ve- szelszkiné Huszárik Ildikó volt segítsé­gükre a felkészülésben. A harmadik he­lyen Csorvási Sándomé tanítványa, Tasi Mónika, a kecskeméti Kodály is­kola tanulója végzett. Ajándékot kaptak azok a pedagógu­sok is — Csorvási Sándomé és a Ve­szelszki házaspár — akiknek a legtöbb diákjuk ért el szép eredményt. Az első díjasok tanárai együtt utaznak tanítvá­nyukkal a Szovjetunióba. Egyébként valamennyi díjazott tanuló felkészítője a tanári munkát segítő könyvcsomagot kapott. H K E r Az Országos Arhivatal új feladatai Szikszay Béla nyilatkozata Szeptember 25-ei számunkban tet­tük közzé újabb felhívásunkat, misze­rint a Petőfi Népe szerkesztősége és a Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozata ismét orosz nyelvi versenyt hirdet általános és középisko­lásoknak, ez alkalommal a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére. A hatfordulós ver­senyt ezúttal is élénk érdeklődés kísérte a megyénkbeli diákok körében. Az ünnepélyes eredményhirdetésen > és díjkiosztáson, szombaton, a kecske­méti sajtóházban, Alekszej Grebenyev. a Puskin intézet budapesti igazgatója például elmondta, hogy egy-egy alka­lommal több mint százötven megfejtést tartalmazó levelet vitt neki a posta, összesen pedig másfél ezer megoldás érkezett a Puskin intézet címére. Az orosz nyelven elhangzott értékelés után szerkesztőségünk, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házával való gyümölcsöző együttműködés elismeréseként okleve­let kapott, amit dr. Gál Sándor főszer­kesztő vett át. Mint mondotta, korábbi ígéretünkhöz híven hirdettük meg ezt a pályázatot. Azonkívül, hogy az orosz­ban való elmélyülést, a nyelvvel az is­kolaitól némiképp eltérő módon törté­nő foglalkozást próbáltuk segíteni ve­télkedőnkkel, a verseny azzal a nem lebecsülendő eredménnyel is járt, hogy növekedett fiatal olvasóink száma. A parlament döntése nyomán az Or­szágos Anyag- és Árhivatal — eddigi termelőeszköz-kereskedelmi és piacfel­ügyeleti feladatai, nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A vál­tozásokról, az új feladatokról az intéz­mény elnöke, Szikszay Béla államtitkár tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a döntés szándéka az volt, hogy egyértelműen tisztázza a jog­köröket, a felelősséget, az irányítást. Az Országos Anyag- és Árhivatal két alapvető funkciót látott el. Részben ár- hatóságként tevékenykedett, részben pedig a piacfelügyeleti, termékforgal­mazási teendőket végezte. A termék- forgalmazásra, a piacfelügyeletre to­vábbra is szükség van, ám a Kereske­delmi Minisztérium létrejöttével indo­kolt ezeknek a tevékenységeknek az átadása. A Kereskedelmi Minisztérium ugyanis mindhárom fő piac — a belföl­di, a szocialista és a konvertibilis elszá­molású értékesítés—irányításával fog­lalkozik. Ilyen körülmények között fontos, hogy megfelelő áttekintéssel és eszközökkel rendelkezzék a belföldi pi­ac operatív felügyeletéhez, összehango­lásához, zavarainak elhárításához, il­letve megelőzéséhez. Hasonló a helyzet a termékforgalmi tevékenység esetében is. Ez ugyanis a forgalmi folyamatok szabályozására alkalmas, és befolyá­solja a termelési kapcsolatokat. (Folytatás a 2. oldalon) IFJÚSÁGI SAKKVÁLOGATOTTAK MÉRKŐZÉSE KECSKEMÉTEN A címeres mez helytállásra kötelez Magyarország és Svájc legjobb ifjú­sági sakkozói kétfordulós válogatott mérkőzésen mérik össze erejüket Kecs­keméten, az Aranyhomok Szállóban. A négynapos sakktalálkozó pénteken este különleges szimultánnal kezdő­dött: Grószpéter Attila 24 táblán vette fel a küzdelmet az ifjú sakkozókkal. A nagymester a rendkívül erős me­zőnyt — hatórás, hajnalig tartó küzde­lemben — 15:9 arányban győzte le. A hivatalos mérkőzést szombaton Fischer István tanácselnökheiyettes nyitotta meg, majd dr. Lakó László, a Magyar Sakkszövetség főtitkára kö­szöntötte a résztvevőket. A következő­ket mondta: — Elnökségünk évek óta nagy súlyt fektet az ifjúsági sakkozás fejlesztésére, s fontos lépésnek tartjuk azt a válogatott találkozót. Külön örü­lök, hogy a Dutép SC vállalkozott a rendezésre, mert a sportkör és a város — máris elmondhatjuk különlege­sen jó feltételeket biztosított a mérkő­zéshez. A magyar fiatalok az első forduló­ban igyekeztek a címeres mezhez mél­tóanjátszani. Sakkozók ilyet első alka­lommal ölthettek magukra. A svájci együttes szívósan védekezett, s sokáig kiegyenlített játék folyt. A fordulat a játékidő negyedik órájában követke­zett be. A hatórai harangszó kezdetén még 1 : j voll az állás, de mire a ha­rangjáték véget ért' a kecskeméti főté­ren, a magyar csapat már 3 ponttal vezetett. Végül 9:3-ra nyerték az első fordulót a magyar fiatalok. A vasárna­pi visszavágó lapzártakor még tartott. (A részletes eredményekről és a hétvége többi sporteseményéről lapunk 7. olda­lán olvashatnak beszámolót.) ÚJ GÉP, ÚJ TERMÉKEK A nyárlőrinci Olympos Gyümölcslé-előállító Rft-nél a napokban kezdték meg a próbaüzemét annak az új, nagy teljesítményű aszeptikus töltősornak, amelyet a közelmúlt­ban vásároltak az NSZK-ból. Az automata berendezés segítségével — a jövő év elejétől, amikor beindul az üzem­szerű termelés — óránként ötezer tetszetős kivitelű papír­dobozba tölthetnek ízletes, tartósítószer nélküli gyümölcs- italokat. Az új gépsorral tovább bővül az Olympos választéka. Szűrt alma-, kékszőlő-, fehérszőlőlevet és rostos hazai alapanyagból vegyes gyümölcslevet is készítenek. G. B. A kisebbség tisztelete A többség dönt. A demokráciának egyik sarkalatos elve ez, a demokra­tikus intézmények, szervezetek mű­ködésének meghatározó jelentőségű szabálya. Sok évtized tapasztalata tanúskodik a többségi elv helyessége mellett, igazolja a demokratikus centralizmus szükségességét a kom­munista pártok, kiváltképp a hatal­mon lévők életében, működésében. Egy adott álláspont helyességét, egy elgondolás megvalósíthatóságát azonban önmagában véve még nem szavatolja az a tény, hogy a többség egyetértésével, helyeslésével találko­zik. Az élet gyakran szolgáltatott már példát arra, hogy a többség e(>y adott kérdésben tévedett. Az életnek ezek a tapasztalatai magyarázzák, hogy a demokráciá­hoz nemcsak a többségi elv, a több­ségi akarat meghatározó volta tarto­zik hozzá, hanem a kisebbség tiszte­lete, a kisebbségi álláspont kifejtésé­nek joga és lehetősége is. Az osztályérdek 11 a dolgozó osz­tályok, rétegek alapvető, érdeke — nyilván a mi viszonyaink között is meghatározó. Semmiféle oka, indo­ka nincs annak, hogy teret adjunk ama maroknyi kisebbség nézeteinek, amely társadalmunkat le akarja te­ríteni a szocializmus útjáról, s gond­jaink megoldásának kulcsát a tőkés viszonyok visszaállításában látja. A többség—kisebbség kérdése azon­ban ma nálunk, ritka kivételektől eltekintve, nem ezen a síkon vetődik fel. A szocializmus talaján álló néze­tek csapnak össze a különböző kér­désekben, s válik közülük az egyik többségivé, elfogadottá, a másik vagy mások kisebbségivé. S mi taga­dás, még nem találtuk meg a legjobb módjait annak, hogy miként lehetne a cselekvési egység megőrzése mel­lett a kisebbségi álláspontok figye­lembevételének lehetőségét is fenn­tartani. A szocializmus történelmi hagyo­mányai itt sok tekintetben inkább nehezéket, mint lendítőerőt jelente­nek. Az újonnan létrejött szocialista rendszerre kényszeritett élethalál­harc feltételei között a sorok egység­be rendezése, az egyöntetű cselekvés jóval nagyobb fontosságot kapott, mint a szabad szellemű véleménycse­re|az eltérő álláspontok ütköztetése. A felhalmozódott tapasztalatok arra intenek, hogy a kérdéskört szé­lesebb méretekben, átfogóbban is vé­giggondoljuk. A szocialista demok­rácia elmélyülésével ugyanis mind gyakoribb, hogy a döntések a külön­böző politikai, állami, önkormány­zati testületekben nem egyhangúlag születnek, hanem szavazattöbbség­gel. Új helyzet ez, amely újféle refle­xeket is igényel. A többségtől nem utolsósorban azt, hogy ne tekintse politikai rendellenességnek, ha vala­ki megkérdőjelezi álláspontjának helyességéi és ezt a szavazáskor is kifejezésre juttatja. A kisebbségnek pedig meg kell tanulnia elviselni, ha a vitában, a határozathozatalnál alulmarad. Nem éppen a demokrácia normáinak mély elsajátításáról ta­núskodik, ha valaki annyira megsér­tődik álláspontjának elvetése miatt, hogy haragjában leköszön választott tisztségéről. A kisebbséghez tarto­zóknak az adott kérdésben, az adott pillanatokban tudniuk kell „veszíte­ni", számolva azzal, hogy más eset­ben viszont, vagy ha igazuk később bizonyossá válik, a „győztesek" kö­zött lehetnek, s akkor mások szen­vednek „vereséget". Ha hiányzik a kisebbségi véle­mény iránti tisztelet, az új törekvé­sek, új értékek sokkal nehezebben tudnak utat törni, netán ki sem bon­takozhatnak, s ez megrekedéshez, pangáshoz vezethet. Gyenes László

Next

/
Thumbnails
Contents