Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
1987. december 17. • PETŐFI NEPE «5 KESZLETGAZDALKODAS VÍZGAZDÁLKODÁS A SZOVJETUNIÓBAN Egyévi munka — a raktárakban A hiány sokba kerül! — tanultuk meg a törvényszerűséget az utóbbi évtizedek magyar gazdasági fejleményeiből. Hiszen mindenki — akár vállalatról, akár egyénről van szó - igyekszik bebiztosítani magát, minél nagyobb mennyiségben készletez abból az áruból, melynek beszerzése kétes, így aztán a hiány önmagát gerjeszti tovább, fölöttébb költséges fennakadásokat okozva a gazdaságban. Hiába áll mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi vállalatok, szövetkezetek raktáraiban, az anyag- és alkatrészhiány miatt mindennaposak a zavarok. S az évről évre meg-megújuló adminisztratív próbálkozások legföljebb apró, átmeneti jobbulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek ellenére 1968 és 1985 között — a mennyiséget és az áremelkedéseket együtt számításba véve — három és félszeresére növekedett gazdaságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd forint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme. Más szavakkal: majd’ egyévi munkánk eredménye hever már a raktárakban! Az eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a készletfelhalmozás hazánkban a fejlett tőkés országok relatív készletfelhalmozásának ötszöröse, hatszorosa. Ám ebben felülmúlni a jó nemzetgazdaságom kát nem éppen érdem. Eldugult csatornák, merev információs módszerek jele ez, s mindenekelőtt: a kínálati piacé, az eladók uralmáé. Jól mutatja ezt az is, hogy miként oszlik meg a felgyülemlett készletállomány. Két évtizede jellemző, hogy a készletek 70-72 százaléka anyag, 17-18 százaléka félkész termék. S a késztermékek aránya mindössze 10- 12 százalékra rúg. A jól működő piac- gazdaságokban mindhárom készletelem nagyjából egyharmad-egyharmad arányban részesedik a készletállományból — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik közelmúltbeli tanulmánya. Talán fölösleges rámutatni, hogy ott, hol a késztermékek aránya magasabb, az iparban állandóan magas kínálat van jelen. Éppen ez teszi .lehetővé, . hogy a vállalatok mint felhasználók csak”minimális készletet tároljanák a kerítésen belül. Jellemző, hogy egy tőkés gazdaságban 5-7 napi értékesítéshez elegendő készletet tartanak (Japánban kevesebb, mint 3 nap a feldolgozó- ipar készletforgási ideje), nálunk az ipar — egy 1985. évi felmérés szerint — riém kevesebb, mint 67 napi árukibocsátáshoz elegendő készlettel rendelkezik. Ám ezen belül minimális a már közvetlenül eladásra váró termékek hányada. Az áldatlan állapotokon való javítás szándéka mindig is megmutatkozott a gazdaságirányításban. Ám a módszerek — mivel nem az okok, hanem az okozatok ellen irányultak — nem voltak alkalmasak a megoldásra. 1982- ben például elrendeltetett, hogy azok á vállalatok, melyeknek készletgazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyag- és Árhivatal „nem megfelelőnek” ítéli, forgóalapjukból bizonyos összeget — a készletértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek ~be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 vállalatnál tartottak ilyen — egybéként rendkívül költséges — vizsgálatot, s mindössze kettő ellen tettek elvonási javaslatot. 1985-ben és ’86-ban már vizsgálatot sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelenségét. Friss, életképes módszerek Számos próbálkozás történt a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok körül is. Ezeket'az egységeket — mint ismeretes — 1986-ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból alakították meg. Azt a szerepet osztották rájuk, hogy a profiljukba tartozó termelési eszközöket a termelőktől, illetve a külkereskedelemből szerezzék be, s a felhasználói szükségleteket a kellő, mennyiségben, minőségben, választékban és határidőre (!), elsősorban raktárról elégítsék ki. Működésük szűk két évtizede alatt sok ellentmondás jött felszínre. Egyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfelhasználók váltak a legfőbb értékesítési iránnyá; ez vált előnyössé nekik az árrés alkalmazásának kialakult gyakorlata révén. 1980-ban szabályozómódosításók hatására fordulat következett. így 1981 és ’85 között a TEK-vállalatok 18 százalékos forgalomnövekedésén belül a kiskereskedelmi tevékenység gyarapodása 270 százalékos volt. Közrejátszott ebben az e vállalati körben végrehajtott decentralizálás: számuk 28-ról 55-re nőtt, s túli nyomórészt vállalati tanács irányítása alá kerültek. A TEK-vállalatok jövőjét mindinkább a vállalkozói jelleg megerősödése jelentheti. Tulajdonképpen már a kezdet kezdetén igény volt velük szemben, hogy a piaci kapcsolatokon nyugvó árubeszerzés és -értékesítés olyan fórumai legyenek, amelyek a friss, életképes kereskedelmi, üzleti módszerek elterjesztését gyorsítják. Működésük révén honosodott meg nálunk az úgynevezett konszignációs raktározás gyakorlata: a külföldi fél finanszírozza a hazai vállalat által megrendelt termékeket, mely az eladás pillanatáig a külföldi fél tulajdonában marad (tehermentesítve így a honi megrendelő készletállományát). A vevő legyen az úr! Fontos TEK-vállalati szerep a termeltetés. A hiánytermékhez a TEK- vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gépkölcsönzéssel közreműködik a termelés megszervezésében. Mérhetően terjesztik e vállalatok a lízing gyakorlatát is. Számos, erre alkalmasnak látszó TEK-vállalat készíti elő, hogy a jövőben kereskedőházként működjön. A készletszint csökkentésére tett különféle erőfeszítések megítélésekor látni kell: mai készletállományunk több százmilliárd forint értékkel nagyobb, miüt egészséges piacszerkezetben volna. A meglevő hibák kijavítása, a korszerű gazdálkodási módszerek, számítógépes nyilvántartások szélesebb elterjesztése — bár ezek rendkívül fontosak — csak pár milliárddal csökkent- hetik a készletállományt. Kellő mértékű változást csakis a kínálati piac megteremtése hozhat. El kell érni végre, hogy a vevő legyen az úr. Ennek kifejtése, részletezése azonban már jócskán túlmutat a készletgazdálkodás témakörén. M. P. METEOROLÓGIAI MÚLTIDÉZŐ (4.) Az 1984-^85-ös hideg tél December 26-ától január 23-áig egy 29 napos, majd pedig február 9-étől március 6-áig egy újabb 26 napos ösz- sZefüggő hóborításos időszak volt. Ezeken kívül decemberben és márciusban is volt még néhány hótakarós nap. Ezen a télen —20 fokig csak egyszer süllyedt a hőmérséklet, február 14-én. A talaj már december elejétől, néhány nap kivételével, fagyott volt, s március 14-éig tartott a talajfagy. Legmélyebben — 35-40 cm — januárban hatóit a talajba. Február 2-án reggeltől viharos erősségű szél tombolt. A vihar 3-án folytatódott és fokozódott. Január 7. Tegnap hajnalig megye- szerte 10-13 cm hó esett. Az utak eltakarításának 37 gép azonnal nekilátott, megkezdték a sózást is ... A megyében útakadály nem volt. Január 8. Az uták állapota, a hideg időjárás igen jelentős gondot okoz a Volánnak. Kecskeméten a helyi járatok menetideje általában 5-15 perccel- növekedett fordulónként, ennélfogva jelentős késések, illetve több forduló után járatkimaradások is előfordultak a 3-as, 6-os, 13-as és a 20-as vonalon is. Több külső telephelyen a dermesztő hideg hatására képtelenek voltak az autóbuszokat beindítani!.. A MÁV-nál is jelentős gondot okozott a hó és a hideg. A vonatok általában 5-10 perces késéssel. közlekednek ... Január 9. Sok panasz volt a gázellátásra. A hideg hatására növekedett a gázfogyasztás, s valóbán a város néhány körzetében csökkent a nyomás, mert a nyomáscsökkentő állomások biztonsági szelepei lezártak. A körzetet ellátó nyomáscsökkentők újbóli szabályozására rendkivüli ügyeletet rendeltek el... Január II. ., .csütörtök hajnali (10- e) 2 órától a havazás átterjedt a megye északi részére is. A havazással egy időben elkezdődött az utakról á porhó eltávolítása és az utak sózása... Kecskeméten megjelentek a közterületi ellenőrök, akik remélhetőleg nemcsak felhívják a figyelmet a járdák takarítására, hanem ha szükséges, a büntetés kiszabását is javasolják ... A hét első felében bőven volt fa, tegnap óta viszont csak mutatóban van egy kevés. Hasábos helyett a lakosság vágott fát keres. A fűrészelést azonban a munkába állított. 2 géppel csak lassan győzik... Január 14. Régen volt már ilyen hideg telünk, mint az idei. A —10 fok alatti hőmérsékleten bizonyára kevesen vállalkoznak arra, hogy a megtermelt zöldség- és gyümölcsféleségeket, állataikat piacra vigyék ... Január 17. A tartós hideg feszültségeket okozott az országos energiaellátásban is. A Minisztertanács felhívással fordult az intézményekhez és a lakossághoz, hogy takarékoskodjanak az energiával... Február 4. Nem kímélte a szélvihar Bács-Kiskun megyét sem. Kecskemét környékén fákat csavart ki a szél, több helyen megbontotta a lakóházak tetejét, valamint a már kifeszített fóliasátrakat. A kecskeméti mentőket 3-án délelőtt a legkülönbözőbb esetekhez hívták ... A legtöbb gondot az okozta, hogy az orkánszerű szél hatalmas fákat csavart ki a földből. A lajosmizsei Tanya csárdánál több mint 20 percre elakadt a forgalom, mivel a tűzoltóknak a helyszínen kellett szétfűrészelniük a fát, csak így tudták felszabadítani az utat. A szél nem kímélte az épületeket sem, sok helyen megbontotta a tetőt, sőt Kecskeméten a Lugossy utcában még egy hárommázsás nagy kaput is képes volt kiszakítani és könnyedén tovább vitt egy telefonfülkét is ... Február 5. .. .a természeti csapás sokkal nagyobb volt, mint azt az első pillanatban gondolni lehetett volna. Komoly zavarokat okozott a vihar villamosenergia-ellátásban is. A Dé- mászhoz 340 hibabejelentés érkezett, oszlopkidőlésekről, nagyfeszültségü- szigetelö-törésekről és vezetékszakadásokról. Kecskeméten az Izsáki úton például egy hatalmas fa dőlt rá a vezetékre és szétszaggatta1 azt. Kecskeméten 1300 lakásban maradtak tv-műsor nélkül amiatt, hogy a vihar tönkretette a megyei tanács tetején lévő kábeltévé antennáját... Február 6. Az orkán erősségű szél szárító hatására majdnem ezer hektárral csökkent a belvizzel borított terület. Jelenleg 12 ezer hektár vetést, szántót, rétet és legelőt borít kisebb-nagyobb foltokban a belvíz... Február 12. szombaton (9-én) havazással kezdődött, ónos esővel folytatódott, majd újabb hóeséssel, hófúvással tetőződött be a szerencsére csak évtizedenként előforduló — embert és járművet próbára tevő — rendkívüli időjárás. 13 kéz- és lábtöréshez vonultak ki a kecskeméti mentők a hét végén, valamennyi balesetet a csúszós út okozta. A MÁV-nál százan dolgoztak a váltók, sínek, peronok jégtelenítésén ... A megyében minden főútvonal kél nyomsávon járható. Február 13. Évtizedekre visszamenőleg sem emlékeznek olyan kíméletlen viharra, mint amilyen, február 13-án söpört végig az országban. Bács- Kiskun megyében a tomboló széllökések különösen nagy kárt okoztak. Megyénkben 183 tsz-t, 20 nagyobb és 2 kisebb állami vállalatot, feltűnően nagy számú — az eddigi bejelentések szerint 10 200 — magánkézen lévő lakóépületet sújtott különböző mértékben a förgetg. Leginkább az épületek tetőszerkezete rongálódott meg. Február 21. Megyénk valamennyi útja járható, áz alsóbbrendűek is, .esetenként egy nyomon. Az utak rossz állapotát nem a lehullott hó okozta, hanem az erős szélfúvás. A Közúti Igazgatóság gépei folyamatosan dolgoznak ... Február 25. Vasárnap (24-én) reggel 6 óra körül a megye egész területéről erős hóesésről szóltak a jelentések. Délelőtt mintegy 5 cm-rel nőtt a hóréteg vastagsága a megye közútjain és a földeken .. Február 28. .. .Az ősszel vetett növények szépen kikeltek és még a kemény fagyok előtt hótakarót kaptak. Január végén aztán az ónos eső elzárta a levegőt. Gyűrűshengerekkel feltörik a jégkérget, így elejét veszik a kipállás- nak... Március 13. .. .a gépek már kiszabadultak a hó és a sár fogságából. Megkezdték á tavaszi munkákat. A csak 10 cm mélyeh felengedett talaj azonban próbára teszi a gépkezelőket. A tavasziak talaj-előkészítése még jó két hetet várat magára. Ekkor lehet ugyanis elkezdeni azt a munkát azokon a homokos területeken, ahol a szél már felszárította a nedvességet. A vegetáció jelenleg 2-3 hetes lemaradással indul az esztendőnek ... dr. Szilágyi Tibor (Vége) Kell-e a Volgán egy újabb zárógát? „Mi, a solohovi falutanácshoz tartozó falvak lakosai azzal a kéréssel fordulunk a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez, hogy vonja vissza a Volga felső folyásánál tervezett rzsevi gátrendszer építésére vonatkozóan hozott határozatot. A természet által létrehozott gazdagságot elpusztítani lehet megfelelő eszközökkel, de helyreállítani az eredeti szépséget már semmiféle eszközzel sem. Itt éltek apáink és nagyanyáink, élhessenek hát itt gyermekeink is, tovább növelne a környék gazdagságát .. Hasonló tartalmú levelet juttattak el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához a (Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervéhez) a „Szverdlovszkij” kolhoz dolgozói is, akiknek földjét a gátrendszer megépítése részleges elárasztással fenyegetné. További nyolc községi tanács is tiltakozott a vízlépcső megépítése ellen. Mi a helyzet most a Volga felső vidékén? Mi ellen tiltakoznak olyan határozottan és kitartóan a kalinyini megye vezetői és lakosai, írók és tudósok? Miért váltotta ki a létesítmény építésének terve a társadalom megmozdulását? 1975-ben a Szovjetunió minisztertanácsa megbízást adott a moszkvai városi tanácsnak és a „Hidroprojekt” intézetnek a város vízellátását biztosító tervezetek elkészítésére. A rzsevi vízrendszer tervezete bizonyult a legolcsóbbnak és legegyszerűbben megvalósíthatónak. Természetesen senki sem vitatja, hogy Moszkvának szüksége van víztartalékokra szárazság idejére. Kérdés azonban, hogy fel kell-e áldozni ennek érdekében a Volga mentén még megmaradt legutolsó természetes ökológiai rendszert? A tervezett hidrológiai beruházással Moszkva vízellátása másodpercenként 25 kilométerrel növelhető, ugyanakkor — figyelembe véve aTelés- leges vízfelhasználást !is az előzetes számítások szerint 2000-ben ennek minimálisan a háromszorosára lesz szükség. A megközelítőleg 10 ezer hektáros víztározó megépítéséhez mintegy 8 ezer hektárnyi erdőt kellene kivágni. Oroszország középső területein pedig éppen ezek az erdőségek biztosítják a folyók életéhez szükséges talajvizet. A terv megvalósulásával víz alá kerülne 33 falu, számtalan acheológiai emlékmű, és a Nagy Honvédő Háború katonai te• V .solohovi ko/ségi tanács ülése. \ s/urdlovs/kij kolhoz tagjai határozottan a víztározó ellen szavaztak. metoi. A Volga lelso szakasza egyébként önmagában is Oroszország egyik legszebb, költői szépségű vidéke. Ma már mindenki előtt világos: a demokratikus megközelítés az állam részéről is mégkÖvételi a gazdasági követelmények figyelembevétele mellett az erkölcsi és morális követelmények szem előtt tartását. Nemzeti kincsről, a Volga folyó szépségéről, gazdagságáról van szó. APN-KS 0 Anatolij Voloszkov rzsevi halász: ha megépülne a vízrendszer, ilyen halakat itt már nem fognának. • Szergej Zaligin író véleménye a rzsevi vízrendszer építésének tervéről: — A beruházás célszerűsége több szempontból is megkérdőjelezhető. A legfontosabb, hogy az egyelőre még ideiglenesnek is számító terv egyáltalán nem oldaná meg Moszkva hosszú távú vízellátását. Egy bizonytalan távoli gazdasági haszon érdekében szabad-e a Volga egyetlen szabályozatlan szakaszát feláldozni, figyelmen kívül hagyva a körzet lakosainak tiltakozását? Ez nem nevezhető erkölcsös, felelős állami megközelítésnek. Életünkben nem minden számolható rubelben. Amíg nem késő, meg kell állnunk. KÖNYVESPOLC Für Lajos és Pintér, János szerkesztésében, a MSI gyár Mezőgazdasági Múzeum kiadásában 1985-ben jelent meg az Agrártörténeti életrajzok című kötet; mezőgazdaságunk 88 elhunyt kiválóságát bemutatva. A könyv osztatlan sikert aratott az agrártörténet és az agrárgazdaság (mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdészet, vadászat, fagazdaság) területén dolgozó szakemberek, a helyismereti,-helytörténeti kutatók és az alkalmanként szakirodalmat keresők között. Kiadványát a múzeum — megjelenés után—vitára bocsátotta, a kapott értékelések figyelembevételével további 600 elhunyt agrárszakember munkásságának három- kötetes lexikonba történő feldolgozását határozta el. Az első rész az A—H betűvel kezdődő személyek adataival a napokban került az olvasók kezébe. Szokatlan, hogy múzeum vállalkozott ilyen óriási kiadói feladatra, rendhagyó a műfaji feldolgozás megválasztása — mindkettő dicsérendő! A forrásmunkák jelölése sem a megszokott; sajnos, hiányos. A könyv előszavában a szerkesztők a műfaji feldolgozást meggyőzően indokolják: „ .. .a bibliográfia- gyűjtemények különböző jellegűek és terjedelműek. Jelentős részük néhány soros lexikonszerű összeállítás. A méltatások — nagy általánosságban — ... necrológ... laudáció. Mindkettőnek közös vonása: az érdemek kiemelése, az egyén központba állítása és a kritikai észrevételek hiánya. Ritkán ... találkozik az olvasó a korabeli társadalmi-gazdasági viszonyok ábrázolásával, mindenekelőtt a hazai agrárviszonyok és a méltatott személy kölcsönhatásának elemzésével.” A kötet szerzői — kivétel nélkül valamennyien a múzeum munkatársai — az előző hibákból okulva, igyekeztek egységes, gondosan megválasztott szempontok szerint összeállított életrajzot, korrajzot és értékelést adni mindenkiről. A 205 életrajzból 20 tudós élete vagy munkássága kötődik megyénkhez: a bajai születésű Báldy Bálinté, Bátky Károlyé, a hajdani kecskeméti tanáré, Bereczki Máté, az alföldi gyümölcstermesztési fajtakísérletek kezdeményezőjeé, Beszédes József mérnöké, a Fadd —Baja közötti 21 km-es Duna-szakasz árvízvédelmi töltésének építőjéé, Boczonádi Szabó Imre kiskunfélegyházi születésű méhészé... hogy csak a névsor legelejét soroljuk. Az életrajzok többsége kitűnő, részletes, pontos összeállítás. Jelölték a tudós irodalmi munkásságának legjelentősebb produktumait és a reá vonatkozó irodalmat is. Az utóbbi rész sikerült gyengébbre. Ilyen komoly munkánál elvárható a szabványos, kötelező bibliográfiai adatsor jelölése (kiadó, lapszám stb.). Ugyancsak kár, hogy egy-két életrajz adatsora is hiányosan jelent meg, például Földi Jánosnál, a hajdani halasi rektornál csak a születés és halál évszáma szerepel, hónap, nap nélkül (1755. dec. 21 — 1801. ápr. 6.) Örvendetes, hogy az 1985-ben megjelent kötet és a most induló sorozat első részében párhuzamos közlés kevés van (egyik kivétel: Bereczki Máté). Elhunyt tudósaink munkásságának ily formában történő közreadásáért, gondos kivitelezéséért tisztelet és elismerés illeti a kiadót, a szerkesztőket és a szerzőkét. ' A következő kötetek a tervek szerint évente követik majd egyipást. A Magyar agrártörténeti életrajzok első kötetét egyelőre csak a Magyar Mezőgazdasági Múzeumtól lehet rendelni, amit nem tartunk a legjobb megoldásnak. A könyvterjesztő hálózatok boltjaiban a könyvet bárki kézbe veheti, megtekintheti és megvásárolhatja; a polcon a könyv felhívja magára a figyelmet, amit ez a kötet feltétlenül megérdemelne. jg jyj
