Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

1987. december 17. • PETŐFI NEPE «5 KESZLETGAZDALKODAS VÍZGAZDÁLKODÁS A SZOVJETUNIÓBAN Egyévi munka — a raktárakban A hiány sokba kerül! — tanultuk meg a törvényszerűséget az utób­bi évtizedek magyar gazdasági fejlemé­nyeiből. Hiszen mindenki — akár vál­lalatról, akár egyénről van szó - igyekszik bebiztosítani magát, minél nagyobb mennyiségben készletez abból az áruból, melynek beszerzése kétes, így aztán a hiány önmagát gerjeszti tovább, fölöttébb költséges fennakadá­sokat okozva a gazdaságban. Hiába áll mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi vállalatok, szövetkezetek raktáraiban, az anyag- és alkatrészhi­ány miatt mindennaposak a zavarok. S az évről évre meg-megújuló admi­nisztratív próbálkozások legföljebb ap­ró, átmeneti jobbulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek elle­nére 1968 és 1985 között — a mennyi­séget és az áremelkedéseket együtt szá­mításba véve — három és félszeresére növekedett gazdaságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd forint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedel­me. Más szavakkal: majd’ egyévi mun­kánk eredménye hever már a raktárak­ban! Az eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a kész­letfelhalmozás hazánkban a fejlett tő­kés országok relatív készletfelhalmozá­sának ötszöröse, hatszorosa. Ám eb­ben felülmúlni a jó nemzetgazdaságom kát nem éppen érdem. Eldugult csator­nák, merev információs módszerek jele ez, s mindenekelőtt: a kínálati piacé, az eladók uralmáé. Jól mutatja ezt az is, hogy miként oszlik meg a felgyülemlett készletállomány. Két évtizede jellemző, hogy a készletek 70-72 százaléka anyag, 17-18 százaléka félkész termék. S a késztermékek aránya mindössze 10- 12 százalékra rúg. A jól működő piac- gazdaságokban mindhárom készlet­elem nagyjából egyharmad-egyharmad arányban részesedik a készletállo­mányból — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik kö­zelmúltbeli tanulmánya. Talán fölösleges rámutatni, hogy ott, hol a késztermékek aránya maga­sabb, az iparban állandóan magas kí­nálat van jelen. Éppen ez teszi .lehetővé, . hogy a vállalatok mint felhasználók csak”minimális készletet tároljanák a kerítésen belül. Jellemző, hogy egy tő­kés gazdaságban 5-7 napi értékesítés­hez elegendő készletet tartanak (Japán­ban kevesebb, mint 3 nap a feldolgozó- ipar készletforgási ideje), nálunk az ipar — egy 1985. évi felmérés szerint — riém kevesebb, mint 67 napi áruki­bocsátáshoz elegendő készlettel rendel­kezik. Ám ezen belül minimális a már közvetlenül eladásra váró termékek há­nyada. Az áldatlan állapotokon való javítás szándéka mindig is megmutatkozott a gazdaságirányításban. Ám a módsze­rek — mivel nem az okok, hanem az okozatok ellen irányultak — nem vol­tak alkalmasak a megoldásra. 1982- ben például elrendeltetett, hogy azok á vállalatok, melyeknek készletgazdál­kodását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyag- és Árhivatal „nem megfelelőnek” ítéli, forgóalapjukból bizonyos összeget — a készletértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek ~be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 válla­latnál tartottak ilyen — egybéként rendkívül költséges — vizsgálatot, s mindössze kettő ellen tettek elvonási javaslatot. 1985-ben és ’86-ban már vizsgálatot sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelenségét. Friss, életképes módszerek Számos próbálkozás történt a terme­lőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállala­tok körül is. Ezeket'az egységeket — mint ismeretes — 1986-ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból alakí­tották meg. Azt a szerepet osztották rájuk, hogy a profiljukba tartozó ter­melési eszközöket a termelőktől, illetve a külkereskedelemből szerezzék be, s a felhasználói szükségleteket a kellő, mennyiségben, minőségben, választék­ban és határidőre (!), elsősorban rak­tárról elégítsék ki. Működésük szűk két évtizede alatt sok ellentmondás jött felszínre. Egyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfelhasználók váltak a legfőbb érté­kesítési iránnyá; ez vált előnyössé ne­kik az árrés alkalmazásának kialakult gyakorlata révén. 1980-ban szabályo­zómódosításók hatására fordulat kö­vetkezett. így 1981 és ’85 között a TEK-vállalatok 18 százalékos forga­lomnövekedésén belül a kiskereskedel­mi tevékenység gyarapodása 270 száza­lékos volt. Közrejátszott ebben az e vállalati körben végrehajtott decentra­lizálás: számuk 28-ról 55-re nőtt, s túli nyomórészt vállalati tanács irányítása alá kerültek. A TEK-vállalatok jövőjét mindin­kább a vállalkozói jelleg megerősödése jelentheti. Tulajdonképpen már a kez­det kezdetén igény volt velük szemben, hogy a piaci kapcsolatokon nyugvó árubeszerzés és -értékesítés olyan fóru­mai legyenek, amelyek a friss, életképes kereskedelmi, üzleti módszerek elter­jesztését gyorsítják. Működésük révén honosodott meg nálunk az úgynevezett konszignációs raktározás gyakorlata: a külföldi fél finanszírozza a hazai válla­lat által megrendelt termékeket, mely az eladás pillanatáig a külföldi fél tulaj­donában marad (tehermentesítve így a honi megrendelő készletállományát). A vevő legyen az úr! Fontos TEK-vállalati szerep a ter­meltetés. A hiánytermékhez a TEK- vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gépkölcsönzéssel közreműködik a termelés megszervezé­sében. Mérhetően terjesztik e vállala­tok a lízing gyakorlatát is. Számos, erre alkalmasnak látszó TEK-vállalat ké­szíti elő, hogy a jövőben kereskedőház­ként működjön. A készletszint csökkentésére tett kü­lönféle erőfeszítések megítélésekor lát­ni kell: mai készletállományunk több százmilliárd forint értékkel nagyobb, miüt egészséges piacszerkezetben vol­na. A meglevő hibák kijavítása, a kor­szerű gazdálkodási módszerek, számí­tógépes nyilvántartások szélesebb el­terjesztése — bár ezek rendkívül fonto­sak — csak pár milliárddal csökkent- hetik a készletállományt. Kellő mérté­kű változást csakis a kínálati piac meg­teremtése hozhat. El kell érni végre, hogy a vevő legyen az úr. Ennek kifejtése, részletezése azon­ban már jócskán túlmutat a készletgaz­dálkodás témakörén. M. P. METEOROLÓGIAI MÚLTIDÉZŐ (4.) Az 1984-^85-ös hideg tél December 26-ától január 23-áig egy 29 napos, majd pedig február 9-étől március 6-áig egy újabb 26 napos ösz- sZefüggő hóborításos időszak volt. Ezeken kívül decemberben és március­ban is volt még néhány hótakarós nap. Ezen a télen —20 fokig csak egyszer süllyedt a hőmérséklet, február 14-én. A talaj már december elejétől, né­hány nap kivételével, fagyott volt, s március 14-éig tartott a talajfagy. Leg­mélyebben — 35-40 cm — januárban hatóit a talajba. Február 2-án reggeltől viharos erős­ségű szél tombolt. A vihar 3-án folyta­tódott és fokozódott. Január 7. Tegnap hajnalig megye- szerte 10-13 cm hó esett. Az utak elta­karításának 37 gép azonnal nekilátott, megkezdték a sózást is ... A megyében útakadály nem volt. Január 8. Az uták állapota, a hideg időjárás igen jelentős gondot okoz a Volánnak. Kecskeméten a helyi jára­tok menetideje általában 5-15 perccel- növekedett fordulónként, ennélfogva jelentős késések, illetve több forduló után járatkimaradások is előfordultak a 3-as, 6-os, 13-as és a 20-as vonalon is. Több külső telephelyen a dermesztő hideg hatására képtelenek voltak az autóbuszokat beindítani!.. A MÁV-nál is jelentős gondot oko­zott a hó és a hideg. A vonatok általá­ban 5-10 perces késéssel. közleked­nek ... Január 9. Sok panasz volt a gázellá­tásra. A hideg hatására növekedett a gázfogyasztás, s valóbán a város né­hány körzetében csökkent a nyomás, mert a nyomáscsökkentő állomások biztonsági szelepei lezártak. A körzetet ellátó nyomáscsökkentők újbóli szabá­lyozására rendkivüli ügyeletet rendel­tek el... Január II. ., .csütörtök hajnali (10- e) 2 órától a havazás átterjedt a megye északi részére is. A havazással egy idő­ben elkezdődött az utakról á porhó eltávolítása és az utak sózása... Kecskeméten megjelentek a közterü­leti ellenőrök, akik remélhetőleg nem­csak felhívják a figyelmet a járdák ta­karítására, hanem ha szükséges, a bün­tetés kiszabását is javasolják ... A hét első felében bőven volt fa, teg­nap óta viszont csak mutatóban van egy kevés. Hasábos helyett a lakosság vágott fát keres. A fűrészelést azonban a munkába állított. 2 géppel csak lassan győzik... Január 14. Régen volt már ilyen hi­deg telünk, mint az idei. A —10 fok alatti hőmérsékleten bizonyára keve­sen vállalkoznak arra, hogy a megter­melt zöldség- és gyümölcsféleségeket, állataikat piacra vigyék ... Január 17. A tartós hideg feszültsé­geket okozott az országos energiaellá­tásban is. A Minisztertanács felhívással fordult az intézményekhez és a lakos­sághoz, hogy takarékoskodjanak az energiával... Február 4. Nem kímélte a szélvihar Bács-Kiskun megyét sem. Kecskemét környékén fákat csavart ki a szél, több helyen megbontotta a lakóházak tete­jét, valamint a már kifeszített fóliasát­rakat. A kecskeméti mentőket 3-án délelőtt a legkülönbözőbb esetekhez hívták ... A legtöbb gondot az okozta, hogy az orkánszerű szél hatalmas fákat csavart ki a földből. A lajosmizsei Tanya csár­dánál több mint 20 percre elakadt a forgalom, mivel a tűzoltóknak a hely­színen kellett szétfűrészelniük a fát, csak így tudták felszabadítani az utat. A szél nem kímélte az épületeket sem, sok helyen megbontotta a tetőt, sőt Kecskeméten a Lugossy utcában még egy hárommázsás nagy kaput is képes volt kiszakítani és könnyedén to­vább vitt egy telefonfülkét is ... Február 5. .. .a természeti csapás sokkal nagyobb volt, mint azt az első pillanatban gondolni lehetett volna. Komoly zavarokat okozott a vihar villamosenergia-ellátásban is. A Dé- mászhoz 340 hibabejelentés érkezett, oszlopkidőlésekről, nagyfeszültségü- szigetelö-törésekről és vezetékszakadá­sokról. Kecskeméten az Izsáki úton például egy hatalmas fa dőlt rá a veze­tékre és szétszaggatta1 azt. Kecskeméten 1300 lakásban marad­tak tv-műsor nélkül amiatt, hogy a vi­har tönkretette a megyei tanács tetején lévő kábeltévé antennáját... Február 6. Az orkán erősségű szél szárító hatására majdnem ezer hektár­ral csökkent a belvizzel borított terület. Jelenleg 12 ezer hektár vetést, szántót, rétet és legelőt borít kisebb-nagyobb foltokban a belvíz... Február 12. szombaton (9-én) hava­zással kezdődött, ónos esővel folytató­dott, majd újabb hóeséssel, hófúvással tetőződött be a szerencsére csak évtize­denként előforduló — embert és jár­művet próbára tevő — rendkívüli idő­járás. 13 kéz- és lábtöréshez vonultak ki a kecskeméti mentők a hét végén, vala­mennyi balesetet a csúszós út okozta. A MÁV-nál százan dolgoztak a vál­tók, sínek, peronok jégtelenítésén ... A megyében minden főútvonal kél nyomsávon járható. Február 13. Évtizedekre visszame­nőleg sem emlékeznek olyan kíméletlen viharra, mint amilyen, február 13-án söpört végig az országban. Bács- Kiskun megyében a tomboló széllöké­sek különösen nagy kárt okoztak. Megyénkben 183 tsz-t, 20 nagyobb és 2 kisebb állami vállalatot, feltűnően nagy számú — az eddigi bejelentések szerint 10 200 — magánkézen lévő la­kóépületet sújtott különböző mérték­ben a förgetg. Leginkább az épületek tetőszerkeze­te rongálódott meg. Február 21. Megyénk valamennyi útja járható, áz alsóbbrendűek is, .ese­tenként egy nyomon. Az utak rossz állapotát nem a lehullott hó okozta, hanem az erős szélfúvás. A Közúti Igazgatóság gépei folyamatosan dol­goznak ... Február 25. Vasárnap (24-én) reggel 6 óra körül a megye egész területéről erős hóesésről szóltak a jelentések. Dél­előtt mintegy 5 cm-rel nőtt a hóréteg vastagsága a megye közútjain és a föl­deken .. Február 28. .. .Az ősszel vetett nö­vények szépen kikeltek és még a ke­mény fagyok előtt hótakarót kaptak. Január végén aztán az ónos eső elzárta a levegőt. Gyűrűshengerekkel feltörik a jégkérget, így elejét veszik a kipállás- nak... Március 13. .. .a gépek már kisza­badultak a hó és a sár fogságából. Megkezdték á tavaszi munkákat. A csak 10 cm mélyeh felengedett talaj azonban próbára teszi a gépkezelőket. A tavasziak talaj-előkészítése még jó két hetet várat magára. Ekkor lehet ugyanis elkezdeni azt a munkát azokon a homokos területeken, ahol a szél már felszárította a nedvességet. A vegetáció jelenleg 2-3 hetes lema­radással indul az esztendőnek ... dr. Szilágyi Tibor (Vége) Kell-e a Volgán egy újabb zárógát? „Mi, a solohovi falutanácshoz tartozó falvak lakosai azzal a ké­réssel fordulunk a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnökségéhez, hogy vonja vissza a Volga felső fo­lyásánál tervezett rzsevi gátrend­szer építésére vonatkozóan hozott határozatot. A természet által lét­rehozott gazdagságot elpusztítani lehet megfelelő eszközökkel, de helyreállítani az eredeti szépséget már semmiféle eszközzel sem. Itt éltek apáink és nagyanyáink, élhes­senek hát itt gyermekeink is, tovább növelne a környék gazdagsá­gát .. Hasonló tartalmú levelet juttattak el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához a (Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervéhez) a „Szverdlovszkij” kolhoz dolgozói is, akiknek földjét a gátrend­szer megépítése részleges elárasztással fenyegetné. További nyolc községi ta­nács is tiltakozott a vízlépcső megépíté­se ellen. Mi a helyzet most a Volga felső vidé­kén? Mi ellen tiltakoznak olyan hatá­rozottan és kitartóan a kalinyini megye vezetői és lakosai, írók és tudósok? Mi­ért váltotta ki a létesítmény építésének terve a társadalom megmozdulását? 1975-ben a Szovjetunió miniszterta­nácsa megbízást adott a moszkvai vá­rosi tanácsnak és a „Hidroprojekt” in­tézetnek a város vízellátását biztosító tervezetek elkészítésére. A rzsevi víz­rendszer tervezete bizonyult a legol­csóbbnak és legegyszerűbben megvaló­síthatónak. Természetesen senki sem vitatja, hogy Moszkvának szüksége van víztar­talékokra szárazság idejére. Kérdés azonban, hogy fel kell-e áldozni ennek érdekében a Volga mentén még meg­maradt legutolsó természetes ökológiai rendszert? A tervezett hidrológiai beru­házással Moszkva vízellátása másod­percenként 25 kilométerrel növelhető, ugyanakkor — figyelembe véve aTelés- leges vízfelhasználást !is az előzetes számítások szerint 2000-ben ennek mi­nimálisan a háromszorosára lesz szük­ség. A megközelítőleg 10 ezer hektáros víztározó megépítéséhez mintegy 8 ezer hektárnyi erdőt kellene kivágni. Orosz­ország középső területein pedig éppen ezek az erdőségek biztosítják a folyók életéhez szükséges talajvizet. A terv megvalósulásával víz alá kerülne 33 fa­lu, számtalan acheológiai emlékmű, és a Nagy Honvédő Háború katonai te­• V .solohovi ko/ségi tanács ülése. \ s/urdlovs/kij kolhoz tagjai határozottan a víztározó ellen szavaztak. metoi. A Volga lelso szakasza egyéb­ként önmagában is Oroszország egyik legszebb, költői szépségű vidéke. Ma már mindenki előtt világos: a demokratikus megközelítés az állam részéről is mégkÖvételi a gazdasági kö­vetelmények figyelembevétele mellett az erkölcsi és morális követelmények szem előtt tartását. Nemzeti kincsről, a Volga folyó szépségéről, gazdagságáról van szó. APN-KS 0 Anatolij Voloszkov rzsevi halász: ha megépülne a vízrendszer, ilyen halakat itt már nem fognának. • Szergej Zaligin író véleménye a rzsevi vízrendszer építésének tervéről: — A be­ruházás célszerűsége több szempontból is megkérdőjelezhető. A legfontosabb, hogy az egyelőre még ideiglenesnek is számító terv egyáltalán nem oldaná meg Moszkva hosszú távú vízellátását. Egy bizonytalan távoli gazdasági haszon ér­dekében szabad-e a Volga egyetlen sza­bályozatlan szakaszát feláldozni, figyel­men kívül hagyva a körzet lakosainak tiltakozását? Ez nem nevezhető erköl­csös, felelős állami megközelítésnek. Életünkben nem minden számolható ru­belben. Amíg nem késő, meg kell áll­nunk. KÖNYVESPOLC Für Lajos és Pintér, János szerkesztésében, a MSI gyár Mezőgazdasági Múzeum kiadásában 1985-ben jelent meg az Agrártörténeti életrajzok című kötet; mezőgazdaságunk 88 elhunyt kiválóságát bemutatva. A könyv osztatlan sikert aratott az agrártörténet és az agrárgazdaság (mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdé­szet, vadászat, fagazdaság) területén dolgozó szakem­berek, a helyismereti,-helytörténeti kutatók és az al­kalmanként szakirodalmat keresők között. Kiadvá­nyát a múzeum — megjelenés után—vitára bocsátot­ta, a kapott értékelések figyelembevételével további 600 elhunyt agrárszakember munkásságának három- kötetes lexikonba történő feldolgozását határozta el. Az első rész az A—H betűvel kezdődő személyek adataival a napokban került az olvasók kezébe. Szokatlan, hogy múzeum vállalkozott ilyen óriási kiadói feladatra, rendhagyó a műfaji feldolgozás meg­választása — mindkettő dicsérendő! A forrásmunkák jelölése sem a megszokott; sajnos, hiányos. A könyv előszavában a szerkesztők a műfaji feldol­gozást meggyőzően indokolják: „ .. .a bibliográfia- gyűjtemények különböző jellegűek és terjedelműek. Jelentős részük néhány soros lexikonszerű összeállí­tás. A méltatások — nagy általánosságban — ... necrológ... laudáció. Mindkettőnek közös vonása: az érdemek kiemelése, az egyén központba állítása és a kritikai észrevételek hiánya. Ritkán ... találkozik az olvasó a korabeli társadalmi-gazdasági viszonyok ábrázolásával, mindenekelőtt a hazai agrárviszonyok és a méltatott személy kölcsönhatásának elemzésé­vel.” A kötet szerzői — kivétel nélkül valamennyien a múzeum munkatársai — az előző hibákból okulva, igyekeztek egységes, gondosan megválasztott szem­pontok szerint összeállított életrajzot, korrajzot és értékelést adni mindenkiről. A 205 életrajzból 20 tudós élete vagy munkássága kötődik megyénkhez: a bajai születésű Báldy Bálinté, Bátky Károlyé, a hajdani kecskeméti tanáré, Bereczki Máté, az alföldi gyümölcstermesztési fajtakísérletek kezdeményezőjeé, Beszédes József mérnöké, a Fadd —Baja közötti 21 km-es Duna-szakasz árvízvédelmi töltésének építőjéé, Boczonádi Szabó Imre kiskunfél­egyházi születésű méhészé... hogy csak a névsor le­gelejét soroljuk. Az életrajzok többsége kitűnő, részletes, pontos összeállítás. Jelölték a tudós irodalmi munkásságának legjelentősebb produktumait és a reá vonatkozó iro­dalmat is. Az utóbbi rész sikerült gyengébbre. Ilyen komoly munkánál elvárható a szabványos, kötelező bibliográfiai adatsor jelölése (kiadó, lapszám stb.). Ugyancsak kár, hogy egy-két életrajz adatsora is hiá­nyosan jelent meg, például Földi Jánosnál, a hajdani halasi rektornál csak a születés és halál évszáma szere­pel, hónap, nap nélkül (1755. dec. 21 — 1801. ápr. 6.) Örvendetes, hogy az 1985-ben megjelent kötet és a most induló sorozat első részében párhuzamos közlés kevés van (egyik kivétel: Bereczki Máté). Elhunyt tudósaink munkásságának ily formában történő közreadásáért, gondos kivitelezéséért tisztelet és elismerés illeti a kiadót, a szerkesztőket és a szerző­két. ' A következő kötetek a tervek szerint évente követik majd egyipást. A Magyar agrártörténeti életrajzok első kötetét egyelőre csak a Magyar Mezőgazdasági Múzeumtól lehet rendelni, amit nem tartunk a legjobb megoldás­nak. A könyvterjesztő hálózatok boltjaiban a könyvet bárki kézbe veheti, megtekintheti és megvásárolhatja; a polcon a könyv felhívja magára a figyelmet, amit ez a kötet feltétlenül megérdemelne. jg jyj

Next

/
Thumbnails
Contents