Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

19X7. december 16. • PETŐFI NEPE • 5 MIÉRT NEM BŐVÍTHETI EXPORTJÁT MÉG JOBBAN A KALOCSAI EMIKA? A hazai alapanyag az importnál is nagyobb hiány REMÉNY A KILÁBALÁSRA # Érdekes, szép mintázatú kelme ké­szül a korszerű Jumberca körkötőgé­pen. (Gaál Béla felvétele.) A Halasi Texcoopnál el akarják kerülni a felszámolást Könnyen tévedésbe eshet, aki csak a legújabb termékeiről ítéli meg a Skála- Coop Kötőipari és Kereskedelmi Válla­lat kiskunhalasi leányvállalatát, a Tex- coopot. Nem csal a látszat annyi­ban, hogy a gyár legújabb termékei valóban állják a versenyt. A novemberi őszi-téli országos bemutatón 56 modelljük közül harmincegyet választottak ki a megrende­lők: ez duplája annak, amit a gyártól a korábbiakban megszoktak. A munka javulásának ez a kézzelfogható eredménye mégis csak legfeljebb azt jelenti: a jövőben kevesebb lehet, esetleg elkerülhető a veszteség. Halmozódó veszteség Hosszú évek óta halmozódó gazda­sági problémákon kell a .kiskunhalasi TexcoOpnak úrrá lenni. Igaz, ennek már többször nekirugaszkodtak, külö­nösen, ha igazgatócsere történt —-, s ez gyakran előfordult. A jobbító szándék mindenkiben megvolt, ebben nincs okunk kételkedni, a teljes áttörés még­sem-sikerült. A kudarcsorozat kiinduló oka az elhibázott beruházás: amikor létrehozták ezt a gyárat, korszerű, drá­ga gépekkel, nem volt hozzá megfelelő­en képzett, tapasztalt munkaerő. Tíz év alatt az itt dolgozók szakmailag felnőt­tek ugyan a feladathoz, de addigra a gépek elhasználódtak, a technika el­avult. A korszerűsítés fedezetét nem termelték jneg, a munka minősége, a . gazdálkodás egyaránt kívánnivalót ha­gyott maga után. Ezen a helyzeten az sem változtatott, csupán a könyvelési eredményen szépí­tett, hogy a Skála-Coöp, miután meg­vette a halasi gyárat, saját tartalékaiból rendezte veszteségét, így az 1984-es évet néhány százezer forintos nyereség- gél zárta a leányvállalat. 1986-ban vi-, szont már ismét nagy összegű, ezúttal 57 millió forintos veszteség jött össze, 1987 első felében újabb 34 millió forint. Ez a folyamat idén augusztusban állt meg, szeptemberben visszafordult, azaz abban a hónapban már nyeresége­sén termeltek, ami persze csak a veszte­séget csökkenti. A tendencia folytatá­sa, a veszteségnek év .végéig 30 millió forintra való leszorítása lehet a jelenle­gi céljuk. De mint Oláh Györgyné, a vállalat igazgatója mondja, ezt is na­gyon kemény, fegyelmezett munkával tudják elérni. Mindez nem csupán elha­tározás kérdése: hogy az egész kollektí­va így dolgozzék; megfelelő módsze­rekkel lehet elérni. Ha kell szigorral, de annak alapvető feltétele, hogy személy szerint rrjindenkinek konkrét feladata legyen. Akkor vqn mit számon kérni. „Megmozgattak” nyolcvanegy dolgozót ■ Ezt célozták azok a változások is, amelyeket a közelmúltban a. munka­erő-gazdálkodásban elhatároztak. Nyolcvanegy, dolgozónak új munka­kört ajánlottak fel, töbnyire teljesít­ménybéreset. Ez azt jelenti, hogy olyan területre irányították őket — elsősor­ban a termelésbe —, ahol nagyobb szükség van a munkájukra. Előző be­osztásuk vagy megszűnt, vagy az abból adódó feladatokat szétosztották a töb­biek között. Egyértelmű, hogy a teljesítményhez kötött bérezés több és jobb munkára ösztönöz. Miként a mozgóbér és a pré­mium is, amit szintén konkrét feladat­hoz kötöttek. A változások hatása rö­vid időn belül megmutatkozott egye-, bek között abban, hogy a teljesítmény­béres dolgozók havi járandósága nem ^sokként, annak ellenére, hogy a ko- rábbiaknáf jóval kevesebb túlórát, illet­ve úgynevezett állaspérizi és átlag- órabért fizettek ki a számukra. Ami pedig á gazdasági stabilizáció érdekében hozott intézkedések eredmé­nyét illeti: jórészt az ellenőrzésnek, szá­monkérésnek köszönhetően sikerült ja­vítani az anyaggazdálkodást. Ezen be­lül is a termelésben legnagyobb értéket jelentő fonal felhasználását csökken­tették: a maradék, a hulladék fele a múlt évinek. Ötven százalékkal keve­sebb a tavalyinál a minőségileg kifogá­solható termék, növelték viszont az el­ső osztályúak részarányát, ez most eléri a 87 százalékot. Korábban ez az arány 75—80 százalék volt. Kiskunhalastól, távol több cég dol­gozott a Texcoopnak bérmunkában: ezeket a kapcsolataikat felszámolták — a munkát maguk végzik el —, ami­vel nem kevés költséget takarítanak meg. Egyértelműen a jobb munkának köszönhető, hogy piaci pozíciójuk kül­földön is, itthon is erősödött, A szovjet megrendelés teljesítésében több évre át­húzódó lemaradást az idén behozták. (A tőkésexport-vállalásuk teljesítésé­vel korábban sem, az idén sem voltak problémáik, amiben szerepet játszik,” hogy nyugati megrendelésre túlnyomó- részt jó minőségű importfonallal dol­goznak.) A belföldi piac érdeklődése felélénkült termékeik iránt, mivel — ahogyan Oláh Györgyné mondta — eltűntek a széle-hossza egy halasi puló­verek. A múlt évben még 10 millió fo­rint árengedményt voltak kénytelenek adni termékeikre, az idén már csak 1,1 millió forintot. Persze a cél az, hogy egyáltalán ne kelljen, de ezt egyik nap­ról a másikra elérni nem lehet. Azért még nagyon meg kell dolgozniok. Fejlesztés együttműködéssel Mindeddig cSak arról volt szó, ami az ember akaratán, szándékán, tudá­sán múlik. Csodát várna azonban a kiskunhalasi Texcooptól az, aki csak ettől remélné a gazdasági problémák megoldását. Korszerűtlen technikával, elhasználódott gépekkel ez nem megy. Nos, a műszaki fejlesztés már sokkal nehezebb, pénz hiányában megoldha­tatlannak tűnő feladat. A halasiak azonban nem fogadják el annak. Elad­ják az elavult, használaton kívül helye­zett gépeiket, árukból újat vesznek. Igyekeznek olyan kooperációs kapcso­latokat kialakítani, amelyek révén gé­pekhez jutnak. Az egyik NSZK-beli megrendelő partnerüktől a Skála Bu­dapest Nagyáruházzal közösen négy elektronikus síkkötőgépet bérelnek. Az ezekkel gyártott, a nyugatnémet cég modelljei alapján készített termékek kétharmad része tőkés .exportra, egy- harmada a fővárosi áruházba kerül: importot helyettesítenek ezzel az ex­kluzív kötöttáruval. A halasi gyár pe­dig a korszerű, nagy teljesítményű gé­pekkel növeli termelését, s nyereséges tevékenységgel javítja gazdálkodását. Stabilizációs programjuknak megfe­lelően nagy figyelmet fordítanak a fo­nallal való gazdálkodásra és a minőség javítására. Az előbbiben a magyar kö­tőipari átlagot akarják elérni, egy kilo­gramm textília elkészítéséhez 1,40— 1,60 kilogramm fonalat használni. A halasi gyárban ez az átlag most még 2 kilogramm. Ennek ismeretében szinte adódik a kérdés: valóban olyan sok a lopás a gyárban, mint azt beszélik? Oláh Györgyné szerint nem több, mint máshol: sokkal nagyobb itt az a veszte­ség, amit a nem megfelelő munka okoz. Olyan nyilvántartási rendszert dolgoz­nak'ki a közeljövőben, amelynek segít­ségével ifiunkafázisonként ellenőrizhe­tő a termék. Ha például a kötődé le­gyártott 600 pulóvert, de csak 480 ke­rült a raktárba, mert közben elszabták, akkor ennek még menet közben ki kell derülni. A veszteséget halmozó úton vissza­fordult kiskunhalasi Texcoop kollektí­vája minden erejével azon van, hogy elkerülje a vállalat felszámolását. Ez a veszély fenyeget ugyanis, ha a vesztesé­get nem tudják csökkenteni, illetve el­tüntetni. Leányvállalatot nem lehet szanálni, veszteséget az anyavállalat­nak, ez esetben a Skála-Coopnak kell rendezni. De hát a Skála tartalékai sem kimeríthetetlenek ... Almási ]yiárta Ellentmondásos időszakot tudhat a háta mögött az alig másfél éve önálló­sult Kalocsai Elektromechanikai Vál­lalat. Az idei esztendő első felében 50 millió forintos, lemaradást könyvelhet­tek el, míg a második félévben megfele­lő előkészítéssel és az erők koncentrálá­sával helyrebillentették a vállalati gaz­dálkodás egyensúlyát. Sőt már bizto­sak abban, hogy 1987-ben jó évet zár­nak. A kezdeti bizonytalanságot követő év végi hajrának nem a váratlan önál­lóság, hanem a magyar gazdaságot kí­sértő alapanyaghiány az oka. Hiszen mióta maguk dönthetnek a vállalatot érintő kérdésekben, a közvetlen' kap­csolatokon keresztül sokkal jobban ér­zékelik a piaci követelményeket és a saját felelősségüket. A hiánygazdálko­dás buktatóit azonban ez a cég sem tudta kikerülni. A belsőtéri lámpates­tek előállításához szükséges, alap­anyaghoz elosztás útján jutnak. Ami azt jelenti, hogy a tőkés export növelé­sében érdekelt vállalatok előbb egysze­rű kohászati nyersanyagként, majd hengerelt lemezáruként, végül pedig félkészáruként értékesítik termékeiket, és ami ezek után a belföldi piacon meg­marad, abból kaphat a végtermék­előállító, jelen esetben az Elektro­mechanikai Vállalat. A mai érdekeltségi rendszer mellett az alapanyag-feldolgozás egyes fázisai­ban közreműködő vállalatoknak üzleti szempontból külön-külön igazuk lehet. Ám a szervezetien éxport miatt összes­ségében a népgazdaság rosszul jár. Nem véletlenül hangoztatják a közgaz­dasági szakemberek a régi felismerést: az olcsón eladott alapanyag és a drá­gán behozott alkatrészek cserearány­romláshoz vezetnek. A mindenáron vállalt export az előnyösebb üzleti po­zícióban levő vállalatokat juttatja rosz- szabb helyzetbe. Kormos Miklós igaz­gató szerint ma Magyarországon könnyebb egy tőkés vegycsyállalatot alakítani, mint hazai iparunkat'koordi­nálni. A kalocsai cég — fakadt ki elke­seredetten az igazgató — az idén 100 millió forintos üzlettől esett el. Az olimpiai játékokra készülő Koreának szállíthattak volna termékeikből, ha nem küszködnének kínzó alapanyaghi­ánnyal. Hazánk nem tartozik a nyersanya­gokban gazdag országok közé, így két­szeresen is meggondolandó, mihez kez­dünk a rendelkezésünkre álló anyagi javakkal. Hiánygazdálkodás közepette vállalkozni a legnehezebb feladat, mert az alapanyaghiány rosszabb, mint egy esetleges munkaerőhiány. Éppen ezért a kalocsaiak nehezen értik, ha egyszer már piacra jutottak és rendelkeznek a gyártáshoz szükséges technikával és versenyképes termékekkel, más gyártó pedig a szükséges alapanyaggal,' miért nem tehető tervszerűbbé a gazdálkodás menete. Szerencsére ma már egyre többen a közös érdekeltségben vélik felfedezni a megoldást. Jórészt ezen múlhat gazda­ságunk életképessége és adósság- visszafizetési kötelezettségünk teljesíté­se is. Azonban egyelőre még nem a piaci viszonyok alakítják a gazdasági környezetet. Addig is nem ártana job­ban odafigyelni a monopolhelyzetet él­vező nagyvállalatokra, hogy a prioritás megteremtésével az igyekvő kicsik is jobb helyzetbe kerülhessenek. Mivel érvelnek a törekvő és bizonyí­tani akaró kisvállalatok? A tőkés ex­port előre valójában nem tervezhető — állítja Kormos Miklós. — Ha bejön egy üzlet, a lehetőséget azonnal meg kell ragadni. Ilyenkor nem a termelés­től félnek, hanem az anyagbeszerzés nehézségeitől. Aki élni akar a kínálko­zó piaci lehetőséggel, az anyag után rohangálva térdig lejárhatja a lábát, így volt ez az idén is, és várhatóan így is marad, amíg az érdekek egyeztetésé­ben és a gazdaságpolitikai elképzelések összehangolásában nem történik lénye­ges előrelépés. ­Az összefüggések feltárása után, ami az EMIKÁ-nak az első félévben 50 mil­lió forintos lemaradást okozott, a ké­sőbbiekben pedig elütötte egy százmil­lió forintos üzlettől, már csak egy do­logra kellene választ keresni. Hogyan lehetséges, hogy a nehézségek ellenére tőkés exportjukat a tavalyihoz képest METEOROLÓGIÁI MÚLTIDÉZŐ (3.) Az 1962—63-as hideg tél Kecskeméten A télen 68 hótakarós nap volt össze­sen, de összefüggő hótakaró 55 napig borította a talajt. A 30 zord napból csak kettő érte el vagy haladta meg a — 20 fokot. A tél egyes1 jelenségeiről, következ­ményeiről a Petőfi Népe egyebek kö­zött így tájékoztatta a lakosságot: December 19. ... a Tüzép-telepekén van tüzelő, az a néhány napos zavar, amelyet a múlt hét elején a szénvago­nok késése okozott, senkit se ejtsen két­ségbe! A szénszállítmányokat ugyanis akkor a Dunántúlon dúló hóviharok akadályozták, azóta azonban az időjá­rás megjavult és a vagonok ismét ér­keznek ... Január 11. A Duna—Tisza közén a szokásos január havi 27- mm csapadé­kot az év első nyolc napjában túlteljesí­tette az időjárás. Eddig 48 mm eső esett, majdnem- kétszer több az ötven­éves átlagnál. A nagy mennyiségű hóiét és csapadékot a homok még nyeli, de a lapályosabb fekvésű földterületek már telítődtek. A vízügyi társulatok irányításával megkezdték a felgyülem­lett csapadék gyors levezetésének mun­káit ... Január 15. Vasárnap reggel —9,4 fok hőmérséklettel és átlag 6 cm hóvas­tagsággal kezdődött a tél a megyeszék­helyen. A délben kezdődő viharos erejű szél azonban helyenként 30—40 cm-re feltorlaszolta a havat, a délutáni és éj­szakai havazás pedig hétfőn reggelre már átlagosan 22 cm-re szaporította. Tavaly ilyenkor nyoma sem volt a hó­nak. Január 25-ikén kezdődött a hava­zás,'akkor is mindössze 8 cm esett, s maradványaiban csak január végéig gyönyörködhettünk. A vonatok általában pontosan köz­lekednek, hétfőn reggel egyedül a bajai, vonat késett. Az autóközlekedési válla­lat valamennyi teherjárműve és sze­mélyszállító autóbusza szintén kevés késéssel érte el rendeltetési helyét... Január 18 ... Kecskeméten a hóelta­karítási munkálatok elvégzésére 28 dolgozót vett fel a városi tanács, és 7 teherautót bérelt az autóközlekedési vállalattól... Kellő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére burgonya, kelkáposzta és egyéb zöldségféle. Január 20. A szokatlanul hideg tél , okozta tüzelőanyaghiány miatt tegnap közzétett kormányintézkedéssel kap­csolatban a Tüzép vállalatnál elmond­ták: Vállalatunk a megyeszékhely ellá­tására időben igényelt 193 vagon sze­net, 104 vagon brikettet és 19 vagon kokszot. Szállítóink ezt a mennyiséget visszá is igazolták. Ezen felül felsőbb szerveinktől 120 vagon Bulgáriából im­portált szénre is ígéretet kaptunk, s a szállítmányok folyamatosan érkez­nek ... a kormány intézkedése felhívja a figyelmet a fokozott fakarékosság- ra... A MÁV vezérigazgatósága a rendkí­vüli hideg időjárás miatt január 20- ikán 0 órától Budapest és Szeged kö­zött nem közlekedtet egy gyorsvonat- párt, további intézkedésig. Január 22. A rendkívül zord időjárás és a vasút szénhelyzete szükségessé te­szi az áruszállítás és .a tehervonatok forgalmának átmeneti csökkentését. Ezért későbbi időpontra halasztották el azoknak az áruknak a szállítását, amelyeknek késedelme a népgazdasági • A termék­skála bővítését segíti a vállalat - fejlesztési program­ja. November közepén helyezték üzembe a száztonnás présgépet,' amin Nagy Lászlóné buratartó bilincseket készít. (Straszer András felvétele) 77 százalékkal növelni tudták? Emel­lett 17 százalékos bérfejlesztést hajtot­tak végre, többet, mint a megelőző 6 —7 év során együttesen. Csoda történt, vagy a nagyvállalati felállásban még ekkora lehetőségek maradtak kihasználatlanul? A válaszra következtethetünk abból, hogy koráb­ban Kalocsa 40 millió forint nyereséget adott be a közös kasszába, míg a fővá- - rosi gyár 8—10 millió forint veszteség­gel zárt, tehát ráfizetéssel működött. Mondhatnánk azt is, hogy az önálló elképzelések bejöttek. De ennél többről van szó. Egy termelő kollektíva bizo­nyítani akart és tudott. A korábbi part­neri viszonyt megtartva, saját erőből felkészülten haladnak előre. A tőkés export növelését; a jól végre­hajtott struktúraváltást a kedvezőtlen közgazdasági környezet közepette is a termékskála tudatos alakítása követi. ’ Kooperációs együttműködés keretében a Tungsrammal közösen tizenkétféle termék fejlesztésével foglalkoznak. Az új anyag- és energiatakarékos belsőtéri lámpatestekkel továbbra is á piacon' maradhatnak. A korszerű konstrukci­ók már kevesebb importanyag felhasz­nálását igénylik, ezért is sikerült a tőkés kivitelük fokozása. Már csak az egyen­letes termelést kellene megvalósítani — mondja az igazgató —-, amelyhez egyelőre a hazai alapanyag hiányzik. Ez a várakozásteljes megállapítás a végtermék-előállító vállalatok részéről újévi jókívánságnak is beillene. Kisvágó Árpád termelésben fennakadást nem okoz. ... feltétlenül biztosítani kell a nehézi­par, a kohászat, a bányászat az olajipa­ri alapanyagok, fűtőanyagok szállítá­sát, a lakosság tüzelőanyaggal és élel­miszerrel való ellátását, valamint a népgazdaság tevékenységének folya­matosságát biztosító anyagok fuvaro­zásának feltételeit... Február 3.... A Tüzép megyei igaz­gatósága azon fáradozik, hogy a lehe­tőségekhez képest csökkentse a sorbán- állást, enyhítse a tüzelőbeszerzéssel já­ró gondokat. Ezért vezette be a meg­rendelői levelezőlap-rendszert. Eddig 2500 érkezett a telepre, amelynek alap­ján az arra legjobban rászorulók közül 200 igényt ki is elégítettek a rendelke- ■ zésre álló szénszállítmányból... azok, akiknek 2—3 hétre való tüzelőjük van, ne vegyék el a legjobban rászorulóktól, legyenek egy kis türelemmel.... ... a vonatok váltakozó késéssel ál­talában zavartalanul közlekednek. Az állomás területére a fűtöház ellátására napi 4—5 vagon szén érkezik már, ami­vel részükről zavartalanul biztosítani tudják a forgalmat... ... A Közúti Igazgatóságon közöl­ték, hogy a megye valamennyi közleke­dési útvonala két nyomon járható .. a megye útjáiraí a közlekedés zavarta­lan biztosítására ezekben a napokban 600 útőr ügyel, illetve 500 alkalmi hóel­takarító munkással összesen 750-en, négy nagy, 6 középerősségű géppel, 62 vontató-, toló- és vonóekével, 14 szóró- kocsival tisztogatták, hintették állan­dóan az utakat... Február 10. ... a megyei tanács vb illetékes vezetője elmondta, hogy ko­molyan fel kell készülni az árvíz- és belvízveszély elhárítására... A föl­dekre lehullott hó vastagsága eléri a 25 —30 cm-t, a talaj felső rétege pedig át van fagyva. Február 21. Sok panasz érkezett szerkesztőségünkbe és a Városi Ta­nácshoz, hogy a város jó néhány utcája szinte járhatatlan az olvadó hó és a sár miatt. A tanács illetékes osztálya több helyen végzett ellenőrzés során megál­lapította, hogy a házak előtti csator­nák, illetve vizesárkok eltömődtek. s a hóié nem tu<f elfolyni... Március 5. Ár- és belvízveszély jelen­leg nem fenyeget, de minden eshetőség­re fel kell készülnünk ... jelenleg szá­mottevő belvíz nem borítja a földet. A leesett csapadék — amennyiben ez károsán-nem-fog növekedni — megőr­zésére kell törekedni... Március 12. \ .. a hosszú tél folya­mán sok hó esett le és a hirtelen olva­dás károkat okozó belvizeket zúdított országszerte a városokra, községekre, szántóföldekre ... Nem kerülték el a belvizek Kecskemét egyes részeit sem.. A városi tanács építési osztálya felké­szült a károk elhárítására. 60 utcasep­rő, 40 útépítő munkás, s a Községgaz­dálkodási Vállalat 25 alkalmazottja dolgozik a város különböző pontjain a víz elvezetésén. Az elmúlt héten 35 helyre mentek ki a tűzoltók kiszivaty- tyúzni a vizet az udvarokból, lakások­ból, pincékből. Különösen veszélyezte­tett rész az Erzsébetváros, a Zöldfa, a Dankó utca, a Rendőrfalu, Kiskecske- mét és a Máriaváros néhány utcája... Április 2. .. .jelenleg a belvizek nagysága már nem számottevő, s na­gyobb területen inkább csak a legelők és rétek vannak viz alatt... dr. Szilágyi Tibor (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents