Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
1987. december 16. • PETŐFI NEPE • 3 A Bács-Kiskun Megyei Tanács intézkedési terve a kormány gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának 1988—90. évi végrehajtásához SZERKEZETVÁLTÁSRA KÉSZÜL A MIZSESZOV Mindenkor a legtöbbet tenni A megyei tanács elmúlt heti ülésén elfogadta á stabilizációs időszak tennivalóit tartalmazó intézkedési tervét. A 19 oldalas dokumentum, melynek legfontosabb részeit ezúttal ismertetjük, az előttünk álló három évre meghatározza a tanácsi testületek, szakigazgatási szervek, intézmények feladatait. Az elmúlt esztendők kedvezőtlenné vált kül-, ső-belső társadalmi és gazdasági feltételei megkövetelték a VII. ötéves tervi célkitűzéseink újragondolását, a gazdálkodás feltételeinek szigorú követélményekhez való kötését, az elosztási arányok módosítását a terv fő céljainak megtartásával. 1988-tól alapvetően megváltoznak a taná- cspk gazdálkodási feltételei a VII. ötéves tervben számítottakhoz képest. A kormány stabilizációs programja nyomán a következő három évben a szabályozott források és az állami támogatás együttes összege az eredetileg tervezettnél számottevően kisebb mértékű fejlesztést tesz lehetővé. Fel kell tehát tárni a hatékonyabb gazdálkodás tartalékait, segíteni az új módszerek, hasznos kezdeményezések N elterjesztését. A megyei tanács a megyei pártértekezlet határozatában megfogalmazott és a VII. ötéves területfejlesztési tervben összegzett alapvető célkitűzések fenntartása mellett az 1988. —90. évi stabilizációs időszak főbb feladatait az alábbiakban jelöli meg. A kiadások mérséklése A tanácsok legfontosabb feladata, hogy biztosítsák az alapellátást nyújtó intézményrendszer folyamatos működését az eddig elért színvonalon. El kell végezni a közkiadások alapos tartalmi felülvizsgálatát, biztosítva ezek differenciált mérséklődését. A tanácsok intézkedjenek az intézmények szervezeti és működési rendszerének egyszerűsítésére és átfogó korszerűsítésére, s az így feleslegessé váló létszám leépítésére. A nélkülözhető szolgáltatásokat, kiadásokat mérsékelni kell. Az érdekeltség javításával növekedjen a közösségi kiadások hatékonysága, fokozódjon egyes tevékenységek önfinanszírozása. A VII. ötéves tervben elfogadott fejlesztési prioritásokat meg kell tartani, s törekedni kell ezek teljesítésére. Ezért a megyei céltámogatásokat csak olyan mértékben szabad csökkenteni, hogy érdemben ne veszélyeztesse az eredeti célok elérését. Egyensúly és foglalkoztatás A következő évek alapvető megyei gazdaságfejlesztési feladata, a kialakult gazdasági szerkezet további folyamatos korszerűsítése, elért pozíciónk megtartása, javítása, a hatékony foglalkoztatottság bővítése. Ezeket céltudatos, fegyelmezett munkával, az irányító és vezetői munka javításával, az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével, a vállalkozói készség növelésével kell alátámasztani. A gazdasági egyensúly helyreállítása és az új növekedési pálya kialakítása érdekében az iparra megnövekedett feladatok hárulnak. A stabilizációs időszakban a megyei iparfejlesztési programnak többirányú feladatot kell megoldania. Alapvető igény a hatékonyság javítása, a felszabaduló munkaerő ismételt elhelyezése, az iparhiányos területeken új ipartelepítés elősegítése. A megye építőszervezetei (vállalatok, szövetkezetek, házilagos szervezetek) az eddigieknél rugalmasabban alkalmazkodjanak a megváltozott igényekhez, a tényleges fizetőképes kereslethez. Az igényeknek megfelelően vállaljanak felújítási, fenntartási, korszerűsítési feladatokat és saját lakásépítést, valamint lakossági építőipari szolgáltatásokat. Szorgalmazni kell a pénzintézetek saját lakásépítésének vállalását. Megyénk gazdaságára az agrártermelés és -feldolgozás magas aránya a jellemző. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának céljaihoz megyénk gazdasági szerkezetét korszerűsítve, a népgazdasági munkamegosztáson belül elfoglalt helyét megőrizve szükséges kapcsolódni. A kiemelt feladatok között szerepel a kukorica és a fehérjetakarmányok termelésének növelése, a fajtaváltás a sertéstenyésztésben, a kiegészítő és melléküzemági tevékenység, valamint az élelmiszeripar továbbfejlesztése. A gazdasági szerkezet átalakításával, korszerűsítésével párhuzamosan fel kell készülni a fokozott munkaerőmozgással, -átirányítással, átmeneti elhelyezkedési gondokkal kapcsolatos megyei és helyi feladatok megoldására. A munkaerő állami irányításában feladatunk a pályakorrekciós tanácsadás megszervezése, az átképzés, a továbbképzés új szervezeti formájának kialakítása, a munkaerő-közvetítés információs rendszerének továbbfejlesztése, a szakmunkásképzés korszerűsítését szolgáló javaslatok kidolgozása. A megye iparhiányos, foglalkoztatási gondokkal küszködő térségeiben további munkaerőmozgásokra lehet számítani. Támogatjuk aűelyi és a kisebb térségi foglalkoztatási gondok mérséklését szolgáló, munkahelyteremtő, gazdaságos vállalati, szövetkezeti beruházásokat, számolva a központi területfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai alapokból igényelhető támogatással. T e r ü le t fej lesz tés, életkörülmények A szűkebb pénzügyi lehetőségek között is kiemelt figyelmet kell fordítanunk az indokolatlan területi különbségek fokozatos felszámolására, az elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, a városok ellátóképességének további fejlesztésére, a kistelepülések népességmegtartó képességének erősítésére. Ezek megoldását céltámogatásokkal is segíteni kell. A külterületi népesség ellátásának javítását a kereskedelmi, az egészségügyi és szociális, valamint az iskolai és kulturális ellátás területén is kiemelt feladatnak kell tekinteni. Az eddigieknél szélesebb területen és hatékonyabban kell hasznosítani a megye idegen- forgalmi lehetőségeit. Bővíteni, fejleszteni kell az ifjúsági, a pusztai, a városi és a konferencia- turizmus, a tanyai és a gyógy-idegenforgalom kínálatát, ellátási feltételeit. Továbbra is kezdeményezni, segíteni kell a megye termálvizeinek gyógyászati, a dunai és tiszai üdülőterületek üdülési és sportolási hasznosítását. A helyi erők, a lakosság összefogásával, önkéntes társulásával szervezett fejlesztések megvalósítását megyei céltámogatás juttatásával továbbra is segíteni kell. A csökkenő forráslehetőségek mellett a legindokoltabb fejlesztéseket ütemezetten, a külső források minél nagyobb arányú bevonásával szükséges megalapozni. Biztosítani kell az egészséges ivóvízellátás feltételeinek további javítását, az arzénmentesítési program szakszerű végrehajtását. Következetesen tovább kell folytatni a megye tanyavillamosítási progrtamját, Ahol a hálózatépítés nem lehetséges, keresni kell helyi áramforrások alkalmazásának tehetőségét is. A rendelkezésre álló erőforrásokat a közutak tényleges állapotának és forgalmi terhelésének megfelelően kell koncentrálni. A fenntartási, felújítási munkáknál be kell vezetni és el kell terjeszteni a korszerű, gazdaságos, energiatakarékos eljárásokat, technológiákat. A szűkülő pénzügyi lehetőségek mellett is biztosítani kell a koordinációs távbeszélőfejlesztések megvalósítását. Elő kell készíteni a további központi és hálózati cseréket, bővítéseket. Továbbra is kezdeményezzük, segítjük a földgázellátás fejlesztését, további települések bekapcsolását széles körű helyi (térségi) összefogás mellett. Kiemelt célkitűzés a Baja—Kalocsa távvezeték megépítése. A lakásellátás javítása A lakásellátás átfogó javítása, a lakáshoz jutás differenciált támogatása továbbra is alapvető célkitűzésünk marad. Törekvésünk, hogy a célul kitűzött összes lakásépítés a tervezettet megközelítően teljesüljön és ne csökkenjen az elosztható lakások száma. Kiemelt feladat a pályakezdő, családalapító fiatalok első lakásának biztosítása, a nagycsaládosok lakáshoz jutásának támogatása. Megyei szinten és a 10 kiemelt településen külön- külön is meg kell vizsgálni, hogy a KISZ, a munkáltatók és egyéb érdekeltek bevonásával hogyan lehet gyorsítani, segíteni a fiatalok lakáshoz jutását, valamint a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását. Módosításra szorul a lakásépítés támogatási rendszere. Fő célunk a tanácsi lakásgazdálkodás hatékonyabbá tétele, az építési és vásárlási feltételek folyamatos javítása, segítése. A támogatások a pályakezdők, a családalapító fiatalok első lakáshoz jutását kiemelten segítsék. Az elosztható lakásszám növelése érdekében kiemelten kell ösztönözni a tanácsi bérlakások leadását. Szervezni, ösztönözni, segíteni kell partnerszervezetek bevonását a saját lakásépítésbe és -értékesítésbe. Kereskedelem, szolgáltatások Meg kell teremteni a kereslet-kínálat új szerkezetű egyensúlyát. Ezen belül kiemelt feladat az alapvető lakossági igények folyamatos kielégítése, az olcsó cikkek választékának növelése. Az áruellátást fokozott mértékben kell alapozni a hazai termelésre. El kell érni, hogy a kereskedelem termelést integráló szerepe nö- vekedjín. Erősödjön a verseny a különböző szektorokhoz és ágazatokhoz tartozó vállalatok között. Bontakozzon ki a termelővállalatok kereskedelmi tevékenysége. Keresni és szorgalmazni kell a termelési kooperációk és a nemzetközi gazdasági, vegyesvállalati és árucsere-kapcsolatok bővítésének lehetőségét. Tovább kell javítani, bővíteni a lakossági szolgáltatásokat, ezek fejlesztési feltételéit. Továbbra is támogatjuk a hiányt pótló és hatékony új szolgáltató egységek kialakítását. A szolgáltatások szélesítésénél támaszkodunk a kisvállalkozások és a magánipar munkájára. Oktatás, közművelődés A stabilizációs időszakban is kiemelt feladatnak tartjuk a középiskolai tanteremfejlesztés VII. ötéves tervben elhatározott növelését, az általános iskolai tanterem-fejlesztési terv rangsorolt megvalósítását, a közoktatási alapfeladatok szinten tartását. Az általános műveltségi szint emelése, valamint az alapszakmára és a szakmaváltásra való felkészítés érdekében biztosítani kell az érettségit adó iskoláztatás kiterjesztését (a gimnáziumi fakultáció kibővítése szakmai alapképzéssel, az átfogóbb szakmai struktúrájú szakközépiskolai osztályok számának növelése stb.). Bővíteni kell az idegen nyelv oktatási feltételeit, hatékonyabb formáinak elterjesztését (a kétnyelvű gimnáziumi osztályok indítása, a szakközépiskolai nyelvoktatás kiszélesítése, a kétnyelvű szakmai képzés feltételeinek megteremtése). Gyarapítani kell a közművelődési forrásokat a lakosság és a gazdálkodó egységek hozzájárulásával, a közös érdekeltség alapján. A tanácsi irányító munkában a közösségek számára nagyobb (eret kell engedni az önálló kezdeményezéseknek. Egészségügy, szociálpolitika Az illetékes szakigazgatási szervekkel együttműködve felül kell vizsgálni a VII. ötéves terv szociálpolitikai elképzeléseit. Javaslatot kell kidolgozni az erőforrások koncentráltabb felhasználására, a szociális ellátás új körülményekhez igazodó rendszerére. Felül kell vizsgálni a bölcsődék kihasználtságát. Ahol a kihasználtság az 50 százalékot nem éri el, meg kell vizsgálni a szüneteltetés, .illetve csoportösszevonás lehetőségét. A felszabaduló erőforrásokat elsősorban szociális gondoskodási célra kell felhasználni (idősek klubja, szállást biztosító idősek klubja). A Hollós József Kórház-Rendelőintézetben felül kell vizsgálni az igazgatás szervezetét. A felesleges munkaerőt az ellátásba kell átirányítani. Meg kell vizsgálni Kecskeméten és a többi kórházat működtető városban nappali kórház szervezésének lehetőségét. Kis községek fogorvosi és gyermekorvosi ellátását a községek társulása útján kell megszervezni. A központi fekvésű községben kell a rendelőt kialakítani és felszerelni. Kezdeményezzük a kisforgalmú gyógyszer- tárak szerződéses üzemeltetésbe adását. Ifjúság, sport Tanácsi hatáskörben a KISZ-szel és a munkáltatókkal szorosan együttműködve segíteni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, beilleszkedését. Kiemelt figyelmet kell fordítani az állami gondozásból kikerülő fiatalok elhelyezkedésére, életpályájának további alakulására. Nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani az ifjúsági és sportügyeknek. Segíteni kell a sportegyesületek, a diáksportkörök, egyesületek együttműködését, az egészségmegőrzési programba való fokozott bekapcsolódását. Testületi, szervezeti feladatok Az 1987—88. évi tanácstagi beszámolókat és falugyűléseket fel kell használni a lakosság tájékoztatására az országos és helyi település- fejlesztési feladatokról, problémákról. A helyi településfejlesztési célok megvalósításához kérni és szervezni kell a lakosság anyagi hozzájárulását, társadalmi munkáját, közös érdekeltségen alapuló önkéntes társulásait. Tanácsoknál, tanácsi intézményeknél, vállalatoknál a vezetői munka megújítása, a megfelelő személyek kiválasztása a továbblépés egyik döntő feladata. Vezetők olyan személyek lehetnek, akikben a közösség bízik, képesek az új követelmények felismerésére, alkalmasak ezek végrehajtására. A hatósági ügyintézés területén folytatni kell a hatáskörök további átcsoportosítását, az ügyintézési határidő rövidítését és az eljárás egyszerűsítését. A tanácsi ügyfélszolgálati irodák és munkahelyek közötti együttműködés erősítésével el kell érni, hogy az állampolgárok jobban vegyék igénybe a nyújtott ügyfélszolgálati időt. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásával kívánjuk elősegíteni, hogy a tanácsi testületek és az apparátus dolgozói minél hatékonyabban vehessenek részt a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtásában. Feladataink megoldásához nem nélkülözhetjük a lakosság egyetértését, cselekvő támogatását és szorgalmas munkáját, összefogását a gazdasági és településfejlesztési munkában. Úgy kell dolgoznunk, hogy a mostani nehezebb helyzetben se csökkenjen — sőt lehetőség szerint erősödjön — a társadalmi egyetértésen alapuló cselekvési egység, amely eddig elért eredményeinknek is legfőbb záloga volt. A megyei tanács felhívjava szakigazgatási szervek és az intézmények vezetőit, a helyi tanácsok elnökeit, hogy a középtávú és az éves feladatok maradéktalan teljesítésével, az intézkedési tervben kiemelt célok megvalósításával segítsék elő a gazdasági-társadalmi kibontakozási program realizálását. Ehhez igényeljük a lakosság, a párt- és állami testületek támogatását, a társadalmi és tömegszervezetek közreműködését. A Lajosmizsei Kefe-, Söprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet (rövidebben: Mizseszöv) neve jól cseng itthon és külföldön egyaránt. Az esztendők során megszokhattuk, hogy róluk csak szépet és jót hallhatunk, olvashatunk, hiszen termelési eredményeik rendre kiemelkedőek, termékeik kelendőek. így volt ez egészen a közelmúlt évekig, amikortól néhány kevésbé biztató hír is szárnyra kelt a Mizseszövről. A jólértesültek tudni vélték: a szebb napokat látott, sokszorosan kitüntetett ipari szövetkezet fejlődése megtorpant, és ma már komoly eladási gondokkal küzd. A hírek hallatára sokan most is hitetlenkedve rázzák fejüket, mondván: „csak az irigyek terjesztenek efféle pletykákat. Az nem létezik, hogy a Mizseszöv bajban legyen!” Sipos Mihállyal ez az utolsó beszélgetés. Munkatársunk akkor kereste fel a lajosmizsei szövetkezet elnökét,'• amikor már készült újabb külföldi útjára, hogy az annyira szeretett kis közösségnek további üzletet kössön, biztosítsa az ott dolgozó munkatársak jövőjét. Bár a szíve hosszabb ideje nem az egészség ritmusát verte, sok gyógyszert kellett szednie, mégis vállalkozott az útra. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy Sipos Mihály tír aki november 7-én kapta meg az Április Negyediké Érdemrendet Kambodzsában, az ottani magyar követség kertjében hirtelen meghalt. A harmadik infarktus végzett vele. Hatvanéves volt. Az alábbi írással emlékének adózunk. (A szerk.) Megérdemelt elismerések Mi a hcly/cl valójában? í rre a kérdésre kerestük a választ a legilletékesebbnél, Sipos Mihály elnöknél, aki 35 esztendővel ezelőtt alapitója volt, és azóta egyfolytában vezetője a lajosmizsei szövetkezetnek. —: Sajnos, van valós alapjuk a híreszteléseknek — mondja az elnök. — Tény, hogy manapság nem olyan keresettek külföldön a söprűink, mint korábban. Ez pedig sok fejfájást okoz vala-. mennyiünknek. Fejfájást? Komolyabb ez annál, hiszen a Mizseszöv termékeinek csaknem a felét évek óta tőkés piacokon értékesíti. Ezért az itt keletkező kiesések nagyon is húsbavágóak. A probléma vizsgálatánál régebbre kell visszanyúlnunk, mert a piaci pozíciók gyengülése nem egyik napról a másikra következett be. Az előzményeket Sipos Mihály ismerteti: — Három és fél évtizede 30 fős létszámmal indult a szövetkezet. Eleinte keféket készítettünk, majd söprűk, fa tömegcikkek és vasipari termékek gyártásával bővült tevékenységünk. A belföldiek mellett egyre több külföldi vásárlónknak szállítottunk. A növekvő kereslet hatására a szövetkezet dinamikus fejlődésnek indult. A 80-as évek elejére létszámuk elérte az ötszázhetvenet. Ekkor évente 2-2,5 millió dollár értékben szállítottak termékeikből a világ minden tájára. Közép-Amerikától Szingapúrig, Helsinkitől Zambiáig eljutottak a Lajosmizsén készitett kefék, söprűk és különféle fa tömegcikkek (ruhaszárító állványok, fogasok, nyújtófák, fatányérók). Jöttek is a különböző elismerések — teljesen megérdemelten — a kollektívának. Az Ipari Minisztérium és az OKISZ által adományozott „Kiváló Szövetkezet” címet hat alkalommal nyerték el. Ötször vehették át a megye kiváló szövetkezetének kijáró kitüntetést. . Homok a fogaskerekek között Az oklevelek tehát gyarapodtak az elnök irodájának falán, ám időközben az olajozottan működő gépezet fogaskerekei közé némi homok került. Jelezte a gondokat, hogy a korábban vonzó lajosmizsei munkahely létszáma 1982-ben először csökkent. Kevesebben lettek, mert kevesebb söprű és fa tömegcikk talált gazdára külföldön. A helyzet azóta sem javult. Sőt! A számok tanúbizonysága szerint tovább romlott: 1987-ben 90 millió forintnyi árbevételt reméltek a tőkés piacokról (nemrég még ennek csaknem a dupláját könyvelhették el egy-egy esztendő alatt!), ám a valóságban jó, ha 65-70 millió forintnyi árut értékesíthetnek az év végéig külföldön. Most már tehát egyértelmű: az itt készített söprűk, fa tömegcikkek versenyképessége csökken. De miért? Az elnök hosszasan gondolkodik a válaszon, majd feláll az asztal mellől, odalép az iroda egyik sarkánál található szerény termékbemutatóhoz. Van ott egyebek között két söprű is. (Első ránézésre nekem, laikusnak is feltűnik, hogy az egyik lényegesen mutatósabb, formásabb.) Sipos Mihály mindkettőből kitép néhány szál cirkot és felém nyújtja. Az egyik egyenes, vékony szálú, selymes tapintású. A másik durvább, ágas-bogas. — Látja, ez a magyar cirok — int fejével az utóbbi felé —, a másikat, a szebbiket egy Olaszországban gyártott seprűből szedteqi ki. Ők a jugoszlá- voktól vették hozzá a cirkot. Itt tartunk most: amíg mi a termelőktől egyre gyengébb alapanyagot kapunk, déli szomszédaink hatalmasat léptek előre. Ma már az ő cirokszalmájuk minősége megközelíti a mexikóiakét. Nálunk a kutatók elhanyagolták a fejlesztőmunkát, és a versenytársak könnyedén leköröztek minket. Pedig jó tiz éve még Európában a magyar cirok és a magyar söprű volt a márka. „Büntetett” a megrendelő Mindenki lazított a maga területén és ez megbosszulta magát. A kutatókon, a termelőn keresztül a gyártóig. Igen, a gyártó, a Mizseszöv is lazított, és ezt az elnök sem tagadja. Nagyon tisztán látja, hogy az ösz- szeáliitásnál nem magvazták le kellőképpen az alapanyagot és sokszor a szalmát sem igazították el elég alaposan. Rajtuk is úrrá lett az oly sok helyen tapasztalható felületesség, a rossz értelemben vett lezserség. Talán úgy gondolták, akik ezeket a hibákat vétették: „ez még így elmegy”. Hát nem ment el! Sőt, a vásárló büntetett a maga eszközével: vette a mutatósabbat. — Más tényezők is közrejátszottak abban, hogy pozíciókat veszítettünk — mutat rá az elnök. — Mivel déli szomszédainknak igencsak nagy szükségük van a devizára, mindenképpen új piacokat akartak szerezni. Jócskán az áraink alá kínáltak. És ezzel megkezdődött egy olyan verseny, amelynek az lett az eredménye, hogy 2—3 év alatt 3Ö—40 százalékkal csökkentek termékeink devizaárai. Kedvezőtlen, ellentétes hatások sorozata sújtja a Mizseszö- vöt. Míg külföldön a korábbinál csak jóval olcsóbban tudja értékesíteni söprűit, addig a szállítási költségek jócskán megemelkedtek. De itthon sem jobb a helyzet: az anyagbeszerzési, az energiaárak emelkedése, és még számtalan új teher növeli a kiadásokat, miközben a bevételek csökkennek. Mi a teendő? így állnak most. A kép cseppet sem biztató. Mi lehet a megoldás? Sipos Mihály azonnal kész a válasszal: — Az utóbbi pár évben több mint százhúsz fővel csökkent szövetkezetünk létszáma. Azokon a területeken, ahol értékesítési gondjaink vannak — söprű- és fatömegcikkgyártás — tovább kell folytatni a létszám- csökkentést. A megfontolt „fogyókúrát” a gépekre is ki kell teijesztenünk. Azaz: a nem kellően kihasznált eszközeinktől meg kell szabadulnunk. Helyettük korszerű hegesztő-, forgácsoló berendezéseket kell beszereznünk, ami segítheti a tmk- munkát, és hatékonyan felhasználható vasipari tevékenységünknél. Emellett modernizálni akaijuk a kefegyártó berendezéseinket is. Az elnök ezzel már a holnapról beszél. A feladatok számbavételekor a termékszerkezet átalakítására is utal. Kifejti, hogy a jövőben folyamatosan vizsgálják termelésük önköltségének mutatóit. A gazdaságtalan termékek gyártását csökkentik vagy elhagyják, és a nyereségesek mennyiségét növelik. — A termékszerkezet átalakítása elkerülhetetlen, de nagyon nehéz a lépések sorozata — \é- lekedik Sipos Mihály"— A húsipari berendezések gyártásának felfuttatásához például a jelenleginél több dolgozóra lenne szükségünk. Ugyanakkor a söprűkészítők még mindig túl sokan vannak. Hiány és többlet egy cégen belül. Automatikusan kínálkozna a megoldás: átcsoportosítás. Am ez cseppet sem egyszerű, mert a söprűvarrónőket, a betanított söprűgyártókat nem állíthatjuk egyik napról a másikra a hegesztőgépek mellé. Szorító kényszer ez, amikor mindent meg kell. tennünk elvesztett pozíciónk visszaszerzéséért vagy pótlásáért. Most már senki sem lazíthat. A maga területén mindenkinek a maximumot kell nyújtania. Javítanunk kell a piacfeltáró munkánkat és termékeink minőségét. Gaál Béla
