Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

1987. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Fogadóórán -— a képviselőnél . Az országgyűlési képviselők közéleti szereplésének kétségtelenül leglátványosabb pillanatai a parlamenti ülésszakok. Ám a képviselői munkának is megvannak a hétköznapjai. Ritkábban kerülnek reflektorfénybe, pedig ugyanolyan fontosak, mint az országos fórumon való szereplés. Aló. számú Kalocsa környéki választókerület képviselőjét, dr. Tóth Antal rendőr ezredest egy ilyen képviselői fogadónapra kísér­tük el. Arra keresve a választ, hogyan tartja a kapcsolatot választóival a parlamenti képviselő. Felvállalni a helyi ügyeket A fogadónap most is, mint rendsze­rint a kalocsai tanácsházán a város ve­zetőivel folytatott beszélgetéssel kezdő­dik. Szóba kerülnek az aktuális telepü­lésfejlesztési témák, a lezáruló uszoda­építéstől a posta és a gázvezeték még csak távlatokban formálódó ügyéig. — Több esetben megkerestük már a képviselőnket, kérve a segítségét - mondja Szalóki István tanácselnök. — Egy-egy ügyben közösen fordultunk az országos intézményekhez, vezetők­höz. — Én azt vallom :— kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Tóth Antal —, hogy a törvényhozó munkában való részvé­tel mellett a képviselőnek foglalkoznia kell a helyi településfejlesztési ügyek­kel, sőt gyakran az egyéni problémák­kal is. Az ember érzelmileg is kötődik választóihoz, azonosul a településfej­lesztés céljaival. Elmondhatom, hogy szinte személyes ügyemmé vált például a telefonfejlesztés,' amelynek érdekében már sokféle lehetőséget végigpróbál­tunk. A beszélgetés során kiderült: nincs recept a képviselői munkára. Mindenki másképp csinálja. Dr. Tóth Antal azok közé tartozik, akik nagy súlyt helyez­nek az állandó kapcsolattartásra vá­lasztóikkal. Gyűlnek is a már elintézett vagy épp intézésre váró ügyek a kockás füzetben. A bejegyzések száma jóval több mint száz, s ezen a napon is to­vább gyarapodik. A hivatal feladatáról ' Az első ügyfél, egy fiatalasszony az Árendás utca lakói nevében keresi fel a képviselőt. — Az újságból tudtam meg, hogy fogadóórát tárt, és idejöttem tanácsot kérni'— mondja, — Az utcánk lakói nagyon szeretnék, ha csökkenne kör­nyékünkön a katonai eszközöktől szár­mazó zaj. A képviselő elvállalja, hogy közvetít a városszéli utca lakói és az illetékesek között, s a fejleményekről tájékoztatja a fiatalasszonyt. Ugyancsak a hivatali eljárás útvesztőjében járatlan a fogadó­órára bekopogtató következő választó. Nyugdíjmegállapítási kérelme megjár­ta már az összes létező fórumot a Leg­felsőbb Bíróságtól a Rádióig. Maka­csul keresi az igazát, s ebben kéri a képviselő segítségét. — Milyen ügyekben fordulnak leg­gyakrabban önhöz a fogadóórák idején? — Visszatérő témák a lakásügyek, a nyugdíj összegének megállapítása kö­rüli viták, a szociális otthoni elhelyezés. Tapasztalatom szerint az emberek gyakran nem kapnak megfelelő ma­gyarázatot ügyeikben a túlterhelt hiva­talnokoktól. Én a hivatal feladatát ab­ban is látom, és ez a véleményem egyre általánosabb, hogy az adózó állampol­gárok azért tartják fenn a különböző intézményeket, hogy elintézzék ügyei­ket. Ne azt keressék, mit miért nem lehet elintézni, hanem azt: mit hogyan lehet. Ez mindenkire vonatkozik, ránk rendőrökre is. Esetenként persze az ügyfelek is elfogultak, a végsőkig har­colnak vélt igazukért. A legtöbb pa­nasz azonban jogos. Fordultak már hozzám rendőri intézkedéssel kapcso­latban is. Sajnos találkozom sok olyan jogos igénnyel is, melyeket a lehetősé­gek híján nem lehet kielégíteni. Küldöttség a tanácsházán A 16. számú választókerülethez Ka­locsa mellett tizenkét kisebb-nagyobb település tartozik. így azután dr. Tóth Antal minden hónapban máshol fejezi be fogadónapját. Ezúttal Hajóson, ahol a nemrég hivatalba lépett tanácselnök, dr. Berta Sándor tájékoztatta a község aktuális dolgairól. Az egyik ilyen ügy a sportöltöző épí­tése, melynek során rengeteg társadal­mi munkát végeztek a helybeliek. Az összefogás hasonlóan jó a társközség­ben, Érsekhalmán is. Kár, hogy a tele­pülésfejlesztési versenyben nincs olyan kategória, melyben ez a lendületesen fejlődő közösség önállóan indulhatna. A legújabb érsekhalmi hír, hogy az elöljáróság kezdeményezésére átveszik és rendbehozzák a dohánytelepi rossz állapotú lakásokat. Hajóst most leginkább a pincefaluig tervezett három kilométeres kerékpár­út megépítése foglalkoztatja. Szükség lenne rá, mert igen sok a baleset. Ha minden jól megy, 1989-ben kezdődhet a kivitelezése. Hajóson ugyanúgy, mint Kalocsán szóba került a néhány nap múlva kez­dődő parlamenti ülésszak. íme, a be­szélgetésekből leszűrt képviselői ta­pasztalatok: — Az emberek aggódnak az orszá­gért és természetesen saját jövőjükért, élénken foglalkoznak a nagypolitika kérdéseivel is. Ez indokolt és őszinte aggodalom. Erősen foglalkoztat min­denkit a kormányprogram gyakorlati megvalósítása, a hozzá kapcsolódó vál­tozások. Az Országgyűlés munkájáról szólva: helyesnek tartanám, ha a rádió teljes egészében közvetítené a parlamenti ülésszakokat. Jogos igénye az állampol­gároknak a még jobb tájékoztatás, s a rádiós közvetítés viszonylag a legol­csóbb, legésszerűbb megoldás lenne. Szóba került többször■ is a jogszabá­lyok elburjánzása, áttekinthetetlensége, esetenként ellentmondásossága a beszél­getések során. Nagy, szükség van tör­vényre a jogalkotásról, meg kellene ol­dani a jogszabályok áttekinthető számí­tógépes nyilvántartását. Háromtagú „küldöttség” kopogtat a tanácselnöki iroda ajtaján. A Sallai ut­ca lakói. Kertjeiket évek óta többször is elönti a talajvíz, mert néhány ,jó­szomszéd” rendre betemeti a vízelveze­tő árkot, Pedig már földhivatali hatá­rozat is született az árkok kialakításá­ra. Mint a panaszosok elmondják, bí­rósághoz nem akarnak fordulni. Töb­bet ér, ha itt helyben a tanács intézke­dik. S hogy miért jöttek épp a képvise­lői fogadónapon? Ez is kiderült. Egyi­kük azt mondta: — Szabadságot kértem mára, hadd hallja a képviselőnk! is a kérésünket. Bízunk benne, hogy segít megoldani az ügyünket. Hiszen ezért választottuk meg! Lovas Dániel Kerekeken gurul a hajó A Tiszakécskei Városi Tanács a közelmúltban egymillió forintért megvásárolta a Veránka nevű ha­jót, amely december 10-éig a Du­nán teljesített szolgálatot. Decem­ber 11-én Baján a Folyamszabá­lyozó és Kavicskotró Vállalat ha­jójavítójában egy portáldaru segít­ségével emelték ki a Dunából, majd ráhelyezték a szállító jármű­re. A tizenkét tonnás hajó ezt kö­vetően Kovács János, a Kunság Volán nyergesvonta tójának veze­tője irányításával elindult új állo­máshelye, a Tisza felé, ahol kirán­dulóhajó lesz a jövőben. • Képeinken: Daruköteleken függ a Veránka. A nyergesvontatón rög­zítik a hajótestet. Útban az új állo­más felé. DEQEMBER 21—27.: A BÉKE ÉS A SZERETET HETE Népfrontakció a megyében A Hazafias Népfront megyei bé­ke- és barátsági bizottsága— a ka­locsai városi népfrontbizottság kez­deményezésére '-*7 békeakciót szer­vez december 21-étől 27-éig. Kérik Bács-Kiskun valamennyi lakosá­nak cselekvő hozzájárulását ahhoz, hogy ez az időszak a béke és a szere­tet hete legyen. A megyei akció keretében decem­ber 23-án, szerdán délután 1 órakor békegyűlés lesz Kalocsán, a Buda- mobil szövetkezet 5. számú telepén. Ezen kívül a szervezők felhívása nyomán várhatóan számos munka­helyi kollektíva ugyanebben az idő­ben néhány perces megemlékezést tart, kifejezve tiltakozását a fegy­verkezés és a háború ellen, támo­gatva a béke, a biztonság és a lesze­relés ügyét. Az események alkalmat adnak arra, hogy megyénk béke­mozgalma is kiálljon a stabilizációs és kibontakozási program mellett. A Hazafias Népfront megyei bé­ke- és barátsági bizotságának felhí­vásában ez olvasható: „Béke a sze­retet ünnepén" jelmondattal az egész megyere kiterjedő akciót szer­vezünk. Felhívunk minden béke­szerető embert, hogy legyen a „béke hírnöke", támogassa közös céljain­kat, a biztonság és a leszerelés ügyét. Az egyének és kollektívák táv­iratban és «levélben is kifejezhetik véleményüket. E küldeményeket az Országos Béketanácshoz vagy a Pe­tőfi Népe szerkesztősége címére le­het küldeni. Új takarékszövetkezeti üzletház Jászszentlászlón Pénteken este adta át rendeltetésének Jászszentlászlón a takarékszövetkezet új üzletházát Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke. Az impozáns épületben lesz a környék takarékszövetkezeti központja, ugyanis ide tartozik Kiskunmajsa, Szánk, Csólyos- pálos, Pálmonostora, Petőfiszállás, Kömpöc és Jászszentlászló; A létesítmény . 5,7 millió forintba került, amelyhez a MÉSZÖV 3 millió fqrintos kölcsönt nyújtott. Ennek felét azonban nem kell visszatéríteni. A takarékszövetkezet 1958-ban alakult, s azóta igen dinamikusan fejlődik. Amíg 1968-ban a betétállomány 7,2,1978-ban 73, addig ebben az esztendőben 263 millió forint. A részjegyek értéke 1968-ban 0,1, 1978-ban 0,6, addig ebben az évben 21 millió forint volt. A taglétszámra jellemző két adat, amíg 1968-ban 1274-en, addig az idén már 6821-cn helyezték el pénzüket a takarékszövetkezetben. A jászszent- lászlói egység egyébként kétszer szerezte meg a Kiváló Takarékszövetkezet címet. Negyedszázad a pártbizottság élén Munkáscsalád második gyermeke­ként, 1926-ban született Pártái István, a Bácsalmási Állami Gazdaság nyugál­lományba készülő pártbizottsági titká­ra. Édesapja vasúti pályamunkás volt, édesanyja a három gyermek nevelésé­vel foglalkozott. — Bácsalmáson a mezőgazdasági középiskolában érettségiztem 1945- ben, majd napszámosként dolgoztam. Egy évvel később a népi demokratikus rendőrségbe jelentkeztem, s próbaren­dőrként, tisztesi beosztásban Kelebián, Budapesten, Nagymaroson, Vámosmi- kolán szolgáltam. A tiszti vizsgát 1948- ban tettem le, s bűnügyi nyomozóként Balassagyarmaton, Csopakon, majd Nagykőrösön dolgoztam. A rendkívül mozgalmas és változa­tos rendőri szolgálatból saját kérésére 1951. májusában leszerelt, s szakma­szeretete eredeti hivatásához, a mező- gazdasághoz vonzotta. A csátaljai gép­állomásra került agronómusnak, ahol nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a munkába. Fiatalon — húsz évesen — 1946-ban lépett be a pártba, attól kezd­ve igyekezett mindig a legjobb tudása szerint megfelelni a követelményeknek. A párt 1953-ban háromhónapos isko­lára küldte Kecskemétre, amelynek el­végzése után Kiskőrösön a pártbizott­ság titkári funkcióját látta el.­— Két évig voltam Kiskőrösön, na­gyon szerettem, de 1955-ben egy mun­kahelyi baleset következtében elhunyt édesapám. Ezért kértem áthelyezésem Bácsalmásra, hogy öcsém és édes­anyám eltartásáról gondoskodjam.* A járási pártbizottságon 1960-ig dol­goztam mezőgazdasági osztályvezető­ként. Az ellenforradalom alatt következe­tesen kiállt a párt mellett, segítette a párt újjászervezését, közreműködött a termelőszövetkezetek felbontásának megakadályozásában. Huszonöt évig, 1962-től napjainkig, a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság pártbizottságának füg­getlenített titkára. — Feleségemmel 1952-ben kötöt­tünk házasságot, két gyermekünk szü­letett. Lányom és feleségem itt dolgo­zik a gazdaságban, a fiam most tölti sorkatonai szolgálatát. A városi pártbizottságon elmond­ták, hogy Pártái István életét és mun­káját a szilárd politikai elkötelezettség, a lelkiismeretesség jellemezte, jól vezet­te, szervezte és irányította a párttestü­letek munkáját, emellett nagy gondot fordított ismereteinek bővítésére. A gazdaságban kiegyensúlyozott, ma­gas színvonalú a politikai munka, s a pártbizottság titkára jó kapcsolatot alakított ki a vezetőkkel, a párttagok­kal, a munkásokkal. Mindig kikérte a testületek véleményét, de bizalommal fordulhattak hozzá a kommunisták és a pártonkívüliek is személyes ügyeik­kel, gondjaikkal. S egy másik vélemény: a Pártái Ist­ván által irányított pártbizottság gaz- daságsegítő munkájának elismerését példázza, hogy az elmúlt években a Bá­csalmási Állami Gazdaság átlagon fe­lüli eredményeket ért el, elnyerve több alkalommal a Kiváló Vállalat címet, sőt, egy ízben a MÉM termelési nagy­díját. Á pártbizottság titkárát munká­jának elismeréseképpen háromszor tüntették ki a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, s légutóbb Kiváló Munkáért kitüntetéssel. 1— Január 1-jétöl nyugállományba vonulok, de párttagként itt szeretnék dolgozni a gazdaságban. Emellett, ter­mészetesen mint a városi pártbizottság tagja, elvégzem az instruktori feladata­imat is. Ezt a munkát nem lehet abba­hagyni még akkor sem, ha az ember nyugalomba vonul. Bizonyára több időm jut két unokámra s a kert gondo­zására .... G. G. AZ ORSZÁGOS PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDVA Vállalati tanácsok munkáját vizsgálják Az állami vállalatok irányítását szabályozó törvényerejű rendelet 1984-ben úgy intézkedett, hogy a gazdálkodó egységet a jövőben vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés vagy az igazgató irányítsa. 1985-ben sorra alakultak a vállalati tanácsok. A Magyar Tudományos Akadémia a vállalatvezetés új formáinak kutatására pályázatot írt ki, amit az MSZMP Budapesti Bizottságának Oktatási igazgatósága nyert el. A munkát dr. Nagy Sándor igazgatóhelyettes vezetésével meg is kezdték. A fővárosi kutatók a kontrollvizsgálatokra az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságát kérték fel. Az elmúlt fél évben dr. Kruppa Éva igazgatóhelyettes, Budainé dr. Stirb Irén, dr. Szenáky Jánosné tanszékvezető és Szeitz Mária tanár a Kiskőrösi Állami Gazda­ságot, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, az Április 4. Gépipari Műve­ket, valamint a Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyárát irányitó vállalati tanács működését vizsgálta. Pénteken a megyei oktatási igazgatóságon tájékoztatták pesti kollégáikat és a vállalati tanácsok elnökeit vizsgálódásaik eredményéről. A helyszíni beszélgeté­sek, a dokumentumok elemzése után megállapították, hogy a vállalati tanácsok jogszerűen működnek. Az azonban indokoltnak tűnik, hogy az esetleges „átfedé­sek” miatt a vállalati stratégiai döntéseket elbíráló testületek munkamegosztását ésszerűsítsék. A kutatást jövőre Budapesten és Bács-Kiskun megyében is újabb üzemekben folytatják. Cz. P. Kapocs a tudomány és a gyakorlat között A Bács-Kiskun megyében dolgo­zó felsőfokú végzettségű agrár- szakemberek közül mintegy kétez­ren vesznek részt a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetének munkájá­ban. A napokban Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában e testület képviselői előtt számolt be a vezetőség az idei munkáról, a jö­vő esztendei tervekről. A MAE Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke, dr. Mátos László tájékoztatójában elmondta, hogy a változó, szigorodó követel­ményekhez a megyei szervezet igye­kezett alkalmazkodni, minél több hathatós segítséget gyújtani a gya­korlatnak. Számos olyan progra­mot valósított meg, amelyek a ter­melést, a fejlődést, a szakmai infor­mációk gyors áramlását szolgálták. Például a MAE közreműködésével került sor két, nemzetközi érdeklő­désre is számot tartó eseményre, a nemzetközi tartósítóipari és zöíd- ségtermesztési, valamint a fűszer- paprika tudományos műszaki­fejlesztési tanácskozásra. A következő év munkaprogram­jából emelt ki jelentősebb feladato­kat Ditzendy Károly, a MAE Bács­Kiskun Megyei Szervezetének tit­kára. Erősíteni szükséges a szak­osztályok munkáját a tudomány és a gyakorlat közti kapcsolat elmélyí­tésében — mondotta. A Magyar Agrártudományi Egyesület titkára, Sárossy László az „anyaszervezet” vezetőinek elisme­rését tolmácsolta a megyeieknek. Elmondta, hogy az utóbbi években a MAE szakemberei több országos jellegű program kidolgozásában vettek részt, illetve kérték ki véle­ményüket, javaslataikat Ez jelzi, , hogy az egyesület komoly szakmai hátteret ad a mezőgazdaságnak. A tanácskozás befejezéseként ki- - magasló társadalmi munkáért ve­hettek át elismerést a szakemberek. A Magyar mezőgazdaság fejleszté­séért kitüntetést dr. Mormer Mik­lós, dr. Bokor József és Hajma Géza kapta meg. A Szocialista faluért ki­tüntetést dr. Sztarovics András, Mi­hó János és Szemerey István vehette át. A Magyar Agrártudományi Egyesület Aranykoszorús jelvényét heten érdemelték ki. A jutalmazot- tak között -szerkesztőségünk két munkatársa is szerepelt. G.E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents