Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. november 14. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti-Borászati Kútató Intézetének falain hiába keressük a patinát, pedig mint ilyen kutatóbázis, az első volt a világon. Éppen az egy évszázada dúló üióxérajárvány után — jogelődje az Ampelológiai Intézet —, 1898-ban kezdte meg működését. Újkori történelmének nagy átszervezése 1983 nyarán fejeződött be, amikor a budapesti székhelyű intézet birtokba vette jelenlegi új otthonát, a Kecskemét melletti Kisfáiban. Az intézet tevékenységét a szakemberek jó! ismerik. Legutóbbi nemzetközi sikerük, a nyári párizsi biotechnológiai világkiállításhoz kapcsolódik. Itt a szocialista országok között egyedül Magyarország kapott dijat. Méghozzá az intézetben folyó munkát is ismertető országos bemutatkozás az Újdonság Díját érdemelte ki. Az egykori világelsőség A z intézet ágazati irányítását a MÉM látja el és tevékenységéire az egyetem rektora felügyel. Az állami költségvetésből évente 25 millió forintot kapnak, ami jövőre 3 és fél millióval csökken. A kutatás finanszírozására 9,6 millió, a fenntartásra pedig 16,4 millió a hozzájárulás. Árbevételük eléri a 160 millió forintot, és általában 10 millió körüli nyereséggel zárják az éveket. Nélkülözhetetlen az üzemek támogatása Az elmúlt néhány esztendőben a mezőgazdasági kutatóintézetek egy része fejlesztő vállalattá alakult. A szőlészeti-borászati nem. Az intézet jövőjéről beszélgetve dr. XJrbún András tudományos igazgató- helyettessel először arra kerestünk választ, hogy a mezőgazdasági kormányzat, s a vizsgálataik eredményét közvetlenül hasznosító vállalatok, gazdaságok mit várnak az intézettől. Tudott tény, az elmúlt években a kutatásra fordítható központi anyagi források elosztási rendszere megváltozott. Időszakosan — az esetleges párhuzamosságok elkerülése miatt is — pályázatok alapján bírálják el az igényeket. A jövőre induló hároméves programokból következtetni lehet az ágazati kormányzat „igényeire”. Az alapozó jellegű és a vertikális kutatások élveznek prioritást. Erre példát is hallottam. Tisztán alapozónak számítanak az egyes növényélettani kutatások, vertikálisnak pedig a nemesítés — mikroszaporítás— vírusmentesítés - törzsszőlő létesítésének láncolata. Az utóbbi jó példája a vállalkozó szellem térhódításának. Az intézet egy mikroszaporítási gazdasági társaság létrehozására kapott engedélyt, amiben a résztvevők —.ami majdan általános kívánalom lesz — a kutatás anyagi eszközeinek megteremtésében is közreműködnek. Dr. Urbán András hangot adott kételyeinek is: — Ez az ágazat most mélyponton van, így nehezen tudom elképzelni, hogy az üzemektől jelentősebb összegekre számíthatunk, hiszen a ma érvényben lévő jogszabályok szerint ilyen célra csak az adózott nyereségükből adhatnak át alapokat. 1987-re rendhagyóan sok megrendelést kaptak vállalatoktól, üzemektől. Ez az összesen 7,4 millió forintot érő kutatás a korábbi évekénél mintegy 30 százalékkal nagyobb. Főleg műszaki fejlesztések, termőhely-kijelölések, résztechnológiák elkészítését kérték. Információik alapján ez a jövőben csökkenni fog, viszont növekszik a borok eredetiségének vizsgálata. (Az ágazatban két ezt vizsgáló berendezés van, az egyik itt.) Ezt remélik a termékváltást szolgáló borászati technológiáktól is. ’ A felelősség kérdése Különösen egy olyan esztendőben, amikor a kedvezőtlen közgazdasági té- hyezők hatása mellett az aszályos és a fagyos évek után, nem csak az AlföL dön rendültek meg az eddig erősnek számító üzemek, felmerülhet az ágazati kutatást kézben tartó intézet szakmai hitele. — Aki a szőlőhöz valamit is ért — derült ki az igazgatóhelyettes válaszából — tudta, hogy a síkvidéki magas művelés milyen kockázattal jár. Csak erről a jó években elfelejtkezünk. Á honi gépgyártás, a csökkenő kézi munka-, erő határozta meg_ az alföldi ültetvények milyenségét. így általánossá vált a csökkentett tőszám, a „durvább” technológia és az egyedi tőke túlterhelése. Emiatt is reagáltak így a tőkék az aszályra és a fagyra. •— Ezen a télen kiderült, meddig tart az európai fajták tűrőképessége — hangzott a szkeptikus válasz. — Nálunk tizenkétmilliós veszteséget oko• Dr. Urbán András mutatja az intézeti szőlőben az elfagyott termőrészeket. Csak itt 12 millió forintos volt a kár. zott a fagy. Január közepén és végén kétszer mértünk Kecskemét melletti telepeinken mínusz 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletet. Tanulságos, hogy ezt egyedül a Vitis amurensis fajtakor genetikai anyagát is magában foglaló hibridek élték túl. Ilyen esetekben egy intézet felelőssége nagy, különösen, ha fajta-előállítással foglalkozik. Az is tény, — ahogy mondani szokás, mindenkinek a saját gyermeke a legszebb, a legokosabb — az innen származó fajták túlzottan jó „reklámot” kaptak. Az idei tél keserű tapasztalata azoknak a kutatóknak adott igazat, akik már korábban is gyorsítani akarták a nemesítési munkát, a klónszelekciót — a fajtán belüli jobb tulajdonságú egyedek elszaporítását —, a vírusmentesítést. Mindenesetre az ágazat rekonstrukciójakor jól használható az Alföld szőlőtermesztésének körzetesítéséről szóló tanulmány, ami az intézetben még a katasztrofális fagyok előtt elkészült. Most már késő, de a gyakorlatban is nyomon követhető, hogy az ültetvények nem megfelelő ökológiai környezete miatt hol s miért is fagyhattak ki a tőkék. Hogy a jövőben a felelősség szó ne csak frázis legyen, talán növelné az intézet tekintélyét, ha pénzügyi garanciát is vállalnának tevékenységük sikeréért azokban az esetekben, amikor egy-egy üzem az általuk készített komplex technológiát a fajta kiválasztásától a végtermék előállításáig — alkalmazná. A számítógéptől a konyháig A hazai mezőgazdasági kutatás a tudomány és a gyakorlat egységére törekszik. Bizonyára ennek további elmélyítését kívánják szolgálni azok az intézkedések, amelyek hatásaként várhatóan közelebb kerül egymáshoz a kutató- intézet és az eredményérdekelt gazdaság. Ezért az intézet belső szervezeti felépítését is megváltoztatják. Jövőbeni elképzeléseik — és ez természetes — egybevágnak az ágazatéval. A KGST-piacoknak egyre csökken a felvevő képességük, a javításra váró minőségi magyar borok nyugati exportja is bizonyára minimális mértékben növelhető. Az egyik legfontosabb minőséget befolyásoló borászati folyamat az erjedés. Számitógépes irányításának tárgyi, technológiai és műszaki , feltételein most munkálkodnak. Exportfejlesztő elképzeléseik fontos része lesz, hogy a. termőhely-származásvédelem érdekében a Közös Piac országai-, ban fellelhetőhöz hasonló hathatós szőlészeti, borászati információs rendszer szolgálja az ágazatot. Ezen most dolgoznak. kötelez • Az országban csak két ilyen készülék van. A borok finomszerkezetének vizsgálatára használt nagy nyomású folya- dék-kromatográf csalhatatlanul meghatározza a termőhelyre jellemző alkotórészeket. Zilai Tibor vegyészmérnök felügyel a 40 ezer dollárt érő svéd műszer munkájára. Az egyre csökkenő költségvetési támogatás mellett a fennmaradást jelentené minél több megbízásos munka vállalása. Csak ahogy már említettük, erre várhatóan kevesebb lesz a vállalatok, gazdaságok pénze. Mivel január elsejétől minden eredményérdekelt intézményben, így itt is, szorosabb lesz a belső gazdálkodás. Az intézetnek is számba kell venni a költségtakarékosság különböző módozatait. Ennek próbája volt az idei év, amikor a tizenkétmilliós fagykár — ami szinte kizárólag a nyereséget csökkentette — „kigazdálkodása” jelentette a feladatot. Hatmillió forinttal csökkentették a fenntartás költségeit, így például kevesebbet futottak az intézeti gépkocsik, bezártak két telepi üzemi konyhát. Most a Kisfáiban főzött ebédet viszik a katona- és miklóstelepi állomásokra. A termelő szférában már megszokottak az eredményérdekelt, önelszámoló egységek. Itt ezt most vezették be. Ebbe a sorba tartozik a különleges, esetleg kurrens szaporítóanyagok kistételű előállítása, értékesítése is. Szervezett idegenforgalom Érdekes színfolt lesz az intézet palettáján a szervezett idegenforgalom. Külföldi társintézeti kapcsolataik révén utazási irodák számára programnak szánják az alföldi szőlőtermelés kialakulását bemutató múzeum megtekintését és a térség jellegzetes muzeális borainak bemutatását. — Ha itt rendezünk a csoportoknak egy-egy borkóstolót — mondta erről a tudományos igazgatóhelyettes —, lényegesen jobban értékesíthetjük így pohárban borainkat, mintha azt palackozva tennénk. Utolsó témánk, rossz magyarsággal, a létszám-racionalizálás volt. — Tulajdonképpen gazdasági kényszer szülte — tájékoztatott az előzményekről —, hogy átvizsgáljuk tevékenységünket. Célunk volt, hogy a megfelelő kutatólétszámot arányba hozzuk a megrendelés-állománnyal. Magyarul, amilyen munkára igény van, arra lesz ember. Bármennyire is szükség lenne, bizonyos témákat le kell állítani. így például felhagyunk a szőlő vízháztartásával foglalkozóval, a kisparcellás fajtaérték- kutatással... Ahogy megtudtam, a kényszer remélhetőleg előnyt is szül. Közelebb kerülnek a gyakorlati élethez, s a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával talán sikerül egyre öregedő műszerparkjukat bővíteni egy régóta hiányzó automatizált fermentorral, s egy'nagy teljesítményű ultracentrifugával. Czauner Péter Kutatóintézet Kisfáiban Miért halaszthatatlan a szerkezetátalakítás? írta: Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója A gazdasági szerkezet átalakítását sokan úgy képzelik, hogy egy bizonyos idő alatt elvégzendő feladat. Pedig nem erről van szó. A gazdaság szerkezetét minden olyan országnak, amely lépést akar tartani a világ fejlődésével, folyamatosan kell korszerűsítenie. Ezért ne is számítsunk olyan helyzetre, amikor a magyar kormány ünnepélyesen bejelentheti, hogy a,gazdasá- gi szerkezetet most már megfelelően átalakította. Ebben a folyamatban az elkövetkező évek számára összetorlódtak a feladatok. Ezt mindannyian tudjuk, hiszen érzékeljük, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem korszerű, termékei minősége, műszaki és gazdaságossági jellemzői elmaradnak az élenjáró országokétól. Nem is az a baj önmagában, hogy elmaradnak, hiszen ilyen különbség mindig is létezett. A fő gond az, hogy ez a technikai, technológiai és gazdasági rés az elmúlt időszakban növekedett. Gazdasági kényszer A gazdasági szerkezet átalakítása elsősorban vállalati, de emellett állami feladat is. Megvalósul nálunk a gyakorlatban a vállalatoknál a szerkezetváltás? Részben meg, de nem elég gyors ütemben, és nem eléggé a piaci kereslethez igazodva. Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon? Elsősorban gazdasági kényszer. Ebből egyelőre nálunk Magyarországon kevés van. Arra lenne szükség, hogy a vevők és a szállítók a gazdaságban általában kiegyensúlyozott erőviszonyokkal lépjenek kapcsolatba. Magyarul: á szállítók ne legyenek erőfölényben, ne ők határozzák meg a szállítási feltételeket (árakat, határidőket stb.). . Ehhez arra lenne szükség, hogy a belföldi piacon sok szereplő gazdálkodjon, kévés vállalat kerüljön monopolpozícióba. Élénk tőkeáramlás szükséges annak érdekében, hogy a piaci hiányok kielégítéséről minél gyorsabban gondoskodjanak az érdekelt gazdálkodó egységek, beleértve a kis- és magánvállalkozókat is. Természetesen ehhez a munkaerőnek is rugalmasan kell áramlania. Egy-egy gazdálkodó egységnek időnként jelentősen meg kell növelnie a létszámot, ha a feladatai ezt kívánják; ellenkező esetben pedig számottevően mérsékelnie kell munkaerőállományát. Mindezeket a feltételeket és körülményeket a magyar gazdaságpolitika hosszabb idő óta törekszik megteremteni. Konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban a kormány közelmúltban jóváhagyott munkaprogramja. Az ország előrejutásának alapvető feltétele, hogy ezek minél előbb megvalósuljanak, a vállalati gazdálkodást befolyásoló gazdasági kényszer fokozódjon. A szerkezet átalakításának vannak állami feladatai is. Elsősorban két irányban: a progresszív (élenjáró) területek fejlődésének elősegítése, másrészt a válságos helyzetbe' kerülő ágazatok visszafejlesztése terén. A technikai fejlődés legelső vonalában haladó területeket nem szabad teljesen kitenni a piaci hatásoknak. Egy ilyen közepesen fejlett országban ugyanis, mint amilyenek mi vagyunk, a legmodernebb technikát követő típusú fejlődés lehetséges, ezért amennyiben e területeket azonnal kitennénk a nemzetközi gazdaságossági versenynek, akkor nem lennének képesek felvenni a lépést a nemzetközi versenytársakkal. Átmenetileg szükség van ezeken a területeken az importversennyel szembeni viszonylagos védelemre. Válságágazatok és feszültségek Ennél még fontosabb, hogy államilag kell segíteni a szellemi infrastruktúra megteremtését. A kutatási-fejlesztési erőket koncentrálni kell az ilyen területekre, el kell érni, hogy az eredmények minél gyorsabban hasznosuljanak a gyakorlatban. Az állami szervezőmunkát, forrásokat az oktatási intézmények és kutatólaboratóriumok közelítésére, a szakképzett munkaerővel rendelkező vállalatok és fejlesztési kockázatok finanszírozására kész vállalatok egymásra találására kell koncentrálni. Az állami tevékenység másik iránya a válsághelyzetbe került ágazatok állóeszközeinek és munkaerejének átcsoportosítása. Itt a világ minden országában az államnak jelentős konzervatív erőkkel kell megküzdeni. Átmenetileg egy ilyen szerkezetváltás mindig sok gonddal jár, sőt növekvő kiadásokkal. Lényegében olyan, mint -egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A gazdasági gondok elsősorban abból fakadnak, hogy a válságágazatokban lekötött állóeszközök nehezen vihetők át más területekre. Például: egy vaskohászati hengerde vagy öntöde gépei, berendezései aligha hasznosíthatók más ágazatokban. A társadalmi problémák azzal függnek Össze, hogy a munkaerő szakképzettségének értéke is zuhan ezeken a területeken, átképzésre van szükség. Ez szociális, társadalmi, egyéni problémákkal jár, ami a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen mellékhatása. Nyugat-Európában a kormányok évek óta kísérletet tettek és tesznek az említett visszafejlesztési folyamat élénkítésére. Központilag támogatják a kapacitások leépítését és minőségi rekonstrukcióját, de nem tudták elkerülni a munkanélküliség számottevő növekedését. A 10 százalék körüli munkanélküliségi ráták (a foglalkoztatókra vetítve) igen nagy társadalmi feszültségeket okoznak, még a kiterjedt átképzési és segélyezési rendszer mellett is. A hiány ellenszere A kelet-európai országok a visz- szafejlesztést, mint hatásos gyógyszert, a szerkezetátalakítás érdekében eddig általában nem alkalmazz zák. Elsősorban azért, mert tartottak a gyógyszer „mellékhatásaitól”, azaz az említett társadalmi-szociális feszültségektől. A gyakorlatban az állami gazdaságpolitikák a támogatásokat a gazdaságtalan termelés fenntartásához nyújtották, s ezért azok korszerűsítése, vagy annak lehetetlensége esetén leépítése lassú. Kétségkívül valós gond az is, hogy ezekben az országokban a visszafejlesztés nyomán kieső termelés pótlása nehéz feladat. A KGST-n belüli áruhiány miatt ez nehezen megoldható, konvertibilis valutákban pedig az országok szűkölködnek. így a visszafejlesztések elmaradásának oka az is, hogy egy hiánygazdaságban a leállítás mindig valós gazdasági feszültségekkel jár; Végül is számunkra az a tanulság adódik,, hogy a szerkezetátalakítás állami eszközökkel is történő segítése nem halogatható. Fokozatosan meg kell teremtenünk azokat a gazdasági, társadalmi és szociális körülményeket, amelyek között e gyógyszer mellékhatásai kismértékűéi, kézbentarthatók, vagy más gyógyszerekkel elnyomhatok annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében előrelépjünk. * SZOVJETUNIÓ: Antonovék óriása Az AN-S124 (Ruszlán) teherszállító repülőgép új világrekordot állított fel: 25 óra 30 perc alatt több mint 20 ezer küométeres távolságot tett meg. A gépet az Antonov nevét viselő kijevi kísérleti tervezőirodában fejlesztették ki. A tervezőiroda főkonstruktőre, P. V. Balabujev válaszol az APN tudósítójának kérdéseire. , — Az AN—124 teherbíró képessége felér egy kisebb vonatszerelvényével. Hogyan született egy ilyen gép létrehozásának az ötlete? — A válaszhoz elég csak pillantást tenni a Szovjetunió térképére. Országunk kelet—nyugati irányban 10 ezer kilométer. Amikor a hatvanas években megkezdődött Nyugat-Szibéria legfontosabb kőolaj- és földgázlelőhelyeinek kitermelése, szükségessé vált olyan nagy terhelhetőségű repülőgépek kifejlesztése is, amelyek alkalmasak nagy-, méretű, előregyartott eszközök és berendezések szállítására. Ekkor ezt a feladatot az Oleg Antonov vezette kijevi intézetben kifejlesztett, 20 tonna teherbírású AN—12-es, illetve a 80 tonna teherbírású AN—22-es („Anteuszok”) oldották meg. Idővel azonban újabb, nagyobb termelékenységű és nagyobb méretű műszaki berendezések születtek, most a meglévők már nem rendelkeztek a megfelelő teherbíró képességgel. A kijevi tervezőiroda kapta feladatul, hogy rövid időn belül nagy teherbírású szallítórepülőgépeket hozzon létre. Alig több mint négy esztendő elteltével sor került az Oleg Antonov által Ruszlán- nak keresztelt AN—-124 első próbarepülésére. — Műszaki szempontból mik az új gép legfontosabb jellemzői?- Az AN—124 korszerűségét tekintve egyedülálló a világon: másfél- szeresen felülmúlva a „Galaxy” világcsúcsát, tizenegy kilométer magasságba emelt 170 tonna súlyt. (A „Galaxy” 111,5 tonna súlyt két kilométeres magasságba emelt.) Hossza 69,5 méter, a szárnyak fesztáVolsága 73,6 méter. Ennél nagyobb repülőgép nincs a világon. Az adatokhoz tartozik, hogy 36 méter hosszúságú rakterében autóbuszok, teherautók, traktorok, exkavátorok két sorban helyezhetők el. .* A sokkerekes futómű lehetővé teszi a betonozott leszállópályák mellett a megfelelő méretű füves repülőtereken való le- és felszállást is. A ki- és berakodás a gép mindkét oldalán történhet. Fontos tény a gép üzemeltetésének gazdaságossága. Két-háromezer tonna áru elszállítására az ország központi területéről Távol-Keletre az AN—124 harmadannyi üzemanyagot használ fel, mint az AN—22 vagy az IL—76. A négy 'sugárhajtómű óránkénti 850 kilométeres utazósebességet biztosít. — A tervezőirodában már a jövő repülőgépének tervein dolgoznak. Milyen lesz az új gép? t A Ruszlán, a világ legnagyobb repülőgépe. — A kétezredik év fejlesztése során figyelembe vesszük a repülőgép-építéssel kapcsolatos előrejelzéseket. Legfontosabb feladataink közé tartozik a jövő repülőgépeinek gazdaságossági paramétereit javítani. Ide tartozik a tonna/ kilométer önköltség és az üzemanyagfelhasználás. Véleményünk szerint a kétezredik év gépeinél ezek a paraméterek 30—50 százalékkal javíthatók a jelenlegiekkel szemben. A jövő repülőgépeinél korszerűbb aerodinamikai megoldások és úi fémes és nemfémes anyagok kerülnek felhasználásra. Tervezzük — a többi között — nemfémes konstrukciós elemek alkalmazását a merevítő szerkezeteknél, ezzel jelentős súlycsökkenés érhető el a repülőgépeknél. Bővül a számítástechnikai eszközök alkalmazási köre, minden rendszert mini számítógép vezérel. Természetesen korszerűbbek lesznek a hajtóművek is. Nem kizárt, hogy eljön a ventilátor-légcsavaros hajtóművek ideje, ami rendkívül nagy üzemanyag-megtakarítást jelentene. Lehetőség van a „Ruszlánt” is meghaladó teherbíró képességű repülőgépek létrehozására. A kérdést gazdasági megfontolások döntik el: szükség van-e rá, kifizetődő-e? APN—KS t 5 *
