Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az tírszág területére ma estig: Napközben nyugat, északnyu­gat felől lassanként felszakadozik a felhőzet, de keleten, északkeleten még délután is borult idő va­lószínű. Egyúttal a Dunántúlon megélénkül, Időként vpegerősödik az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általá­ban 5 és 10 fok között, keleten, északkeleten 5 fok alatt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xlii. évf. 266. szám Ára: 1,80 Ft 1987. november 11., szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 11-éré össze­hívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vi­tassa meg az időszerű nemzetközi és külpoliti­kai kérdésekről, vala­mint az ideológiai mun­ka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Megérkezet a várva vái rr Megyeszerte fellélegeztek a mezőgazdá- • szók. Tartós esőt ígérő fellegek érkeztek. Ez megváltás az idén is porba vetett őszi kalá­szosoknak. Ilyenkor a már Ikikelt növények fejlődése felgyorsul, néhol csak most indul a csíra, hiszen olyam száraz volt a talaj. A Hartai Lenin Termelőszövetkezetben ok­tóber 5-én kezdték vetni az őszi búzát. Egy hónap alatt került 1020 hektáron a gabona magja a földbe. Ebben az üzemben főleg ju­goszláv fajtákat termesztenék. A vetőmag­ellátási gondokon úgy igyekeznek úrrá lenni, hogy a szaporítóanyagot maguk termelik meg. Az első napokban vetett Zagrebcsanka már szépen sorol — ahogy ifjabb Hinkel Henrik — a gazdaság főmezőgazdásza mutat­ja. Cz. P. Németh Károly Dél-Amerikába látogat Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke Jósé Sarney brazil, Julio Maria Sanguinetti uruguayi és Raul Alfonsin argentin köz- társasági elnök meghívására a közeli napokban hivatalos láto­gatást tesz a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Ke­leti Köztársaságban és az Argen­tin Köztársaságban. Iskolamúzeum lesz Kecskeméten (4. oldal) Versenytárgyalások — új módon (5. oldal) SPORT (7. oldal) Nemcsak a környezetre, a gazdaságra is káros Népfronttanácskozás a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról EGYÜTT A KECSKEMÉTVINNEL Nagyüzemi szőlőtelepítés Kunszálláson Kunszálláson és vidékén év­százados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. Az Alkot­mány Termelőszövetkezet ha­tárában jó néhány név utal ma is erre. Régi szokás szerint a gazdák a jól térmő szőlősdombo­kat hegynek titulálták. Az idő­sebb téesztagok ma is tudják, merre található a Májerhegy, a Jakabhegy, vagy a Gyeneshegy. E régi termelési kultúrára ala­pozva kezdett a helyi gazdagig nagyüzemi szőlőtelepítésbe a napokban. A hatvanas évek elején 200 hektár közös szőlőjük volt. Az­tán a tőkék kiöregedtek és ki kellett vágni valamennyit. Ám hamarosan újabb telepítés, majd selejtezés követte egymást. Nap­jainkra mindössze 46 hektárnyi nagyüzemi szőlőterületük ma­radt, 1979-iben isimét tervbe vet­ték, hogy jelentősebb területen telepítenek. Akkor anyagi okok miatt ez csak elképzelés maradt. De az elmúlt esztendőben a Kecs- kemétviniben olyan partnerre leltek, amelyik vállalta, hogy a kunszállási gazdasággal közösen 150 hektáron nagyüzemi szőlőte­A veszélyes hulladékok keze­léséről, ártalmatlanításáról szó­ló cselekvési program végrehaj­tásának időszerű feladatait vi­tatta meg a Hazafias Népfront országos elnökségének környe­zetvédelmi bizottsága kedden, a HNF Országos Tanácsa székhá­zában tartott ülésén. Az Ipari Minisztérium és az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal írásos tá­jékoztatója megállapítja: a ve­szélyes hulladékok kezelésének, ellenőrzésének szükségességére a helytelen kezelésből származó talaj- és vízszennyeződések hív­ták fel a figyelmet. Bár a jogi szabályozás 3—4 évvel követte a fejlett országok hasonló rendel­kezéseit, az ártalmatlanításban és a hulladékok hasznosításában jelentős a lemaradás. Ennek mi­előbbi felszámolása érdekében a kormány cselekvési program ki­dolgozását irta elő. Hazánkban jelenleg megoldatlan az évente keletkező 0,7 millió tonna nem égethétő, és 200 ezer tonna éget­hető veszélyes hulladék sorsa. Szóbeli kiegészítőjében Árvái József, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal fő­osztályvezetője hangsúlyozta: a keletkező ipari hulladék nem­csak a környezetet szennyezi, ha­nem rontja a gazdálkodás haté­konyságát is. Ezért a jövőben a gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló kormányprogram vég­rehajtásánál előnyben részesí­tik azokat az akciókat, amelyek­nél a technológiák korszerűsítése hulladékszegény vagy hulladék- mentes megoldásokat eredmé­nyez. A cselekvési program megva­lósítása mintegy tíz esztendőt vesz igénybe,' s a fejlesztésekre összesen 10 milliárd forintot for­dítanak. A program szerint két hulladékégető berendezést, hat lerakótelepet és 19 megyei át­meneti tárolót kell megépíteni. Ezek közül a dorogi égetőmű beruházási munkálatai tavaly megkezdődtek, s a napokban fognak hozzá a szakemberek a technológiai szereléshez. A lé­tesítményben évente 25—30 ezer ' tonna hulladék elégetésére lesz lehetőség. A próbaüzem 1989 el­ső félévében várható, a beruhá­zás összköltsége 1 milliárd 775 millió forint. A tervek szerint a jövő év első felében kezdi meg működését az aszódi hulladékle­rakó telep, ennek kialakításához 500 millió forint szükséges. A második égetőművet Rudabá- nyán építik fel, a munkát vár­hatóan 1989 első felében kezdik meg, s a létesítményt 1991-ben adják át. Változatlanul szükség lesz megyei átmeneti tárolók ki­alakítására. Mivel a tárolók épí­tése általában nagy ellenállásba ütközik a lakosságnál, a jövőben nagyobb gondot fordítanak a tá­jékoztatásra. A vitában felszólalók közül többen felvetették: a jövő év elejétől a vállalatok egy része ne­hezebb gazdálkodási helyzetbe kerülhet, ezért várhatóan még kevesebb pénzt fordíthat majd környezetvédelmi beruházások­ra. Mások szembehelyezkedtek azzal a véleménnyel, hogy gya­rapítani kell az átmeneti táro­lók számát. A környezetvédelmi törvényre utalva kiemelték, hogy kcrnyezetkimélö technológiák kialakítására, a méregtelenítés­re kell inkább törekedni, s nem a csupán átmeneti megoldást je­lentő lerakóhelyek szaporításá­ra. A vitában hangsúlyozták: na­gyobb gondot kellene fordítani a külföldi tapasztalatok, eredmé­nyek átvételére. • Hidrofúrók segítségével ültetik a vesszőket. ŐSZI KÖRKÉP A RUHÁZATI KERESKEDELEMRŐL Árubőség, helyenként választékhiánnyal rületet hoz létre. A munkát öt esztendő alatt, évi 30 hektáros ütemben kívánják elvégezni. Az első harminc hektáron a hét elején kerültek a földbe a zwei­gelt és a kékfrankos szőlő vesz- szői. A fennmaradó területen fehérbort adó szőlőfajtákat te­lepítenek. G. B. A tél közeledtével nő, ám ezzel együtt sokszínű képet mutat a ru­ha- és a cipőboltok forgalma. Árubőaég és egyes termékekből válasz­tékhiány egyaránt hozzátartozik ehhez a képhez. A vevőket manap­ság az érdekli leginkább: mit találnak a pultokon és az állványokon? Egyértelmű ármegjelölést! A Fogyasztók Országos Tanácsának állásfoglalása A Fogyasztók Országos Taná­csának elnöksége legutóbbi ülé­sén foglalkozott azokkal az egy­re szaporodó lakossági bejelen­tésekkel, amelyek azt tükrözik, hogy a vásárlók sok esetben be­csapottnak érzik magukat, mi­vel az árukról gyakorta hiány­zik az ár megjelölése, vagy ép­pen több ár közül is „választ­hatnak”. Minthogy ezek a fogyasztói pa­naszok megerősítik az ellenőrző szervek megállapításait, a Fo­gyasztók Országos Tanácsa ál­lásfoglalást fogalmazott meg e közérzetet rontó panaszok okai­nak megszüntetése, s az ármeg­jelölési előírások betartatása ér­dekében. Ebben hangsúlyozza: a különféle termékeken az árak egyértelmű feltüntetését a bel­kereskedelemről szóló törvény és kormányrendelet is előírja. Esze­rint az árakat az árun, illetve csomagolásán, a kirakatban- el­helyezett termékeken egyaránt fel kell tüntetni, vagy árjegyzé­ket kell az üzletben jól látható helyen kifüggeszteni. Ennek a kötelezettségnek a hatósági ár­formába tartozó termékeknél a termelőnek kell eleget tennie, egyébként pedig a szállító és ke­reskedő közötti megállapodás kérdése, hogy ez melyikük fel­adata, s kit terhel a költség. Alap­vető követelmény, hogy az árjel­zés egyértelmű legyen, a vásárló pontosan megállapíthassa az érvényes árat. A dokumentum leszögezi: az egyes árukat a termelők gyakor­ta — az irányító szervek közti megállapodásra hivatkozva — a régi csomagolóanyag felhasz­nálása és a hosszú nyomdai át­futási idő miatt több hónapig, esetenként egy évig is, á régi fo­gyasztói ár feltüntetésével szál­lítják a kereskedelemnek. Ezzel alaposan megnehezítik az amúgy is túlterhelt bolti dolgozók mun­káját. Az árjelzés hiánya vagy a megtévesztő árfeltüntetés las­sítja a kiszolgálást, rontja a ke­reskedelem és a vásárlók kap­csolatát, s nem utolsósorban hátráltatja a hatékony fogyasz­tói érdekvédelmet — hangsú­lyozza az állásfoglalás. Éppen ezért a Fogyasztók Országos Ta­nácsának elnöksége szükségesnek tartja, hogy az eddiginél több figyelmet fordítsanak e gond megoldására. Annál is inkább, mivel jövőre az adó- és árre­form életbelépésével ' változnak az eladási árak, és jelentősen módosulnak az eddigi árarányok. Arra kell törekedni, hogy az ön- kiszolgáló formában működő üzletekben az eladótérben elhe­lyezett árukon — kivéve azokat a termékcsoportokat, amelyeknél egységesen jelölhető az ár — egyedileg tüntessék fel, meny­nyibe kerülnek. . Az állásfoglalás arról is tájé­koztat, hogy szabálysértésnek minősül, ha a termékekről hi­ányzik az ár, vagy szabálytalanul tüntették fel azt. Ez a szabály­talanság pénzbírsággal sújtha­tó. A lakosság által jogosan ki­fogásolt helyzet megváltoztatá­sa érdekében gyarapítani kell az ellenőrzések számát, s élni kell a szankciók nyújtotta lehetősé­gekkel is. A vásárlók is segít­hetnek azzal, ha az üzletben szó­vá teszik a tapasztalt hiányos­ságokat, s bizonytalanság vagy vita esetén árjegyzék, árutasltás, illetve számla bemutatását ké­rik. Napirenden a közlekedési törvényjavaslat Az országgyűlési bizottság vitája Tegnap ülést itartott az Ország- gyűlés építési és közlekedési bi­zottsága, és megvitatta a közúti . közlekedésről szóló törvényja­vaslat tervezetét. A képviselőkhöz előzetesein eljuttatott Írásos előterjesztés megállapítása szerint szükség van a közúti közlekedés egészét átfogó, magas szintű, egységes jo­gi szabályozásra. Társadalmi és gazdasági érdek, hogy törvény segítse elő a közúti személy- és ' áruszállítási szükségletek kielé­gítését, a korszerű járműállo­mány és közúthálózat kialakítá­sát, a közutak védelmét. Koráb­ban a szabályozás túlnyomórészt miniszteri rendeletékkel történt Az utóbbi negyedszázadban be­következett fejlődés ma már le­hetővé teszi, hogy hosszabb táv­ra, törvényi szinten is megfogal­mazódjanak a közúti közlekedés­sel összefüggő legfontosabb ál­lami és állampolgári jogok, kö­telességek. A fejlődést jelzi, hogy jelenleg több mint tízezer válla­lat és egyéb szervezet üzemeltet gépjárművet: összesen 40 ezer személygépkocsit, 26 ezer autó­buszt és 200 ezer tehergépkocsit. A magánfuvarozók tulajdonában 34 ezer gépjármű van. Ezen fe­lül mintegy másfél millió sze­mélygépkocsi és 40 ezer motorke­rékpár szolgálja az egyéni köz­lekedést. A nemzetközi gazdasá­gi és idegenforgalmi kapcsolatok keretében évente több millió kül- (Folytatás a 2. oldalon.) A Bácska Kereskedelmi Válla­latnál Horváth József igazgató elmondta, hogy az őszi—téli ru­haneműk nagy részét jókor az üzletekbe szállították. Azért, hogy az ellátás ne csupán az itthoni termelők felkészültségén múl­jon, többféle külföldi terméket importáltak. Kínából bakfisok­nak és fiúknak való 8 ezer dzse­kit, továbbá másfél ezer — bé­biknek és kiskamaszoknak ké­szült — kordbársony nadrágot vásároltak a belföldön gyártott bélelt szövetnadrágok mellé. Meg­felelő a kínálat bébioverallból. A hazai csecsemőruhák válasz­téka azonban hiányos, ezért 8 ezer jugoszláv 'bébiruha-garnitú- rát is vettek a Bácska üzleteinek a lakosság jobb ellátásáért. Az a 15 ezer női és férfi-, bakfis-, és kamaszpulóver Kínából meg Jugoszláviából, valamint a na­pokban érkező, 10 millió forint értékű padlószőnyeg — magyar —jugoszláv kishatármenti ke­reskedelmi ' megállapodás ered­ményeként —, ismét igazolja, hogy szükség van a határon túl­ról való árukra. Megoldatlan problémái is van­nak a ruházati kereskedelemnek. Kevés a habselyemáru, a női pa­mutbugyi, és 30-as méretű gyer­mekcipőből sincs elegendő. Ezek a gondok azonban nem tegnapiak — jóval régebbiek. Enyhíté­sükért épp ezért szükség van a magyar ruhaipar erőfeszítésére is! Jelentős szerep jut az ellátás­ban a Centrum áruházaknak is. • A kecskeméti Centrum Aruház tehérneműosztályán 25-féle férfiing kapható. Pamut alsóruhából és trikókból viszont szegényes a válasz­ték. (Straszer András felvétele) A kiskunfélegyházi áruházban az idén ősztől immár könnyebben vásárolhatnak a nehezen járó idős emberek, mivel az emelet­ről a földszintre költöztették a ruhaneműket értékesítő osztá­lyokat. Így zoknitól a pulóve­rekig, lépcső járás nélkül hozzá­juthatnak a vevők a keresett fogasztási cikkekhez. Minden fajta kötöttáru kapható, ezekből 8,3 millió forint értékű a készlet — tájékoztatott Tokaji Pál fiók- i gazga tő-helyettes. Férfiöltöny­ből, -dzsekiből, -nadrágból, átme­neti kabátokból, női és bakfisru- hákból szintén bőséges a kíná­lat, és lábbeliből 5 200 000 forint értékű vár eladásra. Érdeklődtünk néhány megye­székhelybeli üzletben is. A Hor­ny ik János ütem gyermekcipő­boltnak május óta szüntelenül nö­vekszik a forgalma. Októberben kevés híján 2,8 millió forint be­vételre tettek szert. Ebből azt gondolhatnánk, hogy ebben az üzletben, ahová egy-egy fizetés­napon 270—360 szülő is betér gyermekével vásárolni', kapható minden olyan lábbeli, amit a ve­vő keres. Sajnos, nincs igy. Hi­ányzik a kis méretű gyermekci­pő. A bébicipő-ellátás akadozik. Leánykacsizmából, ha érkezik valamennyi, egy-két nap alatt elkapkodják. A forgalom emelkedéséről, de gondokról is hallottunk a kecs­keméti Pajtás Áruházban és a Petőfi Sándor utcai ruhaüzlet­ben. Az előbbiben több és jobb minőségű dzsekit kínálnak, mint egy éve, javult a nadrág- és kö­töttáru-ellátás; azonban nincs fiúknak való iskolaköpeny, s at­létatrikóval, pólóval, alsónad­rággal és kisebb méretű télika­bátokkal sem tudják zavartala­nul fedezni a vásárlók szükség­leteit. A Petőfi Sándor utcai bolt­ban pedig — noha a 2 millió 957 ezer forint októberi bevétel je­lentős forgalomról tanúskodik —, hiányoznak a gyermekkabátok, s az alkalmi viseletre való öltö­nyök, zakók és ingek — hívta fel figyelmünket az üzletvezető. K—1

Next

/
Thumbnails
Contents