Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

1987. november 10. • PETŐFI NÉPE • 5

Erősödnek a piaci hatások,

I differenciálódnak

az áfészek

Beszélgetés a Mészöv elnökével

A fogyasztási Szövetkezetek, az áfészek tevékenysége igen sokrétű. Ebből is adódik, hogy az elmúlt év végén a mozgalom nagy eseményén, a X. kongresszuson széles körű elemző vita alakult ki. Rendszeresen részt veszek a Mészöv elnökségi ülésein, ahol a kongresszus határozata alapján jelölik meg a további tennivalókat. Erdélyi Ignáccal, a Mészöv elnökével szintén erről beszélgetünk.

— Milyen változások tapasztalhatók a kongresszus után?

— A korábbiaktól eltérő, a korszerűbb szemlélet először a gazdálkodásban jelentkezett és mérhető, kedvező változásokat hozott. Már a kongresz- szus előtt történtek kezdeményezések, szükséges megjegyezni: megyénk áfé- szei — a kimutatott és a kimutatható hatékonyság tekintetében — 1984-ben eléggé a mélyponton voltak. A gazdálkodás szintje tekintetében — összehasonlítva az ország többi megyéjében lévő áfészekkel az utolsó harmadba kerültek. Azóta változott a kép és ma már az .első negyedben foglalnak helyet. E kedvező jelenség mögött sok minden meghúzódik. Változott a szemlélet, korszerűsödött a vezetési módszer, alaposabban és reálisan értékelték helyzetüket, célszerűbbé vált az üzletpolitika, erősödtek a gazdasági kapcsolatok. Az elmúlt években a szűkös fejlesztési lehetőségek 80 százalékát tanyákon, kistelepüléseken, falvakban használtuk fel, azaz olyan területeken, ahol a befektetett eszközök hozadéka alacsonyabb, mint a városokban. So- ronlévő feladatunk, hogy a kibontakozási program keretében újragondoljuk tennivalóinkat.

— Mik a tapasztalatok az új üzemelési formák elterjesztésével kapcsolatosan? Igaz-e, hogy általában nehezen alkalmazzák ezeket?

— Valóban, szövetkezeteink és mi is nehezen mozdultunk, hogy úgy mondjam, nem kaptunk rá az új üzemelési formákra.' Ebben szerepe volt- a megszokotthoz való ragaszkodásnak, az újtól való félelemnek. Szerencsére ma már megváltozott a helyzet, és az előbb említett hatékonyságnövekedés egyik jelentős forrása ezek szélesebb körű alkalmazása. A változás érzékeltetésére említem, hogy 1982-ben boltjaink, üzleteink kisebb arányban működtek szerződéses formában, mint az ország más területein, de az arányok megfordultak. Jelenleg üzleteink, vendéglátó helyeink megközelítően fele szerződéses vagy más, korszerűnek tekinthető formában működik. Egyre több a jövedelemérdekeltségű bolt is. Ezek a formák magasabb szintű vezetést igényelnek. Amíg arra kerül a sor, hogy egy üzletet szerződésre meghirdessenek, előtte alapos gazdasági számításra van szükség. Azt nem állítom, hogy az előbb említett formák gond nélküliek. Mégis a belőlük származó előnyök vannak túlsúlyban.. Azt is el tüdőm képzelni, hogy a jövőben további új formák is kialakulhatnak és itt már nem lemaradók, hanem kezdeményezők akarunk lenni.

— Mi a véleménye arról, hogy a megye áfészeinek áruforgalmi dinamikája elmarad a megyei átlagtól, illetve a tanácsi kiskereskedelemtől.- Ez nem tragédia, de idegesitő. Éppen ezért szövetkezeteink új megoldásokkal törekednek a forgalom növelésére. Több helyen csaknem egy időben bevezették a részletfizetési rendszert, amely jóformán minden cikkcsoportra kiterjed. Az értékesítési gondokkal küszködő ruházati szakmában, több nagykereskedelmi vállalattal közösen, „tetőtől talpig” megjelöléssel, öltözködési kultúrát népszerűsítő akciókat szerveztünk Bácsalmáson és Kecskeméten. Ennek az üzletpolitikai és a gazdasági haszon, valamint a nagykereskedelmi vállalatokkal kialakítható üzleti kapcsolat szempontjából van jelentősége. Több szövetkezetünk határozottan nyitott a nagykereskedelmi tevékenységben, ennek eredményeként áruforgalmunk háromszorosára nőtt.

— Hogyan alakulnak a szövetkezetek nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai?

— Gyarapodott a nemzetközi áruházi cserékben részt vevők száma. A nagykereskedelmi vállalatokkal együttműködve az Alföld Kereskedelmi Vállalat és a kiskőrösi áfész mellé a bajai, a bácsalmási, a kiskunhalasi és a Kecskeméti Univer Áfész is. Lengyel, csehszlovák, NDK, bolgár és szovjet áruházakkal, szövetkezetekkel állunk kapcsolatban. Az évente lebonyolított több millió rubel értékű árucsereforgalom fontos tényezője az árukínálat bővítésének és színesítésének, emellett az ebből származó üzleti eredmény is fontos számunkra.

— A hatékonyságra való törekvés nem lazítja-e a tagsággal kialakult hagyományos kapcsolatokat?

— Jogosnak tartom a kérdést, hisz tagság nélkül nincs szövetkezet. Bármennyire is erősödnek a gazdálkodás hatékonyságát fejlesztő szempontok, a tagsági kapcsolatról sohasem szabad megfeledkezni. Ez a szövetkezetek éltető eleme. A szükséges bizalom megvan, sőt az utóbbi időben erősödött is. A tagok megtakarított pénzüket szívesen helyezik el a szövetkezetekben, ezzel is segítve a közös célok elérését. E tekintetben is egy átlagot meghaladó pezsgés következett be, 1982-ben a megyei részjegyállomány az országosnak 1,2 százaléka volt, ez az arány ma 8,3 százalék, és az összegét százmilliókban mérhetjük.

— A január 1-jétől életbe lépő új szabályzók milyen hatással lesznek az említett kapcsolatokra?

— Továbbra is erősíteni kívánjuk a kötődést a tagokhoz, még akkor is, ha

a január 1-jén megjelenő új szabályozás nehezíti helyzetünket. Tudniillik a tagsági kapcsolatok anyagi megalapozását jól szolgálta az érdekeltségi alap képzésének lehetősége. Ebből lehetett például az idősebb szövetkezeti tagokat segélyezni, sport- és kulturális munkát támogatni, a vásárláshoz engedményeket nyújtani. Ilyen alap jövőre nem lesz, a forrása is megszűnik. Elképzelésünk, hogy az említett célokra megteremtjük az anyagi eszközöket, még az adózott nyereség terhére is. A legtermészetesebbnek tartjuk: a szövetkezeti törvény biztosította joga az áfésznek, hogy ha úgy látja, a tagsága részére kedvezményes áron is adhat különböző árucikkeket. Ebből a kedvezményből csak és kizárólag az adott szövetkezet tagja részesülhet. Ezt azért hangsúlyozom, mert helyenként.vitatják a módszer jogosságát.

— Aktuális feladatok az ár- és adóreform bevezetése előtt?

— Minden idegszálunkkal az év végére és a jövő esztendő elejére összpontosítunk. Embert és .türelmet próbára , tevő akciók előtt állunk. Az év végén a boltokban, vendéglátó helyeken teljes körű leltárt kell készíteni és ez igen nagy munka. Pár nap alatt 1600 helyen mintegy 300 ezer árucikket kell leltárba venni és azok új árát megállapítani. A másik nagy munka az úgynevezett bérbruttósítás, ami szintén nem lesz lakodalmi menet. Ennek pontos kihatását, forrását még ma sem ismerjük teljesen.

—- Az új helyzetben milyen külső hatások jelentkezhetnek?

— Erősödni fognak a piaci hatások. Az új feltételek jobban differenciálnak, a jól működő szövetkezet munkája to-, vább javulhat, a gyengéké esetleg romolhat. Hangsúlyozom — ez egyébként korábbi véleményünk is —, hogy csak ott szabad fejleszteni, ahol a beruházásjövedelmező. Egyúttal azt is állítjuk, hogy lehetőségeinket jobban kell hasznosítani. Ide tartozik az ipari tevékenység bővítése, a frekventáltabb területen új kereskedelmi egység létesítése, a biztonságos jövedelmet nyújtó beruházásokhoz való csatlakozás. Úgy vélem, hogy ezek a célok egyaránt szolgálják a szövetkezetnek, mint gazdálkodó egységnek az érdekeit és a tagságét is. Tudomásul kell venni, hogy a tagi érdekeltség csak akkor érvényesül, a szolgáltatások is csak akkor bővíthetők, ha azt az áfész jó gazdálkodása támasztja alá — fejezte be a beszélgetést a Mészöv elnöke.

Kereskedő Sándor

Hajtóműszerelés

A jászberényi Aprítógépgyár gyártmányai egyre keresettebbek a külföldi piacokon. Az itt készülő berendezéseket, pótalkatrészeket — amelyekből az idén mintegy 760 millió forint értékben gyártanak — elsősorban az építő-, az élelmiszer- és a vegyiparban, valamint a bányászatban alkalmazzák. Termékeik nagy részét Franciaországba, az NSZK-ba, az NDK- ba és a Szovjetunióba szállítják.

MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK

Kevesebb gép — több építkezés

Még nincs ugyan vége az évnek, ám megközelítő pontossággal már megmondható, hogy az idén mire mennyit költöttek a mezőgazdasági üzemek. Nem mellékes a beruházások vizsgálata, ugyanis a számok, az arányok fontos tendenciákról is tudósíthatnak. A legfrissebb adatok szerint ez évben a mezőgazdaság körülbelül 32 milliárd" forintot fordít beruházásra. Ez egy-két milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat. Mondhatni tehát, hogy túlteljesült a terv. A kevésbé derűlátók az értékelésnél viszont óvatosságra intenek, abból a megfontolásból, hogy a forint idei inflálódása gyorsabb ütemű volt, mint amire egy évvel korábban számítani lehetett.

Elfogadható összeg

Vagyis: egyáltalán nem biztos, hogy annyi minden megvalósult ebből az összegből, mint amennyire korábban gondoltak a szakemberek. Ettől függetlenül azonban megállapítható, hogy a 32 milliárdos beruházás elfogadható abban az esztendőben, amikor a tsz-ek, állami gazdaságok pénzügyi helyzete nem éppen jó, s amikor már világosan látható, hogy új és növekvő követelményeket állít a gazdálkodók elé az új adórendszerrel és szabályzókkal induló 1988-as év.

Azt viszont mindenképpen negatív irányú változásnak kell tartani, hogy a beruházásokon belül tovább csökkent a gépvásárlás aránya. Az idén az agrárágazat beruházási forintjainak már csak 48 százalékát fordította eszközeinek lecserélésére, a többit építésre, különféle létesítményekre költötte. A kívánatos arány — a magyar fejlettségi viszonyok között — az lenne, ha a beruházási keret kétharmadát adnák az üzemek erő- és munkagépek beszerzésére, illetve különféle más korszerű technikák megvásárlására.

De vajon miért építkeznek inkább a gazdaságok? Nyomatékosítja ezt a kérdést, ha hozzátesszük, hogy jelenleg a mezőgazdasági géppark nagy része már idős, elhasználódott, állandó javításra szoruló. A válasz mégis egyszerű.

KECELI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET

Nyereséggel zárják

q rw pYpI Veszteséges

CtCI vállalkozások után

A Keceli Vegyesipari Szövetkezet sem abban nem volt egyedülálló a termelő cégek között, hogy sokféle kisvállalkozásba kezdett, sem abban, hogy belebukott vállalkozásaiba. Az ország különböző pontjain működő részlegeiket Kecelről képtelenek voltak irányítani, ellenőrizni, amire bizony a szó szoros értelmében rá is fizettek. A kudarcok spontán folyamatokat is elindítottak, ilyen volt egyebek között, hogy a szövetkezetből kivált —r és önállósította magát — az elektronikai részleg. Ez év áprilisában új vezetőséget választottak, ugyanakkor kisszövetkezetté alakultak. Megcsappant létszámuk ezt lehetővé, az erre a gazdasági formára érvényes, kedvezőbb szabályozórendszer pedig egyenesen kívánatossá is tette.

Terhes örökséggel, adóssággal kezdték szövetkezetük történetében az új fejezetet —, ahogyan Balogh József elnök mondta: bizonyos elmaradt fizetési kötelezettségek rendezése folyamatban van. Gazdasági eredményeik alapján mégis bíznak abban, hogy ha nem is

• Készül a festékszóró fülke, amelyet exportálnak. (Pásztor Zoltán felvétele)

nagy összegű, de tisztességes nyereséggel zárhatják az évet.

Vasipari részlegüknek hosszú ideje jól bevált terméke a festékszóró fülke. Biztos piaca van itthon is" — a hazai nagyvállalatok a keceliektől rendelnek, ha ilyen berendezésre Van szükségük —, emellett szocialista exportra is gyártanak, az idén 13 millió forint értékben, NDK-beli megrendelésre. Jövőre valószínűleg a Szovjetunióba is szállítanak, erről most folynak a tárgyalások.

Elektronikai részlegükből egy csoport az anyaszövetkezetnél maradt. A kapcsolószekrény, kábelfonat és más, hasonló, kisebb-nagyobb termékek mellett januártól elkezdik a speciális automata akkumulátortöltő készülék sorozatgyártását. Ennek legfőbb jellegzetessége, hogy többcsatornás, azaz, egy időben több akkumulátor töltésére alkalmas. Varró szakcsoportjuk egy budapesti cégnek dolgozik, ötven, helybeli munkavállalónak nyújtva

A gépvásárlási kedvet erősen lelohasz- totta, hogy az igazán korszerű technikát jelentő tőkés eszközökhöz az ország szűkössé vált devizakerete miatt ez évben sokkal nehezebb volt hozzájutni. De van egy belső oka is az építőberuházások előtérbe helyezésének. Nevezetesen az, hogy számos üzem csak a különféle építkezések beindításával tudta, tudja foglalkoztatni időközben nagyra nőtt építőbrigádjait.

A legtöbb beruházás természetesen ma is három forrásból valósul meg. Az idei év azt tükrözte, hogy tovább növekedett a hitelek szerepe—ami üdvözölhető —, csökkent viszont az állami támogatásé, ami most már ágazati szinten átlagosan nem haladja meg a 15 százalékot, az 55 százalékos saját erő mellett. Számos üzemet viszont kellemetlenül érintett az év derekán kihirde- • tett hitét? és támogatási stop. Mert bizony még szép számmal lettek volna beruházásra vállalkozó gazdaságok, ám már év közben kimerült az e célra elkülönitett pénzkeret. Ezt azért fontos visszaidézni, mert a mostanihoz hasonló évközi stopra a jövő esztendőben is kell majd számítani.

Új állatférőhelyek

Az idei beruházások között továbbra is kiemelt szerep jutott az állattenyésztő létesítményeknek, a legnagyobb fejlődésen a szarvasmarha-ágazat ment keresztül. Az elmúlt időszakban a szarvasmarha-férőhelyek összesen 56 ezerrel, azon belül a tejelő teheneké 27 ezerrel gyarapodott. A sertésférőhelyekből 100 ezerrel lett több, aminek nagyobb hányada a hizlaldákban van. Növekedett — 35 ezerrel — a tartható juhállomány is, ez azonban még messze áll az optimálistól. Évtizedek óta nem bővült ilyen gyors ütemben a baromfiágazat: 273 ezer négyzetméternyi nevelőépület készült el az idén. Változatlanul nagy a szemestermény-tárolók építése iránti igény: a befogadótér félmillió tonnával bővült. Persze, nem minden területen ilyen jelentős a fejlődés, a szárítókapacitás például nem nőtt a szükségletnek megfelelően, üzemi útból sem épült elegendő.

Erődítmények helyett

Egyáltalán nem mindegy, hogy az elkészült és átadott új létesítmények mennyibe kerültek, milyen technikai színvonalat képviselnek. Ha általánosítunk, a műszaki megoldásokról megállapítható, hogy azok többnyire elérik az európai nívót. Ez elsősorban persze azokra a beruházásokra igaz, amelyek világbanki kölcsönnel valósultak meg, mivel itt a hitelek odaítélésének alapkövetelménye a korszerű technika és technológia beépítése, alkalmazása.

Az árak e területen ismét emelkedtek. Néhány évig ugyanis számos agrár- létesítmény építésekor sikerült az ipari anyagok és az energia árának növekedéséből származó terheket „eltüntetni”. Ez elsősorban az ésszerűsítéseknek, a takarékosságnak köszönhető. A 70-es években például, amikor betonerődítményeket építettek a teheneknek, egy férőhely költsége meghaladta a 100 ezer forintot. Ugyanaz a hely néhány éve már csak a felébe került, ma viszont megint eléri a százezer forintot. És más területen is ugyanez tapasztalható. A bekerülési költségek általános emelkedésének viszont van egy kedvező hatása: érezhetően gyorsabban készül, el egy-egy beruházás; 10 —15 százalékkal kevesebb nap telik el az első kapavágástól a kulcsátadásig, ami nyilván lerövidíti az új létesítmény megtérülési idejét is. pj p j.

kereseti lehetőséget. Ugyancsak régóta működik neonreklámgyártó, -javító, -karbantartó részlegük. Bár ebben az érdekes szakmában az utóbbi időben fokozatosan csökken a megrendelés —egyre kevesebb cég költ neonreklámra —, s a beszűkülő piacon még versenytársuk is akadt, e részlegük is nyereséggel záija az évet. A szövetkezetben bekövetkezett változások ellenére előreláthatóan — teljesítik a 32 millió forintos árbevételi tervüket. A. M.

Pályázati felhívás

Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a szervezeti korszerűsítés során létrehozott osztályok

osztályvezető-helyettesi

munkaköreinek

betöltésére

— pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályon kettő fő osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére,

— ellátásfelügyeleti osztályon kettő fő osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére

(mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi hatósági és felügyeleti szakfeladatokat lát el)

— művelődési, ifjúsági és sportosztályon egy fő osztályvezető-helyettesi álláshelyét hirdetünk.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:

—'szakirányú felsőfokú végzettség, (legalább ötéves, az állam- igazgatás területén szerzett gyakorlat);

— a kinevezés határozatlan időre szól;

afijia munkakörök betölthetők: 1987. december 20. napjától.

Pályázni részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és diplomamásolat benyújtásával lehet.

Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint

— gyakorlati időtől függően.

A pályázat benyújtásának határideje: 1987. november 20.

A pályázatot Kecskemét Városi Tanács elnökéhez (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) kell benyújtani. 2870