Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-09 / 264. szám
1987. november 9. • PETŐFI NÉPE • 5 BIOTECHNOLÓGIAI KUTATÁSOK A SZŐLÉSZETBEN Az Európai Biotechnológiai Szövetség megfogalmazása szerint a biotechnológia: a mikrobiológia, a biokémia és a mérnöki tudományok összehangolt alkalmazása mikroorganizmusok, szövet- és sejtkultúrák iparszerű felhasználása céljából. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének — a székhelye Kecskeméten, Kisfáiban van — munkatársai már hét éve bekapcsolódtak a szőlő biotechnológiai módszereinek kutatásába. Dr. Haydu Zsolt tudományos csoportvezető másfél évtizede foglalkozik ezzel a tudományággal, bár 15 évvel ezelőtt e szakterületet másként — például szövettenyésztés, szomatikus sejtgenetika — nevezték a kutatók. Dolgozott egy évig ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államok Floridai Egyetemén is. Kecskemétre 1978-ban került. Az intézet eddigi kezdeményezéseiről és az általa vezetett kutatócsoport munkájáról beszélgetünk. Azzal kezdi, hogy a növényeknél — a szakemberek meghatározása szerint — új biotechnológián á genetikailag manipulált növényi sejtek és sejtalkotórészek képességeinek technológiai alkalmazását értjük. Egyetlen sejt a növény összes tulajdonságát tartalmazza és belőle — speciális tenyésztési feltételek mellett — az egész növény reprodukálható. Két irányban — Az intézet e tevékenységében két fő irány határozható meg. A szőlőtermesztés gyakorlatához szorosan kapcsolódik a magas biológiai értékű, teszteken vírusmentes szőlőfajták gyors elterjesztését célzó módszer, a mikrosza- porítás kutatása. A másik a termő növényeken megjelenő, de azok egyes sejtjein is megfigyelhető és vizsgálható tulajdonságok meghatározását tűzi ki célul — magyarázza a kutató. Az intézetben 1981-ben kezdték a mikroszaporítás kutatását. A módszer lényege, hogy a hajtások steril körülmények között történő feldarabolásával rügydugványokat készítenek, és ezeket laboratóriumi körülmények között táptalajra helyezik. A meghatározott fény, pára és hőmérséklet elősegíti a hajtásfejlődést és a gyökérképződést. Egy-egy rügydugványból — kedvező esetben — egy hónap alatt 5—8 dugványt nyerhetnek. Két-három hónap alatt 5-6 leveles saját gyökerű növény fejlődik ki, amelyet megfelelő edzés után fóliasátor alatt gondoznak a telepítésre kész fejlettségi állapotáig. Az említett módszer előnye, hogy a rüggyel történő szaporításnál igen kicsi a genetikai elváltozás valószínűsége, és az értékes fajtákból rövid idő alatt nagy mennyiségű növény előállítása történt meg eddig, ezekből mintegy 20 hektáron ültetvény létesült. A mikroszaporítással előállított növény, sajnos, még drága. Ára eléri a hagyományos módon előállított gyökeres európai dugvány árának a háromszorosát. Ezért csak az igen értékes és teszteken vírusmentes fajta kiinduló állományának, fajtánként 0,5—2 hektár törzsszőlőnek saját gyökerén történő gyors elszaporításához javasolják a módszer alkalmazását. Egyetlen sejtből 00 az egesz növény Minden lépéshátrány behozhatatlan lehet • Dr. Haydu Zsolt Horváth Józsefné régésztechnikussal a tenyészanyag fejlődését ellenőrzi. (Tóth Sándor felvétele) Csak nálunk , A szőlőágazat gondokkal küzd, a termesztésbiztonság és a minőség javítása céljából szorgalmazzák ezt a gyors szaporítási módot. Jelenleg 40 fajtával foglalkoznak. — A mikroszaporítás ilyen méretű gyakorlati alkalmazása szőlőnél más országban még nem valósult meg. A hazai eredmények egyik jelentős tényezője az a speciális adottság, hogy hazánk szőlőtermő területének közel fele az Alföldön a filoxéra-immunis homoktalajon található. Az így nevelt szaporítóanyag itt közvetlenül telepíthető, nincs szükség a dombvidékre előírt oltvány előállítására — tájékoztat dr. Haydu Zsolt. Téljünk vissza a sejtre. Már szó volt arról, hogy az a növény összes genetikai információit tartalmazza. — A szőlőnél is értünk el biztató kezdeti eredményeket az egy sejtből történő növényregenerálásban. Ugyanakkor a sejtek vizsgálata alkalmas a termő növények tulajdonságainak beható tanulmányozására is. A fagytürő- képesség, á tápanyag-hasznosítás, a betegségekkel szembeni ellenállóság mechanizmusának megismerése, a tulajdonságok korai meghatározása igen fontos a termesztés szempontjából. Három és fél millió A dr. Haydu Zsolt által vezetett ku-. tatócsoport az országos tudományos kutatási alapból 3 és fél millió forintot kapott pályázat útján. Jelenleg 17 kutató működik közre a témában. E kutatásokba bekapcsolódnak a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja és az MTA Izotóp Kutató Intézete szakemberei is. Ezt a kutatási témát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Fehérje- és Biotechnológiai Irodája'is támogatja. Ameny- nyiben egyetlen sejtből teljes növényt tudnak előállítani, úgy várható, hogy az ilyenek a kiindulási egyed tulajdonságaitól eltérőek lesznek. A termesztés szempontjából kedvező változásokat a gyakorlat is jól hasznosíthatja. Erről így beszél: — Ilyen módszerrel magyar kutatók két héttel korábban érő, illetve betegséggel szemben ellenálló szamócát állítottak elő. Külföldi kutatók például olyan búzafajtákat nemesítettek, amelyek kedvezőbb tulajdonságúak, mint az eredeti fajták. Szőlő esetében jósolni nehéz, de mi optimisták vagyunk. A szakirodalomban közölt adatok, továbbá kísérleteink eredményei adnak erre alapot. Azt azonban világosan kell látnunk, hogy a módszer nyújtotta lehetőség önmagában nem léphet a hagyományos nemesítés helyébe, viszont azt hatékonyabbá és eredményesebbé teheti. Ehhez a különböző területeken dolgozó szakemberek összefogására van szükség. Ilyen szellemben tud intézetünkben eredményesen együttműködni a növénynemesítő, a vegyész, a mikrobiológus, a biokémikus és a genetikus. Szovjet érdeklődés —- A biotechnológiai kutatók között általában jó a kapcsolat. Megjegyzem, hogy erre hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt szükség van. Örömmel tapasztaljuk, hogy eredményeinket már külföldön is számontartják. Gyakran keresnek fel bennünket európai, sőt tengerentúli szakemberek is. Különösen élénk az érdeklődés a szovjet kollégák részéről, akik ezen a területen jelentős eredményeket értek el. Ezeket szeretnénk személyes tapasztalat alapján megismerni, a tavaszra tervezett ta- nulmányutunkon — mondja a kutató. A gazdaságilag fejlett államokban nagy összegeket költenek az ilyen kutatásokra. Nemcsak a növényeknél, hanem más területeken, például az élelmiszeriparban, az állattenyésztésben és a gyógyszeriparban is. A nemesi töknek a jelenlegi versenyben minél előbb eredményeket kell felmutatni.'Minden lépéshátrány behozhatatlan lehet. Tudják ezt a kutató- csoport tagjai és a tudományos munka feltételeinek megteremtését elősegitő vezetők is. Érzik annak felelősségét is, hogy az OTKA-tól kapott 3 és fél millió forintot eredményesen kell felhasználni. Kereskedő Sándor A siker kötelezettsége „H^ egy gyárigazgató tíz intézkedése közül hét jó, három pedig rossz, és az a hét jó döntés bizonyíthatóan többet hoz a vállalat konyhájára, mint a három tévedése, akkor azt a vezetőt nem szabad bántani. Sőt, mi több, támogatni kell, mert a sikeres emberek közé tartozik ...” Korszerű felfogás! — vélhetnénk, holott semmi újdonság sincs az előbbi eszmefuttatásban. Ugyanis kerek húsz esztendővel ezelőtt hangzottak el az előbbi mondatok, az 1968-as gazdaságirányítási reform bevezetésére készülve előadást tartott egy ismert közgazdász. Akkor valamennyi hallgatója, köztük e sorok írója is, úgy vélte, hogy néhány év alatt majd valósággá válnak a mélyen igaz, tartalmas gondolatok. Mekkora tévedés! A két évtized elrepült, és ez ügyben úgyszólván ott tartunk, ahol annak idején. Ez derült ki a minap is az Ipari Minisztérium egyik sajtótájékoztatóján, ahol Ádám Antal főosztályvezető-helyettes, az innovációs ügyek ismert hazai szakértője hirtelen kifakadt: „Furcsa felfogás uralkodik nálunk a siker kötelezettségéről. Eszerint Magyarországon nem létezik olyan vállalkozás, amely „nem jött be”. S ha mégis volna ilyen — mert persze, hogy van —, akkor el kell titkolni, mint valami bűnt. Szinte vért kell izzadni, ha jelentést írunk...” , Mintha csak 1967-be csöppentünk volna vissza hirtelen, ezt követően megszólalt a főosztályvezető-helyettes munkatársa, Kámory Ferenc, a következőket adva elő: Az amerikaiak felmérést végeztek az ipar innovációs jellegű vállalkozásainak sorsáról. Megállapították, hogy minden száz ilyen kezdeményezésből még a gyártmányfejlesztési szakasz előtt elvérzik több mint ötven. A továbbiakban is kihullik a „rostán” vagy 35 — csupán 15-ből lesz ipari termék. De még ebből a 15-ből is csak 2—3 ér el nagy sikert. Igaz viszont, hogy a siker olyan átütő erejű, hogy annyi profitot hoz, amely eltartja a veszteséges vállalkozásokat is. Az amerikai tőkések szerint ez a valós arány. Vagy — kissé árnyaltabb fogalmazásban — ‘ ugyanazt halljuk . vissza, amit a mi közgazdász professzorunk mondott húsz esztendővel ezelőtt. Ha már az USA-beli kapitalisták is „megerősítik” a marxista közgazdász véleményét, akkor talán elhihetjük, és levonhatjuk a szükséges következtetéseket. Elsőként talán azt, hogy éber szemmel kell figyelni menet közben a vállalkozások sorsát, azokat is, amelyek nem bizonyultak piac-, vagyis életképesnek. Lehetnek, sőt vannak ugyan olyan akciók, amelyek képletesen szólva átmenetileg inkubátort igényelnek (hogy mást ne mondjunk: néhány évig még Nyugaton is valóságos inkubátor alatt tartják az innovációs parkokat), az inkubátorelv azonban csak kivétel, amely erősíti a szabályt, a következetes szelekciót. A termelési és termékszerkezet-váltást „is”, amelyről tíz éve beszélünk már. A második következtetés már a káderpolitikára vonatkozik, nevezetesen: nem szabad a fejét venni a vezetőnek, ha téved. Ha azt mondjuk, hogy a siker mércéje a pluszok és mínuszok egyenlege, akkor tartsuk be azt az aranyszabályt. Mellékgondolatok nélkül, nem elfelejtve, hogy a világtörténelem eleddig egyetlen embert — egy római pápát — ismer, aki ki merte hirdetni az önmaga csalhatatlanságát. Ne várjuk el hát a kommunista, elkötelezett gyárigazgatóktól, hogy valami hasonló badarsággal. hetvenked- jenek. „Érjük be” annyival, hogy eredményesen, a közvagyont is gyarapítva, a műszaki fejlesztésre is gondolva gazdálkodnak, hiszen ez — nem kevés! Valahogy így, ekép- pen értelmezzük a siker kötelezettségét.- Végül a legfontosabb talán az őszinteség. Meguntuk már a képmutatást. Ha ebóztuk a levesünket, akkor ne hümmögjünk, mondjuk ki, hogy rossz ízű, netán ehetetlen, mert különben nem hisznek né- künk. Még akkor sem, amikor valóban ízletes az ebéd. Magyar László TETTREKÉSZ MŰSZAKIAK UZCMialSipítÓ IKlémÖk Mayer Ferenc fémszerkezetgyártó üzemmérnök tiz évig dolgozott a Medicor soltvadkerti üzemében. Sokáig csak inkubátort gyártottak. Alaposan ismerték már minden részletét, ilyen értelemben meglehetősen kényelmes volt a munka. A fiatal üzemmérnök mégis szívesen elfogadta a helyi Jóreménység Szakszövetkezet ajánlatát: vállalja el a létrehozandó fémipari üzemük vezetését. Ez két évvel ezelőtt történt. — Kedvemre való volt a feladat'— mondja most —, már a gépek vásárlásában is részt vehettem. Sokféle lemezlakatos munka elvégzésére alkalmas technológiai sort alakítottunk ki, igy a gyártási folyamat egyetlen részletében sem vagyunk másokra utalva. Termelésünk eredményességét is pozitívan befolyásolják ezek a körülmények. A gödöllői gépgyár jól ellátja őket megrendeléssel — műhelygépkocsiba különböző berendezéseket készítenek — mégis, amikor a szövetkezet termelési elnökhelyettese, Dely Géza „elcsípett egy fülest”, rögtön az jutott eszébe, hogyan lehetne azt a fémipari üzemükben hasznosítani. — Az elnökhelyettes arról értesült — magyarázza Mayer Ferenc —, hogy egy hamarosan megjelenő rendelet értelmében vadászfegyvert csak külön erre a célra szolgáló szekrényben tarthat a gazdája. Dely Géza azzal a kéréssel keresett meg, hogy tervezzek meg egy ilyen alkalmatosságot... — Hormon tudta, hogy milyennek kell lennie? — Még azt sem tudtam, mekkora egy vadászpuska. Kerestünk egy vadászt, megismerkedtem a fegyverével és mindennel, amit . a fegyvertárolásról tudni kell. Mindezek alapján vaslemez szekrényünk a köyetkezo szempontoknak, kivánalmaknak felel meg: négy t Mayer Ferenc — és az általa tervezett speciális szekrények. (Pásztor Zoltán felvétele) A PAKSI ATOMERŐMŰ IV-ES BLOKKJA puska fér el benne, ennél többet nem lehet tartani. Ugyanabban a szekrény- ' ben külön zárható helye van a fegyverbe való tolózár-dugattyúnak, másik külön zárható rész a lőszernek. Csak annyinak, amennyit egyszerre tárolhat a vadász. Lényeges szempont, hogy az ajtón biztonsági zár van, ez három ponton rögzít, a kulcs csak akkor vehető ki az ajtóból, ha a lőszertárolót is lezárták. így nem fordulhat elő, hogy a vadász valamelyik részt nyitva felejti. Az ajtó egyébként nem zsanérral rögzített, tehát nem lehet a pántot lefeszítve leemelni a helyéről. Az, hogy a szekrény váz nélküli, nem külön-külön összehegesztett lemezekből készül, hanem hajtogatással, az anyagfelhasználás szempontjából előnyös: kevesebb lemez szükséges hozzá, a hulladék is minimális. Oldala, teteje barna vagy sötétzöld, ajtaja krémszínű. — Az első darabot a Szigma Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti vadászfelszerelési boltjának vittük el. Azonnal gazdára lelt, rögtön kértek belőle többet is. Egyébként hamar hire ment, Budapestről, Kecskemétről, Gyöngyös környékéről is kaptunk már megrendeléseket. Pedig még meg sem jelent a rendelet. Hatvanezer vadász van az országban, szükség lesz arra, hogy más cégek is gyártsanak ilyen, illetve hasonló szekrényeket. Üzemcsarnokunkban az elszállításra váró, nyúlánk fegyvertárolók mellett hasonló kivitelű, zömökebb társaik sorakoznak. — Irattárolók — mutatja Mayer Ferenc. — Amikor a Vídiának ajánlottuk fel a vadászszekrényt, azt mondták: nekik „éppen ilyen” irattárolóra lenne szükségük. Megterveztem, elkészítettük a prototípust, azóta sorozatban gyártjuk. — Most már van elég sok izgalmas feladata? . -fltfjenl panaszkodhatom—mondja a fiatal mérnök nevetve. S Ha így folytatódik, a fémipari üzemünkben a kapacitást is bővíteni kell... Almási Márta 5 Az erőmű Kész a Paksi Atomerőmű IV-es számú blokkja. A határidő előtt elkészült új energiatermelő egység segít abban, hogy már az idén az atomerőmű 10 milliárd • Az erőmű IV. kilowattóra villamos energiát termeljen, és ezzel fedezze a .lakossági többletfo- blokkjánái gyasztást. pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: <— felsőfokú szakirányú végzettség — legalább ötévi, szakterületen szerzett vezetői tapasztalat — erkölcsi feddhetetlenség. Kereseti lehetőség évi 120 000—140 000,— Ft. A pályázat tartalmazza a jelentkező részletes önéletrajzát és a végzettséget igazoló okmányai másolatát. A pályázatokat 1987. október 31 -éig kérjük megküldeni. Cim: Bács-COOP SKÁLA GT igazgatójának Kecskemét, Kurucz krt. 24. sz. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. m 1 m m 1 I 1 2722
