Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. október 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Kevesebből jobbat Az útépítés jövője Amikor kevés a pénz, sokat beszélünk arról: miképpen kell ezt vagy azt másképp csinálni. Lehet-e például kevesebb pénzből több utat fenntartani, építeni. Nem lehetetlen, hiszen a magyar útügyi szakemberekben és szervezetekben van annyi tudás, akarat, elkép­zelés, tettrekészség, rendelkeznek akkora technikai háttérrel, hogy ezeket végrehajtsák. Hogyan lesz fából vaskarika? Az idei és a jövő esztendő útpolitiká- jának az a lényege — fogalmazta meg egy előadásában dr. Törőcsik Frigyes, a Közlekedési Minisztérium főosztály- vezetője —, hogy nem szabad abba­hagyni a kutatást, a tervezést, ugyan­akkor nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntartásra, az üzemeltetésre. Nem ellentmondás e pénztelen időszakban kutatásra és tervezésre költeni az amúgy is kevéske forintot? Nem! A távlatban felépítendő közlekedési lé­tesítményeket, a közúthálózatot meg kell terveztetni, sőt azt is, hogy mikor és milyen módon szeretnék kivitelezni. Erre két okból is szükség van. Az egyik: a tanácsok sokáig védték a ké­sőbbi útlétesítmények helyét, de ma már, mert kell a telek, közel is van, eladták lakóháznak, vagy más egyéb célra vették igénybe. Később, amikor már kellene az út, jelentkeznek a meg­oldhatatlan problémák. A másik: lesz még olyan időszak, amikor több lesz a pénz, gyorsabban fejlődik a motorizá­ció, prosperál az útépítés, s akkor már csak a kiviteli terveket kell elkészíteni. Tulajdonképpen már most kell a jövő­re gondolni tervszerűen, előrelátóan. A kutatásra is áldozni kell, mert ha kevés is a pénz, nem mindent kell ará­nyosan csökkenteni. Az biztos, hogy mást kell csinálni, mint eddig. A jól bevált, de a mi zsebünknek most túl drága hengereltaszfalt-eljárást nem kell ugyan elfelejteni, de félre kell tenni, és ki kell próbálni az új, az olcsóbb, mégis célravezető technológiát. Ki kell találni új, de kevésbé költséges anyagok fel- használásának módját. Ma ez a közúti kutatás feladata, de holnapra már pre­zentálni kell mindkettőt, hiszen a közu­tak állagának megóvása rendkívül sür­gető. Szegényes, de gondozott Az útüzemeltetés színvonalát — ez határozott szándéka a Közlekedési Mi­nisztériumnak — emelni kell! Való igaz, az ember egy szépen festett ven­déglő tiszta abrosszal leterített asztalá­nál ülve, csinos pincémő által kihozott kisebb adag pörköltet is jobb ízűén fo­gyasztja el, mint a koszos kocsma zsír­pecsétes térítőjére odavágott nagy adag húst. Ezután nem tűrik el az útburkola­ti jelek hiányát, az acéltámfalak rozs­dáját, a lekopott táblákat. Cicomázzák az utakat? Nem, inkább gondozzák, még akkor is, ha azok szegényesebbek lesznek. Az új közlekedési törvény elő­írja majd az útellenőri szolgálatot, ami­től sokat várnak, hiszen javul az infor­máció, gyorsabb lesz a kisebb törések, kátyúk javítása, és talán nem olyan gyorsan megy tönkre a burkolat, mint eddig. S már itt is vagyunk a fenntartásnál, építésnél. Ezekre a feladatokra az eddi­gieknél is kevesebb pénz jut. Ezért a vezértechnológia még az elsőrendű fő- útvonalakon is a felületi bevonat lesz. (Válogatott, mosott, apró zúzalékot szórnak a bitumenemulzióval lefröcs­költ úttestre, amely a hő hatására bele­süpped, majd beleköt. Négy óra múlva a felesleges zúzalékot lesöprik, és ráen­gedik a forgalmat, amely lassú haladás­sal szinte belepréseli az emulzióba a kavicsot, amely összeolvad a korábbi burkolattal.) Ezt nálunk már sokan is­merik, sőt, szidják, de csak erre jut pénz! Nem vigasztalásképpen, csupán a tények jobb megismerése végett: eb­ben az évben az országban csupán 400 kilométer hengerelt aszfaltút készült. Modernebb technológia Szeretném hangsúlyozni, ezt a Köz­lekedési Minisztériumban is így látják: a felületi bevonat nem az egyetlen és üdvözítő megoldás az utak fenntartá­sára. Sokfajta technológiával kísérle­teznek és jó néhányat már ki is próbál­tak: így a vízáteresztő, a homok-, az infradominós aszfaltot, a modifikált bi­tument, és lehetne tovább sorolni. Az a cél, hogy a kevesebb pénzt moder­nebb technológiával egészítsék ki, és kihasználják az országban a nyolc — nálunk a megyében egy^4- emulziógyá­rat. Ezt az olcsóbb megoldást szolgálja a többi között a Remix géplánc alkal­mazása is, amely szinte felfrissíti a bur­kolatot. Azt is tudnunk kell azonban, hogy mindegyik technológia nem min­denütt alkalmazható. Nagyobb gondot jelent például az S-ös úton a kerékvályúsodás, amelynek a megszüntetésére nincs kidolgozott megoldás. (Ez esetben nem az egész burkolat, csupán az a rész kopik meg, megy tönkre, ahol a járművek közle­kednek.) Miután ez nemcsak a megyé­ben jelentkezik, országosan sürgetik a technológia kidolgozását. Ami a jövő évi tervet illeti: az ország valamennyi közútján felülvizsgálják és kiegészítik, informatívabbá teszik a zöldtábla-rendszert, jobban kiszolgál­va az idegenforgalmat, jelezve a látni­valókat. Az autóbusz-öblöket, a cso­mópontokat, a jelzőtáblákat jobban karbantartják, és több gondot fordíta­nak a hidak állagának megóvására. És miután nem tartják üdvözítőnek az idén tapasztalt állapotot — még július­ban is voltak kátyúk a városokban —, versenyhelyzetet teremtenek a kivitele­zők között. A cél: olcsó anyag és tech­nológia alkalmazása, gyorsaság és jó minőség. Igaz, ettől nem lesz több a pénz, de a kevesebből jobbat kapunk. Gémes Gábor SÚLYHIÁNYOS FAGYLALT, HAMISÍTOTT VÖRÖSBOR, TERMÉKEK ÁR NÉLKÜL Szabálysértők a pult mögött Az elmúlt hónapokban, a vevők megkárosítása és különböző mu­lasztások miatt, az alábbi szabály­sértési ügyekben hozott határoza­tot a megyei tanács kereskedelmi osztálya (a felsorolásban jelezzük a kiszabott bírságot is): Czartkó Sándorné kiskunhalasi divat- és ajándékáru-kereskedő 63 500 forint értékű árut használa­ti-kezelési útmutató és minőségi igazolás nélkül hozott forgalomba. Tizenhét és fél ezer forintért kínált többféle ajándékcikk eredetét és beszerzési árát nem tudta számlá­val tanúsítani. (Pénzbüntetése: 4000 Ft.) A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat 90. számú kecskeméti üz­letében Kemenes Györgyné 4640 forint értékű babkávét az egyszer már meghosszabbított minőség­megőrzési időn túl akarta forga­lomba hozni. Négyféle zöldség- és 8-fajta töltelékáru fogyasztói árát nem jelezte. (4000 forint.) Ugyan­ebben az üzletben Tóth Gyöngyike alkalmazott 6 forint 40 fillérrel többet számolt. (3000 foriűt.) Csada László, a Kalocsa és Vi­déke Áfész 48. számú szabadkasz- szás üzletének vezetője, a dohány­áruk árváltozása után, 400 csomag Sopianae cigarettának nem tudta megmutatni a számláját. A leltá­rozott áruk jegyzékében sem szere­pelt a cigaretta, azt állítólag egy másik szerződéses üzletvezetőtől kapta. (3000 forint.) A Dunatáj Vendéglátó Vállalat 150. számú bajai szerződéses büfé­jében Vörös Ferenc eladó próbavá­sárlás alkalmával 2 helyett 2, forint 30 fillért számított fel egy-egy sörös­üveg betéti díjaként. (3000 forint.) Tarjányi Gyula, az Utasellátó Vállalat 57. számú kiskunfélegyhá­zi üzletének eladója 2 forint 20 fil­lérrel károsította meg a kereske­delmi ellenőröket, és a fogyasztás­ról nem adott számlát. (5000 fo­rint.) Ugyanitt Lukács Sándor boltvezető húsokat és töltelékáru­kat, szabályellenesen, lefagyasztott abból a célból, hogy azokat ké­sőbb ételkészítésre felhasználja. (3000 forint.) A Duna táji Vendéglátó Vállalat 550. számú kiskunhalasi szerződé­ses eszpresszójának kiszolgálóját, Csizmadia Lászlót bárom ízben marasztalta el a kereskedelmi felü­gyelőség. Először kétszer 4 adag súlyhiányos fagylaltot szolgált ki úgy, hogy a fogyasztásról nem ké­szített számlát; másodszor egy tu­ristacsoportnak adott számláján nem lehetett eligazodni; .harmad­szor pedig — bár az üzletnek nincs 9 óra előtti szeszesital-kimérésre szóló engedélye —, 8 óra 30 perc­kor alkoholos itallal szolgálta ki a felügyelőket és a vendégeket. A vodkát, hitelesitett fémmérce he­lyett, pohárba töltötte. (3000, 3000, 5000 forint.) A Kiskunsági Vendéglátó Válla­lat 324. számú kecskeméti Hullám vendéglőjében Balázs Zoltán meg­szegte a 9 óra előtti szeszesital- árusításra vonatkozó tilalmat. (8000 forint.) (Korábban már háromszor kö­vettek el ilyen szabálysértést a Hul­lámban.) Ligetfalvi József, a Kecel és Vi­déke Áfész 14. számú császártölté­si falatozójában hamisított vörös­bort adott el. A szerződéses üzlet­vezetőtől 50 liter rossz bort is elko­boztak és megsemmisitettek. (6000 Ft.) Ugyanitt a vállalkozó alkal­mazottját is felelősségre vonták vásárlók megkárosításáért. (1000 Ft.) A Kiskőrös és Vidéke Áfész II. osztályú szállodájához tartozó Szarvas eszpresszóban az egyik reggel 7 órakor még nem volt feke­tekávé, mivel a kávéfőzőgépet el­mulasztották idejében bekapcsol­ni. Amikor ennek okáról érdeklőd­tek a felügyelők, az alkalmazottak modortalanul válaszoltak. Személyazonosságukat csak az el­lenőrzésben részt vevő rendőr fel­lépésére tudták megállapítani. Az üzletben az ellenőrző naplót elzár­va tartották. Az eset kapcsán az áfész elnöke fegyelmi eljárást indí­tott: Egy alkalmazottat elbocsá­tott, egyet szigorú megrovásban, egyet pedig megrovásban részesí­tett. Vigh Tiborné magánkereskedőt, a kecskeméti Nóra büfé tulajdono­sát azért vonták felelősségre, mert üzletében akadályozták az árak el­lenőrzését, a Vásárlók Könyvét nem hozzáférhető helyre tették, ezenfelül élelmezés-egészségügyi szabálysértést is elkövettek a büfé konyhájában. (8000 Ft.) Virág Pál alkalmazottat ugyanezen az érté­kesítőhelyen szeszes ital 9 óra előt­ti kiszolgálásáért és vásárlói meg­károsításért 5000 forint bírsággal sújtották. E két utóbbi kivételével, az elő­ző szabálysértők ügyében a hatá­rozatok jogerősek. A Nóra büfé tulajdonosa és alkalmazottja fel­lebbezett. K—1 MEGKÉRDEZTÜK A BELKERESKEDEI/ r ^MINISZTÉRIUMOT: Mi a helyzet az élelmiszerpiacon? Felvásárlási láz tört Magyaror­szágra. Megrohamozták a tartós fogyasztási cikkeket, a ruházati termékeket árusító boltokat. Soha­sem tapasztalt magas forgalomról beszélnek a kereskedők. Logikus tehát a kérdés: mi a helyzet az élel­miszerpiacon? Legszembetűnőbb az újra és újra fellépő margarinhiány. Máskor azt hallani: kevés a főző­olaj. Hamarosan megkezdődik a disz­nóvágások szezonja, de a karácso­nyi- és szilveszteri ünnepek is ro­hamléptekkel közelednek. Milyen tehát most az országos kép és mire számíthatunk az elkövetkezendő hónapokban? Kérdéseinkkel felkerestük a Belke­reskedelmi Minisztériumot, hogy „első kézből” kapjunk információkat. Meg­tudtuk: nem tartják kifogástalannak a kínálatot, de kielégítőnek ígérik. A for­galom a tervezettnél magasabb, megfo­galmazásuk szerint: élénk. Ennek elle­nére alapvető élelmiszerekből kielégítő ellátást ígérnek. Ebbe a kategóriába sorolják a húst és a húskészítményeket, a sertészsírt, a tejet, a tejtermékeket, a kenyeret, a péksüteményeket, a lisztet, a burgonyát, a sót és a kristálycukrot. Olcsóból több kellene Az áprilisi áremelés visszavetette a fogyasztást húsból és húskészítmé­nyekből. Ma a 90 forint alatti összegért megvásárolható cikkeket tekintik hiva­talosan olcsó áruknak. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kínálatot, az a várt alatt maradt. Összességében ser­téshúsból lesz elegendő, marhahúsból nem. Baromfiból pillanatnyilag túlkí­nálat van, hogy apadjanak a készletek, árengedményt is adnak általában. Élő­halból kevesebb jut az asztalra, bár ígérik, hamarosan javul az ellátás, mi­vel az őszi lehalászásból tartalékolnak az ünnepekre. Sajnos, fagyasztott, filé­zett tengeri halat továbbra sem árusíta­nak az üzletekben. Bőséges választék várható viszont szocialista halkonzerv­ből. Más konzervekből is lesz elegendő. Igaz, ezeket — akárcsak a gyorsfa­gyasztott termékeket — ritkán vásárol­ják a kispénzűek. A margarinok — Liga, Ráma — mostanában rövidebb-hosszabb időre eltűnnek a boltok polcairól. A hiány ellensúlyozására némi importmarga­rinra lehet számítani decemberben. Időnként felröppen a hír: kifogyó­ban a főzőolaj. Áz üzleteket járva vi­szont úgy tűnik, van belőle bőségesen. Az elmúlt hat esztendőben 40 százalék­kal nőtt az étolaj forgalma. Különösen az idei évben, 1987 szeptemberéig 10 százalékos növekedést jelezhettek a ke­reskedők. A Növényolajipari Vállalat évi termelése eléri az 53,5 ezer tonnát, de már nem tudja kielégíteni az igénye­ket. Átálltak a folyamatos gyártásra, ezzel a vállalat elérte teherbíró képessé­ge felső határát, termelése viszont 2000 tonnával elmarad a kívánatostól. Le­hetséges, hogy idén még vásárolunk külföldről főzőolajat. Elegendő fűszer, rizs 9 Válogatják a burgonyát. mölcsök közül számíthatunk némi ba­nánra, kevés fügére, elvétve kis meny- nyiségben talán még ananászra is. Bő­séges lesz a kínálat kubai narancsból és grape-fruitból. Az úgymond mediter­rán naranccsal majdnem bizonyosan csak decemberben találkozhatunk. De nem mindenütt. A fővároson kívül el­sősorban a megyeszékhelyeken az ipa­ri centrumokban. Hogy melyik telepü­lésen milyen déligyümölcsöt árulnak majd — a korlátozott mennyiség miatt — az elosztáson múlik. Bizonyéra lesz­nek olyan falvak, ahová el sem jut a narancs, az ananász, és így tovább. Frissítőként említjük: frissít'bői, szénsavas és szeszes italokból, borból, pezsgőből, sörből, rövid italokból lesz elegendő. T úlvásárlási hullámok Végére maradt a burgonya - zöld­ség. Köztudott, hogy \eng . >rszág- ból szereztünk be búi :onyái a hazai készletek kiegészítésére. Hozzáláttak a központi tárolók feltöltéséhez; lesz ele­gendő fehér- és vörösrépa, vöröshagy­ma. Várhatóan egyikből sem lesz hi­ány. Fokhagymából ugyan több ter­mett az idén, mint egy esztendővel ko­rábban, ám a szükségesnél kevesebb. Az árak túlságosan felszöktek, sokkal kevesebb fokhagymára engednek kö­vetkeztetni, mint a valóságos mennyi­ség. Árcsökkenésre persze ne számítsa­nak, bár a tavalyi évhez hasonlóan 1987-ben is vásárolt Magyarország fokhagymát a Szovjetunióból. Min­denesetre a fokhagyma szabadáras ter­mék, „elszaladhatnak” tehát az árak. A kereskedők élénkülő kereslettel, forgalommal számolnak az elkövetke­zendő hetekben. Valószínűnek látszik, a karácsonyi ünnepeket megelőzően a mainál nagyobb rohammal kell majd szembenézniük a bolti dolgozóknak. A Belkereskedelmi Minisztériumban azt mondták: ha ismeretessé válnának a jövő évi élelmiszerárak, nyilván ke­vésbé tartalékolnának az emberek. Ezek hiányában lehetséges, hogy válo­gatás nélkül mindenféle élelmiszerből a kelleténél többet vásárolnak ország­szerte. H. T. Bőven van és lesz tojás, bors, só, pirospaprika. Rizsből — a kereskedők szerint — a vártnál jobb termést taka­ríthattak be a mezőgazdasági üzemek. Ám, számolva a disznóvágásokkal, ün­nepekkel, sőt némi „bespejzolással” is, külföldről, mégpedig Nyugat-Európá- ból szándékoznak kiegészíteni a hazai készletet. Lesz elegendő köménymag, szegfű­szeg, fahéj, kávé, vaniliáscukor. Vaní- lia-rúdból nem jut minden hazai bolt­ba. Idén valószínűleg le kell monda­nunk a görög mazsoláról, helyette a közel-keleti fekete színű mazsolát szer­zik be, amely ugyanolyan jól használ­ható sütéshez vagy különböző ételek­hez, salátákhoz, mint az eddig megszo­kott. Amennyiben lesz elsőosztályú ma­zsola, úgy az magasabb áron kerül pi­acra. Pillanatnyüag nehéz közel-keleti mazsolához is jutni, ígéretek szerint no­vemberben, de méginkább december­ben lesz elegendő — az ország minden részében. Szőlő nemigen lesz. Az a gazda, aki jól tudja kevéske termését tárolni, vár­hatóan igen magas árat kér a fürtökért. Lesz körte és alma. Utóbbinak azon­ban már most magas az ára. Déligyü­1987. NOVEMBER 4-TÖL BÁCSALMÁSON IS, az újonnan megnyíló lakásfelszer ’ési kisáruházun ian^ (Lenin út 48 tartós fogyasztás ikkek, háztartási kisgépbe, vil­lanyszerelési cikkek, ház­tartási edényáruk, csem­pék, PVC padlók és egyéb lakásfelszerelési cikkek vásárolhatók. A VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉG RÉ­SZÉRE NYITÁS: 11 ÓRAKOR. ft« ttto«|dom, segit a gof|doi|

Next

/
Thumbnails
Contents