Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

Homokon jövedelmező a spárgatermelés • A spárgatermesztők együtt dolgoznak, a szedett termést mosás után teszik a ládákba. A megtermelt spárga többsége exportra kerül. • Nyúlámyéknak is nevezi Lippay Já­nos az 1(564-ben írott magyar nyelvű kertészeti könyvében a „Posoni kert”- ben a spárgát. Azért szükséges az egész világon érthető tudományos nevén is említeni: Asparagus officinalis. Hazánkban a spárgát már évszáza­dok óta termelik, de termőterülete so­hasem haladta meg az ezer hektárt, pedig táplálkozási értékei alapján kül­földön keresett és sokkal többet tud­nánk eladni. Ennek érdekében — mivel Bács-Kiskun megye területben és ter­mésben második helyen áll Pest megye mögött ■—jó lenne, ha minél többen telepítenének ebből a jól jövedelmező zöldségféléből. Táplálkozási értéke — főleg a tavaszi időszakban — igen je­lentős. Vértisztító, vesekő -megelőző hatását is számontartják. A spárga évelő növény, .10—15 évig marad a helyén, amiből az első három év még nem termő. Vetésforgón kívül, illetve gyümölcsös előveteményeként sorolható be. A telepítésre szánt terület kiválasztásánál gondoljunk arra, hogy mélyművelést, talajegyengetést kíván, amihez nagy gépek alkalmazása a gaz­daságos, ezért jó, ha az egyébként ma­gas kézimunka-igénye miatt a vállalko­zó család létszámához igazodó kisebb (kettő-négy fő hektáronként) területe­ket tömbösít ve művelik. Laza, humuszban gazdag, a halvá­nyított spárgának homok, vályogos homok, a zöldspárgának vályogosabb homoktalajok jók. A talajvíz ne legyen egy méternél magasabban, semleges vagy enyhén lúgos (6,8—7,2 pH) kém­hatású talajon díszük jól. A telepítést megelőző ősz folyamán 100 tonna istállótrágyát 45 centiméter mélységbe dolgozzunk be hektáron­ként, és majd a vizsgálat alapján ada­goljuk a műtrágyákat, esetleg meszet. Két művelésmód között választha­tunk. A halványított spárga töltögeté- se-szedése több munkát, de finomabb, értékesebb árut, míg a zöldspárga ke­vesebb munkával, megfelelő fajta kivá­lasztásával, nem annyira finom, dé egy­re keresettebb minőséget ad. Szaporítása magvetéssel vagy szö­vettenyésztéssel történik. Az így előállí­tott „magonc” telepítése 150 cm sortá­volságra 35 centiméter, zöldspárgánál 25 centiméter tőtávolságra, kora ta­vasszal vagy ősszel történik. (19 ezer, illetve 26 ezer tő hektáronként). A tele­pítéshez a szaporítóanyagot a termesz­tést szervező egyesülés biztosítja olyan fajtákból, amik a kívánt követelmé­nyeknek — minőség, betegségellenál­lás, termőképesség szempontjából — legjobban megfelelnek. Ehhez tud se­gítséget nyújtani a Zöldségtermesztési Kutató Intézet FV. Ápolás, talajművelés az első években a gyomtalanításból és a tövek fokozatos féltöltéséből áll. A továbbiakban a mű­velési módnak megfelelően a töltögetés, és ősszel a lomb levágása növényvédel­mi szempontból fontos teendő. A növényvédelem a talajfertőtlenítés és a ma'goncok csávázásán túl a kárte­vők és kórokozók elleni megelőző, és a kártevők fejlődésének érzékeny idősza­kában alkalmazott permetezésből, il­letve porozásból áll. Száraz időjárás esetén szedés előtt indokolt a beöntözés, a szedés idősza­kában csak annyi (10—15 milliméter), hogy a bakhátak kiigazításához elegen­dő legyen. A második éves, jól fejlett állomány­ból április közepétől május közepéig tövenként egy-két sípot szedhetünk. Harmadik évben május végén az idő­sebb állományban, június második fe­léig szedhetünk naponta, vagy kétszer is naponta, ahogy a sípok fejlődnek. Hektáronként 3—5 ezer kilogramm termés várható a 3—10 évig terjedő időben, utána már csökken a termés. Dr. Győrffy Sándor, a ZKI FV szaktanácsadója KÖNYVESPOLC Hagymafélék termesztése Hagymafélék termesztése SZStKföZTEríE: Legősibb táplálékaink egyike a hagyma, több ezer éve fogyasztja az ember fűszer- és gyógynövényként, a meleg égövek lakói pedig zöldségnö­vényként. Vad fajaiból szép számmal találunk az erdőkben, a mezőkön és a szántóföldi gyomtársulásokban. Tur- kesztánból származik a_ vöröshagyma őse, a fokhagymáé Elő-Ázsiából, medi­terrán eredetű a póré- és a metélőhagy­ma. Hazánkban a hagymatermesztés központja Makó körül alakult ki a XVIII. századtól; az első termesztők a jobbágyság alól felszabadult zsellérek voltak (a makóiak hagymagányóknak hívták a hagymakertészeket). Tájfajtá­ik és a helyi termesztési sajátosságok továbbfejlesztésére 1935-től a szövet­kezetbe tömörült hagymakertészek in­tézményesen kívántak gondoskodni a fajtaminőség megóvásáról, valamint a termesztési módszerek fejlesztéséről. Önerőből hagymakisérleti telepet hoz­tak létre és kérték a termesztőtáj zárt körzetté való nyilvánítását. Kezdemé­nyezésüket csak húsz év múlva, 1955- től a Makóra települt Hagymakísérleti Telep létrejöttével tudták szervezett ne­mesitői munkával megvalósítani. 1967- től Budatétényen is folytak hagymaki- sérletek: a magról vetett hagymater­mesztés agrotechnikájának kidolgozá­sa, termesztése volt a feladatuk. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet FV makói és budatétényi kutatóállo­másának szakemberei a Mezőgazdasá­gi Kiadó gondozásában jelentették meg a Hagymafélék termesztése című tanulmányukat. A kötet megismertet a hagymafélék eredetével, táplálkozási jelentőségével, a vöröshagyma környezeti igényeivel (hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, ta­laj), a hagymafélék nemesítésével, ve­getatív szaporításával, a fajtafenntar­tással, az utódvizsgálatra alapozott szélekcióval, valamint a két- és az egyé­ves vöröshagyma-termesztési technoló­giákkal. A kötet szerzői áttekintést ad­nak a zöldhagyma-előállításról, a gyöngyhagyma-termesztésről is, vala­mint informálnak a hagymák tárolásá­ról, feldolgozásáról, a magtermesztés folyamatáról. Külön rész mutatja be a hagymatermesztés jelenét, távlatait, ökonómiai kérdéseit, szabványait. Az utolsó fejezet a szubtrópusi, trópusi hagymatermesz­tés sajátosságait ismerteti. Örömmel kell üdvözölni a dr. Botos Gyula és dr. Füstös Zsu­zsanna szerkesz­tésében megjelenj Hagymafélék ter­mesztése című kötetet, hisz rég várt, évek óta hi­ába keresett szak­könyv jut most el az olvasókhoz (az előző kiadás Bru­der János mun­kája 1954-ben jer lent meg). A 69 fotóval, 36 ábrával ké­szült, jól áttekint­hető, 335 oldalas publikáció feltétlen keresett kézikönyv lesz a kistermesztők és a nagyüzemi termesztéstechnológiával dolgozó szakemberek körében is. Kár, hogy a nagy létszámú, húsztagú szerzői kol­lektíva publikációiban sok párhuza­mos közlés, időnként nagy színvonal­beli különbség maradt, s a szerkesztők­nek az egyes fejezetek arányait sem si­került szerencsésen megválasztani. Sajnos, a kötetben nagyon sok a nyomdai szedéshiba, például a szerző­ket feltüntető címoldalverzón három közreműködő nevét írták hibásan. Adós maradt a kiadó az idegen nyelvű összefoglaló(k) közlésével is. K. M. Időszerű munkák Most már beköszönt a tél és gyakorlatilag a kertben alig akad tennivaló, azonban, akik nem végezték el a levelek és a hullott gyümölcsök összege- reblyézését, valamint a négyévesnél idősebb szőlőkben, gyümölcsösökben a gyomirtó vegyszer kiszórását, azok még megtehetik ezen a hétvégén. A rózsaféléket, a kiültetett virághagymákat, a kétnyári virágokat, s a fiatal évelő növényeket falevéllel, földdel érdemes betakarni, így védeni a fagytól. Gondoljunk a vadkár elleni védelemre is. A kertészeti szakboltokban törzsvédő hálókat lehet vásárolni. Ezek drágábbak, mint a hagyományos törzsvédők (papír, szalma), de fölrakásuk egyszerűbb és több éven át is használhatóak. Gondozzuk a madarakat: ocsút, napraforgót, kendermagot, kukorica- darát szórjunk az etetőkbe. A cinkék hálásak a fára kiakasztott szalonna- darabokért. Ha az énekesmadarak a kertekbe szokjak, igénylik a rendsze­res etetést, ugyanis nem keresnek maguknak eleséget, s ennek következmé­nyeként a télen elpusztulhatnak. Nem érdemes sajnálni a fáradságot arra, hogy a szerszámokat megtiszto­gassuk a rátapadt földtől, szennyeződéstől, s javasoljuk, hogy a fémrésze­ket gépolajjal vagy zsírral kenjék be. szabad idő BAJÁN ÉS KECSKEMÉTEN KAPHATÓ Hordozható vércukorszintmérő készülék Haladás a cukorbetegség kezelésében Hazánkban a mintegy félmilüó cu­korbeteg közül minden tizedik inzufin- injekcióra szorul. Az inzuünkezelés év­tizedek során kialakult gyakorlata mel­lett a zömében fiatal betegek többsége az egészségesekhez hasonlóan élhet, de az inzulinterápia néhány kérdése még megoldásra vár. Az egyik az, hogy az eddig megszo­kott módon, tehát viszonylag ritkán, főleg a reggeli órákban, laboratórium­ban történő vércukór-meghatározást követően, a kezelőorvos hosszabb idő­szakra állapítja meg a beteg inzulin­adagját. A merev séma szerint adott inzulin mellett 'gyakran jelentős vércukoríngadozás alakulhat ki. A la­bilis vércukor esetenként súlyos rosz- szullétet okoz, máskor tartósan csök­kenti a beteg fizikai és szellemi erőnlé­tét. Súlyos gond az is, hogy a tág hatá­rok között változó vércukor e betegek többségénél bizonyos idő múlva szö­vődmények kialakulásához, az erek, a vese és a szem károsodásához, majd korai rokkantsághoz, az életkilátások romlásához vezet. Ugyanakkor más ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövődmények megelőzhetők a nap minden szakában a normális értéket megközelítő, alig ingadozó vércukor biztosításával. Ezt az állapotot eddig legtöbbször csak kórházban és korlátozott ideig si­került elérni. Újabban azonban — az’ úgynevezett önellenőrzéses inzulinke­zeléssel — ugyanezt meg lehet valósíta­ni tartósan és elfogadható anyagi rá­fordítással, a mindennapi élet feltételei között. E módszernek az a lényege, hogy a beteg hordozható vércukormérő ké­szülékével — tetszés szerinti helyen, időben és gyakorisággal — megmérheti vércukorszintjét. Ennek ismeretében azután a kezelőorvosával való tanács­kozást követően — indokolt esetben és kellő tapasztalatok birtokában önma­ga is — szükség szerint módosítja az inzulinadagját, az injekció beadásának időpontját, máskor pedig' diétájának összetételét, az étkezések gyakoriságát. A vércukorszint mérése a készülék­kel könnyen elvégezhető. Sokkal nehe­zebb és igényesebb feladat — az ered­mény birtokában — a szükséges és a helyes következtetések levonása. Ez ugyanis feltételezi a betegség alapos is­meretét, így azt is, hogy mikor és mi­lyen módon kell és lehet a gyógykezelé­sen Változtatni. A beteg az önellenőrzé­ses inzulinkezeléssel orvosának aktív társa, segítője lesz, szoros és eredmé­nyes kapcsolat alakul ki közöttük. Az így kezelt cukorbeteg életmódja kevés­bé függ betegségétől, állapota és mun­kabírása a korábbiakhoz képest jelen­tősen javul. Joggal remélheti továbbá azt is, hogy a cukorbaj említett szövőd­ményei is elkerüük majd.. Hazánkban a közelmúltig a gyors vércukormérésre alkalmas műszer csak kivételesen volt elérhető. A mikro­elektronika és a korszerű műszergyár­tás fejlődése lehetővé tette hazai gyár­tását is. A kérdés fontosságának meg­felelően — egészségügyi szerveink je­lentős támogatásával'— mind több cu­korbeteg juthat hozzá a készülékhez, amit Bács-Kiskun megyében Kecske­méten és Baján kaphatnak — az orvos javaslatára — az ilyen kezelést vállaló és az orvos megítélése szerint arra fel­készült cukorbetegek. A műszert használók állapotának ja­vulásáról kedvezőek az eddigi tapasz­talataink. Az önellenőrzéses inzulinke­zelés eredményei tovább javulhatnak, ha a betegek időnként szervezett for­mában találkozhatnak majd egymás­sal, hogy tapasztalataikat kicseréljék, problémáikat megbeszéljék. Dr. Bruncsák András osztályvezető főorvos A szakállas élcelődés szerint bi­zonyos foltokat csak ecetes ollóval lehet eltávolítani. E mondás üres szellemeskedésnek tűnik, de van némi-igazsága is, ha különféle pe­csétek, foltok keletkezésekor nem frissiben látunk hozzá az eltávolí- 'táshoz, hanem hagyjuk, hogy bele­egye magát a textília szálaiba, rá­száradjon, rákövesedjék a be­szennyezett anyagra. Függetlenül attól, hogy mivel, mit pecsételünk össze, a folttisztí­tás eredményességének első szabá­lyaként kimondhatjuk, hogy azon­nal cselekedni kell, még ha ezzel némi zavart, felfordulást is oko­zunk. A mindennapok során leggyak­rabban előforduló foltbalesetek: Kilöttyen a feketekávé a fehér vagy színes térítőre, ruhára, ingre, nyakkendőre, szövetszoknyára. Ha a körülmények nem teszik le­hetővé, hogy a szennyezett holmit hideg vízbe beáztassuk, akkor hi­deg vizbe mártott és cserélt puha ruhával kell addig dörgölni, amíg a folt nyoma eltűnik. Ugyanezzel az eljárással szün­tethető meg a sörfoli is, nem kü­lönben a nyers alma kifröccsent leve, a vörösbor pecsétje, ámbár e két utóbbit ajánlatos a megnedve- sítés után alaposan besózni, hagy­ni, amíg a só fel nem oldódik, és csak azután dörgölgetni. A csapadékos idő beálltával szinte elkerülhetetlen a sárral fel- fröcskölés, a nadrágszárvégek be- sározódása. A sarat sokan hagyják a szövetre rászáradni, olykor ab­ból a meggondolásból, hogy por­ként tökéletesen kikefélhető. Nos, az utca sara már rég nemcsak nedv és föld elegye, hanem sok egyéb is hozzákeveredik. A lehúzott, simá­ra kifektetett összefröcskölt nadrá­got ajánlatos langyos vízbe márto- gatott, kinyomott szivaccsal.kitisz- títani, és csipesz közé fogva meg­szárítani. Bonyolultabb feladat a zsíros eredetű, az étolajas, kivált papri­kás ételfoltok eltávolítása. Ezekhez folt- vagy sebtisztító benzin szük­séges, és puha tiszta ruha, esetleg papír zsebkendő. Maga a tisztítás úgy történjék, hogy a folt alá is tegyünk nedvszívó anyagot, s a benzinnel jól átitatott kelmével — mindig tiszta felülettel — dör­göljük a foltot azon nyomban. Ha a házi kezelés nem vezetne ered­ményre, akkor mielőbb adjuk szakember kezébe, ne kísérletez­zünk egyéb vegyszerekkel. A vérfolt eltávolításának leg­főbb fortélya, hogy csakis hideg vízzel kezdjük kioldását, a meleg víz valósággal „beleégeti” a textíli­ába. Ha fehér anyag lett vértől pe­csétes, akkor hideg hypós oldat tö­kéletesen kiveszi, hagyni kell ázni benne. Ugyanez a helyzet a kivehe- tetlennek ítélt őszibarackfolttal is. Miután a Hypo nemcsak fertőt­lenítő hatású, hanem a rozsda, a penész és sok egyéb folt eredmé­nyes eltávolítója, ajánlatos néhány sort szentelni helyes használatá­nak, mert sokan nem tudják, mi­ként bánjanak vele. Fakító, szípki- szívó hatásánál fogva színes ruhá­hoz nem használható! Az elszür­kült, elfoltosodott fehér holmit vi­szont — 10 liter vízhez fél tömlő Hypót véve—több órás áztatással remekül helyrehozza. A bőrre ár­talmas maradványát öblítőszeres vízzel kell eltávolítani. Egy orosz festőről VÍZSZINTES: I. Az orosz festő egyik is­mert műve. (Zárt betűk: H, P, I.) 13. Háztar­tási mérőeszköz. 14. Izmos, erős. 15. Sakk­ban van! 17. Férfi becenév. 18. A vas vegyje- le. 19^ Növénytakaró. 20. Egykori híres gö­rög jóshely. 22. Becsinált hús. 24. Padlás része! 26. Tápanyag. 27. A Jupiter egyik holdja. 29. Szovjet vadászgép az I. világhá­borúban. 31. Igekötő. 32. „Egy... mint száz”. 34. Fekete István írása egy rókáról. 36. A Duna mellékvize Romániában. 38. Éj­félig tart. 39. Kémiai elem. 41. A legismer­tebb csillag. 43. Pénzintézet. 44. Világhírű orosz festő (1842—1904) Vaszilij Vaszilje- vics, kinek művei e rejtvényben szerepelnek. 47. Macskaféle ragadozó. 48. „Tói et...” (Geraldy verseskötete). 49. Az erő fizikai mértékegysége. 50. Sportlapunk betűjele. 51. A föld istene az egyiptomi mitológiában. 53. Véka. 55. Mesterkélt testtartás. 56. Viccla­punk betűjele. 58. A színi előadások látha­tatlan résztvevője. 60. Motívum. 62. Silány útszéli növény. 63. Friss. 65.... nádor, bari­ton szerep a Hunyadi László cimű operában. 66. Amely időben. 68. „... örök” (Juhász Gyula). 70. Görög betű. 71. Északi férfinév. 72. Mólibdén. 73. Fővárosa: Kampala. 75. Borszesz. 77. Engedelmes. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 44. fest­ménye. (Zárt betűk: T, A, A, Z.) 2. Gally. 3. Merész. 4. Oxigénmódosulat. 5. Dunai part­szakasz. 6. „... muri” (Móricz.) 7. Pára! 8. BeategyGttesünk. 9. Kettőzve: városunk. 10. Régi mértékegység. 11. Levonja a tanulsá­got. 12. Egyik bányánk ismert aknája. 1$. Szállongó. 18. Ordas. 21. Csonthéjas gyü­mölcs. 23. Van ilyen irat is, vizsga is. 25. Ez a hely a színhelye a háború kegyetlenségeit ábrázoló festménysorozatának. 28. Véd. 30. Férfinév. 33. Életnedv. 35. Középkori pénz- és súlyegység. 37. Doktrína. 39. Jótálló. 40. Tagadószó. 42. Kerti bútor. 44. Mint a víz­szintes 34. számú sor. 45. Híres málnatermő vidék a Kisalföldön. 46. Pálinka. 50. Égés­termék. 52. A Visztula mellékvize. 54. Étel­ízesítő. 55. Légyvadász. 57. Trópusi gyü­mölcs. 59. A Duna mellékvize. 61. Tenor szerep a Turandot című operában. 62. Példá­ul: a halat. 64. Fut. 67. Mesealak. 69. Szamár franciául. 71. Szóösszetételekben: fül. 74. Napszak röviden. 75. Közeire mutató szó. 76. Francia névelő. Beküldendő: a vízszintes 1., 44., és a függőleges 1. és 25. számú sorok megfejtése. F. I. A november 21-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: A ZSENIÁLIS EMBER SOHA­SEM BESZÉL SAJÁT LÁNGESZÉRŐL. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül a következők nyertek könyvutalványt: Czingel Margit, Ballószög; Kovács Mihály, Kecskemét; Fazekas Károly, Bácsalmás; Alács Gyula, Kiskunfélegyháza. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents