Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
1987. november 26. • PETŐFI NÉPE • 3 A SIKER TITKA A CSALÁD „A szeretet Ivaskóék Tiszakécskéről Az Országos Egészségnevelési Intézet 1987 augusztusában a közös háztartásban élő családok részére játékos vetélkedőt hirdetett meg, A siker titka a család címmel. A vetélkedő célja, hogy fölhívja a figyelmet a család jelentőségére. Mi a szerepe a nevelésben, a gondozásban, az érzelmek kialakításában, az otthoni munkamegosztásban, a pénzgazdálkodásban, a szabad idő fel- használásában, a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében? Ezekre a kérdésekre adnak választ a vetélkedő feladatai. Külön hangsúlyt kapnak azok a válaszok, amelyek a több generáció együttélésének előnyeit tárják föl. Az utóbbi évtizedekben a nagycsaládok szétszakadásával a szülők a gyermeknevelés minden gondját, nehézségeit magukra vállalták, szerepüknek azonban a jelenlegi helyzetben nehezen tudnak megfelelni'. Szükség van a nagyszülőkre, helyet kell kapjanak a családban, hogy segítsenek a gyermekek nevelésében, a hagyományok átadásában. A vetélkedő elődöntőjét november 14-én tartották Kaposváron, Budapesten és Debrecenben. A három városban versenyző családok közül nyolc jutott a középdöntőbe, amely decemberben lesz, és a Magyar Rádió is közvetíti. Bács-Kiskunt ezen a versenyen a tiszakécskei /vaskó család képviseli, tagjai jelenleg a 2. helyen állnak. Hogyan érték el ezt az eredményt? Mi a sikerük titka? Erről érdeklődöm, amikor felkeresem őket otthonukban. Törékeny alkatú, kedves mosolyú asszonyka nyit ajtót. Ivaskó Istvánná három gyermek édesanyja. A kétéves Istvánka mögötte toporog. A tágas nappaliban Gabika hegedűn játszik, egy csörgőóra hangja figyelmezteti, letelt a fél óra, befejezheti a gyakorlást. Szabolcs házi feladatot ír, a nagymama vasal, a nagypapa a szobájukban tévézik. — Tíz éve élünk Kécskén — kezdi a család bemutatását Ivaskóné -r-, és jól érezzük itt magunkat. A férjem mérnök, én a gyógypedagógiai iskolában tanítok. Igaz, most a mama tanít helyettem — ő is gyógypedagógus —, én pedig itthon vagyok Istvánkával. A papa nyugdíjas, ő tartja rendben a kertet. Nagyon sokat segítenek nekünk. Én munka és gyerek mellett végeztem el a logopédia szakot, a féljem pedig most jár a közgazdasági egyetem fővállalkozói szakára. volt a taktikánk” — Kinek az ötlete volt, hogy jelentkezzenek erre a vetélkedőre?' — Mint gyógypedagógusnak, jó a kapcsolatom a Vöröskereszttel és a Hazafias Népfronttal. E két szervezet mindig segítette iskolánk munkáját. A Vöröskereszt titkára, Batka Attiláné és a népfront városi titkára, Németh Béláné hívták fői a figyelmünket, és beszéltek rá minket erre a játékra. Játéknak nevezem, mert mi annak tekintettük. Eszünkbe sem jutott, hogy nyerhetünk. — A Debrecenben tartott elődöntőn elsők lettek a 15 csálád között. Úgy hallottam, egy különdíjat is elhoztak. — így van. Nagyon meglepődtünk, amikor a vetélkedő végén kihirdették, hogy a mi családunk a „legegészségesebb család”. Ezt úgy döntötték el, hogy még a verseny legelején megmérték á család minden tagjának a testsúlyát, testmagasságát, a tüdő kapacitását, megnézték a gyerekek fogait. Azonkívül össze-kellett állítani a család részére egy hétvégi programot, a gyerekeknek pedig egy hetirendet. Előnyünk származott abból is, hogy nálunk senki nem cigarettázik. Természetesen,' ez nemcsak a versenyen előny, mint ahogy az sem, hogy mind a két iskolás gyerekünk sporttagozatos. Mindezeket figyelembe véve állapították meg, hogy mi érdemeljük meg „A legegészségesebb család” címet. —- Ezek szerint olyan adottságokkal rendelkeznek, hogy még ügyeskedniük sem kell, kellett az első helyért. No, azért kellett. Nehéz elméleti kérdéseket kaptunk, amelyekre rövid idő alatt kellett válaszolni. De a legnehezebb talán az a feladat volt, amikor el kellett játszani, hogy az egyik gyerekünk cigarettázik, s bemutatni, hogyan oldjuk meg ezt a nevelési problémát. Ott kezdődött a gond, hogy egyik gyerek sem akarta eljátszani a szerepet, mivelhogy ők nem cigarettáznak. Végül Gabika mentett meg bennünket. Egészen jól alakította a szerepét, holott nálunk ez a szituáció ismeretlen. Szerencsére azért többnyire önmagunkat adhattuk. A férjemnek sem jelentett nehézséget, amikor egy babát le kellett vetkőztetni, megmosdatni, bepelenkáz- ni és felöltöztetni. A zsűri a gyorsaságot, ügyességet és a szeretetteljes bánásmódot figyelte. István lett az első. — Volt alkalmam gyakorolni — szól a belépő férj. — De a legkönnyebb talán az a feladat volt, amikor beszéd nélkül nevelési szituációkat jelenítettünk meg, s a család egyik tagjának ki kellett találni, hogy mit csinálunk. Ezek a jelenetek szinte mindennaposak nálunk, ezért minden színészi képesség nélkül adhattuk elő a némajátékot. — Mi volt a legnagyobb élmény ezen a vetélkedőn? Szinte egyszerre mondja férj és feleség: — A harmónia. — Alig tartottunk taktikai megbeszélést — teszi hozzá Ivaskóné. ^ Annyira egy húron pendültünk, olyan összhang volt köztünk. Amikor például főznünk kellett, mindenki tudta a maga feladatát. Az összeszokás, a szeretet volt a mi taktikánk. A gyerekeink is olyan fegyelmezetten versenyeztek, olyan komolyan játszottak, hogy még mi is meglepődtünk..Már ezért érdemes volt elmenni. Az Ivaskó család készül a középdöntőre. Hogyan fognak ott szerepelni, be- jutnak-e a döntőbe, nem tudni még. De ha csak önmagukat • kell továbbra is adniuk, akkor talán esélyesek, mert sikerük titka abban van, ahogyan élnek. Benke Márta AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Gondolatok az értelmetlen halálról Bács-Kiskun megye több évtizede első helyen áll a hazai öngyilkossági statisztikák rangsorában. Nagyon magas a fiatalok halálozási okainál is az ön- gyilkosságok száma. Sajnos, tényként rögzíthető, hogy megyénkben e számok mögött az öngyilkosság mint problémamegoldási mód sajátos helyi körülményei állnak. Meghatározó az otthoni környezet A megyei halálozási adatokat sorra véve a keringési betegségek, daganatos betegségek, egyéb közül csupán az erőszakos halálokoknál mutatkozik az országos átlagtól eltérő arány. Itt 30 százalékos a többlet, elsősorban az öngyilkosságok miatt. Ezek aránya 1986-os adatok szerint 68,0 százezrelék, amely jelentősen meghaladja az országos 45,3-es átlagot. A veszélyeztetett, valamint a bűncselekmény miatt felelősségre vont fiatalok, de viszonylag rendezetten élő fiatalok öngyilkos cselekményeinek is fő okaként a családi környezet ártalmait kell megjelölnünk. Megfelelő családi háttér hiányában önértékelésükben szélsőségessé, a kudarcot nehezen viselőkké válnak az emberek. így óriási jelentősége van annak, hogy valaki egy kiegyensúlyozott családban nevelkedjen, ahol megfelelő az anya—gyermek kapcsolat. Az anyai melegség hiánya, a szeretet egyensúlyának felbomlása meghatározó lehet egy fiatal egész életútjára. A családi rendezetlenség egyik következménye a házasságok felbomlása. Nagyon negatív hatású az ezt megelőző válási folyamat a fiatalokra. Bács- Kiskun megyében a válások száma emelkedik. Nem véletlen az sem, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalok csaknem 40 százaléka elvált szülők gyermeke. A válsághelyzetek megoldása A szülők egy része — különösen a veszélyeztetett fiataloknál — nem rendelkezik a modem követelményekhez igazodó ismeretekkel a gyermekneveléshez, emberformáláshoz. így válnak tartóssá a különböző személyiségzavarok. Akár az iskola, akár a gyámhatóság észleli ezeket, van mód az egyensúly visszaállítására, a körülmények rendezésére. Az ifjúsági szervezetek is nagyon sokat tehetnek, hisz a sérült fiatal problémáit a-korosztálybe- liek jobban megértik, és órájuk a fiatalok jobban is hallgatnak. Az új intézmények — a családsegítő központok — is sokat tehetnek sajátos humán szolgáltatásaikkal. Válsághelyzetet és krízist oldhatnak fel az egyé-, neknél és családoknál egyaránt. . A felnőttek öngyilkossági statisztikájában jelentős arányúak a betegségek vagy vélt betegségek miatti esetek. Ez a fiatalokra nem jellemző. Nagyon sok fiatal öngyilkos azonban neurotikus személyiség. Az egyeiisúlytalan életkörülmények, a családban átélt, elszenvedett történések szinte természetes következménye a neurózis kialakulása. Megrágó adatok , A 30 éven aluliak öngyilkos cselekményeire, illetve kísérleteire a legmeg- rázóbban egy adatszolgáltatás tár fel tényeket és körülményeket. . Ebből megtudhatjuk SS0 öngyilkosságot megkísérlő ember életkörülményeit. Közülük 326 nő és 224 férfi. Közülük 30 évnél fiatalabb 222 volt, tehát 40,4 százalékuk. Megyei sajátosság, hogy az elkövetők 19,8 százaléka külterületen, tanyán él. A műveltségi szint rendkívül alacsony voltát mutatja,, hogy többen — 377 közülük —- nem rendelkeztek az általános iskola nyolcadik osztályánál magasabb iskolai végzettséggel. Ugyancsak a megyénkbeli sajátosságokat tükrözi, hogy az öngyilkosságot megkísérlők 38,6 százaléka (212 ember) volt alkoholos befolyásoltság alatt. A családi rendezetlenségre — mint fő okra — utal, hogy a cselekményre 362 esetben (65,8 százalék) családi okok miatt került sor. A szokások ereje Az öngyilkosságok okaival foglalkozó szakemberek már korábban rámutattak arra, hogy a deviáns, -gtehát a társadalmi elvárásokkal ellenkező — magatartások szoros összefüggésben állnak. így kapcsolat van az alkohol és bűnözés között, s kimutatható az is, hogy az öngyilkosok jelentős része mértéktelenül alkoholizált. Komoly jelentősége van a deviáns jelenségek kialakulásában családjuk „átadás” szerepének. így fel kell tárni azokat a társadalmi csoportokat, amelyekben e magatartásnak kialakult tradíciói vannak. Tény, hogy egyes területek magas bűnözési gyakorisága összefügg az ott élő népesség hagyományaival. A megelőző tevékenység során a tényeket — a tradíciók és szokások helytelenségét.-^- 'fel kell tárni az itt élő fiatalok előtt, megértetni, hogy az élet olyan érték, melyről az önkéntes lemondást semmi sem indokolhatja. Dr. Babay Imre, a fiatalkorúak ügyésze CSEPPBEN A TENGER Tanácsülés — cigányzenével Valóban így, zeneszóval kezdődött a keceli tanács legutóbbi ülése. A testület tagjai — haladva a korral — egy videofelvételt néztek meg, mely a helybeli általános művelődési' központ cigányklubjában készült. A klub az idén alakult. Az egyik legfrissebb eredménye annak a törekvésnek, hogy elősegítsék a községben élő cigányság — több mint 300 ember — beilleszkedését. □ □ □ A fiatal fiúk, lányok felszabadultan énekeltek és táncoltak a képernyőn, megpezsdítették a tanácsterem levegőjét. Élénk, időnként szenvedélyes, ám mindvégig felelősségteljes vita alakult ki a napirendről: a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javítására vonatkozó intézkedési terv végrehajtásáról. Már az Írásos előterjesztés is szokatlanul nyíltan és kritikusan fogalmazott. Mert ne tagadjuk: sokféle érzékenységet érintő, kényes kérdések ezek. Jó példa a keceliek egyik korábbi döntése, mely kisebb vihart kavart. Tavaly elhatározták, hogy fokozatosan felszámolják az 1965 óta működő, időközben hírnevet szerzett cigányiskolát, s az idén megszüntették a cigányóvodát is. Vegyes csoportokat alakítottak ki, mert úgy látják, hogy nincs már szükség elkülönítésre. Oldódtak a nyelvi és életmódbeli különbségek. ‘ — Az előrejelzésekkel ellentétben a szülők nem íratták másik óvodába a gyerekeket, de természetesen nem mondhatjuk még el, hogy a feszültségek megszűntek — olvashatjuk a beszámolóban. Mint cseppben a tenger, Kecelen tetten érhető az együttélés minden ap- róbb-nagyobb problémája, s megfigyelhető az is, hogy az előrelépés gyakran újabb ellentmondást szül. . □ □ □ Az itt élő cigányság kétharmada fiatalabb tizenhat évesnél. A vegyes iskolai osztályokban magasabbra került a mérce, így többen buknak meg, mint a cigányiskolában. Ugyanakkor többen érnek el magasabb tudásszintet, különösen a diákotthonban lakók közül. A kecelieket régóta foglalkoztató kérdés a község határában ma is létező telepek felszámolása. Ennek érdekében a magánlakás-építési és -vásárlási lehetőségek összes szóba jöhető formáját alkalmazzák. Sokan el is költöznek, ám a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek újratermelődnek a több generációs együttélés és a bevándorlás eredményeként. A beszámoló kitér a cigányság egészségi állapotára is, mely rosszabb az átlagosnál. Ebben szerepet játszik a kiterjedt alkoholizmus, melytől csak egy lépés a bűnözés. Az utóbbi két évben több mint kétszeresére emelkedett a szabálysértések száma az itt élő cigányság körében. □ □ □ A fentiek, azt hiszem, jelzik, milyen összetett kérdésben igyekeztek utat vágni a keceli tanácstagok. A vitában tizennégyen mondták el véleményüket a harminctagú testületből. tiíjgr Talán a legnagyobb gond — fogalmazta meg egyikük —, hogy keveset tudunk egymásról. Ezért aztán időnként a túlzott engedékenységet váltogatjuk a túlzásba vitt szigorral. Akadtak, akik aránytalannak ítélték az állami támogatást, mások vitába szálltak ezzel a nézettel: — Saját érdekünkben is segíteni kell minden hátrányos helyzetű réteget — mondta egy tanácstag gl, egyet azonban joggal elvárnak az itt élők: mindenki tartsa be az alapvető társadalmi normákat. Érdekes párbeszéd alakult ki a helybeliek és a megyei tanács képviselője között, aki felszólalásában egyoldalúnak, néhány kérdésben túlzónak ítélte meg a beszámolót. A tanács tagjai figyelemre méltó érveléssel védték meg álláspontjukat: — Nincs értelme, hogy dicsekedjünk. Ismerjük saját eredményeinket, de a feladatunk épp az, hogy megpróbáljunk megoldást tálálni a nehéz kérdésekre is. Ezt az álláspontot erősítette meg a községi pártbizottság titkára is, mondván: egyetért a kritikus értékeléssel, mert ez teremti meg az alapot a cselekvéshez. No és persze a pénz, melyből a tanácsnak is egyre kevesebb van. Pedig a szilosi és téglagyári telep felszámolásához nagyon sok pénzre lenne szükség, erre már nem futja helyi erőből. □ □ □ A keceli tanács végül egyhangúan megszavazta az intézkedési tervben foglaltak továbbvitelét, elfogadva a beszámolót, melynek záró- mondatait érdemes idézni: — A mélyből induló felnőttekkel és tanulókkal szemben nagyobb megértést, türelmet, áldozatkészséget, s ugyanakkor figyelemmel kísérő szigort kell tanúsítanunk, mint ^ jobb körülmények közül jövőkkel. Többet kell rájuk áldozni, és nem csupán emberbaráti kötelességből, hanem azért is, mert felemelésük a társadalomnak is alapvető érdeke.. Lovas Dániel (A megyei cigányügyi koordinációs bizottság mai ülésén szintén napirendre tűzik a cigánygyermekek óvodai és iskolai nevelésének keceli és kiskunhalasi tapasztalatait. Tájékoztató hangzik el az anya- és csecsemővédelem helyzetéről is.) A FOGÁSZATI HÓNAP MÉRLEGE Van még tennivaló a megelőzésben A bölcsődéskorúak tizennégy, az óvodáskorúak ötven és az általános iskolások nyolcvan százalékának szuvas a foga. A gyerekek többsége elhanyagolja a szájápolást, s csak egynegyedüknél értékelték, hogy törődnek fogaik állapotával. A többi között ilyen tapasztalatokat szereztek a szakemberek a novemberi fogászati hónapon folytatott vizsgálatok alkalmából. Megállapították azt is, hogy hazánkban még mindig nem sikerült jelentősen csökkenteni a fogbetegségek számát. A teendőkről és a megelőzésben elért eredményekről dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár, a Magyar Fogorvosok Egyesületének alelnöke, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájának igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Több országban — így a skandináv országokban, Angliában, az Amerikái Egyesült Államokban — a különféle megelőző módszerekkel sikerült már visszaszorítani, s csaknem a felére csökkenteni a fogszuvasodásos esetek számát — mondta dr. Bánóczy Jolán. Ez is azt bizonyítja, hogy a fogak romlása elsősorban a rossz szokások következménye, s megfelelő táplálkozással, helyes szájápolással és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel elkerülhető. Hazánkban a megelőzés csak a legutóbbi időkben került a fogorvosi gyakorlat középpontjába, s e tekintetben hagy még az elmaradás. Jelenleg hazánkban a 6—14 éves korúak gyermekfogászati szűrése, vizsgálata és ellátása kötelező,, kétszer egy évben. Ezenkívül ma már a legtöbb helyen igyekeznek az óvodásokat is bevonni a vizsgálatokba, s várhatóan a 3 —6 éveseknél is bevezetik a kötelező szűrést. A gyermekeket a legfogékonyabb korban kell megtanítani azokra a magatartásmódokra, amelyek segítségével megőrizhetik fogaik épségét. Az Egészségügyi Világszervezet célkitűzése az, hogy 2000-re a 12 éves gyerekeknek ne legyen több rossz foga háromnál. Ma hazánkban az ilyen korúaknak 6—7 foga szuvas, tehát bőven akadnak még tennivalóink. A gyermekkori fogszuvasodás megelőzésére, kezelésére és gondozására az érintett intézmények — az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet, a Központi Stomatológiai Intézet, illetve az Országos Egészségnevelési Intézet — és az Egészségügyi Minisztérium 1985-ben átfogó programot dolgozott ki. A program előírja a gyermekközösségekben a fluoridot tartalmazó készítmények használatát, a rendszeres és korai fogorvosi gondozást és kezelést, a táplálkozási szokások befolyásolását, valamint a helyes szájápolás tanítását is. Döntő szerepe van a fogbetegségek megelőzésében a helyes táplálkozásnak, étkezési szokásainkban azonban továbbra sem sikerült lényeges változást elérni;^- hangoztatta dr. Bánóczy Jolán. A fogorvosok által javasolt táplálkozás megfelel az általában helyesnek tartott étkezési szempontoknak: rostdús ételeket ajánlanak, amelyek fokozott rágásra késztetnek. A WHO támogatásával és finn szakemberek segítségével Magyarországon a közelmúltban fejeződött be az a hároméves klinikai kísérlet, amelyben csaknem ezer kisgyermeken a xilittar- talmú édességek hatását vizsgálták. Az eredmény: a fogszuvasodás az ilyen édességet fogyasztó csoportban 45—50 százalékkal csökkent. Az új édesítőszereknek tehát a jövőben szintén fontos szerepe lehet a fogszuvasodások megelőzésében. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP főtitkárhelyettese méltatja a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének hetvenedik évfordulóját. Miben is állnak a magyar gazdaság legfontosabb szerkezeti problémái? Akadnak, akik a gondok forrását a gazdaság túlzott „nyitottságában”, ki- feléfordulásában. külső függésében látják (és itt is megoszlanak a vélemények, hogy mely relációban tekintik ezt elsősorban gondnak), mások éppen ellenkezőleg, a még mindig tovább élő autark tendenciákat, a nem kellő exportorientáltságot jelölik meg fő problémaként. Illés Iván feltárja nehézségeink forrásait A nyolcvanas évekre Magyarországon megerősödött a párt és az állam- ígazgatas közvetlen gazdasági szerepének, vagy legalábbis azok eddigi formáinak bírálata. Felértékelődnek a gazdaság piaci automatizmusai, s mindez gyakran beleütközik a szocializmusról alkotott régebbi ideológiai elképzelésekbe, ami egy rosszul felfogott ideoló- giaellenességet szül a reformok szorgalmazóiban. Bayer József megvilágítja a mai ideológiai problémák társadalmigazdasági összefüggéseit. A folyóirat folytatja a vitát a társadalmi-politikai reformról. Tímár János hozzászólásában rámutat: „Az utóbbi néhány évben erősödött a kétely és a kétség: van-e rendszerünkben és nemzetünkben olyan erő, amely az új, nehezebb feltételek között is a felfelé vezető útra irányit. Az elmúlt időszak gyenge eredményei, kudarcai ellenére úgy vélem, hogy igen. Ami az elmúlt évtizedben hiányzott, az nem a nemzetben lévő képességek és készségek, hanem a világos politika, a célok és az akarat egysége.” 1945 után kialakult magyar nemzetiségi politika, eredményeivel és hibáival együtt nem lezárt folyamat, és óhatat- . lanul napról napra újabb gondokkal küzd. Nem meglepő. De megnyugtató, hogy ezekről a gondokról is okosan szót lehet érteni, hogy a nemzetiségi politika alapvetően jó úton halad. Nie- derhauser Emil áttekinti a magyar nemzetiségi politika legfőbb vonásait. A fejlett tőkés világ legerősebb kommunista pártjainak jelenlegi megtorpanásában szerepet játszó okok, tényezők sokrétűek. A szocializmusba való átmenet nemzeti útjainak, feltételeinek késedelmes feltárása nem függetleníthető a létező szocializmus fejlődési sajátosságaitól, „begyűrűző” hibáitól, torzulásaitól, éppúgy, mint a szocializmus és a kapitalizmus gyakran feszültségektől és Konfliktusoktól terhelt európai egymás mellett élésének kedvezőtlen légkörétől sem. Tatai Bálint a nehézségek okait kutatja. (KS) BÚTORKÖTVÉNY — ÚJDONSÁGGAL Kecskeméten is beváltható a vásárlási szelvény A Szék- és Kárpitosipari Vállalat és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. újfajta kötvénnyel jelentkezik a piacon. Újdonságként, a kötvény részeként, vásárlási szelvényeket is kapnak a tulajdonosok. A hétéves lejáratú értékpapír futamideje alatt a kötvénytulajdonosok a névértékkel megegyező értékű bútor vásárlásakor 6,5 százalékkal olcsóbban — nagykereskedelmi áronte- jutnak az új bútorhoz, ha azt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat saját mintaboltjaiban vásárolják meg. Ilyen üzlet egyébként Budapesten kívül Debrecenben, Kecskeméten és Mohácson van. A vásárlási kedvezmény futamideje alatt összegyűjthető, s egyszerre is felhasználható. Az értékpapír évi 11 százalékot kamatozik. A vásárlás könnyítésére a Szék- és Kárpitosipari Vállalat keresettebb termékeiről prospektusokat is mellékel a kötvényhez.
