Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évi. 275. szám Ára: 2,20 Ft 1 1987. november 21., szombat Magyar—uruguayi tárgyalások Németh Károly magyarországi látogatásra hívta meg Julio Sanguinettit €> Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke (balról) Montevideóban, vendéglátója, Julio Maria Sanguinetti uruguayi államfő társaságában. A magyar—uruguayi államfői tanácskozás első napján Julio Sanguinetti köztársasági elnök határozottan jónak értékelte or­szágának Magyarországhoz fű­ződő politikai kapcsolatait, Né­meth Károly pedig magyarorszá­gi látogatásra hívta meg vendég­látóját. Az Elnöki Tanács elnöke és az Uruguayi Keleti Köztársaság el­nöke tájékoztatta egymást orszá­ga eredményeiről és gondjairól. Magyar részről aláhúzták azokat a világpolitikai témákat, amely­ben közös vagy hasonló a ikét kormány álláspontja, különös te­kintettel a fejlődés és az enyhü­lés összefüggésére. * Sanguinetti elnök közölte, hogy Uruguay törleszti az adósságai után fizetendő kamatokat, de egyúttal nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a visszafizetés féltételei javuljanak. Bírálta a protekcionizmust és a Közös Piac szubvenciós politikáját. Uruguay mezőgazdasági ország. Ipara is a mezőgazdasági termékek feldol­gozására alapul. Ezérit fontos eszköznek tartja a cairns-i cso­portot a közös érdekek érvénye­sítése szempontjából — mondta. Bejelentette, hogy ratifikálták a magyar—uruguayi 1986. évi kul­turális megállapodást. Németh Károly kérte tárgyaló- partnerét arra, hogy segítsen el­hárítani az adminisztratív' aka­dályokát a magyar és uruguayi vállalatok közötti megállapodások útjából. Fásítási akció Bács-Kiskunban Az erdő a legnagyobb környezetvédelmi üzem • Terbe Dezső, a HNF megyei titkára egy csemete elültetésével adott jelt a fatelepítési akció megkez­désére. (Fotó: Straszer András) Magyarország mostani terü­letén a műit század hatva­nas éveiben ■több mint két­millió hektár erdőt tartot­tak számon, ami a vasút­építések, vala­mint a telepü­lések és a me­zőgazdaság fej­lődése követ­keztében a szá­zadfordulóra nagymérték­ben lecsök­kent. A húszas, harmincas években meg­kezdődött, és á felszabadulás után újabb len­dületet vett telepítések nyomán az erdőterület mára az 1,7 mil­lió hektárt érte el. Bács-Kiskun- ■ban nagyobb mértékű volt az el­múlt évtizedben a fejlődés, itt ugyanis 1945-iben az erdősültség csak nyolcszázalékos (60 ezer hektár) volt, ma pedig 17 száza­lékos (144 ezer hektár). Napjaink motorizált ^tizedeiben a koráb­binál is nagyobb szükség van az oxigént adó erdőkre, ám a fák életkora a különböző környezeti ártalmak miatt erősen csökken. Ma tehát különösen indokolt, hogy minél több fát telepítsünk, a meglevőiket pedig óvjuk és gondozzuk. Ezeket a gondolatokat hangsú­lyozta Terbe .Dezső, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára tegnap a soltvadkerti művelődési házban, amikor megnyitotta a megyei fá­sítási akciót. Az eseményen — amelyet a megyei népfrontbizott­ság, a környezetvédelmi bizott­ság, valamint az erdőfelügyelő- ség szervezett — megjelent To­llai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese is. Beszédében Terbe Dezső hang­súlyozta,* hogy a megyében még ■több tízezer hektár Olyan terület van, amely mezőgazdaságilág ke­vésbé hatékonyan hasznosítha­tó, és szinte kínálja magát az er­dőtélépítésre. Berkecz László, a soltvadker­ti nagyközségi tanács etpöke a környék erdőterületeinek válto­zásairól adott áttekintést, hang­súlyozva, hogy a jelenleginél na­gyobb megbecsülést érdemelne Soltvadkert belterületén, a lako­sok kertjeiben is az a néhány őshonos fa, amely a kiskunsági homokon már a múlt században is megtalálható volt. A telepítési akció megnyitójá­nak résztvevői az Ifjúság útján maguk is elültettek néhány fa­csemetét. Újabb Sevardnadze—Shultz találkozó MOSZKVA Megállapodás született arról, hogy Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, no­vember 23-án és 24-én Géniben találkozik és megbeszéléseket folytat George Shultz amerikai külügyminiszterrel — jelentet­ték be hivatalosan pénteken es­te Moszkvában. A találkozó célja a közepes ha­tótávolságú rakéták felszámolá­sáról kötendő szerződéssel kap­csolatos munka befejezése, vaj lamint Mihail Gorbacsov decem­ber elején esedékes egyesült ál­lamokbeli látogatásának előké­szítése. Sínen a vagonüzlet (3. oldal) KÉP és HANG A jövő hét rádió- és tévéműsora (7—8. oldal) G* BIZONYTALANSÁGOK UTÁN MEGFESZÍTETT MUNKA Októberben még csak 80 mil­lió forint értékű termékre volt megkötött szerződésük, de a mun­kával nem álltak le: amellett, hogy a megszokott ütemben dol­goztak tovább a még félkészter­mékeken, jól előkészítették an­nak gyártását, aminek. írásos megrendelésére a partnerek igé­nyének ismeretében számíthat­tak. Miután fölkerült az i-re a pont (az utolsó aláírás is az utol­só szerződésre), az Ezermester dolgozói „teljes gőzzel” elkezd­ték, illetve folytatták a munkát. Szükség szerint többletmunká­val, valamint a kooperációs part­nereik segítségével sikerült tar- taniok a szállítási határidőt. Most már biztos, hogy december kö­zepéig 125 millió forintra telje­sítik az idei termelési tervüket. Több lesz a nyereségük is —a célul tűzött 25 .millió helyett 30 millió forintot is meghaladó —, nem kis részben az új termékeik­nek, a hármas típusú fülkecsa­ládnak köszönhetően. Ez leg­alább olyan népszerű megrende­lőik körében, mint a hagyomá­nyos kettes típusú fülkecsalád, viszont a gyártása gazdaságo­sabb. Százmillió forintos export- árbevételük 80 százaléka a szov­jet megrendelésre készülő ter­mékeikből származik, emellett egy NDK-beli cégnek kooperá­cióban elszívóberendezést, kü­lönböző típusú boxofcat, kerá­mia borítású asztallapokat ké­szítenek. Ismereteik szerint a régi ve­vőik a megszokott mennyiségű terméket igénylik a szövetkezet­től jövőre is. Ugyanakkor új meg­rendelőiknek új cikkek gyártá­sába kezdenek. A szovjeteknek a tervek szerint televíziójavító­szolgáltató rendszer kiépítésé­hez különböző berendezéseket készítenek. Folyamatban vannak a tárgyalások egy amerikai cég­gel közös vállalkozás elindításá­hoz. Elképzelések szerint az Ezer­mester bútorvasalatokat gyárt majd, ehhez az USA-beli cég adja az automata gépeket (a piac­ról is gondoskodik), ha a megál­lapodás létrejön, ' a Metrimpex Külkereskedelmi _ Vállalat tőké­vel száll be a vállalkozásba. A szövetkezet most elkészült 1000 négyzetméteres üzemcsarnoka megfelelő körülményeket nyújt ehhez a munkához. A. M. • Vegyifülkéhez készül a kerámia rendelésre. (Nagy Miklós felvétele) borítású asztallap NDK-bell met­N éhány hónappal ezelőtt még kérdéses volt, hogy tudja-e teljesí­teni az idei 120 millió forin- ____ E zermester szövetkezet vén határainkon túl is elismert termelőszervezet meg nem kötött szerződések miatt élt át izgalmas időszakot a közel­múltban. Nem mintha megrendelői vonakodtak volna aláír­ni a szándékuk komolyságát igazoló dokumentumot. Vevő és gyártó között akadt el az ügyintézés — ahogyan Kövesvá­ri Zsolt, a szövetkezet elnöke mondta —, a szovjet export elhúzódó tárgyalásai, valamint a szocialista piacon tapasztal­ható bizonytalanságok miatt. tos termelési tervét a Kecs­keméti Ezermester Ipari Kis­szövetkezet. Ez a hosszú évek óta prosperáló, termékei ré­az Túlteljesíti exporttervét ■■■■■■■■■■■ aammmmmmm • Rákóczi László asztalos az aj­tótokot gyártja, jövőre már 30 ezer készül belőle. KECELI FAIPARI ÜZEM: Nem csak a cégtábla változott Április 1-jétől, mint már hírül adtuk, új gazdája van az eddig bu­dapesti központú keceli faipari üzemnek.^^Á tvette a helyi Szőlőfürt Szakszövetkezet.. Azóta ugyan még nem sok~Tdő telt el, de a számok arra mutatnak, Hogy sokat változott, javult a termelés és a nyereség is kedvezően alakult. A várható árbevételük az idén körülbelül 32 millió lesz és a nyereség eléri a 4 millió forintot. Ez az árbevétel több mint kétszerese a tavalyinak. A jövő évi tervük is igen nagyratörő; 60 millió forintot terveznek és ennek az összegnek felét már lekötötték munkával a megrende­lők. Profiljukon-—gyökeresen nem változtattak, továbbra Is hasonló az előző évekéhez. Készítik a különböző kárpitozott zsöllyeszékeket, s remélik, hogy jövőre ismét lesz belőle exportjuk is. A legdinami­kusabb fejlődés az egyedi belső berendezések készítésénél tapasztal­ható. Az idén a bevételüknek mintegy 50 százaléka ezekből a rend­kívül precíz munkát, szakértelmet igénylő feladatokból adódott. Leg­nagyobb munkájuk ebben a kategóriában az idén az 5 és fél milliós kecskeméti Harangjáték Kávéház berendezése volt. De dolgoztak az Aranyhomokban és Budapesten a Vegyépszer Vállalat központjában is. ’s "V. Az idén elkezdtek a házgyári lakásokba való ajtótokok gyártását. Minden remény megvan rá, hogy jövőre az egész országba ők szál- ■ lítják ezt a fontos'alkatrészt. P. Z. ~ . t?#»# 1 _ • A szentgotthárdi kisszinház ba még az idén elkészül 256 kár' pitozott Komfort szék. Embert próbáló feladatokat kell megoldani, a mai ma­gyar nemzedéknek. Az inga­tag gazdasági egyensúlyból szilárdat kell teremteni. Egy egész népgazdaság szerkeze­tének átalakítása■ vár ránk — és a cselekvés most már nem halasztható. Termelő munkája során egy új kapcsolattartási gyakorlatba kell be illeszked­nie termelőnek és kereskedő­nek; bármerre néz a világban, könnyű égtájat nem talál. Nem egyszerűen az irányítási rendszernek; hanem az egész gazdaság működésének meg kell újulnia, ha még oly ne­hezek is ennek a terhei. Nem túl sok ez?. Bizony, nem kevés. Jó program, meg­alapozott terv nélkül talán meg sem lenne valósítható.' Érezték ezt a népnek felelős­séggel tartozó politikai testü­letek is. Ez a felelősség szül­te meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának állásfoglalását a tár­sadalmi, gazdasági kibonta­kozásgól a nyáron, ez a fele­lősség állította az Országgyű­lés képviselőit a kormány munkaprogramja mellé a ko­raőszön. A kormány elnöke az Or­szággyűlés ülésszaka idején találkozott a hazai és< a kül­földi sajtó képviselőivel. Be­vezető nyilatkozatában azt mondta: a program két tartó­pillére a szocialista demokrá­cia és as nemzeti egység. Ha többet nem mondott volna, s ha az előzményeket nem ven­nénk figyelembe, akkor is vi­lágos lenne: mind a stabili­záció, mind a kibontakozási „népfrontos" program. Két értelemben is. A jelenlegi tö­rékeny egyensúlyt szilárddá változtatni, majd erre alapoz­va néhány év múlva ki bonta­kozni — az egész nemzet ér­deke. De abban az értelem­ben is, hogy az egész folya­matot csak a nemzet összefo­gásával lehet megvalósítani. Társadalmi igazságosságra kell törekedni, de az ehhez szükséges alapok csak úgy- teremtődnek meg, ha nem azt méricskéljük, ki dolgozik töb­bet, hanem a mindannyian eredményesebben dolgozunk. A szocialista demokrácia nemcsak terveink megvalósí­tásának, hanem a nemzeti egy­ség erősítésének is egyik, más­sal nem pótolható eszköze. A közőst cselekvéshez közakarat kell, ennek a kialakításához pedig nyílt és tiszta beszéd, közérthető szó kell. Ez teremt­tíESmUáák ii 'fii' Ti heti meg azt az állampolgári b eavatottságot, amire mun­kahelyen és lakóterületen egyaránt szükség van, ami nélkül nem lehet okosan gon­dolkodni, sí az eddiginél ered­ményesebben dolgozni. Munkavállalói magatartá­sunkkal sem lehettünk, lehe­tünk mindig elégedettek, s most ennek a magatartásnak ráadásul egy felelős állampol­gári tudattal és fegyelemmel is ötvöződnie kell. Valami olyan gondolkodásmóddal, ami kicsit szokatlanul és ta­lán furcsán így fogalmazó­dott meg egy tanácskozás egyik felszólalásában: „Én egy tizmilliomodnyi részvényese vagyok ennek a Magyar Nép­köztársaság s nevű vállalko­zásnak!" A szó hétköznapi ér­telmében természetesen ó ha­za nem egy vállalkozás. Emel- kedettebb értelemben azon­ban igen, s nem árt, h% az ál­lampolgárok részvényesi ér­deklődéssel, / érzékenységgel| és munkával vigyáznak közös vállalkozásukra. Az ország és népe előtt ne­héz ev, kemény\$sztendők, de nem megoldhatatlan felada­tok állnak. Ezért most na­gyobb szükség van arra, mint bármikor, hogy a cselekvés­hez közmegegyezést teremt­sünk és szocialista nemzeti egységben növeljük erőfeszí­téseinket, megvalósítsuk azt a reformpolitikát, amitől jog­gal várható ~a kibontakozás. Reformról lévén szó, manap­ság gyakran idézzük Széche­nyit. Nos, szerinte „nemze­tünknek mindig az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nembizott magában, vagy elbízfa magát". Elbiza­kodottságra nincs okunk, kis­hitűségre nincs jogunk. Előt­tünk nemzetünk sorsa áll. Az. hogy mily magasra tudjuk emelni, azon múlik, hogy erőnk szerint a legjobbat tesz- szük-e. Ez a legjobb most, a mindenkitől elvárt eredmé­nyesebb munka. A gondolko­dás, ami átfogja a folyamato­kat a facsemetétől, a bútorig. a báránytól a pulóverig, s ezeket a folyamatokat a leg­ésszerűbb medrekbe tereli. Az erő és az akarat, ami nem lankad idő előtt. S a két pil­lér, a szocialista demokrácia és a nemzeti egység erősítése. Rájuk feszíthetjük ki a hi­dat, ami a stabilizációból a kibontakozásba vezet. Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője B. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents