Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

1987. november 20. • PETŐFI NÉPE • 5 A KEZDEMÉNYEZŐK SORÁBAN A BÁCSHÜSNÁL IS 9 Pető József: Nem igaz, hogy a mi fiataljainkat nem érdekli a mai valóság. III. BÉLA GIMNÁZIUM, Baja: bekapcsolódik az ifjúsági mozgalomba; a Magyar Néphadseregnél, majd a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezetben KISZ-titkár; közben Ifjú Gárda parancsnok; később a városi KISZ­Talán á KISZ-bizottságon eltöltött tíz év hagyott legmélyebb nyomot, áréikor az országban elsőként :— Bor­sos Györggyel közösen — megalakítot­ták a KISZ lakásépítő szövetkezetét és felépítettek ezer lakást? tehet, hogy ta­nácstagságáról beszélne szívesebben, arról, hogy körzetében mindenki belé­pett a csatornaépítő társulatban, amelynek jelenleg is elnökhelyettese és éppen a napokban döntöttek egy nagy fontosságú, 32_millió forintos beruhá­zásról? Faggassam netán a köteles­ségérzetről: miért képezte tovább ma­gát, miért végezte el az esti egyetemet és a politikai főiskolát? Mindig ott volt ahol éppen szükség volt rá, szeret az emberek között. Kü­lön örül anhak, hogy munkahelyén nem függetlenített párttitkár, hanem osztályvezetői beosztása mellett tehet eleget pártmegbízatásának. — Egy vezető nem lehet eléggé tájé­kozott és nem érezheti .magát otthon a munkahelyén, ha nem vállal tevékeny szerepet a vállalat életében. Csak így lehet a munkatársakkal kapcsolatot te­remteni, a gazdálkodás menetét átte­kinteni és a feladatok megvalósításá­ban részt venni. Öt évvel ezelőtt, ami­kor felkértek — mondja Pető József — ezért döntöttem a Bácshús mellett, az aktív cselekvés lehetőségét kerestem. A vállalat gazdasági vezetőivel közö­sen sok, a megyében egyedülálló kezde­ményezést valósítottak meg. A maga­sabb jövedelmeket szigorú munkafe­gyelemmel érték el. Tavaly például hét heti nyereséget fizettek ki a dölgoZók- nak: De két késés 25, a harmadik már 50 százalékos nyereségelvonással jár. Egyetlen igazolatlan nap, hiányzás ese­Osztályvezető és pár ttitkár bizottság tagja, 1960-tól titkára; 1970-ben megválaszt­ják tanácstagnak, 1971-ben pedig a városi pártbizott­ság titkárának; 1982 óta egy megyei nagyvállalat párt­titkára. Akit bemutatunk: Pető József, a Bácshús mun­kásellátási osztályának vezetője, a vállalat párttitkára. A lakóhelyen végzett széles körű társadalmi tevékeny­ség, a kötődés el nem téphető szálai, ragaszkodás a munkatársakhoz, a városhoz, az eszméhez — íme né­hány dolog jellemzéséül. Vajon eddigi pályáján mi volt a legfontosabb, a legérdekesebb, melyik feladatot vál­lalta szívesen és mi volt a legnehezebb? tén már „ugrik” a teljes nyereségrésze­sedés. Ha másodszor >s előfordul,' el­küldik a dolgozót a vállalattól. Ugyan-, ezzel a büntetéssel sújtják a társadalmi tulajdon elleni vétséget. Az osztályok és gazdálkodó egysé­gek önálló nyereségérdekeltségi rend­szerben dolgoznak, így mindenki tudja, hogy munkájával a saját pénzét gyara­pítja. Minden dolgozót pontoznak. Megfelelő teljesítés esetén akár a gépíró is megkaphatja — rendes fizetésén kí­vül— éves keresetének a 10 százalékát. A művezetők jelentős mozgóbér fe­lett rendelkeznek. Nem ritka, hogy sze­mélyenként kétezer forinttal jutalmaz­zák a kiugró teljesítményeket. A nem mindennapi intézkedések a többség ér­dekét szolgálják: az emberekben kifej­lesztett egy olyan önkontrollt, amely­nek alapján ma már híre van a Bajai Közös Vállalatnak és rangot jelent a Bácshúsnál dolgozni. A nyugdíjasok is érezhetik a volt munkahely gondosko­dását. A gazdasági vezetőség megálla­pított egy háromezerötszáz forintos al­só határt, (jövőre már négyezer forint lesz), akik ez alatt kapnak nyugdíjat, három és hatszáz forint között vállalati nyugdíjkiegészítésben részesülnek. A gazdasági döntések célja, hogy a munkavállalók saját tulajdonnak és ne csak kereseti lehetőségnek tekintsék a céget. A törekvések eredménye abban is lemérhető, hogy egyre többen vállal­kozói ötletekkel keresik fel a munkahe­lyi vezetőket. Legutóbb például egy gépkocsivezető bérfuvarozási- lehető­ségre hívta fel a vállalat figyelmét. Ezek után nem lehetnek kétségeink a mozgalmi munka eredményeit illető­en sem. Pető József a fiatalokat említi először, hiszen legszebb éveit ő is a KISZ szervezetében töltötte el.-7- Nem igaz — tiltakozik hevesen —, hogy a mi fiataljainkat nem érdekli a mai valóság. Erről árulkodik a magas szintű előadások hangulata, ahol a fia­talok az elméleti szakemberek vélemé­nyét a gyakorlat példáival ütköztetik. Az előadók nem egyszer hangoztatják: tanítani jöttek, de ők is tanultak a munkásfiataloktól. Lehet-e véletlen, hogy a városi KISZ-titkárt a Bácshústól választot­ták? Vita jellemzi a szakszervezetek működését, de elvárják a számonké­rést, és a beszámoltatást a pártszerve­zetekben is: Az összejöveteleket nyílt­ság jellemzi: mindent el lehet mondani, és mindent meg lehet kérdezni. Sokan még intim, személyes dolgaikkal is fel­keresik a párttitkárt. Öt évvel ezelőtt 37 tagja volt a vállalati pártszervezet­nek. Ma három alapszervezetben 111 párttag tevékenykedik. A politikai szervezetnek a párton kívüliekkel is jó a kapcsolata. Nemcsak a rendezvé­nyekre, hanem a gazdasági építő mun­kára is a partnerviszony jellemző, hi­szen mindig a vállalati érdekek kerül­nek előtérbe. A családi életről Pető József szűksza­vúan nyilatkozik: 1937-ben született, soproni származású. Nagy a család, öten vannak testvérek. Együtt él a szü­leivel, akik időközben az Alföldre tele­pültek. A házasságát KISZ:ismeretség- nek köszönheti. Boldog, harmonikus családi életet él, két gyermekük van. Az egyik fiú érettségizett, a Bácshúsnál dolgozik, a másik autószerelő. Pető József munkásságáért novem­ber 7-e alkalmából megkapta a Baja Városért kitüntetést. Kisvágó Árpád HA A KOOPERÁCIÓS PARTNER LEÉPÍT Exportbútorok Csávolyról • A kárpitosüzem exportra és hazai megrendelésre is készít bútorokat. Fejlődő ipari tevékenység A Csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezetben is időszerűvé vált a terme- íésiszerkezet-váltás. A sorozatos fagy­kár miatt a régi telepítésű szőlőt kény­telenek voltak kivágni. Részben új ül­tetvényekkel pótolták — szakcsoport közreműködésével — a kiselejtezett fajtákat. A szőlőterület csökkentésével nemcsak a terület, hanem munkáske­zek is felszabadultak. Foglalkoztatá­sukról gondoskodni kellett, ezért fej­lesztették az ipari üzemágakat, sőt úja­kat is hoztak létre. Erről adott tájékoz­tatást Barta Pál üzemeltetési főmér­nök. — Kezdjük a kárpitosüzemmel. A Bajai Lakberendező Építő és Vasipa­ri Szövetkezettel megállapodtunk, hogy részben belföldre, másrészt ex­portszállításra vállalunk kárpitosmun­kát. Az üzemben jelenleg NSZK meg­rendelésre ülőgarnitúrákat készítünk. Az ehhez szükséges bőrbevonatot a megrendelő adja. Hazai megrendelésre fotelágyat készítünk. A kárpitosüze­met az idén jelentősen fejlesztettük, amit részben a munkaerőfoglalkozta­tás is indokolt. Várható, hogy az igé­nyek tovább növekednek, és ezzel együtt még több asszonynak, lánynak tudunk keresetről gondoskodni. A főmérnök tovább sorolja, mi min­dent tettek a foglalkoztatás érdekében. Műszerészrészleget hoztak létre. Végál­láskapcsolókat készítenek, nagyobb részt bedolgozók közreműködésével. Az alkatrészeket — amelyeket néhány ember előkészít —; hazaviszik és ott­hon, szabad idejükben összeszerelik, majd a megállapodás szerint szállítják. Ottjártunkkor munkásgyűlésen be­szélték meg a szövőelökészítöben az új helyzetet, amelyet a Bajai FinompoSztó Vállalat létszámcsökkentése, illetve szerkezetváltása okozott. A termelő­szövetkezetnek ez az ipari részlege, amely 60 asszonyt és lányt foglalkoz­tat, ennek a cégnek dolgozott eddig és a leépítés bizonytalanságot okozott. — A termelőszövetkezet vezetői azonban addig járták az országot, míg sikerült — igaz, csak előzetesen — megállapodni egy másik üzemmel az eddigihez hasonló munkákra. Az emlí­tett gyűlésen tehát a szövőelőkészítő­ben dolgozókat megnyugtattuk, hogy nem kell máshol elhelyezkedniük — informál a főmérnök. Az építési részlegük foglalkoztatása érdekében sikeres megállapodást kö­töttek a Szegedi Postaigazgatósággal, ennek lényege: falusi kis posták építése, illetve felújítása. A termelőszövetkezet szakemberei vállalták a speciális mun­kát. Az ipari üzemágak fejlesztése előse­gíti a község lakosságának foglalkozta­tását, egyúttal a helység népességmeg­tartó képességét erősíti. .' Kereskedő Sándor • A müszerészrészlegben kapcsolókat szerelnek össze. (Méhesi Éva felvételei) A LEGJOBBAK KÖZÖTT: BÁTYA, BOROTA, HARTA A sertéshús-termelési verseny díjazottjai A VII. ötéves terv sertéságazati céljainak elérése, a termelői kedv fokozása és a piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében az 1986. és 1987. június 30-a közötti időszakra országos sertéshús-termelési versenyt hirdettek. E versengésben mintegy 500 nagyüzem és 800 kistermelő vett részt. F érőhely-kihasználásért Az egy hízóférőhelyre jutó legtöbb vágósertést előállító na­gyüzemek jfözött — melyekben 500—1000 a kocaszám — a Bátyai Sertéstenyésztő Közös Vállalat harmadik helyezést ért el. A közkeletű néven BA-F A-MI-nak nevezett társulás 1969- ben három gazdaság, a Bátyai Piros Paprika, a Fajszi Kék Duna és a Miskei Március 15. Tsz vál­lalkozásaként született meg, amelyhez £ ^ BA-FA-MI a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgal- malacneveldéje. mi és Malomipari Vállalat is csatlako­zott: A 750 koca tartására épített tele­pen 1977-től három éven keresztül • rekonstrukciót végeztek, amely tech­nológiai váltással is együtt járt. A ko­cák számát 1045-re növelték. Az erede­ti hat ellető felében ma malac-utóneve- lés van. Ez utóbbival javult a hizóférő- helyek kihasználtsága is, mert a hizlal­dákban már jóval rövidebb ideig kell tartani az állatokat. A telepről a múlt évben 19 ezer álla­tot értékesítettek, hízókat, vemhes ko­casüldőket és malacokat. Az eredetileg csak hizlalásra berendezett BA-FA-MI tehát ma már tenyészállatokat is előál­lít: A magyar nagy fehér törzskocák és svéd lapály kanok nőstény utódait du- roc fajtával termékenyítik, hogy jobb húsformát mutató végtermék-hízót nyeijenfek. A vállalatot létrehozó tsz-ek 28 mil­lió forintot adtak össze á telep indulá­sához. Az elmúlt évek alatt összesen 111 millió forintot osztottak vissza az alapító tagoknak. Tavaly 16 millió fo­rint nyereséget értek el, az idén hason­lóra számítanak. Ebben az évben kezdtek el egy há­rom évre szóló beruházási programot, amely 360 férőhelyes kocaszállást, 1160 férőhelyes hizlaló épületet, illetve a meglévő telep teljes rekonstrukcióját jelenti. Minőségért A Borotai Termelőszövetkezet a ser­téshús-termelési versenyben a legjobb minőségű vágósertést értékesítő, több mint ezer kocát tartó nagyüzemek kö­zött a második helyezést érte el. A gazdaságban megalakulása óta foglalkoznak sertéstartással, 1972-ben építettek egy 500 kocás ISV-telepet. Az ágazat azonban kezdetben sok gonddal küszködik, veszteséges volt. Öt év múl­va apróbb-nagyobb változásokat haj­tottak végre, ezerre bővítették a kocák számát és a minőségi mutatókat is je­lentősen javították. Ma az ISV-telepen hizlalással, a törzstelepükőn tenyésztéssel és hizla­lással foglalkoznak. Ahogy a szakem­berek megfogalmazták, igyekeznek az állatok igényeinek legmesszebbmenő­kig megfelelni. A 17 ezer tonna éves kapacitású keverőjükben GMV-recep- túra szerint tápokat állítanak elő, ezen kívül a baromfi- és sertéstartásból szár­mazó melléktermékeket is feletetik az állatokkal. A Duna—Tisza Közi Állat­forgalmi és Húsipari Vállalatoknak évente 17 ezer 500 hízót adnak át, me­lyekben megjelenik a duroc-vérvonal. Az objektív minősítésnél átlagban 1,8- et értek el, ami igen jó eredménynek számit. A szövetkezet saját vágóhídján dol­gozza fel a túlsúlyos hízókat, a bőrös malacokat és a háztáji gazdaságoktól vásárolt állatokat, évente mintegy 550 tonnát. A füstölt termékeket áfészen keresztül értékesítik. A Borotai Tsz-ben tavaly a sertés- ágazat nettó árbevétele elérte a 93 millió forintot, nyeresége pedig a 17 milliót. A Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetr kezet az országos sertéshús-termelési verseny egyik különdíját érdemelte ki. Integrációért 1982-ben bevezetett integrációs rendszerük a szakemberek körében nagy érdeklődést vált ki. A környék ötszáz kistermelőjéhez kétezer vemhes KA-HYB kocát helyez­nek ki, igen szigorú vizsgálat után. Éze- ket a tenyészállatokat a gazdák megvá­sárolják, és a szerződés szerint a szapo­rulatot húsz kilogrammosán a szövet­kezetnek adják el. Ugyancsak a szerző­désben szerepel, hogy csak a gazdaság­tól származó állatokat tarthatják. így az integrációból származó hízók az ál­talánosnál jóval egységesebb minőséget adnak. A háztájikból visszavásárolt mala­cok karanténba, majd a hizlaló telepek­re kerülnek, és innén szállítják el őket a Kaposvári Húskombinátnak. Évente 40 ezer állatot hizlalnak meg, ebből hatezret a gazdaság saját vágóhídján dolgoznak fel. Az utóbbinak önálló el­számolású egységként évente hatmillió forint a nyereségterve. A sertéságazatban dolgozók érde­keltségi rendszerét ebben a negyedév­be^ „változtatták meg. A hizlalók két hónapig előleget, a harmadik hónap­ban a takarmányfelhasználástól és a súlygyarapodástól függően a bérüket kapják. A tenyésztésben részt vevők ja­vadalmazása a választott malacok szá­mától, súlyától, illetve a kihelyezett ko­casüldőktől függ. Az ágazat vezetői az éves eredményterv túlteljesítésében ér­dekeltek. Gál Eszter Megkérdeztük: Bruttósítanak-e a kisszövetkezetek? Ez a kérdés azért merülhet fel egyáltalán, mert a jogszabályok nem teszik kötelezővé a kisvállalkozások —gazdasági munkaközösségek, szakcsopor­tok, kisszövetkezetek — számára tagjaik jövedelmének „felszorzását”. A kollektívák kétféleképpen dönthetnek: vagy ki-ki zsebből űzeti a saját jövedelemadóját, vagy a közös bevételből megelőlegezik maguknak. Ez utóbbi esetben tulajdonképpen előre vállalják, hogy az adó fedezetét megter­melik év közben. így határoztak a Kecskeméti Ezer­mester Ipari Kisszövetkezetben is, anhak ellenére, hogy 1988-ra nincs lekötve szerződéssel az egész évi termelő-kapa­citásuk. Mint Kövesvári Zsolt, a szövet­kezet elnöke mondta: tartalék- alapjukból az induláskor meg tudják előlegezni az adót, később pedig lesz elegendő munkájuk, kilátásaik alapján ebben bízhatnak. Igaz, hogy a befizetési kötelezettségeik miatt a jövedelmük szintentartásáért is többet kell dolgoz­niuk az eddigieknél, az Ezermester kol­lektívája némi jövedelemnövekedést is szeretne elérni a jövő esztendőben. Mivel a szövetkezet tagjainak túlnyo­mó többsége teljesítménybérben dolgo­zik, személyenként minden hónapban újra és újra „bruttósítani” kell a bére­ket. Az elszámolok nagymértékben megnövekvő munkáját számítógéppel segítik majd. A Kecskeméti Epületkarbantartó és Szolgáltató Kisszövetkezetben is a jöve­delemadó megelőlegezése mellett dön­töttek. Csendes Ilona gazdasági vezető­től megtudtuk: bár ebben a kérdésben a kollektíva kimondta az igent, azt, hogy személy szerint kinek, mennyivel kell többet termelnie ahhoz, hogy legalább az ez évi szinten maradjon a jövedelme, a decemberi közgyűlésükön beszélik meg külön-külön mindenkivel. Újabb óriási feladat lesz annak kiszámítása, hogy a tervezett árbevétel, illetve nyere­ség elérése lehetővé teszi-e még az óra­béremelést is (a Képszolg tagjai időbér­ben dolgoznak, jövedelmük „mozgó” része a prémium). Ha igán. akkor az el­ső lépésként azt vizsgálják meg, hogy munkája szerint ki érdemli meg, de év közben szinte naprakészen figyelemmel kívánják kísérni a bérek alakulását. Ugyanis egy bizonyos szintet elérve a jövedelemadó igen meredeken emelke­dik: annak fedezetét pedig a szövetkeze­ti bevételből, azaz, valamennyiük (le­hetséges) jövedelméből kellene elvenni­ük. Sokkal egyszerűbbnek tűnő megol­dást választott a Kecskeméti Vitái Kis­szövetkezet: nem bruttósítja a jövedel­meket, adóját ki-ki saját maga fizeti. Papp L. Csaba elnök elmondása szerint a Vitái dolgozói a következőképpen gondolkodnak: mivel szövetkezetük (mint minden kisvállalkozási formában működő szervezet) vállakozói adót fi­zet, előre nem tudhatják, marad-e fede­zetük a személyi jövedelemadóra. Mun­kájuk egy része ugyanis összefügg más cégekével. Például előfordulhat, hogy az építkezés nem fejeződik be a tervezett határidőben abban a kórházban, ahol a kisszövetkezet a gyógyászatban hasz­nálatos gázok elosztóberendezéseinek szerelését, vagy a klímaberendezés fer­tőtlenítését vállalta. Több, kedvezőtlen tapasztalat késztette a Vitái kollektívá­ját erre az óvatosságra. Mindez nem jelenti azt, hogy dolgo­zóik jövedelme feltétlenül csökkenni fog az adó miatt. Év végén ugyanis (fel­tételezve, hogy valamennyi vállalásukat teljesítették), több lesz a felosztható pénz, mintha annak egy részét januártól decemberig hónapról hónapra kifizet­ték volna. Már csak azért sem törvény- szerű, hogy az adó a jövedelem csökke­néséhez vezessen, mert mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy ennek több munkával elejét vegye. Igaz, ebben más lehetőségeik vannak a gyártó, és más a szolgáltató területen dolgozók­nak, de a munkák eltérő jellege is külön­böző szakmai felkészültséget igényel. Almási Márta Értesítjük tagjainkat és a kívülállókat, hogy A KISKUNFÉLEGYHÁZI PETŐFI MGTSZ földjáradékot és föld megváltást 1987. november 26-án a tsz központjában, 1987. november 27-én Kiskunfélegyháza, Bajza u. 2. sz. alatt FIZETI 2998

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents