Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17. • PETŐFI NÉPE • 5 NINCS VESZTESÉGES UZEMAG FELTALÁLÓK, ÚJÍTÓK REFLEKTORFÉNYBEN Fordulat a Kecskeméti r , , Egyesült Szakszövetkezetben r CKCte ÜOÖOZ A Kecskeméti Egyesült Szakszövet­kezet gyenge minőségű homoktalajon, eléggé szétszórt táblákon gazdálkodik. Három és fél évvel ezelőtt — amikor a közös gazdaság mélyponton volt — új vezetők kerültek a szövetkezet élére és az erőfeszítéseknek köszönhetően for­dulat következett be a gazdálkodás­ban. Első teendőjük volt, hogy megszün­tették a veszteséges üzemágakat. A szőlő — a fagykarok miatt — már évek óta csak vitte a pénzt, ezért kise­lejtezték, helyette erdőt telepítenek, majdnem 200 hektáron. A tervezett er­dőterületből 176 hektáron már befejez­ték a munkát, 17 hektáron pedig most készítik elő az ültetést. Másik lépés a fajtaváltás az őszi átpánál. Szárazság­tűrő, rövid tenyészidejű tavaszi árpát vetettek, amely jóval többet termett, mint az előzőleg vetett hagyományos fajták. Növelték a búza vetésterületét is. Érdeme az új vezetésnek, hogv nye­reségessé tették a juhtenyésztést. Ot év­re vállalkozási szerződést kötöttek egy juhásszal. Az állomány létszáma foko­zatosan emelkedik. A - vállalkozónak érdeke, hogy megfelelő bevétele legyen a juhászaiból, így jól jár a szakszövet­kezet is. A mostoha körülmények között gaz­dálkodó szövetkezetek általában fej­lesztik az ipari tevékenységet. Ezt tet­szik az Egyesült Szakszövetkezetben is! A lakatosrészleg, a víz- és gázszerelő, valamint az építési szolgáltatások nye­reségesek. Hasonlóképpen a szállítási ágazat is. A szállítórészleg nemrég gya-' rapodott két új teherkocsival, a laka­tosüzemet pedig gépekkel, berendezé­sekkel bővítették. Az önelszámolás elő­9 A szakszövetkezet lakatosüzemének dolgozói a kecskeméti Parkettagyártó Vál­lalat számára faszárítót építenek segíti a jobb munkaszervezést, a terme­lékenység növelését. Megjegyzendő, hogy a gazdaság hi­telmentesen fejleszt, emiatt viszonylag kevés beruházást tud megvalósítani. Saját erőből nehezebben oldható meg a nagyobb fejlesztés. Több mint két éve hozzáfogták a majorközpont építésé­hez, elkészült a bekötőút, az 1000 ton­nás terménytároló, valamint a belső utak. Bővítették a villanyhálózatot. Eddig 15,5 millió forintot költöttek az építkezésekre. A szakszövetkezetnek nem könnyű megtartani a munkaerőt. A városban lévő üzemek vonzó hatása Kecskemé­ten fokozottabban érvényesül, mint máshol. Az elmúlt három és fél év alatt a keresetek jelentősen emelkedtek, fő­ként a melléktevékenységeknek kö­szönhetően. Úgy érzik, hogy verseny- képessé váltak a jövedelem szempont­jából más üzemekkel, amit elősegített, hogy erősödtek a háztáji gazdaságok is. . A napokban végzett előzetes számí­tások szerint a tervezett árbevételt és a nyereséget teljesíti a szakszövetkezet, amelynek vezetői gondolnak a jövőre is. Fiatal szakemberek számára szolgá­lati lakásokat építenek, várják az új tehetségeket, akik erősítik majd a kö­zös gazdaság vezetőgárdáját. K. S. SZOVJETUNIÓ Lezárult a semmitmondó jelentések korszaka A Szovjetunióban az utóbbi időben sok kritika éri a statisztikai informáci­ót. Leonyid Umanszkij, a Központi Statisztikai Hivatal kollégiumi tagja, a statisztikai információs osztály vezető­je az APN-nek adott nyilatkozatában szólt a peresztrojka és az információs rendszer közötti összefüggésekről. — Aligha képes a statisztika objekti­ven tükrözni az átalakítási folyamatot, ha sajátmaga nem vesz részt benne, 'méghozzá a lehető legaktívabban 1 hangsúlyozta a szakember, majd hoz­zátette: — Mindenekelőtt gyökeres fe­lülvizsgálatra szorul a statisztikai mu­tatók rendszere. Sok még az olyan, a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszá­ból származó mutató, amely ma már semmitmondó, csak zavaija a vállala­tok és szervezetek fejlődését, önfinan­szírozását. Az első lépéseket már megtettük: csökkentettük a számvitelben és a sta­tisztikában a mutatók számát és első-, sorban a gazdaság intenzív fejlődését jellemző mutatókat alkalmazzuk. Ez azonban még nem elég. Nem egy­szerűen új mutatókra van szükség, ha­nem egy olyan, tudományosan megala­pozott rendszerre, amely az átalakítás folyamatának tükrözésén túl lehetővé teszi a folyamat sokoldalú elemzését is. ' Kritikusan és önkritikusan Hosszú éveken át túlnyomórészt a sikerekről volt szó és csak futólag emlí­tettük a hiányosságokat és a mulasztá­sokat. A helyzet megváltozott. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal havi, negyed­éves és- éves jelentéseiben mind na­gyobb hangsúlyt kap a kritika és az önkritika. Például a Szovjetunió nép­gazdasága 1985-ben című évkönyv már olyan adatokat is közölt, amelyek a munkatermelékenység, az állóeszköz­kihasználás növekedési és a kézi mun­ka csökkentési ütemének kedvezőtlen dinamikáját tükrözték. Az utóbbi években a Szovjetunióban ritkult a statisztikai adatok publikálá­sa. Ez negatív következményekkel járt, már csak azért is, mert külföldön olyan vélemény alakult ki, hogy a Szovjetuni­óban titokban tartják a gazdasági fej­lődés adatainak egy részét. A szovjet statisztika átalakítása azonban nem­csak minőségi, hanem mennyiségi irányban is folyik. Nyilvánosság, hitelesség Napjainkban a statisztikai adatok mind nagyobb részét a sajtó hozza nyil­vánosságra. Megújult A Szovjetunió népgazdasága című évkönyv informá­cióstruktúrája. Oroszul és négy európai nyelven jelenik meg a Szovjetunió szá­mokban című rövid statisztikai kézi­könyv. Jelentősen több információt tartalmaz a Statisztikai híradó elneve­zésű kiadvány is. A hivatal 1986 óta negyedévente közli a Szovjetunió társadalmi-gazda­sági tervének mérlegét. Az egyes ágaza­tokról ilyen tényszámok havonta jelen­nek meg. Néhány területről rövid exp- ressz-jnformáció formájában adatokat adunk közre. így lehetővé válik a veze­tők időbeni tájékoztatása mindazokról a problémákról! feladatokról, amelyek megoldása operatív döntést igényel. Ma már bővebb a szociális kérdések­kel foglalkozó anyagok publikálása is. A Központi Statisztikai Hivatal infor­mációt ad az átlagos élettartamról, a gyermekhalandóságról, a nem termé­szetes halálozásokról és számos más jelenségekről, olyanokról, amelyek el­sősorban a szociológusokat érdeklik. Végezetül szólni kívánok a statiszti­kai információ hitelességéről — fejezte be nyilatkozatát Leonyid Umanszkij? — Bizony, voltak olyan esetek, amikor némelyik körzetből a hivatalhoz „pon­tatlan” adatok érkeztek. Ezek gyakran a munka eredményeinek tudatos átér­tékelését vagy a tervlemaradások szán­dékos eltitkolását jelentették. Ma már könyörtelen harcot folytatunk az elfer­dített információk és azok létrehozói ellen, mert értéktelenné teszik a statisz­tikát, a statisztikai szervek munkáját, és mindannyiunkat érintő gazdasági, erkölcsi károkat okoznak. VILÁGGAZDASÁG fekete foltok ellen A légiközlekedésben már régóta ismert a repülés adatait rögzítő fekete doboz. Hasonló elven működik a közúti forgalomban használt műszer: a tecbográf. A készüléket a külföldet járó nagy szállítóvállalatok, mint például a Volán és a Hungarocamion építik be járműveikbe. Az értékelésnél a sebesség, a vezetéssel töltött idő, a megadott útvonal betartása, a jármű üzemanyag-felhasználása stb. hasznos információkkal szolgál az üzemeltetőnek. Az ismert példák alapján felvetődik a gondolat, hogy miért nem használják a fekete dobozokat a gazdasági élet más fontos területe­in. Hiszen a gépkihasználás fokozása az energia- és költségtakarékosság egyik legcélravezetőbb, legkőny- nyebben elérhető eszköze. Képzeljük el, hogy a mező- gazdaság erő- és munkagépeit egyik napról a másikra felszerelnék ilyen okos műszerekkel. Kiderülne, hogy a nagy teljesítményű traktorok időkihasználása 80—85 százalékos, míg teljesítményének kihasználása 45—50 százalékos lenne, ezzel a tényleges kapacitáskihaszná­lás alig érné el a 35 százalékot A műszer bevezetésével csak a mező- és erdőgazdasági üzemekben évente 80 —120 millió forintot takaríthatnánk meg. Nos, ha még nem is vezették be, de már létezik egy ilyen fekete doboz. A szelektív motorüzemóra-számláló műszer feltalálója dr. Zsolczai Sándor, az Erdészeti Tudományos Intézet kecskeméti kísérleti állomásának munkatársa. — Mire alkalmas ez a készülék?— kérdezzük az okleveles gépészmérnöktől. — Már eddig is létezett olyan hajtóanyagfogyasztás-mérö, amely a ténylegesen elfogyasztott üzemanyag mennyiségét méri és számláíószerkezettel összegzi. A mezőgazdaságban azonban, de főleg az erdőgazdaságban használt erőgépek és gépcsoportok napi üzemidején felül a gépek kihasználásáról csak sejtéseink vannak. Ugyanis nem mindegy, hogy egy mo­tor csak pöfög, vagy pedig hasznos munkát végez. A kapaci­táskihasználás megállapításához azt is tudni kell, hogy meny­nyire indokolt az adott munka elvégzéséhez szükséges üzem­anyag-felhasználás. Találmányunk elvének megalkotása azon egyszerű megfontolásból született, hogy az erőgép pilla­natnyi terhelése és az ezzel egy időben elfogyasztott üzem­anyag egymásnak függvénye. Az általunk kidolgozott műszer különválasztja és pontosan méri az alapjárati és terheléses mo­torüzemórákat, bármilyen teljesítményű, stabil vagy mobil belsőégésű motor esetén. A készülék alkalmazásával nyomon követhető a gépek tényleges kihasználtsága. Ezáltal javítható a munkaszervezés, meghatározható a karbantartás ideje és se­gítheti a dolgozók munkájának objektív megítélését. Ez sem túlzott anyagi megterhelést, sem pedig adminisztrációs több­letetnem jelentagazdaságoknak. Akészüléknemleszdrágább ötezer forintnál. —Mikor várható a műszer megjelenése és milyen fogadtatás­ra számítanak? — Elkészült a prototípus és az év elején beadtuk szabadal­maztatásra. Az elbírálás folyamatban van. Közben elküldtük műszerbemutatókra — legutóbb a megyei találmányi, újítási kiállításon szerepelt—és a népszerűsítés érdekében előadáso­kat is tartottam. A számlálóműszer a MÉM Műszaki Intézeté­nek szakmai bemutatóján felkeltette a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának érdeklődését, ők vállalkoznak a gyártás­ra. Az előzetes felmérések alapján a nagyobb gazdaságoktól 50 —100 darabos megrendelésekre számítunk. Úgy tűnik tehát, hogy a találmány további sorsa, ahogy mondani szokták: sí­nen van. —A felhasználók érdekeltségét növeli, hogy az energia egy­re drágább lesz. Egy 1985 évi kimutatás szerint az összes ener­giaköltségből a legnagyobb arányt (43 százalékot) az üzem­anyag képviseli. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben a haj­tóanyag ára emelkedett, 1974 és 1985 között csaknem 500 szá­zalékkal. A munkagépek mennyisége és választéka az elmúlt években jelentősen nőtt, alkalmazási területük kiszélesedett. A műszaki megoldások bonyolultabbá váltak, fokozódott az automatizálásuk, szigorúbbak lettek az ergonómiai és bizton­ságtechnikai követelmények. Mindezek hatására a beruházási és üzemeltetési költségek nagymértékben megváltoztak. Nem változott viszont kellő módon a dolgozók szakképzettsége, fe­lelősségtudata és érdekeltsége a munka minőségének és gazda­ságosságának fokozásában. Az erőgép kihasználásának javí­tása ezért elsőrendű követelmény, de ez műszerezés nélkül nem valósítható meg. Ezért bízom abban, hogy a szelektív motor­üzemóra-számláló műszer kedvező fogadtatásra talál. Kisvágó Árpád Begyűrűzik-e a tőzsdeláz? LEGÚJABB AJÁNLATAINK IBM AT kompatibilis számítógép, — 640 KB RAM, — 20 MB winchester-tár, — színes monitor, — DOS 3,2 operációs rendszer Szállítás azonnal, raktárról, 1 év garanciával ROTOCOPY fénymásoló gépek: ROTOCOPY115 Papírméret: A/4 Sebesség: 15 lap/perc Ár: 295 000 — Ft. ROTOCOPY125 Papírméret: A/3, A/4, B/4, B/5 Sebesség: 25 lap/perc Ár: 590000,— Ft. SZÜV COMPUTER M IRODA Kecskemét, Horváth D. u. 12. Telefon: 76/29-162 3000 A nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt szélsőséges árfolyammozgások kétségtelenül hatnak — és tegyük mindjárt hozzá, hogy kedvezőtlenül —, a szocialista országokra. Igaz, hogy nem közvetlenül, hanem csak áttételesen fejthetik ki hatásukat és csak annak a mértékében, ahogyan az országok bekapcsolódnak a nemzetközi pénzügyi élet vérkeringésébe. Arról nincs tehát szó, hogy Kelet-Európa vállalatai nyugati társaikhoz hasonlóan milliókat veszítettek a mostani tőzsdekrach és a részvényárfolyamok világ­szerte tapasztalt összeomlása révén. Azok a szocialis­ta országok; Lengyelország, Magyarország és újab­ban a Szovjetunió, amelyek feltett szándéka, hogy gazdasági fejlődésüket gyorsítsák a tőkés vállalati kapcsolatok felfuttatása révén, közvetlenül legfeljebb csak partnereik likvidálási gondjain, visszafogott be­ruházási hajlandóságán keresztül érzékelhetik majd az új tőzsdei helyzetet. Ettől a hatástól azonban alig­ha kell tartanunk, hiszen például a magyarországi vegye$vállalatok tőkeállománya mintegy 100 millió dollár, ami még egy nagyobb konszern életében sem számít tetemes fejlesztési összegnek. Drágulnak a hitelkamatok A részvényárfolyamok robbanásszerű összeomlása a tőkés országokban is azokat a vállalatokat érintette elsősorban, amelyeket a tőzsdéken jegyeznek — e társaságok persze a tőkés világ vállalatainak derékha­dát alkotják. Ugyanakkor nem véletlenül nevezik a szakértők a tőzsdét a „tőkés konjunktúra legérzéke­nyebb barométerének”: az itt történt változások nyo­mot hagynak a gazdaság egészének fejlődésében. Konkrétabban: az, hogy a British Petroleum értéke részvényenként 0,7 fontot, összességében milliárdo- kat veszített értékéből, vagy hogy az IBM amerikai óriásvállalat papíijai 31 dollárral romlottak a neveze­tes krach napján, a „fekete kedden”, tulajdonképpen nem is e vállalatok számára meghatározó. Ha ugyanis idővel emelkedésnek indulnak az árfolyamok és erre számítva ügyes üzleteket kötöttek a nagybankok, nagyvállalatok, akkor ők még nyertesei is lehetnek a mostani tőzsdei zűrzavarnak. A lényeg az, hogy a „nyomott” részvénypiac, az árfolyamösszeomlás, szemben a felfelé ívelő árfolyamokkal, kedvezőtlen konjunkturális változások előjele és mint ilyen kedvet veheti a befektetésektől a vállalkozóknak. Főként, hogyha az eseményeket a hitelkamatok drágulása, vagyis a fejlesztési költségeknek a növeke­dése is kiséri. Köztudott, hogy mennyire elterjedtek a hitelre történő vásárlások a fejlett tőkés országok­ban. Sokan megtakarított pénzüket részvényekbe fektették és annak jövedelméből — az árfolyamok több éve tartó fellendülésére építve — vásároltak hitelbe tartós fogyasztási cikkeket, vagy egyszerűen bizalmatlanokká válnak a jövőben a részvények iránt, beszűkül a fogyasztói kereslet, következéskép­pen nem érkezik annyi megrendelés az autókereske­delemhez vagy az építőipari vállalatokhoz. rí f/i «12 Szűkülő exportlehetőség . 1 folyamat végállomása a dekonjunktúra, amely alacsony gazdasági növekedést, visszafogott fejleszté­seket, korlátozott külkereskedelmet jelent. Ez a hatás értelemszerűen nem kedvez a szocialista országoknak sem, amelyek gazdasági stabilizációs terveikben ugyan nem számítanak dinamikusan bővülő kereslet­re a fejlett tőkés országokban, de arra sem, hogy egy esetleges konjunktúra-fordulat teljesen derékba törje exporttörekvéseiket. A szocialista országok külgazdasági, pénzügyi nyi­tása nemcsak ilyen értelemben köti egyre inkább az országokat a világgazdaság történéseihez. Igaz, egye­lőre sehol sem működik tőzsde a szocialista országok­ban, tehát a tőzsdeláz sem „gyűrűzhetett be” hozzá­juk. De még ha lenne is „szocialista értékpapírpiac”, kérdés, hogy az ott szereplő cégeket jegyzik-e a világ értékpapírpiacain. (Az egyiptomi tőzsdének például semmi kapcsolata nincs a külvilággal, az ország válla­latainak értékpapírjait másutt nem is jegyzik, így Kairót a tőzsdeválság szele meg sem érintette.) A szocialista országok nyitása tágabb értelemben azt jelenti, hogy nincs olyan pénzügyi, hitelpiaci fejle­mény, amely számukra közömbös lehet. A tőzsdék összeomlását például közvetlenül a kamatok emelke­dése váltotta ki, amely kedvezőtlenül hat valamennyi szocialista országra. A drágább kamatok növelik az adósságterheket, egyben költségesebbé teszik újabb hitelek felvételét. Nem közömbös, hogy milyen a 35 milliárd dolláros lengyel, a 20 milliárd körüli jugo­szláv, vagy a 9 milliárd dollárnyi nettó magyar adós­ságállomány összetétele sem, hogy azt történetesen gyengülő dollárban vagy a keményedö nyugat-euró­pai valutákban kell-e törleszteni. Keményedö márka, puhuló dollár Az sem mindegy, hogy az adósságfizetéshez az ex­portot kemény pénzben, vagy mint ahogyan előfor­dult, gyenge pénzben termelik ki az országok, hogy a hazai gazdaság fejlesztéséhez szükséges importot gyengébb pénzért szerzik-e be, vagy ellenkezőleg, drá­guló pénzzel fizetnek érte. A pénzpiacokon a tőzsdeláztól függetlenül is moz­gásban vannak a hitelkamatok, és változnak a valu­ták közti árfolyamok. Ez ügyben tehát új tanulságok nem is fogalmazódnak meg a számunkra. Érdekes felismerésnek legfeljebb csak az számíthat, amit pénz­ügyi körökben egyre erőteljesebben hangoztatnak a mostani eseményeket követően. A piaci jelzések fon­tosságának, szükségességének hangsúlyozása mellett a szakemberek rendkívül fontosnak tartják a na­gyobb stabilitást, és az anarchikus tőzsdei üzletkötés kiküszöbölését. A tőzsdék mostanihoz hasonló meg­ingása ezzel elkerülhető — mondják. Marton János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents