Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
1987. november 16.« PETŐFI NÉPE • 5 BÁCSBORSÓDI TERVEK Saját elképzelésekkel egyre feljebb Sajnos kevés mezőgazdasági üzemben láttak hozzá az állattenyésztési ágazatok fejlesztéséhez. Az okokat elsősorban a jövedelmezőségben kell keresni. Pedig köztudott, hogy a szántóföldön megtermelt szemes, illetve tömegtakarmány ilyen felhasználásával juthatnak az üzemek a legegyszerűbb végtermékhez: a vágóállathoz. Ezért is figyelemre méltó a Bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezet törekvése, ahol még az ágazati rekonstrukciós programok meghirdetése előtt hozzáfogtak az állattenyésztési ágazatok „helyretételéhez”. 0 Jövőre már földgázzal szárítják a kukoricát is. Idén a 770 hektár átlagosan 7,8 tonnát termett. • Czifra János ágazatvezetö mutatja a választás előtti szép malacot. Az egy kocára jutó fialási átlaguk: kilenc. Alárendeltségben a teljes szerkezet Első megközelítésben az üzem termelési szerkezete nem különleges. Ahogy azonban Király János elnökkel az egyes ágazatok tevékenységét boncolgattuk, kiderült, hogy ezeket már évek óta tudatosan az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatába állították. Evekkel ezelőtt döntést hozott a vezetőség az állattenyésztő telepek jövőjéről: felszámolják-e, avagy fejlesszék. A 2360 hektáros szántó termelésének 70—80 százalékát az állattenyésztés használja fel. A vetésszerkezetet az elmúlt években úgy alakították, hogy elsődleges szempont lehessen a nagy létszámú állatállomány szemes és tömegtakarmánnyal történő ellátása. Az 1970-es években épült sertéstelepet, az akkor divatos technológiát ma már „betonvárnak” csúfolják. Nem is várható jövedelem attól a inódszer- től, amelynél még a levegőért is fizetni kell, hiszen a szellőztetést is ventilátorokkal végezték. A szarvasmarha- tenyésztést is a korszerűtlenség, a szétszórtság, a nagy kézimunka-igény jellemezte. 1986-ban a rekonstrukció első évében elkészült egy 3 ezer tonnás silótér, egy ezertonnás CCM-tároló, egy mély- furatú kúttal pedig megoldották a szarvasmarhatelep vízellátását. Idén felépült a fejő-, a tej-, a mérlegház, a szociális épület és egy kétszáz férőhelyes istálló. A jövő esztendő programja lesz a meglévő tehénistállók felújítása. Korábban a háromszázas állomány egyedenkénti, éves tejtermelése négyezer liter körüli volt. Két éve — pozitív szelekció után — az állomány csökkentése mellett már elérték az 5000—5100 literes hozamot. A rekonstrukció után a jelenleginél kétszer annyi tehén, várhatóan 5500 litert ad. A beruházáshoz készített hitelkérelem kimunkálásakor — a mostani jövedelmezőséget figyelembe véve — 5—6 éves megtérülési idővel számoltak. Állattenyésztés nélkül elképzelhetetlen Ebben a gazdaságban — az elnök szavai szerint — a megalakulástól kezdve már 37 éve mindig volt állat, de az utóbbi időszakban kedvezőtlen képet kaptak, ha a jövedelmezőséget a korábbi eredményekkel hasonlították össze. Az itt lévő három faj közül a sertés a domináló. Mint a Bácshús stabil partnere, a közös vállalat szinte minden felárat — így többletjövedelmet — ígérő akciójában részt vesznek. Csak a minőségjavítást szolgáló intézkedések — évente 12 ezer leadott sertés után — tisztán 1,4 millió forintos eredményjavulást hoztak. Mindezt hogyan érték el? Elmondva és leírva egyszerűnek tűnik, mégis sok helyütt nehéz megvalósítani. Változtattak a takarmány összeállításán és a tartástechnológián. A háztájit integráló tevékenységük is minta lehet. Példás gyorsasággal lecserélték a kocákat, összesen háromszázat helyeztek ki, darabja 8 ezer forintba került, ennek értékét a hizlalás utáni elszámoláskor egyenlítették ki a gazdák. Az eredmény nem váratott magára sokáig. Az első osztályú állatok aránya 15—20 százalékkal növekedett. Ami esetenként és darabonként plusz 80—200 forint felárat jelentett a hizlalónak. Röviden szót kell ejteni a juhászatról is. 1983-ban háromszázanyás volt az állomány. Idén már a Duna—Tisza Közi Allatforgaimi és Húsipari Vállalattal kötött szerződés eredményeként számuk ötszörösére emelkedett. Itt a fejlesztésben megállnak. A gyapjú és az évi öt-hatezer hízóbárány értékesítése elegendő jövedelmet hoz. Bútorok — külföldre is Hosszú évekig keresték olyan melléküzem létesítésének a lehetőségét, ami nemcsak munkahelyet teremt, hanem megfelelő jövedelmet is hoz. 1981-ben kezdtek kárpitozott garnitúrák gyártásával foglalkozni, a bajai Blévisz részére, bérmunkában. 1984- ben a vezetőség úgy döntött, nagyobb az itt maradó jövedelem, ha ezt önállóan teszik. Évről évre növelve a termelést, ma már ott tartanak, hogy a két, Blévisztől megvásárolt modellen — a Magdin és Julin — kívül saját fejlesztésű Jocker, Borsod garnitúrával, valamint egy- és kétszemélyes {leverőkkel jelennek meg a piacon. Termékeik keresettek. Az Artex és a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatok közvetítésével a kis bútorgyártó üzem termelésének majd háromnegyede külföldön talál vevőre. Az egykor 14 fővel induló üzemben ma 75 katymári, bácsbokodi és bácsborsódi munkás dolgozik. Az itt képződő nyereséget pedig — ami a konstrukció sikerének titka — az alap- tevékenységbe injektálják vissza. Ötletek, ha megvalósulnak Az 1450 lelkes község munkaképes lakosságának 80 százaléka a szövetkezetben dolgozik. Az elmúlt négy-öt év fejlesztésének hatására évente 20—30 százalékkal javult a jövedelmezőség, így a négy éve 47 ezer forintos éves tagi átlagjövedelem 1986-ra elérte a 72 ezer 250 forintot. Ez—a háztájiból származó jövedelemmel együtt — bizonyára még nagyobb, hiszen ennek a tevékenységnek a nagysága 2—3 év alatt megduplázódott. A belső érdekeltségi rendszer megteremtése a dinamikus változás mozgatórugója volt. Választott keresetszabályozásuk — 1985 januárjától — a hozzáadott érték szerint történik. Negyedévenként tartanak úgynevezett munkaértékeléseket, s így — ahogy Király János fogalmazott —j sikerült a szakvezetőket közgazdasági gondolkodással megfertőzni. Azóta különösebb magyarázkodás nélkül mindenki ismeri az ok—okozati összefüggéseket. Régebben a dolgozók fizetésük tíz százalékát mozgóbérként kapták. A tavalyi bér- fejlesztés csak a mozgóbérhányadot növelve, ezt 20 százalékosra emelte. Az önelszámoló egységek „fejpénzként” havonta és dolgozónként körülbelül 1200 forintot kapnak, aminek sorsáról a mozgóbért elosztó bizottságok döntenek. írásban rögzítették, hogy 0—40 százalék lehet a többletjuttatás mértéke. A maximális, havi 4800 forint pedig már nagy húzóerő. Ennek hatása, hogy a fegyelmi büntetések száma £ ami a mozgóbérjuttatásból kizáró ok — minimálisra csökkent. A fejlesztésekhez is sikerült a tagságot megnyerni, mert 6 és fél millió forint értékű célrészjegyet jegyeztek. Vonzó munkahely lett a Bácsborsódi Rákóczi Tsz, mert — míg máshol az öregedő tagság eltartása okoz nem kis gondot m itt a tagság fiatalodik. Pálját ritkító a 36 éves átlagos életkoruk. Évente nyolcan-tízen élnek a szövetkezet nyújtotta építési kedvezményekkel; az elmúlt hónapban például 16 házhelyet jelöltek ki. Czauner Péter Non scholae .'.. Az egyik vállalatnak szerszámkészítőkre volt szüksége. Jelentkezett is egy szerszámkészítő szakmunkás kifogástalan papírokkal, megnyugtató szakmai gyakorlattal. Bérigénye is ennek megfelelő volt, de a vállalat nem garasoskodott. Csak még egy kis próbafeladatot adott: a jelentkezőnek egy egyszerű szerszám rajza alapján meg kellett volna mondania, hogyan fog hozzá az elkészítéséhez. Ám ekkor kiderült, hogy a szerszámkészítő szakmunkás korábban sohasem dolgozott rajz alapján. A fenti esetben nem jött létre a munkaviszony. Az egyik épületasztalos-ipari vállalat szakmunkását azonban boldogan vitte el magasabb fizetéssel egy közeli téesz- üzem karbantartó asztalosnak. „Felakadhatott a szemük, amikor volt dolgozónknak először kellett kézbe vennie a karbantartó munkáknál nélkülözhetetlen gyalut — meséli a vállalat igazgatója. - Mert látni ugyan látta nálunk a tanulóévek alatt ezt a szerszámot, használnia azonban nem kellett. A mi technológiánkhoz ugyanis nem volt rá szüksége”. . Vajon milyen szakképesítést kívántak meg attól az asszonytól, akire egy budapesti árubemutató terem vezetését bízták? Bár nem is szakképesítésen, csak józan mérlegelésen múlik, hogy ne vállalkozzék az ember olyan bemutatóteremben élelmiszer-kiállításra, ahol nincs hűtővitrin. Ő vállalkozott. Képzelhetni, hogy festettek a harmadik napon azok a felvágottfélék, amelyeket reggelenként tettek ki a mélyhűtőből a bemutatópultra, hogy aztán este megint visszadugják őket! Igaz, a reklámlehetőségért fizető húsüzemek nehezen tudták megállapítani, mekkora kárt okozott nekik ez a „vásárlásikedvcsináló”. Szerszámkészítő, asztalos, bemutatóterem-vezető, persze, valószínűleg legkevésbé sincs tisztában a korlátáival. Hiszen szakmájukban hosszú évekig, ha nem évtizedekig elfogadták őket teljes értékű munkaerőként, s időről időre bizonyára megkapták az esedékes fizetésemeléseket is. Ami nyilván sohasem szolgált a megelégedésükre. De hogyne elégedetlenkedtek volna, ha soha senki meg nem mondta nekik, hogy voltaképpen még ennyit sem ér a munkájúk. Csak hát éppen másra, jobbra nem alkalmasak. A keserű felismerést föltehetőleg a most következő időszak hozza majd meg. És a hiányosságok az esetek nagy részében pótolhatóak. Az egyén részéről csupán a hajlandóság kell rá, amit ha más nem, az anyagi kényszer bizonyára meghoz. De hogy módja is legyen e hajlandóságnak engedelmeskedni, ahhoz már a társadalomnak kell a tanulási alkalmak sokaságát megteremtenie. Az olyan tanulási alkalmakét, amelyek az élet teremtette szükségletek rugalmas kielégítésére készítenek fel, nem pedig a holmi elvont tanuláseszmény szolgálatában állnak. Non scholae, séd vitae discimus, avagy: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — mondja a latin közmondás, amely ma is érvényes. Érsek Iván Haszonvas-értékesítés Tiszakécskén Régóta gondot jelentett Tiszakécskén és környékén az összegyűlt hulladékvas begyűjtése és tárolása. Mindezeken túl megoldhatatlan volt a különféle vasanyagok forgalmazása is. Ezen próbált segíteni — a február másodikától létesített — Kohászati Alapanyag Előkészítő Vállalat új telepe a Szolnoki úton. Áprilisban adták át a kécskei telepet, melynek létjogosultságáról, szerepéről Almási Vilmos telepvezető tájékoztatott: — A helyi igényeket felmérve, Baja után Tiszakécskén létesítettek telepet — mondta. — Hozzánk tartozik még a kecskeméti kirendeltség is. Feladatkörünkbe tartozik a haszonvas értékesítése, amit Miskolc, Dunaújváros, Ózd és az ország valamennyi kohászati üzemétől kapunk. így telepünkön megtalálhatók a különböző idomacélok, hengerelt áruk mellett a vaslemezek és a vállalatoktól begyűjtött haszonvasak is. Ha valakinek szüksége volt valamilyen anyagra, az általában a helyi tüzép-tele- pen érdeklődött, de sajnos ott sem volt minden kapható, így a legtöbb esetben be kellett utaznia Szolnokra vagy Kecskemétre. Ezért a városi tanács vezetői egy korábbi megállapodás alapján úgy döntöttek, hogy a lakossági érdekeket figyelembe véve szükség van egy ilyen telepre. Október végéig 1600 tonna hulladékva- sat vettek át különböző állami vállalatoktól és magánszemélyektől. A haszonvas- értékesítés 198,5 tonna volt, összesen 3 millió 272 ezer forint értékben. V. Kerekes Ferenc Társasjátékok Lajosmizséről Még több mint egy hónap van hátra az ünnepekig, amikor a feldíszített fenyőfák alól boldogan veszik majd át kicsik és nagyok az ajándékokat. A boltok kirakatai, polcai és raktárai is megteltek játékokkal, s közöttük igen sok a különböző társasjáték. A korábbi években már többször beszámoltunk arról, hogy ezeknek az időtöltő, szórakoztató és egyre inkább oktató jellegű játékoknak egy része a kecskeméti Petőfi Nyomda lajosmizsei telepén készül. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy az idén hogyanjárulnak hozzá az ajándékokat vásárlók igényeinek kielégítéséhez. r • Gór Józsefné dobozkészítő szakmunkás gépével méretre vágja az NSZK-ba kerülő társasjáték alkatrészeit. BÁCS-KISKUN MEGYEI TERVEZŐ VÁLLALAT PÁL YÁZA TOT HIRDET GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI munkakör betöltésére A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELE: — közgazdaságtudományi egyetem vagy számviteli főiskolai végzettség, — 5 év szakterületen szerzett gyakorlat. Vezetői gyakorlattal rendelkezők előnyt élveznek. A pályázathoz mellékelni kell önéletrajzot, végzettséget igazoló okmánymásolatot, a munkakör betöltésével kapcsolatos elvi elképzelések rövid leírását, különös tekintettel a felgyorsult gazdasági folyamatokra, változásokra. Pályázatot megjelenéstől számított 10 napon belül kérjük megküldeni a Bácsterv személyzeti vezetőjének. A pályázat elbírálása a jelentkezés lezárását követő 15 napon belül történik meg, melyről értesítést küldünk. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Fizetés megegyezés szerint. 2973 • Brindza Józsefné kezéből egymásután kerülnek ki a csomagolásra kész, német nyelvű társasjátékok. — Jövőre már ez lesz a fő profilunk — tájékoztatott Gór József telepvezető. — Most váijuk egy nagy teljesitmén\/ii HoV>f»7heu.nn ó ^'jtOHlätä ggp gfkc* zését, s ha ez a jövő év elején elkezdi a termelést, a mostani teljesítményünk többszörösére is képesek leszünk. Tavaly 8-féle társasjátékból 160 ezer hagyta el telepünket, az idén pedig 11-fé- léből mintegy 250 ezret készítünk. December 10-éig az utolsót is átadjuk megrendelőinknek, és a vásárlóknak módjuk lesz az ünnepek előtt kiválasztaniuk az ízlésüknek megfelelő ajándékot Újdonságnak számit az, hogy egyik partnerünkkel kooperálva kétféle, német nyelvű társasjátékot készítettünk, s ezekből 60 ezer kerülhet az NSZK- beli karácsonyfák alá. Van remény arra is, hogy jövőre már közvetlenül is exportálhatunk játékainkból. A másik fő tevékenységünk a műbélnyomás. Az ország húsipari vállalatai részére dolgozunk, évente átlag 20 millió méter műbélre nyomjuk rá a különböző feliratokat és emblémákat. Az év elején vettünk használatba három kötözőgépet; ezek a méretre vágott műbelek egyik végére hurkot kötnek. Ezzel a módszerrel azonos mennyiségű töltelékáru készítésénél 2 millió meter műbél a megtakarítás. Ami a termelési eredményeinket illeti — mondta befejezésül Gór József S nincs okunk a szégyenkezésre. Azonos létszámmal dolgozunk, s tavaly a 42 millió forintos árbevételi tervünket 49 millió forintra teljesítettük. Az idei 48 milliós tervünkből az év első kilenc hónapjában 40 milliót értünk ej s bízunk abban, hogy az éves tervünkre „ráteszünk” még húsz százalékot. Opauszky László • Leskó Andrásné betanított gépmester Kiváló dolgozó jelvényt kapott. Megérdemelte: élenjár a munkában teljesítménye átlag 140 százalék. Yv A • Évente 3500 különféle bútor készül a borsód! üzemben.
