Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

1987. október 13. • PETŐFI NÉPE • 5 MUNKÁSHÉTKÖZNAPOK Küzdelem a száraz rögökkel Süt a nap, még­is fázósan húzzuk össze magunkon a zakót. A Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz határá­ban négy traktor szántja a földet. A gépek után nagy rajokban fe­hér sirályok ereszkednek a frissen megforga­tott rögökre. Se­gítenek az ember­nek: összeszede­getik a kártékony férgeket. — Néha még az egeret is elkap­ják — int a vijjo­gó csapat felé az egyik traktoros. Ficsór Ferenc, aki egy kis szünetet tartva leáll mel­lettünk a tábla szélén. — Hasz­nos madarak ezek. Minden ősszel kísérget- nek. bennünket. Az utóbbi évek­ben egyre . na­gyobb csapatok­ban. Régebben inkább a vizes részekre húzódtak, de most már kiszáradt min­den és nem találjak máshol táplálékot. Valóban nagy aszály van, immár ötödik éve. Ezen a vidéken jó két hete, hogy hullott némi csapadék, de aztán napokig erős szél fújt és ismét kiszáradt a föld. — Ilyenkor aztán jobban kopik az ekevas és több üzemanyagot fogyaszta­nak a gépek is. Huszonöt centi mélynek kell lenni a vetőszántásnak, az őszi mélyszántás 28—32 centiméter — ma­gyarázza szakszerűen a magas, vállas traktoros, aki igazi szakértője ennek a munkának. Tavaly az országos szántó­verseny elődöntőjét megnyerte, az or­szágos döntőben pedig a hetedik he­lyen végzett. Ért hozzá, szereti csinálni, de az idei szántás különösen emberpró­báló, Ficsór Ferenc a távolban dolgozó társaira pillant és ezt mondja: — Száraz rögökön zötykölődünk napi kilenc órát, s közben szüntelenül forgolódnunk kell, mert ugye a traktor előre megy, az eke pedig hátul töri fel a földet. Már amikor töri! Előfordul ugyanis, ha a vas már nem elég éles, hogy egyszerűen feldobja, kiveti magá­ból a csontszáraz talaj. Ilyenkor az em­ber és a gép is hamarabb elfárad. Ficsór Ferenc nem tartozik a pa­naszkodó emberek közé, most mégis ömlik belőle a szó. Húsz éve már, hogy minden tavasszal kiveszi a kukorica és a napraforgó vetéséből a részét. Nyá­ron kaszál, bálázik. Ősszel szánt. Ez utóbbi a legnehezebb munka, s az aszály miatt esztendők óta egyre küz­delmesebb. — Már az ekevasak sem a régiek — mondja, majd a 180 lóerős Fiat traktor farához vezet. — Nézze csak: még nem szántottam vele fel száz hek­tárt, de már elkopott. Hamarosan ki kell cserélni. Úgy tudom, egyetlen eke­vas több mint ezernégyszáz forintba kerül. Korábban, amikor külföldi eké­vel dolgoztunk, háromszáz hektárt is felszántottunk vele és az sem volt drá­gább. De hát ez olyasmi, amivel nem szabad takarékoskodni, mert a jó szán­tás az alapja a jövő évi termésnek. Ezt már búcsúzáskor mondja, majd felkapaszkodik a Fiat traktorra, foly­tatja a munkát. Tudja, hogy nem késle­kedhetnek. A szántás, a gyűrűshenge- rezés és a vetőágy készítése után hama­rosan megkezdődik a búza vetése. Igyekezni kell, hogy a mag időben a földbe kerüljön, majd kikeljen és meg­erősödjék, mire jön a tél. Gaál Béla HÁZTÁJI ÉS DÁCSASZÓVETKEZET A Szovjetunió élelmiszer helyzete 1987-ben A szovjet statisztikusok kimutatásai szerint 1986 októbere és 1987 júniusa között az állami és szövetkezeti tejfel­vásárlás S százalékkal, a hús- és tojás­felvásárlás pedig 4 százalékkal nőtt. Ily módon az állattenyésztésből származó élelmiszeralap növekedése meghaladja a lakosság gyarapodását (ami valami­vel több, mint 1 százalék évente). Lé­nyeges az is, hogy az élelmiszeralap újabb bővülését az intenzív tényezők, mindenekelőtt a szarvasmarhák pro­duktivitásának növelése révén sikerült elérni. Ami a növénytermesztést illeti, az idei év várhatóan nem hoz nagy sikere­ket. Az alapvető mezőgazdasági körze­tekben, különösen pedig a Szovjetunió európai részén nem a legjobban alakul­tak az időjárási viszonyok, elhúzódott a tavasz, és hűvös volt a nyár. Mind­azonáltal például a zöldségfelhozatal, különösen a szövetkezeti üzletekben és a kolhozpiacokon nem rosszabb a ta­valyinál. Önelszámolás, ösztönzés Vagyis a szeszélyes időjárás ellenére mégis észrevehető javulás tapasztalha­tó. Most azonban a kérdés már kemé­nyebben merül fel, ugyanis a minimális növekedés nem elegendő. „Az eddigi­nél nem rosszabb” elv nem a megfelelő közelítés a dolgokhoz, az élelmiszer­problémák megoldásának ütemét gyorsítani kell. Pontosan így értékelte a helyzetet a Szovjetunió politikai veze­tése is; szerinte az élelmiszer-termelés legrövidebb időn belül való jelentős növelése most a legfőbb, a központi po­litikai feladat. A fő részt természetesen a kolhozok és a szovhozok fogják magukra vállal­ni. Az agráripari komplexum társadal­mi szektorában a fő hangsúlyt az önel­számolás bevezetésére, a munka szer­vezésének és ösztönzésének olyan hala­dó formái alkalmazására helyezik, mint a kollektív és a családi vállalko­zás. Arról van szó, hogy szerződéses alapon (sőt még bérbeadással is) a kol­hozparasztok és szovhozdolgozók ki­sebb kollektívái vagy egyes parasztcsa­ládok földhöz, gépekhez, haszonálla­tokhoz és más termelési eszközökhöz jussanak, és a munkájukat a kolhoztól vagy a szovhoztól kapott megrendelés ■teljesítésének mennyiségétől és minősé­gétől, és az értékesített termékmennyi­ségtől függően díjazzák. A gyakorlat # Állattenyésztő szovhoz Belorusziában. azt mutatja, hogy csupán a vállalkozás­ra való áttéréssel a termelés volumenét (ugyanazokon a földterületeken és vál­tozatlan állatállománnyal) legalább 10 százalékkal lehet növelni, sőt eseten­ként 20—30 százalékkal is. Körülbelül ugyanilyen növekményt ígér a szállítással, tárolással és értékesí­téssel foglalkozó szervezetek áttérése az önelszámolási módszerekre. A gaz­dasági ösztönzés és az anyagi érdekelt­ség elveinek szigorú betartása akadá­lyozza meg a legmegbízhatóbb módon a termőföldektől és az állattenyésztő telepektől a fogyasztókig vezető úton keletkező veszteségeket, amelyek még mindig igen tetemesek. Kisegítő iparvállalatok Az élelmiszeralap gyors növelésének másik forrása az iparvállalatok kisegí­tő mezőgazdasági termelése. Eseten­ként ezt közvetlenül a gyár és az üzem területén szervezik meg, vagy például üvegházi termelést valósítanak meg, és kisebb állattenyésztő telepeket alakíta­nak ki a hulladékok és a „kéznél lévő” , energiaforrások felhasználásával, vagy pedig a városhatáron kívül olyan föld­területeken végzik, amelyeket az állam külön erre a célra biztosít az iparválla­latok számára. Az ily módon termesz­tett árukat gyakorlatilag önköltségi áron értékesítik (vagyis a szövetkezeti kereskedelemben és a kolhozpiacon ér­Sárkányrepülők a mezőgazdaságban Az HM Mezőgazdasági célokra hasznosítható, olcsó Üzemeltetésű sárkányrepülőket mutatták be a gyártócég, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat és az MHSZ Bács-Kiskun megyei vezetősége szervezésében, a kiskunfélegy­házi repülőtéren. A HÓDGÉP által kifejlesztett gépek külföldön már sikert arattak. Ezúttal hat­van Bács megyei termelőszövetkezet szakemberei tekintették meg az 50 hektárnál kisebb területen bevethető, százhúsz liter vegyszer szállítására alkalmas, a felszálláshoz nagyon rövid kifutópá­lyát igénylő mini repülőgépek szakmai bemutató­ját. Általános Rézművek új igazgatójának az lett a feladata, hogy a vállalat sze­kerét kihúzza abból a gazdasági kátyúból, amelybe a régebben többszörösen nyereséges cég az utóbbi évek rossz, elfuserált döntései alapján került. Mi, a gyár törzsgárdistái, akik az utóbbi 25 évben egy tu­cat igazgató tündöklését és bu­kását néztük végig kellő áhítat­tal, azt hittük, hogy az új diri is a régi módon folytatja. Magya­rul: hozza a saját sleppjét, az előző igazgató néhány kulcsem­berét lapátra teszi, lecseréli, az­tán megy minden a régi kerék­vágásban. Nem így történt. Műszaki titkárának a társa­ságában az új igazgató január első munkanapján végigjárta az irodákat és az üzemeket, bekuk­kantott mindenhová, szemlélt, méricskélt, utasításokat diktált, összegezte a látottakat és dön­tött. Másnap közhírré tették: a termékváltás, valamint a szigo­rúbb munkarend és munkatem­pó beindítása érdekében átren­dezik a gyárat. Az új főnök első intézkedése az volt, hogy az elődje irodájá­ból kidobáltatta a régi bútoro­kat, újakat hozatott. A vállalat fagyszabadságra küldött kőmű­vesei — táviratilag visszarendel­ve — őrült tempóban láttak munkához a januári hidegben: a régi iroda mellé pihenőszobát, teakonyhát és tanácskozóter­met építettek. A helyiségeket a személyügyi és oktatási igazga­tóságtól vették el, mivel a társa­ságot az igazgató főosztállyá fejlesztette vissza. A gyártás-előkészítő főosz­tály a könyvelőség helyére köl­tözött. A könyvelők egy hétig a Átrendezés folyosón és a lépcsőházban ácsorogtak, aztán átmenetileg az üzemi konyha burgonya- és zöldség-előkészítő részlegében kaptak helyet, mivel a konyha a megszüntetett rézüstgyártó részleg helyére került. Az átköl­tözés idején*?- mintegy két hó­napon át — az étkeztetés szüne­telt. A dolgozók kizárólag ke­nyéren és vízen éltek, bogyók­kal, erdei gyümölcsökkel táplál­koztak, csak az új igazgatónak hoztak a szomszédos Sajtkükac étteremből — szakszervezeti hozzájárulással — néha-néha egy tányér paprikáskrumplit. Egy hónap múltán a könyve­lőség elfoglalta helyét az üzemi könyvtárban, mivel ezt a kultu­rális intézményt leköltöztették az alagsori KISZ-klubba, mondván, nálunk a KISZ évek óta alig hallat magáról. A gaz­dasági igazgató helyet cserélt a főmérnökkel, a szociális osztály helyére a piackutatók költöz­tek, az éjjeliőrök a szakszerveze­ti irodában kaptak helyet. A döntést azzal indokolták, hogy az iroda még nappal sincs százszázalékosan kihasználva, mivel a titkár egyéves iskolán most fejezi be a. nyolc osztályt. A költözködés márciusra elérté a tetőfokát. A lépcsőhá­zat, a folyosókat, az udvart, az épületek közötti virágágyakat cipekedő emberek lepték el. Életkortól és’beosztástól függő­en mindenki vitt valamit: asz­talt, széket, iratcsomót, kávéfő­zőt, titkárnőt, minisztériumi re­vizort, miegymást. Az igazgató elnökletével a költözkedés gyor- ■ sítására operatív intézőbizott­ság is .alakult. Kétheti ülésezés után elkészült az intézkedési terv, amelyre aztán a gyárban működő politikai és társadalmi szervek is áldásukat adták. Az áldás után a rézsimító részleg kiöregedett gépeit elvit­ték a MÉH-be. Helyükre nyúl- ketreceket hoztak, mert állító­lag az ősszel beindul a nyúlte- nyésztő ágazat, amely már a profilbővítés koncepciójába tar­tozik. A propagandáosztályt ki­költöztették a gyárkapu előtt lé­vő trafikba, mivel a trafikos üzemi büfét nyitott az orvosi rendelőben. Az üzemorvos — teljesen új elképzelések alapján — áttelepült a tmk-részlegbe, ahol ezt követően együtt látott munkához az egészségmegőrző és gyógyító bázis a korszerű megelőző műszaki karbantar­tással. Természetesen a költözés ide­jén jómagam is sok helyen meg­fordultam. Szorítottak helyet a tűzoltószertárban, az irodaház folyosóján, két héten át az ud­varon felvert kempingsátorból próbáltam'kapcsolatot teremte­ni az ügyfelekkel és osztályunk többi dolgozójával, áprilisban pedig néhány napig az elnépte­lenedett női öltöző előterében fejtettem ki áldásos tevékenysé­gemet. Most októberben járunk, és szerencsére van egy kis szussza- násnyi szünet. Ja, hogy mi van a termeléssel? Nem tudom. Az új igazgatónak az a feladata, hogy a cég szeke­rét kihúzza a kátyúból. Ennek kapcsán még januárban közöl­te: a termékváltás, valamint az új munkarend és munkatempó beindítása érdekében átrendezi a gyárat. Most itt tartunk. Az átrendezésnél. Még szép, hogy ilyen körülmények között kép­telenek vagyunk a termelésre is figyelni. Tetszik érteni? Kiss György Mihály vényes áraknál jóval alacsonyabban), vagy az üzemi étkeztetés rendszerén ke­resztül, vagy pedig közvetlenül az ipar- vállalatnál folytatott kereskedelmi te­vékenység révén. S végül pedig a falvak, az elővárosok és a kisebb városok lakóinak háztáji gazdaságai jönnek számításba. Ezek * adják hozzávetőlegesen a Szovjetunió mezőgazdasági bruttó termelésének 25 —30 százalékát, azonban képesek len­nének még többet is termelni. Állami támogatással A szakemberek becslése szerint a 70 millió szovjet család körülbelül felének van háztáji gazdasága, s amelyeknek nincs, azoknak is legalább a fele szeret­ne ilyennel rendelkezni. A kollektív kertészkedés és kónyhakertészet fej­lesztési programja azt célozza, hogy évenként újabb egymillió munkás és alkalmazotti család kaphasson háztáji földterületet. Ezenkívül áz/idei évtől a városlakók a falusi tanácsoktól vagy a mezőgazdasági vállalatoktól bérbe ve­hetik az üresen álló házakat a hozzájuk tartozó földterülettel együtt, a váro­soktól messze eső és gyéren lakott vidé­keken. Hatalmas népszerűségnek ör­vend a „dácsaépítészet” és az elhagyott falvak birtokbavételének ez a prog­ramja a városiak körében. Az állam minden módon támogatja mind a me­zőgazdasági termelés bővítését a háztá­ji gazdaságokban és a „dácsaszövetke­zetekben”, mind pedig az árutermelé­sük és piacorientáltságuk fokozását. Ez szintén a Szovjetunió élelmiszer­alapja gyors növelésének nem kis fon­tosságú tartalékát jelenti. Lev Voszkreszenszkij APN—KS Kevesen gondolnak a kellemesen temperált repülőgép belsejében utazva arra, hogy tulajdonképpen minek kö­szönhető a gépmadár kiváló hőszigete­lése. Sokakat meglepne, hogy erről nem a gép fémes anyaga, de még csak nem is a belső burkolat, hanem egy újszerű, meghökkentő tulajdonságok­kal rendelkező anyag — a kompozíciós anyag—gondoskodik. A latin compo- sitio szó összeállítást jelent. A kompo­zíciós anyagoknak tehát — mint nevük is mutatja — több összetevőjük van. Alapanyagaikban, a műanyag, fém­vagy kerámiamatricában szabályos eloszlású erősítőelemek, rendszerint szálhs anyagok vannak. Kompozíciós anyag a vasbeton, a töltőanyaggal „bé­lelt” PVC, sőt még az ókori Babilon vert agyagfalai is idesorolhatók, mert a bölcs babiloniak náddal erősítették agyagkunyhóik falait. Az utóbbi 15—20 évben a repülő­gép-tervezők már számos esetben meg­kísérelték, hogy a fémeket — még a kritikus szerkezeti helyeken is í— mű­anyag alapú kompozíciós anyagokkal helyettesítsék. A műanyagok ugyanis — óriásmolekulás felépítésükből adó­dó különleges tulajdonságaik révén — elméletileg kiválóan alkalmasak re­pülőgép-építésre, és emellett viszonylag olcsók is. A fémalapú kompozíciós anyagok sokban eltérnek szintetikus társaiktól. Legalább két — vegyileg különböző — összetevőből állnak. Az alap leg­gyakrabban egy-egy olvasztott fém, a töltőanyagok listája azonban fölöttébb változatos: üvegszál, grafit, bórszál vagy éppen kerámia is kiválóan megfe­lel a sajátos célnak. A fémalapú kom­pozíciós anyagok során erősebb köl­csönhatás alakul ki a komponensek között, mint a műanyagok esetében, ezért kevesebb a kockázat a terhelés és a feszültség átadásából származó igénybevételek elviselésekor a töltő­anyag—.fém határvonalon. A repülőgépek színes fémből készült alkotórészeit előnyösen helyettesíthe­tik ezekkel az olcsó, könnyű és kopás- állóHíemkompoZíciókkal. Az alapfém leggyakrabban vas és réz. Az előállítási technológia roppant egyszerű: a kom­pozíciós porok keverékéből félgyárt­mányt sajtolnak, amelyet azután az alapfém olvadáspontjánál kisebb hő­mérsékleten alakítanak tovább. A repülőgép gázturbinalapátjai po­koli hőmérsékleti viszonyok közepette dolgoznak. A hőálló, fémalapú kom­pozíciós anyagoknál jobbat a turbina­lapátok sajtolására el sem lehetne kép­zelni. Alapfémként nikkelt, kobaltot vagy ezek ötvözeteit használják, ada­lékanyagként hőálló molibdént, bőr- és grafitszál, wolfrám, nióbium, valamint fonalas szerkezetű alumínium-oxid egykristályokat alkalmaznak. Kiváló hőálló tulajdonságaik ellenére alkal­mazásuknak határt szab viszonylag nagy fajsúlyúk. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata (SZOTÉV) PÁLYÁZATOT HIRDET TERMELÉSI OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESI (ÉPÍTÉSZ) munkakör betöltésére Feltételek: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, — kivitelezési gyakorlat — vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza a pályázó -7— részletes önéletrajzát . — szakmai pályafutásának leírását, jelenlegi munkahelyét, mun­kabérét — a pályázathoz kérjük mellékelni az iskolai végzettségről szóló bizonyítvány másolatát. A munkakör ellátására kiemelt bérezést+mozgóbért biztosítunk. A pályázatokat 1987. október 31 -éig kérjük benyújtani a válla­lat személyzeti és oktatási osztályvezetőjéhez. Cím: SZOTÉV 5000 Szolnok, József Attila u. 36. sz. valamint alkalmaz — termelésszervező-programozó — épületgépész technológus munkavállalókat azonnali belépéssel, kiemelt fizetéssel. Feltétel: szakirányú felső-, illetve középfokú iskolai végzettség Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Tel.: (56) 17-050 2669 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents