Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. október 8. • PETŐFI NÉPE 5 CÖLÖPÖKET VERNEK A SÜLLYEDŐ ÉPÜLET ALÁ A Dutép kapta a megbízást az alapmegerősítésre Kezes: az Állami Biztosító Tavasszal a tömegtájékoztatás különböző csatornáin az egész országot bejárta a hír: megsüllyedt a Szegedi Orvostudományi Egyetem épülő, 410 ágyas klinikája. Az eset az újságolvasókat és a szakmai közvéleményt egyaránt élénken foglalkoztatta. Az okot és a felelősöket valószínűleg csak a bíróság tudja megnevezni, de valamit addig is tenni kell. Hisz az épület süllyedése magától nem állt meg, sőt a jelenség felfedezése óta elérte a harminc centimétert. A Medinvest — a beruházás fővállalkozója — pályázatot írt ki az alap megerősítésére. A versenyt megyénk építőipari vállalata, a Dutép nyerte. Az ügy folytatása már csak ezért is érdeklődésre tarthat számot Bács-Kiskunban, de a dolog érdekességét fokozza az alkalmazandó műszaki megoldás eredetisége. * * * A Dutép már tíz éve eredményesen alkalmazza az úgynevezett mikrocölöp-alapozás módszerét. A mélyépítésben tehát „otthon vannak”, a vállalat pénzügyi nehézségei az építőiparnak nem ebben az alágazatában keletkeztek. Sőt,- a Füzesi Pál építőmérnök vezette műszaki kollektívának számos találmánya kötődik a mikrocölöp-alapozás eljárásához, amiben országos hírű szaktekintélynek számítanak. Az általuk javasolt megoldás szerint 342 darab mikrocölöpöt vernek körülbelül húsz méter mélyre, illetve sajtolnak az épület alá. A cölöpök ez esetben betonnal kitöltött vascsövet jelentenek, amelyek átmérője egyrészt 108, másrészt 216 milliméter. Az épület alsó szintjén a helyiségek belmagassága természetesen húsz méternél kisebb, ezért a vascsövet egy méteres darabokból hegesztik össze. A cölöpöt az első métereken ütésekkel juttatják a talajba, tehát verik. Később azonban hidraulikus berendezéssel sajtolják, s így már menet közben követhető lesz azok teherbírása is. Ez fokozza a biztonságot. Az elhelyezett cölöpöket összekötik a meglévő alapgerendákkal, s így lesz teljes az alap megerősítése. A Dutép akkor teljesít jól, ha a munkálatok befejezését követő két év alatt a további süllyedés nem haladja meg a 25 millimétert. A vállalkozást október elsején kezdték, s a tervek szerint négy hónap alatt fejezik be. * * * A megbízás elnyeréséhez természetesen valamilyen garanciát is kellett adni. Lehetett volna ez például óvadék is, de a vállalat nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy ilyesmit le tudjon tenni. Kákonyi József vállalkozási főosztályvezető felkereste az Állami Biztosítót, hogy — hazánkban szokatlan módon — vállalják ők a kezességet. A szerződést velük is megkötötték, s az ÁB megbízik a Dutép felkészültségében, mert — körülbelül hatszázezer forintért — vállalták a rizikót. Eszerint ha hibás teljesítésből valamilyen kár keletkezik, a biztosító azonnal fizet a Medinvestnek, s kártérítési igénynyel ő fordul a kivitelező felé. Jelenleg tárgyalások folynak az üzlet „felülbiztosításáról” is. A Dutép a munka elvégzéséért a tervezési díjon és a már eredményesen bevizsgált próbacölöpök költségén kivül 45,3 millió forintot kap. Amiből azonban a megrendelő tízmilliót egy hónapra, további ötmilliót pedig két évig visszatart. A teljes összeg kifizetésére tehát csak azután kerül sor, miután bebizonyosodott az alkalmazott megoldás eredményessége. A Dutép tehát olcsón dolgozik, ahhoz képest, hogy a klinika beruházási költsége meghaladja az egymilliárdot, s a möst megmentendő épületbe is beinvesztáltak már többszáz millió forintot. Bálái F. István A PARADICSOMSZEZON A J r hajrájában a szerződés kétoldalú kötelezettség Jó három hete irtunk a Kecskeméti Konzervgyár két telephelye előtt hosszú sorban várakozó paradicsommal teli teherautókról. (Nem volt ritka a 24 órás várakozás sem.) Ez főleg az időjárás számlájára volt irható. Az idén augusztusban emiatt meglehetősen hézagos utánpótlással csak 10 ezer 699 tonna paradicsomot dolgoztak fel, szemben a tavalyi 18 ezer 329 tonnával. Szeptembertől, ahogy rohamosan érni kezdett a paradicsom, kezdődött a baj, mert a termelők naponta többet zúdítottak a gyárra, mint amennyit az képes lett volna fogadni, feldolgozni. így a teherautósor inkább nyúlt, mintsem rövidült. A gyár vezetői külön levélben (!) hívták fel a termelők figyelmét az átvételi ütemezés pontos betartására, sőt a korábbi napi ütemezés helyett életbe léptették az „órára érkeztetést”. A megfeszített hétvégi, 24 órás műszakok eredményeként szeptemberben 33 ezer tonnát sikerült feldolgozni. 1986- ban ennek a hónapnak a teljesítménye 20 ezer 706 tonna volt. Nehezítette a helyzetüket, hogy a tervezett új sűrítővonal — a behozatali engedély késése miatt — nem a szezon előtt készült el, csak szeptember 16-án kezdte el a termelést. Ez a berendezés további napi 150—200 tonnával növelte a gyár paradicsomfogadó készségét. Az idei paradicsomhelyzetről így beszél Hantos József, a gyár igazgatója: — Nekünk a paradicsomra szükségünk van, hiszen a feldolgozása a fő profilunk. Minden megtermett és jó paradicsomot folyamatosan átveszünk, feldolgozunk. Ä bajok ott vannak, amikor a termelők nem értik meg: napi fogadókapacitásunk záros. Előre szednek, hosszabb időn keresztül a konténerekben tárolják és időszakosan ránkzúdítják a paradicsomot. írásban rögzítették Ezekben a napokban a legnagyobb nyomás a gyár nyersanyagforgalmi osztályára nehezedik. Szinte minden ideérkező üzenet a többletparadicsom fogadására vonatkozik. Unyi László osztályvezető-helyettessel az előzményekről, vagyis a céltermelést mennyiségileg és minőségileg meghatározó szerződések megkötéséről beszéltünk. A tárgyévet megelőző októberben és novemberben, előzetes érdekegyeztetések után írják alá a termelőüzemek, a felvásárló vállalatok, szövetkezetek, valamint a gyár vezetői a következő esztendő feladatait meghatározó szerződéseket. Tekintsenek el attól, hogy tételesen felsoroljuk, mit is tartalmaz egy-egy ilyen, 6—8 oldalas irat. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy ennek egy része előre nyomtatott, á másik rész az „üres” szerződésen kipontozott, vagyis az ott foglaltak a megegyezéskor — tehát mindkét fél beleegyezésével — töltődnek meg tartalommal. A konzervgyár fix árakkal dolgozik, ezt tehát a termelő ismeri. Ettől — hallottuk Unyi Lászlótól — csak felfelé térnek el. Idén például a befőtt érettségű őszibarack árát kilogrammonként öt kategóriában, 9 és 5 forint között állapították meg. Ezzel szemben, tekintettel a kiesésre és a szabadpiaci árakra, 15—17 forintért vásárolták. Visszakanyarodva a paradicsomhoz: a gyár napi fogadókészsége ismert. A rekonstrukció után maximum 1300 tonna. Ezt szétosztják a 34 paradicsomot szállító partner között. A szerződésben rögzítik a napi csúcsütemben a gyárba hozható mennyiségeket. A szezont a fajtaválaszték bővítésével igyekeznek széthúzni, programozni. Erről szintén a szerződés intézkedik. Természetesen ebbe, ahogy az idén is, az időjárás beleszólhat. A konzervgyári szakemberek véleménye szerint a termelők hibája, hogy nem ütemesen szedték a termést. (Állítólag a beérett paradicsom a száron két hetet is kibír, viszont a ládában romlás nélkül csak 2—3 napot.) Most már a termelők aggodalma is érthető, hiszen a talajmenti fagyok már közelegnek. Szólni kell még a göngyölegről. A gyár ezt négyszeres fedezettel biztosítja, vagyis az egyik láda éppen tele a feldolgozóhelyen, kettő úton, üresen oda, s tele vissza, a negyedik pedig a termelőnél. A szállítás költsége is a gyáré. A dolognak ez a része tehát normális évjáratban megy, mint a karikacsapás. Nem így volt az idén, amikor volt olyan nap, hogy száz pótkocsis teherautó is állt a gyár két telephelye előtt. Ilyenkor felborul minden. Kényszerintézkedést is életbe léptettek. A napi ütemezés helyett órára fogadták a teherautókat. Ennek köszönhetően a sor lerövidült. Egyébként ahogy megtudtuk, jövőre ezt.már az alapszerződésben is rögzítik! A „kémkedő” termelő Szeptemberben a paradicsomtermelők hangulata paprikássá vált. Mivel ez a növény meglehetősen sok kézimunkát igényel és ez a szedéskor csúcsosodik, a gazdaságok zöme valamilyen vállalkozási formában termelteti. Az egyéni érdekkel párosuló termelés meglehetősen érzékennyé teszi a vállalkozókat. Különösen, ha rajtuk kívülálló okok megkérdőjelezik — jogos — várható hasznukat. Szerkesztőségünket felkereste egy fiatalember, aki a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságtól kapott illetményföldjén termel paradicsomot, ahol mint mondotta, az átvételi árról is csak hozzávetőleges információt kapott. Nem jött üres kézzel. Valóságos kémhadjáratot folytatott a gyár környékén. Figyelte a teherportát. Számolta a ki- és bejövő teherautókat. Érdeklődött: szezonban miért álltak le vasárnap takarítás miatt fél napra? Észrevette, hogy bizonyos teherautók várakozás nélkül bekanyarodhatnak. Beszámolt arról, hogy az őket irányító gazdaság embere szeptember utolsó hétvégéjére a borbá- si területre ezer tartályládát ígért. Ebből csak 450 lett. Ahogy tájékoztatták, ennek a forgása fedezi a maradék 550- et. Ezzel szemben vasárnap reggel három teherautó üresen érkezett vissza, majd jött 48 láda délután 6 órakor. Sokan hiába áztak az. esőben ládára várva. 1 A továbbítók hosszan fogalmazott kérdésre az osztályvezető-helyettes adott választ. Az átvételi ár rögzített, az első osztály esetén kilogrammonként 2,90 forint, a másodosztályú áru kilogrammja 1,90 forintot ér. A gazdaság jutaléka kilogrammonként 25 fillér és 5,3 refrakció fokot meghaladó bel- tartalmi érték felett tizedfokonként 2 fillér. Ennek a gazdaságnak a napi szállítási üteme 150 tonna, és pontosan az illetményterületek miatt hétfőn és kedden kétszáz-kétszáz tonna is lehet. A gyár — a szerződésben rögzítve van — szombaton és vasárnap nem köteles árut átvenni. (Erre egyébként az idén nem volt példa.) Számolnak azonban esős napokkal is, amikor a szedés leállhat, ezért az udvaron az ilyen esetekre biztonsági tartalékot gyűjtenek, ezt szokták a romlás megelőzése miatt a hét végén feldolgozni. Az esetleges karbantartásokat, valamint a kötelező nagytakarítást is ilyenkorra időzítik. Ezeken a napokon természetesen kevesebb kintről érkező paradicsomot fogadnak, tehát elvihető láda sem ürül. Égyébként ez a gazdaság 1500 ládát kapott, amibe — 330 kilogrammal beszorozva — 495 tonna termés fér. Tehát a négyszeres biztosítást figyelembe véve, papíron, szedésre várva 375-nek kellene üresen állnia a földeken. Az órára érkeztetés után az esetleges többletvárakozás esetén álláspénzt is fizetnek. A soron kívüli behajtás két esetben fordulhat elő. A kint várók „ideje” még nem érkezett el. A bekanyarodóé viszont igen. Avagy bizonyos esetekben, ha üres ládát nem visz az ilyen teherautó, akkor előbbre rukkolhat. Aki ládában aludt Nem hiszem, hogy ennek a fiatalembernek és társainak ez megnyugtató válasz lenne. De annak sem, aki egy Kecskemét melletti gazdaságban, az előző nap számára „leterített” ládákban éjszakázott, attól félve, hogy másnap a korán érkezők a neki kiírt ládákba szedik a paradicsomot. Vicclapba illik, de emberünk arra ébredt, hogy hajnak négykor felborítják hálóalkalmatosságát.'Tehát félelme nem volt ala^ta(gj^eój3 Áz idei paradicsomszezonnak számos tanúlsága lehet. A gyár a szerződött 56 ezer 250 tonnás — tervezett 45 ezer tonnás — paradicsommal szemben az október 15-éig számított szezonban, az eddig feldolgozott mennyiség alapján, több mint 60 ezer tonnát fogad. Ilyen rendhagyó évjáratokban lenne különösen nagy szükség az írott szónak, a szerződésben rögzítetteknek érvényt szerezni. További tanúlság: ha egy termelő valamilyen vállalkozásba kezd, ismetje ennek tárgyi feltételeit, szűk keresztmetszeteit és kockázatát. A tevékenységét irányitó nagyüzemtől számon kérheti a mulasztást. Czauner Péter A VILÁGRANGLISTA VÉGÉN Halgondok Megkezdődött az őszi lehalászás. A szakemberek szerint a tavalyihoz hasonló mennyiségű halra — mintegy 1100 tonnára — számíthatnak a megyei tógazdaságokból és a nyílt vizekből. A megyében 1350 hektár tógazdaság van, a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a Bajai Új Élet Halászati Termelőszövetkezet kezelésében. Sajnos a halászati ágazat termelése az utóbbi években jelentősen visszaesett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A számok azt tükrözik, hogy 1983—1986 között csaknem 20 százalékkal csökkent az ország haltermelése. Ennek fő oka a folyóvizek szennyezettsége. Tonnaszámra pusztultak el a nemes halfajták, a Balatonban például már csak a kevésbé igényes keszeg él meg. A termelőszövetkezetek közül már évekkel ezelőtt jónéhány elhatározta, hogy halgazdaságot létesít. Sajnos a tervezésnél tovább nem jutottak a magas építési költségek miatt. A Nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet is csak úgy tudta létrehozni 200 hektáros tórendszerét, hogy összefogott a Rémi Dózsa Termelőszövetkezettel és jelentős anyagi segítséget kapott a Magyar Országos Horgász Szövetségtől. Az ágazat gazdaságos és a nagybaracskaiak elhatározták, hogy jövőre újabb 120 hektárral bővítik a tórendszert. Ezenkívül a Dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet tervez kisebb bővítést. Az Országos Horgász Szövetség szakemberei ezekben a napokban jáiják a megyét, hogy kijelöljenek egy 200—300 hektáros tógazdaságot az arra alkalmas területen. Némi bizonytalanság uralkodik a halászati ágazatot fejleszteni akaró gazdaságok között, mert még nem dőlt el, hogy kapnak-e állami támogatást. Egy hektár tógazdaság építése ugyanis mintegy 300 ezer forintba kerül. Mostanában sok szó esik az egészségvédelmi programmal összefüggésben a halfogyasztásról. Orvosi kísérletek, de a gyakorlat is bebizonyította, hogy számos halfajtának a húsa olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a vér zsírszintjét. Ily módon mérséklik az érelmeszesedés veszélyét. A napokban számoltunk be arról a kiskunfélegyházi kisérletrőL amely szerint a növényevő halak fogyasztásával meg lehet előzni a szívinfarktust. .Más kísérletek szerint: valamennyi halfajtában találhatók olyan nyomelemek, amelyek hasonló hatást eredményeznek. Sajnos a jelenlegi halárak mellett nehéz lesz a fogyasztási szintet növelni: Ez utóbbiban a világranglista legvégén kullogunk. Míg nálunk 3 kiló körül van az évi egy főre jutó halfogyasztás, más országokban ennek hat-hétszeresét találjuk az .étrendekben. Tegyük azonban hozzá az előbbiekhez, hogy nálunk is van olyan vidék, ahol elérik a világszínvonalat a halfogyasztásban. Baján és környékén — annak ellenére, hogy a sertéshúshoz hasonló áron adják a halat a piacon — még mindig az országos átlag tízszeresét fogyasztják. Ez összefügg a táplálkozási szokásokkal, azzal, hogy valósággal kultuszuk van a halételeknek. Említést érdemel az a 20 ezer sporthorgász is, aki a családja önellátását teremti meg. A statisztikai adatok szerint, azokban a családokban, ahol egy vagy több családtag foglalkozik ezzel a nemes sporttal, szintén többszöröse az átlagnak a halfogyasztás. A tapasztalatokból kitűnik, hogy a haltenyésztés fejlesztése fontos érdekünk. A gazdaságok részéről találkozunk ilyen törekvésekkel. A már meglévő tervek kivitelezése azért is fontos lenne, mert növelné a kínálatot, esetleg csökkentené az árakat. Nem közömbös azonban az sem, hogy változtassunk táplálkozási szokásainkon. Kereskedő Sándor SZOVJETUNIÓ Milyen lesz a XXL századi munkás? Erre a kérdésre ma kell felelni, hiszen a szovjet munkásosztály jövő nemzedéke ma már a szakmunkásképzőkben tanul. Új követelmények szerint kell tehát oktatni őket. A Szovjetunióban három éve folyik a szakmunkás- képzés reformja. Maga a folyamat bonyolult és a reform egyre radikálisabbá válik. Gyakorlatilag változik minden fő funkció, elsősorban a szakképzés tervezése. Korábban „föntről”, központilag szabták ezt meg, most viszont a vállalatok konkrét szakmai igénye szerint az iskola készíti el a felvételei terveket, így minden szakmunkás el tud helyezkedni. Tavaly kötöttek először szerződést á szakmunkás- képzők gyárakkal, kolhozokkal, szovhozokkal. Ezekben megjelölték, hány szakmunkást és milyen szakmára oktatnak. Azt is szerződésbe foglalják, hogy milyen segítséget adnak a vállalatok a tanműhelyek és laboratóriumok felszereléséhez, bővítéséhez, milyen nyersanyagokat, részegységeket bocsátanak rendelkezésükre, mit tesznek az iskola szociális- kulturális létesítményeinek fejlesztéséért. Az is újdonság, hogy létrejönnek a nagy szakmunkásképző központok, amelyekben a különböző iparágakkal kötött szerződés alapján együtt készítik fel több ágazat leendő szakmunkásait. Ilyen nagy iskolák már működnek a Tatár Autonóm Köztársaságban, Belorussziában^ Ukrajnában. Ez az új módszer lehetővé teszi, hogy egy intézményben sok drága berendezést, kiválóan felkészült pedagógusokat összpontosítsanak. S ami a fő — kizárja azt, hogy egy-egy körzetben, városban, megyében több iskolában ugyanazt a szakmát oktassák. Lényegbevágóan változik a' munkás szakma értelmezése is. Korábban például az építőiparnak vakoló- kat, festő-mázolókat, csempézőket képeztek. Ezeket egyetlen szakipari munkás fogalomban egyesítik. Ez a több szakmás képzés kísérletként már folyik Moszkva, Riga, Kisinyov néhány intézményében, mégpedig jó eredménnyel. . Hasonló változások mennek végbe például a vasas szakmákban, ahol az ott végzők sikerrel dolgozhatnak mint lakatosok, esztergályosok, csiszolók vagy fúró szakmunkások. • A Don menti Rosztov egyik szakmunkásképzőjének display osztálya. A szovjet szakmunkásképzőkben nem is olyan régen még mintegy 1700 szakmát oktattak, ez a szám ma jóval kisebb, mert úgynevezett szakmai csoportok váltották fel őket. Ezek egy fő és több mellékszakmát foglalnak magukban. A legkedvezőbb, ha néhány száz ilyen szakmacsoport alakul ki, és aki itt végez, valóban univerzális szakember lesz. A szakmunkásképzés és a Tudományos Akadémia, a felsőoktatás és az ágazati tudományos intézmények együttműködéséhez vezetett az a törekvés, hogy ne maradjanak el a mai élet ütemét meghatározó tudományos-műszaki fejlődéstől. Segítségükkel lehet valóban korszerűen felkészíteni a jövő munkásait. A tudósok, egyetemi tanárok és diákok nemcsak segítik a szakmunkásképzést, hanem ők maguk is jelentős segítséget kapnak. A szakmunkásiskolák tanulói tanáraik irányításával szerszámgépeket és műszereket készítenek a tudósok megrendelésére, kipróbálnak új tudományos műszereket, a tangazdaságokban alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket és intenzív technológiákat. Számítógépes programokat készítenek, mert sok helyütt alakultak komputer-klubok, ahol az informatikát tanulmányozó szakmunkástanulók különböző vállalatok és szervezetek megrendeléseit teljesítik. A dagesztáni egyetem és a pedagógiai főiskola partneri kapcsolatot alakított ki Haszavjurta város egyik szakmunkásképző iskolájával. Előadásokat tartanak, megismertetik a gyerekeket a tudomány legújabb vívmányaival, segítenek ellátni korszerű technikával az iskolát, szervezik a pedagógusok és szakoktatók továbbképzését és az iskola tanáraival együtt vezetik a szakköröket. A szakmunkásképzés átformálása természetesen nem egyszerű feladat. A legnehezebb áttörni a lélektani gátakat a pedagógusoknál, akik megszokták a szakmunkásképzés régi módszerét. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban sok időt és energiát fordítanak a tanárok továbbképzésére. A szakmunkásképzés irányításába ma bekapcsolódnak a mérnökök, közgazdászok, modem gondolkodású pedagógusok. A szakmunkásképzésben is megindult a vezetők választása. Moldáviában nemrég választottak meg több igazgatót és ez idővel általánossá válik. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy a peresztrojka a szakmunkásképzésben még csak az út elején tart. Vagyim Dobin APN—KS AZ EMBERRE IS VESZÉLYES A brucellózis ellen Franciaországban oltóanyagot fejlesztettek ki két olyan— ott pásztorbetegségnek nevezett — betegség ellen, amelynek a kórokozói állatokból kerülnek az emberbe. Az egyik betegség a Bang-kór, a másik a máltai láz. Mindkettőt a Brucella nembe tartozó baktériumok okozzák (ezért e betegség közös neve brucellózis). A Bang-kórt fertőzött tehenek és azok teje, a máltai lázat juhok és kecskék, meg a tejükből készült sajtok viszik át az emberre. A legtöbb fejlett országban olyan szigorúak a higiéniai rendszabályok, hogy ma már a brucellózis csak bizonyos meghatározott szakmájú embereket fenyeget; állatgondozókat, vágóhídi dolgozókat és állatorvosokat. Őket hivatott megvédeni a hamarosan piacra kerülő új oltóanyag. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A SZALKSZENTMÁRTONI KÖZSÉGI TANÁCS pályázatot hirdet vb-titkári munkakör betöltésére Pályázati feltételek: állam- és jogtudományi karon szerzett egyetemi oklevél, vagy államigazgatási főiskolai oklevél és legalább kétéves szakmai gyakorlat az állam- igazgatás (elsősorban tanács) területén. A munkakör betöltéséről, 1987. december 1-jétől határozatlan időtartamra, a községi tanács dönt Pályázni részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató életrajz és diplomamásolat benyújtásával lehet. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint A pályázat benyújtási határideje: 1987. október 20. A pályázat elbírálásáról 1987. október 30-áig a pályázók értesítést kapnak. A pályázatot Szalkszentmárton Községi Tanács elnöke címre kell benyújtani (6086 Szalkszentmárton, Jókai u. 2.) Pályázati felhívás kibocsátásának ideje: 1987. október 1. 2617
