Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. október 7. • PETŐFI NÉPE • 5 LASSAN TÁVOLBA VÉSZ A TERMÉSZETI VILÁG? VILÁGGAZDASÁG IA volt szeméttelep egy része most — madártávlatból. (Gaál Béla felvétele) Á környezetátalakító Jonathán Tsz Civilizáció. Az ember legfőbb tö­rekvése, hogy mindabból, amit ez az egyetlen szó magában foglal, a lehe­tő legtöbbet megszerezze. S ha e törekvésében elér egy bizonyos szin­tét, egyszer csak úgy érzi, kelepcébe került. Menekülne, ha teheti menekül is, a teljes kényelmet nyújtó panelházi lakásból, a városból —, egyszóval a civilizációból, vissza, a természetbe. De biztos, hogy a civilizáció és természet ellentéte egymásnak? Nem arról van szó inkább, hogy mi választjuk ketté: mi, emberek? Oly alaposan méghozzá, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat nélkülözni vagyunk kénytelenek —, holott lémondani egyikről sem tudunk... Összfogással Kiskunmajsa belterületén a helyi Jonathán Tsz még évekkel ezelőtt létrehozta—több hektáros terüle­ten —a szabadidőparkot. Közvet­len szomszédságában - társadalmi összefogással erdei tomapályát alakítottak ki. Ellátták a kikapcso­lódást, pihenést szolgáló' kellékek­kel: szalonnasütésre, bográcsban való főzésre alkalmas helyekkel, kúttal, wc-vel, kilátóval, szabadté­ri színpaddal, sétautakkal, S mint­ha mindezt kevesellnék, részben a volt községi szeméttelepen — a tornapálya és a szabadidőpark mellett — vadaskertet hoztak lét­re. Ezt ugyan már tavaly megnyi­tották, de még most sincs kész egé­szen. Apránként népesítik be kü­lönleges, érdekes állatokkal, fák­kal, növényekkel, fokozatosan építgetik—, akár egy életművet. Társadalmi összefogással ezt is, sok ötlettel, gonddal, szeretettel. Miért olyan fontos az itt élőknek mindez? Önmagunkat fosztjuk meg Amivel dr. Darabos István, a szövetkezet erdészeti ágazatának vezetője kezdi magyarázatát, szá­momra ismerősen hangzik. Er­désztől hallottam először, hogy az erdőnek hármas funkciója van: gazdasági (fakitermelés, vadgaz­dálkodás), környezetvédelmi (álta­lában védelmi) és szociális-jóléti. Nem mintha nem tudtam volna addig is, de eszembe se jutott eze­ket a „funkciókat” számbavenni, még elméletileg sem szétválasztani. Mégis, amikor legközelebb meg­láttam egy keresztbe-hosszába te­lepített erdőt, akkor jöttem rá, hogy ezeket a funkciókat már gya­korlatilag is szétválasztotta a cél­tudatosan gondolkodó, cselekvő ember. Hiszen az ilyen „vonalzó­val telepitett”, egyforma fákból (például csak nyárból) álló erdőbe kirándulni senki sem kívánkozik. Következésképpen az ilyen erdő nem felel meg a szociális-jóléti funkciójának: a vadaknak sem nyújt búvóhelyet, élelmet, élővilá­ga szegényes. Az ilyen erdő vala­hogy „nem kerek”. —I Olyan, mint a gyárudvar — jegyzi meg találóan dr. Darabos István.—Igaz, kiválóan lehet ben­ne gépiekkel dolgozni, de azzal, hogy megfosztottuk bizonyos funkcióitól, önmagunkat fosztot­tuk meg olyan dolgoktól, amelyek bár megfoghatatlanok, mégis na­gyon megszenvedjük, ha tartósan hiányoznak az életünkből. Azokra a következményekre is gondolok itt, amelyek a táj ökológiai egyen­súlyának felbomlásához vezethet­nek ... A talált kincs: Bodoglár — Ahhoz, hogy megállíthassuk ezt a kedvézőtlen folyamatot, álta­lános szemléletváltozásra van szükség — folytatja az erdészeti ágazat vezető. —• Felismerve ennek jelentőségét; kormányzatunk anyagilag is támogatja a jóléti er­dők, parkok telepítését, kialakítá­sát, a tájvédelmet. Ennek a szemlé­letbeli változásnak legújabb kézzel fogható eredménye, hogy a szövet­kezet kezdeményezésére Bodoglár környékén mintegy 300 hektáros területet — homokpusztai legelő, galagonyás, nyáras — helyeztek megyei védelem alá, ahol több, ki­veszőfélben lévő növény, növény- társulás megtalálható. A megyei tanács dr. Darabos Istvánt bízta meg a terület felügye­letével. Feladata a táj karbantartá­sa oly módon, hogy a védelem alá helyezett állapot megmaradjon.- A termálprogramhoz kap­csolódva szövetkezetünk idegen- forgalmi tervébe jól beleillik a táj­védelmi programunk, hiszen a gyógyvíz kedvéért idelátogató vá­roslakónak, turistának más vopzó időtöltésre is lehetőséget tudunk adni. Oázis a pusztaságban A szeméttelep tulajdonképpen idő­szakosan kiszáradó láprét volt, ennek feltárását, védelmét is a Jonathán Tsz kezdeményezte. , — Azzal, hogy kezelésre megkaptuk a helyi tanácstól, a terület feltöltését, beépítését sikerült megállítanunk. A szövetkezet területéből hozzácsatol­tunk még 30 hektárt, így tudtunk létre­hozni a község belterületén 50 hektáros közjóléti erdőt, itt alakítottuk ki a tö­megsportra alkalmas erdei tomapá­lyát, a vadaskertet —, kapcsolódva a szabadidőparkhoz. Viz, erdő, romanti­kus táj: olyan változatos természeti környezetet hoztunk itt létre, amit az Alföldön élők nélkülözni kénytelenek. Mindehhez a felettes és helybeli szer­vektől, szervezetektől jelentős mértékű segítséget kaptunk, kapunk anyagilag és társadalmi munkában: a Kecskeméti Erdőfelügyelőségtől, a vadásztársaság­tól, a szovjet katonai alakulattól, az Ágiikon (volt Mezőgép) vállalattól, a helyi vízmű társulástól, a földgázbá­nyászati vállalattól — és sorolhatnám tovább is. Biológiáéra a vadaskertben Dr. Darabos Istvánnal sétára in­dulunk a vadaskertben. — Úgy akarjuk kialakítani a te­Bírság és börtön a Toshiba -bo irány után rületet, hogy ismeretterjesztésre is alkalmas legyen, ezért több nö­vényféleséget is elültettünk itt. Ezt például azért — hajol le egy növen­dék fához —, hogy megmutassuk, ez az ecetfa, nem pedig az, amit a néphit annak tart. Ha járt már Sze­geden, bizonyára látta a főtéren a „tulipánfát”. Hát az megint téve­dés —, a tulipánfa ugyanis ez: ar­ról kapta nevét, hogy tulipán ala­kú levelei vannak. Az állatokat erdőben, természe­tes körülmények között tartják. Többnyire érdekes, különleges, va­lamint őshonos magyar fajtákat gyűjtöttek össze eddig. Csak felso­rolásszerűen: látható itt nyestku- tya, erdélyi kopó, magyar vizsla, komondor és persze puli, vietnámi csüngő hasú sertés, legalább 15-fé- le fácán, páva, papagáj, erdélyi és magyar parlagi kopasznyakú tyúk, selyemtyúk, baglyok, vörös és kék róka stb. Szinte mindegyiknek megvan a maga története: ezt cse­rélték, azt vásárolták, erre igy, arra úgy bukkantak. Egyiket-másikat ajándékba hozták: a helybeliek, környékbeliek is magukénak érzik a vadaskertet. A látogatók vélemé­nyét őrzi a vendégkönyv, bejegyzé­sei közül álljon itt egyetlen idézet: „A lassan távolba vesző természeti világgal találkoztam itt. Köszönet érte.” Almási Márta Változatlanul élénken foglalkoztatja a kereskedelmi szakembereket a Toshi- ba-ügy — hol Japánból érkeznek újabb törvényjavaslatról, bírósági tárgyalá­sokról hírek, hol az Egyesült Államok nyugat-európai kereskedelmi partnerei hoznak az „ügy” kapcsán újabb keres­kedelmi intézkedéseket. Hogy a téma mindmáig napirenden van, arról első­sorban az amerikai kongresszus gon­doskodik, mert partnereit sértő, szigo­rú kereskedelmi rendeletek kidolgozá­sán fáradozik. Mindenekelőtt azonban emlékeztes­sünk a Toshiba-ügy előzményeire.- A japán óriáscég egyik leányvállalata, ,a Toshiba Mashine -ffimint ezt a szov­jet hírügynökség is többször megírta — mintegy 163. millió dollár értékben szállított a Szovjetuniónak néhány számjegyvezérlésű7 esztergagépet há­rom évvel ezelőtt. Szigorítják az ellenőrzést A Pentagon szerint e gépek alkalma­sak arra, hogy olyan tengeralattjáró­propellereket készítsenek velük, ame­lyek hangtalanok, vagyis a felderítés nem képes észrevenni őket. A NATO- országok és Japán exportellenőrzési szervezete, a COCOM rendeletéinek megsértésével vádolták Japánt, amely a jelek szerint mindent megtesz azért, hogy lecsendesítse Washington harag­ját. A napokban állították bíróság elé az üzletben vétkesnek talált japán vál­lalati vezetőket (a volt vezérigazgatót és két igazgatót), akik elismerték a szál­lítások tényét. Maga a vállalat is mindent megtesz azért, hogy jóvátegye a „hibát”, saját körében rendelt el igen szigorú ellenőr­zési szabályokat. Ezentúl esetenként vizsgálják majd, hova, melyik vevőnek szállít a cég ter­mékeket, elemzik-azt is—nem „érzé- -keny-e” az exportra szánl termék, Új„. független ellenőrző részleget "hoznak létre, amely közvetlenül a konszern el­nökének tartozik beszámolási kötele­zettséggel. A stratégiai termékek szállí­tását megtiltják a cég beszállítóinak, illetve a leányvállalatoknak is. Ez az intézkedés azért fontos — mondta a minap a Toshiba egyik vezetője Was­hingtonban —, mert az óriáskonszem a leányvállalat szerszámgépeladásáról nem is tudott. A szándék is büntethető A cégvezető Washingtonban kívánta a kongresszusi tagok értésére adni, hogy a Toshibát alaptalanul ítélték el, vagyis fosztották meg attól a lehetőség­től, hogy néhány alkatrészen kivül öt éven át szállítsa gyártmányait az ameri­kai vásárlóknak. A Toshiba képviselő­je mellett a japán nemzetközi kereske­delmi és ipari minisztérium vezetője is támogatást igyekezett szerezni az Egyesült Államokban: az amerikai kormány kereskedelmi megbízottjának fejtette ki, mi mindent tesz Japán a kényesnek minősülő termékexport megakadályozására. A japán parlament röviddel ezelőtt döntött arról, hogy szigorítja a sziget- ország exporttörvényét, három évről öt évre emeli a tiltott termékek kiviteléért kapható börtönbüntetés idejét és már a törvény megsértésének szándékát is büntethetőnek minősíti. A törvény egy évről háromra emeli föl azt az idősza­kot, amelyre a törvénysértő vállalato­kat törlik a szocialista országok szállí­tóinak sorából. Úgy tűnik, egyelőre sem a japán szi­gorra, sem a japán ellenvetésre nincs tekintettel az amerikai szenátorok egy része, miszerint eddig nem is bizonyí­tották be katonai szakértők a vádak megalapozottságát. Az amerikai törvényhozás egyrészt általános előírásokat szeretne rögzíteni „a fejlett technológia kivitelére vonatko­zóan, másrészt konkrétan elítélné a ja­pán vállalat gyakorlatát. A japán veze­tők aligha érnek el teljes sikert, wa­shingtoni lobbizásukkal: az amerikai honatyák nem kevesebb mint 17-féle büntető jellegű törvénycikk elfogadá­sát siettetik. Figyelemre méltó, hogy a szovjet saj­tó az eseményekről visszafogott hangú tudósításokban számol be, sőt, annak a reményének is hangot ad, hogy fej­lődni fog a kereskedelem, el lehet távo­lítani a szovjet-japán kapcsolatok útjá­ba került akadályokat. Pedig — mint ezt az Akahata, a japán kommunista párt lapja megírta" — a Nakaszone- kormány egyre inkább az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő gazdasági kapcsola­tainak rendeli alá a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelmet. Amerikai diktátum Ez a veszély számos fejlett ipari or­szág esetében fennáll, hiszen áruforgal­mak jelentős részét az Egyesült Álla­mokkal bonyolítják le, Kelet-Európa forgalmi részesedése csekély, így első­sorban az „atlanti kapcsolatok” zavar­talanságában érdekeltek. Főként az za­varja őket, hogy a technológia „keleti átszivárgása” ürügyén Washington fé­keket állít a legfejlettebb technológia nyugati országok közti mozgása elé is. Szakértők szerint Washington ezzel előnyre kíván szert tenni partnereivel szemben a technológiai versenyfutás­ban. Veszélyes irányzat kezd kibontakoz­ni ennek hatására a nemzetközi keres­kedelemben: a nyugati sajtó szerint az elmúlt másfél évben Svájc, Svédország is a COCOM-hoz hasonló tiltó rend­szabályokat foganatosított és erre ké­szül Ausztria is. „Az illegális technoló­gia exportőreit törlik a szocialista or­szágokba exportáló cégek listájáról” — közölte a minap az osztrák gazdasá­gi miniszter, nehogy emiatt az osztrák vállalatok még a mostaninál is nehe- zebb körülmények között szerezhessék be a tengerentúlról a korszerű berende­zésekhez szükséges elektronikai, számí­tástechnikai alkatrészeket. Marton János ADIDAS EXPORTRA A Senior Váci Kötöttárugyár kazán gyár­egységében az idén a nyugatnémet ADIDAS cég részére készítenek különféle színű és fa­zonú szabadidőruhákat. Az év első felében százkilencvenkétezer garnitúra sportruhát exportáltak. Képünkön minőségi ellenőrzést végeznek az ADIDAS szabadidőruhákon. Pályázati felhívás A BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCS PÁLYÁZATOT HIRDET a Megyei Tanács-V. 6. építési és vízügyi osztályának osztályvezetői munkaköre betöltésére Képesítési előírás: — Építész, építő-mérnöki oklevél, vagy — építőipari, vízgazdálkodási üzemmér­nöki oklevél. A mérnök-közgazdász, illetve a szak­mérnöki (városépítési, városgazdasági) képesítéssel rendelkező pályázók előnyben részesülnek. BB Négy éves, az építészet területén szer­zett szakmai gyakorlat.' Feladat: Tanácsi területfejlesztési, építési és vízügyi szakfeladatok megyei szintű irányítása. Bérezés: A11/1983./XM. 17. ÁBMH számú rendel­kezés szerint. A munkakör betöltésének időpontja: 1988. január 1 -jétől határo­zatlan időtartamra. Pályázni részletes, a, szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzzal, valamint az iskolai végzettséget igazoló okmányfénymásolatok benyújtásával lehet. A pályázat 1987. október 31-éig küldendő meg a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökének (6000 Kecskemét, Május 1. tér 3.) A pályázatok elbírálására 1987. november 30-áig kerül sor. m m H m 1 m a m i i m m m a m i m m m A SZAKEMBER ÉSZREVÉTELE: Kevés és gyenge minőségű a vetőmag Az üzemek többségében ki­alakult kedvezőtlen vetőmag­helyzet ismeretében fölöttébb megalapozatlannak, a valóság­tól távolállónak ítélhető a Pető­fi Népe szeptember 24-ei szá­mában „Jó színvonalú vető­magellátás” címmel megjelent MTI (Magyar Távirati Iroda — a szerk.) aláírású tudósítás. Valóban kedvező lenne, ha így vetés előtt a vállalati vetőmag- készlet többségében az üzemi igényekhez igazodna, s e felett még 40 százalékos tartalékkal is rendelkeznénk. A gyakorlatban más a helyzet. A Bácskai és Dunamelléki Tsz-szövétség növénytermelési szakbizottsága néhány napja tárgyalta a tagszövetkezetek búzatermelésének idei tapaszta­latait. Ezen a többi között sok. szó esett a kedvezőtlen vető­maghelyzetről is. A növényter­melési rendszerek képviselői is jelezték, hogy az üzemek által megrendelt búzavetőmag-féle­ségek visszaigazolása az utóbbi két hónap során többször is változott. Ez egyértelműen egyes fajták — elsősorban az intenzív GK-búzák—hiányára utal. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat Területi Köz­pontjától alapvető fajtaválasz­ték-; a Növénytermesztési és Minősítő Intézettől pedig jelen­tős mennyiségi hiányról adtak tájékoztatást. A fémzárolt téte­lek nagyságrendje például két­harmada az előző évekének, ezen belül mindössze 30 száza­lék körüli az első osztály aránya. A hiányhelyzet kialakulásában az üzemek saját előállítású vető­magféleségeinek aszály okozta minőségi károsodása is közre­játszik. Például az elvégzett ve­tőmagvizsgálatok során már ez ideig több mint 1000 tonna vető­magbúza kapott alkalmatlan minősítést, többségében ala­csony csírázási százalék miatt. Ez várhatóan tovább növeli körzetünkben is a vállalati kész­letek iránti üzemi igényeket, nem is szólva a Dunántúl egyes megyéibe történő készlet-átcso- portositási intézkedésekről. Csató Zsigmond a bajai Teszöv főmunkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents