Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

1987. október 6. • PETŐFI NÉPE • 5 SZÁMÍTÓGÉPEK ELLENŐRZIK A TERMELÉKENYSÉGET Hetényegyházán tartják a tempót • Kovács László, a szakszövetkezet tagja évente mintegy ötven sertést hizlal. Fólia alatti zöldségtermesztéssel is fog­lalkozik. Az idén paradicsompalántát nevelt a szakszövetkezet számára. X legfontosabb feladat a hetényegy- házi határban is a betakarítás, vala­mint az őszi vetések előkészítése, de e munkák mellett már a következő évi fejlesztéssel js foglalkoznak. Erről be­szélgettünk Tóth Bélával, az Egyetértés Szakszövetkezet elnökével. A tervek is­mertetése előtt bizakodva tájékoztat: . — Számításaink szerint a szőlőültet­vényeinken keletkezett fagykárt - amely mintegy 6 millió forint volt — sikerült ellensúlyozni termelési szerke­zetváltással és ipari tevékenységünk számottevő'fejlesztésével. íme néhány adat: húsz hektáron paradicsomot és csemegekukoricát termesztettünk, ter­ven felül 5 ezer bárányt hizlaltunk, 200 ezer pecsenyecsirkét neveltünk. Megemlíti azt is, hogy az Alföldi Ci­pőgyárral kötött megállapodás alapján a felsőrészkészítő üzemük termelését megkétszerezték, fémipari tevékenysé­gük szintén jelentősen emelkedett. jövőre tovább haladnak a megkez­dett úton, és a központi elgondoláso­kat követve, a piac igényeit figyelembe véve többszörösére növelik a pecsenye­baromfi tenyésztését, valamint a bá- ranyhizlalást. Szőlőt is telepítenek még az ősszel, a piacon keresett fajtákat ültetnek, és igyekeznek a művelési módszerek javításával csökkenteni a fagykárokat. Hetényegyházán hagyo­mánya van a szőlőtermesztésnek, nem mondanak le róla a kedvezőtlen eszten­dőkben sem. Egyébként a Kecskemété hez tartozó közös gazdaságok közül az Egyetértés Szakszövetkezetben van a legtöbb szőlőültetvény. A szakszövetkezet gazdálkodásának grafikonja az utóbbi években felfelé ível. Négy év alatt négyszeresére nőtt az árbevétel, az évi átlagkereset pedig 16 ezer forinttal emelkedett, pedig azelőtt veszteséges volt a gazdálkodás. Küzde­lemmel és nagy erőfeszítésekkel egy év alatt sikerült nyereségessé tenni a mér­leget. — Nincs mindenható recept a gaz­dálkodásjavítására. Igyekeztünk az el­múlt esztendőkben adottságainkat és lehetőségeinket figyelembe véve fejlesz­teni. Ehhez természetesén figyelemmel kellett kísérnünk a piac igényeit és azt, hogy mi az, amit nyereséggel el tudunk adni. Ez a jövőben még inkább felada­ta lesz a szövetkezet vezetőinek. Nem­csak a termelés mennyiségének növelé­sére törekszünk, hanem munkánk ter­melékenységét is mérjük, vagyis azt, hogy egy adott idő alatt mennyi értéket tudunk előállítani, azaz mennyi a nye­reségünk — hangoztatja az elnök. Jövőre a munka eredményességének ellenőrzésére számítógépet vásárolnak, így mindig naprakészen ismerik majd a gazdálkodás eredményeit, gondjait és szükség esetén azonnal tudnak intéz­kedni. Kereskedő Sándor t Megkezdődött a szüret, sajnos az idén jóval kevesebb a termés, mint tavaly. A tájékozottság gazdasági érdek A JÖVŐ ÉVTŐL kezdve sok te­kintetben új feltételek között kell gazdálkodniuk a vállalatoknak és szövetkezeteknek, szigorúbb taka­rékoskodásra kényszerül sok költ­ségvetési intézinény. Egyénre és kollektívára egyaránt fokozott ter­heket ró az ország gazdasági stabili­zálásának kényszere. E terhekkel megbirkózni, a feladatokkal meg­küzdeni csak úgy lehet, ha a párt- alapszervezetek messzemenően közreműködnek a- cselekvés helyi programjának kimunkálásában, s képesek felsorakoztatni a kollektí­va egészét az együttes gondolko­dásra és munkára. A kibontakozásnak, az előrelé­pésnek alapvető feltétele a tenni akarás, a cselekvési készség. Sok jel mutatja, hogy ez a feltétel meg is van, vagy viszonylag hamar megte­remthető. Ám olyanféle igénnyel, hogy „mondják,meg, mit kell csi­nálni a kibontakozásért, és mi meg­csináljuk”, aligha sikerül. Ezt az igényt ugyanis nincsen aki teljesítse — a helyi kollektíva, a helyi vezetés helyett nem munkálják, nem mun­kálhatják ki a konkrét teendőket sem a központi, sem a megyei, sem városi szervek. Éppen ezért a Köz­ponti Bizottság július 2rai állásfog­lalását vagy a kormány munkap­rogramját sem lehet a pártalapszer- vezeteknek a szó hagyományos ér­telmében „végrehajtaniuk”. De le­hetetlen nem törekedniük a bennük megjelölt alapvető célok elérésére — aki nem ezt teszi, azt nem vala­mely felsőbb pártszerv fogja felelős­ségre vonni a határozat teljesítésé­nek, elmulasztásáért, hanem maga az élet, a gazdaság könyörtelen tör­vényszerűségei szabják majd ki érte a büntetést. EZT ELKERÜLNI, a fejlődés igényeivel lépést tartani csak úgy tudhat bármely pártszervezet, ha alaposan tájékozódik a gazdálko­dás feltételeiről, a piác követelmé­nyeiről. A tájékozottság most való­ban alapvető érdekké válik — ja tájékozatlanság, a felületes ismeretek luxusát egyszerűen nem engedheti meg magának egyetlen olyan kommunista kollektíva sem, amely érdemi befolyást kíván gyakorolni környezetére, az adott egység sorsára. Politikai súlya, valós szerepe ma nem kis mértékben függ ettől. A pátmunka hagyományos formái — a gazdasági vezetők úgyne­vezett beszámoltatása, a különféle elemzések, vizsgálódások, a vezetői megbeszéléseken való részvétel és igy tovább — épp úgy e cél szolgálatába állíthatók, mint ahogy meg lehet keres­ni, ki lehet alakítani hozzá a mai körül­ményeknek megfelelő újfajta eszközö­ket, módszereket is. Ám a személyes erőfeszítéseket egyik sem teszi felesle­gessé. A sokféle információs csatorna hasznosítása persze időt igényel, és sok pártmunkásnak ma éppen ebből van a legkevesebb. Mégis kell rá módot talál­ni, mert enélkül a politikai munka, a termelést segítő tevékenység megreked az általánosságok szintjén, kimerül közismert igazságok hangoztatásában. NEM ELÉG AZONBAN, ha csak a titkár, a vezetőség tagjai vannak a szükséges ismeretek, információk bir­tokában. A párttagság részéről egyre erősödő igény az érdemi részvétel a döntések előkészítésében, meghozata­lában. Ennek az igénynek a kielégítésé; ben azonban csupán az egyik oldal a fórumok megteremtése, az eldöntésre váró kérdések napirendre tűzése, a párttagok véleményének kikérése.. Megfelelő tájékozottság nélkül aligha születnek á dolog lényegét érintő, tar­talmas észrevételek. A pártélet belső demokratizmusának ebben a tekintet­ben is szerves része a nyilvánosság, a nyitottság. És ahol a vezetőség nem gondoskodik az információk .továbbí­tásáról, közkinccsé tételéről, ott nem sokat tettek a pártdemokrácia valósá­gos fejlesztéséért. A mai feltételek között egy-egy vál­lalatnál, intézménynél a vezetők és be­osztottak érdekei mind erősebb szálak­kal kapcsolódnak össze. Az objektív érdekeltség tehát nem készteti a vezető­ket titkolódzásra a dolgozók, előtt a munkahely életének lényegi kérdé­seiben. Ám közrejátszhatnak szub­jektív tényezők is: abban persze egyetlen gazdasági, intézményi ve­zető sem érdekelt, hogy esetleges mulasztásaira, melléfogásaira is fény derüljön a kollektíva előtt. A tények vagy a tervezett lépések elhallgatására késztethet a kényel­messég, a konfliktusok elodázásá­nak reménye is. A nyíltság adott esetben politikai bátorságot igé­nyel. A pártszervezet vezetésének szükség esetén vállalnia kell a kelle­metlen tényekről szóló nyílt tájé­koztatást, az ebből adódó esetleges feszültségeket is. Hiszen a pártta­gok csak akkor vállalják, vállalhat­ják a kiállást a népszerűtlen intéz­kedések mellett, ha pontos infor­mációt kaptak ezek okairól, elke­rülhetetlenségéről, a messzebbi jö­vőben várható előnyös hatásaikról. A JELEK SZERINT ma kivált­képp a vállalati központok és a gyáregységek között akadozik az információk áramlása. Ez utóbbi helyeken olykor csak sejtik, mit ter- . veznék a központban,-s az intézke­dések nemegyszer kész helyzet elé . állítják az itteni kolletívákat. A fe­lelősség ennek elkerülésében termé­szetesen elsősorban a koordinációs joggal felruházott központi párt­szervé, de az üzemegységek párt- szervezeteinek is joguk és kötelessé­gük igényelni az idejében történő, érdemi informálást. Az ismeretek megszerzésében támaszkodhatnak a vállalati tanács és a szakszervezeti vezető testületek helyi tagjaira is, akik helyzetüknél, tisztségüknél fogva többnyire hamarabb tudo­mást szereznek az elhatározások­ról. Az információ alapja — kell-e mondani? — mindig maga a konk­rét tény. De pusztán a tények, ada­tok felsorakoztatása még nem tájé­koztatás. Megérteni és állást foglal­ni az okok és összefüggések ismere­tében, a várható következményekre és hatásokra vonatkozó becslések alapján lehet. A párttagokat, a dol­gozókat ilyen tájékoztátás illeti meg, közreműködésük a közö$ gondolkodásban és cselekvésben csak igy várható el. Hiszen okosan dönteni, hatéko­nyan tevékenykedni csak felkészül­ten lehet. _ .... Gyenes László DÍSZMACSKÁKTÓL AZ ÜDÍTŐITALIG Jobban alkalmazkodni a külpiachoz A Bács- Kiskun megyei vállalatok, szö­vetkezetek kül­kereskedelmi célú értékesíté­séről, az idei ex­portbevételek­ről korai lenne mérleget készítem, hiszen még egy egész negyedév előttünk van. Egy általánosabb, átfogó kép azonban így is kirajzolódik. Dr. Bányai­né Bajzik Magdolna, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja szerint — akitől az exporthelyzet felől tudakozódtunk — ez a kép nem túlságosan különbözik a tavalyitól, ám tarkítják új színfoltok is. mányosan eladni szeretnénk. Ebben a helyzetben legfontosabb feladataink: a minőségjavítása, és új, jobban keresett termékek csatasorba állítása; olyan részfeladatokkal, mint a feldolgozott­ság fokozása, a választék bővítése, a csomagolás korszerűsítése. Egyik sem könnyű, és egyhamar megvalósítható feladat, de a megyében már vannak biztató jelek. „Leosztályozott” termékek Az 1986. évi 8,7 milliárd forintos kivitelből a rubel elszámolású export 4,3 milliárd forint, a konvertibilis ex­port 4,4 milliárd, ezen belül az élelmi­szeripar nem rubel elszámolású export­ja 3,1 milliárd forint volt. Az idei első félévi' négymilliárd forintos kivitelből (mezőgazdasági nyerstermék nélkül) 2,2 milliárd forinttal részesedett az élel­miszeripar. A gépipar exportja az ösz- szes kivitelnek mintegy negyede, a me­gye legjelentősebb gépipari exportőr vállalatai a kecskeméti Ágiikon és az Április 4. Gépipari Művek. A könnyű­ipari vállalatok részaránya a megye ex­portjában alacsony, ugyanakkor a konfekcióipari vállalatok és textilipari szövetkezetek kivitele növekedett. A megye élelmiszeriparának export- árbevétele évről évre csökken, az 1986- os árbevétel csak 84 százaléka volt a két évvel előttinek. Agrártermékeinket a rosszabbodó feltételek között kell ex­portálnunk, az elmúlt években jelentős árcsökkenés, volt tapasztalható a leg­több mezőgazdasági terméknél. Külö­nösen érzékenyen érint bennünket a hús és gabona árának esése. Élelmiszeriparunk hagyományos pi­aca Európa, de itt továbbra sem köny- nyű eladni, a Közös Piac tagállamai, saját belső piacukat védve, protekcio­nista magatartást tanúsítanak terméke- / inkkel szemben. A világpiac „leosztá­lyozta” .agrárgazdaságunk jelenlegi ex- portszerkezetét, nincs vevő arra - vagy túHUácsöny áron —, amit hagyo­Varázsszó az újdonság Az Izsáki és a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság idén már gyártja és’ forgalmazza a nyugati fogyasztók kö­rében most slágernek számító alacsony alkoholtartalmú üdítőitalt, az úgyne­vezett wine-coolert. A Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát már termeszti a ma­gas fehéijetartalmú búzát, amely a jö­vőben egyik fontos exporttermékünk lehet. A legjobb exportcikkek körébe tartoznak a növényi olajok, Bácsalmás térségében kínálkozik a lehetőség egy növényolajgyár építésére (mellesleg a foglalkoztatási gondokat is enyhítené a megye déli részén). Ez év elejétől két vállalat kapott eseti külkereskedelmi jogot, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és a Primőr Kisszövetkezet. Az utóbbi házi- és díszmacska, kutya, díszhalak, kivitelére, s úgy tűnik szá­mottevő a kereslet e „termékekre”. A megyében már négy vegyes vállalat működik. A legújabb, a Soltvin Kft. vám-szabadterületen folytatja tevé­kenységét. A Kecskemétvin pedig gyű; mölcslé-koncentrátumot szállít rövidé? - sen a Szovjetunióba, lényegében vegyei ’ vállalati keretben. Az üdítőital válto­zatlanul sztár a nyugati piacon — csak­hogy megfelelő csomagolásban, eldob­ható papírdobozban, aszeptikusán töltve, mesterséges színező- és tartósí­tóanyagok nélkül. A korszerű táplálkozás igénye is se­gíthet, äz effajta termékek iránt nagy a kereslet a konvertibilis piacon. A va­rázsszó most: az újdonság. Újdonság­gal kell piacra lépni. A megyei vállala­tok egyébként nincsenek ötletek híján, dé a megoldás sokszor felemás, aminek okát jobbára a megvalósításhoz szük­séges anyagi eszközök hiányában kell keresnünk. Az együttes pályázat eredményesebb Az exportösztönző pályázat, amely kedvező fogadtatásra talált' Bács- Kiskunban, a jövedelmező tőkés kivitel növelésében támaszt érdekeltséget. A többletexportra vállalkozók azt tű­zik ki célul, hogy a pályázat révén meg­valósuló fejlesztésük, vagy beruházá­suk a többletexport devizahozamából 3—5 év alatt megtérül. A megyében 23 vállalat pályázatát fogadták el, össze­sen 5,3 milliárd forint többletexport­vállalással, ebből tavaly csaknem 400 millió forintot teljesítettek. Olyan kis vállalatok is jelentkeztek, mint például a Katymári Építőipari Szövetkezet; amely korábban nem exportált, viszont a tavalyi tőkés piaci árbevétele 10 mil­lió forint lett. Az exportösztönző pá­lyázat végeredményben elérte a célját, megmozdította a vállalatokat, de szer­kezetváltást egyelőre nem indított el, a többletexportot vállalók többnyire ha­gyományos termékeiket kívánják jobb minőségben, szebb csomagolásban, ke­vesebb költséggel előállítani. A tárca­közi bizottság előnyben részesíti á ver­tikális pályázatokat —■ azaz több cég közös vállalását. Ilyen módon a válla- | latok tovább' exportlehetőségeket tár- ,hatnanákfel, s közösen talán többre is jutnának. Magyar Ágnes BAROMFIHÚS KISKUNMAJSÁRÓL A növekvő kereslet is gondot okoz... A Kiskun- majsai Jona­than Tsz évi 130 vagon ka­pacitású ba­romfifeldolgo­zó üzeme hosz- szú ideje na­gyobb zökke­nők nélkül, jö­vedelmezően működik. Ez a hagyomány az idén sem sza­kadt meg, de veszélybe ke­rült. A piaci igények előre nem látott vál­tozásait ugyan­is a szövetkezet objektív okok miatt nem tud­ja követni. Egyes baromfifélék iránt tekin­tettel arra, hogy váratlanul igen jó értékesítési lehetőség adódott kül­földön —, megnövekedett a keres­let. Ez ugyan pozitív tendencia, de a majsaiaknak — és rajtuk kívül bizonyára több más csak belföldi fogyasztásra szállító feldolgozó üzemnek szerte az országban •?- gondot okoz. Felvásárlók járták a települése­ket, a Bács-Kiskun megyei terme­lőket is megkeresik, ráígérnek a szerződéses árra, elviszik a barom­fit. így a majsai tsz is kénytelen újabb és újabb piacokat keresni, illetve a tervükhöz képest megvál­toztatni a feldolgozandó baromfi- fajták arányát. A korábbi hatezer­rel szemben hetente általában 4000 konyhakész csirkét adnak el, emel­lett nagytestű tyúkból is négy-ötez­ret. Ez utóbbi döntő többsége a vágás utáni napon már a fővárosi üzletekben kapható. Felvételün­kön: tyúkok a feldolgozó szala­gon. (Gaái Béla felvétele) Bútorbörze Kecskeméten a Domus Áruház Matkói úti telepén október 5-étől 20—80%-os engedménnyel vásárolhat SÉRÜLT szekrényeket, kárpitokat, kisbútorokat ÉS BÚTORELEMEKET, amíg a készlet tart. A felsoroltak OTP-hitelre is kaphatók. 604

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents