Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
1987. október 5. • PETŐFI NÉPE • 5 NEM SZŰNNEK AZ ANYAGBESZERZÉSI GONDOK Év végi hajrá az Ágrikon kécskei gyárában Gazdálkodó szervezeteink számára elérkezett a kritikus negyedik negyedév. A legtöbb helyen ilyenkor kezdődik az év végi hajrá; van, ahol a lemaradás miatt, máshol pedig a nagyobb eredmény elérése érdekében. Csak ekkor derül ki, mit sikerült a tervből teljesíteni, hogyan alakul majd az év végi mérleg. Az idei esztendő eredménye különösen fontos számunkra. Ezen múlik, hogy a kormány által meghirdetett stabilizációs programot képesek leszünk-e az elképzelésnek megfelelő alapokról indítani. Az Agrikon tiszakécskei gyárában Dudás Árpád igazgatóval beszélgettünk a kollektíva előtt álló feladatokról. Lassú kezdés után — Az előirányzathoz képest hogyan alakult a gyár teljesítménye? — A tiszakécskei gyár fölhalmozott lemaradása körülbelül 20—30 millió forintra tehető — tájékoztat az igazgató. — Most hátrateszem a kezem, hogy ne tudjak másokra mutogatni, de mégis azt kell mondanom, lemaradásunk alapvetően az anyagbeszerzési gondokra vezethető vissza. Késztermék—élelmiszer-ipari gépek — előállításával foglalkozunk és nagyon sok szállítóval állunk kapcsolatban. Mindig az jár a legrosszabbul, aki a sor végén helyezkedik el. Az alapanyag és az alkatrész hozzánk jut. el a legkésőbb. Sajnos, a lassú kezdés és az év végi hajrá még mindig jellemző a magyar gazdaságra, így a lemaradásainkat majd nekünk is a negyedik negyedév feladatainak teljesítésével együtt kell behoznunk,. — Ha nem vagyunk képesek munkával ellátni a dolgozóinkat, akkor logikusan következtetnek arra, hogy rossz a munkaszervezés, következésképp az irányítás nem áll a helyzet magaslatán. A hiánygazdálkodás problémái a vezető váHaira nehezednek, miközben el kell igazodnia egy bonyolúlt szabályozórendszer dzsungelében. Azonban hibát követnénk el, ha csak a felszínen tapasztalható dolgok alapján ítélkeznénk. Keveset tennénk, ha csak azt mondanánk: a munkás dolgozzon jobban és termeljen többet, a vezető pedig ne kifelé mutogasson, hanem teremtse meg a munkavégzés feltételeit. Szervezésre fordított energiák — Mégis, hogyan tudnak eredményesen gazdálkodni? — A nehézségek ellenére a vállalt feladatainkat évek óta túlteljesítettük. (A tiszakécskei gyár egymást követően hét alkalommal nyerte el a Kiváló Gyár elismerő címet.) Jelenlegi leterhelésünk eléri a 125 százalékot, a jövő évi teljes kapacitásunkat pedig már előre lekötöttük. Tehát munkánk bőven van. Fejtörésre a teljesítés mikéntje adhat okot. Olyan gondokkal kell szembenéznünk, amiket a hiánycikkek pótlása, a szerződéses fegyelem lazulása, az egyre emelkedő árak, az elavult gépeink és szűkös pénzügyi lehetőségeink okoznak. Ennek tudatában kell korszerű, exportképes terméket gyártanunk. A mérnök esküje és etikai kódexe írta: dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese 9 Szovjet megrendelésre készül a zöldségfeldolgozó vonal tisztítógépe. — Mint késztermék-előállítók a hiánygazdálkodás megszüntetéséért nem sokat tehetünk. Legfeljebb az apró alkatrészeket, a háttéripar helyett, saját magunk gyártjuk. De ez kényszerítő és nem kifizetődő megoldás. Igyekszünk kihasználni az exporttámogatásokban rejlő lehetőségeket. Jelenleg a 240 millió forintos termelésünk 80 százaléka a Szovjetunióba irányul, de szeretnénk megvetni a lábunkat a tőkés piacokon is. Az éves tervünket ha lehet, az idén is megpróbáljuk túlteljesíteni. így az érdekeltségi alap egy része a gyárban marad, amelyet bér- és állóeszközfejlesztésre fordíthatunk. Csak a plusz eredmény teszi lehetővé a teljesítménynyel arányos bérezést, és az elöregedett gépparkunk apránkénti kicserélését. Gyártmányaink technikai színvonalát licencek vásárlásával emeljük. Éppen most készült el egy amerikai cégtől átvett aszeptikus hordótöltő berendezésünk porototípusa. A nehéz gazdasági környezetben már az is külön eredménynek számít, hogy a honosítás alig egy évet vett igénybe. — A gyár vezetősége optimista, de az is igaz, hogy feleslegesen elpocsékolt energiánkat egy jobb feltételrendszer közepette szívesebben kamatoztatnánk a termelékenység növelésében. A partner is legyen érdekelt — Milyen feltételek mellett lenne jó dolgozni? — Az elvonások csökkenése és a vállalati önállóság növekedése mellett elképzelem azt az ideális állapotot, amikor az alapanyagot és alkatrészt már katalógusból rendelhetem meg. Sőt, több konkurens eladó közül választhatok a legkedvezőbb ár, minőség és szál- • lítási határidő alapján. Egy ilyen háttéripar a késztermék-előállítóval együtt garantálná azt a műszaki értéket, amellyel eredményesebben versenyezhetnénk a külföldi piacokon. Amíg ez a feltétel nem teljesül, az elismert szellemi adottságainkat sem tudjuk kellő hatékonysággal kihasználni. — Egy kedvezőbb feltételrendszer kialakítása hosszabb időt vesz igénybe. Addig milyen lehetőségek adódnak a munkakultúra javítására? — Jelenleg a nyugati exporttevékenységet tartom a legjobb iskolának. Itt a verseny feltétele máris a legnagyobb műszaki tartalom elérése, a leheFAGYKÁRRENDEZÉS Segítség a szőlőtermelőknek Az elmúlt három évben rossz idők jártak a szőlőre, a téli kemény fagyok jelentős károkat okoztak az ültetvényeken. A fagy nem csak a nagyüzemeket sújtotta, a szakcsoportok, egyéni termelők is megérezték hatását. A takarékszövetkezetek megyei titkárságán és az OTP megyei igazgatóságán arról érdeklődtünk, milyen lehetőségek vannak a vállalkozói szférában a fagykárrendezésre, számíthatnak-e a kölcsönt igénybe vevők a visszafizetésnél bizonyos kedvezményekre. — A takarékszövetkezetekhez még nem fordultak ilyen kéréssel — válaszolta kérdésünkre Sallai István, a megyei titkárság vezetője. — Az új telepítéseknél az első három évben csak a kamatokat kell visszafizetni, a tőketörlesztés ez után kezdődik. Annak függ- ' vényében, mennyire károsította a fagy a szőlőket, bizonyos lépésekre készek vagyunk. Ha régi, termő ültetvényt vert el a fagy, a pótláshoz van hitel- nyújtási lehetőségünk, erre azonban idáig nem merült fel igény. A takarékszövetkezeti hálózatból nem érkezett * hozzánk jelzés arról, hogy a szakcsoportoknál olyan mérvű Tenne a fagykár, amely finanszírozási oldalról komolyabb következményeket vonhat maga után. Az OTP megyei igazgatóságán Kovács Imre osztályvezető arról tájékoztatott, hogy központjuk, a MÉM-mel egyeztetve, országosan érvényes utasí- i tast dolgozott ki a szakcsoportok, egyéni telepítők segítésére. — Már májusban, júniusban érkeztek hozzánk ezzel kapcsolatos kérések. Az országos utasítás, illetve az intézkedési tervünk szerint a következő konstrukciókban tudunk segítséget nyújtani. Ha csak a termőkarok újraneveleséről van szó, vagyis a termőre fordulás később következik be, a hitelkamatok visszafizetésére két év haladékot adunk, illetve a törlesztőrészleteknél a lejáratot ugyancsak két évvel meghosz- szabbitjuk. Ha olyan mértékű a károsodás, hogy újratelepítésre van szükség, úgy az OTP további hitelt tud adni, kétszázezer forint erejéig, 8 százalékos kamattal. Ez a nagyüzemi integrált telepítésekre, a szakcsoportokra vonatkozik. Egyéni telepítőknél is fönnáll a kétéves halasztás. Újratelepítés esetén az eddigi hitelt ki tudjuk egesziteni hetvenötezer forintig, évi 9 százalékos kamattal. — Eddig néhány szakcsoport kérte a kedvezményt. A szakcsoportok, egyéni telepítők a továbbiakban is fordulhatnak ilyen kérelemmel a hitéit folyósító OTP-fiókhoz. M. Á. tő legolcsóbb áron. A vevők bizalmát megőrizni csak garantált minőséggel, pontos szállításokkal és a vállalkozási határidők betartásával lehet. A kialakult hazai gyakorlatnál magasabb műszaki követelmények teljesítése visszahat a munkakultúránkra és emeli a belföldi műszaki színvonalunkat. Ezt saját tapasztalatból is mondhatom. — Milyen külföldi cégekkel állnak kapcsolatban? — Az Agrikon saját fővállalkozásban kulcsra kész létesítményeket adott át Algériában. Üzletet kötött Spanyol- országban és eredményesen szerepel egy marokkói tenderen. Jelenleg Törökországban épít gabonatároló telepet. Ebben az üzletben a tiszakécskei gyár is érdekelt. Éppen az általunk szállított termékek adnak reményt az idei térvünk túlteljesítésére. De ehhez előbb a lemaradásainkat is pótolni kell. Hibás mechanizmus Marad tehát — és nem csak a jól dolgozó tiszakécskeiek esetében — az elkerülhetetlen év végi hajrá. A folya- matosság hiánya, az egyenlőtlen, leterhelés következményei most ütnek visz- sza. Hiába minden szervezés, átütemezés, szándék és jóindulat, termelő szervezeteink nem képesek kivédeni a monopolhelyzet érdektelenségéből, a piaci mechanizmusok működésének hiányából adódó nehézségeket. A végtermékelőállítók nagy tehertétele, hogy a bedolgozó nyersanyag- és alkatrészszállító vállalatok lassan fejlődnek. Elkerülhetetlen, hogy ezt a folyamatot megfordítsák. Az év végi hajrát pedig az év elején kellene elkezdem, mielőtt a magyar áru végképp kiszorul a fejlődésünkhöz nélkülözhetetlen külföldi piacokról. Kisvágó Árpád Fájdalmat, keserűséget, bosszúságot nemcsak mi emberek okozhatunk egymásnak, hanem a műszaki, építészeti „alkotások” is. Hány órát törtük otU hon a fejünket, mikor hosszú évek várakozása után új lakásba költözhettünk, hogy hová tegyük a mosógépet a fürdőszobában. Kielégítő megoldást nem találtunk, de nem is lehetett, mivel a tervezők, illetve kivitelezők nem hagytak elég helyet az egyébként kiválóan működő mosógépnek. Vállalkozó szomszédom a lépcsőházban szerette volna a felső ablakot becsukni, aminek a következménye — a lehetetle/i konstrukciós megoldás miatt — egy súlyos, egész életre kiható baleset lett Ma már nem ritka városi utcakép, hogy hegymászók tisztítják a hozzáférhetetlenre sikeredett üvegfelületeket. Velem együtt bizonyára sokan bosszankodtak már az utca vagy a tér stílusához, hangulatához nem illő épület látványán. Hétköznapi bosszúságainkat szaporítják a túlmelegedő csirkesütők, a rendeltetésükre alkalmatlan berendezések, kávéőrlők, fáziskereső ceruzák, a kényelmetlen bútordarabok. A Challenger és Csernobil Életünket, hétköznapjainkat megrontó kisebb-nagyobb bosszúságok kosárszám felbukkannak, leírásuk hosszú ideig tartana. Sorolhatnám persze ennél sokkal hosszabban azokat a jó tulajdonságokat, hatásokat, amelyeket a tudomány és technika birtokosai, a gondolat urai, a mérnökök alkotásaikkal okoznak. Jót tehetünk tehát a mérleg egyik, és rosszat a mérleg másik serpenyőjébe. Én bízom benne: mindnyájan úgy érezzük, hogy a mérleg nyelve a jó irányába billen. Ideális, soha el nem érhető állapot, hogy a mérleg a rosszat, kellemetlent hordozó serpenyője kiürüljön. Különösen igaz ez bonyolult technikai alkotásoknál. Emlékszünk a Challenger űrrepülőgép 1986. január 28-ai katasztrófájára, ahol a szigetelőanyag megrongálódása vezetett a tragédiához. Két mérnök, A. Thompson és R. Boisjoly ellenezte az indítást. Figyelmeztették az űrrepülés vezetőit, hogy a nagy hideg károsan hat a rakéta tömítéseire. Úgy gondolták, erkölcsi felelősségük, hogy rámutassanak a hibákra, még akkor is, ha ezzel állásukat veszélyeztetik. Csernobil tanulságai között is ott szerepel a tervezők, az üzemeltetők jogi és erkölcsi felelőssége a balesetért, annak elhúzódó következményeiért. Jogi és erkölcsi felelősséget említettem, és a kettő közül most különösen az erkölcsi felelősséget szeretném aláhúzni. Úgy hiszem, nem kell tovább bizonygatni, hogy a mérnökök tiszta lelkiismeretéÖntözik a zöldbabot »Hl jg Égül llill nek megőrzése, felelősségteljes munkája minden ország fejlődésének fontos tényezője. Á közelmúltban került a kezembe az osztrák, a finn és az amerikai mérnöktársaság etikai kódexe. Sok tanulságos megállapítást tartalmaznak. A finn mémöktársaság becsületkódexe például megfogalmazza a következőket: A technika fejlesztése mellett felelősséget vállalok azért, hogy a használat következményei sem a társadalmat, sem az egyént ne károsítsák. Munkámat jól fogom végezni, hogy bizonyítsam fizetésem jogosságát, elősegítem beosztottaim fejlődését, munkakörülményeik és díjazásuk javítását. Kizárólag becsületes vállalkozásokban vesznek részt, és cselekedeteimmel nem járulok hozzá olyan tevékenységhez, mely a mérnökök jó hírét vagy becsületét károsítaná. Az amerikai polgári mémöktársaság etikai kódexének szabályai közé tartozik, hogy a mérnök kizárólag szaktudásának megfelelő feladatot fogadhat el. Szakmai publikációban az objektív valóságot kell közölnie. Nem vehet részt a mérnöki tudományokra vonatkozó hamis, becstelen vagy túlzó állításokat tartalmazó közlemény kibocsátásában. A mérnökök rosszindulatú vagy hamis kifejezésekkel nem sérthetik más mérnök szakmai hírnevét, szakmai lehetőségeit, illetve alaptalanul nem bírálhatják más mérnök munkáját. A mérnököknek folyamatosan tovább kell fejleszteniük tudásukat, és ezt lehetővé kell tenniük beosztottaik számára is. A papok és bírák után Miért születtek meg mai világunkban ezek a becsületkódexek, amelyek előírják, szabályozzák a mérnökök jogait és kötelességeit? Vámos Tibor Erkölcsi elveink című cikkében azt írja, hogy papok, bírák, orvosok után a mérnök lett társadalmi viszonyaink meghatározója, építője. Feladata és felelőssége már régen nemcsak egy-egy ember vagy embercsoport létét befolyásolja, hanem világot formál. A mai technológiai forradalom, amely egy időben és egyfajta eszközrendszerrel módosítja a termelés eszközeit, és a társadalom együttműködését szervező információközlést, a tudomány, és ezen belül a műszaki szakértelem összefüggő grandiózus műve. A mai világunkban tehát a műszaki értelmiséget fokozott felelősség terheli a társadalommal szemben. Meg is kell ezeket az erkölcsi normákat jeleníteni, kódokban, kódexekben. A céhes közösségek is megtették ezt, mert szükségét látták annak, hogy szakmájuk egyre gyarapodó értékeit, normáit nemzedékről nemzedékre átörökítsék, és az utódokat gazdagíthassák. Azt, hogy a szakmai együvétarto- zást erősítő kulturális közösségeknek megvolt a másoktól elkülönülő, a mindenkori társadalom értéknormáira épülő sajátos kódexük, én természetesnek tartom. Mai viszonyaink között nálunk is szerepe, funkciója lehetne az erkölcsi, etikai normákat tartalmazó, életmintaadó értékrendeket magába foglaló, szakmacsoportonkénti, mérnöketikai kódexnek. Világunkban, amely a nemzetközi integrációt nem nélkülözheti, nyilván ennek az értékhalmaznak a külhoni együttműködést is elősegítő, a szakmák egyetemleges szabályait is tartalmazó erkölcsi, etikai kódexnek kellene lennie. Nálunk ugyanis pillanatnyilag nincs olyan mérnöketikai normarendszer, amelynek elsajátítását már az egyetemi padban meg lehetne kezdeni. A szellemi produkciók áldásos vagy káros következményeivel szembeni erkölcsi felelősség ugyanis csak alkotási minták kialakításával és követésével jut érvényre. Mi lenne a szerepe, funkciója egy ilyen kódexnek? Úgy gondolom, hogy körültekintő mérnöki tervezőmunkával és gondos kivitelezéssel csökkenthető a diszharmonikus műszaki megoldások száma. Hiszem, hogy nem szabad együttélni egy szövetkezeti főmérnöknek olyan, emberi életet fenyegető, a természetet károsító technológiai megoldással, amely a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok betemetésével elintézettnek látja a hulladékok megsemmisítését. Humanizáltabb alkotásokat A mérnök sem bújhat el saját lelkiismerete elől. A mérnöknek igen is kötelessége, hogy az általa áttekinthető és befolyásolható rendszert — az emberre, élővilágra, a természetre tekintettel — harmonikusan tervezze, építse, építtesse meg és működtesse. Minden alkotó ember lelkiismereti ügye, hogy minimalizálja tevékenysége káros hatásait, javítson, humanizáljon az általa kéz- bentartott technikai, gazdasági, társadalmi folyamatokon. Ne hallgassa el azt sem, hogy az általa létrehozott alkotásoknak vannak az emberre, természetre nézve egyaránt káros következményei. Jobb szembenézni a rosszal, mint tehetetlenül és tudatlanul elszenvedni kedvezőtlen következményeit. A mérnök által megálmodott és megvalósított mű ugyanis nemcsak áldást, —■ előre látható — átkokat is hordoz. Minden alkotó embernek, így a mérnöknek is szembe kell nézni alkotásai pozitív és negatív következményei- ; vei. Ezeknek az említett becsületkódexeknek, etikai normáknak éppen az lehetne a funkciója, hogy kialakítsa az értékek rendjét azért, hogy „ a humanizálás vagy rombolás” kérdésfeltevés megtörténjen az egyetemi tanulmányok, de később, az alkotó évek során is. Az etika iránti érzékenység ugyanis az iskolában nevelhető az emberekbe. Jelenleg láthatatlan ez a tananyag, amely néhány kiemelkedő alkotó-oktató egyéniségen keresztül észrevétlenül ivódik a mérnökhallgatóba. Az arra illetékes alkotóközösségnek (közösségeknek) — mint már több eredményes kísérlet is igazolja—vállalkozniuk kell egy olyan szakmacsoportonként strukturált mérnöketikai kódexnek a kidolgozására, amely a társadalom számára elfogadható. Helyénvalónak tartanám azt is, hogy a diploma átadását a mérnöktársadalom fokozott felelősségét hangsúlyozó mémökesküvel kössük össze. Első éves egyetemi hallgatóként elmondott fogadalmunkat végzős korunkban nem követi a haza szeretetére, az alkotmány előírásának betartására épülő, megnővekedett felelősségünket rögzítő mérnöki eskütétel. Szükség —- úgy érzem, egyre nagyobb szükség ■— van a mai világunkban a mérnöki, az értelmiségi hitet erősítő fogadalmakra. Hogy pontosan mit tartalmazzon egy ilyen eskü, fogadalom, és hogy mire vonatkozzék, vagyis hogy mit rögzítsen az etikai kódex —, az csak közös fejtöréssel, együttgondolkodással dönthető el. 9 Öntözik a zöldséget a Duna menti termelőszövetkezetek. Hála a berendezéseknek, a hónapok óta tartó szárazság ellenére a fajszi és a földeken hamarosan lehet szedni a szépen növekvő másodvetésü zöldbabot. Zoltán felvétele) korszerű dusnoki (Pásztor Mi vállaljuk a rizikót! Önnek viszont nem kell, ha a Hungária Biztosító új életbiztosításával a Hungária kockázati életbiztosítással rendelkezik. A biztosítást bárki megkötheti, de azoknak is ajánljuk, akik több éves külföldi kiküldetés előtt állnak, nagy kockázatú vagy anyagi terhű vállalkozásba kezdenek, de egyben pénzmegtakarítási céljaik is vannak. Három fajta közül választhat: — haláleseti biztosítás díjvisszatérítés nélkül — haláleseti biztosítás túlélés esetén díjvisszatérítéssel •— haláleseti biztosítás túlélés esetén a díjnak kamatos kamattal történő visszatérítésével. A biztosítás díja előre, egy összegben fizetendő. A Részletes felvilágosítást a Hungária Biztosító bármelyik egysége készséggel ad. 2582 SbIHUNGARIÄ JPÍBiziDsrrö. V
