Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1981. október 31. • PETŐFI NÉPE • 9 VÁROS ÉS VIDÉKE Bácsalmás ^ _________ T ISZTÍTJÁK, A VÍZ MÉGSEM ÍZLIK KATYMÁRON A megoldás: új kutat kell fúrni Nincs még egy éve, hogy elké­szült Katymáron a víztisztító. A beruházás indoka: a 'községben lévő kutak vize arzéntartalmú, s így az érvényben lévő közegész­ségügyi előírások szerint csak megfelelő szűrés, tisztítás után fogyasztható. Ezért a helybéliek — miután 1 millió forint céltámogatást kap­tak a megyei tanácstól — meg­változtatták az ötéves terv fej­lesztéseinek sorrendjét, s az óvo­da helyett előbbre hozták a víz­tisztító megépítését. A támoga­tás mellé letették a maguk 500 ezer forintját, s a Dél-Bács-Kis- kun Megyei Vízmű Vállalat 2 millióját is odaszámítva együtt volt a pénz. Ezért az összegért vállalta a vízmű, hogy elkészíti a létesítményt, amely egyben re­ferencia is lesz. A takaros tisztítót üzembe he­lyezték, ám azóta a lakosság elé­gedetlen a szűrt, immár arzén­mentes vízzel. Olyannyira, hogy akkor örülnek, ha nem működik a berendezés, s akadnak akik Ma­darasról, Garáról, a telepi kutak­ból kannákban hordják haza a megszokott, nem tisztított vizet. Legalább inni jusson. Katymáron tehát most ez az egyik legfontosabb közügy. Hullá­mai — jóllehet a víz csővezetékben halad — a tanács vb-ig eljutot­tak, sőt tovább is, a párttitkárt naponta megkérdezik a község lakói, s a körzeti orvost is gyak­rabban keresik fel panaszaikkal. Pllcsuk Sándorné párttitkár: — Amit tudunk, mint fogyasztók a jó ivóvízről, hogy színtelen, szag­talan. A miénk pedig pezseg, időn­ként — főleg eleinte — nyálkás uszadék lebegett benne, ha pe­dig melegítettük, akkor büdös lett. Zuhanyozás után meg viszket tő­le az ember bőre. A gond abból adódik« — s ezért rossz a katy- máriak hangulata —, mert sze­rintünk a kellemetlenséget a be­avatkozás okozza. Ha lekapcsbl- ják a tisztítót — meghibásodás miatt ez már néhányszor előfor­dult — két óra alatt kiürül a rendszer, s újra mindenki a régi vizet használhatja. A községünk egyébként 300 éves, de ez idő alatt nem jegyeztek fel arzénes megbetegedést. Ez ugyan nem nyomós 'érv, azt viszont szeret­nénk, ha a létesítmény szabály­szerűen, és mindenki meglégedé- sére működne. Dr. Bántay László, körzeti or­vos: — A régi víz iható volt, a mostani — különösen a próba­üzem idején, de azóta is — za­varos, tejszerű, lűgös hatású. Elő-, szőr ki is hirdették a faluban, hogy forralva lehet csak inni be­lőle, majd megérkezett a Köjál­vizsgálat eredménye: a víz iható. Január óta azonban rendszeresen jönnek a rendelőbe a kisgyere­kek, hetente 15—20-an, hányásos, hasmenés es panaszokkal. A meg­betegedés gyors _ lefolyású. Ta­pasztalataimat többször is jelez­tem a Köjál-nak, legutóbb szep­tember közepén, de választ nem kaptam. Pál László tanácselnök: — Az utóbbi időben .megszaporodtak nálunk a panaszok. A víz minő­ségére elsősorban, de azt Is be­jelentik, hogy az utcában két napja folyik a víz csőtörés miatt —, s további két nap mire meg­javítják. Mi fizetjük a közfo­gyasztást — méltatlankodnak jog­gal a tanácsnál is, meg bárme­lyik helyi fórumon. A fő kérdés persze: mikor és hogyan lesz jó vizünk? Ügy tudjuk, hogy új ku­tat kell fúrni, ami mai áron 1 millió 250 ezer forintba kerül. Mire elkészül — többe! S azt is tapasztaltuk, mintha ez az ügy az illetékeseknek nem lenne fon­tos, csak nekünk az. Szalai József, a Dél-Bács-Kis- kun Megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója: — Katymáron két kút van, mindkettő vize arzéntartal­mú. A tisztítás során az arzénnal együtt a vas is kiválik, s ez, va­lamint a két kút vizének szétvá­lasztása okozza a megszokott íz­től való eltérést. A Köjál szerint a víz jó, de miután én is meg­kóstoltam, elfogadom: valóban nem kellemes az ízhatás. Min­denképpen figyelembe kell ven­ni a helyiek jogos igényeit. Igyek­szünk mielőbb megoldást talál­ni, mégpedig úgy, hogy új kutat fúrunk a megszokott vízrétegre. A katymáriakkal közösen, fele­fele arányban kellene vállalni a költségeket, s erről tárgyalunk is a helyi tanáccsal. A katymáriakkal együtt bízunk benne, hogy a megbeszélés gyor-r san eredményre vezet. V. T. A VÁROS MELLETT KUNBAJÁN ÉS MADARASON IS Célrészjegyből bútoráruház, benzinkút, üzletház A Bácsalmás és Vidéke Áfész 1980 elejéin hirdette meg először célrésizjegyakoióját. A kezdemé­nyezés sikeres volt. mert a város­ban teljes egészében lakossági célrészjegyvásárlásból készült el Itöbb minit 5 millió forintért — a bútoráruház, melynek átadása a közeli napokban lesz. Kunbaján a lakosság vetette fel a benzinkút bővítésének szüksé­gességét. Egy 10 köbméteres tar­tály elhelyezését tervezik, s ezzel a szuperbenzin vásárlására is lehe­tőség nyílik. Ezt a beruházást jö­vőre valósítják meg, szintén cél- r ész jegyárusítással. , Madarason mintegy 18 millió , Bácsalmáson 1922-ben alakult meg az önkéntes tűzoltó-egyesü­let. Rövid ideig, mintegy 3—4 évig volt csak állami tűzoltóság a településen, fél évszázadon ke­resztül önkéntesek segítették, se­gítik a tűz megfékezését, a pusz­títás megakadályozását. A jelenlegi 10—12 aktív tagot számláló egyesületnek több mint 20 éve Gallai István a parancs­noka, aki 1948 óta tevékenyke­dik az önkéntesek között. De nem csak egyedül képviseli a csa­ládját. A Gallai famíliának há­rom generációja vesz részt eb­ben a munkában. A parancsnok mellett négy fia. a veje, sőt még az unokák is lelkesen csatlakoz­tak a tűzoltókhoz. Az önkéntesek elsősorban a .térség tűzoltásaiban vesznek részt, de szükség esetén besegíte­nek a bajai és a halasi állami tűzoltóknak is. Munkájukat ne­hezíti az a tény, hogy eszközeik már elavultak, az alakuláskor ka­forintos beruházással csaknem ezer négyzetméteres üzle*ház ki­alakítását tervezik. Itt ruházati termékeiket, iparcikkeket és élel­miszert árusítanak majd. A bács­almási áfész és á Madara- si Béke Tsz hozzájárulása mellett szintén számítanak a lakosság pénzére is, célrészjegy formájá­ban. Az üzletház kivitelezésének várható ideje: 1989. A már megépült bútorbolt, és a célrészjegyeik állandó növekedése is azt bizonyítja, hogy a lakosság elégedett az áfész üzletpolitikájá­val, s szívesen fekteti be így a pénzét, amellyel hozzájárul a te­lepülések ellátásának javításához. • Suhajda Lásilóné felvételén a kiállítás egy részlete. pott gépekkel dolgoznak még ma is. Csepel típusú tűzoltókocsijuk is több mint 20 éves, szükséges lenne a cseréje. Elképzeléseik között szerepel, hogy a megtakarított, valamint a bácsalmási áfésztől, a Petőfi Tsz- től, az ipari szövetkezettől és a bajai kenyérgyártól kapott támo­gatásból vásárolnak egy kismo­tor-fecskendőt. Patocskai Sándornak, az egy­kori tűzoltóparancsnoknak kö­szönhetően egy kiállitótermet is berendeztek a tűzoltószertár­ban. A Dunavecsén élő nyugdf- jas tűzoltó jejenleg könyvet ké­szít, amelyben feldolgozza a bács­almási tűzoltó-egyesület történe­tét 1922-től napjainkig. Juhász Jenő Szerkesztette: Váczl Tamás Zöldség-, gyümölcs­kínálat Milyen a zöldség- és gyümölcs­ellátás? — a napokban erre a kérdésre kerestem választ Bács­almáson. A hetipiacon a zöldség- és gyümölcsfelhozatal kielégí­tőnek mondható, de burgonyából a kínálat szerényebb az előző évi-, nél, s az ár lényegesen magasabb. Kiss Lászlóné, a szerződéses zöldségüzlet vezetője elmondta, hogy maximálisan ki tudják elé­gíteni a fogyasztók igényét, — a déligyümölcs kivételével. A 18- as számú ABC-élelmiszer-árüház külön zöldségrészleget üzemeltet. Tájékoztatásuk szerint a zöldség- és gyümölcsellátás megfelelő. Jó az együttműködés a kistermelők­kel, a kisebb tételek felvásárlá­sával is biztosítják a lakosság friss zöldségfélétekkel való el­látását. Burgonyát Dunaegyházáról si­került beszerezni, azt elfogadha­tó áron, kilónként 13 forintért ér­tékesítik. Nagyon jő kapcsolat alakúit ki a makói tszkerrel, a sárgarépát, petrezselymet, fok­hagymát és vöröshagymát tőlük vásárolják. Októberben 10 forin­tos egységáron almaértékesíté­si akciót szerveztek. Annak ellenére, hogy a térség­ben nincs olyan mezőgazdasági üzem, amelyik zöldségféléket és gyümölcsöt termel, a lakosság ellátása jónak mondható. Időkö­zönként azonban szükség lenne több akció megszervezésére, mint ahogy más városokban erre van is példa. J. J. Idősek köszöntése Az elmúlt napokban Bácsalmá­son ünnepséggel kedveskedtek az Idősek klubja lakóinak. Prikldá- novlcs Ottó, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára kö­szöntötte a több mint 20 idős em­bert. Ezt követően az általános iskola tanulói adták elő műsoru­kat, majd a tamburazenekar szó­rakoztatta a résztvevőket. Földgázzal fűtenek Az idén mintegy 12 kilométer­nyi földgázvezetéket építettek Bácsalmáson. A munkálatok 15 utcát érintettek, s a fűtési sze­zonra csaknem 600 lakásba kö­tötték be a földgázt. Mindössze néhány helyen maradt hátra az engedélyezés, de az üzembe he­lyezéssel már itt is végeztek. Terven felül azonban további út­szakaszokon is folyik a munka, s ha nem lesz hiány nyomássza­bályzóból, és a Dégáz is vállalja a bekapcsolásokat, akkor még ebben a fűtési idényben újabb 50—60 lakásban élvezhetik a kor­szerűbb energia előnyeit. NAGYAPÁTÓL AZ UNOKÁIG Önkéntes tűzoltók SPORT.SPORT .SPORT DIÁKSPORT Az új forma megállta a helyét Tapasztalatcsere a DSE-k működéséről • Felvételünk a diáksport-egyesületek elnökeinek tanácskozásán ké­szült. Már több mint egy éve, hogy az ÁiISH útmutatásai alapján megalakultak az első diáksport­egyesületek, -sportkörök. A DSE-k vezetői arra törekedtek, hogy az anyagi és szellemi önállóság mel­lett, a diákönkormányzatra ala­pozva minél több tanulót mozgó­sítsanak a testnevelési órán kí­vüli foglalkozásokra. Ez termé­szetesen sok munkával járt. Oj erőket kellett megmozgatni, hogy a lehetőségeket minél jobban ki­használhassák. Ez a feladat riasz­tott vissza sokakat attól, hogy a nehezebb, de a mindenképpen kor­szerűbb, újabb előremutató for­mát (a DSE-t) válassza. Ezért a legtöbb helyen a hagyományo­sabbnak számító diáksportkör mellett döntöttek. Megyénk' középiskolái közül nyolcban működik DSE. Tapasz­talataikat, gondjaikat eddig nem osztották meg egymás közt. Ma­gukra utalva, egyedül próbáltak eredményeket elérni. A Bács-Kis- kun megyei ifjúsági és sportosz­tály csütörtökön tapasztalatcse­rére hívta össze az egyesületek elnökeit Kiskunhalasra, hogy számoljanak be eddigi munkájuk­ról, értékeljék együtt a felme­rülő problémákat, eredménye­ket, a továbblépés lehetőségeit. A tanácskozáson részt vett Fekete Lázló, az ifjúsági és sportosz­tály vezetője, Czagány Károly, az ifjúsági és sportosztály ifjúság- politikai és diáksport-főelőadó­ja, Galamb Istvánná, a megyei diáksporttanács elnöke, az Or­szágos Diáksport Szövetség Inté­ző Bizottságának tagja, Bácsal­mási Antal, a kiskunhalasi váro­si ifjúsági sportosztály vezetője, valamint a DSE-elnökök: Torna János (609. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet, Baja), Rád! Zol­tán (618. Sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet, Kiskunhalas), Sz. Tóth Antal (607. Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet, Kecske­mét), Vassné Horváth Katalin (Radnóti Gimnázium, Jánoshal­ma) és Rátvay Zoltán (Tóth Kál­mán Szakközépiskola, Baja).Gut- tengéberné Janes ó Zsuzsanna (Dózsa Gy. Mg. Szakközépisko­la, Kalocsa) elfoglaltsága miatt levélben küldte el gondolatait. Az elnökök beszámolóiból ki­derült, hogy a DSE mint új for­ma mindenütt megállta a helyét, s jelenleg is — a helyi adottsá­goktól, s a vezetők segítőkészsé­gétől, rátermettségétől függően — nagy hatékonysággal működik. Különösen a két bajai iskolában. Mindenhol sikerült új erőket moz­gósítani a zökkenőmentes munká­hoz. A megfelelő anyagi háttér­hez azonban még újabb és újabb lehetőségek után kell kutatni. A diákok örömmel fogadták a kezdeményezést, magukénak ér­zik az egyesületeket, s ennek ha­tására nagyban növekedett rész­vételük a tömegsportakciókon, az iskolai foglalkozásokon. Kiderült, hogy az elnökök —■ Torna László igazgatóhelyettes kivételével valamennyien testne­velők — túl nagy terheket vál­laltak magukra. Egyszerre pró­báltak mindent kézbentartani. Emiatt idejük nagy részét elvet­te az adminisztrációs és a szer­vezőmunka, pedig rájuk elsősor­ban a tornatermekben, a sport­pályákon, a gyerekek mellett lenne a legnagyobb szükség. Helyzetük könnyítése érdekében meg kell találni azokat a sport- szerető szülőket, pedagógusokat, akik szívesen részt vállalnak eb­ből a munkából. Az első évben a legtöbb prob­lémát a kezdeti pénzügyi zűrza­var okozta. A központi támoga­tások ugyanis nem mindig idejé­ben és megfelelő helyre érkeztek. Napokat, heteket kellett az anya­gi eszközök felkutatásával tölte­ni, míg azok a rendeltetési he­lyükre értek. Ez a zavar már je­lentősen csökkent, várhatóan rö­videsen megszűnik. Sok helyen gondot jelentett még az is, hogy nem alakult ki teljes egyetértés az iskolai vezetés és az egyesü­letek között. A diákönkormány­zatot és az önállóságot pedig csak az igazgatóval és a tantestülettel teljes összhangban lehet megva­lósítani. A felvetődött problémák elle­nére minden DSE-elnök sikeres­nek értékelte az elmúlt évet, az átállás sehol sem jelentett meg­oldhatatlan problémát. Az egyesü­letek jól kihasználták a gazda­sági és szellemi önállóságot. A DSE-ktől emiatt már a közeljö­vőben is -komoly eredményeket várhatunk. Lakosa Zsolt ÉREZTEM, HOGY A HULLÁMVÖLGY NEM TART SOKÁIG Látogatóban Détárinál Titkos a telefonszáma és a címét sem veri nagydob­ra, látogatója mégis van épp elég. Aki akarja, meg­találja: legyen az nyugatné­met vagy magyar újságíró. Mert mostanában gyakori téma a sajtóban, rádióban, televízióban, idehaza és második otthonában egy­aránt. A Bundesliga leg­drágább játékosa Détári Lajos, már több mint két hónapja él Frankfurtban. Otthonában, a város villa­negyedének egyik négyszo­bás lakásában kerestem fel az ismert labdarúgót. A szűkebb családon kívül né- hányan tartózkodtak még ott, munkásruhába öltözött férfiak szorgoskodtak. — Éppen most építtetjük be a tetőteret — fogadott Döme. — Amikor augusz­tusban ideköltöztünk, még üresen állt a lakás, a bú­torokat is nemrég vettük meg. Kisebb átalakításokat kellett végrehajtani a fél­kész házon. De most már egyre otthonosabban érez­zük itt magunkat, feleségemmel és kislányunkkal. Dórika mintha értette volna, miről beszélgettünk, kedvesen a vendégre mosolygott. — Tizenegy hónapos és na­gyon jő kislány — szólalt meg az édesanya. — Minden figyelmün­ket a gyerek, no meg a futball köti le. Egymásra vagyunk utal­va és már kezdjük megszokni az itteni életfonnát. — Hogyan telik a napjuk? — Reggel nyolc óra körül ke­lünk, elkészítem a reggelit, és míg a férjem edzésen van bevá­sárolok. ‘Kora délután megebéde­lünk és ha nincs újabb edzés, Döme foglalkozik a gyerekkel, addig én takarítok. Egyébként négyünkre főzök, mert az édes­apám is velünk él. —* Mint ismeretes, az édesapa Komora Imre, a volt szövetségi kapitány és a Budapesti Honvéd egykori vezetőedzője. Asas a vő, Détári Lajos főnöke volt éve­kig... A futballista érezte, mire céloz­tam és magától mondta: — So­hasem jelentett előnyt ez nekem, sőt úgy érzem, sokszor kifejezet­ten hátrányos volt a rokoni kap­csolat, mert főleg kezdetben emiatt inkább ugrattak játékos­társaim. Pedig az apósom, ha rossz formában játszottam, szó nélkül lecserélt I Természetesen ezért nem nehezteltem rá! Most- fél évig fog velünk élni, segit a családnak, de szakmai téren is sokat köszönhetek neki. Majd­nem minden edzésen ott van és nem hagy ki egy mérkőzést sem. A látottakról idehaza mindig el- móndja a véleményét. — A hírekből úgy tudom, az elején nem nagyon dicsérték a játékát. — Valóban voltak gondok, de ez főleg abból fakadt, hogy fia­tal a csapat és nehezen értettük meg egymást a játékosokkal. Az utolsó helyen tanyáztunk a ta­bellán. Nem voltam a legjobb hangulatban, de éreztem, hogy a hullámvölgy nem tart sokáig. Az elején balszerencsések voltunk, pár pontot emiatt hullajtottunk el. Nekem sem ment a góllövés. Azóta már háromszor találtam be az ellenfél hálójába, a gólpasz- szokról nem is beszélve. Kezd ösz- szerázódni a csapat, és tokról fokra haladunk felfelé a tabellán. Jelenleg a középmezőnyben va­gyunk, szeretnénk ezt a helyün­ket megőrizni. Az Elntrach veze­tői biztos bentmaradást tűztek ki célul. Ha jobbhn megy a csapat­nak, a nézők is jönnek — átlag­ban húszezren látogatják mérkő­zéseinket és ezzel már elégedet­tek lehetünk. — Tehát kezdi jól érezni ma­gát Frankfurtban? —f Igen. A Bundesliga kiismer­hetetlen, de kezdem megszokni a játékot. Az az igazság: vhol játsszák a focit, ott könnyebben megy, márpedig itt magas szin­ten űzik ezt a sportot. A játéko­sokkal jól kijövök, különösen a csapatkapitányai, Hörberttel és a lengyel Smolarekkel. — Nem hiányzik ni altban! bajnokság? — Most már nem annyira. Minden eredményről, esemény­ről pillanatok alatt értesülök, nem maradok ki semmiből. A szüleimmel, a barátaimmal rend­szeresen telefonálunk, levelezünk és járatom a magyar újságokat is. Szabad időmben olvasok és tévét nézek, így vezetem le az edzések fáradalmait. Sokszor va­sárnap is tartunk tréninget, ha nem, kirándulni megyünk a csa­láddal. Így él Détári Lajos Frankfurt­ban. Tény, hogy nem unatkozik. Beszélgetésünk után is rohant edzésre új BMW-jén. A felesége, Andrea pedig készült a vacsora­főzéshez: karfiolleves és pörkölt várta Dömét. Temesi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents