Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
1987. október 30. • PETŐFI NÉPE • 3 TANÁCSÜLÉS KISKŐRÖSÖN Építési tilalmak feloldásáról döntöttek Vasárnap legyen a vásár A település általános rendezési tervét vizsgálta felül szerdai ülésén Kiskőrös Város Tanácsa. A vitát dr. Oláh Pál tanácselnök távollétében — aki Rómában a „Szőlő és a bor városa” címet veszi át — Juhász István tanácselnökhelyettes vezette. Az ülésen jelen volt és felszólalt Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titkára. Miután Juhász István beszámolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról, Rohoska György, a városgazdasági osztály vezetője előterjesztette Kiskőrös általános rendezési terve felülvizsgálati programját. A Szegedi Tervező Vállalat 1979 —80-ban készített rendezési tervének felülvizsgálata azért vált időszerűvé, mert a lakosság számának növekedése nem érte el a tervezett ütemet, megváltoztak a gazdasági körülmények, s az eredeti elképzeléstől eltérően alakul majd Kiskőrös közlekedési hálózata. A legfőbb ok azonban, hogy egyre nagyobb szükség van a lakosság anyagi támogatására, amit a tanács az építési tilalmak feloldásáért vár cserébe. A jövő elsősorban az önerős, családiházas lakásépítésé, s ehhez új telkekre, illetve a meglévő ingatlanok átépítésére van szükség. A tilalmak feloldása miatt — amelyek 300 telket érintenek — az 53-as számú út forgalmát a városon kívülre kell terelni. Ez a jelenlegi pénzforrásokat tekintve természetesen távlati elképzelés, de a döntést így kellett meghozni. Vita két kérdésben bontakozott ki. Egyes tanácstagok nem helyeselték bizonyos alacsonyan fekvő te- rületek kiosztását, mondván, hogy a talajvíz szintje így is igen magas, s ha á területet sűrűn beépítik, csatornázás nélkül még magasabb lesz. A testület úgy foglalt állást, hogy ezen építési engedélyek megadása előtt gondoskodni kell a csatornázásról. A létesítendő új köztemető helyének kiválasztásában a rendezési terven dolgozó szakembereket (Bácsterv) két változat megjelölésére kérték fel, s számítanak a lakosság esetleges további javaslataira is. A város további fejlődésének alapját — a végleges rendezési terv elkészültéig — a most elfogadott program képezi, amelyet tanácsrendeletben rögzítettek. A továbbiakban a testület elfogadta a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról szóló tervezetet, amelynek célja az apparátus létszámának, valamint a bürokráciának csökkentése, a munka ha-: tékonyságának javítása. Új vásári időpontokról is döntöttek. A munkaidő- alap védelmében a tanács úgy intézkedett, hogy a jövőben az állat- és kirakodó-, valamint autóvásárok — a régi hagyományokhoz visszatérve — vasárnap legyenek. B. F. I. i Tavaszi napok Kecskeméten, Sopronban és Szentendrén A Budapesti Tavaszi Fesztivál hagyományos rendezvénysorozatai közé tartoznak a kecskeméti, a soproni és a szentendrei tavaszi napok. Ezeknek az eseménysorozatoknak is elkészült már az előzetes programja. A Kecskeméti Tavaszi Napokat március 17. és 27. között rendezik meg. Ebben az időszakban hét hangversenyt tartanak az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az esteken Maczák János klarinétművész, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a Concentus Hunga- ricus, Drahos Béla fuvolaművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Jandó Jenő zongoraművész, Fu Csöng kínai zongoraművész, a Camera Instrumentale Bremen, a Norvég Rádió Vegyeskara és Kocsis Zoltán zongoraművész tolmácsolja klasszikus és kortárs szerzők műveit. Ugyancsak az Erdei Ferenc Művelődési Központ ad otthont —t a színházi események sorában — Haumann Péter előadóestjének. A város kiállítótermeiben Kő Pál szobrait, japán művészek kerámiát, Kátay Mihály tűzzománcait, TÁVOKTATÁS a Bács-Kiskun megyében ásatások során napvilágra került aranyleleteket, Giczi János festményeit tárják többek között a közönség elé. A T udomány és T echnika Házában március 26—27-én mikroszá- mitógépes találkozót rendeznek. A Kecskeméti Tavaszi Napok idején Kalocsa és környéke életét, kultúráját, művészetét bemutató rendezvényekkel is várják az érdeklődőket. A tavaszi napok utolsó két napján a piaccsarnokban népművészek, népi iparművészek kínálják majd portékáikat. Itt sem maradnak el a sportrendezvények: az úszók, a kosárlabdázók, továbbá a társastánc hívei mérhetik ösz- sze tudásukat. Március 16. és 27. között zajlanak majd a Soproni Tavaszi Napok eseményei. A Liszt Ferenc Művelődési Központban és az Evangélikus templomban hangversenyeket rendeznek a Soproni Liszt Ferenc Kórus és Szimfonikus Zenekar, a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara, a Concentus Hungaricus, Drahos Béla, Szabadi Vilmos, Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, a Magyar Állami Operaház szólistái és a Wiener Sängerknaben közreműködésével. A soproni Petőfi Színházban is fellép Haumann Péter. A Bányászati Múzeum, a Szentgyörgy utcai kiállítóterem« a Lábasház, a Festőterem, a Káptalanterem, a Lővér Szálló galériája és a Pedagógus Könyvtár ad otthont kanadai fotóművészek, Szász Endre, Mihátz Pál, Lesenyei Márta, Bogárdi György és a Kecskeméti Zománc Stúdió tárlatának, valamint kollektív gobelinkiállításának. A Szabadság filmszínházban március 22. és 24. között a III. animációs rajzfilmtalálkozót rendezik meg. A Szentendrei Tavaszi Napok időpontja március 17—21. Ebben az időszakban a Blagovesztenszka- templomban, a városi tanács dísztermében a Reneszánsz harsonaegyüttes, Dobozy Borbála csembalóművész, Drahos Béla és a Festetics vonósnégy es, a Vujicsics együttes és a Kecskés együttes koncertezik majd. A Szentendrei Képtár retrospektív kiállításának ad otthont „60 éves a szentendrei művésztelep” címmel, a Művésztelepi Galériában pedig mai szentendrei alkotásokat tárnak a látogatók elé. A Dunakanyarban fekvő város helyszíne lesz nemzetiségi néptánctalálkozónak, virágkötészeti kiállításnak és vásárnak, valamint fúvószenekari találkozónak is. ANTENNA — MŰHOLDVÉTELRE • Az Orion Villamossági Vállalat a Magyar Alumíniumipari Tröszttel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve kétfajta direkt- sugárzó, műholdvételre alkalmas parabolaantenna gyártására készült fel. Az antennával együtt előállítják az úgynevezett beltéri egységet is, amely az egyedi és a közösségi vételt teszi lehetővé. A képen: Kovács János és Gervin Géza a mérőszobában az antennával. Településfejlesztés — helyi társadalom — önkormányzat A közelmúltban tanácskozást tartottak Pécsett Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat címmel. Áz ország minden tájáról összegyűlt több mint 100 kutató és szakember részvételével lezajlott kétnapos konferenciát Enyedi György akadémikus nyitotta meg. A tanácskozás fő kérdése az volt: milyen lehetőségei és gátjai vannak a helyi társadalom önszerveződésének. Van-e lehetőség arra, hogy a helyi és központi hatalom között olyan közvetítő mechanizmus alakuljon ki, mely által közvetlenné válhat a társadalmi részvétel a településfejlesztési stratégiák kidolgozásában? A társadalmi-települési fejlődéstől elválaszthatatlan a demokrácia továbbfejlesztésének igénye, mégis egészen a nyolcvanas évekig a lakóhelyi demokrácia kérdése szinte fel sem merült. így érthető, hogy a vitaindító előadások és hozzászólások nyomán nem egyszer parázs vita bontakozott ki a résztvevők között. A konferencia tudományközi jellege miatt néha az alapfogalmak tisztázása sem ment könnyen: az például, hogy Magyarországon létezik-e helyi hatalom, szociológiai megközelítésben nyilvánvaló tény, jogi megközelítésben már kevésbé, mert csupán a „hatalom helyi „letéteményesei” léteznek. A neves kutatók és szakemberek előadásaiból — a teljesség igénye nélkül — néhány közérdeklődésre számot tarr tó gondolatot emelek ki. Célok és eszközök A településhálózat tervszerű fejlesztése a tervgazdálkodás „késői gyermeke”. Gazdaságirányításunk ágazati jellegéből fakad, hogy a nem ágazati, egyetlen központból nem koordinálható fejlesztésekre nincs sem szervezet, sem megfelelő szabályozás. A településfejlesztés is, jobb híján, a tervezésben mint a tanácsok gazdaságfejlesztése szerepel. így a tanácsi szférán kívül eső fejlesztések (például az ipartelepítés) települési hatásait csak utólag tudjuk meg. Nem kétséges, hogy a társadalom igényeit optimálisan kielégítő településfejlesztési gyakorlat előfeltétele a társadalmi nyilvánosság kiszélesítése, olyan valódi reform, amelynek során az állampolgárok a cselekvés alanyaivá válhatnak. Az ilyen irányú gyors elmozdulás feltételei azonban — úgy tűnik — ma még aligha adottak. Ennek okai egyrészt politikaiak, tehát jelenlegi hatalmi struktúránkban keresendők, másrészt gazdaságiak, hiszen egy eleve szűkre szabott gazdasági mozgástérben kevés lehetőség van átütő változások elindítására. Mint az egyik felszólaló mondta: „A településpolitikában a cél határozza meg az eszközt, de cél csak az lehet, amit az eszközök megengednek.” A társadalmi nyilvánosság szélesítése Ami a helyi hatalom és társadalom között kialakult viszonyt illeti: az előadók közül többen rámutattak, hogy bár megnőtt az igény a tervek társadalmi megalapozására és történtek kísérletek a lakosság bevonására egyes közérdekű kérdések eldöntésébe, ezek a kísérletek ma még elszigetelt, egyedi eseteknek számítanak. A már megindult folyamattal kapcsolatosan fontos kérdés, hogy mennyiben határozza azt meg a demokráciára való tudatos törekvés és mennyiben a gazdasági kényszer. Hangsúlyozták, hogy a helyi hatalom központtól való függése erősebb, mint a helyi társadalommal való kapcsolata. Szó esett arról is, hogy a helyi érdekek érvényesítése két egymást kiegészítő hivatalos és nem hivatalos — csatornán folyik. Ez gátja a társadalmi nyilvánosság kiszélesítésének, ebből adódóan esetenként az érdekek helyes felismerésének, vagyis a tényleges demokratizálódási folyamatnak. Öntevékeny fejlődés? A politikai és strukturális jellegű problémák mellett természetesen egy sor gazdasági dilemma is felmerült. A gyakorlati szakemberek arra keresték a választ: Hogyan lehet kivédeni a korlátozó gazdaságpolitika e területen is óhatatlanul jelentkező negatív hatásait? Mire használják fel az egyre szűkülő fejlesztési forrásokat? Mi hasznosabb az ország jövője szempontjából: a települések szelektálása — az élet- és fejlődőképesnek minősített falvak támogatása és a többi sorsára hagyása —, vagy a válogatás nélküli szinten tartás, amely a települések minimális fejlődését sem teszi lehetővé a jelenlegi körülmények között. Az aprófalvak és más halmozottan hátrányos helyzetű települések érdekében szólók mellett helyet kaptak a nagyvárosok és főként a nagyvárosi agglomerációk (például Pécs) helyzetének tarthatatlanságát elemzők is. A közelmúlt megfogalmazása, miszerint: „a nagyvárosok dinamikusan, a falvak öntevékenyen fejlődnek”, fmár érvényét vesztette. Ma a nagyvárosok is kénytelenek „öntevékenyen” fejlődni. A nagyváros polgárai azonban saját környezetük gondjai mellett aligha tartják fontosnak városuk vonzásterületére kiteijedő ellátási felelősségét. Érthetően befelé fordulnak és részben szemben állnak a „térségi funkciók” fejlesztésével. A társadalmi önszerveződésnek jelentős gátja politikai kultúránk, magatartásunk, kivárásos, passzív mentalitásunk is. Politikai aktivitásunk, elvárásaink és közreműködésünk növelése nélkül minden, intézményrendszeren változtatni próbáló reform csupán üres keret marad. Keresztes Nagy Csilla MTA Településkutató Csoport (Kecskemét) Nyitott egyetem Várhatóan jövőre megkezdődik a képzés az ország első nyitott egyetemén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat , és a KISZ KB — mint védnök —: szervezésével hazánkban új oktatási forma honosodik meg. A mezőgazdasági gépészmérnöki kar új tagozataként működő nyitott egyetemen okleveles, alkalmazott mikroelektronikai mérnököket képeznek majd. A tananyagban szereplő természettudományi, társadalomtudományi, általános mérnöki és mikroelektronikai alapismereteken túl kiemelten foglalkoznak majd a gazdaság különböző szektoraiban alkalmazott mikroelektronikával, ezen belül is a számítástechnikai ismeretek magasabb szintű oktatásával. A világ számos fejlett országában már hagyományos oktatási formában a hallgatók jórészt önképzéssel, önálló otthoni munkával tanulnak. Ebben az újszerű, teljesen önköltséges oktatási formában bárki részt vehet, felvételi vizsga nincs. Feltétel viszont az érettségi vagy az azzal egyenértékű bizonyítvány, s a jelöltnek erkölcsi és orvosi szempontból alkalmasnak kell lennie a mérnöki pályára. A frissen érettségizett fiataltól a tanulni vágyó nyugdíjasig bármilyen életkorú és foglalkozású ember beiratkozhat, akit érdekel az alkalmazott mikroelektronika. A tanterv- tervezet négy ciklusra osztja fel a tananyagot; ezek végén a hallgatók — ha az előírt vizsgákat teljesítették komplex, vagyis írásbeli, szóbeli szigorlaton számolnak be tudásukról. Csak sikeres szigorlat esetén lehet beiratkozni a következő ciklus stúdiumaira. A felkészüléshez — miként az elméleti. anyaghoz is — vizsga-előkészitö tanfolyamokat, konzultációkat és laboratóriumi gyakorlatokat is szervez a tagozat, amelyeken a részvétel fakultatív és minden esetben önköltséges. A sikeres otthoni tanulást számos segédanyag is megkönnyíti. A hallgatók rendelkezésére áll majd oktatócsomag, programozott tananyagot tartalmazó tankönyv, hang- és képszalag és számi tógépes program. A nyitott egyetemen figyelembe veszik az előzetes tanulmányokat, így lehetőség lesz arra, hogy a második diplomát szerzők bizonyos tantárgyak esetében felmentést kérjenek a vizsgakötelezettség alól. A diploma megszerzéséhez 22 kollokvium (szóbeli vizsga), 3 szigorlat és 12 beszámoló kötelező letételét tervezik. További feltétel, hogy angol nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát kell tenni. Diplomamunkát is készítenek a hallgatók; a második sikeres szigorlat után választanak ki egy témát, amely valamely alkalmazási szakterülethez kapcsolódó mikroelektronikai feladatok kidolgozását kívánja meg. A diploma- munkát a komplex államvizsga során az Állami Vizsgáztató Bizottság előtt kell megvédeni. Mivel a tanterv magas követelményeket támaszt, ezért a nyitott egyetem diplomája egyenértékű lesz az ország bármely felsőfokú oktatási intézményében szerzett képesítéssel. / 7 7 j A sajtóban megjelent felhi- | íj | •/ vások, valamint a fokozott ellenőrzések — úgy tűnt — nem hoztak eredményt. „Üresjáratban” teltek a napok. Magam sem tudom, hányszor vettem végig gondolatban az ügyet, reménykedve, hogy a mozaik eddig összerakott kavicsai, másként és másként illesztve a fölvázolható képbe — valami más és új alakzatot■ adnak, vagy más irányt sugallnak a további lépésekhez. Mi van Binder Józsival, a kiváncsi erdésszel? Szoros megfigyelés alatt áll. No jó. De van valami eredménye a szoros megfigyelésnek? Semmi. A Ballagó Fenéktől kapott tájékoztatások szerint Binder végzi a munkáját mint eddig, az öreg Kulcsár előtt mindössze egyszer tért vissza az erdei ottlétünkre, de csak annyiban, hogy eléggé megzavarhattuk a vadakat, mert azóta alig látni egykét özet, és a vaddisznók is elpályáztak a vidékről, noha a tölgyesek jelentik számukra a legjobb tanyázóhelyet. Kulcsár bácsi csak annyit felelt az aggodalmára, hogy „majd visszajönnek" ... Ha előbb cibálom elő Binder Józsit a gondolataim közül, talán előbb kapunk hirt róla.., Ugyanis másnap egy képtelennek tűnő tájékoztatást kaptunk felőle: Győrbe utazott és a megyei pártbizottságon írásbeli bejelentést tett ottlétünkről, titokzatos tevékenységünkről; leírta, hogy másnap hajnalban kiment a helyszínre, és egy frissen ásott gödröt talált, s az egészet egy gyermekkorában hallott szóbeszéddel hozza kapcsolatba, miszerint az erdőben a háború alatt kincset meg fegyvereket ástak el a katonák, ami nem lehet, igaz, mert akkoriban mindenki azt kereste, de semmit sem találtak. Sőt, még az aknatelepitések idején is fölmerült, hogy meglelhetök a kincsek, de aztán feledésbe^ merült az egész, ámbár a mostani kutatásnál találhattak valamit, mert ugyebár ott volt a kiásott gödör és voltak a kocsikon bizonyos gyanús ládák ... S hogy kötelességének érzi mindezt bejelenteni, és éppen a pártbizottságon, hiszen rendö\rök és határőrök voltak a kutatók, s \ hátha nem tudnak'a dologról a pártnál ... — Bumm! Hát akkor mégis csak egy túl kíváncsi és túl buzgó emberről van Ujo Binder Józsit illetően, aki nem men- I les bizonyos konspirativ dicsöségvágy- \töl? “JjÉP Nem hiszem — mondta Ballagó Feri, aki személyesen, futárként hozta fel a jelentést, és akivel aztán megbe- I széltük a tapasztalatokat. 41 Miért éppen a megyei pártbizottságot kereste meg? Miért nem a megyei főkapitányságot vagy a határőr-parancsnokságot? Bizalmatlan ezekkel a szervekkel szemben? Azt hiszi, hogy mi a pártbizottság megkerülésével hajtunk végre valami „partizánakciót”? Ezt nem hiszem, mert nem olyan buta ez a Binder, hogy ne tudna a párt- és állami szervek kapcsolatairól. — Akkor mire gondolsz? fjjigjfe. Egyelőre még semmi konkrét dologra. Az az érzésem, hogy Binder Józsi valahol figurája az ügynek, tehát ez a jófiúság számomra valahogy furcsa. A lovas erdőkerülő kilép a fák közül a közéletbe... Bemard Shaw-nctk az a mondása motoszkál bennem, hogy ha valaki el akar tűnni embertársai elöl, az tegye ki magát a legnagyobb nyüvános- ságntik. Megmagyarázzam? Egy bujkáló ember feltűnőbb, mint aki köztünk van, és ugyanúgy viselkedik, mint mi... — Kösz a bibliamagyarázatot, Feri- , kém. Ahogy mortdod, nekem is hasonló érzéseim támadnak. De mi történt a bejelentés után? Binder Józsi vonatra szcdlt és visszautazott Sopronba, majd Fertőrákosra.- Ott a turistaszállóban vacsorázott, majd hazament az erdészházba. Távolléte alatt mindössze az történt, hogy a Soproni Erdészeti Egyetemről keresték. Az öreg Kulcsár szerint hárman voltak, fekete állami Volgával, az egyikük valamilyen vezető az erdőgazdaságban, de egyben adjunktus az egyetemen is. A másik kettő végzős hallgatógyakornok. Ilyen gyakran előfordult, tavaly is voltak nála, kétszer. — Ellenőriztétek? I -T- A soproni városi kapitányság révén nyomban. Tudjuk az adjunktus és a végzősök nevét, a látogatás legalizált ... — Mindazonáltal... — Mindazonáltal Binder Józsi megfigyelését továbbra is folytatni kell. Győri látogatása, pontosabbem a jelenléte óta mintha megváltozott volna. Mintha megnőtt volna á mellénye, és Kulcsár bácsi előtt valami olyat játszik, mintha valami nagy titkot tudna, és azt egyedül csak ö tudná. — Amiből az következik, hogy bármit is kérdeznek tőle, „titokzatosan" elzárkózik, és olyan képzetet kelt, hogy ö most Valaki, nagy V-vel, aki több mint egyszerű halandó, tehát... — Kulcsár bácsii? — Átlát rajta és játssza az öreg, érdektelen nyugdíjast, amit nagyon jól tesz, mert igy-kivül esik Binder esetleges képzetén, hogy éppen ö figyeli a legjobban. Ebben maradtunk. (Folytatjuk) DCR F€R€HC: R ge/ztenyefőn túl C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ]
