Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés u ország területére m» estig: Az ország négy részén túlnyo­móan napos Idő várható. Csak dél­nyugaton növekszik meg időnként erősebben a felhőzet, de eső nem valószínű. Sokfelé élénk. Időnként erős délkeleti, pénteken több­nyire mérsékelt keleti szél várható. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 6 és 11 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIJ. évi. 256. szám Ára: 1,80 Ft 1987. október 30.. péntek Építési tilalmak feloldásáról döntöttek <3. oldal) Adóreform— adóhatósági szemmel (5. oldal) SPORT Hét végi előzetes (7. oldal) SZÁMVETÉS — ÉV VÉGE ELŐTT Reálisan terveztek az ipari szövetkezetek A tőkés export harminc százalékkal nőtt O A Dunapa- taji Vegyes- és Cpítőipari Szö­vetkezet is je­lentős mérték­ben növelte tő­kés exportját. Felvételün­kön: NSZK­beli megrende­lésre készül a kerékcentrírozó védőburkolat. Megyénk ipari szövetkezetei reális gazdasági tervet készítet­tek erre az esztendőre. Igazolják ezt az első háromnegyed évi ered­ményeik. Összesen 4 milliárd 645 millió forint termelési érték el­érését határozták el — ez öt szá­zalékkal több az elmúlt évinél —, ebből 3 milliárd 371 forintot szeptember végéig már elköny­velhettek maguknak. Általában jellemző, hogy me­gyénk szövetkezeti iparában csökkent a dolgozók száma — ez a tendencia tovább folytatódik —, ugyanakkor nehezedtek a gazdálkodás feltételei, fokozódott a piaci verseny. E körülmények­hez elsősorban a termelési szer­kezet változtatásával, az értéke­sítési rendszer módosításával alkalmazkodtak a szövetkezetek. Tapasztalat, hogy egyes ága­zatok között erősen differenciál­tak az eredmények. Az átlagos­nál is nagyobb volt a fejlődés a bőr-, szőrme-, cipő- és fafeldol­gozó Lparban. A gépgyártásban, a fémtömegcikk-, kézmű- és há­ziipari ágazatokban a termelés növekedése megállt, egyes szö­vetkezetekben csökkenés is vár­ható. A kivételek közé tartozik a Kecskeméti Alumíniumipari Szö­vetkezet, amely növelte bevéte­lét, ezen belül a tőkés exportját 51 százalékkal. Több kisszövet­kezet jelentős mértékben fejlesz­tette a gépek, gépi berendezések gyártását, például a kecskeméti Vitái, a Bácsmobil, a Ferrovesz. A fafeldolgozó iparban vala­mennyi kis- és hagyományos szö­vetkezet — a csávolyi és a tisza- kécskei kivételével — az átlagot meghaladóan növelte teljesítmé­nyét. Egyébként megyénk szö­vetkezeti iparában ez az ágazat adja a legtöbb exportot, ebből az ágazatból került ki az idén a legtöbb új exporttermék. A bőr-, szőrme-és cipőiparban leg­dinamikusabban a kiskunfélegy­házi és a kiskunmajsai cipőipari szövetkezetek növelték termelé­süket. Erre az ágazatra a kiter­jedt kooperációs kapcsolatrend­szer a jellemző: az ipari szövet­kezetek nemcsak egymással, ha­nem a nagyipari, valamint a me­zőgazdasági üzemekkel is meg­osztják a munkát. A kézmű- és háziiparban a kiskunhalasi és a kunszentmiklósi kivételével va­lamennyi szövetkezet a megren­delés hiányával küszködött az év elején. A korábban dinami­kusan növekvő szocialista ex­port csökkent, ugyanakkor a bel­földi partnerek is kevesebb ter­méket rendeltek a szokottnál. Az „egyéb” kategóriába sprott mélykúti Univerexpo szövetke­zet kiemelkedő eredményt ért el, 22 százalékkal növelte ter­melését. A szolgáltatók teljesítménye lényegesen meghaladja az elő­ző évit. A MAHAJOSZ — a vízi közlekedési ágazatban az egyet­len szövetkezet megyénkben — termelési értékét tíz százalékkal növelte az év első 'háromnegye­dében 1986 hasonló időszakához képest. Pedig a hosszúra nyúlt, hideg tél miatt lemaradással kezdték az évet. Az ipari szövetkezetek tőkés exportja kiemelkedő mértékben, 30 százalékkal növekedett, a szo­cialista piacon történt értékesí­tés 10 százalékkal csökkent. A hagyományos formában gazdál­kodók közül veszteséges előre­láthatóan nem lesz, viszont elő­fordulhat, hogy egy-két szövet­kezet alaphiánnyal zárja az évet. A. M. Prágában tanácskozott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága A varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1987. október 28-án és 29-én Prágában tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Petar Mla- denov, a Bolgár Népköztársaság, Vár kon y 1 Péter, a Magyar Nép- köztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Marian Orzechowski, a Len­gyel Népköztársaság, loan Totu, a Román Szocialista Köztársa­ság, Eduard Sevardnadze, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, és Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere. Az ülés résztvevői megelége­désüket fejezték ki a nemzetközi életben tapasztalható reményt- keltő mozzanatok fölött. A tör­ténelemben először a nukleáris leszerelés gondolata közel került a megvalósításhoz. Folyik a mun­ka az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó tárgyalá­sok mandátumán. Előrelépés tör­tént a vegyi fegyverék betiltásá­val foglalkozó tárgyalásokon. Ak­tivizálódott a háborús konfliktu­sok rendezése és az államok kö­zötti vitás kérdések politikai esz­közökkel, tárgyalások útján való megoldása lehetőségeinek kuta­tása. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcso­latok egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös alapokon történő átépíté­sének feladata. Mindemellett a világban to­vábbra is vannak megoldásra vá­ró súlyos problémák. Továbbra is aggasztó méretű a fegyverke­zési verseny, folytatódnak e ver­senynek a világűrre való kiterjesz­tésére irányuló kísértetek. Mind ez idáig nem sikerült elérni az atomkfsérletek teljes betiltását. Folytatódik az erőpolitika és a belügyekbe való beavatkozás, folytatódnak a szuverén államok elleni nyílt fenyegetések, folyta­tódik a világ különböző részei­ben a feszültségszítás politiká­ja. Kiéleződött néhány konfliktus, és ezekből újabb veszély szárma­zik a nemzetközi békére és biz­tonságra nézve. A Varsói Szerződés tagállamai­nak meggyőződése: a nemzetkö­zi ügyekben szükséges és lehet­séges a radikális javulás. A vi­lág ügyeiben jelentkező kedvező folyamatokat meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a nukleáris fegyverek magát a fökü létet fenyegetik, hogy ko­runk meghatározó feladata a fegyverkezési verseny beszünte­tése és a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelésre — törté­nő áttérés, minden országot és népet felhívnak: egyesítsék erő­feszítéseiket az emberiség előtt álló halaszthatatlan feladatok megoldására, újfajta módon kö­zelítsék meg a háború és béke kérdéseit. Ezen célok elérése ér­dekében megerősítették a más országokkal folytatott széles kö­rű. konstruktív párbeszéd politi­kájának folytatására irányuló akaratukat. Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere tájé­koztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22-én és 23-án (Folytatás a 2. oldalon.) 9 - Huszonnégy óra kokba. • Bolvári István, telepvezető a beérkezett papri­ka minőségét ellenőrzi. 9 Naponta 10—12 vagonnyi nyerspaprikát visz­nek a szállítószalagok a szántókba. Szárítják a paprikát Október elején kezdték meg a paprika szárítását a Dusnoki Munkás-Paraszt Tsz-ben. Az idén 350 vagon nyersárut várnak, ennek 95 százaléka a 'háztáji gazdaságokban terem meg. A pap- rika jó minőségű, bár a termés inem túl sok, 80—100 mázsa hek­táronként. A zömét már leszedték, de még több mint 100 vagon a telep udvarán prizmákra rakva várja, hogy a Binder-szári- itókba ücenüitjön. Az így nyert félterméket a paprikarmalom üte­mezése szerint szállítják Kalocsára. A paprika után sem áll­nak le a berendezések, az idén igen jól termő petrezselyem ne­gyedik vágását kezdik szárítani. (P. Z.) A megyei NEB ülése EMLÉKEZÉS ÉS ÜNNEPLÉS A MÁTYÁS TÉRI ISKOLÁBAN A névadó: Homoki Nagy István HŰSZ ÉVE ALAKULT BAJÁN A TSZ-SZÖVETSÉG A Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott azzal a céllal, hogy megállapítsa: az élelmiszer-fel­dolgozó vállalatok szerződéses termeltetése, az élőállat-felvá­sárlás milyen termelési bizton­ságot jelent. Ervényesülnek-e a kölcsönös érdekek, illetve miként valósulnak meg a ^szerződésekben foglaltak. A vizsgálat kiterjedt az élelmiszer-feldolgozó válla­latok vágóállat-termeltető, fel­vásárló tevékenységére a me­zőgazdasági termelőüzemek és áfészek termelésszervező mun­kájára, s a kisüzemi gondok fel­tárása érdekében termelői anké- tokat szerveztek. Mindezeknek a tapasztalatait vitatta meg teg­napi ülésének első napirendi 'pontjaként a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság Kecskeméten. (A témára lapunkban visszaté­rünk.) Második napirendi pontként a családsegítő központok működé­sének eredményeiről és gondjai­ról tárgyalt a megyei NEB, meg­állapítva többek között azt, hogy az újszerű szociális intézmény- hálózat országos kialakításában vállalt, kötelezettségét teljesítet­te a megye. Ezt követően a jelenlévők jó­váhagyták a Bács-Kiskun Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság­nak a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjának vég­rehajtásával kapcsolatos feladat­tervét. V. Z. Tegnap délután Kecskeméten, az Otthon moziban névadó ünnepséget tar- tolt a Mátyás Téri Általános Iskola. Az eseményen megjelent dr. Geri István a megyei tanács elnökhelyettese, Németh Ferenc, az MSZMP Kecskeméti Vá­rosi Bizottságának titkára, Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese valamint Homoki Nagy István gyermekei, testvéröccse. • Késő délután avat­tak emléktáblát as intézmény falán. (Tóth Sándor felvé­tele) Az egybegyűlteket Csontos Attiláné dr. köszöntötte, majd meg­tartotta megnyitó beszédét. Elmondta, hogy kettős ünnepet tarthat­nak, hiszen ebben az esztendőben érkezett el az intézmény fennállá­sának hetvenötödik évfordulójához, s most veszik fel a hajdani nép­iskola falai között tanult Homoki Nagy István nevét. A világszerte ismert, Kecskeméthez kötődő filmrendező tudósi, emberi nagyságá­ról is tanúbizonyságot tett, nemcsak természetfilmet alkotó tehetsé­géről. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg György István Balázs Bé- la-díjas, érdemes művész is, aki méltatta Homoki Nagy István élet­útját. A Kossuth-díjas természetfilmező megannyi produkcióval vált ismertté, például a Vadvízországgal, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmmel. Később sikert aratott állatjátékfilmjeivel. Az emlékezés után a Mátyás Téri Általános Iskola és a Kodály is­kola úttörőinek műsora következett. Az ünnepség emléktábla-fel­avatással folytatódott. A Bethlen körúti intézménynél Fischer István, Kecskemét Város Tanácsának elnökhelyettese mondott avatóbeszé­det, majd a család nevében dr. Homoki Nagy László emlé­kezett meg. Vége­zetül az iskola csa­patzászlójára kötöt­tek szalagot az ün­nepségen részt vevők és megkoszorúzták az új emléktáblát. B.T. rő-fozl //■ Ltlf I J L (iö § rrl 11 rí l\ í/P ítIldi t/vliC A Bácskai és Dunamelléki Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége tegnap küldöttközgyű­lést tartott Baján. Hegedűs La­josnak, a tsz-szövetség elnöké­nek megnyitója után Rozmanitz Jakabné megbízott tsz-szövetsé- gi titkárhelyettes mondott szó­beli kiegészítőt a termelőszövet­kezetek munkaerő-gazdálkodá­sáról, a munkaerő-szerkezet bel­ső változásairól, a jövedelmi vi­szonyok alakulásáról készült összefoglalóhoz. Kifejtette, hogy a munkaerő-gazdálkodás a szö­vetkezetekben fontos feladat az agrárágazat kibontakozási prog­ramjának megvalósítása szem­pontjából, amire a most nyilvá­nosságra hozott szabályozórend­szer-változás is ösztönöz. A bácskai és Duna melléki ter­melőszövetkezetekben 1983-hoz képest több mint nyolc százalék­kal csökkent a tagok és alkal­mazottak száma. A növényter­mesztési ágazat intenzív gépe­sítésének köszönhetően itt leg­nagyobb a létszámcsökenés, az állattenyésztési ágazatokban több helyen a szarvasmarhatartás megszüntetése miatt vált feles­legessé sok dolgozó. Nőtt a fog­lalkoztatottak száma a mellék­és alaptevékenységen kívüli munkakörökben. Több a szak­képzett, azonban még így sem elegendő, főként az állattenyész­tési ágazatban. Ugyancsak nőtt mintegy négy százalékkal a szel­lemi foglalkoztatottak létszáma is. A hatékony munkaerő-fog­lalkoztatást mutatja, hogy 1983 —86 között több mint tíz száza­lékkal csökkent az ágazatok köz­vetlen munkaerő-felhasználása és 28 százalékkal emelkedett az ezer órára jutó nettó árbevétel mennyisége. Az intenzivebb mun­kavégzést az is tükrözi, hogy az ágazatokban közvetlenül ledol­gozott munkaórára jutó bruttó jövedelem csaknem 19 százalék­kal emelkedett. 1983—86 között a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak jövedelme és a más ága­zatok dolgozóinak jövedelme kö­zötti különbség tovább nőtt, az ágazatban foglalkoztatottak jö­vedelmi viszonyai nem javultak kellő mértékben, azonban egy­ségben maradtak a tsz-ek gaz­dasági eredményeivel. A közsé­gek munkaerő-eltartó képességé­ben a mezőgazdasági szövetke­zetek szerepe szűkül, egyre ke­vésbé vállalhatják, hogy fog­lalkoztatási és szociálpolitikai meggondolásoknak rendeljék alá a gazdálkodás jövedelmezősé­gét. A tsz-szövetség a taggazdasá­gok foglalkoztatáspolitikájának javítása érdekében különböző ajánlásokat fogalmazott meg. Egyebek között a műszaki és ad­minisztratív munkakörök felül­vizsgálatát, a helyes arányok ki­alakítását, a teljesítményará­nyos bérezést, a fizikai dolgozók továbbképzését és átképzését so­rolta a fontos teendők közé. Az ezt követő vitában többen fejtették ki véleményüket, majd a tsz-szövetség nőbizottságának beszámolójával együtt mindkét előterjesztést elfogadták. A tsz-szövetség megalakulá­sának húszéves jubileuma alkal­mából Hegedűs Lajos oklevelet adott át dr. Bogács Gézának, Bá­tyai Józsefnek, dr. Berta Jenő­nek, Holló Mátyásnak, Nemed! Miklósnak, Orosz Józsefnek. Romsits Sándornak, Spanyol Jó­zsefnek, Varga Pálnak és Várad! Albertnek, akik a megalakulás­tól részt vesznek a szövetségi munkában. Harmincán kapták meg a szövetség emlékplakettjét. Miskolczi János, a kalocsai vá­rosi pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttközgyűlést. Felhívta a figyelmet arra a fe­lelősségteljes munkára, amely a mezőgazdasági dolgozókra há­rul a népgazdaság kibontakozá­si programjának teljesítésében. A küldöttközgyűlés Hegedűs La­jos zárszavával ért véget Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents