Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

I VÁROS ÉS VIDÉKE Kiskőrös Űtkereső tázláriak A kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tarto­zik a Tázlári Béke Szaka zövetkezet. Am az elmúlt években sikerült kiegyensúlyozottá tenni gazdál­kodásukat. Amint Szénást Béla elnök elmondta, minden erejükkel támogatják a háztáji gazdálko­dást, s ennek eredményeként folyamatosan nő a tagok gondozásában lévő sertésállomány, s töret­len a szőlőtelepítési kedv is. A hagyományosnak számitó szőlészet, állatte­nyésztés mellett — több lábra állva — Ipari tevé­kenységgel próbálják kivédeni az időjárás okozta termés- és bevételingadozást. Clpőfelsőrész-készitő üzemük a 80-as évek ele­jén a legegyszerűbb munkával, papucskészftéssel indult, s mára a kiskunfélegyházi cipőgyár legigé­nyesebb exporttermékeit gyártják,-ami azt bizo­nyltja, hogy minőségi munkát végez az itt dolgozó hatvan asszony. A tervek szerint a közeljövőben megújítják szerződésüket a félegyházi gyárral, Így lehetővé válik a jelenlegi bérmunka-rendszernél .szélesebb együttműködés. A szakszövetkezet műanyagíeldolgozó üzemága tavaly alakult, s már az eltelt idő alatt is bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A szakmai háttér megfelelő, a hazai piac több korszerű csomagoló­anyagot is átvenne, Így érthető, hogy a tázláriak máris a továbblépésen törik a fejüket. Bedolgozói rendszerben szervezik meg a műanyag tasakok, zsákok gyártását. Ezzel olyan szövetkezeti tagak­nak — főként asszonyoknak — tudnak folyamatos otthoni munkát adni, akik a háztáji gazdaságban is helytállnak. A műanyagüzem bővítésének egye­dül a visszatérő alapanyag-ellátási gondok szabnak gátat. — Létkérdésnek tartjuk, hogy ne álljunk meg. Nem topoghatunk egy helyben — mondta a szak- szövetkezet elnöke. — Akárhogy is alakulnak a külső feltételek, tagságunk vállalkozó kedvére ala­pozva a nehezebb körülmények között is megva­lósítjuk céljainkat. Nemzetiségi fiatalok A helyi táncegyüttes, a Szivárvány, repertoárja összeállításában törekedett a sokszínűségre. Tag­jai a szlovák és a magyar táncok mellé német és délszláv motívumokat is tanultak. — Mit jelent számotokra, hogy ennek a város­nak szlovák hagyományai vannak? A kérdésre egy­más szavába vágva válaszoltak, hogy kinek beszél a nagymamája, idős nénikéje szlovákul, ki jár sok­szoknyában a családban. — Sokszor meg is szólnak bennünket, amiért csak magyarul beszélünk, de mi már ebben nőt­tünk fel. Mikor szlovákul énekelünk, látni az idő­sebbeken, milyen jól esik nekik. Pedig a szavak jelentését néha már nem is értjük. Számunkra legfontosabb a közösség, a kapcsolatok, amelyek az együtf-táncolás révén születnek — mondja Buda­vári Ildikó és Csengődi István. Hornyákné Gyula Mária táncol legrégebben az együttesben, ö úgy látja, hogy a szakmai és a tár­sadalmi megbecsülés között esetükben van némi ellentmondás. Megkapták az Ezüst I. minősítést és a Szocialista Kultúráért kitüntetést, de ugyanak­kor a munkahelyükön nem veszik jó néven, ha a tánc miatt elkéredzkednek. Törökországi meghívá­sukra pedig kecskeméti együttes utazott amiatt, mert itthon nem tudtak buszt adni számukra. A huszonegyedik század nagymamái, nagypapái ma még az iskolapadokban ülnek. A Bem József Általános Iskola ötszáz tanulójának a fele „szlo- vákos”, vagyis heti három, illetve öt órában tanul­ja a választott nyelvet. Fiatal pedagógusok elmond­ták, hogy amióta — tizenöt éve — beindult a szlo­vák nyelvoktatás, a jelentkezők közül lemorzsoló­dás nem volt. — A nagyszülőkkel való kapcsolattartás és a gye­rekek nyelvtudása szoros összefüggésben van egy­mással, mert a nyelvoktatásból éppen a gyerekek szülei maradnak ki. A hagyományápolásból a kö­zépkorosztály a pávakörben és a szlovák klubban veszi ki a részét — mondta Györk Ernőné óvónő. — Fontosak a testvérkapcsolatok a nyelvgyakor­lás szempontjából. Mert míg a nagyszülők otthon „tótul” beszélnek, mi már az irodalmi szlovákot tanítjuk. Játékosan ugyan, felhasználva a régi mondókákat is — fűzi hozzá Szabóné Ba Ilona ta­nítónő. Szabados Eszter nem. ilyen derűlátó. Szerinte a A Néhány szín a Szivárványból. felsős tantervek és Tankönyvek nem épülnek az al­sós nyelvtudásra, így a gyerekeknek csak ritkán van sikerélményük. — Es a pedagógusoknak? — Tanulóink közül sokan mennek középiskolá­ba, de a közelben szlovák gimnázium nincs. Igaz, hogy Így a befektetett energiából csak kevéske térül meg, de ha sikerül diákjainkban felébreszteni az igényt a hagyományápolásra, nyelvőrzésre, akkor az ő gyermekeik is ebbe az iskolába járnak majd. O. H. M. Menyegző a szociális otthonban Jelenleg harminc lakója van Kiskőrösön a teljes ellátást és összkomfortot adó szociális ott­honnak, ahol a közelmúltban (bensőséges családi eseményre került sor: — Intézményünk lakói nagyon kellemes közösségben élnek, me­lyet a barátság, a szívélyesség jellemez. Az együvétartozás óhatatlanul felébreszti az érzel­met is. Erre bizonyság Czaikó Ilonka néni és Szabó Józsi bácsi esete. Ok nemcsak megismerték, de meg is szerették egymást. Igaz, először — ahogyan ez len­ni szokott — a vőlegény kosarat kapott, dehát csakhamar meg­győzte őszinte szándékáról a partnerét — tudtuk meg Kertész Bélánétól, az otthon igazgatójá­tól. A házasságkötésre röviddel ez­előtt került sor, a lakodalom pedig az otthonban volt, melyre természetesen meghívást kapott mindegyik lakótárs. A jó han- kéthetes siófoki üdülésre utazott gulaitú rendezvényt követően az új pár. ajándékként kapott beutalóval — velkel — HÍRMONDÓ-j- Üj orvosi rendelőben fo­gadja a Kiskőrösi Állami Gazda­ság Uzemegészségügyi szolgála­ta a dolgozókat. Októbertől fi­zikoterápiás és nőgyógyászati rendelést is tartanak, s a jól felszerelt, laboratóriummal el­látott rendelő lehetővé teszi azt is, hogy az üzem bekapcsolódjon az „Egészséget 2000-re” nem­zetközi szűrőprogramba. + Petőfi Sándor kínai fordí­tóiról készült szobrokat adomá­nyozott Kiskőrösnek a Kínai Népköztársaság. Az alkotásokat, g melyeket az elmúlt héten vett át dr. Oláh Pál tanácselnök a kül­ügyminisztériumban, a szobor­parkban állítják tel. + A Kiskőrösi Városi Tanács -október 28-án, 14 órakor tartja soronkövetkező ülését. A testü­let meghallgatja a végrehajtó bizottság két tanácsülés közti tevékenységéről szóló beszámo­lót, ezt követően megvitatja Kis­kőrös általános rendezési terve felülvizsgálatának programját és a rendezési terv átmeneti sza­bályozási előírásairól szóló ta­nácsrendelet-tervezetet. A továb­biakban a tanácsi szervek szer­vezeti és működési szabályza­tának módosításáról, valamint a vásár és piac tartásáról szóló tervezetek megvitatása szere­pelnek a tanácsülés napirendjén. 4- Idegenforgalmi szempont­ból is hasznos volt a soltvadker- tl tó iszapkotrása, valamint an­nak az új kútnak a megépítése, amely a tó állandó vízutánpótlá­sát adja. Míg 1986-ban 52 ez­ren keresték fel a strandot, 1987- ben már 97 ezren. A kemping­ben pedig a tavalyi 5300 vendég­gel szemben, az idén 8 ezren éj­szakáztak. Az üdülők között megnőtt a külföldiek, elsősorban a nyugati vendégek aránya. A további fejlődés érdekében a nagyközségi tanács javítani akarja a kereskedelmi ellátást és új vizesblokk építését is tervezi. 4- A Soltvadkert és Vidéke Áfész a napokban rendezte meg a kedvezményes vásárt tagjai számára. Soltvadkerten, Bócsán és Tázláron a tagok minden 300 forint értékű részjegy után öt százalékos kedvezményt kaptak az áfész-boltokban 1500 forint értékig. Az akcióba bevont áru­készlet — lakástextil, cipő, fel­sőruházat, valamint vas-műsza­ki áruk — értéke több mint két­millió forint volt. A forgalom elérte az egymillió forintot. Solt­vadkerten 1200-an, Bócsán és Tázláron pedig hétszázan vet­tek részt a kedvezményes akció­ban. isii összeállította: Lovas Dániel SPORT-SPORT - SPORT DIÁKSPORT Járni tanul, még botladozik, de—egészséges A jószándék még sok helyen hiánycikk # A példák élén: Baja # Szakcsoportos fog­lalkozásokon, felügyelet mellett • A rendszeresség támogatást érdemel Életének második évébe lé­pett. Járni tanul, olykor még botladozik, de — egészséges. Né­mi túlzással bizonyos értelem­ben Így (is) jellemezhető a diák­sport, amely második esztendeje bontogatja szárnyait. Az eltelt időszakban megyénkben is sorra alakultak a DSK-k, a különböző szakkörök. Az eddigi tapasztala­tokról kérdeztük Czagány Ká­rolyt, a megyei ifjúsági és spbrt- osztály ifjúságpolitikai és diák­sport-főelőadóját. — Hogyan vonja meg a diák­sportkörök, dlák-sportegyesüle- tek tevékenységének, alakulá­suk körülményeinek eddigi mér­legét? — Bács-Kiskun megyében negy­venhárom diáksportkört szer­veztünk át, ezek közül harminc­hat középiskolában továbbra is DSK maradt, a többi pedig diák­sportegyesületet alakított — mondta. — Sajnos az általános iskolákban közel sem ilyen ked­vező az arány. A kétszáztizenegy általános iskolából mindössze ötvennégyben jött létre diák- sportkör. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok helyen hiányosak a feltételek, nincsenek torna­termek, sportolásra alkalmas ud­varok. Szerepe lehet ebben a hagyomány hiányának is, hiszen korábban évtizedeken keresztül más volt a diáksport verseny- rendszere és szervezeti felépíté­se. Idegen még az a szakmai és intézeti önállóság is, amit az intézeti diáksportkör biztosit az iskoláknak. — Az érvek ellenére is rend­kívül kedvezőtlennek tűnik az arány. Miért nem népszerűbb a diáksport az általános iskolák­ban? — Elsősorban nem a kisisko­lák maradtak le a szervezés­ben — hiszen sokuknak nincse­nek meg a minimális feltételeik —, hanem azoknak a nagyisko­láknak a passzivitása az elfogad­hatatlan, amelyben a jószándé­kon kívül minden feltétel adott a sportcsoportok működtetésé­re. Ilyen szempontból Kiskörös, Kecskemét, Tiszakécske, Kis­kunhalas, Kalocsa úgynevezett fehér folt. A jó példával elöljá­rók között Baja, Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza kívánkozik az élre. — Biztosítottak-e a diáksport tárgyi, pénzügyi feltételei? — Korábban a versenyezte­tést központi támogatás révén segítette a Művelődési Mi­nisztérium. Ez a DSK-k, DSE-k szervezésével megváltozott, hi­szen a diák-sportegyesület önkor­mányzati jelleggel működik és önálló. A szervezet bevétele a tanulónkénti hatvan forint, amely pénzügyi nyelven úgy szerepel, mint normatív céltámogatás az oktatás korszerűsítésére. Ezért előfordult, hogy a pénzt másra fordították, mert a sport nem szerepel ebben a szóösszetételben. A tanulóként! céltámogatás 1988. januártól nyolcvan forint lesz. Ezt egészíti ki a tagdíj, amelyet a tagság határoz meg. Ez azon­ban az esetleges központi támo­gatással együtt is olyan kevés, hogy ebből nem lehet életképes a sportkör. Ezért vált több he­lyen gyakorlattá a szülök tag- díjfizetése is, hiszen ha csak ha­vi tíz forintot adnak, akkor is megtérül, mert felügyelet mel­lett, szakcsoportos foglalkozáso­kon vehetnek részt a gyerekek. — Van-e ösztönzés, érdekeltség a támogatások elosztásában? — A pénz és a fizetési lehető­ség kevesebb, mint az igény, a lehetőség. Ezért meg kell vizs­gálni az elosztás szempontjait. Alapvető feltételként kell meg­szabnunk, hogy azokat a DSK- kat. DSE-ket támogatjuk, ame­lyekben rendszeres munka fo­lyik. Azt szeretnénk elérni a me­gyében, hogy egy tanár két sport- csoporttal foglalkozzon egy mun­kaidőben. Ha az iskolában nyolc sportágban szerveznek foglalko­zásokat, akkor azt ne nyolc ed­zővel, hanem négy csoportveze­tővel oldják meg. De bárki is tartja, nagyon fontos, hogy a diák-sportfoglalkozások vonzóak legyenek. A fiatalok tömeges részvételével ugyanis nem csak sport-, hanem neveléspolitikai feladatokat is meg lehet oldani. Feltétlenül figyelembe kell ven­ni a gyerekek tanulmányi leter­heltségét is. A sok helyen ter­vezett heti háromszori két órás sportcsoport-foglalkozás csak­nem megvalósíthatatlan, ennek a fele .viszont már jobban elfogad­ható. Egy-egy órát jobban' el le­het csípni a napi elfoglaltságból, mint kettőt. — Az elmúlt évben megrendez­ték az első megyei diákolimpiá­kat, mi a tapasztalat: hogyan 'vizsgázott a versenyrendszer? — A megyei diákolimpián csak azok a gyerekek vehettek részt, akik társadalmi egyesület­ben nem igazoltak. A kedvezőt­len időjárás ellenére is több mint ezerötszáz általános iskolás vetélkedett a megyei versenyen. Ez a nagy érdeklődés bennünket is meglepett, alig tudtuk őket el­helyezni. Ugyanakkor nagy öröm is volt ez a nagyfokú ér­deklődés, s méginkább az, hogy úgy köszöntek el; jövőre talál­kozunk! A mérleg tehát egyér­telműen pozitív. A versenyrend­szer meghirdetésekor tartottunk tőle, hogy lecsökken majd a ver­senysportban részt vevő diákok száma. Mint kiderült, a diák- tömegsport nem befolyásolta a versenysportban részt vevő fia­talok arányát. — Hogyan segítik a diákspor­tot a társszervek? — A társszervek képviselői, tagjai a megyei diáksporttanács­nak és az alsóbb fokú testüle­teknek is. Képviselőik révén fo­lyamatosan értesülnek a kezde­ményezéseinkről. Ilyen volt egyebek között az a kérésünk, hogy jelezzék, milyen program­mal akarnak hozzájárulni a di­áksporthoz. Végül is a kisebb, kiegészítő versenyek kezdemé­nyezésétől eltekintve, csak a Szakszervezetek Megyei Taná­csa adott az egész megyét átfogó programot. A -KISZ megyei bi­zottságával Verőcemaroson di- áksportvezetö-képző tábort ren­deztünk, amelyen diáksport­csoportvezetők, illetve ODK- csoportvezetők vettek részt. — A diáksport szervezésének kezdeti szakaszában azt nyilat­kozta, hogy ez komoly játék, amelyben csak nyerni lehet. Van­nak-e már a diáksportnak nyer­tesei? — Feltétlenül! Megerősíthe­tem, hogy nem kergettünk ró­zsaszínű álmokat. A diáksport szervezésének, népszerűsítésé­nek megvannak a realitásai. A tanulóifjúság egyharmadát meg­mozgattuk, a továbbiak szerve­zése, meggyőzése társadalmi, po­litikai feladat, amelynek teljesí­téséből minden érdekeltnek ki kell vennie a részét — mondta Czagány Károly. Banczik István Gyarmati Dezső 60 éves RÖVIDEN A Gyarmati név évtizedek óta fogalom az uszodák világában. Azóta, hogy Gyarmati Dezső 1948- iban először szerepelt az olimpiai játékok vízilabdatornáján. 20 éven át csodálták meg rendkívü­li játékát. Ezt követően mint ed­ző is többször jutott fel a csúcs­ra. A világhírű sportember pén­teken ünnepelte 60. születésnap­ját. Eredménylistája és éremgyűj­teménye páratlan. Játékosként öt olimpián vett részt, három arany-, (1952, 1956, 1964) egy-egy ezüst-, (1948) és .bronzérmet (1960) nyert. Ezekhez jön két Európa-bajnoki cím (1954, 1962), két főiskolai vb- arany (1947, 1949) és az UTE, a Bp. Dózsa, s a Ferencváros csa­patával hét bajnoki elsőség. Ed­zői pályafutása is hasonlóan si­keres volt. A válogatott szakve- zetőjeként öt világversenyen ve­zette győzelemre a csapatot: egy- egy olimpián (1976), világbajnok­ságon (1973) és Világ Kupán (1979), valamint két Európa-baj- nokságon (1974, 1977). „Hazai vi­zeiken” a Ferencvárossal és a BVSC-vel bajnoki és MNK-ara- nyat szerzett, a vasutasokat még BEK- és KEK-döntöig is vezette. Érdemeit elismerve bekerült a Fort Lauderdale-i International Swimming Hall of Fame-be — az uszodai sportok .halhatatlan­jainak” csarnoka —, a vízilabdá­zók közül egyedül játékosként és edzőként is. Fél évszázada hűséges a vízi­labdához. Hogyan alakult ki ez a máig is tartó „szerelem”? — Éppen 50 évvel ezelőtt, 1937- ben látogattam először el a BBTE uszodájába. Az úszás és vízilab­da mellett azonban hosszú ideig több más sportágat is űztem, nem Zala megyében a IX. Magyar Nem­zetközi Sportfilmfesztlvál utolsó előt­ti napién, pénteken a zsűri már nem Olt a vetítővászon elé, hanem a már egyszer látott 54 alkotás rangsorolá­sával foglalatoskodott. A Jancsó Mik­lós Kossuth-dijas filmrendező el­nökletével tanácskozó héttagú bírá­ló bizottság döntéseiről semmi sem ssivárgott ki. így a ssombaton 15.30 órakor, a keszthelyi Helikon kastély- múzeumban esedékes eredményhir­detésig legfeljebb csak tippelni lehet .is akármilyen szinten. Ökölvívás­ban például korosztályomban a legjobbak közé tartoztam, s ké­zilabdában sem adtam az első osztálynál alább. Bár családunk­ban nem volt hagyománya a sportolásnak, mégis a szüleim­nek köszönhetem, hogy végül a vízilabdánál kötöttem ki. Ök kér­leltek: akármit csináljak, csak a bokszot fejezzem be. Hát így let­tem végül vízilabdázó. A válogatottban 109 alkalom­mal játszott. Kik voltak a legna­gyobb ellenfelei? — Nagyon nehéz a kérdés, hi­szen sok kiváló pólóssal kellett megküzdenem. Talán az olasz Pizzo volt a legkiemelkedőbb mindent tudott, ami ebben a sportágban csak lehetséges. Pá­lyafutásom vége felé az akkor feltörekvő szovjet Akimovval gyűlt meg sokszor a bajom. Mikor váltott „szakmát”, azaz mióta edzősködik? — Még játékoskoromban, 1962 vége, 1963 eleje táján a KSI úszó- és vízilabda-szakosztályának let­tem vezetője. Az első erőpróba a legjobbak között azonban csak 1967-ben következett, akkor vet­tem át a Ferencváros irányítását. Így kezdődött... Mi az, amit még szeretne a vizilabdázástól kapni? — Arra már nincs sok remé­nyem. hogy egy olyan jó csapa­tom legyen, amely még egyszer felélesztené bennem a régi tüzet. Egy nagy vágyam azonban van még: nagy tehetségeket felfedez­ni, s őket igazi klasszissá nevel­ni. Az már csák ráadás lenne, ha bal kézzel szórnák a gólokat, mint "egykoron én — fejezte be a sportág .halhatatlanja”. Gyar­mati Dezső. arra, hogy melyik Ilimnek, illetve al­kotók kapják a három nagy- és a 15 külOndijat. A közönség a fesztivál mindhárom helyszínén újahb pro­dukciókat láthatott. Zalaegerszegen többek köaött a „Kikosarazva** című magyar és a „Nők a palánk alatt** című olasz film pergett. Hévízen hét alkotás közül válogathattak az ér­deklődők, Keszthelyen pedig — jó- néhány oktatófilm vetítését követően — dr. Nádori Lászlóval, a TF tan­székvezető tanárával is megbeszél­hette a látottakat a közönség. X Bár kissé késve, de sikerült kideríteni a megyei bajnokság 8. fordulójában lejátszott Honvéd Radnóti- SE—Bajai Tsz SK 1—2 arányban végződött mérkőzés gólszerzőinek nevét. Mint isme­retes, a találkozóról akkor nem kaptunk .tudósítást, csak a vég­eredményt A H. Radnóti SE gól­ját Vén Cs., a Bajái Tsz SK ta­lálatait pedig Popp és Gál sze­rezték. Az ifjúsági mérkőzés eredménye 7—0, a H. Radnóti SE javára. X Október 24-én, szombaton Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban 16 órai kezdettel filmvetítéssel egybe­kötött élménybeszámolót és túra­ajánlatokat láthatnak-hallhat- nak a Kecskeméti Sizők Körének tagjai az osztrák Murau síközpont képviselőitől. X Karl-Heinz Rummenigge kilenchónapos szünet után játszott végig egy teljes mérkőzést. A 32 esztendős 96-szoros válogatott nyugatnémet labdarúgó nemré­giben szerződött a svájci Ser vet - téhez. Körzeti labdarúgó-bajnokság KALOCSAI CSOPORT Eredmények: Solt—Tabdi 5—2, Fok­tő—Dunapataj 4—2, Dunaszentbene- dek—öregcsertő 3—1, Dunaegyháza— Géderlak 4—1. Dunatetétlen—Duna« vecse 1—1. A bajnokság állása: 1. Dunaegyháza 8 7 1 1 20— 8 13 2. Solt 8 7 — 1. 34—15 14 3. Tabdi 8 6 1 1 31—13 13 4. Bátya 8 5 2 1 23—12 12 3. Úszód 8 5 — 3 22—10 10 6. Dunavecse* 8 3 1 4 28—15 7 7. Dunatetétlen 8 2 2 4 13—17 6 8. Dunapataj 7 2 1 4 15—19 S 9. Géderlak 7 — 3 4 7—20 3 10. Foktő 7 1 1 3 10—26 3 11. Dunaszentb. 8 1 1 6 11—46 3 12. jDregcsertő 7 — 1 6 6—19 1 Megyei serdülő labdarúgó-bajnok­ság. Kalocsai csoport: Kalocsai SE l.—Mélykút 1—3, Kalocsai SE II.— Jánoshalma 0—9, Homokmégy—Mis­ke 0—1, Dusnok—Császártöltés 0—7. Fájsz—Hajós 1—9. A bajnokság állása: 1. Császártöltés 6 6 — — 47— 4 12 2. Jánoshalma 6 5 — 1 37— 7 10 3. Mis ke 6 5 — 1 14— 6 10 4. Kalocsai SE I. 6 3 — 3 31—10 6 5. Fájsz 6 3 — 3 10—34 6 6. Hajós 3 2 — 3 13—11 4 7. Dusnok 6 2 — 4 14—26 4 8. Mélykút 5 2 — 3 12—27 4 9. Homokmégy 6 1 — 5 8—16 2 10. Kalocsai SE U. 6 —• — 6 2—44 ■— Befejezéséhez közeledik a sportfilmfesztivál

Next

/
Thumbnails
Contents