Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Grósz Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Zbigniew Messnemek, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívásá­ra október 27. és 28-án hivata­los, baráti látogatást tesz Len­gyelországban. (MTI) ' íÜlést tartott a KNEB — Napirenden: Bács-Kiskun megye ál MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 251. szám Árt: 2,20 Ft 1987. október 24., szombat TANÁCSÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK Kecskemét: költségvetési gondok áthidalása Pénteken illést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület értékelte a Bács-Kis­kun Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elmúlt öt évben végzett munkáját, s kifejezte elismeré­sét a népi ellenőrök eredményes tevékenységéért. Ezután a KNEB az állami, valamint a népi ellen­őrzés korszerűsítéséről, haté­konyságának növeléséről ta­nácskozott; megtárgyalta és el­fogadta a népi ellenőrzésnek a társadalmi-gazdasági stabilizá­cióhoz kapcsolódó feladattervét. hogy a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző Intézet tornatermének tetőszige­telése átázik, és a felújításra leg­feljebb majd a jövő esztendőben lehet gondolni. Ilyen helyzetben csak egy megoldás kínálkozhat, későbbre halasztani néhány be­ruházást és valamiképpen pó­tolni a bevételek elmaradásából, illetve késve érkezéséből szár­mazó hiányt. A szorongató körülményeken két úton lehetne javítani. Rész­ben a lakásépítés, a telekértéke­sítés és a közműépítés gyorsítá­sával a tanács az év végéig öt­vennégy millió forintra tehetne szert. Elhalasztanák a 41 millió forintba kerülő Zsinór utcai Cs- lakások építésének befejezését. A szociális lakástámogatásra tervezett 67 millió forintot 10 millióval csökkentenék, és az így megtakarított pénzt inkább a hatékonyabb lakásgazdálko­dásra és -cserékre fordítanák. A másik út lehetőségére dr. Fáy Ferencné, a tanács elnökhe­lyettese tett javaslatot. Azt aján­lotta: az alaphiány áthidalása mellett tanács bocsásson ki la­kossági kötvényt 49 millió fo­rint értékben. Ebből a pénzből az eddigieknél jobban támogathat­nák azokat a lakóhely-fejlesztési törekvéseket, amelyekre koráb­ban is rendelkezésre állt kisebb- nagyobb összegű tanácstagi alap. A kötvény nyújtotta fedezetből viszont ezentúl még többet kelt­hetnének az egyes városrészek lakói életkörülményeinek javí­tására. A tanácsülés mind a két ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Kiskunfélegyháza: ünnepi megemlékezés Tömegtájékoztatási konferencia jesítményéért Kecskeméti Lász­ló fogathajtó világbajnok; vala­mint a város érdekében kifejtétt kulturális, társadalmi tevékeny­ségéért a Munkásőrség kiskun­félegyházi fúvószenekara. Tele- pülésfejlesztési^emlékérmet Dénes László és Bitó Ferenc vett át. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Dobos Ferenc tanácselnöknek, Kiskunfélegy­háza város érdekében több évti­zeden át kifejtett eredményes te­vékenységéért, tekiiítettel nyug­díjjogosultságának elérésére, Április Negyediké Érdemrendet adományozott. A kitüntetést Ba- binyecz Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára adta át. Tegnap Kecskeméten ülést tar­tott a városi tanács. A testület megjelent tagját és a meghívottakat — köztük Bo- dóczky Lászlót, a városi pártbi­zottság első titkárát és dr. Ar- vay Árpádot, a megyei tanács vb-titkárát — dr. Adorján Mi­hály tanácselnök kedvező hírek­ről tájékoztatta. Az előző ta­nácsülés. interpellációja nyomán javult Kecskemét esti közvilágí­tása: a lámpákat ismét fényér­zékelő kapcsolja be. Egyetértve Varga László tanácstag legutób­bi kérésével, a végrehajtó bizott­ság is jóváhagyta, hogy növel­jék egymillió forinttal a közte­mető fenntartására költhető pénzt. Ezután Horváth Antal általá­nos elnökhelyettes terjesztette elő beszámolóját a termelési és ellátási bizottság munkájáról, majd szervezeti kérdésekről, ta­nácsi osztályok , összevonásáról és kitüntetések adományozásá­ról döntöttek. Ezt követte az az előterjesztés, amely az idei első félévi pénzgazdálkodásról és ar­ról szólt, miként hidalja át a ta­nács az idei költségvetési év pénzügyi gondjait. Ez az év a rendkívüli hóelta­karítás és téli fagykárok miatt rosszul kezdődött. Tetézte a gon­dokat, hogy a biztonságos gaz­dálkodáshoz nélkülözhetetlen béradó és egyéb hozzájárulások késve érkeztek meg. A megyei tanács átmeneti segítségével Kecskemét pénzügyi helyzete egy kissé javult — azonban to­vábbra is maradtak problémák. A sok közül egy gond csupán, Kiskunfélegyháza felszabadu­lásának 43. évfordulója tisztele­tére tegnap délután együttes ülést tartott az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága. A tanácsháza díszter­mében megrendezett ünnepi ülés résztvevőit Sztanojev András, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd dr. Do­bos Ferenc tanácselnök mondott megemlékező beszédet. Ezt követően kitüntetéseket adtak át: „Pro Űrbe Kiskunfél­egyháza” elismerést kapott köz­életi, társadalmi tevékenységéért Csányi István tanácstag; a vá­ros hírnevét öregbitő sporttel­ALLERDINCK ’87 Üjabb jelentős, a kelet—nyu­gati párbeszéd elmélyítésén mun­kálkodó nemzetközi tanácskozás házigazdája Budapest: „Aller- dinck ’87 tömegtájékoztatási kon­ferencia” címmel kilenc, ország > csaknem 30 jeles publicistája, a nyomtatott és az elektronikus sajtó vezető munkatársa gyűlt össze pénteken a magyar fővá­rosban, hogy megvitassa korunk egyik legaktuálisabb problémá­jának, a fenyegetésnek és a fe­nyegetettség érzésének különböző vetületeit. Az 1985-ben létrehozott, hol­landiai székhelyű Allerdinck- alapítvány tevékenységének cél­ja, hogy a Keletet és a Nyugatot még ma is elválasztó bizalmat­lanság falát áttörve egy asztalhoz ültesse a különböző társadalmi berendezkedésű országok újság­íróit, akiknek a tömegtájékozta­tási eszközök révén meghatározó szerepük van a közvélemény for­málásában. Jórészt az ő közvetí­tő tevékenységüktől függ, hogy a közvélemény bizalommal, avagy a gyanakvás érzésével tekint a másik világrendszerre. A problémák nyílt feltárásával — a fenyegetettség gazdasági, po­litikai és katonai vonatkozásainak összegzésével — a konferencián részt vevő neves személyiségek hozzá kívánnak járulni a kor szellemének jobban megfelelő, a téves beidegződésektől és előíté- letöktől mentes kelet—nyugati párbeszéd elmélyítéséhez. (MTI) Mint a KNEB tanácskozásán megállapították, a Bács-Kiskun megyében tevékenykedő 1300 népi ellenőr munkájával ered­ményesen segíti a megye társa­dalmi és gazdasági céljainak megvalósítását.' A terület sajátosságainak meg­felelően a vizsgálatok nagy ré­sze a mezőgazdaság, a háztáji és a kisegítő gazdaságok működésé­vel, az infrastruktúrával, a ke­reskedelemmel, a tanyák lakos­ságának életkörülményeivel, az egészségügyi és a szociális ellá­tással foglalkozik. A népi ellen­őrök emellett több újszerű, fi­gyelemfelkeltő vizsgálatot is kezdeményeztek az elmúlt idő­szakban. Ezek sorában a Bajai NEB felmérte a népesség csök­kenésének okait, a kiskőrösi né­pi ellenőrök a szakszövetkezetek és a borászat problémáit elemez­ték, a kecskeméti bizottság a számítógépek alkalmazását te­kintette át, míg a megyei NEB a növényvédöszer-hulladékok és -göngyölegek útját kísérte nyo­mon, megvizsgálva azok meg­semmisítésének lehetőségét. A lakosság évente mintegy 380 bejelentéssel, panasszal fordul a megyei népi ellenőrzés szervei­hez. A jelzések többsége megala­pozott, gyakran súlyos hibákra, visszaélésekre hívják fel a fi­gyelmet. E bejelentések tapaszta­latait is hasznosítva a megyei népi ellenőrzési bizottság tanács­kozást, szorosabb együttműkö­dést kezdeményezett a helyi ál­lami szervekkel, társadalmi szer­vezetekkel a közélet tisztaságát sértő jelenségek felszámolására, a korrupció elleni fellépés össze­hangolására, a rejtett jövedelmek határozottabb feltárására. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei. NEB ered­ményes és színvonalas munká­ját elismerve felhívta a figyel­met az országrészben működő városi népi ellenőrzési bizottsá­gok vizsgálat-előkészítő, szer­vező és a tapasztalatokat hasz­nosító munkájának hatékonyabb támogatására. Ugyancsak fontos feladatként fogalmazták meg a közérdekű bejelentések és pa­naszok intézésével kapcsolatos tapasztalatok rendszeres átte­kintését. Befejeződött a nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Pénteken Budapesten, a Hotel Duna Intercontinen- . tatban befejeződött a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bi­zottságának háromnapos ülése, amelyre külföldről 600 küldött és szakember érkezett. A találkozón — a kölcsönös tájékoztatás /alapján — megvitatták a nemzetközi' szövetkezeti mozgalom helyzetét. Ele­mezték a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmá­nak működését és megál­lapították: ezekben az or­szágokban tovább kell bő­víteni a szövetkezetek sze­repét. (MTI) NEM SIKERÜLT TELJESEN MEGÁLLAPODNIUK Üj Gorbacsov-j avaslat Az SZKP KB főtitkára fogadta az amerikai külügyminisztert Országos tanácskozás az agrártermelés fejlesztéséről Az USA-nak és a Szovjetunió­nak egyelőre nem sikerült tel­jesen megállapodnia a közepes­hatótávolságú rakéták felszá­molására vonatkozó szerződésben. Szintén nincs még megegyezés Reagan és Gorbacsov csúcsta­lálkozójának időpontjában. — je­lentette ki Shultz amerikai kül­ügyminiszter moszkvai sajtóér­tekezletén. Mihail Gorbacsov az ameri­kai külügyminiszterrel tárgyal­va azt javasolta, hogy november 1-jétől léptessenek életbe mora­tóriumot a közepes-hatótávolságú rakéták és a hadműveleti-har­cászati rakéták gyártásával, ki­próbálásával és telepítésével kapcsolatos munkákra. Szintén indítványt tett a hadászati ra­kéták mennyiségének felső ha­tárára vonatkozóan. Gorbacsov pénteken reggel négy és fél órás eszmecserét folytatott az ame­rikai külügyminiszterrel. Hasznosnak minősítette a tár­t A Moszkvában tárgyaló George Shultz, amerikai külügyminisztert pénteken fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. gyalásokat, sajtóértekezletén Se- vardnadze. A szovjet külügy­miniszter kijelentette: a köze­pes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásával kapcso­latos alapproblémák elvben megoldódtak. (Folytatás a 2. oldaton.) Pénteken a Kertészeti Egyete­men a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari és az erdészeti fejlesz­tés helyzetéről és a fejlesztés tennivalóiról tartottak országos értekezletet az irányító szervek és a vállalatok, gazdaságok kép­viselői. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, Berecz Frigyes, a kor­mány elnökhelyettese és Kovács Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető-helyet­tese. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadá­sában 'kiemelte: az agrárágaza­tok szerepe nem csökkent az or­szág gazdasági életében, az élel­miszer-termelésnek a gazdasági stabilizációban változatlanul nagy jelentősége van. Az idei eredményekről szólva elmondotta: az élelmiszer-gazda­ság teljesítménye nagyobb volt a tavalyinál, ám nem érte el a ter­vezett szintet. A kedvezőtlen idő­járás miatt 1,6 millió tonnával kevesebb gabonát takarítottak be és nagy kár érte a szőlő- és gyü­mölcsös kerteket is. Az állatte-. nyésztés teljesítette az előirány­zatot, ugyanúgy a mezőgazdaság ipari részlegei is. Mindezt egybe­vetve az elmúlt 10 év harmadik legjobb teljesítményét mutatta az idén a mezőgazdaság. 1988-iban az előirányzat szerint a mezőgazdasági termelés — az ideihez képest — 5—5,5 százalék­kal nő. A legdinamikusabban a növénytermelés fejlődik, az állat- tenyésztésben a kedvező pozíciók megőrzése a cél, azzal a további feladattal: az eddiginél többet kell tenni a minőség javításáért. Az élelmiszer-ipari termelés egy­százalékos emelkedését várják. Váncsa Jenő foglalkozott az agrárágazat jövőre megváltozó szabályozási rendszerének főbb vonásaival. Az élelmiszer-gazda­ságra fokozottabban érvényes lesz a népgazdaság egészében alkal­mazott szabályozórendszer, de az ágazati sajátosságokat a közgaz­dasági feltételek alakításánál te­kintetbe vették. A mezőgazdasági árrendszer az eddiginél rugalma­sabb lesz. Fontos, hogy az árak úgynevezett együttmozgása meg­valósuljon és az agrárolló tovább ne nyíljék. A szabad árformába tartozik majd a mezőgazdasági termékek többsége, jelentősen visszaszorul a felvásárlásnál al­kalmazott fix árak aránya; ez az eddigi 55—60 százalékról 10 szá­zalékra mérséklődik. Ilyen felté­telek mellett nagyobb hangsúlyt kap a hatósági ellenőrzés és a piacfelügyelet, amelynek a fo­gyasztói érdekekre is tekintettel kell lennie. A miniszter ismertette az adó­rendszerben bekövetkező válto­zásokat; e tekintetben is köze­lebb kerülnek az agrárágazatok a népgazdaság egészére érvényes szabályozórendszerhez, de to­vábbra is lesznek különbségek, ezekre az eltérő gazdálkodási fel- (Folytatás a 2. oldalon.) Őszi vetés A Lajosmiuet Béke Szakszövetkezetben három- száznyolcvan hektáron egy hét alatt vetették el — há­rom Lajta típusú vetőgép­pel — az őszi búzát. Máso­dik éve alkalmazzák a mú- velöutas technológiát, há­zára és rozsra is, E mód­szer előnye, hogy a növény bármelyik fejlődési szaka­szában taposás! kár nélkül lehet a műtrágyát és a nö­vényvédő szereket kijuttat­ni. A vetési munkák a hó­nap közepe óta országszer­te meggyorsultak. Az őszi kalászosok kijelölt vetőte­rületének mintegy 70 szá­zalékán már fűidből van a mag, a korai vetések már ki is keltek. Befejeződött a rozs és az őszi árpa ve­tése és mintegy kétharma­dánál tart a búzavetés. A VlZ ELLEN, A VÍZÉRT... Kiskunmajsa: harmincéves a társulat A vízgazdálkodási társulatok felszabadulás utáni történetével egyet jelent a Kiskunmajsa és Környé­ke, Vízgazdálkodási Társulat. Az országban első­ként a Kiskunmajsa-kígyósi társulat alakult meg 1957. október 13-án. Az akkori kétezer hektáros ér-: dekeltségű területtel rendelkező társulat mára, á három évtized alatt bekövetkezett összevonások után 202 ezer hektáros terület vízgazdálkodásáért felelős, az ország legnagyobb ilyen intézményévé növekedett. A Bács-Xi&kunban és Csongrád megyében egya­ránt tevékenykedő közösség tegnap délután a kis- kunmajsai művelődési központban rendezett ünne­pi taggyűlésen, ahol megjelent Romány Pál a me­gyei pártbizottság első titkára is, emlékezett meg alakulása 30 éves évfordulójáról. Tóth István, a hétszeres kiváló címet kiérdemelt társulat igazgatója emlékezett meg a küzdelmes múltról. Beszélt a kezdetről, amikor a legnagyobb erőpróba a pangó belvizek elvezetése, majd a te­rület vízrendezése volt. Később, e feladatok meg­oldása után mind tevékenyebben vettek részt tér­ségük községeiben a vízgondok megoldásában. En­nek szemléltetésére elegendő egyet, a maisai pél­dát bemutatni, ahol a vízművesités kezdetén egy kút volt. Ma, az új vizműtelepen már négy kút lát­ja el naponta 8 ezer köbméter vízzel, 42 kilomé­teres csővezetéken át a nagyközség több mint há­romezer lakását. Három esztendeje cserélték le a 100 köbméteres hidroglóbust egy hétszer akkorá­ra. Jelenlegi feladataik között továbbra is élen jár a hatalmas terület mezőgazdasági termeléséhez szük­séges természetes vízvándorlás megteremtése. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke felszólalásában méltatta a vízgaz­dálkodási rendszerünkben mind több feladatot vál­laló helyi jelentőségű, közcélú társulatok tevékeny­ségét. S mint ilyen, a legnagyobb és a legelsőnek alakult majsai példája lehet azoknak, akik múl­hatatlan érdemeket szereztek a mezőgazdasági ter­melés biztonságáért és az itt élő lakosság életkö­rülményeit javító, valamint vagyonvédelemért vál­lalt szolgálatban. Az ünnepi taggyűlésen kerítettek sort az elmúlt három évtizedben kimagasló gazdasági és társadal­mi munkát végzők kitüntetésére. Cz. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents