Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
/ 1987. október 23. • PETŐFI NÉPE • 5 IMPORT HELYETT HAZAI SZELLEMI TERMÉK Kisgépek Pótolva a lemaradást A nagy borászati múlttal rendelkező európai országokban aligha csodálkozhat a kisebb borpincékbe látogató, ha nálunk csak a nagyüzemekben fellelhető gépek, eszközök kicsinyített változatait találja. Magyarországon a kertészeti termelés kisgépeit hosszú vajúdás után, de már gyártják. A termelés, a . telepítést tekintve gyakran nagyüzemi méretű táblákon folyik, tehat ha a technológiát nézzük, utcahosszal vezet a borászkodáshoz'képest. Éppen ezért dicséretes a Kertészeti és Élemiszeripa- ri Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézet törekvése. Két esztendő alatt féltucatnyi praktikus borászati kisgépet terveztek és a prototípusokat el is készítették. A program első részeként A nagy pincészetekben, ahol sokezer hektoliteres „edényekben” erjesztik a mustot, érlelik a szőlő levét, hatalmas mennyiségű folyadékot mozgatnak meg a házasításkor vagy a palackozáskor, és ez gépek nélkül aligha lenne elképzelhető.. A kutatóintézet borászati főosztályán dolgozó munkatársaknak ez. adta az ötletet: a nagyot kicsiben is meg lehet csinálni. No és az: Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban — hogy csak néhány országot említsünk — a szaküzletekben a borászati kisgépek széles skálája megtalálható. Dr. Bíró Ernő, tudományos főosztályvezető mesélt az előzményekről. Három esztendeje a benyújtott pályázatukra a tárcaközi kutatási alapból két éven át ötszáz-ötszázezer forintot kaptak. Ebből az összegből tervezték meg és készítették el a mikrovinifikáci- ós gépcsalád első tagjait. Természetesen ezt megelőzte egy felmérés a külföldi gépekről. Ezek általában drágák és az alkatrész utánpótlást sem könnyű megszervezni. Ezért is indították a programot, ami még három évig kisebb léptékben, de folytatódik. A gépek tehát elkészültek. Megtudtam, hogy céljuk hármas. Az intézetben létre kell hozni egy mikrovinifiká- ciós laboratóriumot. Erre azért van szükség, mert számtalan olyan vizsgálatot végeznek itt, aminél ezek nagy segítséget jelentenek, hiszen a nagyüzemi technológiákat modellezhetik; helyesebben: a megrendelő'borászati üzemeknek, érésdinamikai vagy italkészítési recepturát adnak. Másik .céljuk az volt, hogy olyan gépeket bocsássanak az önálló terményfejlesztéssel foglalkozó üzemek rendelkezésére, melyekkel kicsiben kockázat nélkül kísérletezhetnek, s végül: az új eszközök segítségével a kistermelők a kiváló alapanyagból minőségileg úját, jobban értékesíthetőt állíthatnak elő. a pincékben t A háromszáz literes tartályokban különösebb kockázat nélkül kísérletezhetnek. 9 A legsikeresebb — valószínűleg —■ a hidraulikus prés lesz. 9 A kutatóintézet mikrovinmkacios laboratóriuma. Szódásszifontól a betonkádakig 5 A kutatóintézet egyik mennyezetig csempézett láboratóriumában láttuk az egymás mellett sorakozó hét darab, egyenként háromszáz literes pezsgőerjesztő tartályt. Szakcikkbe lenne illő, mi mindent tud ez a berendezés. Elégedjünk meg annyival, hogy a pezsgőkészítésen túl — a kiépített hűtő- és széndioxid- ellátó rendszer segítségével — alkalmas üdítőitalok, habzóbor készítésére, hőszabályzott, illatos szőlőből készített mustok erjesztésére. Eddig a nagyüzemekben a kísérletezés két véglete a szódásszifon és a hatalmas, sok ezer hektoliteres tartály volt. Az előbbi nem adott biztos támpontot, az utóbbi pedig meglehetősen kockázatos volt. De itt sorakozik a többi gép is. A szűrő, a mikrofilter, a kis — óránként 18 hektoliter teljesítményű—szivattyú, az ellennyomásos töltőgép, ez óránként 150—200 palackot tölt szénsavval dúsított italokkal, de megfelelő gáz alkalmazásával tökhet „csendes” italokat is. Ehhez tartozik egy szaturáló berendezés, ami a szén-dioxid gáz harmonikus elnyelődését szolgálja. Énnyi van tehát kész, most próbálják a szén-dioxid túlnyomással működő 50 literes, vörösboreijesztö berendezést és a szomszéd helyiségben már működik a kétkosaras, kis, hidraulikus szőlőprés. Találtak gyártópartnert Ahogy már említettük, a kutatóintézet a rendelkezésére álló anyagi forrásból elkészítette a prototípust. De szűkös gyártókapacitás miatt a piacra termeim már nem tud. Ezért gondoskodtak a szellemi termék megfelelő elhelyezéséről. Számba vették a lehetséges gépgyártó üzemeket, s végül a Keceli Szőlő- túrt Szakszövetkezet mellett döntöttek. A szerződést már alá is írták. Erről érdeklődtünk dr. Varga Mártonnál, a szakszövetkezet elnökhelyettesénél, aki elmondta, hogy ez szervesen illik az 1984-től számítható törekvéseikbe. Ekkor vállalkoztak ugyanis az úgynevezett negyedik csatornás kertészeti gép gyártására. Azóta melléküzemükben jó néhány ilyen eszköz készült. A kutató- intézet a jövőben vállalja az országos ismeretterjesztést, ezért és a tervdokumentációért az árbevételből 8 százalékot kap. A mikro vinifikációs gépek gyártása a várható kis széria miatt nem nagy -haszonnal kecsegtető üzleti vállalkozás. De hisznek abban, hogy az ágazat elmozdul a mélypontról es az egyéni kistermelők vagy erre a célra alakult bo- rászkodó csoportjaik fejlesztik, korszerűsítik pincéiket. Akkor ezek a következő esztendők slágergépei lesznek. Szót kell még ejteni az árakról is. Dr. Bíró Ernő megkért, hogy a műszaki tájékoztatóban szereplő, meglehetősen borsos árakról ne njunk, hiszen ezek csak a pro to típusra jellemzőek. Kecelen viszont úgy tájékoztattak, hogy ők a megfelelő ipari háttérrel rendelkezve, ennél legalább 20 százalékkal olcsóbban állítják elő, s ha a megfelelő, legalább 20 darabos sorozatok—megrendelések — összejönnek, akkor várhatóan ennél is alacsonyabb lesz a gépek ára. Egyelőre úgy tűnik, a tervdokumentációk íróasztalfiókba kerültek, mert ez ideig csak egy szivattyúra érkezett megrendelés. De megítélésem szerint a kutatóintézet törekvése még igy is jól példázza a követendő gyakorlatot, miszerint minél előbb közkinccsé kell tenni a tudományos eredményeket. Czauner Péter ÁRELLENŐRZÉSEK BAJÁN ÉS KÖRNYÉKÉN A lakosság mindennapi hangulatára hatással vannak a különféle szolgáltatások, amelyekről — a minőség mellett —- az árak alapján alkotnak véleményt. A kisiparosok és gazdasági munkaközösségek e szempontból történő ellenőrzése a Bajai Városi Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának feladatkörébe tartozik. Harmadik éve végzik ezt a munkát. Tapasztalataikról Bárdos Csaba osztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. — A fennálló rendelkezések szerint 1985-től végzünk előre tervezett árellenőrzést. Ezt egy főfoglalkozású árszakértővel és két külső munkatárssal oldjuk meg. Minden évre ellenőrzési tervet készítünk, melyet megküldünk a községi tanácsoknak, és természetesen tájékoztatjuk szakmai felügyeletünket, a megyei tanács ipari osztályát is. Munkatársaink egyébként külön vizsgálati programot dolgoznak ki. Az ellenőrzés segítő jellegét azzal is hangsúlyozzuk, hogy nem meglepetésszerűen történik, hanem az érdekelteket előre értesítjük az időpontról. Amint a továbbiakban Bárdos Csabától megtudtuk, három évvel ezelőtt, az induláskor Baján 723, a tizenöt községben pedig 653 kisiparos volt, a városban 66 gazdasági munkaközösség, a környező községekben pedig mindössze 7. Az ellenőrzésbe akkor Baján és vidéken egyaránt 230—240 kisiparost terveztek bevonni. Mivel a kisiparosoknál 3, a munkaközösségeknél pedig kétévenként kell vizsgálatot tartani, e teendő meglehetősen nagy megterhelést jelent. Vannak olyan szakmák, amelyeket könnyű áttekinteni, például a női szabó vagy a cipész kisipart. Ellenben nehezebb az építő kisiparosok árellenőrzése, amely esetenként több napot vehet igénybe. Az osztályvezető kiemelte az ellenőrzés segítő, tanácsadó jellegét; de azt is elmondta: akik kijátsszák a rendeleteket, azokkal szemben javaslatot tesznek az illetékes tanácsnak szabálysértési eljárás megindítására. Ennek alapja a minden alkalommal felvett jegyzőkönyv. Kirívó szabálytalanságok meglehetősen ritkák. Előfordul például, hogy nem vezetnek pénztárkönyvet. Nem teszik ki a cégtáblát: általában akkor, ha nagyobb vállalatoknak dolgoznak. Ez még nem is volna baj, de a lakossági munkát elhanyagolják. Sokszor nem tartják be az előírt nyitvatartási időt, vagy nem adnak kétezer forint feletti összegnél részletes számlát. (Ez egyébként kisebb összegnél is kötelező, ha a megrendelő kéri.) \ Építőiparosoknál tapasztalható, hogy nem készítenek költségvetést. Ha például egy garázs felépítését megrendelem, kerek összegért vállalják. Ez szabálytalan: ellentmond az Árhivatal 11/1984. (XI. 1.) ÁH. számú rendeletének. Gyakori a túlszámlázás: ilyenkor az ellenőrzés után a jogtalanul felvett összeget visszafizettetik. A teherfuvarozók számos esetben nem vezettek menetlevelet, és anyagbeszerzéssel foglalkoztak. (Az építőanyagot megvették a gyártól termelői áron, majd fogyasztói áron adták el.) Megtörtént, hogy egy gmk állványozási költséget számolt fel a 3,2 méter belmagasságú szobánál. A többletet természetesen visszatérítették. Mióta az árellenőrzések híre elterjedt, csökkent a szabálysértések száma, az érdekeltek jobban alkalmazkodnak a törvény szabta rendhez. A termelés- és ellátásfelügyeleti osztály együttműködik a Kiosszál, és közösen tartanak az árellenőrzésről előadásokat. Kérésre vidékre is készséggel elmennek. Gál Zoltán SEGÍTENEK A TANÁCSOK Új szakma — szerkezetváltás Köztudott, hogy a foglalkoztatáspolitikában fordulat következett be. Néhány éve még egyértelműen meghaladta a munkaerőigény a -kínálatot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket segítették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszámhiányuk. Ezt szolgálta például a kötelező munkaerő-közvetítés. A gyökeres helyzetváltozás következtében a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek egyre nagyobb a szerepük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállalatok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálkodásra, azóta a hatósági tevékenység egyre inkább szolgáltató jellegűvé vált. A tanácsok munkaerő-szolgálati irodáinak legfontosabb célja, hogy a vállalati igényeknek és az állampolgárok érdekeinek egyaránt megfeleljenek. TÖMEGES ÁTKÉPZÉS A gazdasági szerkezet kívánatos átalakítása munkaerőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vidékeken — ahogyan a szakemberek mondják: mikrokörzetekben — már jelenleg is tapasztalható foglalkoztatási feszültség jelzi, mennyire fontos erősíteni a foglalkoztatáspolitika eszközeit. A tanácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzési támogatás rendszerének hatékony működéséért. Nemcsak elvi felelősségvállalást, hanem tekintélyes operatív munkát is kívánt a megyei tanácsi szervektől 1986- ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasználása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és fél ezer ember átképzését szolgálta. Főként Bor-- sód, Fejér és Szabolcs megyében, valamint a fővárosban vették igénybe a munkáltatók ezt a lehetőséget. A Diósgyőri Gépgyár például a külföldi munkaerő helyettesítése érdekében nyújtott lehetőséget betanított munkásainak szakképzettség megszerzésére. A Magyar Gyapjúfonó Vállalat 400 dolgozóját képezte ki addig hiányszakmának számító mesterségre. A Lenin Kohászati Művekben a termékszerkezetváltozással összefüggő munkaerőigény kielégítésére félezer embert képeztek át. De említést érdemel a Szabolcs Cipőgyár is, ahol csaknem kétszáz betanított munkás szerzett szakképzettséget. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek hatásköre azzal is, hogy döntenek a felmondási idő meghosz- szabbí tása és az elhelyezkedési támogatás ügyében. Csak abban az esetben jogosultak erre az elbocsátott dolgozók,' ha a tanácsi munkaerő-szolgálati iroda nem tud számukra megfelelő helyet biztosítani. Nem könnyű a dolga a munkaerő-szolgálati irodának, hiszen a több mint 60 ezer betöltetlen állás jelentős része a fővárosban és környékén, Pest megyében van. Az ország más vidékein nagy körültekintést, szervezést kivánt például 1987 második negyedévében a munkaerő-közvetítő szervekhez segítségért forduló kilencezer ember sorsának intézése. Többségük egy hónapon belül kapott megfelelő munkahelyet. ÁTMENETI MEGOLDÁSOK Ahogyan változik a foglalkoztatás helyzete, aszerint kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységüket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelentősége, bővül a tanácsi munkaügyi szervek lehetősége a helyi gazdasági érdekek egyeztetésére. A jól felkészült, tájékozott tanácsi apparátus komoly segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bérpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pályakezdők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszültségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szervezése, amely szintén a tanácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai keresik a lehetőséget olyan kommunális és területfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasznú munkák szerepét. 1987-ben — fél évre — 30 millió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény nagyobb volt, és jövőre a lehetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állampolgárjutott kenyérkeresethez a tanácsok áltál-szervezett közhasznú munkák révén. Ebből Borsod megye háromszáz ember számára biztosított munkahelyet, . Szabolcs-Szatmár kétszáznak, Szolnok és Somogy megyében pedig száz-száz állást keresőnek jelentett megoldást ez a lehetőség. Csak néhány szóvalütalunk még arra, hogy a tanácsi munkaügyi szerveknek még milyen gondjaik vannak. A mezőgazdaságban is mutatkozható nak munkaerő-feleslegek, például az állami gazdaságokban vagy egyes tsz- ek munka nélkül maradt melléküzem- ágában. (Itt is adható átképzési támogatás.) Távolabbi téma: a külföldi munkavállalás rendszerét egységesíteni kellene, hogy a tanácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb szerepet kapjon a szervezésben, segíteni tudjon az egyéni munkavállalás lehetőségeinek bővítésében, és az engedélyezés joga a megyei tanácsot illesse meg. TÁVOLABBI TERVEK A közeljövőben várhatóan az eddiginél is nagyobb arányú lesz a munkaerő-átcsoportosítás, ezért már most dolgoznak a szakemberek a helyzetnek megfelelő eszközök; kimunkálásán. Vizsgálják, hogy a helyi feszültségek oldalára hol lehet új munkahelyeket létesíteni több műszak beállításával, vagy szükség esetén központi alapból segítve a kiválasztott vállalat fejlesztését. Nem szorul magyarázatra, milyen fontos a tanácsok tájékozottsága a foglalkoztatási alap felhasználásánál, és milyen lényeges, hogy előre felkészülnek a várható eseméhyekre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakembereinek véléménye az, hogy a tanácsok jól betöltik egyre fontosabb szerepüket a foglalkoztatáspolitikában. Igénybe veszik a modem technikát is, ma már számítógép segíti a munkaerő-közvetítéshez a gyors és pontos információáramlást. A VIII. ötéves terv idejére pedig egységesítik a hálózatot, országos számítógéprendszer köti össze a munkaerő-közvetítő irodákat. Eddig három megyében—köztük Bor- sod-Abaúj-Zemplénben és Baranyában — történtek lépések a tervezett rendszer kialakítására. A külpiaci viszonyok alakulása és a népgazdaság szerkezetváltásának üteme nem a munkaügyi szervektől függ, de ezeknek a folyamatoknak az emberi tényezőre gyakorolt, olykor nem kedvező hatásának kivédésében, a feszültségek oldásában nagy szerepük van és lesz a foglalkoztatáspolitika bázisainak, a tanácsi munkaügyi szerveknek. Imre Erzsébet A BÉKÉS MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Békés megye legnagyobb hagyományokkal rendelkező építőipari szervezete felvesz mérnöki munkahelyekre általános termelésirányítóknak kezdő vagy gyakorlott műszaki egyetemi végzettséggel rendelkező építő- vagy építészmérnököket. Bérmegállapítás megegyezés szerint, megfelelés és igény esetén lakás biztosítása egy éven belül. Érdeklődni lehet a vállalat személyzeti- és munkaügyiosztály-vezetőjénél. Postacím: 5602 Békéscsaba, Kazinczy u. 4. Pf. 4. Telefon: 24-366. Telex: 083-308 2556 ib ■aSSSf ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦