Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 23. .események sorokban NEW YORK Az ENSZ közgyűlése szerdán egyhangúlag elfogadott 'határo­zatban támogatásáról biztosítot­ta a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták­ról szóló szovjet—amerikai elvi megállapodást, és felszólította a két ország kormányát: mielőbb kössék meg az erről szóló szerző­dést. BECS A Varsói szerződés és a NATO tagállamainak képviselői Bécs- ben újabb tanácskozást tartot­tak. Ezen az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben lévő európai fegyveres erőkkel és a hagyományos fegyverzetekkel kapcsolatos tárgyalások mandá- turnának kidolgozásáról volt szó. MOSZKVA Borisz Paszternák regényét, a Doktor Zsivagót viszi színre Ge- orgij Tovsztonogov rendezésében a Gorkij nevét viselő leningrá- di drámai nagyszínház. Azért esett a választás erre a műre, mert ma ismét nagy az-ér- deklődés az olyan művek iránt, amelyek az értelmiség és a for­radalom viszonyát boncolgatják. A Doktor Zsivagó beleillik a for-' radalom időszakának emberi há­nyattatásairól szóló művek sorá­ba, ahol Solohov Csendes Donja, vagy Alekszej Tolsztoj Golgotá­ja található. Rakéta robbant Rakéta csapódott be és robbant csütörtökön kora reggel egy ten­gerre telepített kuvaiti olajtöl­tő állomáson a Perzsa (Arab)- öböl északi részén. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint fel­tehetően iráni tulajdonban lévő, kínai gyártmányú Silkworm tí­pusú rakéta völt. A becsapódás idején hajó nem tartózkodott a töltőállomáson, de az állandó sze­mélyzet három tagja megsebe­sült, és komoly anyagi károk ke­letkeztek. A rakéta A1 Ahmadi tengeri olajkikötőtől mintegy 15 kilomé­terre keletre csapódott be. A1 Ahmadiban múlt csütörtökön és pénteken kínai gyártmányú Silk­worm rakéták találtak el'két'ku- vaiti tartályhajót. Szovjet—francia űrkutatás A jövő év novemberére terve­zett második közös szovjet— francia űrexpedícióval kapcso­latos kérdéseket vitatták meg szerdán végétért éves tanácsko­zásukon a szovjet és francia szak­emberek. Ez alkalommal huszon­negyedszer, a franciaországi Trouville-sur-Merben rendezték az eszmecserét. A tanácskozáson; szóba került másik érdekes kérdés az volt, ho­gyan lehet összekapcsolni az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) által tervezett, Hermes el­nevezésű űrhajót és a szovjet űr­állomásokat. A szakemberek fog­lalkoztak a jövő júliusban sorra kerülő Phobos-terv tudományos programjával is. AZ SZKP KB HATÁROZATA A tudományos szervezetek gazdasági tevékenységéről A tudományos szervezeteknek a teljes önelszámolás és önfinan­szírozás rendszerére való átállá­sáról hozott közös határozatot az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány. A társadalmi-gazdasági fejlő­dés gyorsítására a párt XXViII. kongresszusán hozott határozat következetes végrehajtása meg­követeli, hogy gyorsan hasznosít­sák a tudományos-műszaki ha­ladás, a tudományos-kutató, ter­vező és technológiai' szervezetek gyökeres átalakításának eredmé­nyeit. A dokumentum rámutat, hogy nincs kellő hatékonysággal ki­használva az ország hatalmas, népgazdasági feladatok megoldá­sát lehetővé tevő tudományos- műszaki potenciálja. Ugyancsak megoldatlan a világban végbeme­nő tudományos-technikai forra­dalom vívmányainak hasznosítá­sa. A tudományos szervezetek irányításának formái elavultak. adminisztratív, utasításos for­mákra épülnek, nem érvényesül a gazdasági szemlélet. Az SZKP KB és a szovjet kor­mány szükségesnek tartja a tu­dományos kutatóintézeteik, terve­ző és technológiai intézetek átál­lását a teljes önelszámolás és ön­finanszírozás rendszerére. Az in­tézetek tevékenységének össz­hangban kell állnia az állami vállalatokról hozott törvénnyel. Meg kell erősíteni a tudomány kapcsolatát a termeléssel, be kell ezeket az intézeteket kapcsolni a tudományos kutatás, tervezés, termelés, értékesítés, szolgáltatás egész folyamatába. A határozat megjelöli a tudo­mányos szervezetek gazdasági te­vékenységének alapelveit. Ezek az intézetek szocialista áruterme­lők, és a saját tudományos-mű­szaki és szociális fejlődésükhöz szükséges eszközöket az általuk kidolgozott tervek értékesítésével kell előteremteniük. A^BARSCHEL-ÜGY Űjabb leleplezés A schleswig-holsteind képvise­lőtestület Vizsgálóbizottsága előtt >több tanú terhelő vallomást tett a politikai visszaélésekkel vádolt Uwe Barschel volt tartományi miniszterelnök ellen, akit lemon­dása után holtan találtak meg egy genfi szállodában. A rejtélyes körülmények között meghalt kereszténydemokrata (ODÚ) politikus a nyomozás ed­digi adatai szerint végső kétség­beesésében feltehetően önkezével vetett véget életének. Családja időközben, amely eddig gyilkos­ságra gyanakodott, elállt attól, hogy újabb törvényszéki bonco­lást kérjen. Csütörtökön egyben új és döb­benetes leleplezés látott napvilá­got az országos botránnyá dagadt ügyben. A tanúk, közöttük Carl Her­mann Schleifer, a tartományi pénzügyminisztérium államtitká­ra, megerősítették: Barschel sa­ját állítása ellenére — még jóval a szeptember 13-aá tartományi választások előtt velük folytatott telefonbeszélgetésékből következ­tethetően — füíjott politikai el­lenfele, Björn' Ertghölrfi szociál­demokrata (SPD) jelölt ellen ál­lítólagos adócsalás címén tett tit­CHILE Űj törvény A chilei juntával szembenálló politikai erők szerdán egyönte­tűen az emberi jogok semmibe­vételének nevezték a katonai kormányzat által előző nap jóvá­hagyott „marxistáéilenes” .tör­vénytervezetet. Az új törvény szigorú bünteté­seket helyez kilátásba azok ellen, akik lehetővé teszik, hogy balol­dali, marxista meggyőződésű sze­mélyek nézeteiket a sajtóban köz­zétegyék. A törvény kimondja, hogy ez utóbbiakat nem alkal­mazhatják bizonyos „kényes” ál­kos feljelentésről. A néhai mi­niszterelnök egykori sajtóreferen­se, Reiner Pfeiffer a Der Spiegel című hetilapban előbb már nyil­vánosságra hozta: a feljelentést az ő közvetítésével Barschel kez­deményezte Engholm lejáratása végett. Annak idején — egy nappal a CDU • szempontjából előnytelenül végződött választások előtt — közléseivel Pfeiffer robbantotta a politikai bombát. Akikor azzal a váddal is előállt, hogy Barschel •megbízásából — szimatolt Eng­holm állítólag házasságon kívüli szerelmi kapcsolatai után is. Az egykori kiéli sajtóreferens csütörtökön a korábbiaknál nem kevésbé megdöbbentő esetet tárt fel Barschellel kapcsolatban. Saj­tónyilatkozatában bevallotta: szintén a néhai politikus ösztön­zésére „dr. Wagner” álnéven fel­hívta Engholmot, és közölte ve­le: egy immunhiányos betegség­ben (AIDS) szenvedő páciense el­mondta, hogy őt (Engholmot) is megfertőzte. Pfeiffer szerint ez volt „leg- iriöcskósabb‘közös "félförgató vá­lasztási hadműveletük, amely azt a-célt szolgálta, ‘'hogy' egyetlen csapással letaglózzák politikai el­lenfelüket”. ­lásokban, így a tanári és újság­írói pályán. A rendelkezés értelmében le kell váltani funkciójukból a le­gális pártoknak azokat a veze­tőit, akik szövetségre lépnek be­tiltott marxista csoportokkal, vagy ezek érdekében szót emel­nek. A chilei újságíró-szövetség el­nöke alkotmányellenesnek nevez­te a rendelkezést. Az Egyesült Baloldal és a polgári liberális el­lenzék képviselői is tiltakozásu­kat fejezték ki a véleménynyil­vánítás és a tájékozódás jogának újabb megsértése miatt. A kutatásban is fő feladat a hatékonyság növelése (Folytatás az 1. oldalról.) Kutatóhelyet, intézményt és rész­letesen beszélt az eddigi eredmé­nyekről, az alapkutatás háttér­be kerüléséről, a műszer- é& esz­közhiány miatti gondokról,.a ku­tatók felkészültségéről. Ez utób­bival kapcsolatban egyebek kö­zött megemlítette: kevesen be­szélnek egy-két idegen nyelven, s e hiányosság pótlása a fonto­sabbak közé tartozik. Szólt a me­gyében megalakult Tudományos Koordinációs Szakbizottság mun­kájáról, amely már kiadvánnyal is jelentkezik, s a megyében dol­gozó kutatók eredményeit közli. Az akadémiai bizottság tag­jait köszöntötte Romány Pál, s kérte a bizottságot: működjön köz're olyan konferencia létre­hozásában, amely ráirányítja a figyelmet az Alföld intenzivebb gazdasági-társadalmi, ipari fej­lesztésének szükségességére, hogy az ország más területéhez képest á lemaradások tovább ne növe­kedjenek. A kutatás jelenlegi helyzeté­ről, az Akadémia jövőjéről Be- rend T. Iván beszélt. Elemezte, hogy az idén és a jövő évben a tudományos kutatás lehetősé­geit a gazdasági helyzet miként befolyásolja. Egyebek között a következőket mondotta: — A kormányprogramban meg­fogalmazódott, hogy a kutatás és az oktatás kiemelt és támogatott. A megszorítások, súlyos terhek, amelyek az ágazatokat és a tár­sadalmat érintik, nem korlátoz­hatják a tudományos munkát. Annak ellenére, hogy most het- venmillió forinttal csökkentet­ték az MTA költségvetését, jövő évtől hasonlóra nem kell számí­tani és várhatóan elegendő pénz lesz ahhoz, hogy a szükséges alap- és alkalmazott kutatások megfelelő ütemben folytatódja­nak. Ehhez természetesen devi­zát is igénybe kell venni. Abban bízunk, hogy az ország helyzete ezt lehetővé teszi, s így megkap­juk a csak külföldről beszerez­hető eszközöket, műszereket, ame­lyek nélkülözhetetlenek. Mint említette, arra is szükség van, hogy a hazai kutatók kül­földön dolgozhassanak, azonban elsődleges az itthoni produk­tum, s az /alapkutatásokban a minél figyelemreméltóbb ered­mények elérése. — Enélkül nem tudja befogad­ni az ország a külföldi eredmé­nyeket — mondotta —, és köz­vetíteni, felhasználni: sem lehet A. tudományos produktumokat. Az Akadémiáinak egyébként 53 országgal van intézményesített kapcsolata, s az e kapcsolatok­ból származó haszon itthoni mun­kánkban kimutatható. Az utóbbi időben fölbolydult a hazai tudományos élét, ugyanis sokfelé híresztelés terjedt el ar­ról, hogy megszűnnek kutató­helyek, és jelentős átszervezé­sek történnek. Erről az Akadé­mia elnöke a következőket mon­dotta: — A tudományos kutatásban is szelektivitásra van szükség. Lehetetlen, hogy a szűkösebb esz­közökből ugyanúgy gazdálkod­junk, mint korábban. Ebből a szempontból kell megvizsgálni bizonyos terheinket,. mivel van- nak alkalmatlan kutatók, esz­közeinket szétforgácsoljuk, sok témával foglalkozunk — egy-egy kutatóra általában csak egy té­ma jut —; vagyis nagyobb haté­konyságra van szükség. Mind­ezt figyelembe véve le kell épí­teni bizonyos kutatási szférákat. Az említettek azokra a kutató­helyekre vonatkoznak, ahol nem születtek megfelelő eredmények, tehát csak oda szabad újabb pénzt és eszközöket befektetni, ahol ér­ték is termelődik. Ezért is jelöl­te meg az Akadémia egyik fela­datának a kutatómunka rendsze­res elemzését és értékelését. El­képzelhető, hogy nem minden in­tézet marad fenn olyan formá­ban, mint eddig, s mindezt az­zal együtt említem, hogy az ered­ményesen dolgozó intézetek to­vábbra is biztonsággal működ­hetnek. Berend T. Iván beszélt arról, hogy a párt és kormány felké­résére az elmúlt hónapokban öt fontos dokumentumot, terveze­tet vitatott meg az Akadémia egy-egy szakmai közössége. Meg­állapította, hogy például a kor­mány munkaprogramjában, a két adótípus végleges formájá­nak kialakításában figyelembe vették javaslataikat, azonban a jövőben ehhez a munkához más módszerre van szükség. Ismer­tette azt a javaslatot, amelyet ez­zel kapcsolatban a kormányhoz eljuttattak: — Az ország tudományos ka­pacitását a párt és kormányzati döntéshozatali rendszerbe he­lyesebb intézményes formában beépíteni. Tehát ne a kormány­zati apparátusban elkészített ja­vaslat véleményezése legyen a feladat, hanem a kidolgozás idő­szakában olyan bizottságok ala­kuljanak, amelyekben a kor­mányzat, a tárcák és a tudomá­nyos élet képviselői együtt hoz­zák meg javaslatukat. Erre vál­lalkozik az Akadémia, s meggyő­ződésünk, hogy így a megalapo­zottabb döntéselőkészitést szol­gálnánk és segítenénk. Az elmondottakkal kapcsolat­ban egyetértő hozzászólások hang­zottak el, majd Grasselly Gyula zárszavával ért véget a Szegedi Akadémiai Bizottság első kecske­méti kihelyezett ülése. Cs. I. Kormányszóvivői tájékoztató A kormányülés napirendjéhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva Bányász Rezső (a Népszava ér­deklődésére) szólt a közúti köz­lekedési törvényjavaslat terve­zetéről A tervezet előkészítését széles körű társadalmi vita, szá­mos hasznos javaslat mérlege­lése előzte meg. Az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavas­lat lehetőséget adhat a közleke­désbiztonság javítására, a köz­lekedési kultúra növelésére, a környezeti ártalmak 'csökkenté­sére, a zavartalanabb szállítás­ra, és igen1 nagy fontosságot tu­lajdonit a gyalogosok, minde­nekelőtt a gyermekek és az idő­sebbek védelmének. A szóvivő ismertette az új adó­rendszer bevezetése kapcsán várható társadalombiztosítási módosításokat a (Magyar Tele­vízió kérdésére). Mint mondta, a jogszabályok lényege az, hogy a személyi jövedelemadó beve­zetése a keresettel arányos tár­sadalombiztosítási juttatások, például a táppénz színvonalát nem csökkenthetik. A társada­lombiztosítási ellátásokat, így a nyugdijat, továbbra is végleges összegekben kell megállapítani és kifizetni. A jövőben a nyugdíj­járulék a jelenlegi 3—15 száza­lékos mérték helyett egységesen 10 százalék lesz. A nyugdíj mel­letti kereset után csak 5 száza­lékos járulékot kell fizetni. E változások a nettó, kereseteket nem érintik, mert a bruttósítás­nál az eltérést figyelembe veszik majd. A kormány mostani dön­tése értelmében a gazdálkodó szervezetek január 1-jétől 40 százalékos, a mezőgazdasági üze­mek pedig az alaptevékenységük­höz tartozó munka után 33 szá­zalékos, egyébként pedig ugyan­csak 40 százalékos járulékot kö­telesek fizetni. (A különbség oka az, hogy ha a mezőgazdaságban is 40 százalék lett volna a társa­dalombiztosítási járulék mér­téke, akkor ez óhatatlanul a me­zőgazdasági árak növeléséhez vezetett volna.) Az egyéni és tár­sas vállalkozók az idén elért évi 240 ezer forintig terjedő adókö­teles jövedelmük alapján ugyan­csak 40 százalékos társadalom- biztosítási járulékot fizetnek. A rájuk eddig érvényes kedvezmé­nyek továbbra is megmaradnak. A kisszövetkezetek tagjaik után — évi 240 ezer forint személyi jövedelemig — szintén 40 szá­zalékos járulékot fizetnek, ma­guk, a szövetkezetek tagjai pe­dig 10 százalékot. A bankreform eddigi tapasz­talatairól (a Magyar Nemzet kér­désére) Bányász Rezső elmond­ta, hogy a központi jegybank és a kereskedelmi bankok működé­se, együttműködése beváltja a hozzá fűzött reményeket. Kitért arra, hogy az úgyneve­zett vagyonjegyeket a szövetke­zeti gyakorlatban már bevált részjegyek mintájára fogják ki­bocsátani, s ezeket valamely adott üzem dolgozói befektetésként vá­sárolhatják meg, osztalékot a nyereség arányában kapnak. Lé­nyeges, hogy az osztalék mérté­ke nem korlátozott, adóztatása pedig az értékpapírokéhoz ha­sonlóan történik. Igen kedvező pénzbefektetési lehetőségként említette a kincstárjegyet, ame­lyet az állam bocsát majd ki, kötelezve magát az előre meg­határozott kamat-, illetve az alap­összeg visszafizetésére az adott időben és módon. E rövid lejára­tú (2-től 12 hónapos) értékpapírt vállalatok és magánszemélyek egyaránt jegyezhetik. A szóvivő számos, a mostani kormányülés témáihoz szorosan nem kapcsolódó kérdésre is vá­laszolt. A Magyar Rádió érdek­lődésére reagált a különféle ár­emelésekről elterjedt híresztelé­sekre, s a napjainkban tapasz­talható felvásárlási jelenségek­re. Mint mondta, olyan cikkeket is felvásárolnak, amelyeknek az ára jövőre egyáltalán nem fog emelkedni. Az árhivatal előzetes számításai szerint például a fel­nőtt ruházati cikkek jelentős ré­sze olcsóbb lesz, és mérséklődik más textilféléknek, a sport- és kozmetikai szerek nagy részének, a gépkocsi-abroncsoknak, vala­mint egyes fotó-optikai termé­keknek az ára is. Még szélesebb azoknak a termékeknek a köre, amelyeknek az ára változatlan marad. Ilyenek például az egyes élvezeti cikkek, csokoládéfélék, a személygépkocsik (kivéve, ha a gyártók emelnek árat), a mo­torbenzin, a szalámi, a krémpo­rok, a sütőporok és a fűszerek. TACSANKA A VÖRÖS TÉREN Készülődés a díszszemlére Szakolczai Pál látogatása Bácsalmáson Moszkvában megkezdődtek a Vörös-Téren sorrakerülő 116. díszszemle előkészületei. Az idei katonai parádé némileg eltér a korábbiaktól, s fő látványossága kétségkívül a történelmet idéző rész lesz. A díszszemle élén a dobosok haladnak, őket a zászlósok kö­vetik. Mögöttük fekete bőrmel­lényben a vörösgárdisták, forra­dalmi katonák, matrózok és vö­röskatonák. A legnagyobb meg­lepetést minden bizonnyal a pol­gárháború éveinek híres lovas- géppuskás alakulatai okozzák majd. Mögöttük haladnak a nagy honvédő háború emlékét idéző zászlóvivők, és jól ismert kato­naruhájukban a felszabadító szovjet katonák. A résztvevőknek a felkészítés megkezdése előtt levetítették a díszszemléről 1967-ben készített filmet. Ezen a díszszemlén is sze­repeltek ugyanis a történelmi múltat idéző alakulatok. Azóta 20 év telt el. Sok minden fele­désbe merült, sok mindent pon­tosítani kellett. A történelmi rész képviselőinek ruháit korabeli felvételek, vázlatok, rajzok alap­ján most készítették. — Újból kellett gyártani a gép­puskás szekereket, a „Tacsanká- kat”, hiszen egy sem maradt be­lőlük — mondja A. Beljajev, a lovasezred szállítási-ellátási szol­gálatának parancsnoka. — Egyet­len dokumentáció 10 ezer ru­belbe került. Egy-egy Tacsanka ára 5061 rubel. Elkészítésükben két minisztérium vett részt. Egyik ágazat készítette a kere­ket, másik a kocsirudat. Az ösz- szeszerelés a szmolenszki terü­let egyik bútorgyárában történt. A díszszemlén 165 ló szerepel majd. — Történelmi tény — mondja V. Beznoszikov, az osz­tag parancsnoka — hogy a gár­disták között korosabb emberek szolgáltak. Ezért a díszszemle résztvevőit is ebből a korosztály­ból válogattuk. A gárdisták egyen­ruhája történelmi hűséggel idé­zi az elmúlt napokat. A történelmi rész után a 8 ka­tonai akadémia hallgatói követ­keznek. 16 díszezred, mintegy 2 ezer tengerész, deszantos, ten­gerészgyalogos követi őket. A Vörös, téren csupán 266 lépést kell megtenniük, ám emögött óriási munka, hihetetlen . idegi- és fizikai megterhelés van. Mé­rések tanúsága szerint a próba egy napja alatt egy-egy résztve­vő egy kilót is veszít testsúlyá­ból. Mire a Vörös téren elvonul­nak az alezredesek, őrnagyok, századosok, közel 130 napi fel­készülés lesz mögöttük. A díszszemlén csak a 170 cen­timéternél magasabb, ám 2 mé­ternél , alacsonyabb növésű ka­tonák vehetnek részt. A dísz­szemlére valamennyien méret­re szabott egyenruhát kapnak. Percenként 118 lépést kell meg­tenniük, egy-egy lépés hossza pontosan 75 centiméter. Az ütem tartása érdekében a dobosoknak metronóm adja a ritmust. Ez percenként 118-at üt. Minden oszlopban két tartalék katona, van, s a felvonulók kü­lön gyakorolják esetleg Kiesett társuk váltásának technikáját. A rendkívüli események elkerü­lése érdekében minden résztvevő szigorú orvosi vizsgálaton vesz részt. Közismert, hogy a Vörös :téren a Kreml falairól visszaverődik a hang, ezért a menetelő csapatok nem egy időiben hallják a zenét. Annak érdekében, hogy a felvo­nulók megszokják a jelenséget, az igazi katonai díszszemle előtt két alkalommal tartanak gya­korló felvonulást a Vörös -téren. November 7-én, a Vörös ;tér be­járatánál tartalék technikai esz­közök tartanak ügyeletet. A dísz­szemle előtt egy nappal minden járművet még egyszer gondosan ellenőriznek. Tegnap Bácsalmáson és von­záskörzetében tájékozódott a gazdasági kibontakozási prog­rammal összefüggő helyi fel­adatokról Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára., A bácsal­mási pártbizottságon Vida Mik­lós városi első titkár és Bednár- né Kiss Ildikó tanácselnök fo­gadta és tájékoztatta Szakolczai Pált. A megyei pártbizottság titkára ezután felkereste a Katymári (Folytatás az 1. oldalról.) ben szovjet exportra kerül. Szintén a végéhez közeledik a fűszerpaprika betakarítása a kalocsai és a szegedi feldolgozó üzemek körzetében . a termésnek több mint 90 százalékát már lé­szedték. Idén 76—77 ezer tonna paprikát dolgoznak fel. A sze­gedi körzetben több mezőgazda- sági nagyüzem vállalkozott az idén a termény előszárítására, Kalocsa környékén pedig a szá­rított paprika őrlését is részben a gazdaságok vállalták. A pap­rikafeldolgozók a szerződött mennyiséget maradéktalanül fel­vásárolták, és a későbben sze­A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Buda­ipari Szövetkezet asztalos- és kárpitosüzemét, Madarason a konfekcióipari, valamint a takar­mánykeverő üzemet. Délután részt vett az MSZMP Bácsalmási Városi Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén, melyen a városi ta­nács irányító munkájáról készült jelentést tárgyalták meg, külö­nös tekintettel a vonzáskörzetre. A látogatás a térség politikai és gazdasági vezetőivel időszerű kérdésekről folytatott eszmecse­rével fejeződött be. dett — szerződésen kívüli — ter­més átvételére is készek. Megérkeztek az első nagyobb sárgarépa-szállítmányok is a kon­zervgyárakba, ahol egyelőre a terményt csak tárolják, feldolgo­zása a téli hónapokban lesz ese­dékes. Sárgarépából 20—22 ezer tonnát, gyökérből háromezer ton­nát fogadnak. Elkezdődött az al­mafeldolgozás szezonja, a gyü­mölcsből 280 ezer tonna felvásár­lását tervezték, ám úgy látszik, hogy kevesebbre számíthatnak, mivel a hozam kisebb a vártnál. A gyárak sűrítményt és befőtte­ket készítenek a népszerű gyü­mölcsből. pesten megtartott, 43. heti lottó­sorsoláson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 8, 59, 62, 76, 81. A minőséggel elégedettek a gyárak

Next

/
Thumbnails
Contents