Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
1987. október 21. • PETŐFI NÉPE • 5 NEM BÉR — KÖLTSÉGKERETBŐL Idénymunkán Bács-Kiskunban Külföldiek a mezőgazdasági üzemekben Bács-Kiskun megye mezőgazda- sági üzemeiben a csúcsmunkák idején már néhány éve idény- illetve vendégmunkásokat foglalkoztatnak, köztük lengyel állampolgárokat is. Ez év augusztus közepétől október elejéig a Bács-Kiskun Megyei Tanács 851 lengyel réázére engedélyezte a munkavállalást, három hetes váltásokkal. Mi indokolja alkalmazásukat ^ erre kerestünk választ a gazdaságokban és a megyei tanács munkaügyi osztályán. A vendégmunkások alkalmazása —• tudtuk meg — nem csupán gyakorlat, hanem kényszerítő szükség is. A mezőgazdasági termelés sajátossága, hogy rövid időszakokban nagyon erős a munkaerőigény. A szezon idején azonban nincs elég ember. A gazdaságok, termelőszövetkezetek gondban vannak, például a betakarítás szőlő- és gyümölcsszüret — vagy a szükséges ápolási munkák napjaiban. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban — ahol a legtöbb volt augusztus—szeptemberben a lengyel munkavállaló — 11 ezer tonna almát és ugyanennyi szőlőt kellett egyszerre betakarítani. Ezt a munkát nagyrészt diákok és lengyel vendégmunkások végezték el. Miért éri meg az üzemeknek táAz irányjelző Az irányjelző használatának fontosságát minden járművezető ismeri. Legtöbben azonban úgy vannak vele, hogy irányjelzés közben csak magukra gondolnak, azaz saját irányváltoztatásuk megmutatására. Az ilyen vezetőknél gyakori a későn kitett, rövid ideig villogtatott index, ami szinte csak a manőverezés helyén és pillanatában villan fel. Az irányjelző pedig ennél sokkal többre szolgál. A vezetőt a környezetéből érkező információk irányítják. Ezek segítségével tájékozódik a különböző forgalmi helyzetekben, a többi között a forgalomban részt vevő partnerek szándékairól is. Gondoljuk csak meg, az irányjelző villogása mennyi — különböző — jelentést tartalmazhat. Az irányjelzővel adjuk mások tudtára az elindulásunkat, a kanyarodásunkat, a visszafordulásunkat, az előzésünket és a megállásunkat is. Nyilvánvaló, hogy a sokféle jelentés csak számunkra mutatkozik úgy, hogy „kitettük az indexet”. A forgalom többi résztvevője számára valamit jelent. Fel kell ismernünk, hogy pontosan mit, hiszen aszerint kell megválasztaniok a saját mozgásukat, magatartásukat. Aki erre is gondol irányjelzés adása közben, az nem fog késlekedni, takarékoskodni a jelzéssel, időben és megfelelő ideig adja a jelzést, hiszen tudja, hogy a másiknak is időre van szüksége ahhoz, hogy az index felvillanásának a jelentését a jelzést adó jármű helyzetével és mozgásával összhangba hozza, s annak megfelelően cselekedjen. Ezért hangsúlyozzák a szakemberek, hogy az index jelzésadásának mindig meg kell előznie jó néhány ütemmel magát a manővert, soha nem szabad például jelezni, és abban a pillanatban irányt is változtatni. Az index legfontosabb feladata az előrejelzés mások számára, csak így van értelme, volról ideszállítani a munkást? Elvégre ez pénzbe kerül, ezen felül elhelyezésükről, megfelelő étkeztetésükről, sőt tolmácsról is gondoskodni kell. Csakhogy jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a lengyel vendégmunkások fizetése nem munkabérként, hanem költségként jelentkezik — vagyis nem von maga után olyan kellemetlen következményeket, mint amilyen a bérszínvonal-túllépés. Igaz, a lengyel vendégmunkások alkalmazása bizonyos belső feszültségeket kelt az üzemek saját dolgozóinak körében. Ám azt a pénzt, amit a külföldiek keresnek, nem lehet „szétosztani”, azaz a saját dolgozók ösztönzésére fordítani, mivel más forrásból származik, nem munkabér. Arról nem is beszélve, hogy a mai szabályozási feltételek mellett nem lehet „felelőtlenül” bért fejleszteni. Ebből a szemszögből nézve tehát olcsó munkaerőről van szó, a gazdaságoknak így jobban megéri a külföldit alkalmazni, mint a honi dolgozót, de — visszakanyarodva a föntebb vázolt helyzethez — ma még nincs is annyi hazai jelentkező, amennyire szükség lenne. A megkérdezett gazdasági vezetők szerint a magyar vállalatoknál elkezdődött szervezeti racionalizálás — nevezzük nevén: a munkaerő-leépítés — a megyében, pontosabban a mezőgazdasági üzemekfontossága csak így szolgálja a biztonságot. Arról nem is szólva, hogy a jelzés maga még nem jogosít fel arra, hogy végrehajtsuk a szándékunkat. Előbb meg kell győződnünk arról, hogy veszélytelenül végrehajtható-e. Ha mi magunk követünk, vagy kerülni, előzni szándékozunk olyan járműveket, amelyeknek irányjelzője működik, fokozott gondossággal járjunk el, amíg a vezetőnek a szándéka nem válik számunkra egyértelművé, teljésen érthetővé. Előfordulhat téves, figyelmetlenjelzés, ennek a kiszűréséhez némi idő kell, s addig számunkra fennáll a bizonytalanság. A pontos, fegyelmezett indexhasználat a közlekedés biztonságának szinte alapvető eszköze. Az irányjelzés elmulasztása súlyos hiba. Különösen az őszi időszakban, amikor romlanak a látási viszonyok, szükséges tehát, hogy a közlekedés résztvevőit feltűnő módon és időben tájékoztassuk szándékainkról. Itt emlitjük meg, hogy még mindig sok járművezető bizonytalan a tekintetben, hogy az azonos forgalmi sávban előzést végrehajtó gépjárműnek kell-e indexelni, ha az előzés nem jár irányváltoztatással, vagy például szükséges-e az egyértelműen egy irányban elkanyarodó útvonalon is kitenni az indexet. Nos, nem kötelező, de lehet. Ám e jelzés semmiképpen sem lehet megtévesztő. Szólnunk kell még arról is, hogy az elindulás előtt adott irányjelzést egyes vezetők túlbecsülik. Aki indexel, az még ezzel nem1 szerzett jogot magának arra, hogy szabályosan elindulhasson. A forgalmi sávban mozgóknak vele szemben feltétlen elsőbbségük van. Sem lassítani, sem megállni nem kötelesek. Az azonban valószínű, hogy már sűrű forgalom esetén is :— ha indexelünk — hamarabb találunk udvariasabb autóst, aki beenged bennünket a forgalmi sávba. B. I. ben még nem érezteti a hatását. A felszabaduló munkaerő helyben talál — vagy még keres — magának munkahelyet, nemigen kopogtatnak a gazdaságok személyzeti osztályainak ajtaján ' munkáért. Többségük megpróbál saját szakmájában vagy ahhoz közelálló területen elhelyezkedni. Az sem mellékes, hogy az itteni gazdaságok egyelőre nem tudnak annyit fizetni, amennyiért távolabbi vidékekről hajlandó a munkát kereső idejönni. A helyzet jövőre minden bizonynyal megváltozik. A felszabaduló munkások, az új helyet kereső dolgozók átlépése a mezőgazdaságba enyhíthet az üzemek gondjain és egyben a foglalkoztatási feszültségeken is. Ez azonban hosszas és nem egyszerű folyamat lesz. A mezőgazdasági munkákat addig is el kell végezni. „Ha lenne helyben elegendő munkáskéz, nem hoznánk külföldről, mert ez nekünk rengeteg egyéb gonddal is jár” — mondják a gazdaságok vezetői. Ez persze nem csak tőlük függ, hanem attól is, hogy ne kényszerüljenek szabályozókat és szabályokat kikerülni, és ne legyen lehetőségük itt-ott réseket találni. No meg, hogy a saját dolgozóikat több munkáért jobban megfizethessék. Magyar Ágnes Expresszkedvezmcnyek Tartalmiésformai újdonság az Expressz Őszi Utazási Magazinja. A szokásostól eltérően ezúttal őszi—téli— tavaszi ajánlatokkal állt elő az Ifjúsági Utazási Iroda, egy füzetben kinálva kül- és belföldi ajánlatait. És ebben a hagyományos úticélok mellett új színek is megjelennek. Mint az iroda neve is jelzi, az Expressz a fiatalok túráztatását, utaztatását tartja fő céljának. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne foglalkozna a fiatal felnőttekkel vagy családokkal. S ez vonatkozik a be- és kiutaztatásra egyaránt. A fiatalok számára vonzó és anyagilag elérhető úticél a szocialista országokban és a környező államokban ígérkezik. Kínálnak szilveszterezést, sítúrákat és karácsony körüli városnéző utakat. De csábítók a tavaszi szünetre tervezett cseh, lengyel, NDK-beli kirándulások vagy az olyan különlegességek, mint az eszperantó nyelvű táborokba, a sítanfolyamokra, könnyűzenei eseményekre indított túrák. Jó hír, hogy a napokban vette fel az Expressz a kapcsolatot a mongol és a koreai ifjúsági utazási irodákkal. Az országjáró fiataloknak különjáratú autóbuszt, vasútjegyet, helyfoglalást, hajójegyet, szállást, étkezést, idegenvezetést, sport-, kulturális és szórakoztató programokra belépőjegyet kínál az Expressz. Karácsonyra, szilveszterre, a tavaszi szünetre több mint ötven hazai helyszínen már 2—3—4 és többhónapos turnus közül válogathatnak a fiatalok Vagy a gyerekeikkel túrázni, pihenni vágyó családok. Érdemes megemlíteni, hogy az Expressz Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda több mint háromszáz partnerszervezettel, külföldi utazási irodával áll kapcsolatban. Tagja a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Utazási Szervezetének, a BITEJ-nek, az NDSZ-nek és az ISTC-nek. Ezért utasainak számos — utazási, szállás és más — kedvezményt biztosit. Ilyenek a gyermek kedvezmény, amelynek értéke általában 12 éves korig 5—15 százalék között mozog. Diákok részére az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába és a Szovjetunióba induló társasutak nagyobb részénél 5 százalék kedvezményt adnak. Az Expressz árusítja a 26 éves kor alatti fiatalok részére az Eurotran kedvezményes vasútjegyeket, nyugateurópai utazásokhoz és az Interrail igazolványt 26 éves kor alatti fiatalok részére, amely ingyenes utazást biztosít a nyugat-európai országok vasútjaira, és egyes kompjáratokra a skandináv országok felé. K. M. MÁSOKNAK VILLOG 9 Ä parkettafrizt eddig nehéz fizikai munkával juttatták a megmunkáló szalagra. Az új gépsornál ezt automata végzi. Űj gépsor — növekvő export A kecskeméti Parketta- gyártó Vállalat az idén mintegy 15 százalékkal kisebb létszámmal volt kénytelen dolgozni a szükségesnél. Különösen feszített munkát igényel a jelentős tőkés exportjuk teljesítése. A jövő évre szeretnék mintegy 60 százalékkal bőviteni a nyugati exportjukat. Ennek érdekében kölcsönbérleti szerződés keretében új, olasz parkettagyártó gépsort vásároltak. A napokban kezdték meg az új üzemrészben a próbaüzemet Az új gép évente mintegy 150 ezer négyzetméter csaphornyos hagyományos parkettát tud előállítani. Január elsejétől már folyamatosan dolgozik és mintegy 60 százalékkal fog növekedni az export minőségű áru. Az sem közömbös, hogy a hasonló mennyiség előállítására az eddigi tizenöt helyett mindössze kilenc dolgozóra lesz szükségük. (P. Z.) • Az új megmunkálógép előnye nem elsősorban a több, hanem a kiváló minőségű termék. A gépről lekerülő parketta minden belföldi és exportigényt ki tud elégítem. SZABADALOMRA VÁRVA Rugalmas hidak Ki gondolná, hogy a hidaknak, a felüljáróknak olykor 50—70 C- fokos hőmérsékletingadozást is tűrniük kell? Sőt kimondottan alkalmazkodniuk kell hozzá. Vagyis: az egyre növekvő forgalom, az ezzel együttjáró erőhatásokon túl az időjárás szeszélyeivel szemben is ellenálló hidakat, hida- lásokat építenek világszerte. De hogyan? Laikusok bizonyára nem is gondolnák, hogy a szabad mozgást, a hőmérsékletingadozás elviseléséhez szükséges rugalmasságot gumiszerkezet biztosítja. Ezt a pályamegszakítót hidász nyelven dilatációnak nevezik. Valamikor régen egymáson csúszó lemezek adták a dilatációt. De csak részben váltak be, mert a hóié, az eső lecsoroghatott a lemezek között a híd belső részébe, csökkentve annak élettartamát. Jó ideje többnyire a Német Szövetségi Köztársaságból importált Magyarország devizáért pályamegszakító rendszert. Különleges összetételű gumiról van szó, melynek egyfelől biztosítani kell az út folytonosságát, másfelől jól kell alkalmazkodnia a burkolathoz. Mint tudjuk: egyre kevesebb pénz jutott külföldi vásárlásra, az import csökkentését szorgalmazó rendelkezések sürgették tehát a hazai pályamegszakító rendszer megszületését. Évek óta folytak már idehaza kísérletek különböző vállalatoknál. Amikor a nyolcvanas évek elején erősödött az import- korlátozás okozta nyomás, öt cég összefogásával létrehozták az első magyar dilatációt. Öt szakember, Schulek János, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat osztályvezetője, Hoffmann György, a Hídépítő Vállalat komlói üzemének vezetője, Kovács Zsolt, az UVA- TERV irányító-tervezője, Skou- mal Gábor, az UTIBER hidtech- nológusa és Somogyi Sándor, a TAURUS művezetője közösen hozta létre a konstrukciót, 1985- ben. Addig-addig próbálkoztak, amíg sikerült kialakítaniuk egy sa.- játos, úgyis mondhatnánk Schu- lek-féle gumiprofilú dilatációt. Belepattintják egy fém befogószerkezetbe s ezzel együtt építik be a híd- ba. Próbák szerint kiszakíthatósága, szakítószilárdsága jobb, mint a külföldié — állítja Schulek János. Rendkívül lényeges, hogy hazai alapanyagból, hazai gyártók készíthetik a pályamegszakítót, és olcsóbb, mint a külföldön vásárolt. Az öt cég szabadalmaztatni kívánja a rendszert. Elsőként a Hungária körúti felüljáróba építették be. Azóta is árgus szemmel figyelik „viselkedését”. Tökéletes vízzárónak bizonyul, kellően rugalmas, készségesen alkalmazkodik a helyzethez, a forgalomhoz. Az elmúlt két évben másutt is beépítették a magyar dilatációt. És most először Duna- hídban is hazai pályamegszakító biztosit rugalmasságot. A Lánchídon a napokban fejezik be a szerelést a komlói hídépítők. A „szülők”, az öt szakember azonban már „továbbgondolkodik”: nagyobb nyílású, fesztávolságú hidalásokban csak akkor működnek a dilatációk, ha azokat a vezérlőberendezés irányítja. Nos, a meglévő pályamegszakítóhoz most terveznek vezérlőberendezést. Ha sikerül a technikai problémát megoldaniuk, valamennyi magyar híd- hoz készülhet magyar dilatáció magyar alapanyagból. H. T.
