Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XUI. ért. 847. mim Ára; 1,80 Ft Ü987. október 29., ketté Döntött a Legfelsőbb! Bíróság Beáztak a lakások —j Juhászkaland — Amíg a fegyelmi büntetés jogerős lesz (3. oldal) A város I I megszépült: j ez mindenkinek tetszik (S. oldal) NEMZETKÖZI TAPASZTALATCSERE Szövetkezeti szakemberek Kecskeméten Holnap, szerdán kezdődik Bu­dapesten, a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége Központi Bi­zottságának háromnapos tanács­kozása. Az eseményre a hét vé­gén hatszáz küldött és a nemzet­közi szervezet szakbizottságai­ban, munkabizottságaiban tevé­kenykedő szakértő érkezett ha­zánkba. A Központi Bizottság ülését előkészítendő szombaton és vasárnap több előzetes megbeszé­lésre is sor került, a hétfői nap­ra pedig vidéki szakmai tapasz­talatcseréket szerveztek szá­mukra vendéglátóik, az országos szövetkezeti szövetségek. Ezek egyik helyszíne volt me­gyénk is. Az SZNSZ fogyasztói bizottságának tagjai, valamint az üzletkötések szervezésével fog­lalkozó Intercoop képviselői dr. Szlamenicky Istvánnak, a Szö- vosz főtitkárának társaságában látogattak Kecskemétre. A ven­dégek között volt Hang Zon Gun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belkereskedelmi minisztere, az ottani fogyasztási szövetkezetek országos szövet­ségének elnöke is. A vendégek rövid tájékoztatót hallgattak meg Erdélyi Ignáctól, a Mészöv elnökétől és Szarka Ba­lázstól, az Univer Áfész elnöké­től, majd megtekintették a szö­vetkezet városközponti ABC­áruházát képünkön) és hetény- egyházi konzervüzemét. Programjukban kecskeméti városnézés, a tanácsháza megte­kintése is szerepelt. Megyénkbe- li útjuk Bugacon zárult. A ven­dégek elismeréssel szóltak ta­pasztalataikról. N. fi, FÉLÉVI HELYZETÉRTÉKELÉS Eltitkolt balesetek, tömeges szerencsétlenség Megyénkben hosszú évek óta •csökken az üzemi balesetek szá­ma: ez év első felében is keve­sebb volt, mint 1986 hasonló idő­szakában. Erről számolt be a Bács-Kiskun Megyei Munkavé­delmi Bizottság legutóbbi érte­kezletén Gergely Imre, az Or­szágos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség Bács- Kiskun Megyei Felügyelőségé­nek hivatalvezetője. A felügyelőség különböző szem­pontok szerint dolgozza fel, ér­tékeli az üzemektől kapott bal­eseti jegyzőkönyvek alapján az információkat. A statisztikából kiderül, melyek azok a terüle­tek — népgazdasági ágazatok, foglalkozások stb. —, amelyekre a munkavédelmi felügyelőségnek jobban oda kell figyelni. Míg a múlt félévben 2515, ez év első hat hónapjában 2363 foglalkozási bal­eset volt megyénkben, ez hat- százalékos csökkenést jelent. Mint •Gergely Imre elmondta: újab­ban három csoportra osztják a foglalkozási baleseteket. A mun­ka közben (munkahelyen) történ­tet foglalkozási üzeminek, ami a munkába jövet-menet fordul elő, foglalkozási üzemi úti bal­esetnek nevezik. A harmadik cso­portba tartoznak az „egyéb” fog­lalkozási balesetek, azok, amiket a társadalombiztosítási intézet nem ismeri el-üzeminek (tehát nem fizet rá ÍOO százalékos táp­pénzt), a felügyelőség azonban nagyon is élénken figyelemmel kísér. Az engedély nélküli mun­ka — „fusi”, fekete fuvar — köz­ben, illetve ittasság, munkahelyi rendbontás miatt történt balese­teket illetik ezzel az általánosító elnevezéssel. Nos, a foglalkozási üzemi és az egyéb foglalkozási balesetek szá­ma csaknem 12 százalékkal csök­kent, az üzeminek minősülő útiaké viszont növekedett (591- ről 666-ra). E tények mintha ar­ra figyelmeztetnének: a munka­helyen már kezdjük megtanulni, hogy vigyázzunk önmagunkra és másokra, de vége önfegyelmünk­nek, amint kilépünk a gyárkapun? Általános tapasztalat, hogy mindig vannak ágazatok, ame­lyekben csökken, másokban nö­vekszik a balesetek száma. Az idén például a vasiparban 28,2 százalékkal volt kevesebb, mint áz «elmúlt év hat hónapjában, csökkent a mezőgazdaságban is, ezen belül a szövetkezetekben 20, az állami gazdaságokban 7,8 szá­zalékkal. Emelkedett viszont az építőiparban 4,1, a kereskede­lemben és vendéglátásban 20 szá­zalékkal. A statisztika azt mutatja, hogy megyénkben a balesetek elsőd­leges okai legtöbbször az úgy­nevezett környezeti hatásra és anyagra vezethetők vissza. Pél­dául, ha mosogatás közben a dol­gozó kezében eltörik a pohár, ha megcsúszik a lépcsőn, megbotlik az egyenetlen járdán —, vagy éppen a fejére esik egy elszáradt faág (ilyen is előfordult már!). Csak példaként: abban az eset­ben, ha valakinek tégla esik a fejére, a baleset kiváltó oka min­den bizonnyal emberi mulasztás. A második leggyakoribb ok az, hogy a sérült nem tartotta be a munkavégzésre vonatkozó elő­írásokat. Ezt követik az okok gyakoriságának sorában a meg* hibásodon gépek, berendezések, szerszámok, negyedikként a fe­gyelmezetlenség, ötödikként a munkaszervezési hiba. Mindezek alapján — beleértve a csökkentő tendenciát is — kedvező a megye baleseti hely­zetéről alkotott kép, amit azon­ban — ahogyan Gergely Imre elmondta — néhány negatív je­lenség beárnyékol. Elsősorban az, hogy a múlt év hasonló idő­szakához képest sokkal több volt a halálos kimenetelű bal­eset. Belejátszott ebbe az emlé­kezetes porrobbanás a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat kecskeméti üzemében: ennek következtében négyen haltak meg. A tragédiát feltehetően az okozta, hogy többen nem tartot­ták be — elsősorban a tűzren­dészet! — előírásokat. Beárnyé­kolja a kedvező képet az is, hogy néhány helyen szabálytalanul, 14 éven aluliakat alkalmaztak nyári munkára. (Mint lapunk ko­rábban megírta: két gyerek élet- veszélyes sérülést szenvedett.) Végül, de nem utolsósorban: meg­döbbentő tapasztalat, hogy egyik­másik üzemben eltitkolják a bal­eseteket. Például a bajai Bácska Húsipari Vállalatnál több mint harmincat „rejtettek véka alá”, aminek következményeit a vál­lalat képviselőinek természete­sen vállalnlok kellett. A sza­bálysértőket pénzbírsággal súj­tották. A. M. Hetvenöt éves az állami gépjárművezető­képzés Hetvenöt évvel ezelőtt in­dult meg Magyarországon az állami gép járművezető-képi és — ebből az alkalomból tudo­mányos emlékülést tartottak hétfőn a Közlekedési Múzeum­ban. Az emlékülés résztvevői át­tekintették a gépjárművezető- képzés magyarországi törté­netét, rendszerének és szerve­zetének kialakulását. Előadá­sok hangzottak el egyebek kö­zött a képzés és a vizsgáztatás módszereiről, a jelenlegi gya­korlatról és a fejlesztési elkép­zelésekről. Budapest rendőr-főkapitány­sága 1901-ben rendeletet ho­zott, hogy a fővárosban csak vizsgázott sofőrök vezethetnek gépjármüvet. Az'akkori vizs­gakövetelmények ma már megmosolyogtatják az embert: aki beindította a motort, elin­dította a jármüvet, tudott fé­kezni és megállni, az már kép­zett vezetőnek számított. 1912- ben a Belügyminisztérium és az Autóklub közösen dolgozta ki az első állami sofőrképző tananyagot, amely már rend­kívül sokrétű elméleti és gya­korlati Ismeretet tartalmazott. A vizsgázóknak — akárcsak ma — számot kellett adniuk elméleti tudásukról, majd a rutinpályán és a forgalomban kellett bizonyítaniuk ráter­mettségüket. Az elmúlt 15 esztendő alatt többször Is módosították a képzési rendszert, Igyekez­tek Igazítani azt a megválto­zott forgalmi körülményekhez. Erre szükség Is volt, ha figye­lembe vesszük, hogy időköz­ben többszörösére nőtt a gép- járműpark, és amíg 1912-ben még csak kilencen jártak tan­folyamra, addig ma már éven­te több tízezren vesznek részt a gépkocsivezető-képzésben. Az utóbbi időben módosult va­lamelyest a magyarországi közúti forgalmi helyzet, ehhez alkalmazkodva fejlesztik to­vább a hazai képzést rend­szert. A tudományos emlék­üléshez kapcsolódva kiállítás is nyílt a Közlekedési Mú­zeumban. MOSZKVÁBAN MEGNYÍLT A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSSZAKA Önállóbbak lesznek a szovjet vállalatok A napirend és a munkarend elfogadásával Moszkvá­ban, a Kreml Nagy Palo­tájában hétfőn megnyílt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A tanácskozáson részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet ve­zetők. A szovjet parlament első napi­rendi pontként személyi kérdé­sekben döntött. A második na­pirendi pont a Szovjetunió 1988. évi gazdasági és társadalmi fej­lesztési tervének elfogadása 'és az 1987. évi terv teljesítésének megvitatása. A szovjet Minisz­tertanács által előterjesztett na­pirendi pont előadója Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttag­ja, a miniszterelnök első helyet­tese. 1988-ban gyorsabb ütemben kell növekednie a termelésnek, mint az ötéves tervidőszak első két évében — hangsúlyozta be­számolójában Nyikolaj Talizin. — A tervelőirányzat értelmé­ben a nemzeti jövedelemnek 4,3 százalékkal, az Ipari termelés­nek 4,5 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelésnek 3,4 százalék­kal, a munka termelékenységé­nek pedig 4,2 százalékkal több­nek kell lennie, mint 1987-ben. A terv feladatul szabja, hogy az egységnyi termék előállításához felhasznált fém mennyisége a népgazdaság átlagában 6,9 szá­zalékkal, a felhasznált energia mennyisége 5,3 százalékkal csök­kenjen. A Szovjetunió 1988. évi költ­ségvetését az elvileg új pénzügyi politika alapján dolgozták ki — mindta a Legfelsőbb Tanács ülés­szakán Borisz Gosztyev. A szov­jet pénzügyminiszter a jövő évi költségvetési tervét előterjeszt­ve kifejtette, hogy a tervezetet az állami vállalatokról szóló tör­vény előírásaival összhangban alakították ki,- megteremtve a szükséges feltételeket a teljes ön­elszámolás rendszerének széles körű bevezetéséhez. Gyökeres változások történ­nek a költségvetési bevételek te­rén — mondta a miniszter. Az új gazdálkodási körülmények között a bevételek újraelosztá­sa a vállalatok javára történik. Az előirányzat szerint jövőre több mint 100 milliárd rubelt for­dítanak az önelszámoló terme­lésre és a szociális fejlesztésre. Csökken a költségvetésben a forgalmi adóból származó bevé­telek aránya, hiszen nagymér­tékben — mintegy 12 milliárd rubellel — csökkent az égetett szeszes italok eladásából szár­mazó bevétel. Gosztyev emlékez­tetett arra is, hogy kisebb a kül­kereskedelemből származó bevé­tel, ami a világpiaci árak szov­jet szempontból kedvezőtlen ala­kulásával függ össze. Mint a mi­niszter rámutatott, lassan halad a szovjet exportban a nyersanya­gok meghatározó szerepének fel­számolása. Jövőre erőteljesebb lesz a szov­jet költségvetésben a szociális szféra szerepe. Minden forrást egybevetve jövőre 402 milliárd rubelt fordítanak a különböző lakossági igények kielégítésére — lakásépítésre, fogyasztási cik­kek előállítására, a kereskedelem és a szolgáltatások fejliesztésére —, s ez 22 milliárddal több a fo­lyó évinél. Tíz és fél milliárd ru­belra nő a környezet'védelemre fordított összegek mértéke. A katonai kiadásokról szólva a szovjet pénzügyminiszter a kö­vetkezőket mondta: a szovjet fegyveres erők személyi állomá­nyának eltartására, nyugdíjak fizetésére, katonai építkezések­re és egyebekre fordított össze­gek az ez évi, azaz 20,2 millián’i rubeles szinten maradnak. A jövő évi népgazdasági tevv és költségvetés tervezete feletti vita konkrét voltát elősegítet­te, hogy a képviselők: előzetesen megismerhették az előterjjeszté- seket, s a képviselők százai részt vették a dokumentumokat elő­készítő bizottságok munkájúiban. Az 1988-as népgazdasági terv sa­játossága — amint azt több hoz­zászóló is hangsúlyozta —, hogy abban nagymértékben csökken a központi mutatók: száma, nö­velve a helyi kezdeményezések­hez a mozgásteret. Harmadik napirendi pontként az 1988. évi költség vetésn öl dön­tenek a küldöttek, s át'tekintik az 1987. évi költségvetés teljesí­tését. Ezt követően — negyedik na­pirendi pontként — a szovjet parlament megvizsgálja azokat a javaslatokat, am elyeket a kül­döttek az előző ülésszakon el­fogadott egyik törvény kapcsán (Folytatás a 2. oldiilon.) HÚTŐTÁROLÓKBAN, KAMRÁKBAN, LÁDÁKBAN Ijeszedté Jk, O rADAOAC! a I UpUgUo«-# m y a piros almát Az idén az elmúlt hét végén utolsó alkalommal népesedtek be úgy igazából az almáskertek. Ez­zel a nekirugaszkodással a me­gyében csaknem az összes termés ládáikba, tárolóba került. Csalá­dok is kiruccantak — kihasznál­va a még kellemes őszi időt — és a „szedd magad” akció kere­tében gyűjtötték a ropogós, pi­ros, mosolygó almákat. Persze fizettek érte, kilóját általában 7 forintért vihették haza. A Jánoshalmi Termelőszövet­kezetek Közös Vállalatánál ezen az őszön a „szedd magad” akció invitálásra több mint kétszáz tonna almát válogattak a fákról gyerekeik és felnőttek. A 28 hek­tár területű almáskertben a szo­kásosnál kevesebb termett (ez a megyében mindenütt jellemző), amit a zord tél és a kevés nyár­végi csapadék rovására Írnak. Így is jó közepesnek mondják a ter­mést, sajnos a minőségét is, mert a Jonathán és a Staymared ép­pen a vízínség miatt nem piro­sodott be teljes felületén, mint a jobb években. A vállalat dolgo­zói ezekben a napokban is sze­tt A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban a képen látható nagy láttákban tárolt almát a léüzembe szállítják és ott dolgozzák lel. (Méhes! Éva felvétele) dik még b termést, s egy részét á Zöldérttel közös hűtőházuk­ban tárolják, a lének valót pe­dig exportálják, illetve a Kecs­kemét vin jánoshalmi pincésze­tének adják el. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban 2500 tonna az al­matermés, 25 százalékkal keve­sebb a vártnál. Több mint har­madát lének dolgozzák föl, felét exportálják, főként Csehszlová­kiába és a Szovjetunióba. Az idén kivételesen a vagonellá­tással is elégedettek, így nincs akadálya a folyamatos szállítás­nak. A Hungarofruct megyei kiren­deltsége idei friss gyümölcs és zöldség tőkésexport-tervét már ezer tonnával t últeljesitette. Al­maié készítésére több mint négy és fél ezer tonná t küldtek nyugat-' európai megrendelőknek. Frisst fogyasztásra és tárolásra a szo­cialista országot cba szállítana):, legtöbbet csehszlovákiai terüle­tekre, az NDK importőrének újabb megrenc lelésére a mis- gyéből 900 tonnt ít küldenek a né­met piacra. Egj'éb termékekből is folyamatos a ?. export, például szeletelt pritar ninpaprikát szál­lítanak az NSZ K-ba, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet és az áfész pedig 118 tonna Chasseias szőlőt adott el a Hungarofruct közvetítésével a usztriai kereske­dőknek. Cs. 1. REFLEKTORFÉNYBEN A MEZŐGAZDASÁG Iparjogvédelem és verseny A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa által meg­hirdetett Novus ’87. megyei Találmányi, Üjítási Kiállítás a héten szakmai előadásokkal folytatódik. Tegnap mezőgazda- sági iparjogvédelmi napot tartottak, ahol az innováció kér­déskörét vitatták meg. Ebhői rögtön az is kiderült, hogy ma már az iparjogvédelmet helytelen lenne az elnevezésnek meg­felelően csak az ipar területén értelmezni, hiszen a jogvéde­lemben az agrárágazat érdekei is egyre erőteljesebben kife­jeződnek. Dr. Lontai Endre egyetemi ta­nár, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület (MIÉ) főtitkára méltat­ta a MTESZ keretein belül mű­ködő társadalmi szervezet szere­pét, majd rövid tájékoztatást adott a 25 éves egyesület törté­netéről. Megállapította, hogy je­lentős előrelépés történt az ipar­jogvédelmi oktatásban, és amint ez a legutóbbi országgyűlés alkal­mával bebizonyosodott: a széles körű munkát, a szákemberek ész­revételeit jól hasznosíthatja a jogalkotó is. Azonban illúzió len­ne azt hinni, hogy amit gazdasá­gi eszközökkel nem lehet elérni, az megoldható a jogi szabályo­zással. Egy múlt évi megyei szintű felmérés szerint az iparjogvédel­mi feladatok ellátásában előbbre tartanak az állami gazdaságok, míg a szövetkezetekben jelentős a lemaradás. Ezt a helyzetértéke­lést támasztotta alá dr. Szabó Ágnesnek, a MÉM munkatársá­nak előadása. Mint elmondta, az iparjogvédelem jelentősége nem • áll arányban a mezőgazdaság­nak a nemzeti1 jövedelem terme­lésében és az exporttevékenység­ben betöltött szerepével. Az éle­ződő piaci verseny feltételei kö­zött pedig elengedhetetlen termé­keinknek megfelelő és szakszerű jogi védelmet biztosítani. Ezt kí­vánja a kutató, a termelő és a népgazdaság érdeke egyaránt. Ma­gyarország 1983-ban csatlakozott az új növényfajták oltalmát el­látó nemzetközi szervezethez, az UPOW-hoz. Hazánkban is egyre inkább előtérbe kerül a géntech­nológia, amely újabban felveti a gének jogi oltalmának szükséges­ségét — hangs’ ályózta az előadó. Mivel a nemes ítési törekvések a kifinomult piaisi igényeket köz­vetítik, versen} ’képességünk meg - őrzése miatt neon elég csak a tér - meléssel és a feldolgozással ti j- rődni, hanem a jogi oltalomra is nagyobb gondo t kell fordítani. A fajtavédelemnél t és a f.zabac? al­mi oltalomnak a csomagolás1 oan és az elnevezésben is meg kell jelennie. Erre Intő példa 'tehet az egyik közös ipiaci orsz ággal nemrégiben folytatott laorv itánk. Az újítási, tulálmán}ü munka irányításának korszerű módsze­rei a mezőgazd as ágban cíi nű zá­róelőadásában Fiigedl Lá szló, a Szolnok megye i Teszöv j par jog­védelmi szakér tője saját tapasz­talatokról és k »zdeménye zésekről számolt be a résztvevőknek. Végezetül a r negh ivott előadók­ból választott zsűri odaítélte a MIÉ Bács-Kisl run megy» ai és köz­ponti szervezete által a legjobb mezőgazdasági újitóná): felaján­lott különdíjat. Ezt a Hosszúhe­gy! Mezőgazda sági Kon ibinát gép­szerelője, Spábil Vilmos kapta, az MTZ-erőgépel i hátsó ! 5éltengelyé­nek felújításé ra vonal kozó javas­latáért. A rei idézvén: /sorozat ma munkavédelnr ti száki nai nappal folytatódik. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents