Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

I

Petőfi Népe albuma

„ Azt mondják, hogy szerencsém van..

K

evés hely van a megyében, ahol nem énekelt a népszerű dalénekes, Dóry József. Annál is inkább, mert fontos számára, hogy a legeslegkisebb faluban is fellépjen. Persze, szerepelt ő már csillogó-villogó koncerttermekben is — a világ legkülönfélébb vidékein. Bács-Kiskunhoz, szűkebben Szabad- szálláshoz erős szálak kötik az elismert művészt. Először erről beszél budai lakásában:

ELISMERÉSEI:

SZOT-díj —11986 Szabadszállás díszpolgára — 1986 Szocialista Kultúráén — 11)87,

LEMEZEI:

Dóry József énekel; Gyöngy virágos kiskertemben; Az én jó apámnál nincs jobb a világon (előkészületben); Tíz albumon, nótaösszeállításban is közreműködik.

— Szabadszálláson születtem.

Büszkén vallottam mindig magamat Petőfi „népének”. Gyermekkoromat a

Kiskunságban töltöttem, ott jártam elemibe, polgári iskolába. Később Kecskemétre kerültem, a felső kereskedelmiben érettségiztem. Ezután Zsámbék következett az életemben, a dunántúli településen könyvelőként dolgoztam, majd a pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője lettem.

— Kérem, időzzünk még a szabad- szállási élményeinél.

— Édesapám és édesanyám egy műkedvelő előadáson ismerte meg egymást. A falu rossza cimű népszínműben alakították Göndör Sándor és Bát- ki Tercsi figuráját. Lényegében a színpadon szövődött a szerelmük, amiből házasság lett. Hat gyermeket neveltek fel. A sor végén állok, hatodikként születtem. Szabadszállásra mindig szeretettel gondolok vissza. Boldog gyermekkorom volt, lényegében mindent megkaptam.

— Mivel foglalkoztak a szülei?

— Amikor összeházasodtak, kétkezi munkával keresték a kenyérre valót. Idők múltán apám asztalosüzemet létesített. Szorgalmával, becsületes helytállásával haladt egyre előbbre, megteremtette a biztos anyagi hátteret. Három nővérem féijhez ment, két bátyámmal együtt továbbtanultunk.

— Szabadszálláshoz neves emberek kötődnek...

— Igen, tudom, mindig dicsekszem ezzel. Petőfi Sándor ott járt elemi iskolába, József Attila a Pőcze családnál töltötte gyerekkorának egy részét, Szász Károly tizenöt évig volt a falu református papja, írója. Piielle Kornélia, a Nemzeti Színház örökös tagja Szabadszállás temetőjében nyugszik. Prielle Kornéliát édesapám unokatestvére vette el feleségül, Rozsnyai nevű gazdálkodó volt az utolsó félje. Mulatós kedvéről ismerték, olyannyira,

HTi

r*n

\

hogy a művésznő éksze- i

reit, aranyait is elkótya- |

vetyélte. József Attilát is- '

mertem. Inkább a bá- ;

tyámmal volt jó barát- t

Ságban, de én is gyakran találkoztam vele a Dóry- és a Pőcze-szőlő tőszóm- !

szédságában. Visszavonult, felénk, tartózkodó pesti gyereknek tartottam, hosszúkás sápadt arccal. Hiába hívtuk játszani, nem jött. Pőcze Sándor a Muszáj-kert- ben — oda hordták ösz- sze a cséplésre váró gabonát csőszködött.

Kunyhójában húzódott meg Attila. Ott, mindenkitől elvonultan írta verseit. Akkor nem gondoltuk, hogy tizennégy-ti- zenöt éves korában már írással, irodalommal foglalkozik.

— Köszönöm, hogy megosztotta velünk ezt az érdekes emlékét. Ha már a régmúlt került szóba, hadd érdeklődjem: az ön gyerekkori pajtásai hogyan emlékeznek Dóry Józsefre? Ha hazamegy, bizonyára felidézik a régen történteket. Szabadszállás díszpolgárának választották, ebből gondolom, nem lehet rossz viszonya szülőhelyével.

— Tudja, országos népszerűségre tettem szert. Bejártam az öt világrészt. Ám Isphasem tagadtam meg a szülőfalumat. Úgy érzem, szeretnek is ott, szívükbe zártak. Apám, anyám úgy nevelt, hogy mindenkivel barátságosnak kell lenni. Hetvenöt esztendős koromban, tavaly választottak Szabadszállás díszpolgárává. Ennek viszonzásául zenei alapítványt tettem a tehetséges diákok képzésének, taníttatásának segítésére. Bizottság dönt arról, hogy kik . kapják meg az ösztöndíjat. Kétszázezer * forintot tettem egy betétkönyvbe 1986. december 22-én..Ebből jut a fiataloknak — az idén először.

' — Szép gesztus. Amióta itt ülünk és beszélgetünk, folyton meg akarom kérdezni, hogyan lesz egy banktisztviselőből magyarnóta-énekes?

— Először is: helyesbítek ... Én nem magyarnóta-énekes vagyok, hanem dalénekes. Ez nem mindegy!

— Mi a különbség? A magyarnóta- énekes titulus degradáló?

— Az is a művészet egyik ága ... Van, aki ahhoz érez tehetséget. Ezt most ne firtassuk, jó? A székesfővárosi felső zeneiskolában végeztem, Puccini Bohémélet című operájának Rodolphe

• Pillanatkép Dóry Józsefről — lemezhallgatás közben.

A felvétel 1967-ben készült.

9 A hatvanas évek elején, a téeszszervezés idején a művészek is járták a vidéket — hangulatkeltés céljából. A lovas kocsi utasai: Tornyai Mária és Dóry József.

mmm

• Ötvenkét évvel ezelőtt... Dóry József zsámbéki otthonának udvarán.

• A kép hátulján pontos dátum segít az emlékidézésben: 1962. november 17-én Makón vendégeskedett a népszerű énekes. Lakatos József népi zenekara kísérte.

tenorszerepében vizsgáztam. A rádióban is énekeltem klasszikus operákat, operetteket, műdalokat, népdalokat, Händelt, Beethovent. Dr. Molnár Imre főiskolai tanár előadásokat tartott Népdalkincsünk gyöngyszemei — magyar népdalköltészet címmel, én pedig népdalénekesként szerepeltem ebben a műsorban. Tudja-e, hogy a rádióújság által meghirdetett tehetségkutató verseny egyik győztese voltam 1934-ben, Sárdy János barátommal? Ő Duna- földváron kántortanítóskodott, én pedig banktisztviselőként éltem. Mindketten győztünk.

— Van egy dilemmám. Pucciniből vizsgázott, Beethovent énekelt, felkarolta a népdalokat és egyszercsak magyar- nótaestekre hívták. Sértés ez?

— Nem, nem, nem ... A magyarnótát ne becsülje le! Felkészültség kell

ahhoz is, még több, mint a népdalénekléshez. Néhány operaénekesünk is vállalkozik arra, hogy nótákat énekel. Például hajdanán Palló Imre, Székely Mihály, Svéd Sándor, ma pedig Melis György, Kalmár. TVlagda ... Abban igaza van, hogy a magyarnótát nem lehet klasszikus mértékkel mérni. Ez populáris műfaj. Százezrek kedvelik, mert maguk is értik, éneklik, hasonló érzések birtokosai, mint amikről szólnak a dalok. A televízióban Ötven éve énekel Dóry József címmel sugározták a műsoromat. Utána Szecskő Tamástól kaptam egy gratuláló levelet, 91 százalékos tetszési indexet ért el az adás. Jlyen még nem volt! Hát ezek után sértődjek meg? Na nem. Inkább még én is írok notaszövegeket. Épp most készült el az egyik, már elküldtem a zeneszerzőnek.

— Népszerűek a Dóry-nóták?

— Hát nem ismeri őket? Ötöt-hatot több énekes műsorára tűzött már: Azt mondják, hogy szerencsém van nékem, Úgysem tudsz elmenni, a két szemedből látom, Eltűntek az álmok, Elég volt a legényélet, Szabadszállás határában leszedik a szőlőt, ha megérik, Kiskunsági csárdás — ezeket a közönség is szereti.

— Az ön pályája két mederben folyt. Hivatali és énekesi tevékenységére célzok.

— Pénzügyi és művészi pályán haladtam előre, szinte párhuzamosan. Pestre derültem, a kereskedelmi bank egyik fiókjának helyettes igazgatója voltam. Magánúton tanultam énekelni, később, mint már említettem, a székesfővárosi felső zeneiskolában szereztem képesítést. Az államosítás után az OTP alapításában tevékenykedtem. Ez komoly feladatot adott. Főfelügyelőként mentém nyugdíjba, tizenöt éve.

— Mit szóltak a bankban, az OTP- ben ahhoz, hogy egy főfelügyelő a világot járja és énekel, olykor a rádióban is hallható?

— Bizony, kezdetben engedélyt kellett kérnem ahhoz, hogy a rádióban énekelhessek. Itt a levél, megmutatom. Egyébként az egyhangú, száraz hivatali munkámat nagyon jól kiegészítette a művészi tevékenységem.

— Mesélte, hogy a téeszszervezés idején a vidéket járta, mint énekes. Ebből kitűnik, a művész néha politikussá válhat. Ha mindehhez még hozzátesszük azt, hogy a világban bennünket, magyarokat képvisel, nem kis feladatra vállalkozik.

— Bejártam mind az öt világrészt. Ahol csak magyar él, ott énekeltem. Voltam azért máshol is, Japánban, Kínában,'Indiában ... A környező magyarságnál ugyancsak sikeresen szerepeltem dalmúsoraimmal. Olyan énekeket adtam elő, melyek kifejezik az ember lelkületét, az ősi érzést a haza iránt.

— Ugyanazt, mint az ön esete Szabadszállással — csak más méretekben?

— Igen. Ragaszkodás az ősökhöz, a faluhoz. Aki nem tiszteli a múltat, a hazáját, az nem ember.

— Több mint kétezer helyen lépett már fel az országban. Ma hívják-e?

— Rendszeresen felkérnek, állandóan járom az országot. Viccesen azt szoktam mondani; a kocsimat nem kell vezetnem, eljut a célba magától, úgy ismeri az utakat.

— Megelégedett emberrel beszélgettem? Közel a Dunához, háromszobás öröklakásban él elváltán, egyedül. A Balatonon villája van, kocsival közlekedik. Elegendő mindez?

— Most pedig úgy fog hatni, hogy gazdag vagyok ... Pedig sok áldozattal járt az éneklés. Nem feledem el, hogyan zötykölődtünk a füstös vonaton, siettünk eljutni a legkisebb faluba énekelni. Nem egy éjszakát aludtunk az állomások fapadjain ... Megérte! Elmondom, miért. Egyszer Gyomán szerepeltem. Odajött hozzám egy ősz hajú néni, olyan volt, mint az anyám. Azt mondta, ha énekelek a rádióban, megjegyzi: a fia énekel. Nagy kitüntetés! Áz önzetlen, szívből fakadó jókívánságok éltetnek, táplálnak. Érdemes volt minden áldozatot meghozni.

— Kívánjuk, sok „kitüntetésben” legyen még része Dóry Józsefnek.

Borzák Tibor

Ki válik magányossá?

Napjainkban sok szó esik a magányosságról és az egyedüllétről. Gyakran azonos fogalomként használjuk e két szót, máskor bizonyos élethelyzetet, vagy egy adott lelkiállapotot jelölünk vele. Mi is tehát a magányosság és mi az egyedüllét?

A magány semmi esetre sem azonos az egyedülléttel. Lehet valaki egyedülálló, mégsem kínozza a magány. És lehet valaki nagyon is magányos, annak ellenére, hogy házastársa van, gyerekek, rokonok, munkatársak veszik körül.

A magány sajátos lelki élmény, amely többnyire független az ember külső körülményeitől, s amit ki-ki másként élhet át. Sokan éppen a magányban találnak feloldódást, menekülést, pihenést, alkalmat és lehetőséget az elmélyülésre, gondolkodásra, az önvizsgálatra. Az egyedüllét csupán azt jelenti, hogy valakinek nincs társa. Vagy azért, mert még nem talált rá, vagy azért, mert már elveszítette. A veszteség azonban nem véletlenül vezet elmagányosodáshoz.

Akit elhagytak, vagy akit hosszú évek keserű tapasztalatai juttattak arra az elhatározásra, hogy önmaga vessen véget egy aldatlan kapcsolatnak, joggal elkeseredett és boldogtalan, s átmenetileg átélheti a valódi magány gyötrelmeit. Ám amíg nem törődik bele a helyzetébe, addig arra is képes, hogy változtasson az életén. Ha azonban az idők során leikébe belekövesedik az elidege- nedettség érzése, magányossá válik, s már nem keres kiutat.

Kérdés, vannak-e emberek, akik függetlenül körülményeiktől, eleve magányosságra vannak ítélve, s kiirthatatlaV

nul hordozzák magukban ezt az érzést? A magányosság kialakulásában legalább annyi szerepe van a külső körülményeknek, mint néhány valóban magányosságra hajlamosító tényezőnek, személyiségjegynek. Az életsors, az események láncolata mindig közrejátszik abban, hogy valaki magába fordul és elmagányosodik. Valójában azonban a személyiségtől is függ, hogy kiből válik végérvényesen magányos ember, s ki az, aki az egyedüllét átmeneti időszaka után képes talpra állni és új, gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani. Az emberek, akár magányosak, akár egyedülállóak, hajlamosak arra, hogy a körülményekben, mások hibáiban keressék kudarcaik okát. Hasznos volna öh- vizsgálatot tartaniuk és elgondolkodniuk azon, vajon ők maguk miben voltak a vétkesek, ők maguk hol vétették el a lépést? Az áldozatok ugyanis sorsuknak nem pusztán passzív résztvevői, hiszen mindenki saját maga is alakitja a sorsát.

Hogy ki válik nagyobb valószínűséggel magányossá? A magukba zárkózó, az élet zajától szívesen visszavonuló embereket többnyire kielégíti egyetlen ember iránt érzett szerelmük, szerete- tük, barátságuk. Kötődésük társukhoz, barátjukhoz rendkívül szoros, csupán egymásnak élnek és tökéletesen kielégíti őket egymás társasága. Ha egy ilyen ember elveszíti szerelmét, házastársát vagy barátját, hirtelen tökéletesen magára marad. Elszigeteltsége végleges magányossággá változhat, hiszen korábban kettejük meghitt közösségéből valójában kirekesztette az egész világot. A világ felé nyitott emberek ellenben mindig ki vergődnek kínzó helyzetükből.

A

szabad idő

. Horgászoknak

Versenyeztek a szakmunkás- tanulók

A Szakszervezetek Bács- Kiskun Megyei Tanácsa, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága és a Magyar Országos Horgász Szövetség megyei intézőbizottsága halfogó' versenyt rendezett szakmunkástanulóknak. A Kiskunsági Főcsatorna Homóki-hídi szakaszán, október 10-én tizenkét csapat több mint ötven versenyzője mérte össze tudását.

A tanárok, vetélkedőjében Vass István (Baja I. csapata) bizonyult a legeredményesebbnek 1615 ponttal, 2. Tabajdi István (Kunszentmiklós) 580, 3. Varga József (Kiskunfélegyháza) 530 ponttal.

A diákok egyéni versenyében:

1. Kovács Zoltán (Baja I.) 2675,

2. Miskolczi Péter (Baja I.) 2140, 3. Németh Péter (Baja I.) 2005, 4. Gajdácsi László (Baja II.) 1275, 5. Szűcs Attila (Baja II.) 660, 6. Czirka Attila (Kecskemét II.) 580 ponttal.

Csapatban: 1. Baja I. csapata (Kovács Zoltán, Németh Róbert, Miskolczi Péter, Vass István) 4 helyezési számmal, 2. Kunszentmiklós 14, 3. Kiskunfélegyháza 16 helyezési számmal.

A boldogságról

VÍZSZINTES: 1. A függőleges 23. gondolatának első része (Zárt betűk: I, T, I.) 13. Nép a Közel-Keleten. 14. Zsebtolvaj. 15. Kettős betű. 17..,. kódex, magyar-nyelvemlék a 15. századból. 18. Nem áll egyedül a naptárban. 19. Ismétlés röviden. 20. Becenév. 22. Argon. 23. Lengyel város. 25. Zenedarab! 26. Kon-.,., Heyerdahl tutaja. 28. Korán-fejezet. 30. Franz Kaffka (1883—1924) ismert regénye. 32. Illattal párosult zamat. 34. Se nem ..., se nem szoroz (középen kettősbetű) 35. „A” lusta. 36. Kötelezvény. 37. Egyforma betűk. 39. Rágcsáló. 41. Csont latinul. 42. Verdi operájá. 43. Igekötő. 44. Gyakori török férfinév. 45. Nehézipari Minisztérium. 46. A szív felőli oldal. 47. ... Dimitar, bolgár író. 49. A tetejére. 51. Régi magyar költő (László, 1704—64.) 53. Jóeszű. 54. Nép. 56. Fővárosa: Bagdad. 57. Locomotív ... 56. Művészettörténész (Nóra). 60. Gépészmérnök röviden. 62. Felteszi az ... a pontot. 63. ... Paulo, brazil város. 65. Szó a könyv elején. 66. „Don ,...” Verdi operája. 68. Zamat. 69. A derékszögű háromszög egyik oldala. 71. Töltény.

FÜGGŐLEGES: 1.... József, festőművész. 2. Angol állami légitársaság. 3. Ellenértéke. 4. Anyós népies szóval. 5. „A” fűszer. 6. Tartó. 7. Motívum. 8. Bányaakna bejárata.9. Norvégia fővárosa. 10. Szelén vegyjele. 11. ...hal, béka lesz belőle. 12. Mésszel szennyezett. 16. Hegy a Budai hegységben. 18. Kíséri a folyót. 21. Pravoszláv szentkép. 23. A gondolat tőle ered (Grúz költő). 24. Népies űrmérték. 21-. Ifjúsági lapunk betűjele. 29. Fordított mesefilm címe. 31. Bírósági eljárás. 33. Irattári. 35. Gyikszerű, bikafejű állat a! Szovjetunió ázsiai részén. 36. A gondolat befejező része (Zárt betűk: L, G, S, R) 38. Az angol légierő. 39. Egy németül. 40. Vallás. 42. Svájci üdülőhely. 43. Kétszeres ökölvívó Európa-bajnok (Tibor). 44. Szappanmárka. 46. Délolasz kikötő. 48. Minden közhivatalban van. 49. Ránc. 50. Gally. 52. Te és én. 54. Sete. 55. Aranynyúl. 59. Téli. I. (Shakespeare). 61. A harc istene a római (mitológiában. 64. Fót betűi keverve! 6. Dzsem. 67. Végtelenül unom! 70. Omszk folyója. 71. Perui gépkocsijelzés. 72. Tiltószó.

Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 36. és a függőleges 23. számú sor.

F. I.

Az október 10-én megjelent rejtvény helyes megfejtése:

AZ ÉN ÖRÖKSÉGEM, ÚJ SZÓ, SZÍNHÁZ, KRITIKA, KŐMŰVES KELEMEN, A NÉMA HEGEDŰ, MAGYAR FEJEK, ÉL MÉG BÁNK

Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Pécsi Józsefié, Kelebia; Sáro- sy József, Baja; ifj. Szántó Lászlóné, Fülöpháza; Turcsányi Renáta, Madaras.

t