Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

1987. október 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Törvény az általános forgalmi adóról (1.) KÖZELEG AZ ŐSZI-VETÉS IDEJE Kevés a mag, A hiányos a választék A népgazdaság fejlesztését szolgáló korszerű adó- és árrendszer megterem­tése,'valamint az állami feladatok ellá­tásához szükséges bevételek elérése ér­dekében az általános forgalmi adó alapvető szabályairól az országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések ADÓKÖTELEZETTSÉG Adóköteles a termék és a szolgálta­tás adóalany (3. paragrafus) által törté­nő belföldi értékesítése, exportálása és importálása. 2.§ (1) E törvény alkalmazásában a) belföld: a Magyar Népköztársa­ság területe, a vámszabadterületek ki­vételével; b) értékesítés: ha ellenértékért a ter­mék tulajdonjogát, illetve kezelői jogát átruházzák vagy szolgáltatást teljesíte­nek; c) exportált termék vagy szolgálta­tás, a külföldre vagy vámszabadterü­letre kiszállított termék Vagy teljesített szolgáltatás, ideértve az átmenő (tran­zit) áruszállítást és az országhatáron át történő személyszállítást is; ilyen ter­méknek minősül a külkereskedelmi áruforgalmon kívül kivitt vagy más módon értékesített termék is, ha a jog­szabály így rendelkezik; d) importált termék vagy szolgálta­tás: a külkereskedelmi áruforgalomban belföldre behozott és vámmentesen vámkezelt, valamint a kiviteli előjegy­zésből visszahozott belföldi eredetű terméket; importált terméknek minő­sül továbbá a külkereskedelmi árufor­galmon kívül behozott termék is, ha jogszabály így rendelkezik; e) terméknek minősül az építmény is. (2) Értékesítés továbbá — a számvi­teli szabályod, szerinti belső számla alapján — a terméknek vagy a szolgál­tatásnak a) a saját vállalkozáson belüli adó­mentes szolgáltatáshoz (S. paragrafus), b) a saját vállalkozáson, belül vég­zett beruházásra, illetve c) reprezentációra, továbbá d) a vállalkozáson kívüli személyes célra történő'felhasználása. AZ ADÓ ALANYA I 3. § (1) Az általános forgalmi adót (a to­vábbiakban: adó) az a jogi személy vagy magánszemély — ideértve a ma­gánszemélyek társaságait is — fizeti, aki bevétel elérése érdekében rendsze­resen, saját nevében végez értékesítést (a továbbiakban: adóalany). ' (2) Az e törvényben meghatározott esetekben kell adóalanynak tekinteni: a) a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemélyt, b) a bort értékesítő magánszemélyt. 4- § Termék vagy szolgáltatás importálá­sa esetén az adót az első belföldi tulaj­donos (kezelő), illetve a' szolgáltatás igénybe vevője fizeti. TÁRGYI ADÓMENTESSÉG 5-§ Mentes az adókötelezettség alól az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatások értékesítése. ALANYI ADÓMENTESSÉG 6. § . (1) Az adóalanyt — választása sze­rint'— adómentesség illeti meg, ha az értékesítésért mind a tárgyévet megelő­ző évben kapott, mind pedig a tárgyév­ben — az adóalany szerint — várható ellenértéknek az évenként számított összege vendéglátó-ipari és bolti kiske­reskedelmi értékesítés) esetén az 1 000 000 forintot, egyéb értékesítés esetén pedig a 250 000 forintot nem haladja meg. (2) Az az adóalany, aki vendéglátó­ipari és bolti kiskereskedelmi, valamint egyéb értékesítést egyaránt végez, az adómentességet akkor választja, ha az összes értékesítés évenként számított ellenértéke az 1 000000 forintot nem haladja meg. (3) Az az adóalany, aki az értékesí­tést a tárgyévben kezdi meg, akkor jo­gosult az alanyi adómentesség válasz­tására, ha az értékesítésnek — az adó­alany szerint -j- várható ellenértéke az. (1), illetőleg a (2) bekezdés szerinti ösz- szeghatárokat időarányosan nem ha­ladja meg. 7.§ Az adóalany kérelmére az adóható­ság adómentességei engedélyezhet, ha az adóalany minden termékét vagy szolgáltatását más adóalany — 1. szá­mú melléklet szerinti — adómentes szolgáltatásához értékesíti. AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE 8-§ ' (1) Az adófizetési kötelezettség azon 'a napon keletkezik, a) amelyet az értékesítésről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként fel­tüntettek; b) amelyen'az ellenértéket megfizet­ték, ha az-értékesítés a 19. paragrafus (1) bekezdés b) pontja alapján számla nélkül történt;. c) amelyen a 2. paragrafus (2) be­kezdésében meghatározott értékesítés esetében a termék átadásáról, a szol­gáltatás igénybevételéről, valamint a beruházás teljesítményértékéről a belső számlát kiállították.. (2) Termék vagy szolgáltatás impor­tálása esetén az adófizetési kötelezett­ség a) a nem rubelelszámolású, nem ál­lamközi megállapodáson alapuló be­hozatalnál a vámkezelés, b) államközi megállapodáson ala­puló behozatalnál, valamint egyéb ese­tekben a termék belföldi rendeltetési helyére érkezésének illetve a szolgálta­tás teljesítésének napján keletkezik. AZ ADÓ ALAPJA a) személygépkocsi beszerzése ese­tén, kivéve, ha a beszerzés további érté­kesítés céljából történt; b) távolsági és helyi személytaxi- szolgáltatás igénybevétele esetén; c) termék betétdíjas göngyölegként való felhasználása esetén; d) kávé és kávékészítmény, szeszes ital, ásványvíz, szikvíz és üdítőital, do­hánygyártmány, valamint teafélék sze­mélyes, illetőleg reprezentációs célra való beszerzése, továbbá vendéglátó­ipari szolgáltatás ilyen jellegű igénybe­vétele esetén. (3) A 15. paragrafus (1) bekezdés szerint átalánnyal adózó bolti kiskeres­kedelmi vagy vendéglátó-ipari értékesí­tést folytató adóalany az előzetesen fel­számított adót nem vonhatja le. (4) Ha az adóalany adóköteles és adómentes értékesítést is végez, a le­vonható és a le nem vonható, előzete­sen felszámított adó összegét köteles elkülönítve, illetőleg jogszabály szerint arányosan meghatározni. 13. § (1) Az adóalany —.az adóigazgatási jogszabályokban meghatározott idő­szakonként és módon — a fizetendő és a levonható adóösszegek különbözetét köteles az adóhatóságnak befizetni. (2) Ha a levonható adóösszeg a fize­tendő adó összegét meghaladja, az adókülönbözetet az adóalany jogosult az adóhatóságnál visszaigényelni. Vetőmag Vállalat Duna—Ti­sza Közi Területi Központjá­ban a közelmúltban megtar­tott szokásos, vetömaghelyzetet feltáró tájékoztató szerint húsz nappal az őszi gabona várható vetésideje előtt a hely­zet kimondottan rossznak mondható. Alig egy héttel a tanácskozás után a Magyar Távirati Iroda munkatársának tollából közöltük Kovács Józsefnek, a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalat vezérigazgató-helyettesének szavait: „az őszi vetésű növények szaporítóanyagából megfelelő ellátást ígérnek a vállalatnál”. A két állítás homlokegyenest ellenkező. Bár, ami igaz lehet országos átlagban, korántsem biztos, hogy Bács-Kiskunban is az. Milyen tehát most a vetőmaghelyzet a gazdaságokban, amikor rajtrá készen állnak a gépek? tönsági' tartalékok megteremtésére leg­célszerűbb lenne közös kockázatválla- lásúegyüttmüködést kialakítani a ter­melő gazdaságok és a forgalmazó vál­lalat között. 9-§ (1) Az adó alapja — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az értéke­sített terméknek vagy szolgáltatásnak az adó összegével csökkentett ellenérté­ke. (2) Termék importálása esetén az adó alapja a) nem rubelelszámolású behozatal­nál a vámmal és a vámkezelési díjjal növelt vámérték; vámmentesen vagy „0” százalékos vámtétellel való vámke­zelés esetén a vámérték, ennek hiányá­ban a határparitásos érték, b) rubelelszámolású behozatalnál a különbözeti termelői forgalmi adóval és az import forgalmi adóval növelt határparitásos érték. (3) Szolgáltatás importálása esetén az adó alapja az adó összegével csök­kentett ellenérték. (4) A 2. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott értékesítés esetén, to­vábbá ha az ellenérték termék vagy szolgáltatás, az adó alapja ezeknek a forgalmi értéke, ennek hiányában pe­dig az árképzési szabályok szerint kal­kulált ár. AZ ADÓ MÉRTÉKE 10. § (1) Az adó mértéke az adóalap 25 százaléka, 15 százaléka, illetve „0” szá­zaléka. Az egyes termékek és szolgálta­tások értékesítése után fizetendő adó mértékét a 2. számú melléklet állapítja meg. (2) A termék vagy a szolgáltatás ex­portálása, illetve a termék betétdíjas göngyölegként történő értékesítése ese­tén az adó mértéke „ 0” százalék. AZ ADÓ LEVONÁSA, BEFIZETÉSE, VISSZAIGÉNYLÉSE 11- § (1) Az adóalany az általa fizetendő adóból a beszerzéseit terhelő adóössze­get (a továbbiakban: előzetesen felszá­mított adó) a következők szerint von­hatja le: a) a vásárolt termék vagy szolgálta­tás után a számlán —- elkülönítve — feltüntetett, előzetesen felszámított adó összegét, egyszerűsített számla esetén az azon feltüntetett adókulcs alapján kiszámított adó összegét; b) a részére importált termék vagy szolgáltatás után kifizetett adó össze­gét. (2) Az előzetesen felszámított adó levonására az adóalany attól a naptól kezdődően jogosult, amelyet az általa beszerzett termékről vagy a részére tel­jesített szolgáltatásról kiállított szám­lán a teljesítés időpontjaként feltüntet­nek. (3) Termék vagy szolgáltatás impor­tálása esetén az adóalany az adó megfi­zetésének napjától kezdődően jogosult az előzetesén felszámított adót levonni. (4) A beruházást terhelő, előzetesen felszámított adó levonásával kapcso­latban a Minisztertanács az (1)—(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérően rendelkezhet. 12. § (1) Nem vonható lé az előzetesen felszámított adó, ha a terméket vagy a szolgáltatást az adóalany adómentes értékesítéshez (5—7. paragrafus) szerzi be. (2) Nem vonható le továbbá az elő­zetesen felszámított adó; U II. fejezet Különös rendelkezések AZ ADÓMEGÁLLAPÍTÁS KÜLÖNLEGES ESETEI 14. § (1) Bolti kiskereskedelmi értékesítés esetén az adóalany —jogszabály eltérő rendelkezéséig — jogosult arra, hogy a fizetendő adót az általános szabályok­tól (9. paragrafus) eltérően az értékesí­tési célú termék beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított adó kulcsainak a megoszlása alapján állapítsa meg. (2) Vendéglátó-ipari értékesítés ese­tén az adóalany jogosult a fizetendő adót .az értékesités — az előfizetéses ételforgalom nélküli — ellenértéke alapján a) alkoholt nem árusító — a 4 c) számú mellékletben felsorolt — ven­déglátó-ipari egységnél 2,9 százalék, b) melegkonyhás, alkoholt is árusí­tó vendéglátó-ipari egységnél 13,8 szá­zalék, c) egyéb vendéglátó-ipari egységnél 18,0 százalék'átlagadókulcs alkalmazá­sával megállapítani. 15. § (1) Bolti kiskereskedelmi vagy ven­déglátó-ipari értékesítés esetén az adó­alany átalányadózást választhat, ha az értékesítésért mind a tárgyévet megelő­ző évben kapott, mind pedig a tárgyév­ben — az adóalany szerint — várható ellenértéknek az évenként számított összege a 4 000 000 forintot nem halad­ja meg. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő átalány összegét a tevékenység jellegé­nek megfelelően a) bolti kiskereskedelmi értékesítés esetén a 3/a és a 3/b számú, b) vendéglátó-ipari értékesítés ese­tén a 4/a és 4/b számú melléklet szerint átalánytáblázatok alapján az adóalany állapítja meg. (3) Egyéb értékesités esetén az adó­alany, ha. az értékesítésért mind a tárgyévet megelőző évben kapott, mind pedig a tárgyévben — az adóalany sze­rint :— várható ellenértéknek az éven­ként számított összege az 1 000 000 fo­rintot nem haladja meg, jogosult arra, hogy az adót az 5. számú melléklet szerint átlagkulcs alkalmazásával álla­pítsa meg. (4) Az az adóalany, aki az értékesí­tést a tárgyévben kezdi meg, akkor jo­gosult az (1)—(3) bekezdés szerinti adózás választására, ha az értékesités várható ellenértéke az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti összeghatárokat idő­arányosan nem haladja meg. 16. § Az adóalany köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy a 14. paragrafus vagy a 15. paragrafus szerinti adózást választotta. Ettől — a 15. paragrafus szerinti összeghatárok túllépését kivéve — a választás évét követő két naptári év elteltével térhet el. Ezt követően, ha az adóalany továbbra is az adómegál- lapitás különleges módját választja, a bejelentési kötelezettségnek ismételten eleget kell tennie, ezzel az említett idő­szak újra kezdődik: (Folytatjuk) Pótlás a társmegyékből A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat 33 megyei tag­gazdaságának őszi kalászos vetőmag- igénye 2641 tonna, e pillanatban ennek mintegy 70 százaléka áll rendelkezésre. A fajták közül csökkentett mennyiség­ben -?U vagy egyáltalán nem — kaptak a gazdasagok GK-Öthalmot, Gk— Zombort, MV—14-et, 15-öt, Jubilejn- áját és Bucsányi 20-at. A pótlásra kí­nált fajták és szaporulati fokok megvá­sárlásán még gondosodnak. A Gabona és Ipari Növények Terme­lési Rendszere 22 megyei nagyüzemben segíti a gabonatermelést. Taggazdasá­gaik búzavetőmag-igénye az idén 1304 tonna volt, a diszpozíciók és a kiszállí­tások most 884 tonnát jeleznek. E szám állandóan növekszik, hiszen az üzemek már a forgalmazóval is közvetlen kap­csolatba leptek. A megyei összesítés pedig: a területi központ évente mintegy 10 ezer tonna vetőmagot termeltet, ez az eddigiekben megfelelt a gazdaságok igényeinek. Az idén azonban mindössze hétezer tonna szaporítóanyag termett meg. A gazda­ságok igénye viszont -— sajat terméski­eseseik miatt — ebben az évben 12 ezer tonna. A hiányzó mennyiséget a társ­megyékből igyekszik beszerezni a vál­lalat. A számadatok mögött szakmai, anyagi gondok rejtőznek. Az előbbiek között legnagyobb a mezőgazdászok állandó, kivédhetetlen problémája, a kedvezőtlen időjárás. A búza vetőmag­termő területein, hasonlóan az áruga­bonákéhoz, kevesebb termett. A viasz­éréstől a növény forróságban állt a föl­deken, a betakarítás előtt azonban több napig tartó esőzések jöttek. Ez okozta, hogy már a kalászban csírázás­nak indultak a magok, s betegségek is felütötték fejüket. A vetőmag minősé­gére ügyelő hatóság, a Növénytermesz­tési és Minősítő Intézet (NÖMI) terüle­ti központjának adatai szerint 1987-- ben az eddigi megvizsgált több mint 12 ezer tétel egynegyede érte el az első osztályú minösitest, 60 százaléka a II. osztályút és 15 százaléka lett alkalmat­lan. Az előző évek átlagában I. osztá­lyúnak minősült a vizsgált vetőmagok 60 százaléka, II. osztályúnak 30 száza­lék, alkalmatlannak pedig csak 10 szá­zalék. Csökkent a terület Az őszi kalászosok vetőmagtermelő területe is érezhetően csökkent ebben az évben. Szintén a NÖMI adatai: míg 1985-ben 9 ezer 927 hektár volt, tavaly 10 ezer 594, ebben az esztendőben csak 6 ezer 977 hektár. Az okok között első helyen a munkaerő-foglalkoztatás áll. A vetőmag-előállítás egyik legfonto­sabb mozzanata az igen nagy odafigye­lést igénylő kézi munka, ami természe­tesen a termelés költségeit jelentéke­nyen megnöveli. Úgy mondják, a vetőmag termelésé­vel foglalkozó mezőgazdasági üzemek a munkájuk minősége és eredményeik alapján is a jobbak közé tartoznak, hiszen ez a tevékenység „rákényszeríti" a szakembereket a meggondolt, min­den fogást pontosan betartató techno­lógiára. Csakhogy a technikai háttér megteremtése itt is egyre égetőbb, gya­korta megválósíthatatlan feladat elé ál­lítja a termelőket. A vetőmagok árfek­vése viszont nem követi egyértelműen a növekvő ráfordításokat. így a mező­gazdasági üzemek a megtermett vető­magokból csak annyit tisztítanak meg, készítenek ki, amennyire biztosan sike­rül vevőt találniuk, a többit esetenként a takarmánykeverőkbe küldik. A biz­Keresett fajták Tovább bonyolítja a dolgot a válasz­ték kérdése. Természetes, hogy minden üzemben igyekeznek megtalálni azokat a fajtákat, amelyek területükre, adott­ságaikhoz legjobban megfelelnek. Ezért járják a szakemberek a bemuta­tókat, vesznek részt tapasztalatcseré­ken, forgatják a kiadványokat. Min­den évben vannak olyan fajták, ame­lyek „berobbannak” a köztudatba, hir­telen megnő irántuk a kereslet, de mi­után ezek új fajták, a szaporításuk még nem hozhat elegendő mennyiséget. Az árutermelő gazdaságok nem min­den esetben olyan szaporulati fokú ve­tőmagokat választanak, amelyekre szükségük lenne. Ugyanis, a későbbi­ekre gondolva — vagyis arra, hogy sa­ját termésükből tartanak meg saját fel­használásra vetőmagot =§ inkább a magasabb szaporulati fokok mellett döntenek. Ez bizonytalanná teszi a kí­nálkozó választékot. Olyannyira, hogy a forgalmazó vállalat helyi központjá­ban így hangzott el a tájékoztatón is — a gazdaságok eredeti elképzelésé­től fajtában és szaporulati fokban mintegy 40 százalékban eltérve tudnak csak szállítani ebben az évben. Az idén a mennyiségi, a választékbeli és a minőségi gondok együttesen jelent­keztek a megyében. É pillanatban, szeptember utolsó hetében hiszen óránként jönnek-mennek a diszpozíci­ók, kérések, változtatások — a TK ösz- szesítése alapján mintegy ezer tonna vetőmagigényre nincs meg a fedezet. Hiányzik — szinte az első szállítási pil-r' tana tok tói kezdve — a kurrens fajták' közül a GK—Öthalom, a GK—Ságvá- ri, a Jubilejnaja, a Bucsányi—20, az MV—14, az MV—15. A társintézmé­nyektől sikerült a napokban még sze­rezni valamennyi MV—4-et, 8-at. 9-et, 10-et, 12-őt és rendelkézésre áll még GK—Kincsőből, a Zagrebcsankából. a Baranjkából és egy kevés a Lonjából. Gál Eszter FELE KÖLJ^G^EL, HIBÁTLAN MINŐSÉGBEN Felújított otthonok Halason Csaknem két évtizeddel ezelőtt ala­kult meg Kiskunhalason az első la­kásszövetkezet Gagarin néven. Folya­matosan fejlődött, majd egyesülve a Markovics Mária lakásszövetkezettel, ez utóbbi nevét vette feL A szövetkezet elnöke kezdettől fogva László Józsefné, akinek aktivitása, kezdeményezőkészsé­ge közismert. Jelenleg 239 lakás és 30 garázs karbantartásáról gondoskodik a közösség. ( A 15—20 éves négyemeletes lakóhá­zak felújítása időszerűvé vált! A szö­vetkezet vezetősége sokat tanácskozott arról, hogy miként lehetne ezt a felada­tot olcsón, gyorsan és jól megoldani. Az elnök elmondja: — Gyakori tapasztalat, hogy hóna­pokig elhúzódik az ilyen lakóházak ta­tarozása, ami nemcsak drága, hanem a lakók idegrendszerét is alaposan igény­be veszi. Négy évvel ezelőtt vált idősze­rűvé a felújítás, több ajánlatot kértünk épitővállalatoktól. A legkedvezőbb az itteni Épülettervező és Kivitelező Gaz­dasági Munkaközösség költségvetése volt, amely ugyanazokat a munkákat ‘ feleannyiért számította fel, mint más vállalkozók. Először nem akartunk hinni a szemünknek, amikor ezt az ajánlatot megkaptuk. Érdeklődésünk­re megtudtuk, hogy valóban képes — előzőleg már volt rá példa — a nyolcta­gú munkaközösség ilyen teljesítmény­re. Megkötöttük a szerződést. Be kell vallanom, hogy nem volt elegendő pén­zünk, s egy praktikus megoldást vá­lasztottunk; eladtuk a házfelügyelői la­kást egy új szövetkezeti tagunknak és a lépcsőház tisztántartására takarító­nőt fogadtunk. 9 A felújított Vasút utcai lakóházak. A felújítást a gmk — jó munkaszer­vezéssel — valóban rövid idő alatt elvé­gezte, s kitűnő minőségben. '— Munkájukkal elégedettek voltunk és elhatároztuk, hogy további felújítá­sokkal bízzuk meg az ügyes kollektí­vát. A program második szakaszában a Vasút utca 8. számú ház teljes felújí­tását bíztuk rájuk, hasonlóképpen az ugyanebben az utcában lévő négyeme­letes épület rendbehozását. Ez összesen 98 lakást érintett — egészíti ki az előb­bieket az elnök. Az idén néhány héten belül befejezik három harminclakásos épülettömb rendbehozását. Ezzel lényegében a la­kásszövetkezethez tartozó épületek fel­újítási gondját egy időre elvetették, mi­vel 5 év garanciát vállalt a gmk az emlí­tett javításokra. A felújításokra az erre a célra képzett anyagi alapokon kívül — még az olcsóbb megoldások ellenére szükség volt kölcsön felvételére. is A kiskunhalasi kezdeményezés példa arra, hogy az építőiparban is jelentős tartalékok vannak. Lelkiismeretes munkával, fele költséggel és rövidebb idő alatt is meg lehet a feladatokat ol­dani. Ez összefügg a szakemberek anyagi érdekeltségével, hiszen ily mó­don a munkában részt vevők nagyobb keresetre tehetnek szert. Végül tehát mindenki elégedett: a szakember, a szö­vetkezet és a lakók is. Kereskedő Sándor Shell benzinkút gyári beruházásban A legújabb Shell benzinkutat a 85-ös számú főút mellett adták át, FertöszeHtmikhSs határában. A be- niházás érdekessége, hogy a 20 mU- ltt liós költségből 18 naütiót a Petőházi Cukorgyár adott. A kút személyze­Az új Shell-bázlson nyolc kútból nak autós cikkeket, valamint autó- alkatrészeket is. Egy hideg-meleg kítottak az állomáson.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents