Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-15 / 243. szám
1987. október 15. • PETŐFI NÉPE • 5 TETTREKÉSZ MŰSZAKIAK A suszter maradjon Egy fejlesztőmérnök a kaptafánál a Béke-tanyán A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet vasipari telepét az ott dolgozók egymást között csak „Béke-tanyaként” emlegetik. Az elnevezés anélkül is találó, hogy az eredetét különösebben firtatnánk. A nagyközség szélén, a gyümölcsöskertek után, Kiskőrös irányába haladva a műútról először egy impozáns csarnoképület ötlik a szemünkbe. Közelebbről megnézve látom, hogy a csarnokot csak most építik, egyelőre az elavult apró épületekben működhet a vasipari ágazat. Van közöttük alumíniumbódé és hullámpalával fedett fóliasátor, de a többsége roggyant tanyaépületekre emlékeztető, félig nyitott szín és műhellyé átalakított valamikori istálló lehet. A telep jelenlegi központjára diófa jelzi. A két iroda- helyiség egy toldalékszámyban kapott helyet. Itt találom Thámm László fejlesztőmérnököt. VAN ELÉG TÜZELŐANYAG A hideg napok előtt Beszélgetés az Ipari Minisztérium osztályvezetőjével 1984—85 telén, majd 1987. év elején elég kellemetlen tapasztalatokat szerezhettünk a télről. Nem túlzott óvatosság tehát, ha már most érdeklődünk: miként készülnek fel az energia termelői a hidegebb napokra. Tarján Róbert, az Ipari Minisztérium osztályvezetője tájékoztatott a tárca felkészülési programjáról: — Az első benyomásaim csupa ellentmondásból állnak. A Budapesti Műszaki Egyetem járműgépész szakán végzett, most mégis mezőgazdasági gépekkel foglalkozik.. Fejlesztőmérnök és égy szakszövetkezetben vállalt munkát. Hogyan találta meg itt a számítását? — Már mások is mondták, hogy „kilógok” a sorból, de egy alkotó értelmiséginek nem könnyű testreszabott munkát találnia. Példaként említhetem, hogy hat év után 27 volt tankörtársam közül ma már csak négyen végzünk a szó igaz értelmében vett mérnöki munkát. Nekem eddig szerencsém volt. A szakszövetkezet 1983-ban elnyerte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázatát és központi finanszírozással, a MÉM műszaki intézetének patronálásával létrehozott egy, a szőlővonalon tevékenykedő mezőgazdasági gépgyártó bázist. Ide jelentkeztem és megbíztak a fejlesztési munkák vezetésével. A feleségem keceli születésű pedagógus, ő is megtalálta itt helyét, ez a magyarázata a választásnak. ^~A tervezőmérnökre könnyen ráfogják, hogy csak ül az irodában és bámulja a rajztáblát. Mivel bizonyított?' — Az első önálló tervezéshez mindjárt az indulásnál egy kollégám adta az ötletet. A Technoimpex és az Indusztri- álexport Külkereskedelmi Vállalat közösen kiírt egy pályázatot. A Nigériába szállítandó oktatási létesítmény komplett felszereléséhez kerestek vállalkozókat. Arra biztatott, hogy egy faipari megmunkálógépet bizonyára én is meg , tudnék konstruálni. Négy cég már pályázott előttünk, ötödikként mi is jelentkeztünk és nyertünk. Ezt 1984. november elsején közölték velünk, azzal a kikötéssel, ha karácsonyig elkészítünk 48 berendezést, akkor nem keresnek más gyártót. Egy ilyen üzletet nem lehetett elszalasztani. Az ötfős irodai személyzet nyakába vette az országot, hogy beszerezze a szükséges anyago' kát, a többiek pedig — ekkor negyven fő volt, most hatvan a vasipari melléküzemág létszáma — nekiláttak a munkának. Magam is kölcsönkértem apósom permetezőruháját és beálltam a sorba, hogy tartani tudjuk a szoros határidőt. Éjjel-nappal folyt a lázas tevékenység. Három év alatt 2400 faipari megmunkálógépet állítottunk össze és küldtünk Nigériába. Emellett kézi szerszámok gyártására is megbízást kaptunk, többek között 57 ezer kézigyalut készítettünk. Amikor már nem győztük a munkát, kiépítettünk egy házi összeszerelő-bedolgozó hálózatot. Volt, aki lovas kocsival, más gépkocsiutánfutóval vitte haza a gyalu alkatrészeit. Hírét vették és olyan öreg nénikék is jelentkeztek házi bedolgozónak, akik talán sohase láttak gyalut. Senkit sem küldtünk el, mindenkit betanítottunk a munkára. Összességében 90 millió forint árbevételt értünk el és mivel exportra szállítottunk, kaptunk hétmillió forint tőkés termelés után járó adóvisszatérítést. Ebből a pénzből épül most az új daruzható csarnokunk. — Szerencsésen és jól startolt, de a gyártó bázist mégsem erre a célra hozták létre. — Közben a MÉM útmutatása alapján folyt az egyedi gépgyártás is. Az OMFB négymillió forint anyagi támogatást nyújtott a szövetkezetnek. Az összeg felhasználásával 'a termelésben hiányzó és Magyarországon még nem gyártott nyolc különféle mezőgazdasági gépet fejlesztettünk ki. Elkészítettük a mintadarabokat, megszereztük a minősítő okiratokat és berendezkedtünk a gyártásra, sőt a kelendő alkatrészekből és anyagokból biztonsági tartalékot képeztünk. Ezen kívül saját fejlesztésben konstruáltunk egy négy munka• A famegmunkáló gép továbbfejlesztett változata itthon is keresett termék lehet. Ezt a gépet például Sopronba szállítják. helyes pneumatikus metsző aggregátort. — Mi lett ezeknek a gépeknek a sorsa? — Az első megrendelést a szövetkezet adta. Minden típusból vásárolt két- két darabot, így valóságos referencia- hellyel rendelkezünk. Néhány gépet a környező gazdaságokban értékesítettünk. Mivel kevesen tudnak rólunk, a legújabb prototípusainkat a BNV-n is bemutattuk. Sokan meglepődtek és hitetlenkedtek, hogy egy szakszövetkezet ilyen magas színvonalú gépgyártó bázissal rendelkezik. — Viszont a nigériai üzlethez képest szerénynek tűnik a hazai megrendelések száma. — Az eltelt idő még rövid ahhoz, hogy a saját termékeinket bevezessük az amúgy is pénzszűkös, hazai piacon. A mezőgazdasági üzemek százszor is meggondolják, mire költsék el a pénzüket. Nem remélhet jó üzletet az a gyártó, amelynek a fejlesztési elképzelései nem találkoznak a vevők igényeivel. Éppen ezért nekünk is javítani kell még a marketingtevékenységünket. — Pillanatnyilag mivel kötik le a szabad kapacitásukat? — Az utolsó nigériai szállítmány idén március közepén hagyta el a telepünket. Hirtelen véget ért a munka és megakadt a felpörgetett munkatempó, napokig egyszerűen nem találtuk a helyünket. Rövidesen azonban minden visszazökkent az eredeti állapotába. Most például külső megrendelésre konténereket gyártunk, 'és örülünk ■ minden új vevőnek, aki az általunk kifejlesztett mezőgazdasági gépekből vásárol. — Szerencsés választásnak tartja a MÉM műszaki intézete által javasolt mezőgazdasági termelő berendezések kifejlesztését? — Bármelyik típust nézem, —- akár a talajfúró, á cölöpkihúzó, a szerves- trágya-beforgató, a szőlővenyige-zúzó gépet stb. — minden esetben hiány gépekről van szó. Ezeknek az eszközöknek a használata a fejlett országokban már általánosan' elterjedt,, míg hazai' vagy szocialista gazdaságokban nem is foglalkoznak a gyártásukkal. — Mi lehet a megoldás, amíg beérnek a hiánygépek hasznosítási feltételei?- Megvásárolhatnánk égy olyan, nyugaton már kifutott gép gyártási li- censzét, amely a belföldi vagy akár KGST-piacon még. számottevő vevőkörre találhat. A másik járható út a saját fejlesztés. Ilyen elven valósult meg például az öt műveletet tudó kombinált faipari megmunkálógépünk. Harmadiknak marad a legkishitűbb megoldás: - bejelentkezni egy nagyvállalathoz bérmunkára. Dé ez a szándék távol áll ettől a kollektívától. Én mindenesetre nem adom fel az elveimet, és azt vallom, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Kisvágó Árpád A felkészüléskor igyekeztünk minden kombinációt végiggondolni: tehát hogy mit tegyünk egy enyhébb, mit tegyünk egy átlagos vagy egy rendkívül kedvezőtlen időjárás esetén. Ugyanakkor kidolgoztunk egy menetrendet arra az esetre is, ha bármilyen oknál fogva mégsem sikerül a fogyasztók energiaigényeit kielégíteni. TÖBB BRIKETT, KEVESEBB SZÉN — Hogyan alakult az első félévben az energiafogyasztás? — Három százalékkal fogyott több szén, villamos energia, gáz stb. mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez mintegy egymillió tonna kőolaj értékének felel meg. Az esztendő második felében azonban az energiafogyasztás ’ ugyanannyi mint a múlt évben. A többletfogyasztást tehát nem sikerült ellensúlyozni. Ezen belül az első nyolc hónapban kiugróan magas volt a villamos energia felhasználása — 5,4 százalékkal több mint 1986-ban — és a fűtési idényben 400 millió köbméter gázzal is több fogyott a számítottnál. — Ezek szerint egy kedvezőtlen első félév után kell felkészülni az előttünk álló télre. Milyen programot állítottak az energiatermelő ágazat elé? — A szénbányászat az igényeknek megfelelően termel, ki fogja tudni elégíteni a termelőket és a lakosságot. — De hiszen közismert, hogy jelenleg folyik a Mecseki és a Tatabányai Szénbányák szanálása; s a többiek is súlyos gazdálkodási problémákkal küszködnek. Talán csak a veszprémi bányák a kivétel . . . — így igaz, a szanálás azonban a vállalatok pénzügyi helyzetét kívánja rendezni, s eközben a termelés folyamatos. Más kérdés, hogy a bányászat szerkezetének átalakítása milyen hosz- szú távú feladatokkal jár, és más az, hogyha hideg van, akkor kell a szén. — Ha úgy érti, hogy rövid távon az igények kielégítése az elsődleges, míg távlatilag a gazdaságos termelés, akkor érthető, amit mondott. Végül is tehát a szénbányászat nem okolható majd akkor, ha a Tüzép-telepeken megismétlődnek a korábbi sorban állások? — Válasszuk külön az igényeket. Az erőműveknél több mint egymillió tonna a szénkészlet, ami szükség esetén biztosítja, hogy teljes kapacitással működhessenek. A belkereskedelem ellátása mennyiségében megfelelő lesz, hiszen az import szenek is biztosítottak, legalábbis a szerződések szerint. Ám a választékot érintő reklamációk biztosan lesznek, mert a fogyasztók évek során megszokták, hogy a hazai szénbányászat termelésének a 70—75 százaléka szén, míg a 25—30 százaléka brikett. Ma ez az arány a brikett javára eltolódott. Jól ismertek a brikettel kapcsolatos minőségi kifogások, de úgy látjuk, ha nem is teljes megelégedésre, de javítottak ezen a gyártók. Szénféleségekből tehát a belkereskedelem készületei ma kielégítőek, minden telepen van tüzelőanyag. FELKÉSZÜLTEK A CSÚCSFOGYASZTÁSRA — A kokszról még nem esett szó. Hallani, hogy a tavaly átadott új kokszolómű Dunaújvárosban nem üzemel teljes kapacitással. S a szakemberek szerint több a koksz, mint amennyi az igény, míg a vásárló gyakran hiába keresi. ■ Az új kokszolóművet 8—9 éve terveztük, akkor még szó se volt a vaskohászat szerkezetének átalakításáról, s arról se, hogy ezzel összefüggésben csökken az igény a koksz iránt. Velünk egy időben felépült egy-egy új kokszolómű Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. így tehát valóban igaz, hogy míg 5—6 éve kokszhiány volt, ma a kokszolható szénből van kevés. Ám ha a téli felkészülésről beszélünk, hadd mondjam el, hogy a dunaújvárosiak által gyártott koksz minősége rosszabb, mint szomszédainké és majdnem kétszer annyiba kerül. A piacon jelentkező kokszhiánynak mégsem ez az oka, hanem az, hogy lengyel partnereinkkel egyelőre nem tudunk megegyezni a szállítás feltételeiben. Tehát míg papíron számolunk ez- ’zel a mennyiséggel is, a gyakorlatban valóban hiányzik. —-, Évente 80 ezer lakást kapcsolnak be a gázellátásba. Hogyan akarják kivédeni — például az idén — az ebből adódó feszültségeket? — Míg nyáron alig 20 millió köbméter gáz fogy naponta, télen 50 milliónál is több. A csúcsfogyasztásra egyszerre többféle módon is készülünk. Egyrészt a gáztermelésben vannak kimondottan csúcsüzemek, amelyek a hidegebb napokban 40—50 százalékkal is növelhetik termelésüket. Másrészt a föld alatti tárolóinkban októberig 1,2 milliárd köbméter gázt gyűjtünk össze. Innen naponta 12—13 millió köbméter használható fel — a tárolók kapacitása a 7 milliárd köbméter évi gáztermelésnek jelentős része, a 17 százaléka. Továbbá hosszú lejáratú államközi egyezmények biztosítják az importot. Ez a hazai mennyiségnek a 70 százaléka. De mert minden előkészítés ellenére is számítani kell — például a vezetékekben — műszaki problémákra, a fogyasztói oldalról is beavatkozhatunk a rendszerbe. Magyarán: a szénhidrogénes erőművek bármikor átállíthatok gázról olajra, és így a lakosság nem érzi meg a kiesést. — Említette az olajat... — Az energiagazdálkodás racionalizálására szolgáló intézkedések nyomán a népgazdaság olajfogyasztása az elmúlt 5 évben csaknem 2 millió tonnával csökkent. Ezen belül a lakossági tüzelőolaj-fogyasztás 1 millió tonnáról -visszaesett a felére. Akik mégis megmaradtak ennél az energiahordozónál, azok is nyugodtak lehetnek, mert mind a hazai termelés, mind az import tervszerűen alakul. A LAKOSSÁG IS TAKARÉKOSKODHATNA — A bevezetőben kiemelte, hogy a villamosenergia-felhasználás viszont jelentősen túlhaladta az év első felében a számítottat! —■ Ez igaz, mégse kell áramkorlátozásokra gondolnunk. A Paksi Atomerőmű negyedik blokkjának határidő előtti belépése ugyanis nagy biztonságot ad, hiszen így az igények egynegyedét már az atomerőmű elégíti ki. A felét a hagyományos erőműveink, és a fennmaradó részt importáljuk. — Úgy tudom, hogy a hazai energia- igényeknek a fele származik importból. Ezek tekintélyes része vezetékeken érkezik az országba, un is utalt már arra, hogy számolni kell műszaki hibákra, átmeneti hiányhelyzetekre. — A korlátozási menetrendünket a következő elvek szerint állítottuk ösz- sze: a lakosság ellátását mindenáron fenn kell tartanunk. Ha ez biztosítható, akkor a következő szempont, hogy a gazdaságban, a termelésben a legkisebb kárt okozzon a korlátozás. Rendelkezünk egy úgynevezett riasztási rendszerrel is. Ebben konkrétan fel vannak sorolva, hogy milyen veszély- helyzetben, kiket kell értesíteni, illetve hol kell csökkenteni vagy leállítani a szolgáltatást. Egy üvegolvasztó kemence természetesen előnyt élvez egy csarnok fűtésével szemben, mert míg az egyikben milliós károk keletkezhetnek, a másikban legfeljebb fázunk. De hadd erősítsem meg, amire a fentiekben már ugyan utaltam: a források biztosítása a téli felkészülésnek csak az egyik oldala. A másik oldala a termelők és a lakosság takarékos energiagazdálkodása. Az energiafogyasztásunknak több mint az egyharmada ma már a lakosságéEller Erzsébet Géppel törik a csemegekukoricát Területfejlesztés Szántópusztán A hetvenes években a Kecskeméti Konzervgyár a Kalocsai és az akkori Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alakította ki legnagyobb csemegekukorica-termelési körzetét. Hazánkban e térségben először akkor vezették be e növény gépi betakarításának módszerét. Hosz- szúhegyre három FMC-típusú gép érkezett a mintegy félezer hektáros csemegekukoricához. Az akkori 5 —7 tonnás átlagtermések jó jövedelmezőséget hoztak. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát szántópusztai kerületében tehát a vetésszerkezet hagyományos növényévé vált a csemege- kukorica. Erre az évre azonban csupán 206 hektárra vetették, hiszen a betakarítógépek elöregedtek. Bár az átlaghozam megnövekedett, a költségek emelkedése miatt már nem jelentkezett elegendő nyereség. Ráadásul az előző évben nem sikerült kedvező tapasztalatokat szerezni a kistermelői integrációval sem. Németh József, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát szántópusztai kerületigazgatója szerint a jövő év mindenképpen változásokat hoz e növény termelésében. Ennek oka az, hogy az idei betakarításkor két gép működött a kerület tábláin, kisérletképpen. A Bábolnai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat ugyanis jövőre új növényként rendszerbe lépteti a csemegekukoricát is. Ehhez két betakarítógépet szerzett be, amelyeket a Hosszúhegyi Kombinátban próbálnak ki. A Borgioh francia és a Pixál amerikai kukoricakombájnok egy hónapig dolgoztak az itteni földeken, jó minőségű munkát végezve. Az értékelések szerint talán a francia gyártmányú eszköz teljesítménymutatói valamivel jobbak. így a gazdaság szakemberei-„tárgyalásokba kezdtek á IKR-esekkel, a lízing lehetőségeiről. Annál is inkább, mert a Borgioh gép ma sem pihen. Alkalmas ugyanis hibridkukorica törésére is, most Szalkszent- mártonban, Előszálláson, Aposta- gon dolgoznak vele a kombinát traktorosai. Felfedeztek azonban a hosszúhegyiek egy — ugyancsak amerikai — New Ideál betakaritőgépet, 'Hidasháton, az állami gazdaság bemutatóján. A cég magyarországi képviselőjével tárgyalva szintén a lízing lehetőségeit kutatják. A csemegekukorica termelésének várhatóan tehát megoldódik a technikai része. Mégis megemlíti a kerületigazgató az ágazat megszüntetésének gondolatát is. Az idén 9,3 tonna termést takarítottak be hektáronként, a költségek kiszámítása már megtörtént. Még ez az átlaghozam is csak mérsékelt eredményt mutat, olyat, ami elmarad az árunövények termesztésekor elvárható harminc százalékostól. A jobb eredmény 10 tonnán felüli termést feltételez. A gazda-, ság vezetői ezért úgy döntöttek, ha a csemegekukorica termése tartósan 9 tonna alá esik, inkább lemondanak termesztéséről. A mai számok azonban re- ménytkeltőek, így a betakarítógépek megérkezte egy nagyobb területű csemegekukorica termelésére indíttat. A tervek szerint 1988-ban 350—400 hektárra vetik majd e növényt. Sőt, a gép teljesebb ki-, használtsága érdekében 80 hektáron hibridkukorica bértermelését is tervezik, szintén az IKR-nek. A magasabb termésátlagok elérésének egyik eszköze.az öntözés fejlesztése. Eddig a csemegekukorica-földek mintegy kétharmada kapott — 150 hektár az öntözési lehetőség — mesterséges csapadékot. Most a terület növelésével az öntözés bővítését is tervezik. Szintén lízing keretében két Lineár típusú öntözőberendezést kívánnak. működtetni. Ezzel még háromszáz hektáron lehet a növényeknek vizet adni. Az eredményesebb munkálkodás elengedhetetlen feltétele, hogy a termék döntő hányadát értékesíteni tudják. Minden évben előfordulnak kisebb-nagyobb kisegítő területek, hiszen az időjárás nagymértékben befolyásolja a szakaszolás betartását, a feldolgozók kapacitása pedig véges. Tavaly például 15 hektár termésével „futottak ki” az időből és a minőségből. E termésből csupán 8—9 ezer forintot érő siló készíthető. Állandó, jó a kapcsolatuk a Kecskeméti Konzervgyárral, de az idén, látva a nehézségeket — azt, hogy összeérik a termés — megpróbálkoztak máshová is szállítani. A Békéscsabai Konzervgyárban mintegy 15 vagonnal fogadtak tőlük. Kevesebb sikerrel jártak viszont Zalaegerszegen és Debrecenben. Gál Eszter
