Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
< p bM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ♦ • , ’ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. évf. 231. szám Árai 1,80 Ft 1987. október I, csütörtök Kádár János és Franz Vranitzky találkozója Az osztrák kancellár elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, tegnap délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetősé-, geit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Odvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. . Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Délután — a magyar miniszter- elnök társaságában — a Balatonra utazott az osztrák kormányfő. Magyarországi látogatásának befejeztével Franz Vranitzky és vendéglátója, Grósz Károly sajtókonferencián találkozott a hazai és külföldi újságírókkal. I RANGSOROLNI? MI A HIÁNYCIKK? MIRE JÓ A MOSÓGÉPMOTOR? Romány Pál Izsákon Jómódra valló, emeletes házak a főúton (a rendezési terv szánt ide ilyeneket, következésképp csak azok vettek itt telket, akik anyagiakkal bírták az építkezést), hétezer-kétszáz lakos, jóhírfi állami gazdaság és termelőszövetkezet: ez Izsák. Szerdai munkanapjának egy részét itt töltötte Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A program egyszerre volt szoros és érdekes: tájékozódás a közvetlen megyei irányítású nagyközség kommunistáinak munkájáról, a stabilizáció és kibontakozás párt- és kormányprogramjának fogadtatásáról, az élet hétköznapi feltételeiről, a fiatalok kilátásairól, az értelmiség megbecsüléséről. Nagy István, az izsáki pártbizottság titkára nem titkolta a gondokat sem: megkezdett, fontos beruházásokat kellene félbehagyni, ha átsorolnák a fejlesztéseket, ez pedig nyilván többe kerülne, mint befejezni őket, a távhívás bevezetésére, mellékutcák társulásos kikövezésére célzott. Az alma exportára csökken — a növényvédő szeré viszont nő —, hogy is van ez? Öröm: az iskolában — tavaly avatták az új részét — csak délelőtt van tanítás. Az összegzés: a gáz bevezetése azt jelentette, hogy a. házában mindenki „városi embernek” érezheti magát; az új telkek már szennyvíz- csatornával, úttal, vízzel, villannyal kerülnek az otthonteremtők birtokába. Andrássy Ferenc a helyi áfész képviseletében azt mondta el, hogy bár többcsatornás beszerzéssel próbálnak mindenből eleget tartani a boltokban, az utóbbi időben étolajból, margarinból, 2,8, illetve 3,6 zsírszázalékos ’ tejből nincs mindig elég. Az árváltozásokat eddig egy alkalmazott könyvelte, most háromra van szükség — a cégek január 1-jéig szeretnék „helyzetbe hozni” magukat. Szekeres Gyula szerint a fiatalok azért nem kapcsolódnak .be aktívan a közéletbe, mert fő munkahelyükön nem keresnek annyit, hogy el tudnának indulni, ezért a második gazdaságban egészítik ki jövedelmüket, persze a szabad időt megfelelő kultúrház hiányában amúgysem tudnák igazán kellemesen eltölteni. A KI$Z-titkár vázolta Ifjúságiklub-alapító terveiket, majd dr. Mezei Gyula, a HNF nagyközségi bizottságának titkára számolt be arról, hogy emlékplakettel (Pálffy Gusztáv alkotása) jutalmazzák a tiszta, virágos porták lakóit. Az egyik kitüntetett: Farkas Béla (DamjanichMitca 2.) — nemzetközi, sőt, világhírű galambtenyésztő, az N—10-es egyesület elnöke, aki Európa csaknem minden országát bejárta már — Romány Pál kérdésére így kommentálta az adóreformot: „örülnék, ha sok adót kellene fizetnem, mert azt jelentené, sokat keresek”. A következő állomás Fej- szés László Erkel Ferenc utcai nagy udvaros családi háza: a 8500 forintos — átlagosnál magasabb — nyugdíjat anyakocák szaporulatának nevelése egészíti ki. A 'hizlalás a másfél hold saját kukorica termésével olcsóbb, a mosógépmotorral hajtott morzsológéppel egyszerűbb és a saját daráló használatával még kifizetődőbb — elismerő szavak jártak érte. Az izsáki tájékozódás új termékek bemutatásával zárult: az állami gazdaság nyolc hónapig, különleges módszerrel erjesztett, Admirál névre keresztelt, illetve a nagyközség nevét viselő pezsgőt dobott piacra — a Sárfehér Tsz pedig néhány palackkal az Izsáki Sárfehérből. Romány Pál mindenre figyelt, sok mindent följegyzett — különösen a gondokat — és jó néhány ötletet adott új kapcsolatok kiépítésére. „Izsáknak jó híre van. A továbblépéshez célszerű ismét számbaven- ni sajátos adottságait: a kamatoztatható tartalékok ebben rejlenek” — hangzott a látogatás summázata. B. J. A hatósági munkáról, a vízgazdálkodásról tárgyalt Rács-Kiskun Megye Tanácsa Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A testület tagjait, a megye megjelent országgyűlési képviselőit dr. Gajdócai István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, üdvözölte az ülésen részt vevő Babinyecz Ferencet, a megyei pártbizottság titkárát, Vályi Istvánt, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és dr. Csevár Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal képviselőjét. Ezután bejelentette, bogy a nyugdíjba vonult dr. Mező Mihály lemondott megyei tanácsi tagságáról és helyébe dr. Adorján Mihályt, Kecskemét város tanácselnökét választották meg. A testület a bejelentést tudomásul vette. Majd miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett a /napirendre, amelyet a tanács az alábbiak szerint elfogadott. 1. Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. 2. Beszámoló a hatósági munka és a törvényesség, a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésének helyzetéről. Előadó: dr. Airvay Árpád vb-titkár. 3. Előterjesztés Bács-Kiskun megye mezőgazdasági vízgazdálkodásának komplex fejlesztési koncepciója továbbfejlesztésére, különös tekintettel a meliorációra és öntözésfejlesztésre. Előadó: dr. Gál Gyula mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető. 4. Különfélék. 5. Interpellációk. A napirendek tárgyalása előtt dr. Gajdócsi István bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság dörttött az 1987. évi Math i ász János-díjak odaítéléséről, s énnek megfelelően a ‘kitüntetéseiket a kővetkezőknek adta át: Dely Gézának, a Solitvadkerti JóremétnységMezőgazdasági Szak- szövetkezet elnökheyettesónek, dr. Matos Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének és dr. Nagy Lajosnak, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát termelési igazgatójának. Tájékoztatta az elnök a tanácsot arról, hogy korábban a végrehajtó bizottság döntött a Bács-Kiskun Megyei Tanács Tudományos Muslicáért Díja 1987. évi adományozásáról. Ebben a díjban szintén hármán részesültek: dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, dr. Farkas József, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vál• Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. latot tudományos osztályvezetője lés dr. Prof. 10 Márton, a fizikai tudomány doktora, az MTA Csillagvizsgáló Intézet Barjari Obszervatóriuma vezetője. A tanácsülés a tájékoztatót tudomásul vette, majd megkezdődött az érdemi vita. Az első napirendi pontot a .testület elfogadta, a ezután dr. Árvay Árpád, a második téma előadója mondott vitaindítót ait írásban előterjesztett beszámolóhoz. Iá VkUU mű Árvay Árpád vitaindítója ionnal Olyan időben adok számot a megyében folyó tanácsi hatósági munka, a törvényesség helyzetéről, amikor a közigazgatás alapvető változásokon megy keresztül. A járások megszüntetése, a tanácsi gazdálkodás korszerűsítése, a hatáskörök rendezése és a választási rendszer módosítása nagymértékben hozzájárult a helyi tanácsok önállóságának növeléséhez. Mindez változásokat követelt a megye—város—község kapcsolatrendszerében, amely szervezeti módosulásokkal is járt. Elegendő utalni a városok közreműködő szerepére a megyei irányításban, a személyzeti munka és a tanácsi gazdálkodás kétszintű gyakorlatára. A kétszintű közigazgatás folyamatos kialakítása politikai elhatározás. Ennek eredményes megvalósítása szükségszerűen maga után vonja a megyei irányítás tartalmi módosulását, az új munkastílus kialakítását, az apparátus szemléletének formálását. A nehézségek ellenére, az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy jó szándékban, az új körülményekhez való alkalmazkodás készségében az apparátus nem szenved hiányt. Ezeket a célokat kisebb létszámú, de jobban képzett és jobban fizetett apparátus kialakításával kell elérni. Ebben az irányban hat a megyei tanács végrehajtó bizottságának az a döntése, amely szerint a megyei apparátus, valamint háttérintézményei, továbbá a régi városok apparátusainak létszámát ez év végéig 10 százalékkal kell csökkenteni. A felszabaduló bér az apparátus bérszínvonalának javítását szolgálja. Az új helyzet az irányításra azt a kötelezettséget rója, hogy a .vezetői munkastílus szerves részévé tegye annak vizsgálatát, hogy az államélet alakulása milyen kihatással van az apparátusra. A vezetésnek választ kell adnia azokra a kérdésekre, amelyek joggal merülnek fel az apparátusban a bekövetkezett változásokat és a jövőt illetően. A tanácsi szakigazgatási szervezetre a társadalmi élet irányításában — függetlenül attól, hogy a közigazgatás melyik lépcsőfokán helyezkedik el — mindig nagy és politikailag fontos szerep hárult. Az apparátus tevékenysége közvetlenül kihat az állampolgárok, az állami, a társadalmi szervek magatartására, működése politikai közhangulatot formál. Társadalmi ellenőrzés A beszámolóm feletti vitában az ügyrendi bizottság hangsúlyozta, hogy a társadalom, a gazdaság állapota meghatározó módon befolyásolja az emberek reagálókészségét. Ebből következik, . hogy a lakosság a korábbinál jóval erőteljesebb kritikával illet minden mulasztást vagy hibás döntést, amely az állami szervek részéről éri. Kórokat ókoz a közvéleményben a hivatalával visszaélő, korrupt közhivatalnok, akikből sajnos megyénkben is volt néhány az elmúlt időszakban. Ezekről a sajtó, helyesen, rendre tájékoztatta a lakosságot. A hivatalával visszaélő, a korrumpálható, a közhivatalnokhoz méltatlanul viselkedő veszélynek teszi ki sok más tisztességesen élő és dolgozó, közszolgálatot ellátó ember becsületét, mert bennük is meginoghat az állampolgárok bizalma. Ezért a leghatározottabban- kell fellépni minden ilyen káros jelenséggel szemben, elsősorban a társadalmi kontrollra támaszkodva. Ez arra int, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a közvélemény által nyújtott tapasztalatokat a hatósági munka értékelésénél. Ennek az értékelő munkának nyíltnak, folyamatosnak, reálisnak és feltárónak kell lennie. Ebben nagy szerep hárul a végrehajtó .bizottságokra, a tanácsi tisztségviselőkre és az osztályvezetőkre egyaránt. A hatósági statisztikai adataink kedvezőbbek az országos átlagnál. De miként a végrehajtó bizottság vitájában is hangot kapott, a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a jogorvoslattal meg nem támadott ügyekre is, a fel nem tárt, úgynevezett lappangó törvénysértések felderítésére, előfordulásuk csökkentésére. E területen a megelőző ellenőrzésekre vár feladat. A hatósági munka törvényességének javításában különösen fontos, hogy az új, korszerű államigazgatási munkát elősegítő jogszabályokat következetesei alkalmazzuk. A tanácsi hatósági jogalkalmazást túlnyomó többségében a törvényesség jellemzi. Tudatos törvénysértés szerencsére ritkán fordul elő. A törvénysértések oka a legtöbb esetben a szakmai felkészületlenségben, gyakorlatlanságban, esetenként a különböző indítékú mulasztásban, mint például a felületesség vagy a tunyaság, lelhető fel. Gondot okoz a bürokratikus szemléletmód is, amelynek a leggyakoribb megjelenési formája a merev, különböző előírásokhoz való ragaszkodás olyan esetekben is, amikor társadalmi érdeksérelem nélkül lehet az állampolgár javára dönteni. Az államigazgatási jogalkal- > mazás jogpolitikai elvei elsősorban a humánus ügyintézésen keresztül valósulnak meg. Ennek alapvető feltétele a törvényesség, a törvények tisztelete mind az állampolgárok, mind az állami szervek részéről. A hatósági eljárás velejárója, hogy egyfelől a hatóság engedélyez, szolgáltat, másfelől Ilit, büntet, egyes személyekkel szemben társadalmi érdeket érvényesít. A hatóság egyik kötelessége az állampolgári fegyelem felett való őrködés. Ez nem mindig népszerű feladat, különösen napjainkban, amikor az állampolgári fegyelem fellazulásának egyre riasztóbb példáival találkozunk. Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt kap a belső, tehát az igazgatási apparátus munkájának az. ellenőrzése, és a külső ellenőrzés, amely a tanácsi szervek hatósági munkájában jelentkezik. Űj feladatok, új munkamódszer A megyei tanács végrehajtó bizottsága jól működő ellenőrzési rendszert alakított ki a köz- igazgatás átszervezésével egy időben, amelyet az újabb követelményeknek megfelelőek tart karban. Ez a rendszer biztosítja a helyi és a megyei szakigazgatási apparátus testületi irányítását és felügyeletét. A hatósági külső ellenőrzés a tanácsi szervek hatósági munkájában a tett intézkedések ellenére sem működik azzal a hatásfokkal, mint amire szükség lenne.A hatósági ellenőrzés fő feladata a jogszabálysértések feltárása és megelőzése. Különösen fontos ez azokban az esetekben, amikor a következetes ellenőrzés nagyobb bajok megelőzését tenné lehetővé. Üj feladat a vállalati, szövetkezeti törvényességi felügyelet, amelynek átvétele szakmai szán- pontból okozott sok gondot. Az előkészületek során a remélt központi szakmai segítséget nem kaptuk meg. Egyébként mind a mai napig nincs eldöntve, hogy melyik országos főhatóság fogja irányítani ezt a munkát. Lényegesen megváltozott az adó, az ár, a minőségellenőrzés szerepe. Nőtt a hatósági eszközökkel történő szakmai érdekek védelmének jelentősége, például a környezetvédelem, tűzvédelem, közegészségügy, stb. . A körülményeket értékelve megállapítható, hogy tegnapról áthúzódó feladat a hatásági ellenőrzés javítása. Közösségi érdekből megengedhetetlen, hogy az oly szükséges ellenőrzés szakmailag megalapozatlan, felületes vagy elnéző legyen. A tanácsi hatóságok döntéseiket az esetek túlnyomó többségében a tényállás megnyugtató tisztázását kővetően hozzák meg. A körülmények maradéktalan figyelembevétele azonban sok esetben csorbát szenved azoknál az ügyeknél, amelyek helyszíni vizsgálatot is igényelnek. (Például a gyámügyek egy része, ingatlannal, építéssel Összefüggő esetek). Ennek okát objektív és szubjektív tényezőkben látjuk. A tárgyi feltételek javításával, a jobb munkaszervezéssel, a hivatástudat, a szakmai önigé- nyesség fejlesztésével e hiányosságok lényegesen csökkenthetők. Jelentős tartalékaink vannak Ugyancsak fontos követelménynek tartjuk a szakigazgatási szervek jobb együttműködését egyes feladatok ellátásában. Így például: nélkülözhetetlen a jobb koordináció a családvédelemben vagy a kisipari, kiskereskedelmi tevékenységet folytatók szakmai ellenőrzésében. Határozott javulás tapasztalható az ügyfél—hatóság kapcsolatában. Ehhez nagymértékben hozzájárult az ügyfélszolgálati irodák kialakítása, az ügyintézés; nyíltsága, amely nem enged teret az íróasztal melletti hatalmaskodásnak. Jelentős tartalékaink vanna k még az ügyintézés gyorsításába’». A korszerűbb módszerek alkalmazásával el kell érni, hogy az j állampolgárok számára észre- V vehetően gyorsuljon tovább az ügyintézés, különösen a vámosokban. Ennek érdekében célszerű kialakítani, a meghívó számítógépbázisra alapozva, a személyre orientált számítógépes törzsadattárat. Ezzel minimálisra csökkenhet az állampolgároktól történő adatkérés. Folytatni kell a városi haté»sági - osztályok, községi ügyfélszolgálati irodák szervezését és kialakítását, ahol az állampolgárok közvetlenebb formában tárgyalhatnak az ügyintézőkkel, biztosítottak a kulturált ügyfélfogadási körülmények, s gyorsan el tudják intézni az egyszerűbb hatósági ügyeket. Valamennyi helyi tanácsi testület meghatározta azokat az ügycsoportokat, ahol rövidített, 3, 8, 15 napon belüli határidőket kell betartani. Érvényesülését a helyi tanácsok vb-titkárainak a jövőben fokozottan ellenőriznie kell. A megyei tanács vb rendszeresen megtárgyalta a fontosabb hatósági ügyek intézésének tapasztalatait. Így például foglalkozott a lakosságadóztatás helyzetével; építésügyi hatásági jogkörök községi szakigazgatási szervekhez történő leadásával; a bürokrácia csökkentése érdekében teendő intézkedésekkel; a tanácsok árellenőrző tevékenységével; az állami gondozás helyzetével; a szociálpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztalataival, s a hatósági munkát érintően is az államigazgatási munka korszerűsítésével, egyszerűsítésével. Előtérben a helyi tanácsrendeletek Napjainkban az életviszonyok rendezése érdekében nagy jelentőséget kap a helyi tanácsrendelet-alkotás. Nem elégséges a szak- apparátus még oly alapos előkészítő munkája sem, a lakosságot közvetlenül érintő (például rendezési előírásokról, köztisztaságról, állattartásról szóló) tanácsrendeletek esetében. Szélesebb körben indokolt a társadalmi vitákat szervezni és kikérni a lakosság véleményét az őket érintő kérdésekben. Az előkészítésben a tanácsi bizottságoknak nagyobb szerepet kell biztosítani. Az építéshatósági tevékenység változatlanul a hatósági munka egyik neuralgikus területe. Itt ütköznek a leggyakrabban az állampolgárok egyéni törekvései és az esetenként túlzó jogszabályi előírásokból keletkező ellentétes érdekek, melyeket az eljáró szakigazgatási szerv általában nem, vagy nehezen tud feloldani. Nehezíti a helyzetet, hogy az ügyfelek együttműködésére sem számíthat. A lakásépítkezések aránya eltolódott a magánlakásépítés irányába. Ugyanakkor az építési engedélyezési eljárás, az építésügyi előírások tovább szigorodtak. Ennélfogva körültekintőbben kell az ügyeket intézni. Pozitív változás várható a létrehozott épitésfelügyéletl csoport ellenőrző tevékenységétől. (Folytatás a 2. oldalon!