Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

< p bM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ♦ • , ’ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. évf. 231. szám Árai 1,80 Ft 1987. október I, csütörtök Kádár János és Franz Vranitzky találkozója Az osztrák kancellár elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, tegnap dél­előtt a Parlament Nándorfehér­vár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztár­saság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok ered­ményeiről. Kifejezték készségü­ket a mindkét nép javát szolgá­ló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony to­vábbi elmélyítésének lehetősé-, geit. Részletesen foglalkoztak a nem­zetközi élet időszerű kérdései­vel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biz­tosítása és a fegyverkezési ver­seny csökkentése. Odvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszere­lés kérdésében tapasztalható ked­vező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nem­zetközi biztonság erősítéséhez. . Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak a délelőt­ti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Délután — a magyar miniszter- elnök társaságában — a Balaton­ra utazott az osztrák kormányfő. Magyarországi látogatásának befejeztével Franz Vranitzky és vendéglátója, Grósz Károly saj­tókonferencián találkozott a ha­zai és külföldi újságírókkal. I RANGSOROLNI? MI A HIÁNYCIKK? MIRE JÓ A MOSÓGÉPMOTOR? Romány Pál Izsákon Jómódra valló, emeletes házak a főúton (a rendezési terv szánt ide ilyeneket, következésképp csak azok vettek itt tel­ket, akik anyagiakkal bírták az építkezést), hétezer-kétszáz lakos, jóhírfi állami gazdaság és termelőszövetkezet: ez Izsák. Szerdai munkanapjának egy részét itt töltötte Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A program egyszerre volt szo­ros és érdekes: tájékozódás a közvetlen megyei irányítású nagy­község kommunistáinak mun­kájáról, a stabilizáció és kibon­takozás párt- és kormányprog­ramjának fogadtatásáról, az élet hétköznapi feltételeiről, a fiata­lok kilátásairól, az értelmiség megbecsüléséről. Nagy István, az izsáki pártbizottság titkára nem titkolta a gondokat sem: megkezdett, fontos beruházáso­kat kellene félbehagyni, ha át­sorolnák a fejlesztéseket, ez pe­dig nyilván többe kerülne, mint befejezni őket, a távhívás beve­zetésére, mellékutcák társulásos kikövezésére célzott. Az alma exportára csökken — a növény­védő szeré viszont nő —, hogy is van ez? Öröm: az iskolában — tavaly avatták az új részét — csak délelőtt van tanítás. Az összeg­zés: a gáz bevezetése azt jelen­tette, hogy a. házában mindenki „városi embernek” érezheti ma­gát; az új telkek már szennyvíz- csatornával, úttal, vízzel, vil­lannyal kerülnek az otthonterem­tők birtokába. Andrássy Ferenc a helyi áfész képviseletében azt mondta el, hogy bár többcsatornás beszer­zéssel próbálnak mindenből ele­get tartani a boltokban, az utób­bi időben étolajból, margarin­ból, 2,8, illetve 3,6 zsírszázalékos ’ tejből nincs mindig elég. Az ár­változásokat eddig egy alkalma­zott könyvelte, most háromra van szükség — a cégek január 1-jéig szeretnék „helyzetbe hoz­ni” magukat. Szekeres Gyula sze­rint a fiatalok azért nem kapcso­lódnak .be aktívan a közéletbe, mert fő munkahelyükön nem keresnek annyit, hogy el tudná­nak indulni, ezért a második gaz­daságban egészítik ki jövedel­müket, persze a szabad időt meg­felelő kultúrház hiányában amúgysem tudnák igazán kelle­mesen eltölteni. A KI$Z-titkár vázolta Ifjúságiklub-alapító ter­veiket, majd dr. Mezei Gyula, a HNF nagyközségi bizottságának titkára számolt be arról, hogy emlékplakettel (Pálffy Gusztáv alkotása) jutalmazzák a tiszta, virágos porták lakóit. Az egyik kitüntetett: Farkas Béla (DamjanichMitca 2.) — nem­zetközi, sőt, világhírű galamb­tenyésztő, az N—10-es egyesület elnöke, aki Európa csaknem min­den országát bejárta már — Ro­mány Pál kérdésére így kommen­tálta az adóreformot: „örülnék, ha sok adót kellene fizetnem, mert azt jelentené, sokat kere­sek”. A következő állomás Fej- szés László Erkel Ferenc utcai nagy udvaros családi háza: a 8500 forintos — átlagosnál ma­gasabb — nyugdíjat anyakocák szaporulatának nevelése egészí­ti ki. A 'hizlalás a másfél hold saját kukorica termésével olcsóbb, a mosógépmotorral hajtott mor­zsológéppel egyszerűbb és a sa­ját daráló használatával még kifizetődőbb — elismerő szavak jártak érte. Az izsáki tájékozódás új ter­mékek bemutatásával zárult: az állami gazdaság nyolc hónapig, különleges módszerrel erjesztett, Admirál névre keresztelt, illetve a nagyközség nevét viselő pezs­gőt dobott piacra — a Sárfehér Tsz pedig néhány palackkal az Izsáki Sárfehérből. Romány Pál mindenre figyelt, sok mindent följegyzett — különösen a gon­dokat — és jó néhány ötletet adott új kapcsolatok kiépítésére. „Izsák­nak jó híre van. A továbblépés­hez célszerű ismét számbaven- ni sajátos adottságait: a kama­toztatható tartalékok ebben rej­lenek” — hangzott a látogatás summázata. B. J. A hatósági munkáról, a vízgazdálkodásról tárgyalt Rács-Kiskun Megye Tanácsa Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A testület tagjait, a megye meg­jelent országgyűlési képviselőit dr. Gajdócai István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, üdvözölte az ülésen részt vevő Babinyecz Ferencet, a megyei pártbizottság titkárát, Vályi Istvánt, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és dr. Csevár Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal képviselőjét. Ezután bejelentette, bogy a nyugdíjba vonult dr. Mező Mihály lemondott megyei tanácsi tagságáról és helyébe dr. Adorján Mihályt, Kecskemét város tanácselnökét választották meg. A testület a bejelentést tudomásul vette. Majd miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett a /napirendre, amelyet a tanács az alábbiak szerint elfogadott. 1. Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevé­kenységéről. 2. Beszámoló a hatósági munka és a törvényesség, a közérdekű be­jelentések, javaslatok, panaszok intézésének helyzetéről. Előadó: dr. Airvay Árpád vb-titkár. 3. Előterjesztés Bács-Kiskun megye mezőgazdasági vízgazdálkodá­sának komplex fejlesztési koncepciója továbbfejlesztésére, különös tekintettel a meliorációra és öntözésfejlesztésre. Előadó: dr. Gál Gyu­la mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető. 4. Különfélék. 5. Interpellációk. A napirendek tárgyalása előtt dr. Gajdócsi István bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság dörttött az 1987. évi Math i ász János-díjak oda­ítéléséről, s énnek megfelelően a ‘kitüntetéseiket a kővetkezőknek ad­ta át: Dely Gézának, a Solitvadkerti JóremétnységMezőgazdasági Szak- szövetkezet elnökheyettesónek, dr. Matos Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének és dr. Nagy Lajosnak, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát termelési igazgatójának. Tájékoztatta az elnök a tanácsot arról, hogy korábban a végrehajtó bizottság döntött a Bács-Kiskun Megyei Tanács Tudományos Muslicáért Díja 1987. évi adományozásá­ról. Ebben a díjban szintén hármán részesültek: dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója, dr. Farkas József, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vál­• Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. latot tudományos osztályvezetője lés dr. Prof. 10 Márton, a fizikai tu­domány doktora, az MTA Csillagvizsgáló Intézet Barjari Obszervató­riuma vezetője. A tanácsülés a tájékoztatót tudomásul vette, majd megkezdődött az érdemi vita. Az első napirendi pontot a .testület elfogadta, a ezután dr. Árvay Árpád, a második téma előadója mondott vitaindítót ait írásban előterjesztett beszámolóhoz. Iá VkUU mű Árvay Árpád vitaindítója ionnal Olyan időben adok számot a megyében folyó tanácsi hatósá­gi munka, a törvényesség hely­zetéről, amikor a közigazgatás alapvető változásokon megy ke­resztül. A járások megszüntetése, a tanácsi gazdálkodás korszerűsí­tése, a hatáskörök rendezése és a választási rendszer módosítása nagymértékben hozzájárult a helyi tanácsok önállóságának növeléséhez. Mindez változásokat követelt a megye—város—község kapcso­latrendszerében, amely szerve­zeti módosulásokkal is járt. Ele­gendő utalni a városok közre­működő szerepére a megyei irá­nyításban, a személyzeti munka és a tanácsi gazdálkodás két­szintű gyakorlatára. A kétszintű közigazgatás fo­lyamatos kialakítása politikai elhatározás. Ennek eredményes megvalósítása szükségszerűen maga után vonja a megyei irá­nyítás tartalmi módosulását, az új munkastílus kialakítását, az apparátus szemléletének formá­lását. A nehézségek ellenére, az ed­digi tapasztalatok azt igazolják, hogy jó szándékban, az új kö­rülményekhez való alkalmazko­dás készségében az apparátus nem szenved hiányt. Ezeket a célokat kisebb lét­számú, de jobban képzett és job­ban fizetett apparátus kialakítá­sával kell elérni. Ebben az irány­ban hat a megyei tanács végre­hajtó bizottságának az a dönté­se, amely szerint a megyei ap­parátus, valamint háttérintéz­ményei, továbbá a régi városok apparátusainak létszámát ez év végéig 10 százalékkal kell csök­kenteni. A felszabaduló bér az apparátus bérszínvonalának ja­vítását szolgálja. Az új helyzet az irányításra azt a kötelezettséget rója, hogy a .vezetői munkastílus szerves ré­szévé tegye annak vizsgálatát, hogy az államélet alakulása mi­lyen kihatással van az appará­tusra. A vezetésnek választ kell ad­nia azokra a kérdésekre, amelyek joggal merülnek fel az appará­tusban a bekövetkezett változá­sokat és a jövőt illetően. A tanácsi szakigazgatási szer­vezetre a társadalmi élet irányí­tásában — függetlenül attól, hogy a közigazgatás melyik lép­csőfokán helyezkedik el — min­dig nagy és politikailag fontos szerep hárult. Az apparátus te­vékenysége közvetlenül kihat az állampolgárok, az állami, a tár­sadalmi szervek magatartására, működése politikai közhangula­tot formál. Társadalmi ellenőrzés A beszámolóm feletti vitában az ügyrendi bizottság hangsú­lyozta, hogy a társadalom, a gaz­daság állapota meghatározó mó­don befolyásolja az emberek rea­gálókészségét. Ebből következik, . hogy a lakosság a korábbinál jó­val erőteljesebb kritikával il­let minden mulasztást vagy hi­bás döntést, amely az állami szervek részéről éri. Kórokat ókoz a közvéleményben a hiva­talával visszaélő, korrupt köz­hivatalnok, akikből sajnos me­gyénkben is volt néhány az el­múlt időszakban. Ezekről a sajtó, helyesen, rendre tájékoztatta a lakosságot. A hivatalával vissza­élő, a korrumpálható, a közhi­vatalnokhoz méltatlanul visel­kedő veszélynek teszi ki sok más tisztességesen élő és dolgozó, közszolgálatot ellátó ember be­csületét, mert bennük is meg­inoghat az állampolgárok bizal­ma. Ezért a leghatározottabban- kell fellépni minden ilyen ká­ros jelenséggel szemben, elsősor­ban a társadalmi kontrollra tá­maszkodva. Ez arra int, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a közvélemény által nyúj­tott tapasztalatokat a hatósági munka értékelésénél. Ennek az értékelő munkának nyíltnak, fo­lyamatosnak, reálisnak és fel­tárónak kell lennie. Ebben nagy szerep hárul a végrehajtó .bi­zottságokra, a tanácsi tisztségvi­selőkre és az osztályvezetőkre egyaránt. A hatósági statisztikai ada­taink kedvezőbbek az országos átlagnál. De miként a végrehajtó bizottság vitájában is hangot ka­pott, a jövőben fokozott figyel­met kell fordítani a jogorvoslat­tal meg nem támadott ügyekre is, a fel nem tárt, úgynevezett lappangó törvénysértések felde­rítésére, előfordulásuk csökken­tésére. E területen a megelőző ellenőrzésekre vár feladat. A hatósági munka törvényes­ségének javításában különösen fontos, hogy az új, korszerű ál­lamigazgatási munkát elősegítő jogszabályokat következetesei alkalmazzuk. A tanácsi hatósági jogalkalmazást túlnyomó több­ségében a törvényesség jellemzi. Tudatos törvénysértés szeren­csére ritkán fordul elő. A tör­vénysértések oka a legtöbb eset­ben a szakmai felkészületlenség­ben, gyakorlatlanságban, ese­tenként a különböző indítékú mulasztásban, mint például a fe­lületesség vagy a tunyaság, lel­hető fel. Gondot okoz a bürok­ratikus szemléletmód is, amely­nek a leggyakoribb megjelenési formája a merev, különböző elő­írásokhoz való ragaszkodás olyan esetekben is, amikor társadalmi érdeksérelem nélkül lehet az ál­lampolgár javára dönteni. Az államigazgatási jogalkal- > mazás jogpolitikai elvei elsősor­ban a humánus ügyintézésen ke­resztül valósulnak meg. Ennek alapvető feltétele a törvényesség, a törvények tisztelete mind az állampolgárok, mind az állami szervek részéről. A hatósági eljárás velejárója, hogy egyfelől a hatóság enge­délyez, szolgáltat, másfelől Ilit, büntet, egyes személyekkel szem­ben társadalmi érdeket érvé­nyesít. A hatóság egyik kötelessége az állampolgári fegyelem felett va­ló őrködés. Ez nem mindig nép­szerű feladat, különösen napja­inkban, amikor az állampolgári fegyelem fellazulásának egyre riasztóbb példáival találkozunk. Ilyen körülmények között na­gyobb hangsúlyt kap a belső, te­hát az igazgatási apparátus mun­kájának az. ellenőrzése, és a kül­ső ellenőrzés, amely a tanácsi szervek hatósági munkájában je­lentkezik. Űj feladatok, új munkamódszer A megyei tanács végrehajtó bizottsága jól működő ellenőrzé­si rendszert alakított ki a köz- igazgatás átszervezésével egy időben, amelyet az újabb köve­telményeknek megfelelőek tart karban. Ez a rendszer biztosítja a helyi és a megyei szakigazga­tási apparátus testületi irányítá­sát és felügyeletét. A hatósági külső ellenőrzés a tanácsi szervek hatósági munká­jában a tett intézkedések ellené­re sem működik azzal a hatás­fokkal, mint amire szükség len­ne.­A hatósági ellenőrzés fő fel­adata a jogszabálysértések fel­tárása és megelőzése. Különö­sen fontos ez azokban az esetek­ben, amikor a következetes el­lenőrzés nagyobb bajok megelő­zését tenné lehetővé. Üj feladat a vállalati, szövet­kezeti törvényességi felügyelet, amelynek átvétele szakmai szán- pontból okozott sok gondot. Az előkészületek során a remélt köz­ponti szakmai segítséget nem kaptuk meg. Egyébként mind a mai napig nincs eldöntve, hogy melyik országos főhatóság fogja irányítani ezt a munkát. Lényegesen megváltozott az adó, az ár, a minőségellenőrzés szerepe. Nőtt a hatósági eszkö­zökkel történő szakmai érdekek védelmének jelentősége, például a környezetvédelem, tűzvéde­lem, közegészségügy, stb. . A körülményeket értékelve megállapítható, hogy tegnapról áthúzódó feladat a hatásági el­lenőrzés javítása. Közösségi ér­dekből megengedhetetlen, hogy az oly szükséges ellenőrzés szak­mailag megalapozatlan, felüle­tes vagy elnéző legyen. A tanácsi hatóságok döntései­ket az esetek túlnyomó többsé­gében a tényállás megnyugtató tisztázását kővetően hozzák meg. A körülmények maradéktalan figyelembevétele azonban sok esetben csorbát szenved azok­nál az ügyeknél, amelyek hely­színi vizsgálatot is igényelnek. (Például a gyámügyek egy része, ingatlannal, építéssel Összefüg­gő esetek). Ennek okát objektív és szubjektív tényezőkben lát­juk. A tárgyi feltételek javításá­val, a jobb munkaszervezéssel, a hivatástudat, a szakmai önigé- nyesség fejlesztésével e hiányos­ságok lényegesen csökkenthetők. Jelentős tartalékaink vannak Ugyancsak fontos követel­ménynek tartjuk a szakigazga­tási szervek jobb együttműkö­dését egyes feladatok ellátásában. Így például: nélkülözhetetlen a jobb koordináció a családvéde­lemben vagy a kisipari, kiske­reskedelmi tevékenységet foly­tatók szakmai ellenőrzésében. Határozott javulás tapasztal­ható az ügyfél—hatóság kapcso­latában. Ehhez nagymértékben hozzájárult az ügyfélszolgálati irodák kialakítása, az ügyintézés; nyíltsága, amely nem enged te­ret az íróasztal melletti hatal­maskodásnak. Jelentős tartalékaink vanna k még az ügyintézés gyorsításába’». A korszerűbb módszerek alkal­mazásával el kell érni, hogy az j állampolgárok számára észre- V vehetően gyorsuljon tovább az ügyintézés, különösen a vámo­sokban. Ennek érdekében cél­szerű kialakítani, a meghívó számítógépbázisra alapozva, a személyre orientált számítógé­pes törzsadattárat. Ezzel mini­málisra csökkenhet az állam­polgároktól történő adatkérés. Folytatni kell a városi haté»sági - osztályok, községi ügyfélszolgá­lati irodák szervezését és ki­alakítását, ahol az állampolgárok közvetlenebb formában tárgyal­hatnak az ügyintézőkkel, bizto­sítottak a kulturált ügyfélfoga­dási körülmények, s gyorsan el tudják intézni az egyszerűbb ha­tósági ügyeket. Valamennyi helyi tanácsi tes­tület meghatározta azokat az ügycsoportokat, ahol rövidített, 3, 8, 15 napon belüli határidőket kell betartani. Érvényesülését a helyi tanácsok vb-titkárainak a jövőben fokozottan ellenőriznie kell. A megyei tanács vb rendszere­sen megtárgyalta a fontosabb hatósági ügyek intézésének ta­pasztalatait. Így például foglal­kozott a lakosságadóztatás hely­zetével; építésügyi hatásági jog­körök községi szakigazgatási szervekhez történő leadásával; a bürokrácia csökkentése érdeké­ben teendő intézkedésekkel; a tanácsok árellenőrző tevékeny­ségével; az állami gondozás hely­zetével; a szociálpolitikai fel­adatok végrehajtásának tapasz­talataival, s a hatósági munkát érintően is az államigazgatási munka korszerűsítésével, egy­szerűsítésével. Előtérben a helyi tanácsrendeletek Napjainkban az életviszonyok rendezése érdekében nagy jelen­tőséget kap a helyi tanácsrende­let-alkotás. Nem elégséges a szak- apparátus még oly alapos elő­készítő munkája sem, a lakossá­got közvetlenül érintő (például rendezési előírásokról, köztisz­taságról, állattartásról szóló) ta­nácsrendeletek esetében. Széle­sebb körben indokolt a társadal­mi vitákat szervezni és kikérni a lakosság véleményét az őket érintő kérdésekben. Az előkészí­tésben a tanácsi bizottságoknak nagyobb szerepet kell biztosíta­ni. Az építéshatósági tevékeny­ség változatlanul a hatósági mun­ka egyik neuralgikus területe. Itt ütköznek a leggyakrabban az állampolgárok egyéni törekvé­sei és az esetenként túlzó jog­szabályi előírásokból keletkező ellentétes érdekek, melyeket az eljáró szakigazgatási szerv ál­talában nem, vagy nehezen tud feloldani. Nehezíti a helyzetet, hogy az ügyfelek együttműködésé­re sem számíthat. A lakásépítke­zések aránya eltolódott a magán­lakásépítés irányába. Ugyanak­kor az építési engedélyezési el­járás, az építésügyi előírások tovább szigorodtak. Ennélfogva körültekintőbben kell az ügyeket intézni. Pozitív változás várható a létrehozott épitésfelügyéletl csoport ellenőrző tevékenységé­től. (Folytatás a 2. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents