Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

4 9 PETŐFI NÉPE t 1987. szeptember 14.

ESTI Változatlanul nagy

továbbképző az érdeklődés

tanfolyamok... a pártoktatás iránt

Napjaink gazdasági gondjai, a társadalmi változások, ellentmondások, a megújulási törekvések, a meginduló reformfolyamat rengeteg régi és új kérdést vet fel az emberekben. A tömegkommunikációs eszközök rendszeres és alapos tájékoztatása ellenére sok a találgatás, a bizonytalanság. Holott éppen ellenkezőleg: tudatos szemléleti és cselekvési egységet követel mindenkitől az eredményesebb, gazdagabb jövőért folyó munka.

A gazdasági és ideológiai élet fő kérdéseinek megvilágítása, a tisztánlátás, az eligazodás terén egyre jelentősebb szerepe van napjainkban a pártoktatásnak. Ahhoz azonban, hogy sikeres, valóban hatásos legyen, a politikai oktatásnak is meg kell újulnia. Vannak ilyen törekvések? Milyen módszereket választanak, követnek az egy hete kezdődött új tanévben? — Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Komáromi Attilát, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatóját.

— A politikai oktatás megújulására, a propagandamunka állandó frissítésére mindig szükség volt. Kétségtelen, hogy bonyolultabbá váltak a viszonyok, nehezebbé a körülmények, több tekintetben is, de különlegesnek mégsem nevezném a mostani állapotot. Ellentétben azokkal, akik elfeledkeznek arról, hogy mindig a konkrét helyzetből kiindulva kell valós elemzést adni. Nekünk csak ez lehet a módszerünk, amikor hallgatóink elé kiállva a marxista—leninista elmélet alapjairól tartunk előadást, amikor válaszolunk a kérdéseikre vagy vitatkozunk velük.

— E viták során jelentkezhetnek olyan nézetek, felfogások, amelyek a pártétól eltérőek? Vagy csak az értetlenség jelei ezek?

— Is-is. Éppen ezért sok még a tennivaló, hogy megerősítsük az alapokat az elvek egységes képviseletéhez, a gyakorlati munka fegyelméhez. Ehhez a lehetőségeink, körülményeink javultak, hiszen a társadalomtudomány tovább fejlődött, központi szerveink pedig arra biztatják az oktatási igazgatóságokat, hogy ne csupán az elméleti képzés fórumai legyenek, de segítsék, ösztönözzék a gyakorlati útkeresést, a cselekvést is.

— Lévén minden elmélet csak akkor helytálló, ha a megvalósítása bizonyíthatóan lehetséges. De amit említett, nemcsak biztatás, illetve elhatározás kérdése. Például felkészült oktatók nélkül nehéz a sikert elképzelni. Milyennek ítéli az intézmény tanári karát?

— Valóban alapvető fontosságú elvárás, hogy aki ezt a felelősségteljes munkát végzi, az az adott tudományágat jól ismerje, politikai kérdésekben naprakész információkkal rendelkezzen, s tisztán lássa az összefüggéseket. Véleményem szerint, az oktatási igazgatóság tanárai jól megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Jogos elvárás

azonban az is, hogy továbbfejlesszük a helyi pártszervekkel a kapcsolatainkat, mert határozottan csak akkor jelenthetjük ki, hogy helyi politikai ismeretekkel is fel vannak vértezve oktatóink.

— Évek óta hangsúlyozott elvárás az is, hogy az oktatási igazgatóság a társadalomtudomány egyre jelentősebb bázisa legyen Bács-Kiskunban.- így igaz. S ezzel kapcsolatban büszkén elmondhatom, hogy tanáraink nemcsak a megyében elismert művelői szakterületeiknek, hanem országos témák kidolgozásában is egyre többen közreműködnek. Szűkebb hazánknál maradva: ebben az évben vizsgáljuk a demokratizmus bővítésének megyei tapasztalatait, a hetvenes évek művészetpolitikáját és annak hatását napjainkra, az informális kapcsolatokat, és más olyan területeket, témákat, amelyek alapos megismerése, elemzése segíthet akár a politikai döntések előkészítésében is. Készül a Politika, oktatás, kutatás című kiadványunk második kötete, melyben tanárainkon kívül mások is publikálnak majd a megye társadalomtudománnyal foglalkozó szakemberei közül.

— Tudtommal nemcsak ez jelzi az intézmény nyitottságra való törekvését.

— Rendszeresen meghívjuk tanszéki értekezleteinkre a gazdasági szakembereket, a különböző társadalmi és tömegszervezetek illetékeseit, más intézmények tanárait. Azt hiszem, a szellemi nyitottság előnyeit, jelentőségét felesleges hangoztatnom. Folytatjuk a Népszabadság-klub rendezvényeit ebben a tanévben is, ahol pártunk lapjának munkatársaival, szerkesztőivel találkozhatnak az érdeklődők.

— Jelenleg hány hallgatója van az intézménynek?

— A bentlakásos tanfolyamok résztvevőin kivül csaknem ezerötszáz. Közülük több mint hatszázan most kezdték meg tanulmányaikat az esti egyetemi rendszerben, mely 13 településen, 75 osztályban működik ebben a tanévben. Természetesen indulnak továbbképző tanfolyamok is, olyan figyelmet érdemlő témákban, mint amilyen például a gazdaságpolitika, a vezetési ismeretek vagy a nemzetközi politika! Összesen 23 osztályban, csaknem ötszáz hallgató vesz részt az elkövetkezendő hónapokban a különböző tanfolyamainkon.

— Tehát a pártoktatás iránt Bács- Kiskunban változatlanul nagy az érdeklődés. Bizonyára ezt az oktatási igazgatóságon folyó munka igényessége is meghatározza.-t- A minősítés nem az én feladatom. Inkább idézek Széchenyi Istvántól egy mondatot, mely ma is igaz, megszívlelendő: „Bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban sóba ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé ...” S ez az idézet nem csak a pártoktatás, a politikai képzés jelenére és jövőjére vonatkoztatható.

Koloh Elek

Madách

emlékmúzeum

Csesztvén található Madách Imre emlékmúzeuma. A hatalmas „anglus park” közepén álló kúriában, hat teremben látható az íróval és fő művével, Az ember tragédiájával kapcsolatos kiállítás.

SAJTÓ POSTÁT 1

Mi történt a solti paprikával?

Elkeseredettek és bosszúsak is egyidejűleg a solti Szikra Termelőszövetkezet lapunktól segítséget remélő tagjai. Elkeseredettek, mert a tervezett jövedelmük fuccsba ment, "s bosszúsak, hiszen e következményekért rájuk hárítják a felelősséget az illetékesek. De mi is történt?

E közös gazdaságban már hagyomány, hogy a tagság 300—400 négyszögölnyi területen saját vállalás alapján termeszt paprikát, s a termés átadására a helyi áfésszel köt szerződést. Erre az idén is sor került.

Először minden rendjén ment. A tsz elvégezte a szükséges talajművelési, majd növényvédelmi munkákat, a tagok a paprikatermesztés egyéb soron levő teendőit látták el. Aztán újra a gazdaság feladata következett, mégpedig a műtrágyázás. Ennek azonban megdöbbentő hatása lett, ugyanis e fűszernövény levelei megperzselődtek, elfonnyadtak.

A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Ybl Miklós utcai presszójának törzsvendégei írtak szerkesztőségünkbe és konkrét esetek sorával támasztották alá véleményüket, miszerint e vendéglátóhely alkalmazottai nemigen törődnek a munkájukkal kapcsolatos alapvető szabályok betartásával, s a fogyasztói érdekvédelemből adódó kötelezettségükkel. Például:

— ártájékoztató híján ellenőrizhetetlen, hogy helyes összeget kell-e fizetni a kávéért, süteményért, vagy a különféle italokért;

— számlát általában nem kap a vendég;

— a helyiségben sok a légy, melyek csak akkor nem tűnnek fel, ha a koszos függönyt veszik birtokukba.

E sorokat eljuttattuk a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi Felügyelőséghez, melynek szakemberei vizsgálatot tartottak az egységben. Megállapításukról, intézkedésükről így számolt be a

Valaha ládaszámfa árusította a kereskedelem a vastagfalú üvegekbe töltött szódavizet. Ma már nem a szifonnal való házilagos szódavízgyártás jellemző. Széndioxidot tartalmazó egyik kellékét, a patront jó ideig csupán kis méretben forgalmazták, körülbelül másfél éve azonban megjelent a góliát változata, melynek segítségével összesen 15 liternyi szódavíz készíthető.

A reklámok által gyakorta ajánlott újszerű patron és a hozzá való adagoló megnyerte tetszését a kalocsai Hor- váthnénak, a lajosmizseí Erőss Juditnak, valamint a kecskeméti Szilágyi Mihálynak, akik a nyár elején csaknem 300 forintért vették meg e terméket. Praktikusságát tapasztalták, ám a legelső cserét sem tudták lebonyolítani, teli patron híján. Több hét telt így el, s legutóbb már arról beszélt néhány boltos, talán meg is szűnik az ilyen partonok utántöltése.

Olvasóink becsapva érzik magukat.

— Mi nyomban jelentettük az esetet a háztáji bizottság vezetőjének, aki azonban próbálta 'velünk elhitetni, a paprika „megbetegedéséről” van szó, aminek az okozója az ápolási munkánk hiányossága. Vitánk eredménytelenül zárult. Erre a boltra duplán ráfizetünk, hiszen a tsz bevasalja tőlünk a művelés, meg a növényvédelem díját, mi pedig egy fillér bevételhez sem jutunk a paprikából. És még az sincs kizárva, hogy a felvásárlók is megbüntetnek bennünket, hiszen nem teljesítettük az áru szerződésben vállalt leadási kötelezettségét... — panaszkodnak érintett olvasóink.

Mindezekről informáltuk az említett termelőszövetkezet elnökhelyettesét, Szabó Lászlót, aki így válaszolt:

— Nagy gyakorlattal rendelkező szakembereink műtrágyázzák a paprikatáblákat, Legutóbb is pontosan, a technológiai előírásoknak megfelelően dolgoztak, vagyis kellő arányban hígífelügyelőség vezetője, dr. Jobbágy Lajos:

— A törzsvendégek észrevételei, kifogásai túlnyomórészt megfeleltek a valóságnak. A próbafogyasztás során mi is tapasztaltuk, hogy a felszolgáló pontatlan számolásával megkárosította a vendéget, a fizetési jegyzék kötelező átadását pedig elmulasztotta. Kiderült mégáz is, hogy a minöségmegőrzési határidején túl levő kávét használtak fel a presszókávé készítéséhez, valamint hitelesítetlen poharakban szolgálták fel az italárukat.

A sajnálatos tényekre, hibákra való tekintettel szabálysértési eljárás során vontuk felelősségre a III. osztályú tsz- presszó vezetőjét és felszolgálóját, akiket pénzbírsággal sújtottunk.

Olvasóik döntően segítették ellenőrzési munkánkat, amiért ezúton is köszö- netemet fejezem ki.

Még annyit: a jövőben gyakrabban, következetesebben, szigorúbban kérjük számon a fogyasztói érdek érvényesülését!

Miért következett be ez a helyzet? Kérdésünkre így felelt a termék negykeres- kedelmi szétosztásáról gondoskodó Tisza Füszéyt kecskeméti raktárházának áruforgalmi csoportvezetője, Táborosi Gyuláné:

— Először is hadd nyugtassam meg a kedélyeket, ä patronok töltésével semmi gond, e munkáját folyamatosan végzi a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat. Hogy az említett áruhiányra mégis sor' került megyénkben, annak más az okot, nevezetesen: a nagy patron iránti igény kezdetben igen gyér volt, mert sokan a felfobbanásától tartottak, így azután a kiskereskedelem csak minimális'mennyiséget kért belőle, s mi ezt rendeltük peg. Hetekkel ezelőtt azonban kiderült, hogy nő a kereslet, ezért módosítottuk a megrendelést. Ennek révén több ezer patron érkezik hozzánk rövid időn belül, melyet haladéktalanul kiszállítunk az üzlethálózatba.

tott trágyát juttattak a növényekhez, melyek nem emiatt váltak életképtelenné, hanem gombás fertőzésből eredően. Ami megelőzhető lett volna gondosabb ápolási munkával. Sajnos, vannak tagtársaink — és csak az ő paprikájukat támadta meg a betegség —, akik a szükségesnél kevesebb időt töltenek növényápolással, s ez nem maradhat kár nélkül. Ami pedig a talajművelés és növényvédelem költségeit illeti, azok megtérítéséről nem mondhatunk le, hiszen a bevételünknek részét képezik.

A felvásárlás meghiúsulásával kapcsolatos tudnivalókról a solti áfész elnöke az alábbiakat válaszolta:

— A velünk szerződésben álló termelési partnereink paprikáit a helyszínen tekintjük meg. Megértőek, belátó- ak leszünk, s nem alkalmazunk anyagi szankciót azokkal szemben, akik a vállalásuk ellenére nem adnak át nekünk termést.

A kutyákat lelövik, ugye ?!

A megyeszékhely Lajosmizsével határos külterülete, Méntelek fákkaf és bokrokkal dúsan „megáldott”, soktanyás vidék. Lakói zömmel idős emberek, közöttük jó néhányan egyedülállók, akik szép számú\ háziállatot tenyésztenek, gondoznak. A szárnyasok, sertések természetesen hoznak valamit a konyhára, de fontosak, hasznosak a kutyák is, hiszen a személy- és vagyonvédelmet szolgálják. Persze csak addig, míg egy golyósorozat le nem teríti őket...

— Nem szeretnék eb lenni mifelénk — summázta szomorú esetét szerkesztőségünkben az egyik ménteleki néni, aki sírás közepette mondta el: fegyverrel rendelkező ismeretlen személyek le- puffantották hűséges házőrzőjét. Bűne mindössze annyi volt, hogy az elszakadt láncától megszabadulva, rövidke ideig futkározott az ingatlan körül.

Hasonlókról tett panaszt a 221. számú tanyában lakó Rák Jenő is:

, — Otthonunk nincs bekerítve, ezért e négylábú őrzőre elengedhetetlen szükség van. A térségben vadászgatók- nak viszont más a véleményük, ők irgalmatlanul lelőnek minden kutyát, ha nincs házközeiben. Felháborító és oktalan ez az öldöklés, mely a macskát sem kíméli.

Környezetemben tapasztalom, hogy az emberek megsiratják kiirtott cicájukat, blökijüket. E szomorúságban nekem is részem volt a minap, amikor lelőtték a kétéves, törzskönyvezett, és legalább 15 ezer forintot érő németjuhász kutyámat. És itt óhatatlan a kérdés: a károsult tulajdonosok igényelhetnek térítést? i

Válaszért a megyei fővadászhoz, Horváth Zoltánhoz kopogtattunk, akitől megtudtuk:

A vadászatról szóló jogszabály előírja, hogy a külterületen talált, felügyelet, s kölönc nélküli macskát, kutyát, mint kóbor állatokat, elpusztítsák a vadőrök, akik anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek a fogoly, fácán, őz védelme érdé- kéberú cselekedetükért. Amiből következik, hogy ez esetben nincs helye a

FOGYASZTÓI PANASZOK NYOMÁBAN

Felelősségre vonták a vendégek megkárosítóit

LESZ-E GÓLIATPATRON?

RÉGI KÖNYVEK PARÁDÉJA

Fél évszázada nem látott ilyet Moszkva: nemrégiben a Központi Irodalmi Székházban könyvaukciót tartottak. 155 ritka és egyedi könyvet választottak ki a moszkvai antikváriusok az aukcióra felajánlott művek közül.

Mi értelme van a könyvárverésnek, amikor Moszkvában rengeteg antikvárium található? Ez az árverés leginkább a hivatalos, szabott árak miatt volt szükséges, hiszen azok nem ösztönöztek eladásra. Az árverés viszont pontosabban meghatározza a könyv valódi értékét és ösztönzi a tulajdonosát

arra, hogy megváljon a ritka, de számára esetleg szükségtelen könyvtől. Az aukcióra felajánlott könyvek közül elsősorban Nyikolaj Karamzin „Az orosz állam története” című művének két kiadását, valamint az orosz klasszikusok eredeti kiadásait vagy Vlagyimir Majakovszkij „Kiáltások” című gyűjteményes kötetét érdemes megemlíteni. Különlegesen érdekesnek ígérkezett az űrhajózás atyjának, Konsztantyin Ciolkovszkijnak 3 vékony füzete a szerző kiadásában.

Nagy érdeklődést váltottak ki a dedikált könyvek, így a híres énekes, Fjodor Saljapin könyve, Valerij Bijuszov, Vja- cseszlav Ivanov és Vlagyimir Pjaszt verses kötetei.

A kikiáltási árat a tulajdonosok határozták meg. Ők az eladási ár 80 százalékát kapják meg. 27 könyv nem lelt gazdára, mivel a kikiáltási ár túl magasnak bizonyult. így például megmaradt a 86 kötetes „Brokhauz és Jefron” kiadású enciklopédia, amit az eladó 1750 rubelre taksált (hivatalos ára 1000 rubel). A legdrágábbnak Karamzin „Az orosz állam története” című művének két kiadása bizonyult, melyek 1500, illetve 1600 rubelért találtak gazdára az eredeti 1000 rubeles árral szemben. t

Ki volt az a 800 ember, aki megtöltötte a Központi Irodalmi Székház nagytermét? Főként moszkvai és leningrádi könyvbarátok, akik a könyvek kétharmadát vették meg. A többit a legnagyobb moszkvai könyvtárak és múzeumok képviseletében vásárolták meg.

Az aukció sikere bebizonyította, hogy szükség van a rendszeres árverésekre; ez volt mind a kereskedők, mind a könyvbarátok egybehangzó véleménye.

A kútban nem csak víz volt...

Félegyháza peremkerületének szomszédságában fakunk, tanyai házban. Hozzánk közel még két család él, tagjai idős, kisnyugdíjas emberek. Jó kapcsolatban vagyunk, s ennek mintegy bizonyságaként. ugyanarra a kútra járunk vízért. Ásott kútról van szó, melyet augusztus 8-án kitisztítottunk és fertőtlenítettünk, remélve, hogy hosszú ideig nem lesz gond a víz minőségével. A sors, pontosabban egy eddig ismeretlen Jótevő” azonban keresztülhúzta számításunkat.

Az történt, hogy az elmúlt hónap közepétől mind erősebb, orrfacsaróbb szag áradt a mélyből. Először valamilyen iszapfélére gyanakodtunk, bízva, hogy elmúlik a bűz. A vizet persze az igények szerint használtuk ivásra, főzésre. Másfél hét elteltével a különös ízét is éreztük. Azonnal hozzákezdtünk a kiszivattyúzásához. Amikor már csak az utolsó.literek voltak a kútfenéken, rábukkantunk egy nejlonzsákra, ami nehéz kőhöz volt rögzítve. Szinte a lélegzetűnk is'elállt, amikor a felszínre hozva megpillantottuk tartalmát, a fekete szőni macska bomlásnak indult tetemét.

Rögtön mentünk a helyi köjál-hoz, s'amint elmondtuk a részleteket, a tisztviselőnő hűvös tömörséggel közölte: panaszunk nem érdekli, mrassunk kutat, s akkor megmenekülhetünk az ilyesféle kellemetlenségtől. Szégyenkezve oldalogtunk ki az irodából, ahol az egészségi állapotunkra sem voltak kíváncsiak.

Most drukkolunk, hogy egyjkünk se legyen beteg amiatt, mert körülbelül 20 —22 napig a döggel mérgezett kút vizét fogyasztottuk. Es hisszük: saját nyomozásunk eredményeként — mert ebben is magunkra maradtunk — fény derül a velünk nagyon csúnya tréfát űző tettesre, aki alighanem megérdemli a feljelentést egészségünk veszélyeztetése jogcímén 4r? írja szomszédai nevében a Kiskunfélegyháza, III. kér. 98. szám alatt lakó Hegedűs László.

Meglepő a közöny, melyet ez esetben tanúsítanak a városi hatóságok. Igaz, ha nem így tennének, lényegesen több dolog várna rájuk, hiszen kereshetnék az elkövetőt, miközben azt is meg kellene vizsgálniuk, hogy a továbbiakban alkalmas-e a kút vize emberi fogyasztásra. És tudakozódhatnának: ameny- nyiben a kisnyugdíjasok a fúrott kút létesítése mellett döntöttek, a felmerülő költségek fedezéséhez szükséges-e számukra anyagi (szociális) támogatás.

kártérítésnek.

* * *

Vitathatatlan, hogy a vadállományt megtizedelhetik a Duna—Tisza közén sem ritka olyan ebek, melyek éjjelnappal a határt uralják. Ezek a dúvadak, közéjük azonban nemigen sorolható az a házőrző, amelyik a bekerítetten tanyából néha eloson, majd öt-tíz percnyi rohangálás után visszatér.

Summa summárum: a tanyasiak nélkülözhetetlen segítői az említett állatok, s azokat illene jobban tisztelniük a vadásztársaságok tágjainak. Ami pedig a kölönc kötelező használatát illeti, arra vonatkozóan talán a kerületi tanácstag is felhívhatná tanyán lakó választópolgárai figyelmét — például egy nagyobb vadászat előtt. Meggyőződésünk: egyik gazdi sem engedné, hogy a féltett macskája, vagy kutyája puskavégre kerüljön!

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611