Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

Előrejelzés az ország területére ma estig: Folytatódik a csendes, kora ószl idó. Főleg nyugaton és északon ugyan átmenetileg megnövekszik a felhőzet, de csak jelentékte­len eső lehet. A váltakozó Irányú szél általában gyenge lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között várható. IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 214.'szám Át&S 1,80 Ft 1987. szeptember 11., péntek Kádár János japán gazdasági vezetőkkel tárgyalt Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára csü­törtökön a Központi Bizottság székiházában fogadta Szaito Eisi- rót, a Japán Gazdasági Szerveze­tek Szövetségének elnökét, aki a Magyar—Japán Gazdasági Klub meghívására tartózkodik hazánk­ban. A találkozón véleményt cserél­tek a magyar—japán kapcsola­tok, különösen a gazdasági együtt­működés fejlesztésének helyze­téről. A megbeszélésen jelen volt Ivata Kazuo, a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnöke, Györke József, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője és Székács Imre, a Magyar—Ja­pán Gazdasági Klub elnöke is. Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ugyancsak csütörtökön fogadta a japán gazdasági vezetőket. MEGHATÁROZTÁK A JÖVÖ ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV IRÁNYELVEIT Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a kö­vetkező tájékoztatást adta: a Minisztertanács jó­váhagyólag tudomásul vette Grósz Károly minisz­terelnöknek beszámolóját a Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányá­nak elnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány áttekintette és értékelte a népgazda­ság ez évi fejlődését, és az állami költségvetés vég­rehajtásának helyzetét. Meghatározta az 1988. évi népgazdasági terv, valamint a költségvetés kidol­gozásának irányelveit. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a kü­szöbön álló adóreformmal összefüggő termelői ár­változásokról, és javaslatot tett az adóról szóló tör­vények hatályba lépéséig szükséges átmeneti in­tézkedésekre. Egyúttal határozatot hozott az adó- igazgatási eljárás és a pénzügyi ellenőrzés sza­bályozásáról. A kormány a Gazdaságfelügyeleti Bizottság el­nökének előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta az 1988—90-es évek várható munkaerőmoz­gásának állami irányítási programját. (A kormányszóvivő tájékoztatója a 2. oldalon.) Tanácskozás Kiskőrösön az alma növényvédelméről Már hagyomány, hogy ilyenkor, az almaszedést szezon elején a növényvédelmi szakemberek — amíg a gyümölcs a fán — tanács­kozáson, bemutatón ismertetik és tékintik meg a technológiai kísérletek eredményeit. Idén er­re tegnap Kiskőrösön került sor a helyi állami gazdaság kertjei­ben. Ezúttal a rendezők bemu­tattak egy új magyar nagyüzemi permetezőgépet, és a példás gyorsasággal, alig két és fél hó­nap alaitt elkészített, 52 hektárra telepített csepegtető öntözőbe­rendezést. Az öntözésnél maradva, má­sók számára is megfogadható az, amit Jónás János, a vendéglátó gazdaság igazgatóhelyettese mon­dott. ők ugyanis a nagy alma­krízis idején sem minősítették ezt a növényt „eldóbandónak”. Éppen ezért az új fajtákkal te­lepített ültetvény hektáronként legalább tíz tonna többlettel ho­norálja a mesterséges csapadé­kot. Tudni kell azonban, hogy az öntözés és a drága vegyszerek nem pótolják a technológiai hi­bákat. Az idei növényvédelmi szezon több szempontból rendhagyó volt. Ezt szemléltetve elegendő egy dolgot' kiemelni dr. Vályi István, MÉM főosztályvezető-he­lyettes előadásából. A tél végi, nem sók jót ígérő vegyszerellá­tási helyzet után most már ele­gendő kemikália áll a termelők rendelkezésére, az üzemek mégis rendeléseikkel feleslegesen túl­biztosították magukat (Folytatás a 2. oldalon.) Agrotechnikai újdonságok a kukorica­termesztésben A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Válla­lat kísérleti állomásán találkoz­tak tegnap ' a kukoricatermesz­téssel foglalkozó szakemberek, hogy megismerkedjenek az idei év fajta-, agrotechnikai és nö­vényvédelmi eredményeivel. A Nitrokémiai Ipartelepek ku­tatómérnöke, Zbiskó László, a 8 milliárd forint termelési érté­ket termelő vállalatról szólt né­hány szót. Elmondta, hogy ter­mékeiknek több mint fele nö­vényvédő szer, ezen belül pedig a nagyobbik részt a gyomirtó szerek foglalják el. A mikropar- cellás kísérletek alapján kifej­lesztett, új termékcsaládjókra, a Flekszenitekre hívta fel a figyel­met, amelyekkel a kukoricában biztonságosabb gyomirtó hatás ér­hető el. A szakemberek fi­gyelmébe ajánlotta most beve­zetésre kerülő szereiket, ame­lyek az őszi búza és az őszi ár­pa vetőmagjainak c&ávázásához használatosak, igen takarékos módon, hiszen 1 tonna vetőmag kezeléséhez mindössze 2,5 liter csávázószer szükséges. A BKR FKV kukoricaágazat vezetője, Leirer József az agro­technikai vizsgálatokról adott számot. A számítógépen is feldol­gozott adatok szerint a vetésnél elsődleges szemponttá vált az egyenletesség. A Növénytermesztési és Minő­sítő Intézet kukorioaosztályának vezetője, Garzó Lajos a kísérle­teikben szereplő hibridek ered­ményeit ismertette. Az idén a (Folytatás a 2. oldalon.) • Jövőre Debrecenben megkezdik a sokoldalú Bóra gép sorozatgyár­tását. NAPIRENDEN Á KOMMUNÁLIS ELLÁTOTTSÁG A városi tanács ülése Kalocsán Tegnap délután Szalóki István tanácselnök elnökletével ülést tartott Kalocsa Város Tanácsa. A testület jóváhagyólag tudomá­sul vette a végrehajtó bizottság­nak az előző tanácsülés óta vég­zett munkájáról szóló beszámo­lót. Ezt követően a város kom­munális helyzetéről szóló előter­jesztést vitatták meg, határoza­tot hozva arról, hogy a kommu- nális szolgáltatás javítása érde­kében meg kell vizsgálni az anya­gi-technikai fejlesztések továb­bi lehetőségét, valamint azt, hogy milyen egyéb költséget nem igénylő intézkedésekre van szükség. A városban mintegy 140 ezer négyzetméter közterületet tarta­nak tisztán, s az elmúlt évben több illegális szemétlerakó he­lyet megszüntettek. Ez év augusz­tus 1-jén két brigádot alakítot­tak közhasznú munkák végzé­sére. Sok utcában a lakók önte­vékenyen rendezik környezetü­ket, amivel jelentős kiadásoktól mentesítik a tanácsot. Ebben kü­lönösen 'kitűntek a Szabó József és az Ibolya utcaiak, a munka­helyek közül pedig jó példát mu­tatott a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet, a Sütőipari Válla­lat és a KAGE. A tervek szerint az idén 1250 méter utót és 2340 méter járdát építenek 'Kalocsán, s a megálla­pítások szerint a közműhálózat nagyobb mérvű bővítése is szük­séges. A jó vízellátást a most megépült két új tározó üzembe helyezése és a baráki új szivaty- tyúház megépítése garantálja. A vízminőség javítása érdekében azonban növelni kell a vastala- nító teljesítményét. Ugyancsak bővítésre szorul a * szennyvízte­lep, és a szennyvízhálózat. A palackos gázzal való ellátás jó a városban, s az elképzelések szerint a következő évtized ele­jén jut el a vezetékes gáz Kalo­csára. A napirend vitájában felszóla­ló Katus György a költségvetési üzem technikai eszközeinek rossz műszaki állapotáról beszélt. Er­ről szólt Szabó Györgyné is, aki ezenkívül fontosnak tartotta, hogy minél előbb szüntessék meg a még meglévő illegális szemét- lerakó helyeket. Javaslata alap­ján felül fogják vizsgálni a köz- tisztaságról szóló tanácsrendele­tet, és a mai igényeknek és kö­vetelményeknek megfelelően mó­dosítják. A köztisztaság javítása érdekében új kukás gépkocsikat szereznek be. Az ülés résztvevői ezután az ügyrendi és igazgatási bizottság munkájáról tárgyaltak, majd a vi­tát követően elfogadták a teme­tőkről szóló tanácsrendelet-ter­vezetet. V. Z. • Kecske­mét főterén a vendégek meg­hallgatták a harang­játékot. A diplomáciai képviseletek vezetői Bács-Kiskun megyében Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének meghíyására a budapesti diplo­máciai képviseletek vezetői fele­ségeik társaságában csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogattak. Megismerkedtek Kecskemét és a megye gazdasági, kulturális életé­véi, nevezetességei veL A látoga­táson részt vettek Nagy Gábor, Bényi József és Barity Miidós külügyminiszter-helyettesek is. f Az MMG Automatikai Művek kecskeméti gyárá­ban. 9 Lovas bemutató Bugacon. (Méhest Éva felvételei) Amióta nyilvánvalóvá vált — s a párt kibontakozási programja .beszélt is róla —, hogy nincs gazdasági megúju­lás politikai megújulás nélkül, másként nézünk a politikai intézményrevtdszerre és a po­litika érvényesítésének mecha­nizmusára is. Ez egészen ter-> mészetes, hiszen a politika megújításán nem harminc év nemzeti üggyé váló törekvésé­nek megváltoztatását, a bevált elvetését értjük, hanem a mai objektív érdekek eredménye­sebb feltárását, a cselekvésre késztető mai mozgatók létre­hozását. Egyszóval a politika eredményesebbé tételét a gaz­dasági fejlődés érdekében. Ez pedig nagyban azon múlik, miként működnek, működhet­nek a párt nagyobb ösztönzé­sének engedelmeskedve a nép- képviseleti szervek, a különbö­ző érdekképviseletek, tömeg­szervezetek. Azon, hogy képe­sek-e társadalmilag alakítani és ellenőrizni a politikát — a gazdaságpolitikától az oktatás­politikáig —, meg tudják-e fogalmazni képviseltjeik érde­keit, de tennivalóikat is, ame­lyek a közjó s maguk javára reájuk várnak. A leggyakoribb kérdés poli­tikai intézményrendszerünk hatékonyságát illetően: milyen legyen a társadalmi-politikai szervezeteknek, képviselőszer­veknek viszonya a párthoz. E kapcsolat „gyenge láncszemei­ről” ma már nyíltan beszélünk. Mindenekelőtt arról, mennyire helytelen és nem célravezető, ha a pártszervek eszmei, poli­tikai vezetés helyett beleszól­nak a társadalmi szervezetek döntéseibe. Itt az így születen­dő hamis határozatnál is na­gyobb kár, hogy az önkor­mányzati szerv nem tud fej­lődni, feladatához felnőni. A jelenség másik oldalról nézve is előfordul. Nevezetesen, van­nak • szervek, amelyek félve döntéseik súlyától, előbb a pártszerv jóváhagyását is ki­erőszakolják. Mindkét hiba megszüntetésére van rendező elvünk: Az elv: a párt vezető szerepe társadalmunkban tör­ténelmi szükségszerűség, de az is az, hogy a pártnak a hata­lom gyakorlásába be kell von­nia a társadalom minden szer­vezett erejét, olyan munka- megosztást valósítva meg, amelynek eredményeként fel­színre törhetnek az érdekek, a cselekvési vágyak pedig ki­elégíthetők. Munkát megosztani csak arra képes emberek között le­het. Ezért is mindent meg kell tenni, hogy a politikai és tár­sadalmi szervezetek megerő­södjenek. A párt erre minden bizonnyal példát is fog mutat­ni. Felelőssége meghatározó, azonban nem kizárólagos. Azt kell elérnie, hogy az állam szervezetei, a nép képviselői önállóan, egyértelműen meg­határozott felelősséggel végez­zék munkájukat. A pártnak nem kell az azon­nali kritikátlan helyeslés, a tétovázás, az észrevétlen-ma­radás. Olyan feladatok várnak az országra, olyan bonyolult jelenségeket kell a jövőben megítélnünk, közöttük eliga­zodni, hogy létkérdés lesz a társadalom cselekvőképessége, az ügyek menetébe a beleszó­lás, a széles népi aktivitás. Ez megköveteli majd a társadalmi szervezetek megújulását, a néphatalmi szerveknek, köz­tük az Országgyűlésnek is a közügyekben való fellépéséhez a terep erőteljes bővítését. A szegedi elméleti tanácsko­zás egyik fő következtetése volt, hogy nem intenzifikálha- tó gazdaságunk extensive n terjeszkedő politikai intéz­ményrendszer mellett. A mély­ségekbe nem hatoló, formális munkával túltengő, igazi ered­ményeket nem hozó politikai munka, könnyű belátni, min­den, csak nem munka, még kevésbé politikai. Gazdasági hatékonyság — politikai ered­ményesség. Ez a két követel­mény, amelynek elérését a párt kibontakozási programja célul tűzi. A nyolcvanas évek végének nagy dilemmája, va­jon elérjük-e. Persze, csak ma lehet feltételes módban kér­dezni. Holnap már bizonyos­sággal hozzá kell látni a mun­kához, ha nem akarjuk, hogy az ország megrekedjen, kívül maradjon a fejlődés sodrán. Ne higgyük ugyanis, hogy csak gazdaságunkat teszik próbára a belső és külső változó felté­telek. A politikai szférát is hozzá kell igazítani azokhoz a más körülményekhez, amelyek évtizedünket olyannyira meg­különböztetik a korábbiaktól. Így szakíthatok fel azok a gá­tak is, amelyek az anyagi és szellemi termelő erők útjában állnak. Komuruik Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents