Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE • 5 •; TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁS, HATÁRMENTI ÁRUCSERE Biztonságosabb gazdálkodásra törekednek Tompán A paradicsomlevet a Kecskeméti Konzervgyárba szállítA tompái Kossuth Termelőszövetkezet napi gondjairól váltottunk szót Forczek Dániel elnökkel és Paczolai István főmezőgazdász- szal. — Nagy szerencsénk volt—emlékezett a közelmúltra az elnök — az aratást ugyanis közvetlenül a nagy pusztítást okozó vihar előtt sikerült befejezni. A kalászosokat biztonságba helyeztük, sajnos búzából hektáronként egy tonnával kevesebb termett a tervezettnél az aszály miatt. Ha viszont kicsit is késünk a munkákkal... Az is említést érdemel, hogy az őszi árpát szerencsére nem kellett kiszántanunk, és pontosan annyi termést adott hektáronként, mint a búza, vagyis 5,5 tonnát. A főmezőgazdász hozzáteszi: — Az aszály miatt másik fő terményünk, a kukorica egy részét csak silóként tudjuk hasznosítani, sőt nem kis területen annyira satnya volt a növény, hogy a szarvas- marhákkal legeltettük le, hogy ne vesszen teljesen kárba. A veszteségünk az almáskertünkben jelentkező fagykárral együtt az idén meghaladja a hatmillió forintot. Ebből következik, hogy nagy erőfeszítésekkel tudjuk csak elkerülni a mérleghiányt. Számos intézkedést tettünk a veszteséges gazdálkodás megelőzésére, és már most készülünk a következő esztendőkre olyan tervekkel, amelyek alapján biztonságosabbá válik a gazdálkodás. Ezért is vásároltunk egy táptakarmány-keverő üzemet. A zöldségtermesztést, amelynek hagyománya van a termelőszövetkezetben, az idén már csaknem teljesen a háztáji gazdaságokba helyezték. Az egyik legjelentősebb terményük a paradicsom, amelynek előfeldolgozó üzemét, az úgynevezett lévonalat igyekeznek jól kihasználni. Jelenleg a tagság által termesztett alapanyagot dolgozzák fel. A paradicsomlevet a Kecskeméti Konzervgyárnak szállítják. A termelőszövetkezet vezetői keresik a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. Törekednek a korszerű technika és technológia alkalmazására. Az idén megkezdtük a sertéstelep felújítását, a technológia korszerűsítését. A kocák egy részét bérhizlalásra adjuk ki a tagoknak, a gazdák a szaporulattal törleszte- nek. Mindent elkövetünk a minőségjavítása érdekében, igyekszünk csökkenteni a malacelhullást, amely nálunk elég magas, — hangoztatja a főmezőgazdász.- Számba vettük a tartalékokat. Egyik elképzelésünk, hogy a lefojtott termálkutakat hasznosítjuk. A kőolajkutatás során ugyanis meleg vízre bukkantak. Most készül a hasznosítási terv, épületeket, fóliasátrakat szeretnénk fűteni a természet adta energiával. Jövőre már megkezdenénk elképzeléseink megvalósítását—tájékoztat az elnök. Céltudatosabban szeretnék a talajt javítani, következetesebb szerves- és műtrágya adagolással. A mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken erdőt telepítenek. Mintegy 80 hektár erdősítést terveznek. — Tartalékokat látunk a kisha9 Készül a siló. (Méhesi Éva felvételei) tármenti árucsere-forgalom fejlesztésében is. Beléptünk a Délalföldi Árucsere-forgalmi Társaságba. Mint igazgatósági tag, képviselem Szövetkezetünk érdekeit^ Testvérmegyénkkel, a jugoszláviai Vajdasággal önállóan is igyekszünk keresni az együttműködést. Megkezdtük a tárgyalásokat a szabadkai Agros Kombináttal. A szükséges árualapokat nemcsak a közösből, hanem a 250 tagú zöldségtermesztő szakcsoport tagjainak közreműködésével teremtjük elő — informál az elnök. A beszélgetésből kitűnik: a termelőszövetkezet vezetősége igyekszik megalapozni a következő évek gazdálkodását, hogy az ideihez hasonló időjárás esetében se kelljen aggódniuk. Kereskedő Sándor METRÓÉPÍTÉS LENGYELORSZÁGBAN Varsót Lodz követi A varsói metró építői befejezték az alagút első szakaszát. Ugyanakkor Lengyelország második legnagyobb városában, a 800 000 lakosú Lódzban előrehaladott stádiumban vannak a tervezési előkészületek. Lódz egy négyzetkilométerre jutó népsűrűsége rendkívül nagy. A belváros szűk utcái zsúfoltak gépkocsikkal, a kipufogógázok mérgezik a város levegőjét, s a közlekedés autóbusszal vagy villamossal a csúcsidőben egyre több időt rabol el. Az egyetlen megoldás ebben az egyre nehezebb helyzetben a földalatti gyorsvasút, a metró. 1987-ben a LEMP lódzi városi végrehajtó bizottsága és a városi tanács elnöksége értékelte az eddigi előkészületeket és határozatot hozott, hogy a város- fejlesztési iroda dolgozza ki a munkák részletes ütemtervét. Az első földmunkák három év múlva kezdődnek meg. A beruházó a metró leendő gazdája: a Városi Közlekedési Vállalat. A metró első vonala, amely összeköti a Balucki Piacteret a Niepodleglosci térrel, a város legrégibb közlekedési főútvonala alatt halad majd. Hossza kezdetben 2,5 kilométer lesz, amelyet később mindkét irányba több mint 5 kilométerrel meghosszabbítanák. E vonal befejezése után kerül sor a keresztirányú második metróvonal építésére: ez a nyugati és a keleti városkerületeket köti majd össze. A metró főtervezője Genadiusz Baslyk mérnök. A terv elkészítésében és az építkezésnél a lódziak felhasználják a varsói „Metroprojekt” tapasztalatait, s meghívják a prágai metró tervezőit és építőit, akiknek merész és korszerű megoldásai, s a gyors építkezési ütem Lódzban nagy érdeklődést keltett. A varsói és lódzi metrót később a poznani földalatti építése követi majd. A munkálatok segítésére Lengyelországban megkezdik az alagútfúró berendezések gyártását. Az egyre növekvő Lódz egyik új lakónegyede. SZOKATLAN FÉLÉV Rekord nyereség, s ami mögötte van Alaposan rácáfolt az első félévi statisztika az előzetes véleményekre. A vállalatok első hat hónapjáról készült mérlegek alapján kiderült, hogy a vállalati eredmények — avagy ahogy a köznyelv fogalmaz: a vállalati nyereségek—^ 18,9 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Pedig, mint mindig, a szabályozók szigorodása miatt a vállalatok a csökkenő eredményre panaszkodtak. Önmagában ez a szám viszont eltakarja azokat a jelentős különbségeket, amelyek az egyes ágazatok között vannak, és bizony az ipar nem került előkelő helyre. A gazdálkodók jövedelmei itt átlagosan 15 százalékkal növekedtek, de ezen belül is nagy szóródást mutatnak a különböző ágazatok. Jó eredménnyel zárta az első félévet az élelmiszeripar, a vegyipar, a kohászat és a bányászat is, lemaradt viszont a gépipar és a könnyűipar. Az árak is nőttek A részletes elemzések kimutatták, hogy nemcsak a jobb munka, a hatékonyabb termelés növelte meg a vállalati eredményeket * ilyen mértékű növekedésre hosszú évek óta egyébként nem volt példa —, hanem elsősorban az árak emelkedtek. A következő évi nagy változásoktól tartva jó néhány cég már most növeli az árait, hogy aztán a kötelező termelői árcsökkentés után ne járjon a mostaninál rosszabbul. Magyarán folyik a bázisteremtés, ami jól ismert egy-egy szabályozóváltozás előtt. A veszteséges cégek száma nemigen változott tavalyhoz képest, most is több mint 200-an zárták hiánnyal az első félévet. De tegyük gyorsan hozzá' hogy az első félévben nem csökkent az állami támogatás, így a vállalati eredmények mintegy fele ebből a forrásból származott. Tehát nem olyan egyértelműen pozitív jelenség, hogy ekkora ütemben nőttek a vállalati eredmények, illetve a növekedés nem mindig a vállalati jó munka eredménye. Kedvező változások Ugyanígy értékelhetjük a konvertibilis export alakulását jelző számokat is. Az első félévben 11 százalékkal növekedett a konvertibilis kivitel. Az emelkedés egy része abból származik, hogy több árut adtak el magyar vállalatok, de a forint árfolyamának ^változása is megemelte a bevételt. És az is kitűnik, hogy a gépipar ismét elmaradt a többiek mögött. Mint a számokból látható, drasztikus változás nem következett be az első félév során, viszont tagadhatatlan, hogy kedvező folyamatok is elindultak. Például csökkent a termelő ágazatok fajlagos anyagfelhasználása, ami nagy eredménynek számit. Ugyanígy a munkaerő-gazdálkodás is a korábbitól eltérő mozgást mutat. Miközben a bérek összességében 3,6 százalékkal nőttek, eközben az átlagbérek ennél jobban növekedtek a hatékony létszámgazdálkodás, illetve leépítések nyomán. Vagyis itt, ezen a területen, úgy tűnik, már megindultak a kedvező folyamatok. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tervezett adóreform és a vállalati jövedelemszabályozás változása miatt a gazdálkodók várakozó álláspontra helyezkedtek. Hiszen nem kalkulálhatnak biztosan arra, hogy mi lesz jövőre, és valószínűleg az elértnél jóval nagyobb eredményekre is képesek lehettek volna. Korszerű gépekkel Hogy mi lesz a második félévben, azt nagyon nehéz előre megjósolni. Am az Országgyűlés őszi ülésszaka után már egyértelművé válik, milyen keretek között gazdálkodhatnak jövőre a vállalatok. És az is bizonyos, hogy a következő évi statisztikák alapvetően más állapotot fognak tükrözni, hiszen, ha a javaslatokat elfogadja a Parlament, akkor átalakulnak az-árarányok és a vállalatok jövedelmi pozíciói. S a valóban jól gazdálkodók a korábbinál tágabb teret kapnak tevékenységük fejlesztésére. Ez már azért is alapvető fontosságú, hiszen az idei első félév mérlegadatainak összesítéséből kitűnt, hogy a konvertibilis export nagyobb részét olyan cégek állítják elő, amelyek gépparkja elöregedett és elavult. Hosszabb távon tehát az exportot, amely ma Magyarország számára létfontosságú, csak úgy lehet növelni, ha modem gépekkel, fejlett technológiával rendelkeznek a vállalatok. Lakatos Mária Gazdaságpolitika a TIT szabadegyetemének programjában Ötödik tanévét nyitja ezen az őszön Kecskeméten a TIT Molnár Erik Szabadegyeteme. Hallgatóinak száma tavaly megközelítette a háromezret, előadásait bárki látogathatja bérlettel vagy a helyszínen váltott belépővel. A szabadegyetem tanácsa idén is számos, színvonalas ismeretterjesztő sorozatot hirdet egy-egy téma legjobb szakértőinek előadásában művészetről, zenéről, természettudományokról, s nem utolsósorban a ma mindnyájunkat érintő és foglalkoztató gazdaságpolitikai kérdésekről. A közgazdasági szabadegyetem keretében az érdeklődők előadásokat hallgathatnak egyebek között a külkereskedelemről, külpiaci versenyképességünkről, az állami költségvetésről és arról, mit is ér a pénzünk manapság. Újdonság lesz az ökológiai és a szociológiai szabadegyetem. Előbbi az ember és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a szociológiai szabadegyetem előadásait Reform és társadalom összefoglaló címmel hirdették meg. A hallgatók ismert szakemberek segítségével pillanthatnak be a reformot előkészítő elméleti, tudományos munkálatokba. Égető gond ma városainkban a környezetszennyezés, ezért bizonyára sokakat vonz majd a Hazafias Népfront és a Városszépítő Egyesület közreműködésével szervezett környezetvédelmi előadás- sorozat. A környezetvédelem időszerű elméleti kérdései mellett a kecskeméti gondokat, közvetlen környezetünk — például a Széchenyi- és Árpádváros — problémáit is érintik az előadások. A kertészeti szabadegyetem keretében a biotechnológia, a zöldségfélék értékesítése, a gombatermesztés iránt érdeklődők juthatnak hasznos ismeretekhez. Érdemes megemlíteni a szabad- egyetem új stúdióját. A természet- tudományos ismeretterjesztés mellett a célja még, hogy klubot, vitafórumot alakítson ki az újdonságok iránt fogékony, nyitott érdeklődésű műszaki szakembereknek, kutatóknak. A Molnár Erik Szabadegyetem előadássorozatainak részletes programját, helyét, a beiratkozás módját a szabadegyetem tanácsának kiadványa tartalmazza, ezt a Megyei Művelődési Központban és a TIT kecskeméti városi szervezeténél szerezhetik be az érdeklődők. M. Á.
