Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

jg • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 9. Geraszimov a szovjet—amerikai kapcsolatokról események sorokban BRASILIA Hosszan tartó súlyos betegség után hétfőn 74 éves korában el­hunyt Giocondo Dias, a Brazil Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke. Dias 1980-tól a párt fő­titkára volt, majd az idén jú­liusban megtartott VIII. párt- kongresszuson tiszteletbeli el­nökké választották. MANAGUA A Szovjetunió az idei évre előirányzott 300 ezer tonnán fe­lül további százezer tonna kő­olajat szállít Nicaraguának — jelentette be hétfőn Managuá- ban Daniel Ortega nicaraguai el­nök. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetben értesí­tette a nicaraguai vezetést a pót­lólagos kőolajszállítmányról. A nicaraguai államfő augusz­tus végén hívta fel a figyelmet arra, hogy országának súlyos üzemanyaghiánnyal kell szem­benéznie, s rendkívüli nehézsé­geket okoz az év végéig szüksé­ges 153 ezer tonna kőolaj be­szerzése. A szovjet—api erikái' kapcsolja­tok sok szempontból derűlátásra okot adó alakulásával egyidejűleg fel-felibukbamnak olyan elemek, amelyek elsötétítik a politikai ég­boltot. Ezekről, továbbá a nukleá­ris fegyverkísérletek betiltásáról folyó kétoldalú tárgyalásokról részletesen beszélt keddi moszk­vai sajtóértekezletén Genmágyij Geraszimov külügyi szóvivő. lEduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter küszöbönálló egyesült államokbeli ’ látogatása előtt sokat hallani és olvasni a szovjet—amerikai viszony- javulá­sáról, továbbá arról, hogy hala­dás történt Genfiben a közepes hatótávolságú és a hadműveleti- hancálszati rakéták felszámolásá­ról folyó tárgyalásokon. Éppen az optimista hangulat miatt hatnak hamisként az olyan hangok — mondta Geraszimov —, mint például Caspar Weiinbergeir ■amerikai hadügyminiszter kije­lentései országjáró kőrútján. Dél- Dakotában és másutt elmondott beszédeiben — emlékeztetett a szóvivő — a katonai kiadások további növelését, valamint az amerikai fegyverkészletek bőví­tését sürgette, beleértve a nuk­leáris afrzenál növelését is. E ki­jelentések azt a látszatot keltik, hogy az Egyesült Államok egyfe­lől fejláp a hadászati támadó fegyverrendszerek csökkentéséért — amiről Genfiben a tárgyalások folynak —, másfelől viszont e fegyverrendszer bővítését szor­galmazza. Más hamis hangok még maga­sabbról, az elnök megnyilatkozá­saiból hallhatók — mondta Gifeá- szimov. Reagan elnök több be­szédében megígérte már, hogy az ENSZ-köagiyűlés következő ülés­szakának szószékéről látja majd el tanácsokkal' a Szovjetuniót: mit kell tennie a külL és a bel­politikában, hogy tettei- megfelel­jenek az amerikai! normáknak. Az Ilyen ímegnyilválnulások nem járulnak igazán hozzá a szovjet— amerikai kapcsolatok javításához, a leszerelés ügyének előbbrevite- Jéhez — szögezte le a szovjet szóvivő. A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről a két ország szakértői között Genfiben folyó tárgyalásokon, a múlt év júliusa óta hat fordulón/ túljutottak már — eredmény azonban nincs. A szovjet kezdeményezésre megin­dított tárgyalások egy helyben taposásáért a szóvivő az Egyesült Államokat tette felelőssé. Gorbacsov levele Hirosimába Mihail Gorbacsov, az SZKP KjB főtitkára válaszolt Hirosima tartomány kormányzójának, Hi­rosima polgármesterének és a Hirosima Elleni Atomtámadás Áldozatai Szövetségének januári levelére. A japán felhívás — amelyet egyben az Egyesült Államok el­nökének is megküldték — az atomfegyver-kísérletek betiltását, a közepes hatótávolságú raké­tákról szóló egyezmény megköté­sét és az atomfegyverek teljes felszámolását szorgalmazta. Válaszában a főtitkár aláhúz­ta, hogy a Szovjetunió teljes mértékben egyetért a levélben foglalt gondolatokkal, amelyek megegyeznek a Szovjetunió kül­politikájának fő irányvonalával. Üdvözöljük azt a tényt, hogy a kormányzóság lakosságának atomfegyver-ellenes beállított­ságában a helyi hatalom képvi­selői is osztoznak — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. — Sze­retnénk, ha ez Japán nemzetközi tevékenységében építő jellegű •kezdeményezések formájában tükröződne. Külügyminiszter-helyettesek találkozója a Szovjetunióban JUGOSZLÁVIA A váltóügy nem egyedi Az Agrokomerc váltóbotrányát semmivel sem lehet indokolni. Ha majd tisztáztuk az ügyet, azt is megvizsgálhatjuk, hogy mi­ként jártunk el más, súlyos tör­vényszegések, tévedések, a gaz­daságfejlesztési politika végre­hajtásában előfordult ’mulasztá­sok esetében, és leszűrhetjük a szükséges tanulságokat — jelen­tette ki Branko Mikulics. A jugoszláv kormány elnöke a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában megállapította: az Agrokomerc fedezetlen váltó- kibocsátása szervezetten elköve­tett, a gazdasági és pénzügyi rendszert aláásó bűncselekmény. Branko Mikulics arra a kér­désre válaszolva, hogy az Agro­komerc esetén kívül történtek-e más esetek is, kifejtette: 1985- ben 1156 alkalommal, összesen 6,5 milliárd dinár értékben adtak Börtönlázadás Hétfőn este Brüsszel Saint- Gilles körzetének börtönében, ahol 400—500 elítéltet tartanak fogva, lázadás tört ki. A karha­talommal megerősített őrség csak négy órával később tudta a ren­det valamennyire helyreállítani. Több mint 150-en megsérültek, az anyagi kár nagy. A Saint-Gilles-ben levő bör­tönben fogva tartottak hétfő es­te megtagadták, hogy zárkáikba vonuljanak. A fellázadt mintegy 500 rab túszul ejtette az őrség kilenc tagját, összetörték a be­rendezést, az épületet több helyen felgyújtották, néhány rab meg is szökött. A kivonuló karhatalom csak nehezen tudott behatolni a több helyen égő épületbe, csak nehézségek árán fékezte meg a ki fedezetlen váltókat, 1986-ban 2403 esetben, 31 milliárd dinár értékben, ez év első felében pe­dig 621 alkalommal, 5,9 milliard dinár értékben. (Ezek az adatok nem tartalmazzák az Agroko­merc fedezetlen értékpapírjait.) Mivel 1987 első felében a kiadott váltók és csekkek értéke teteme­sen növekedett, a kormány el­rendelte, hogy az egész ország területén ellenőrizzék a váltók és a csekkek kezelését. Az ellen­őrzés folyamatban van és szep­tember végére befejeződik. At­tól tartok, hogy az Agrokomercé- hez hasonló esetek is előfordul­tak, csak ezek nem olyan súlyo­sak — mondotta Mikulics, és hozzátette: az elrfitíli' években a külgazdasági és - devizakezelési törvényeket is többször súlyosan megsértették. Belgiumban kövekkel, botokkal védekező ra­bokat. A lázadást az váltotta ki, hogy néhány napja a televízió bemu­tatta a Louvain-i börtön kom­fortos celláit, ahova azokat a brit szurkolókat helyezik el, akik 1985 májusában Brüsszelben, a Heysel-stadionban a Liverpool— Juventus Európa Kupa-döntőn tömegverekedést okoztak. Akkor 39 ember halt meg. A bűnösöket Nagy-Britannia kiadja és Bel­giumban állítják őket bíróság elé. A Louvain-i börtön kényelmét bemutató riporttal a brit közvé­leményt akarták megnyugtatni. Ugyanezen okból vasárnap Brüsszelben, a Forest-i börtön­ben is lázadás tört ki, ezt azon­ban «került hamar megfékezni. Moszkvában kedden befejező­dött • Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió külügy- mi n iszter-helyettesei nek -kétna­pos munkatalálkozója. A találkozó során a résztve­vők megvitatták a szövetséges szocialista országok egyes konk­rét külpolitikai irányokban ki­Az egyik szeme sir, a másik meg nevet Turgut özal förök kormányfőnek a vasárnapi nép­szavazás eredményének ismere­tében. A miniszterelnök ugyan a „nem”-mel való szavazásra biz­tatta Törökország 26 millió-fel-.. riStt áttarrtpáTáó$á.l',''árn miután a :voksolc„ö$szeszámlálása az ,;igen" javára buleníette — ’mégha mi­nimálisan is — a mérleget, özal azon nyomban, még vasárnap es­te bejelentette,, hogy gyakorlati­ing egy évvel előrehozzák az ál­talános választásokat. A kor­mányfő abban bízik, hogy lépés­előnyben van az ellenzéki politi­kusokkal szemben. A még hátra­levő idő —, s ez Turgut özal re­ménye —, novemberig aligha lesz elegendő a vetélytársaknak a hát­rány ledolgozására. A törökországi népszavazáson a lakosságtól arra vártak választ, hogy engedélyezzék-e újra az 1980-as katonai hatalomátvételt megelőző korszak vezető politi­kusainak közéleti tevékenységet. Hét évvel ezelőtt a katonák arra hivatkozva vették át a hatalmat, hogy úgymond az ország vezetői, egymással torzsalkodva, anarchiá­ba taszították Törökországot. E vád alapján aztán az 1982~es, a katonák által hozott alkotmány tíz évre eltiltotta a politizálás­tól a legismertebb polgári veze­tőket, így a hetvenes évek két nagy riválisát, a konzervatív fejtendő együttműködésének idő­szerű kérdéseit, így a kelet— nyugati kapcsolatok összefüggé­seiben megvizsgálták a legfon­tosabb biztonsági problémákat. A találkozón a Magyar Nép- köztársaságot Kovács László külügyminiszter-helyettes képvi­selte. Demirelt, és a szociáldemokrata Bűién Ecevitet is. Turgut özal, aki gazdasági szakemberként kezdte karrierjét, 1983-ban az egyenruhások által engedélyezett három párt közül ja. formálisan ellenzéknek számi­tó Haza Pártja vezetőjeként győ­zőit a választásokon. Annak ide­jén ez nagy meglepetést keltett, özal a vaksok 45 százalékát kap­ta. Most viszont ő képviseli a kormányt, s vele szemben lépett fel a népszavazás kérdésében ideiglenes szövetségesként De- mírel és Ecevit. A két politikus egyébként már hosszabb ideje semmibe vette a tevékenysé­güket tiltó rendelkezést, s gya­korlatilag zászlót bontottak az eredetileg 1988 végére tervezett választási kampányban. özal még a népszavazás előtt azt jö­vendölte, hogy visszatér a hetve­nes évek gazdasági káosza és terrorhulláma, ha a lakosság en-- gedélyt ad a régi politikusoknak a részvételre. A kormányfő ké­rése azonban nem lelt meghall­gatásra: minimális többséggel az „igen" diadalmaskodott a köz­életi tilalom feloldása mellett. Turgut özal most tehát veszített, ez azonban egyáltalán nem je­lenti, hogy a novemberre előre­hozott általános választásokon ne szerezhetne többséget az ak­kor már riválisként induló De- mirellel és Ecevittel szemben. O. Gy. JM API KOMMENTÁR Peresztrojka a képernyőn A peresztrojka, a Szovjetunió­ban zajló reformfolyamat esemé­nyei nap nap után megjelennek a televízió képernyőjén. .Nézők millióihoz jutnak el a szovjet társadalom átalakulásának na­pi hírei és mélyebb összefüggé­sei. Vajon mennyire érinti a pe­resztrojka magát a televízió in­tézményét? — Ezt a kérdést jár­ja körül a Szovjetszkaja Kultú­ra című napilap, megszólaltat­va Leonyid Kravcsenkót, az Ál­lami Televízió és Rádió Bizott­ság első elnökhelyettesét. A be­szélgetésre az adott alkalmat, hogy hétfőtől Minszkben televí­ziós filmfesztivál kezdődött. • — A peresztrojka, amelyről a képernyőn gyakran esik szó, a televíziónál elég késve kezdődött el — mondta el Kravcsenko, aki alig két éve dolgozik jelenlegi beosztásában. — Az átépítés el­sőként a társadalmi, politikai kérdésekkel foglalkozó szerkesz­tőségeket érintette. Az esti hira- dó, a Vremja mellé önálló „kis­testvérré” nőtte ki magát „A pe­resztrojka fényszórója” című, minden este tíz percben jelent­kező műsor, amely tömören, de alaposan kutat sokakat érintő, foglalkoztató témákat. — Ma már elmondható, hogy a tévé valóban segíti a társada­lom demokratizálódását. Sok mű­sor nyújt lehetőséget a nézők­nek közvetlen megszólalásra. Ilyenek az élő „televíziós hidak” (szovjet és amerikai közönség előtt folyó viták, élő adásban), továbbá a neves kultúrális és közéleti személyiségekkel foly­tatott fórum-műsorok. Több mű­sor ad teret az emberek meg­nyilatkozásainak, amelyek néha rendkívül élesek, olykor túlsá­gosan is azok. — Változás jellemzi a szóra­koztató műsorokat is. Sokkal szí­nesebbek lettek, jobban kielégí­tik a közönség igényeit. Óriási népszerűségnek örvend a ha­vonta egyszer, szombatonként késő éjszaka jelentkező „Éjfél előtt, éjfél után” cimű színes mű­sor — amely leginkább a mi te­levíziónk „Szeszélyes évszakok” cimű műsorához hasonlít. Ki­csit távolabbra tekintve: a kö­vetkező tíz év tervei között sze­repel a moszkvai „Majak” rádió­hoz hasonló, 24 órán át' csak ze­nét és információkat sugárzó ön­álló televíziós program létreho­zása is. Most, a XII. országos televí­ziós filmfesztivál megnyitása­kor felmerül a kérdés: miért kor­látozódik ez a fesztivál- televí­ziós filmekre, miért nem szere­peinek rajta más, politikai, tár­sadalmi és egyéb problémákkal foglalkozó műsorok?^ „ Kravcsenko válasza r — Régeb­ben e műsorok művészi színvo­nala gyakran nagyon alacsony volt. Ma kedvező változás ta­pasztalható, egyre több olyan műsor látható, amely semmivel sem gyengébb a jó színvonalú dökumentumíilmeknél. Az egy-két évtizede dobozban heverő, eddig be nem mutatott, de az idei fesztiválon először lát­ható filmekre terelődött a szó. A lap munkatársa aziránt ér­deklődött, milyen garanciák van­nak rá, hogy más tehetséges al­kotók filmjei nem ^ jutnak ha­sonló sorsra. — E garanciákat nem a tele­víziós bizottság jelenlegi vezeté­se jelenti, a biztosíték az életün­ket egyre Inkább átható glasz- noszty és demokrácia — mond­ta az állami bizottság első el­nökhelyettese, aki elmondta még, hogy másfél évvel ezelőtt magá­hoz kérette a be nem mutatott filmek listáját, de arra, hogy mi­ért nem kerültek képernyőre, senki sem tudott neki megfelelő választ adni. — Nehéz elképzel­ni, hogy a filmek társadalmi mondanivalójának „élessége” ma ok lehet a dobozba zárásra, hi­szen a társadalmi, politikai mű­sorok hangja jóval élesebb a . művészi alkotásokéinál. Hiányossága a fesztiválnak, hogy nem szerepel műsorán egyet­len jó mai prózai mű filmválto­zata sem. S olyan művészi alko­tás sincs, amely igazán mélyen elemezné a mai társadalmi ba­jokat. Kravcsenko szerint az ilyen gondokon is enyhíteni fog az a szervezeti változás, amely ériinti a televíziós filmgyártás egész folyamatát: a jövőben tervszerűbben rendelik meg a forgatókönyveket, jó két éves időszakra előre, de hagyva időt és kapacitlTst a menet közben felbukkanó új ötleteknek is. A változás érinti majd a rendezők jogállását: nem lesznek ezután a tévé alkalmazottai, csak egyes alkotásokra kötnek velük szer­ződést. Így a rendezők néni érez­hetik magukat páholyban, a mű­sorszerkesztők pedig bármelyik, általuk alkalmasnak tartott ren­dezővel szerződést köthetnek. — Ha „A peresztrojka fény­szórója” ma a tévére irányulna, miről beszélne? — hangzott a Szovjetszkaja Kultúra utolsó kérdése. — A gazdálkodásunkra. Egyet­értek Aganbegjan akadémikus­sal abban, hogy a kultúra gaz­dasága nálunk elmaradott. Sok jó elgondolás a '■ műszaki eszkö­zök elmaradottsága miatt nem valósítható meg. Elöregedtek a vágógépek, a montírozó beren­dezések. Gyakran egy-két évvel a műsor rögzítése után kerülnek csak képernyőre így a progra­mok. Ugyanakkor nagy pazarlás is jellemzi a televíziós munkát. Üdvözlő táviratok A Koreai NDK nemzeti ünne­pe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke táviratot küldött Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkás­párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elnökének és Li Gün Mo elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének. Ebben egyebek között kifejezik, hogy kormányunk és népünk fi­gyelemmel kiséri és értékeli a koreai népnek a szocialista tár­sadalom építésében elért ered­ményeit, támogatja a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság ar­ra irányuló erőfeszítéseit, hogy létrehozzák Korea békés újra­egyesítésének kedvező feltételeit. Bulgária nemzeti ünnepe al­kalmából is táviratban üdvözöl­ték a magyar vezetők Todor Zsiv- kov elvtársat, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága főtitkárát, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsa elnökét és Georgij Atanaszov elvtársat, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökét. A magyar nép mély rokonszenwel kíséri figye­lemmel a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak szocialista építő munkáját, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért eredmé­nyeket, a népgazdaság gyarapítá­sában, a tudomány és a kultúra gazdagításában, az ország fej­lesztésében — hangsúlyozták a táviratban. Grósz Károly fogadta dr. Nafissza Szadikot Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke kedden a Parlament­ben fogadta dr. Nafissza Szadi­kot, az ENSZ Népesedési Alapjá­nak főigazgatónőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pesti Lajos, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökhelyettese. AZ ADÓREFORMRÓL TÁRGYALTAK Ülést tartott az Országgyűlés két bizottsága Kedden a Parlamentben ülést tartott áz Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A tes­tület — Stadinger István elnök­letével — a magánszemélyek jö­vedelemadójáról és az általános forgalmi adóról szóló törvényja­vaslatokat vitatta meg. A bizottság tagjainak előzete­sen megküldött írásos tájékozta­tókhoz Csáki Gyula pénzügymi­niszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a két új adó bevezetése az egyik leg­fontosabb eszköze a korszerű gazdálkodási feltételek megte­remtésének. Az adóreform nem a rövid távú követelményeket fukrö^j- hanem nagy ....jelentősé.-. g ű lépése a stabilizációs és ki- bontakózási ? programnak. Mint mondotta, a viták során különö­sen két kérdésben, az alapvető gyermekruházatot és a magán­erős lakásépítést érintő adózás­ban ütköztek a nézetek. Az előb­bit a 25 százalékos általános for­galmi adókulcs szerint adóztat­ják majd, de a kormány — a ké­szülő, és a képviselőkhöz is ha­marosan eljutó szociálpolitikai csomagterv alapján — ezt kom­penzálni fogja. A magánlakás- építők — a lakás méretétől füg­gően — visszaigényelhetik az ’általuk kifizetett forgalmi adót. Á pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: néhány kérdésben — Így a nyugdíjasok kiegészítő ke­resetének adóztatásában, illetve a lakáshoz szükséges megtaka­rítás utáni adókedvezmények mértékében — nem sikerült le­zárni a vitát, ezekről alternatív javaslatok születtek. Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága kedden Horn Péter el­nökletével ülést tartott a Parla­mentben. A testület — amelynek munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is — Békési László pénzügyminisz­ter-helyettes előterjesztésében megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló törvény- javaslatokat. A képviselőkhöz eljuttatott tá­jékoztatóhoz szóbeli kiegészítést fűzött Békési László. Ebben rész­letesen vázolta azokat az okokat, amelyek a két adó bevezetését indokolttá tették. Hangsúlyozta: óvakodni kell attól a szemlélet­től, amely az adóreformtól vala­mennyi gazdasági gond megoldá­sát várja. A törvényjavaslat feletti, mint­egy hatórás vitában több kép­viselő rámutatott: a tervezettnél jobban kellene támogatni azokat a családokat, ahol több gyermek iskoláztatását vállalják. Bánffy György (Budapest) írásban be­nyújtott javaslatában indítvá­nyozta, hogy az iskolás korú gyermekek neveléséhez a csalá­dok kapjanak éVi. I.é^ér fbribt adókedvezményt. Miiként arra a pénzügyminiszter-helyettes erre reagálva rámutatott: ez évi hat- milliárd forinttal növelné a költ­ségvetés terhét, és csak akkor lenne megvalósítható, ha fnás területen felemelnék az adókul­csokat. Bár a bevezetendő adórendszer szükségességével a képviselők egyetértettek, sokan aggodalmu­kat fejezték ki: vajon a szemé­lyi jövedelemadó nem vezet-e a tudományos és alkotómunka visszafogásához, a szellemi és kulturális tevékenység színvo­nalának csökkenéséhez. Nagy visszhangot váltott ki a bizottság tagjai között az egyes művészeti, tudományos tevékeny­ségek adózásával kapcsolatos vál­tozások. Miként Stark Antal mű­velődési minisztériumi államtit­kár, valamint Békési László el­mondta: a társadalmi konzultá­ciók során, a közvélemény nyo­mására móidosították a művészek, alkotók — színészek, írók, elő­adóművészek, képzőművészek — számára nyújtandó preferenciá­kat, így csökkent ezek nyomán a korábbi javaslatban szereplő 400 ezer forintos adóhatár 200 ezer forintra. A képviselők észrevételeire Bé­kési László válaszolt, majd rög­zítették a képviselőknek a tör­vényjavaslatokhoz fűzött javas­latait. A RENDŐRSÉGRŐL JELENTJÜK Huszonhét ember sérülését okozta a figyelmetlen vontatóvezető Szeptember 7-én 17 órakor Má- téháza külterületén a Bajai Me­zőgazdasági Kombinát pótkocsis vontatója a Bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola ta­nulóit szállította. A vontató ve­zetője, Engi Imre Ferenc 17 éves, bácsbokodi lakos (Táncsics u. 3.) a járművet figyelmetlenül vezet­te, lehaladt a vízelvezető árok­ba, ahol a pótkocsi felborult. Az ott tartózkodó harminchét fő kö­zül Nagy László 36 éves tanár, bajai lakos (Szamuely u. 9.), Vö­rös Erika 17 éves tanuló, sükösdi lakos (Deák u. 6.) és Mayer Eri­ka 17 éves tanuló, hajósi lakos (Kölcsey u. 8.) súlyosan megsé­rültek, valamint huszonnégyen könnyebb sérülést szenvedtek. A három súlyos és huszonegy könnyű sérültet a kórházi ellá­tás után hazaengedték. Hárman — Sárkány Eszter, Drávái Erzsé­bet, Horváth Erika — megfigye­lés alatt állnak. Ugyancsak hétfőn, 13.10 órakor Kiskőrösön, a Dózsa György út és az Erdőtelki út kereszteződé­sében Oroszi István 47 éves akasztói lakos (Döbrögecz 26.) ke­rékpárral úgy kanyarodott balra, hogy nem adott elsőbbséget egy szemből érkező, egyenesen to­vábbhaladó, lengyel állampolgár vezette személygépkocsinak, és összeütköztek, melynek következ­tében a kerékpáros súlyosan megsérült.

Next

/
Thumbnails
Contents