Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 8. ERICH HONECKER AZ NSZK-BAN ftpf narlampnü b\7ntUáv (Folytatás az 1. oldalról.) vaí való állandó politikai dialó- gálta: a békét minél kevesebb WMl l/A Ul/iU 1/ tárgyalt az adóreformról (Folytatás az 1. oldalról.) közös felelősségvállalás és a biz­tonsági partnerség gondolatát. A szocialista országok a rakéta­kérdésben készek nullamegol­dásról nullamegoldásra előrelép­ni. Ezzel összefüggésben üdvö­zölte Kohlnak azt a bejelenté­sét, hogy kész lenne lemondani a Pershing—1A típusú eszközök­ről a közép-hatótávolságú ráké­tákkal kapcsolatos genfi megál­lapodás esetén. Kohlnak arra a felhívására vo­natkozóan, hogy az NDK és más szocialista országok álljanak el némely rövid hatótávolságú rendszer korszerűsítésétől, az NDK vezetője utalt a szocialista államok javaslataira: készek mértéktartást tanúsítani a kato­nai potenciál tekintetében és 1 —2 évig moratóriumot hirdetni a katonai kiadásokra. Indítványozta, hogy az NDK és az NSZK alapszerződésében elő­írt leszerelési konzultációkat a jövőben rendszeresen tartsák meg külügyminiszteri vagy kül­ügyminiszter-helyettesi szinten. Ugyancsak szakértői megbeszé­léseket javasolt arról,- hogy fon­tolják meg: egész Közép-Euró- pára terjesszenek ki atomfegy­ver-mentességet. A NDK koráb­ban már szorgalmazta egy ilyen folyosó megteremtését. Honecker méltatta az NSZK­Történetének egyik legsúlyo­sabb válságával szembenézve kezdte meg hétfőn a brit szak- szervezeti főtanács 119. évi kong­resszusát a nyugat-angliai Blaok- poolban. Az ezer küldött a konzervatív 'hatalom nyolc éve alaítt 12 mil­lióról 9 millióra csökkent szak- szervezeti tagságot képviseli. Az egyhetes tanácskozást megnyitva, á kongresszuson elnöklő Fred Jarvis, a tanítók szakszervezeté­nek főtitkára kijelentette: moz­galmuknak nemcsak a szervezett dolgozókkal szemben ellenséges tory kormány szakszervezet-elle­nes politikájával kell megküzde­nie, hanem „az önvizsgálat szel­lemében kell szembenéznie a vál­tozó idők kihívásával’'. Hagsúlyozta, hogy a 'gyötrelme* gazdasági változások közepette a dolgozóknak ma nagyobb szüksé­A The Washington Times je­lentése szerint Weinberger had­ügyminiszter még e héten utasí­tást ad az űrfegyverkezési prog­rammal összefüggő néhány ku­tatás-fejlesztési feladat végre­hajtásának meggyorsítására. A Pentagon növelni akarja egyes, a világűrbe helyezendő érzéke­lő berendezések, elfogó rakéták, illetve irányitó számítógépek ki- fejlesztésének és kipróbálásának ütemét. A hadügyminiszter a Foreign Policy című folyóirat számára írt cikkében azzal érvel, hogy „a hatékony támadókapacitás fenntartása megköveteli a raké­tavédelem kiépítését”. Szerinte az űrfegyverkezés vezet el majd a támadó kapacitások érdemle­Az utóbbi években alaposan megnőtt Latin-Amerika második legnagyobb államának, Argentí­nának szerepe a világban. Nem csak gazdasági súlya, területe, né­pessége, de aktiv politikája it hozzájárult ahhoz, hogy egyre többször szerepeljen az újságok címeiben. Persze ez utóbbiban az adóssághegyek halmozódása sem véletlen... A hét végén tartott részleges törvényhatósági választásokon az volt a tét, sikerül-e Alfonsin el­nöknek és csekély, az alsóházban mindössze háromfős többséget magáénak tudható pártjának, a Polgári Radikális Uniónak el­nyerni a tömegek támogatását eddigi politikája folytatásához. A válasz hétfő reggelre világossá vált: nem. Ez nem is tekinthető csodának, hiszen a világon kevés olyan kormány létezik, amely megőrizhetné nimbuszát népsze­rűtlen intézkedések egész sora után is. Márpedig Alfonsin elnök a közelmúltban olyan lépésekre kényszerült, amelyeket aligha fo­gadnának örömmel bármely or­szágban. Az államot nyomasztó külső adósságok, a vágtató inflá­ció miatt a kormány igyekezett szükségintézkedésekkel elejét venni a legrosszabbnak, a gazda­sági összeomlásnak. A peronista gust, az általános, így a gazda­sági és emberi kapcsolatok bő­vülését. Bejelentette: idén augusz­tus végéig 3,2 millió NDK állam­polgár tett magánutazást az NSZK-ba, közöttük 866 ezer olyan személy, aki még nem ér­te el a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor kifejtette: több politikai kérdés még megoldásra vár, s ezek között szólt az ellbai határ szükséges szabályozásáról, mivel ez az egyetlen nyitott ha­tárkérdés. Nem szabad megen­gedni, hogy ez gátja legyen olyan más megállapodásoknak, ame­lyekben az NSZK Is érdekelt. Megérkezése alkalmából kiadott írásos nyilatkozatában is hang­súlyozta: a két német állam kap­csolatát csak úgy lehet alakíta­ni, ahogy ez szuverén államok között szokás. * Kohl kancellár — mint Fried- helm Ost, a kabinet szóvivője ismertette — Honeckerrel össz­hangban szintén kiemelte azt az 1985-ös közös moszkvai nyilat­kozatukat, amely szerint ,német .földről a jövőben csak béke in­dulhat ki”. Bonn politikájának alapja az erőszakról való lemon, dás, a fennálló határok elisme­rése, a kölcsönös megértés egyen- getése. Szerinte legutóbbi kezde­ményezése a Pershing-rakétákkal kapcsolatban is azt a célját szol­gük van a szakszervezeti mozga­lom kollektív erejére, mint vala­ha volt. Utalt arra, hogy a TUC tagsá­gának 'negyedét vesztette el nyolc év alatt a brit gyáripari kapaci­tás egyötödének leépülése, a mun­kanélküliség tömegessé válása és a szakszervezeti jogok megnyirbá­lása következtében. A TUC elnök­sége most rendez először kong­resszust azóta, hogy Margaret Thatcher konzervatív kormányfő learatta harmadik választási győ­zelmét. A testület beszámolójának címe; „A szakszervezetek jövője Nagy-Brltaraiiábam". A legvitatottabb kérdés az, hogy köthetnek-e a TUC egyes tagszervezetei a sztrájkról le­mondó 'megállapodást a munkál­tatókkal? Az elnökség a szavazás elhalasztásával iparkodik elkerül­ni a mozgalom szakadását. ges csökkentéséhez. Weinber­ger ismét állást foglal a rakéta­védelmi rendszerek korlátozá­sáról megkötött SALT—I. szer­ződéssel szemben, arra hivatkoz­va, hogy az „nem gátolta meg a Szovjetunió támadó kapacitásá­nak nagyszabású fejlesztését”. William Proxmire demokrata- párti szenátor egy — a napok­ban nyilvánosságra hozott — elemzésében arra a következte­tésre jutott, hogy az amerikai kormányzat fel akarja mondani a SALT—I. szerződést, és ehhez .^lerakta már a politikai, diplo­máciai és jogi alapokat”. A sze­nátor sürgeti, hogy a törvényho­zás akadályozza meg ezeknek a terveknek a megvalósítását. ellenzék, a juszticialista párt ezt használta ki propagandájában, és így sikerült a szavazatok 40,7 szá­zalékával megelőzni a polgári ra­dikális uniót (37,8 százalék). Előretörtek ugyanakkor a jobbol­dali erők ú. A demokratikus centrum szövetségre adott vok- sok azonban így is csak a szava­zatok 6,9 százalékát teszik ki. Az ország két fő politikai ereje tehát legfőképpen a gazdasági vál­ságból való kilábalás receptje kö­rüli vitákban csap össze egymás­sal. A szociális színezetű, gyak­ran demagóg peronisták nem köt­hettek bele másba, mint a vásár­lóerő csökkenésének és a külföl­di eladósodásnák — Alfonsintól gyakorlatilag független — fényei­be. Az mindenesetre biztató jel, hogy a hetvenötezer választóhe­lyiségben gyakorlatilag incidens nélkül sikerült lebonyolítani a szavazást, s a közelmúlt elvetélt puccskísérlete után a katonák sem próbálták vteg kihasználni az alkalmat újabb rendbontásra, úgy látszik, lassan mindenki megta­nulja a demokratikus játékszabá­lyokat. Most már csak az a kér­dés. hogy az eddigi szűk mozgás- szabadságból is veszített Alfon­sin hogyan tudja tovább folytatni elképzeléseinek megvalósítását... fegyverrel szavatolják. Vendégével egyetértőleg szólt arról: nem szabad előtérbe állí­tani a jelenleg megoldhatatlan kérdéseket, hanem arra kell össz­pontosítani, ami megvalósítható. Azt mondta, hogy a két német állam közötti bizalom és együtt­működés fejlesztése előmozdít­hatja az általános kelet—nyugati kapcsolatokat is, és az NSZK a Varsói Szerződés más államaival is ilyen együttműködésre törek­szik. Újra érintve a bonni érte­lemben vett német egység és „új­raegyesítés” témáját, az emberek közelítésének elsődleges szüksé­gességéről beszélt. Szerinte az eddigi hatékony könnyítések még messze nem merítették ki a le­hetőségeket. Megállapította azon­ban, hogy szerződéses alapon Bonn és Berlin viszonya eddig is széles területen bővült, s a jelenlegi tárgyalások is ennek a kooperációnak előrevltelét szol­gálják az ésszerűség és a realiz­mus szellemében. Ez tükrözi egy­ben a két német állam közös fe­lelősségét az európai békéért is. Erich Honecker hétfő délben felkereste Richard von Weiz­säcker szövetségi elnököt. A nyugatnémet államfő hivatalos rezidenciáján, a Hammerschmidt- vdllában fogadta vendégét, s a megbeszélések után díszebédet adott tiszteletére. ’ * TÖRÖKORSZÁG Leszavazták a kormányt? Az első részeredmények sze­rint vereséget szenvedett a török kormány a vasárnap rendezett népszavazáson. Az ország 26 mil­lió felnőtt állampolgárát azért szólították urnák elé, hogy dönt­senek arról: engedélyezzék-e új­ra az 1980-as katonai hatalom- átvételt megelőző korszak több vezető politikusának a közéleti tevékenységet. A kormány nem­leges választ várt, a török rádió jelentése szerint azonban a hét­fő reggelig összeszámolt szava­zatokból 50,4 százalék mond igent a feloldásra. Turgut Ozal török miniszter­elnök közvetlenül a szavazóur­nák lezárása után egy sajtóérte­kezleten kijelentette: ha a la­kosság a feloldás támogatása mel­lett voksol, novemberben idő előtti választásokat tartanak Tö­rökországban. Bár a miniszterelnök nem ne­vezett meg pontos dátumot a vá­lasztások kiírásával kapcsolat­ban, egyes jelentések szerint ar­ra november 8-án, mintegy 12 hónappal kormányfői mandátu­mának lejárta előtt kerülne sor. A miniszterelnök pártja, a Ha­za Pártja az 1983-ban tartott vá­lasztásokon a szavazatok 45 szá­zalékával nyerte meg a parla­menti választásokat. Lelőttek egy líbiai gépet Csádban A francia hadügyminisztérium hétfőn délelőtt közölte, hogy a Csádban állomásozó francia erők a főváros, N’Djamena felett reg­gel egy Hawk-rakétával lelőttek egy líbiai Tu—22 mintájú bom­bázót. A csádi nagykövetség ko­rábbi közleménye két bombázó lelövését említette. A francia hadügyminisztériumi közlemény szerint a bombázó lelövése „meg­erősíti a francia katonai jelen­lét védelmi jellegét és a Kar­valy-hadművelet hatékonyságát, amelynek egyébként rendelteté­se a csádi főváros védelme”. Az amerikai gyártmányú Hawk ^rakéta szuperszonikus se­bességű, közepés hatótávolságú légvédelmi rakéta, amely 16 ki­lométeres magasságig tudja meg­semmisíteni a repülőgépeket. Líbia vasárnap és hétfőn több nyilatkozatban Franciaországot is felelőssé tette az országát ért csádi agresszióért. Líbia vasár­nap felszólította Franciaországot és az Egyesült Államokat arra, hogy vonják ki csapataikat Csád- ból. Franciaország tripoli nagy­követét figyelmeztették, hogy Lí­bia felelősnek tekinti Franciaor­szágot „a területe elleni agresz- szióért és a feszültség fokozódá­sáért a térségben”. Tájékozott francia politikai körökből kiszivárogtatták, hogy a Líbia elleni csádi agresszió ^kellemetlenül” érinti Párizst és Hisszén Habré egyedül, francia segédlet nélkül látott az akcióhoz. Franciaország a Karvaly fedő­nevű hadművelet keretében mintegy 1500 főnyi katonai kon­tingenssel — zömmel légierővel — támogatta Hisszén Habré had­seregét. A Karvaly-hadművelet hivatalosan deklarált célja so­káig csak a Habré-féle hadsereg pozícióinak védelme volt a 16. szélességi körnél az állítólagos líbiai nyomással szemben. reformot, vagy annak egyes.ele­meit később léptessék életbe. Mindenekelőtt azt kifogásol­ták, hogy sem az állampolgárok, sem a képviselők felkészítése nem volt megfelelő. A sajtóban gyakran íélreérthetök, egymásnak ellentmondóak az információk, s nem az újságírók, hanem a nyi­latkozó pénzügyi szakembereik hi­bájaként rótták fel, hogy a vá­laszok időníként irritálták az ér­deklődő olvasót, tévénézőt. A kép­viselők a bizottsági ülés1 napjá­ig sem az átdolgozott miniszter- . tanácsi munkaprogramot, sem az adóreform végrehajtásával kapcsolatos jogszabályokat, sem pedig a kormány szociálpolitikai csomagtervét nem kapták meg, így — mint rámutattak — ne­hezen foglalhatnak állást pusz­tán a. törvénytervezetek isme­retében. Az ülésen konkrét indítvány hangzott el arra, hogy a szemé­lyi jövedelemadó tervezett adó­mentes sávját 48 ezer forintról emeljék fel 70 ezer forintra. A javaslat szerint ez a módosítás az adózók 23 százalékát érinte­né kedvezően, az adóbevételeket azonban csak 4 százalékkal, 2—3 milliárd forinttal csökkentené. Javasolták a vitában, hogy a büntetések szempontjából az el­ső. -két év legyen türelmi idő, hi­szen az adózóknak gyakorlatot kell szerezniük; elhangzott, hogy a nagycsaládosok támogatásá­nak egyik módja lehet, ha a há­rom- és többgyermekesek tízezer forintos jövedelemig nem fizet­nek majd adót. Többen bitet tet­tek a kreatív alkotók' fokozot­tabb támogatása mellett, volt, aki a nyugdíjak teljes adómen­tességét szorgalmazta, s a kisipa­rosok védelmében is szót emel­tek, mondván, hogy az adófize­tés esedékességét nem az általuk végzett munka számlázásakor, hanem a bevétel kézhezvétele­kor kellene megszabni. Többen szóltak a láthatatlan jövedelmekről, a gazdasági nö­vekedés élénkítését hátráltató béklyókról, például a keresetek visszafogásáról, valamint a fe­lesleges kiadásokról, a sokhelyütt megfigyelhető pazarlásról. Azt is megfogalmazták: célszerű len­ne; ha az Országgyűlés - évente, a költségvetés elfogadásakor ha­tározná meg a lakásépítéssel kap­csolatos adókedvezmények ösz- szegét, a jelenlegi tervezetben szereplő számok reálértéke ugyan­is rövid idő alatt csökkenni fog. Madarasi Attila részletesen válaszolt a felvetett kérdésekre. Nem értett egyet azzal a javas­lattal, hogy a nagycsaládosok tízezer forintos jövedelem alatt ne fizessenek adót, ugyanis eb- ' ben az esetben fizetésüket nem bruttósítják, s ez nehezítené hely­zetüket. Kiemelte: a törvény tervezet­Az ipari szerkezetátalakítás kérdéseiről tanácskozott hétfőn a Magyar Közgazdasági Társa­ság kibővített választmányi ülé­se. Csikós-Nagy Béla elnöki meg­nyitójában azt hangsúlyozta, hogy az Ipari Minisztérium prog­ramja szorosan kapcsolódik a kormány stabilizációs munka- programjához. Előirányozza a termelés dinamikus növekedését, a nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő lehetőségek szélesebb körű kihasználását. A termelési szerkezetátalakítás a hazai ipar- politika kulcskérdése, ezért is oly fontos a 'kijelölt célok és a rendelkezésre álló, illetve ter­vezhető erőforrások összhang­jának mielőbbi megteremtése, a külföldi működő tőke nagyobb mértékű, bevonása az Iparfej­lesztésbe, illetve az ehhez szük­séges gazdasági környezet ösz­tönző kialakítása és a szellemi tőke hasznosítása. A vitában sok közgazdász és iparvállalati vezető szólalt fel. Az ipar * szerkezetátalakítási fel­adatait elemző minisztériumi programot valamennyien olyan dokumentumnak tartották, amely maradéktalan és következetes megvalósulása esetén hozzájá­rul a népgazdasági célok valóra váltásához, az adósságállomány növekedésének .megállításához, a külgazdasági egyensúly javí­tásához. A felszólalók egy része azonban kétségeit fejezte ki, mert véleményük szerint a fej­lesztésekhez szükséges eszközök ma még nem látszanak biztosí­tottnak. Volt, aki a differenciál­tabb elvonások rendszerének bevezetését sürgette, mások vi­szont éppen azt hangsúlyozták, hogy a vállalatoknak egyenlő ben külön paragrafus kötelezi a kormányt arra, hogy a gazdasá­gi körülmények megváltozása­kor — tehát például az adótábla tételeinek elavulásakor — ja­vaslatot terjesszen elő az Or­szággyűlésnek a módosításra. Tá­jékoztatta a képviselőket, hogy a lakásfinanszírozás rendszerében más változások is napirenden vannak, a szociálpolitikai ked­vezmény összege például vár­hatóan már 1988-tól megválto­zik, s a család nagyságához mér­ten növekszik majd. Az adófize­tés ^begyakorlására" kért két­éves próbaidővel kapcsolatban Madarasi Attila elmondta: az első évben enyhébb lesz az . el­bírálás, de a szankciókat alkal­mazni! kell, mert az adómorál mai szintjén erre szükség van. A láthatatlan jövedelmekkel kapcsolatban reális lehetőség­nek nevezte egy olyan érdekelt­ség megvalósítását, amely ösz­tönzi a borravaló és a hálapénz, valamint az adóeltitkolás és a fusimunka eddigi haszonélve­zőit arra, hogy bevallják jöve­delmüket. A törvénytervezet a láthatatlan jövedelmek bevallá­sát is előírja, s még viták foly­nak arról, hogy bejelentés ese­tén, ha a nyugdíjnál nem is, de a táppénznél esetleg figyelembe vegyék ezeket a jövedelmeket. Az adótábla módosítására tett konkrét indítványt az államtit­kár visszautasította, megvilá­gítva, hogy itt sávos adórendszer­ről van szó, tehát a legalsó sáv eltörlése esetén nemcsak azok mentesülnének az adófizetés alól, akik a 48 ezer és a 70 ezer fo­rintos szint közé esnek, hanem a magasabb kategóriákba tartozó valamennyi adózó kevesebbet fizetne. Ez körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést je­lentene. A képviselők a válasz egyéb részeit elfogadták, az adótábla ügyében azonban — szavazás után — ragaszkodtak a módosí­tó indítványhoz. így konkrét elő­terjesztést dolgoznak ki, ame­lyet pénteken a törvényjavaslato­kat utoljára megtárgyaló állan­dó bizottsági ülés elé terjeszte­nek. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn ülést tartott dr. Pesta László el­nökletével a Parlamentben. A' testület az általános forgalmi adóról, a magánszemélyek jöve­delemadójáról szóló törvényja­vaslatokat, illetve az élelmisze­rekről szóló 1976. évi IV. tör­vény módosítására, vonatkozó ja­vaslatokat vitatta meg. A képviselőkhöz előzetesen el­juttatott előterjesztésekhez fű­zött szóbeli kiegészítőjében Bé­kési László pénzügyminiszter- -helyettes hangsúlyozta: A adóreformhoz szociálpoli­tikai program is kapcsolódik. A lakosságot érintő veszteségek teljes körű ellensúlyozása nem esélyekkel és feltételekkel kell dolgozniuk. A vállalati vezetők az eddigi­nél nagyobb vállalati önállóságot szorgalmaztak, így abban is, hogy érdekeik szerint meghatározhas­sák, hová telepítsenek ipart. Ar­ra hivatkoztak, hogy hiába van egy adott területen munkaerő, ha a környezet nincs felkészülve az adott technika fogadására, a kívánt minőségű termelésre. Töb­ben szóvá tették, hogy az ipar­vállalatok továbbra sem érde­keltek kellően a külkereskedel­mi munka javításában, piaci tá­jékozottságuk hiányos, mert az információkkal főleg a külkeres­kedelmi partnerek rendelkeznek, s nem a termelők. Több felszólaló érintette a 'program azon részét, amely a veszteséges termelés felszámolá­képzelhető el, kialakítható vl- - szont egy célzott és differenciált támogatási rendszer. Eszerint a 70 éven felüli nyugdíjasoknál és a gyermekes családoknál azadó- és árreform hatását teljesen kom­penzálják. A családok január 1- jétől a tervek szerint 400—500 forinttal több családi pótlékot kapnak, emelkedik a GYES ősz­szege, nőnek a diákok jövede­lempótlékai is. Fél évvel hosz- szabb ideig folyósítják a gyer­mekgondozási díjat, S egy-egy család 2500 forint beiskolázási segélyt 'kap minden évben. Egye­di és rendszeres szociális segé­lyezésre Is a korábbinál jelen­tősen több pénzt fordítanak majd a tanácsok. Ennek a szociálpoli­tikai programnak a végrehajtá­sára 25 milliárd forintot hasz­nálnak fel majd a költségvetés­ből. A személyi jövedelemadó­val kapcsolatban az előadó ki­fejtette: az egészségügyben min­den egyes keresetelemre — pél­dául ügyeleti díjra, túlórára — vonatkozik a bruttósítás. Ugyan­akkor az egészségügyből szárma­zó nyugdíj melletti keresetek adó­terhét is átvállalja a költségvetés. A vitában felszólalók több mó­dosítási javaslatot fűztek a tör­vénytervezetekhez. Indítványoz­ták például, hogy társadalom­biztosítási reform is kapcsolód­jék az adóreformhoz, • ennek ütemezéséről adjon tájékozta­tást a kormány. Javasolták to­vábbá, hogy nemzetközi tapasz­talatok alapján kezdődjék meg a bérreform alapvető irá­nyainak kijelölése, s gyereken­ként legalább 800 forinttal emel­jék a családi pótlékot. Egyebek között hangsúlyozták: az egész­ségügyben nagyobb intézményi önállóságra van szükség, hogy a kiemelkedő munkát végzőknek magasabb bért fizethessenek. Ja­vasolták, hogy az alapbérbe épít­sék be a különböző pótlékoíkat, egységesítsék a túlórát, s emel­jék az ügyeleti, készenléti díjak összegét. Egy másik javaslat sze­rint a láthatatlan jövedelmek egy részét legalizálják oly mó­don, hogy — például a hálapénzt, a borravalót — levonják annak az adóalapjából, aki adja. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításának szükségességével kapcsolatban Szabó Ferenc mezőgazdasági & élelmezésügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a korszerűsítés alapvető célja, hogy a nagyüze­mekkel azonos élelmezésegész­ségügyi feltételekkel tegye le­hetővé a kisüzemek bekapcsoló­dását az élelmiszerek előállítá­sába. Az új szabályozás az ed­digieknél jobban szolgálja majd a fogyasztói érdekeket, megszi­gorítja a minőségi követelménye­ket, illetve megteremti ennek szervezeti és ellenőrzési feltéte­leit, s megszünteti a hatósági el­lenőrzésben a párhuzamosságo­kat. sával foglalkozik. Kifogásolták, hogy a minisztérium előterjesz­tése nem említi a gyártásból ki­vont termékek pótlásának lehe­tőségeit. Kapolyi László ipari miniszter mintegy vitazáróként arról szólt, hogy a program készítői a nem­zetközi 'piacon is tapasztalható fejlesztési irányokból indultak ki. Ennek megfelelően elsősorban az elektronika és a 'biotechnika tér­hódítását tűzték ki célul nálunk is. Az ipar programjának valóra váltását számítógépes tervezési, ellenőrzési és információs rend­szer segíti majd. A miniszter a legjelentősebb tartalékok közé so­rolta a szakemberképzés és okta­tás korszerűsítését, a teljesítmé­nyek számottevő növelését és a 'nagyértékű termelőberendezésele fokozott kihasználását. (MTI) VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1441. szeptember Ntól u-élg. Pénznem . Vétett Eladási árfolyam száz egységre Angol font , Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma u> Holland forint Ir lom Japán yen (UN) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég, korona NSZK márka otasz líra <1MC> Osztrák schilling Portugál esendő Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona VSA «tollár (Közös Piaci forinttan »1gjg ­1i»,N 1321.11 122,91 662,12 1052,21 764,21 31,0 2270.11 6810,24 323,73 . 54* 3495,71 30373,71 693,70 2956,41 3342 34342 32,40 3844 30664» 72046 4564,66 529441 5062,69 3530.53 130,59 103,50 111743 3042 35,67 240,22 7231,M 543,15 4,16 11041 17366,59 335,14 3124.53 17,50 355,65 3446 40,66 amjM 16144 4444,24 5424,21 »1 vásárolh»«o legmagasabb bankjegycfmlet: s«6-so. „Válságkongresszus” Blackpoolban i 4 Gyorsítás Weinberger módján NAPI KOMMENTÁR Alfonsin veresége Az ipari szerkezetátalakítás kérdései a közgazdászok fórumán

Next

/
Thumbnails
Contents